(Le)hallgatni arany. Szakdolgozat terv Pongrácz Gergely BKE 5. évf. Információgazdálkodás szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "(Le)hallgatni arany. Szakdolgozat terv Pongrácz Gergely BKE 5. évf. Információgazdálkodás szakirány"

Átírás

1 (Le)hallgatni arany Az információvédelem fontossága és módszerei a gazdaság szereplőinél, valamint a digitális aláírás használatának kérdései az e-government tükrében Szakdolgozat terv Írta: Pongrácz Gergely BKE 5. évf. Információgazdálkodás szakirány

2 Kivonat KIVONAT Az információs társadalom kiépülése már megkezdődött. A folyamat komoly változást hoz mind a gazdasági életben, mind a társadalomban, hosszú távú vizsgálata így több tudományág együttműködésével (pl. szociológia, pszichológia, közgazdaságtan, informatika, biológia) lehetséges. Vannak azonban az információs társadalomnak, az információs technológia (IT) használatának olyan veszélyei, amelyek jóval egyszerűbbek a hosszú távú hatások elemzésénél. Ezek a veszélyek szinte teljes mértékben azon alapulnak, hogy az infomációs rendszerek hibázhatnak, vagy hibára kényszeríthetik őket. Az információs technológiák alkalmazásának legfőbb előnyei a környezetterhelés csökkentése, a tranzakciók (vállalati, állami, stb.) felgyorsítása, ezáltal a reakcióképesség növekedése, valamint a tudatosság növelése az állampolgárokban, ezáltal a civil ellenőrzés kiterjedése. Ezekről az előnyökről nehezen tudna lemondani az emberiség, így meg kell találni a módját, hogy a lehetséges veszélyeket felismerjük, és csökkentsük. A dolgozat 1. fejezete az információs társadalom kialakulásának feltételeivel, valamint az előbb felsorolás szinten említett előnyökről, és a veszélyekről szól. A 2. fejezet a gazdasági alapokat taglalja, meghatározva néhány alapvető fogalmat (2.1. fejezet), majd elemezve a gazdaságban zajló trendeket, az információgazdasággal összefüggő iparágak összefonódásának várható következményeit rövid, közép és hosszú távon (2.2. fejezet). A 3. fejezet a technikai lehetőségekkel foglalkozik. Először a 3.1. fejezet egy rövid áttekintést ad a hálózatot ma leginkább jellemző, és várhatóan a jövőben is alapját adó protokollról, az Internet Protokollról (IP). A 3.2. fejezet előkészítő szerepet kap a biztonságtechnikai fejezetek előtt, itt egy jellemző információs rendszer felépítését, annak alkotórészeit lehet megtekinteni. A 3.3. fejezet foglalkozik a rendszer támadásának lehetőségeivel, illetve minden olyan egyéb problémával, ami a rendszer rendelkezésre állását, vagy az ott tárolt adatokat veszélyezteti. A 3.4. fejezet hasonló módon felépítve a - I -

3 Kivonat rendszer védelmének lehetőségeit tárgyalja, egy külön alfejezetet (3.4.3) szentelve a kommunikáció védelmének, a nyilvános kulcsú titkosítás ismertetésének. A 4. fejezet az információrendszerek felhasználóit, azok igényeit, és a rendszer használatának gazdasági és egyéb hatásait vizsgálja a felhasználók szempontjából. A fejezetek felhasználónként vannak csoportosítva, az első az állami felhasználással, az e- government hatásaival és kérdéseivel foglalkozik, valamint kitekintést enged a közbeszerzések, és az ehhez kapcsolódó nyilvánosság ( üvegzseb ) kérdésének területére és a virtuális demokrácia kérdését is megvilágítja. A második rész (4.2) a vállalati szférával foglalkozik, kiemelve a vállalatirányítási rendszerek kérdését, az ehhez kapcsolódó biztonsági igényekkel. Ezek után egy kapcsolati háló felvázolása történik a gazdaság többi szereplőjével (állam, vállalat, magánszemély), definiálva minden kapcsolat biztonsági igényét, vázolva az elérhető előnyöket és az ennek elérésére megtenni szükséges lépéseket. A 4.3. fejezet a magánszemélyekkel foglalkozik, elemezve a civil szféra megváltozását, a szabad kommunikáció társaságformáló erejét, az otthoni környezet megváltozását, valamint talán gazdasági szempontból leglényegesebb kérdésként a munkapiac változásait. A vállalati felhasználókhoz hasonlóan itt is sor kerül a kapcsolatok felsorolás szintű elemzésére. Az 5. fejezet két gyakorlati kérdéssel foglalkozik. Az első a nyilvános kulcsú titkosítás kérdéseivel szembesíti az olvasót: a nyilvános kulcs széles körű felhasználásának adatvédelmi aggályaival, és a digitális aláírás felhasználásának lehetőségeivel, illetve azzal, hogy ezek a lehetőségek mennyire függenek össze a módszer elterjedésével. Az 5.2. fejezet egy központi szolgáltatás tranzakcióival és adatvédelmi kérdéseivel foglalkozik, leginkább az eltéréseket kiemelve a már elemzett VIR architektúrához képest. A 6. fejezet a dolgozat összegzését, és a szerző záró gondolatát tartalmazza. - II -

4 Tartalomjegyzék TARTALOM Kivonat I Tartalom III 1. Bevezetés: Az információs társadalom Miért Miért ne 5 2. Gazdasági alapok Alapfogalmak: konvergencia, liberalizáció, globalizáció Konvergencia Liberalizáció Globalizáció Gazdasági háttér Közeljövő: a technológiai konvergencia vezetői a berendezésgyártók új piaca Középtávon: az otthoni berendezések forradalma Hosszú távon Technikai lehetőségek IP és TCP, az Internet alapjai Az IP protokoll A TCP és UDP protokoll Az IP, és a hálózat jövője: a jövő hálózata (IPv6) Információrendszerek jellemző felépítése Meghibásodások, külső fenyegetések A rendelkezésre állás problémái: Az adatok védelmének kérdései: Védelmi lehetőségek A rendelkezésre állás védelme Az adatok védelme 38 - III -

5 Tartalomjegyzék A kommunikáció védelme: nyilvános kulcsú titkosítás A felhasználók Állam központi on-line szolgáltatások megszervezése Szigorúan titkos adatok Virtuális üvegzseb Virtuális demokrácia Vállalatok integrált rendszer és BPR kontra rendszerintegráció Egy VIR felépítése A vállalat kapcsolatai, biztonsági igények Magánszemélyek civil szféra, kapcsolatok otthoni környezet a munkapiac változásai A magánszemély kapcsolatai Gyakorlati kérdések A nyilvános kulcsú titkosítás adatvédelmi kérdései központi szolgáltatás adatvédelmi kérdései felhasználók, elérési pontok architektúra támadási pontok Összefoglalás Felhasznált irodalom és köszönetnyilvánítás 84 - IV -

6 Bevezetés: Az információs társadalom 1. BEVEZETÉS: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az információs társadalom kialakulásának alapvető feltétele az adatok biztonságos tárolása, és mozgatása. A jelenlegi gazdasági és műszaki trendek a liberalizáció, a globalizáció és a konvergencia irányába mutatnak, azaz a távközlési és adatátviteli hálózatok közötti információáramlás egyre kevesebb gazdasági és technológiai akadályba fog ütközni, valamint az elektronikusan tárolt és szállított adatmennyiség tovább növekszik. Az információs társadalom egyetlen ismert jellemzője, hogy ma még sehol nem alakult ki. Definíciójával komoly szervezetek kísérleteznek, jelenleg a definíciók között leginkább abban van eltérés, hogy milyen vetületből közelítik meg a problémát. A szűkebb felfogás (pl. az EU álláspont) szerint az információs társadalom az a társadalom, ahol az információs hálózatok és technológia kiterjedt használata folyik, az információs és kommunikációs termékek és szolgáltatások "termelése" jelentős, valamint elkülönült tartalomipar létezik. A komplexebb megközelítés, (pl. Castells [Castells-1998]) szerint az információs társadalom alapja a társadalmi változás, amit a hálózatba szerveződés ( Network Society ) von maga után. Ez egy átfogóbb, pontosabb kép, ami azonban nehezebben mérhető. Szerintem az információs társadalom kialakulásához előfeltétel egy egységes, és mindenütt, mindenki által elérhető hálózat. Információs társadalomról viszont csak akkor beszélhetünk, ha az állampolgárok nagy része tudatosan használja ezt a hálózatot, rajta keresztül minden információt elérhet, amire szüksége van, valamint tudja is a módot, hogy ezeket az információkat hogyan érje el. Tehát az alapvető feltételek: egységes, az emberek nagy része által elérhető hálózat (infrastruktúra) hol gazdag információanyag (tartalom) mit az információanyag biztonsága és rendszerezettsége (rendszer) hogyan tudatos felhasználók (képzés) kik - 1 -

7 Bevezetés: Az információs társadalom Az egységes, és mindenki által elérhető hálózat leginkább gazdasági jellegű probléma. A technológia adott, ám ez kevés. Ugyanis ha a magas árak az emberek egy részének nem teszik lehetővé a hálózat használatát, akkor nem mondhatjuk, hogy mindenki által elérhető a hálózat. Itt az állam feladata, hogy vagy szabályozással, vagy támogatásokkal, állami intézményeken keresztül segítse a hálózat elérésében a hátrányosabb helyzetű rétegeket. Részben ehhez, részben a képzési feltételhez tartozik még a végberendezések átalakítása is, miáltal az emberek nagy része képessé válik kezelésükre, mint ahogy a mai televízió kezelését mindenki képes elvégezni. (tehát nem elég mindenhol jelenlévő, elérhető áron kínált hálózat, de a felhasználó egyszerű hozzákapcsolódását is meg kell oldani) A gazdag információanyag már jelenleg is létezik, és bővül. A tartalomszolgáltatók hálózathoz jutása épp olyan fontos, mint a fogyasztóké. Elkerülendő azt, hogy érett korában a tartalomszolgáltatást csak néhány nagy végezze, a hálózatra jutást könnyűvé, és olcsóvá kell tenni. Itt egyelőre nem szükséges beavatkozás, ám valószínű, hogy a konvergencia a nagy szolgáltatók irányába tolja majd el a piacot, amelyek talán összeolvadnak a jelentős hálózati szolgáltatókkal, így csökkentve a verseny lehetőségét. A rendszerezettség a kulcsa a jövő információs társadalmának. Az információ ugyanis olyan mennyiségben fog rendelkezésre állni még a magyar nyelvterületen is, hogy azt a felhasználó képtelen lesz befogadni. Amint a mindennapok része lesz az információs hálózat (pl. ügyintézés, munkavégzés), óriási szükség lesz arra, hogy a felhasználók csak az ő életükhöz, munkájukhoz szükséges információval találkozzanak. Ellenkező esetben a káosz miatt az ügyintézés, és az információhoz való hozzájutás költsége (pl. ráfordított idő) nemhogy csökkenne, de nőni fog. Ezt egyrészt a már meglévő adatkezelési technikák tökéletesítésével, másrészt jó szervezéssel el lehet kerülni

8 Bevezetés: Az információs társadalom Ide tartozik a hálózat biztonsága, amely garantálja az azt használó egyénnek, hogy illetéktelen harmadik fél ne legyen képes a használat közben keletkező, vagy az egyéni adatokhoz hozzáférni. Ez ugyanis óriási jelentőségű ahhoz, hogy az érzékeny adatok és műveletek is hálózatra kerülhessenek. (pl. bűnügyi nyilvántartás, bizalmas levelezés, pénzügyi műveletek) A legnehezebben alakuló feltétel a mindenki által elérhető hálózat mellett az emberi tényező, azaz a hálózatot tudatosan használó embertípus elterjedése. Ez a probléma a lehetőségek adottá válásával magától is csökken (ha több lehetőség van, akkor többen fognak élni vele), de a folyamatot képzéssel, az információs technikák alapjainak oktatásával erősíteni kell. Felmerülhet a kérdés, hogy miért olyan fontos az, hogy legyen egységes hálózat, legyen rajta információ, és minden állampolgár tudatosan használja azt. Az alábbi néhány pontban az információs technológia alkalmazásából eredő előnyökről, és veszélyekről lesz szó Miért Távmunka végzése: Néhány gazdasági ágban tökéletesen végezhető a munka távmunka keretében. Legjobb példa az informatika, ahol mind a fejlesztő munka, mind a karbantartás, és adminisztráció távolról is elvégezhető. Részleges távmunka alkalmazható tulajdonképpen az összes, nem közvetlenül anyagi termeléssel, vagy nem közvetlenül emberi szolgáltatással foglalkozó ágazatban. A távmunka rendkívül pozitív a vállalati költségek szempontjából, ezen kívül csökkenti a közlekedésre nehezedő terhelést, így a környezetszennyezés is mérséklődik. Hátránya az emberek elszigetelődésének lehetősége. Vállalatközi, és vállalaton belüli információáramlás elektronizálása: Szinte minden vállalatnál komoly eredményeket lehet elérni, ha a vállalatot átszervezik egy egységes információs rendszer köré. Erről szól a Business Process Reengineering (BPR), és ennek a felismerések köszönhetik sikerüket az SAP és társai. Ezáltal csökken a - 3 -

9 Bevezetés: Az információs társadalom papírhasználat, nő a reakciósebesség, felgyorsul az üzletmenet. A vállalatok közötti információáramlás felgyorsulásával a Just In Time (JIT) gyártástechnológia újra előtérbe kerülhet, a gazdaságosságot, és a flexibilitást növelve. Globális tudományos, és technológiai együttműködések, fórumok: A külföldön elért tudományos eredmények gyors hozzáférése, fejlesztői csoportok közötti együttműködés, technológiai, szabványügyi, jogi fórumok gyors elérése. A marketing kibővül az e-business alkalmazásokkal, egyre több és pontosabb információhoz juttatva a vállalatokat a vevői igényekről, így a korábbi tömegtermelés egyre inkább testre szabottá válik. Ezáltal a termelési folyamat kevesebb veszteséget, kevesebb eladhatatlan terméket produkál. Az információs technológia (IT) alkalmazása lehetővé teszi a precizitás növelését, a selejtarány csökkentését. Ez összességében hatékonyabb anyag- és energiafelhasználást, illetve egy termékre jutó alacsonyabb szennyezést jelent. On-line kormányzat: az e-government keretében már jelenleg is cél, hogy minden állami szolgáltatást a lehető legkevesebb időráfordítással, minél egyszerűbben, ha lehet, személyes ügyintézés nélkül, on-line lehessen elintézni. Ez egy információs társadalomban úgy néz ki, hogy az ügyfelek a megfelelő intézmény szolgáltatásait a hálózaton keresztül érik el. Az ügyintézés on-line történik (formanyomtatványok kitöltése, adatszolgáltatás, stb.), a pénzmozgások, és egyéb tranzakciók szintén. Ez több előnnyel is jár: felgyorsuló ügyintézés, csökkenő állami bürokrácia, aktív állampolgári hálózathasználat. Civil kontroll erősítése a vállalati, a politikai, és az intézményi szféra felett: A polgárok közvetlenül is ellenőrizhetik az egyes intézményeket. Az intézményeket és a cégeket célszerű úgy megreformálni, hogy alapvetően az információs rendszer alapú működést helyezzék előtérbe. Innét már csupán egy lépés a hálózaton mindenkinek elérhetővé tenni a költségvetést, a pénzek felhasználását, és egyáltalán a cég, vagy - 4 -

10 Bevezetés: Az információs társadalom szervezet működésének célját, és az addig elért eredményeket. Ezzel csökkenhet a korrupció, és az etikátlan, pl. környezetszennyező működés. Ha a hálózat nem koncentrálódik egyetlen kézben, akkor csökkenthető a félrevezetés, és a manipulálás veszélye, csökkenhet a médiát befolyásolásra felhasználók hatalma. Így szükségtelenné, és feleslegessé válik a médiabefolyásért folyó politikai harc, és könnyebben hatásra juthat a civil ellenőrzés Miért ne A túlzottan hálózat centrikus működés veszélybe sodorhat értéket, de emberi életet is. Nem célszerű ezért a nyilvános hálózatba kötni az olyan vezérlő rendszereket, amelyeknél emberi élet, vagy anyagi javak is veszélybe kerülhetnek, pl. egy erőmű vezérlése, vagy a repülőtéri forgalomirányítás. A számítógépes bűnözők komoly károkat okozhat, amennyiben a védelem nem megfelelő. Akár egy vállalat nem publikus adataiba való betekintés is ennek számít, de elképzelhető az előzőek alapján terrorcselekmény végrehajtása is a hálózat segítségével. Megoldás erre a védelem megfelelő megszervezése, a belső, és veszélyes feladatokat ellátó hálózatok, és a külső, nyilvános hálózat közti átjárás ellenőrzése, valamint kódolt üzenetek használata. A mindenki által használt hálózat komoly lehetőséget ad az emberek befolyásolására, és feltérképezésére. Komoly adatbázisok születhetnek a hálózatot használó emberek feltérképezése alapján, amiről általában az érintett nem is tud (pl. az annak idején nagy port felvert hiba a MS Internet Explorer-ében) Ez természetesen együtt járhat a fogyasztói érdekek sérülésével, ha ezt egy cég használja fel. Ha egy érdekcsoport válik erre képessé, akkor személyes adatokkal történő visszaélés, és nyomásgyakorlás lehetséges, ha pedig maga az állam alkalmazza ezt a technikát, akkor akár egy ellenőrzött társadalom is kiépíthető. A technológia alkalmas rá. Ezt ellensúlyozni megfelelő civil kontrollal, valamint biztonságos hálózati kommunikáció alkalmazásával lehet

11 Bevezetés: Az információs társadalom A távmunka, és a hálózat használata szórakozásra, és szabadidő eltöltésére az embereket eltávolíthatja egymástól, így az elidegenedés, elmagányosodás, és az emiatt kialakuló pszichológiai betegségek sokkal nagyobb számban jelentkezhetnek, mint napjainkban. A távoktatás elterjedése esetén a fiatalok szocializációja csökkenhet, az ember, mint társas lény akár meg is szűnhet. Nem javasolt az oktatási rendszer átalakítása még az esetleges gazdasági előnyök ellenére sem, valamint meg kell őrizni, sőt fejleszteni kell a szabadidő eltöltésére alkalmas többi infrastruktúrát, pl. a sportolási lehetőségeket, az utazást, vagy a kulturális intézményeket. A ma még nehezen látható sugárterhelési veszélyek fokozódására kell számítani. Ez a veszély jelenleg emberi életre közvetlenül nem káros, és környezeti hatása sem kimutatható, ám a terhelés fokozódásával, és a műholdas adatkommunikáció további terjedésével valószínűleg további kockázatoknak nézünk elébe. Természetesen ez eltörpül a légkörszennyezés, és az egyéb környezetpusztítás káros hatásai mellett, de nem árt számolni vele. Ha egy kézben koncentrálódik, a hálózat kiválóan alkalmas az emberek befolyásolására, a félrevezetésre, a manipulálásra. Emiatt egy koncentrált hatalom kiépítését segítheti. Védekezni ez ellen a monopóliumok kialakulásának megelőzésével, a hálózatot tartalommal ellátó független cégek támogatásával (olcsó hálózathoz kapcsolódási díj), és a civil kontroll erősítésével lehet. Látható, hogy előnyök, és is hátrányok vannak, ami természetes. Az, hogy az előnyökből melyeket tudjuk majd élvezni, és a hátrányokból melyeket fogjuk elszenvedni, és milyen mértékben, az kizárólag az alkalmazókon, és a döntéshozókon múlik. A hátrányok két csoportba sorolhatók: azonnal jelentkező, közvetlenül kimutatható károk (pl. hálózati terrorcselekmény, bűnözés, lehallgatás, megfigyelések), valamint a társadalom átalakulásával járó, hosszú távú káros hatások (pszichológiai, szociológiai problémák, politikai rendszer esetleges átalakulása)

12 Bevezetés: Az információs társadalom A problémák első részére megoldás a gondos biztonságtechnikai szervezés a hálózat minden szintjén. A hosszú távon jelentkező problémákra nincs technológiai megoldás, itt a társadalomkutatók komoly felelőssége, hogy a döntéshozókat megfelelően felkészítsék a várható változásokra, és a negatív tendenciák minimalizálására. (pl. éles tiltakozással az oktatás hálózat alapúvá tétele ellen). Ez a dolgozat nem kívánja taglalni a hosszú távú problémákat, és az ellenük szükséges lépéseket

13 Gazdasági alapok 2. GAZDASÁGI ALAPOK Ez a fejezet bemutatja a gazdaságban zajló trendeket, amelyek várhatóan meghatározzák a jövő információs társadalmának politikai és gazdasági feltételeit. Alapvető kulcsszavak bemutatása után a várható iparági változások áttekintése következik, majd a közép és hosszú távú változások is áttekintésre kerülnek Alapfogalmak: konvergencia, liberalizáció, globalizáció Korunk divatos szakszavai olvashatóak a címsorban. Miért? vetheti fel bárki a kérdést. A jelenlegi élet gyökeres megváltozására számíthatunk nem is olyan nagy idő múlva. Először természetesen gazdasági téren történik meg ez a változás is, mint oly sokszor az elmúlt években. A témának szentelt komoly figyelem mutatja, hogy milyen hatalmas gazdasági jelentőséggel bír az a piac, ami a fent olvasható jelenségek miatt kialakulni látszik. Tekintsük tehát át mi is ezeket a jelenségeket! Konvergencia A szolgáltatási értéklánc hasznos elmélet a konvergencia elemzésére. A hálózati platform és a fogyasztói/felhasználói környezet minősül annak a kínálati- vagy értéklánc két elemének, amely a tartalom kialakítással kezdődik és a tartalom csomagoláson, a szolgáltatás nyújtáson keresztül a fogyasztóhoz való leszállításig tart (lásd 1. ábra). Az értéklánc hasznos koncepció a cégek és a piacok elemzéséhez a konvergencia fényében

14 Gazdasági alapok 1. ábra A tartalom fogyasztóig juttatása Ennek megismerése után lássuk, milyen különböző konvergencia típusokat különböztethetünk meg: A technológiai konvergencia az a folyamat, ahol a távközlési szolgáltatás (hagyományos telefonálás), a műsorszórás (televízió, rádió), és az Internet alapú adatátvitel egy hálózaton történő átvitele technikailag lehetővé válik. Ez csupán technológiai kérdés, megfelelő szabványok kidolgozását, és alkalmazását követeli meg hálózati, és végberendezés szinten, hardver és szoftver oldalról egyaránt. Az iparági (gazdasági) konvergencia az egyes cégek összeolvadását jelenti. Megkülönböztetünk horizontális és vertikális konvergenciát, attól függően, hogy a cégek a szolgáltatási lánc azonos pozíciójában, vagy különbözőben tevékenykednek. A szolgáltatási konvergencia már egy, az előzőknél jóval szélesebb körre alkalmazható fogalom. Ezen az adathordozó szolgáltatók, és a tartalom-szolgáltatatók összefonódását értjük, még pontosabban a tartalom kialakításától egészen annak felhasználóig történő eljutásáig a láncban szereplő cégek és technikák közössé válását. A cégek napjainkban egyre inkább jelen vannak az értéklánc egy vagy több elemében. Sokan azt fontolgatják, hogy alaptevékenységükön kívüli tevékenységekkel bővülnek, ez - 9 -

15 Gazdasági alapok a trend már látható is a legújabb fúziók és vállalatvásárlások esetében (pl. az AOL Time Warner fúzió, vagy a Microsoft felvásárlásai). Ez már túlmutat a technológiai konvergencián, és elindul a szolgáltatási konvergencia irányába. Jelenleg ennek ellenére elmondható, hogy a szolgáltatások konvergenciája viszonylag lassú folyamat, ennek előretöréséről még korai lenne beszélni, ám a technológiai konvergencia már konkrét valóságként kezelhető, a technikai adottságok már teljes egészében adottak hozzá, csupán tőke, elhatározottság, és politikai döntések (szabályozás) kérdése, hogy adott országban mikor zajlik le. Az USA-ban már beindult a technológiai konvergencia, amit gazdasági hatások is erősítenek (vállalat-összeolvadások, fúziók). Az EU országokban a konvergencia akadályozói voltak ez idáig az állami monopóliumok, ám a liberalizáció előrehaladtával a konvergencia is gyors lépésekben zajlik. Országunkban és régiónkban kis elmaradásban vagyunk az EU-hoz képest, és óriási a lemaradásunk Amerika mögött. Hazánkban a vezetékes távközlés gyakorlatilag még mindig monopolizált helyzete, az ezzel járó lemaradások (digitális vonalak (ISDN), és szélessávú átvitel (xdsl) elterjedtségének csekély mértéke az előfizetői hálózaton) komoly késleltetést okoznak a konvergenciának. Mint ahogy komoly késleltetés az is, hogy a gyakorlatilag monopol távközlési szolgáltatóval szemben a kábeltelevíziózásban a koncentráció jóval csekélyebb mértékű, így ez az egyébként hatásos párhuzamos hálózat az elaprózódás miatt nem indukálhat elégséges versenyt, ami fejlesztésekre sarkallná mindkét felet. Összességében azt lehet mondani, hogy a konvergencia legnagyobb akadálya, illetve hátráltatója a verseny hiánya vagy gyengesége. Ahol komoly verseny van, ott a szolgáltatók törekednek a technikai vívmányok gyors alkalmazására, illetve a tartalmi újítások gyors megismertetésére, hogy ezzel is versenyelőnyt harcoljanak ki. Így van ez az Egyesült Államokban és Kanadában, ahol a modern technikákkal nagyon hamar találkozhat a felhasználó megfizethető áron. Nincs ez így sajnos jelenleg Magyarországon, de remélhetőleg a liberalizáció előrehaladásával ebben a témában komoly változások lesznek

16 Gazdasági alapok Középtávon az új szolgáltatások kialakulásától és a jelenlegi szolgáltatások fejlődésétől az átfogó információs piac bővülését várják. Mindez új lehetőségeket biztosít a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás számára. Ugyanakkor az új kommunikációs szolgáltatási környezet lehetőségeket biztosít a polgárok életminőségének javításához azáltal, hogy bővíti a fogyasztói választékot, hogy lehetővé teszi a hozzáférést az információs társadalom által kínált előnyökhöz, és hogy elősegíti a kulturális sokféleséget. Természetesen veszélyeket is magában rejt az információs társadalom, ezekre már kitértem, ám ezek miatt elvetni a haladás lehetőségét súlyos hiba lenne. Hiszen az információs technológia csupán adottság, és hogy mire használjuk, az csupán rajtunk múlik Liberalizáció Az Európai Unió tagállamai 1993-ban határozták el, hogy január 1-jével hatályba lép a távközlés teljes liberalizációja. Korábbi elvek alapján lehetővé teszik az Európai Unióban a liberalizáció további késleltetését a fejletlenebb, valamint a kis hálózattal rendelkező tagországoknak, melyek 2003-ig kaptak halasztást. Az európai jogharmonizáció tehát figyelembe veszi az országok távközlési piacának, infrastruktúrájának és gazdaságának nyilvánvaló különbségét. A liberalizációnak több lényeges eleme van. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a piacra lépés szabadsága egységes normatív feltételek teljesülése esetén. A termékek esetében az EU jóval liberálisabb mint Magyarország, a szolgáltatások és a hálózati infrastruktúra esetében viszont Magyarország egyelőre liberalizáltabb. A piacra lépéssel együtt kell járjon a piac elhagyásának szabadsága. Ez az ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltatók esetében valószínűleg nehezebben fog érvényesülni. Éppen ezért az ellátási kötelezettséget vállaló szolgáltatók számára olyan kiszámítható és stabil szabályozó és gazdasági környezetet kell teremteni, amely lehetővé teszi számukra kötelezettségeik teljesítését. A liberalizáció további alapelve a működés szabadsága a piacon, ezen belül is néhány elem kiemelten fontos. Az első az ármegállapítás szabadsága - ez ma nálunk lényegesen

17 Gazdasági alapok kötöttebb, mint az EU-ban. A másik az erőforrások felhasználásának szabadsága. Ez a szabadság nálunk eltérő mértékben érvényesül különböző területeken, pl. finanszírozási terv-felvétel, tulajdonlás (elég szoros kötöttségek vannak a magyar tulajdonra), a technológia megválasztása stb. Nagyon lényeges összetevője a működés szabadságának az ellátási színvonallal kapcsolatos szabadság, azaz a termelési output mennyiségének megválasztása. A liberalizáció előtt ez erősen kötött volt. A MATÁV és a koncessziós társaságok nem annyi telefont létesítettek, amelyet gazdaságosan ők szerettek volna, hanem annyit, amennyit a koncessziós előírás szerint nekik vállalniuk kellett. A liberalizáció ezt az ellátási kényszert megszűnteti, gazdaságtalan területen egyik szolgáltató sem kényszeríthető szolgáltatásra. Nagyon fontos további szabadságelem a tetszőleges szervezeti forma, és a szerződéskötési szabadság más szolgáltatókkal. Mindezek mellett el kell mondani, hogy a nemzetközi, főleg a hozzánk közel eső nyugateurópai tapasztalatok azt mutatják, hogy a monopolhelyzetét elvesztő nemzeti távközlési szolgáltatókkal csak a nagyobb cégek tudnak eredményesen versenyezni. Magyarországra is érvényes ez a megállapítás Globalizáció A globalizáció hatásai a távközlési iparban is megfigyelhetők, sőt, talán egyetlen más iparágban nem halad olyan gyorsan a globalizálódás felé a világ, mint itt. Komoly fúziók, és egyre nagyobb cégek jellemzik az amerikai piacot, de a liberalizálás után az Európai Unióban is megindult egy koncentrálódási folyamat. A nagy cégek elsősorban azért vásárolnak fel másokat, hogy szélesítsék a kínálatot, azaz vertikális integrációról beszélhetünk, de természetesen megfigyelhető a minél nagyobb méretre való törekvés egy adott szolgáltatási ágban, azaz a horizontális koncentráció is létezik. Itt a cél elsősorban a méretgazdaságosság kihasználása

18 Gazdasági alapok A globalizációnak a koncentráció csupán egy megjelenési formája. A globalizáció a teljes körű munkavállalási, szolgáltatási, pénzügyi és információszabadságot jelenti. Magyarországi viszonylatban ez azt jelenti, hogy a jelentősebb magyar cégek egy-egy globális piacon is meghatározó multinacionális vállalat leányvállalataként működhetnek sikeresen. Ha nincs a hátuk mögött egy ilyen óriáscég, akkor hamar lemaradhatnak a technológia gyors fejlődése következtében nagy tőkét igénylő beruházásokkal. Márpedig a konvergencia és a liberalizáció utáni piac az új technikák gyors alkalmazását fogja megkövetelni. Ugyanakkor a magyar munkavállalóknak és fejlesztő cégeknek a globalizáció és az információs forradalom komoly lehetőségeket tartogat a világméretű piac elérhetővé válásával Gazdasági háttér Jelenleg 3 elkülönült iparág létezik, amelyek a technológiai konvergencia után az egységes info-kommunikációs piac alkotórészei lesznek, ezek: Távközlés telefontársaságok (pl. AT&T, DT, Matáv) mobil szolgáltatók (pl. Vodafone) távközlési eszköz gyártók (pl. Siemens, Nortel, Ericsson, Nokia) Adatátvitel, Internet adatátviteli szolgáltatók (pl. PanTel) Internet szolgáltatók (pl. AOL, Axelero) IP eszközök gyártói (pl. Cisco, 3Com, Marconi) Adatátviteli és megjelenítő szoftverek fejlesztői (pl. Netscape, Microsoft) Műsorszórás kábeltelevíziós társaságok (pl. UPC) hagyományos műsorszórással foglalkozó cégek (pl. Antenna Hungária) A felhasználó oldalán az egységes hálózat kezelését ellátó végberendezés kezdetben nyilván a személyi számítógép lesz, amely kezdetben összekapcsolódik majd a jelenleg

19 Gazdasági alapok használt berendezésekkel: TV, telefon, Hi-Fi rendszer. Később azonban emiatt több más iparágban is komoly változások várhatók, és ez elvezet hosszú távon a szolgáltatási konvergencia előretöréséhez, amikor a következő területek is csatlakozhatnak az egységes piachoz: Szórakoztató elektronikai gyártók Hagyományos média: Televíziós csatornák, rádiók, újságok (papír, vagy on-line) Filmipar Zeneipar Közeljövő: a technológiai konvergencia vezetői A középtávon belátható jövőbe (10-15 év) csak a technológiai konvergencia fér bele, itt már láthatók az iparágak mozdulásának jelei. A távközlési gyártók és szolgáltatók már tervezik a következő generációs távközlési gerinchálózat és elérési hálózat kialakítását. A gerinchálózatban fő szerep jutna az optikai szálaknak és az IP protokollnak 1, míg a felhasználó bekapcsolásában a DSL technikák, a következő generációs mobil átvitel, valamint a kábeltelevíziós hálózatok kapnák a fő szerepet. Az új szolgáltatási piac = távközlés + Internet + műsorszórás A tervek szerint egy egységes, IP alapú hálózat alakulna ki, amit telefonálásra, és adatátvitelre egységesen lehetne használni. Jelenleg a szolgáltató szektorban a legerősebbek a távközlési szolgáltatók, így valószínűsíthető, hogy a másik két terület szolgáltatói a távközlési szolgáltatók köré fognak csoportosulni, esetleg vállalatfelvásárlások, vagy leányvállalatok alapítása során. Így gazdaságilag a technológiai konvergencia várhatóan a távközlési szolgáltatók erőfölényével ér majd véget, illetve várhatóan ők maradnak meg egyedül a piacon. Elvileg lehetőség lenne arra, hogy egy országos, vagy multinacionális kábeltelevíziós társaság, összefogva egy adatátviteli szolgáltatóval kiüsse a mellette működő távközlési szolgáltatót (pl. UPC és PanTel kontra Matáv), de eddig ilyen nem történt, és a különböző iparágban működő 1 Az IP technológiáról még szó lesz a technológiai összefoglaló fejezetben

20 Gazdasági alapok cégek tőkeerejét ismerve nem valószínű ennek megvalósulása. Az lehetséges viszont, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató és a helyi távközlési szolgáltató egymással párhuzamosan kínálja a hálózat elérését. Ez kívánatos lépés lenne, hiszen legalább a sűrűbben lakott helyeken versenyre késztetné a távközlési céget. A mobil szolgáltatók mai gyors előretörése annak köszönhető, hogy beszédátvitelben szinte ugyanazt tudják nyújtani, mint vezetékes társaik a mobilitás nyilvánvaló előnye mellett. A beszédátvitel sávszélesség-igénye azonban meglehetősen kicsi, ezt vezeték nélküli átvitellel is meg lehet valósítani. A technológiai konvergencia által létrejövő hálózat azonban 2 nagyságrenddel nagyobb sávszélesség biztosítására képes, mint a jelenlegi mobil telefonok. Képátvitelhez és normális sebességű adatátvitelhez, ami a jövőbeni multimédia alkalmazások alapkövetelménye, a szükséges sávszélesség az 1 megabit/másodperc tartományba esik. A jelenleg létező mobil adatátviteli protokollok és eszközök ennek töredékére képesek. A mai sláger, a GPRS technika, elvileg 64 vagy 128kbps sebességre képes végberendezéstől függően, de gyakorlatilag ennél lényegesen kevesebbre az aktuális térerő függvényében. A 3. generációs mobil eszközök (UMTS) sem fogják ezt lényegesen meghaladni. A szabvány szerint elvileg nagy sávszélességű adatátvitelre is alkalmasak lesznek, ez azonban várhatóan magas áron lesz csak elérhető, bár a mobil szolgáltatók közötti verseny talán leszorítja az árakat egy elfogadható szintre. A mai vezetékes technikák közül a már létező ADSL is 384kbps sávszélességet ad, de a technika elvi maximuma 8Mbps-t is lehetővé tesz, itt a rézdrót minősége a döntő tényező. Várható tehát, hogy a konvergencia előretörésével a mobil eszközök továbbra is megmaradnak elsősorban hangátviteli célra, esetleg a mai Internet szolgáltatásainak igénybevételére, míg az új szolgáltatásokat vezetékes alapú hálózatokon lehet majd igénybe venni a mai távközlési szolgáltatókon, vagy a kábeltelevíziós hálózaton keresztül, amely szintén alkalmas szélessávú adatátvitelre. Amennyiben a sávszélesség igény tovább nő, a réz ára pedig emelkedni kezd a hiány miatt, optikai hálózatok kiépítése is elérhető lehetőséggé válik majd a sűrűbben lakott régiókban, ezeken a kommunikáció az eddigieknél 1-2 nagyságrenddel gyorsabban zajlik. Alapkiépítésben egy optikai kábelen jelenleg 155Mbps sávszélességű kommunikáció zajlik, de komoly

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Mennyit ér valójában a tartalom?

Mennyit ér valójában a tartalom? Mennyit ér valójában a tartalom? Telbisz Ferenc PKI Fejlesztési Igazgatóság Szélessávú rendszerek fejlesztési osztály H-1117 Budapest XI. Magyar Tudósok körútja 9 2008. október 14, 1. oldal Tartalomjegyzék

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Korszakvált ltás s a telekommunikáci ciós szektorban Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Kórosi László- CMC prezentáció 2009. február r 8. Amiről l szó lesz...

Részletesebben

Broadband Barométer - Magyarország

Broadband Barométer - Magyarország Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni?

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Kritikus pontok Ethernet interfész soros eszközbe ágyazásakor Az ipari Ethernet technológia az alacsony költségeinek és jelentős hálózati

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

HD-csatornák jövője a távközlési szolgáltató szemszögéből

HD-csatornák jövője a távközlési szolgáltató szemszögéből HD-csatornák jövője a távközlési szolgáltató szemszögéből MediaNet 2013. október 3. Bognár Ádám Hálózatfejlesztési és üzemeltetési szenior menedzser HD tévéadások vezetékes hálózatokon 2 Mit jelent a HD

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április ezer Vezetékes gyorsjelentés, 213. április Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt, Tarr Kft, ViDaNet Zrt, PARISAT Kft.

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Sávszélesség szabályozás kezdőknek és haladóknak. Mátó Péter

Sávszélesség szabályozás kezdőknek és haladóknak. Mátó Péter <atya@fsf.hu> Sávszélesség szabályozás kezdőknek és haladóknak Mátó Péter Az előadás témái A hálózati kapcsolatok jellemzői A hálózati protokollok jellemzői A Linux felkészítése a sávszélesség szabályzásra

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január Vezetékes gyorsjelentés 214. január ezer Vezetékes gyorsjelentés, 214. Január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt,

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

A tudás hatalom új generációs oktatás az IP telefónia népszerűsítésére

A tudás hatalom új generációs oktatás az IP telefónia népszerűsítésére Sajtótájékoztató 2010. október 6. A tudás hatalom új generációs oktatás az IP telefónia népszerűsítésére Szekeres Viktor Gloster telekom Kft. Mészáros Attila Cisco Magyarország Kft. Mai témáink Rövid bemutatkozás

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,

Részletesebben

Hálózati sávszélesség-menedzsment Linux rendszeren. Mátó Péter Zámbó Marcell

Hálózati sávszélesség-menedzsment Linux rendszeren. Mátó Péter <atya@fsf.hu> Zámbó Marcell <lilo@andrews.hu> Hálózati sávszélesség-menedzsment Linux rendszeren Mátó Péter Zámbó Marcell A hálózati kapcsolatok jellemzői Tipikus hálózati kapcsolatok ISDN, analóg modem ADSL, *DSL Kábelnet,

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

MICROSOFT DYNAMICS NAV RENDSZER SAAS MODELLBEN

MICROSOFT DYNAMICS NAV RENDSZER SAAS MODELLBEN Az ERP bevezetések 30%-a amiatt hiúsul meg, mert a bevezetést tervező vállalat nem tudja előteremteni az igényeinek megfelelő ERP rendszer bevezetéséhez szükséges erőforrást, vagy úgy gondolja, hogy az

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő Magunknak állítjuk elő: kapacitáshiány, vagy kapacitástöbblet Közműhálózatok:

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra Jelen ÁSZF hatályba lépésének napja:

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november Televíziós gyorsjelentés 2014. november ezer Televízió gyorsjelentés, 2014. november Adatszolgáltatók: Magyar Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május Televíziós gyorsjelentés 2012. május ezer Televízió gyorsjelentés, 2012. május Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész Hálózati architektúrák és rendszerek Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész 1 A mobil rendszerek generációi 2G Digitális beszédtovábbítás Jó minőség Új szolgáltatások és alkalmazások,

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

A fizetési forgalom és várható változásai

A fizetési forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A központi Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) piaci szereplők i megoldásait teszi elérhetővé az EFER szolgáltatásait

Részletesebben

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága @ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

IP vezeték nélkül. A 3,5 GHz P-MP rendszerek bevezetésének magyarországi tapasztalatai

IP vezeték nélkül. A 3,5 GHz P-MP rendszerek bevezetésének magyarországi tapasztalatai IP vezeték nélkül A 3,5 GHz P-MP rendszerek bevezetésének magyarországi tapasztalatai Lengyel Tibor Ügyfélkapcsolati igazgató www.scinetwork.hu SCI-Network Rt. 2002. április 18. 1. Tartalomjegyzék FWA

Részletesebben

Önkormányzati és. kistérségi infokommunikációs kihívások. Lengyel György projekt igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.

Önkormányzati és. kistérségi infokommunikációs kihívások. Lengyel György projekt igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Önkormányzati és SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu kistérségi infokommunikációs kihívások Lengyel György projekt igazgató

Részletesebben

A számítási felhő világa

A számítási felhő világa A számítási felhő világa Ismerkedés az alapfogalmakkal és egyéb aspektusok 0 Copyright 2012 FUJITSU Számítási felhő - tematika 1. Történeti előzmények 2. A felhő fogalma 3. Szolgáltatások a felhőből 4.

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ 8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Irányítástechnika fejlődési irányai

Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnikai megoldások Rendszer felépítések 1 Rendszer felépítést, üzemeltetést befolyásoló tényezők Az üzemeltető hozzáállása, felkészültsége, technológia ismerete

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások ANMS. távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés

Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások ANMS. távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások ANMS távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés ANMS Távközlési szolgáltatók számára Az ANMS egy fejlett

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

A PET-adatgy informatikai háttereh. Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI

A PET-adatgy informatikai háttereh. Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI A PET-adatgy adatgyűjtés informatikai háttereh Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI Eleveníts tsük k fel, hogy mi is az a PET! Pozitron Emissziós s Tomográfia Pozitron-boml bomló maggal nyomjelzünk

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Részletesebben

A HBONE 2004. évi fejlesztési eredményei

A HBONE 2004. évi fejlesztési eredményei A HBONE 2004. évi fejlesztési eredményei Farkas István MTA SZTAKI 1 Tartalomjegyzék A gerinchálózat kiterjesztése Új nagysebességű végpontok Központi bővítések Vidéki bővítések Meglévő végpontok bővítése

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:

Részletesebben

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti

Részletesebben

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései Előadó: dr. Darabos Zoltán +36 30 9448 255 drdarabos@compu-consult.hu COMPU-CONSULT Kft ügyvezető HTE 2013. Június 18. Program 1. Mik a melléktermékek?

Részletesebben

A mobilitás biztonsági kihívásai

A mobilitás biztonsági kihívásai A mobilitás biztonsági kihívásai Dr. Krasznay Csaba HP Magyarország Hírek az elmúlt hetekből Forrás: Help-Net Security, CIO.com 2 Növekvő biztonsági és adatvédelmi fenyegetések Az egymással együttműködő

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése Mobil Informatika Dr. Kutor László GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése http://uni-obuda.hu/users/kutor/ Bejelentkezés a hálózatba

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Dr. Pap László Az MTA rendes tagja BME, Híradástechnikai i Tanszék Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium Mobil Innovációs Központ 2008.

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben