A mykorrhiza-oltásban rejlő lehetőségek

Átírás

1 messzire kiható operatív jellegű műveletet a közönséges bizonyos minta szerint végzett selejtezéstől eltérő szakszerűbb (!) megnevezés illetné meg. Még kevésbé ráillő az eljárás következtében selejtesnek nevezni magát a kiszemelt vadat! Legyen bár a vadnak meglevő agancsa hibás kiképzésű, kihagyásos, nem beillő, lemaradt, akár feltűnően rendellenes (abnormis) a volt szentgáli királyvadászok szóhasználata szerint furcsa", tekintse bár a vadász magát a kijelölt vadat nem odavalónak, jellegvesztettnek, célját tévesztettnek, ezért kész lesz leminősíteni és alábbsorozni, ám tekintse egész valójában hibásnak vagy fogyatékosnak, akár kisebbrendűnek, az a vad azonban abszolút értékében a fenti jelzők bármelyike ellenére sem lesz elnevezhető selejtesnek.. A döntőbírálat jogával élő vadász véleményem szerint már finomultabb ízlésének alapján kifejezőbb jelkulcsot a kilövendő" (Sic szemben a kilőhető) vad névhasználatában fog találni. Emellett a szakszerűségnek, mondjuk úgy: a minősített vadásziasságnak szempontjából kifejezőnek találom idegen hangzása ellenére a tudományos szakirodalomban egyébként is előforduló szelektálást", mint kiterjedtebb értelmezésű névhasználatot; ez legkevésbé adhat okot félreértésekre a lealacsonyító selejtezéssel szemben. Elsősorban az államerdészet hivatott arra, hogy a nevek felcserélésének, illetve a selejtezés-selejtes kifogásolt névhasználatok kivonásának kezdeményezője legyen. A mykorrhiza-oltásban rejlő lehetőségek BENCZE LAJOS és KISS LÁSZLÓ Állományalkotó fás növényeinket táplálkozásélettani szempontból mykotroj, autotroj és fakultative mykotrof fajokra szokták felosztani. A mykotrof fajok csak kalaposgombákkal symbiozisban élve fejlődnek normálisan. Ha gyökereiken nem tud kialakulni a gombafonalakkal a megfelelő symbiozis, előbb-utóbb el is pusztulnak. Velük szemben az autotrof fafajok gombatárs nélkül táplálkoznak. Közbeeső helyet foglalnak el a fakultative mykotrof fafajok, amelyek önállóan is megélnek, de ha van rá lehetőségük, szívesen lépnek symbiozisba a megfelelő gombatársakkal. Mesterséges körülmények között a mykotrof fajokat is hosszú ideig (évekig, esetleg évtizedekig is) felnevelhetjük a szükséges tápsók megfelelő adagolásával mykorrhiza nélkül. A természetben sem közvetlenül csírázáskor alakul ki a mykorrhiza. Tehát kezdetben a mykotrof fajok is önállóan táplálkoznak. A fakultative mykotrof fajoknál is legtöbbször csak fiatalabb korukban találunk autotrof táplálkozást, idősebb korukban majdnem mindig megtalálható a mykorrhiza kapcsolat. Azért helyesebb, ha fás növényeinket a mykorrhiza kapcsolat mértéke szerint csoportosítjuk: a) nagymértékben mykotrof; b) kis mértékben mykotrof: c) nem mykotrof növényekre. Az első csoportba tartoznak legfontosabb állományalkotó fafajaink, mint például a tölgy, bükk, gyertyán, erdei- és feketefenyő, vörösfenyő, illetve feltételezetten minden fenyőféle. Ezeknek az idősebb egyedein minden körülmények között megtaláljuk a mykorrhizát, még ha erdőn kívüli körülmények között, kertben vagy mezőn nőttek is fel. Erdőben természetesen minden körülmények között mykorrhizáltak, legfeljebb fiatal korban találunk náluk vegyes táplálkozási módot. Mykorrhizájuk ektotrof, de leggyakrabban ektoendotrof. A következő csoportba azok a fafajok tartoznak, amelyeknek tipikus erdei körülmények között ektotrof vagy ektoendotrof mykorrhizájuk fejlődik, de

2 bizonyos feltételek között mykorrhiza gombák nélkül is szabályosan növekedhetnek és fejlődhetnek. Sok fontos erdei fafaj tartozik ide is. Ilyenek a szil, juhar, hárs, éger, nyír, körte, alma, berkenye, meggy, a hazai nyarak, fűzek, mogyoró. A harmadik csoportot a nem mykotrof növények alkotják. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy amikor ezeket nem mykotrof fajoknak tekintjük, akkor csak a tipikus ektotrof és ektoendotrof mykorrhizát vesszük figyelembe. Az irodalmi adatok alapján valószínű, hogy ezeknél is van endotrof mykorrhiza. Elsősorban cserjék tartoznak ide és a pillangósvirágú fafajok, amelyek gümőbaktériumokkal élnek symbiózisban. A Cortinarius collinitus második évben már kihozta a termőtestét az üvegházi cserepes nyárkísérletnél. A mykorrhiza kapcsolat kialakulásának ez a legdöntőbb bizonyítéka Ebből a rövid fejtegetésből világosan kitűnik, hogy a legfontosabb erdei fafajainknál nélkülözhetetlen (a nagymértékben mykotrof fajoknál), illetve kívánatos (a kis mértékben mykotrof fajoknál) a mykorrhiza kapcsolat kialakulása. Ezeknél a fajoknál minden beavatkozásunknál és tevékenységünknél figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy ezek a fajok csak akkor növekednek erőteljesen, akkor lesznek egészségesek, ha a táplálkozásukhoz szükséges mykorrhiza kapcsolat biztosítva van számukra. Megfelelő gazdálkodás mellett, az erdőknek természetes úton való felújításánál ez külön nem okoz problémát. Élesen jelentkezik azonban a kérdés, ha bármilyen kényszerítő körülmény folytán a természetes viszonyoktól el kell térnünk. Problémát okozhat a mykorrhiza nagyobb területű tarvágásoknál, amikor néhány év alatt a terület elveszítheti erdőtalaj jellegét, különösen, ha mezőgazdaságilag művelik egy ideig. Ugyancsak igen fontos probléma a mykorrhiza kérdés a mezőgazdasági területek, továbbá kopárok befásításánál, mezővédő fásításoknál. Ilyen esetben nekünk kell megteremteni a megfelelő életfeltételeket az erdőtenyészet számára, hogy a biológiai egyensúly kialakulhasson, vagy a természetre kell bíznunk az egészet. Ha erdőt telepítünk valahová, ahol azelőtt még nem volt erdő, vagy ahol

3 az erdőt kiirtották, a természet maga is igyekszik a létfeltételeket megteremteni, A gombaspórák a szél szárnyán messze eljuthatnak, a gombatárshoz a fafajok így is hozzájuthatnak. Ez azonban nagyon a véletlenre van bízva. Okszerű gazdálkodás mellett a létfeltételeket a természet szabta határokon belül nekünk kell megteremtenünk. Így magunknak kell gondoskodni arról is, hogy legalább a nagymértékben mikotrof fajoknál a megfelelő mykorrhiza kapcsolat kialakuljon. Ez többféleképpen történhetik. Komplex B" + Lactarius quletus + Bo- A mércénél oltatlan, tőle jobbra Amaletus scaber gombatenyészettel oltott nita pantherinával oltott terület parcella Ha eredeti termőhelyén nevelt csemetéket ültetünk eddig fátlan vidékre, a megfelelő helyen nevelt csemeték gyökereivel minden külön munka nélkül átvihetjük a gombákat is, ha a kiemelésnél a gyökérvégződések nem szakadnak mind le. A mykorrhiza kapcsolat ugyanis a gyökerek végső elágazásainál alakul ki. A helytelen kiemelés, nem megfelelő csomagolás és a nagy távolságokra való szállítás egyaránt veszélyt rejt magában ilyen szempontból. A csemeték legfiatalabb korukban tudnak legnagyobb mértékig akklimatizálódni. Leghelyesebb tehát, ha a magot az erdősítésre szánt területen, vagy hasonló körülmények között vetjük el és helyben neveljük meg a csemeteszükségletünket. Abban az esetben, ha a csemetekertünket fátlan területen telepítjük, a talajt megfelelő gombával oltanunk kell. Ez kétféleképpen történhet:

4 1. A telepítendő fafaj idős állománya alól gyűjtött humuszos talajt viszünk a csemetekertbe, lehetőleg minél több gyökérvégződéssel együtt. 2. A megfelelő társgombák tiszta tenyészetével oltjuk be a talajt. Az első esetben mindenféle gombát átviszünk, hasznosat, károsat egyaránt. Hasonló a helyzet akkor is, ha erdőtalajon létesítünk csemetekertet. Itt megjegyezzük azt, hogy a mykorrhiza kapcsolat abban az esetben is kialakulhat, ha oda a környéken nem tenyésző fafaj magját vetjük. így pl. tölgyerdő helyén létesített csemetekertben az erdeifenyő csemetéken a mykorrhiza közös társgombáik folytán teljes mértékben kialakulhat, mint ahogy ezt ezirányú vizsgálataink is megerősítették. Fennáll azonban a veszélye annak, hogy pl. a fenyőre parazita Clitocybe mellea (gyűrűs tölcsérgomba) is megtámadja itt a gyökereket. parcella jek A'Hogáhnérö es legnagyobb átmérő A másik megoldás az egyetlen biztos és célravezető mód, amit véleményünk szerint adott esetben alkalmaznunk kell. Ezzel kapcsolatban röviden rá kell mutatnunk dr. Bokor Rezső munkásságára, amely nagymértékben előrevitte ismereteinket ezen a téren. Először a hazai gombaasszociációk felvételét kezdte m e g dr. Kalmár Zoltán segítségével. Az így megállapított mykorrhiza gombák kapcsolatait a fafajokkal tiszta tenyészetekkel végzett oltásokkal és visszaoltással ellenőrizte. Megfelelő táptalajt dolgozott ki a tiszta tenyészetek számára, amelyben mind a 23 kísérletbe vont gombafaj egyaránt jól tenyészett. Széleskörű kutatást kezdett az

5 egyes gombafajok antagonizmusának megismerésére, továbbá a mykorrhiza gombáknak száraztenyészetek formájában történő előállítására. Megoldotta a mykorrhiza oltóanyag nagyüzemi termelését és kidolgozta hozzá a megfelelő agrotechnikát. Erdei- és feketefenyőknél, valamint a tölgynél megállapította azokat a gombafajokat, amelyek együttes alkalmazása adta a legmegfelelőbb eredményt. Ezekkel a gombafajokkal állította elő a komplex oltóanyagokat", amelynek nagyüzemi termelését is beindította erdei- és feketefenyőre. Ez a következő 6 fajt tartalmazza: Boletus granulatus, Boletus subtomentosus, Amanita pantherina, Russula cyanoxantha, Scleroderma vulgare és Hebeloma crustuliniforme. Ezeknek alkalmazásával a kétéves erdeifenyő csemetéknél légszáraz súlyra 3Jto\ 2eo. 2eoi I I 22ol / x ' 200 sec H a. /4o 1Z t o - at/agtyfagaaog - t e k e, m a g a ^ i a g. a parcella J9h i í 6 rőrzsf-atörneg a kontroll Urőlel *'-ólxm Mlagmagassag es fekőmaqanág

6 vonatkoztatva 400% többletnövekedést is éri el az oltatlan csemetékhez viszonyítva üzemi kísérleteiben. Dr. Bokor Rezső nemcsak a nagymértékben mykotrof növényekkel foglalkozott, hanem figyelmét a hazai nyarak fele fordította, amelyek kismértékben mykotrofok tavaszán kezdett ezirányban kisparcellás és üvegházi kísérletekbe az ERTI soproni állomásán. Bár ezek a kísérletek előzetesek és még ismétlésre szorulnak, célszerűnek látjuk röviden az ismertetését, hogy szakembereink figyelmét erre a kérdésre felhívjuk. Itt csak a szabadföldi fehérnyár magvetésekkel végzett kísérleteket ismertetjük, amit 1959 őszén értékeltünk ki. A kísérleti terület talaja kötött, 20 cm mélyen épülettörmelékes, teljesen sík. A magvetés május 20-án történt Ráckevéról származó maggal. Az oltásokat részben száraz, részben nedves oltóanyaggal végezték el a vetéssel egyidőben, illetve későbbi időpontban. Az oltás idejéről, valamint az egyes parcellákban alkalmazott gombafajokról az alábbi kimutatás ad tájékoztatást: Parcella jele Vetés ideje Oltás ideje Felhasznált oldóanyag 1 V. 20 Ellenőrző, nem oltott 2 V. 20 VIII. 27 Amanita pantherina nedves tőzeges tiszta tenyészet 3 V. 20 VIII. 27 Lactarius quietus száraz tiszta tenyészet 4 V. 20 VIII. 26 Amanita pantherina nedves tiszta tenyészet 6 V. 20 VIII. 26 Cortinarius collinitus nedves tőzeges tiszta tenyészet 6 V. 20 VIII. 26 Komplex B nedves + Lactarius quietus + Boletus scaber A,,B" jelzésű komplex oltóanyag Boletus edulis, Boletus luridus, Boletus granulatus, Russula cyanoxantha, Russula fragilis, Amanita vaginata és Hebeloma crustuliniforme gombákat tartalmaz. Ennek előállítása földes tenyészettel készült, ipari módon. A parcelláknak az alábbi szempontok szerinti értékelését közöljük: törzsszám 1 m 2 -en, átlagos átmérő, a kísérleti parcellán előforduló legnagyobb átmérő, átlagos magasság, biológiai felső magasság, törzsköbtartalom a kontroll terület százalékában. Mivel a későbbiek során a kísérleti parcellák anyagára még szükségünk lesz, a fatömeget úgy határoztuk csemetét választottunk meg, hogy 1 6-ig minden parcellából több ki, közepestől a legerősebb fejlettségig. Ezeknek a szakaszos köbözéséből megállapítottuk a törzsalakszámot és ezzel számítottuk a köbtartalmat. Az egyes értékeléseket a grafikonok szemléletesen mutatják. Itt csupán a törzsköbtartalom szerinti adatokkal kívánunk kissé részletesebben foglalkozni, mivel ez adja a legteljesebb képet az oltás eredményéről, produktumáról. Ennek figyelembevételével az egyes parcellák között a következő sorrendet állapíthatjuk meg csökkenő produktum szerint: 6. sz. parcella 780% 2. sz. 460% 4. sz. 320% 3. sz.,, 270% 5. sz. 270% 1 sz. 100% A százalékok a kontroll területhez viszonyított fatömeget mutatják. Amint látjuk, legnagyobb eredményt a 6-os számú parcella mutatja, amelynél az oltás komplex B" oltóanyaggal történt. Érdekes körülmény, hogy ennél az oltás-

7 nál szereplő 9 gombafaj közül a szakirodalom szerint mindössze egy. a Boletus scaber mykorrhizája a nyaraknak. Gombák szerint csoportosítva az eredményt, a következő sorrendet kapjuk csökkenő produktum szerint: 3 komplex Lactarius quietus -4- Boletus scaber, Amanita pantherina, Lactarius quietus, Cortinarius collinitus. Érdekes itt megemlíteni, hogy a szakirodalom szerint eddig a következő gombákról bizonyították be azt, hogy a nyarak mykorrhizái: Cortinarius collinitus, Boletus rufus. Boletus scaber. Dr. Kalmár Zoltán külső felvételezései alapján ide kell sorolnunk még a Lactarius controversust és a Russula exalbicanst is. A fenti sorrendnél több olyan gomba mutatott kimagasló eredményt, amelyekről eddig a nyárral kapcsolatos mykorrhizájuk nem ismeretes. Ezt a kérdést kísérlettel kell tisztázni. Az eddig elmondottakat figyelembe véve a mykorrhiza oltásokkal kapcsolatban a következőket állapíthatjuk meg: 1. Erdőnkívüli fásításoknál, kopárfásításnál, Alföld-fásításnál feltétlenül célszerű mesterségesen mykorrhizált csemetékkel erdősíteni. Ennek legmegfelelőbb módja a csemetekertek talajának oltása ipari módon előállított komplex, többgombás oltóanyaggal. Az oltások legmegfelelőbb időpontja nyártól kora őszig. 2. Nemcsak az erősen mykotrjf fafajoknál érh?tünk el erős fatömegjokozó hatást mesterséges oltásokkal, hanem a kevésbé mikotrof fajoknál is. Végül, mint érdekességet megemlítjük, hogy meghatároztuk a kísérleti parcellák folyónövedékét és átszámítottuk 1 ha-ra. Ez a 6-os számú parcellánál 29 m^-nek adódott a kontrollterület 3,7 m 3 -ével szemben. Még akkor is, ha ilyen kis területről próbálunk nagyobb területre kö\'etkeztetni és a számítások természetszerűleg sok hibával terheltek, érdemes ezeken a kezdeti kísérleteken is elgondolkozni. Véleményünk szerint igen nagy jelentősége lehet a mykorrhiza oltásoknak a nyárasítási programunk megvalósításánál is. Ez is egyik alapja lehet a nagyobb hozamú és egészségesebb állományok nevelésének. FELHASZNÁLT IRODALOM: Bokor Rezső dr.: A mykorrhiza-gombákkal történő talaj oltások új agrotechnikai eljárása. Erdészeti Kutatások, füzet (27 47 p.) Bokor Rezső dr.: A mykorrhiza-kérdés erdőgazdasági vonatkozásai. Erdészeti Lapok 82. évf. 8. és 9. füzet Bokor Rezső dr.: A mykorrhiza-gombák által termelt antibiotikumok hatása egyes fenyőfélék magjának csírázására. Erdészeti Kutatások, füzet (67 81 p..) Bokor Rezső dr. A magyar mykorrhizakutatás jelenlegi állása. Bokor Rezső dr.: Vizsgálatok az erdei- és feketefenyőcsemeték mesterséges mykorrhizálása terén többgombás (komplex) tiszta tenyészetekkel. Kalmár Zoltán: Kalaposgombáink (Hymenomycetes) mykorrhiza-kapcsolatai. Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Karának évkönyve". I. kötet