Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft."

Átírás

1 Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. Az információs és tudásgazdaság fejlôdése, a gazdaság informatizálása, a termelés és a szolgáltatások informatizálása, korszerû információ- és tudásmenedzsment eszközök megjelenése a vállalatoknál Virtuális-tér Figyelo Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 17. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére december 1

2 A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. készítette. A kutatás szakmai vezetoje az IKT Kft. részérol: Dr. Vajdáné Dr. Horváth Piroska A tanulmányt készítették: Dr. Vajdáné dr. Horváth Piroska Szego Károly Vörös Tibor Budapest, 1117 Dombóvári út Tel.: (36 1) / (36 1) Fax: (36 1)

3 TARTALOM VEZETOI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS ELLÁTOTTSÁG IT ESZKÖZÖKKEL HASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉPEK TÍPUSA A SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ALKALMAZOTTAK ARÁNYA INTRANET ELÉRHETOSÉGE EXTRANET ELÉRHETOSÉGE INTERNETES KAPCSOLATTAL RENDELKEZO VÁLLALATOK SZÁMA HONLAPOK ELTERJEDTSÉGE ÁTTEKINTÉS AZ IT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁRÓL IT ESZKÖZÖK HASZNÁLATA ALKALMAZÓI KÖR INFORMATIKAI TÁMOGATOTTSÁG VÁLLALATI FOLYAMATOKNÁL Adatok beszerzése Informatizált folyamatok Integrált informatikai hattér Extranet és intranet használata Döntéstámogatás Adatbányászat INTERNET ÉS MÁS ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOK Honlapok tartalma Honlapok frissítése Internetes szolgáltatások Elektronikus beszerzés Elektronikus értékesítés Honlapok látogatottsága Hirdetések, e-marketing ALKALMAZOTTI INFORMATIKAI ISMERETEK ÉS KÉPZÉSEK ALKALMAZOTTI ISMERETEK OKTATÁSOK ÉS TOVÁBBKÉPZÉSEK Az ECDL vizsga Egyéb szoftver-oktatások Oktatások jellege OKTATÁSRA, KÉPZÉSRE FORDÍTOTT ÖSSZEGEK A VÁLLALATI INFORMÁCIÓS KULTÚRA A VÁLLALATI INFORMÁCIÓIGÉNY FELMÉRÉSE A VÁLLALATI TUDÁSMENEDZSMENT STRATÉGIAI TÁMOGATÁSA INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSMENEDZSMENT TARTALMÁNAK, FOLYAMATAINAK ISMERETE INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSMEGOSZTÁS A VÁLLALATOKON BELÜL ÁTTEKINTÉS A VÁLLALATI INFORMATIKAI KULTÚRÁRÓL FINANSZÍROZÁS BERUHÁZÁSI FORRÁSOK IT-BERUHÁZÁSOK NAGYSÁGA DÖNTÉSI MECHANIZMUSOK A döntéselokészítési fázis A döntéshozatali fázis Jellegzetes döntési mechanizmusok IT-BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSE ÁLLAM SZEREPE

4 7.1 ELVI HÁTTÉR: AZ ÁLLAM SZEREPE EMAGYARORSZÁG SZABÁLYOZÁSI LÉPÉSEK, TÁMOGATÁSOK, VÁLTOZTATÁSOK ÉS IGÉNYEK A távközlési piac liberalizálása Digitális aláírás, elektronikus dokumentumok szabályozása, hitelesség kérdése Internet szabályozás Infrastruktúra támogatás magánszemélyeknek Infrastruktúra támogatás oktatásban Infrastruktúra vállalatoknál Elektronikus kormányzat Oktatás támogatása Széchenyi-terv informatikai pályázatai Intelligens régiók, megyék Európai Uniós támogatások

5 Vezetoi összefoglaló A globalizálódó világban, a gyorsuló üzleti életben az informatika használata egyre fontosabb, tárgyalások és szerzodések végeredményét befolyásoló tényezo lett. Ma már a vállalatok számára nem csak külön az informatika, a számítógépek és szoftverek világa jelenik meg, hanem az ezzel egyre inkább integrálódó kommunikációs struktúra is. Egy vállalat számára a fennmaradáshoz az üzleti életben, a versenyképesség megorzéséért, új piacok meghódításához szükség van gyors, alapos helyzetelemzésekre, a vállalat helyzetének jó ismeretére, rugalmasságra és termelékenységre. Ezek az elemek pedig mind egy összefüggo, a vállalat céljainak szolgálatába állított és megfeleloen kihasznált infokommunikációs háttér létrehozását követelik meg. A tanulmány az információs és tudásgazdaság fejlodésével, a gazdaság informatizálásával, a termelés és a szolgáltatások informatizálásával és a korszeru információ- és tudásmenedzsment eszközöknek a vállalatoknál való megjelenésével, egy összefüggo infokommunikációs háttér nyomába ered, megvizsgálja a rendelkezésre álló adatokat és összefüggéseket, okokat keres a jelenlegi problémákkal kapcsolatban, elsosorban az informatikai oldalra koncentrálva. Az informatikai hardver, infrastruktúra létezését, fejlettségi fokát vizsgáltuk elso lépésként. A tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy bár a jelenlegi hardvereszközök számát növelni és frissíteni kell, azonban egy infrastruktúra alap már létezik Magyarországon. A feladat ennek az infrastruktúrának a továbbfejlesztése. Az állam megfelelo támogatása sokat segíthet ennek a fejlesztésnek a gyorsításában. Megállapíthatjuk, hogy az öt fonél többet foglalkoztató vállalatok számítógépei közül a legtöbb Pentium I-II-es, a gépek mintegy 41 százaléka, Pentium III-IV- es a számítógépek 30 százaléka és 486-os vagy régebbi típus a gépek 29 százaléka. Operációs rendszer szempontjából a legelterjedtebb a Windows rendszer, ennek különbözo verziói futnak a számítógépeken. Jellemzo a Windows 95 és Windows 98, illetve Windows NT használata kis- és középvállatoknál. Az operációs rendszer váltását általában véve jellemzi egy kiváró stratégia. Ágazati bontásban a évhez viszonyítva a logisztikai, kommunikációs, gazdasági és pénzügyi szolgáltatások kategóriában nott 20 százalékot meghaladóan a hardverberuházás. Régiók szempontjából ismét csak a központi régiók kiemelkedését mutathatjuk ki. 5

6 Megoldásra vár még a szoftverek jogtisztaságával kapcsolatos problémakör, bár a közép- és nagyvállalatoknál egyértelmuen javuló a helyzet. A felmérések és becslések alapján a vállalati szférában a törvénytelen szoftverhasználat aránya 2001-re 50 százalék körüli. A mikro-és kisvállalatok kategóriájában még mindig magas a törvénytelen szoftverhasználat. Magyar sajátosság a nem márkás (noname) gépek használatának magas aránya. A 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma az 5-9 fos mikrovállalatoknál a legmagasabb. A kis- és középvállalatok esetében a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma. A vállalati méretkategóriák közül a nagyvállalatok körében a legalacsonyabb a 100 fore jutó számítógépek átlagos darabszáma (mintegy 21 PC). Az oktatás és gazdasági szolgáltatások nagymértékben torzítják a képet, ezért a tényleges magyar vállalati helyzetet jobban mutatja a fenti két ágazat kivétele az átlagokból. Mindenképpen várható a számítógépek számának növekedése más szektorokban is, valószínuleg a nagyvállalatoknál is még emelkedni fog a jelen pillanatban elég stabilnak látszó 40 PC/100 dolgozó arány. Az intranet létrehozása sok szempontból kapcsolódik a vállalat méretéhez és ágazati típusához. A tíz fonél többet foglalkoztató vállalatok 44 százalékának van intranethálózata, a társaságok 13 százalékának nincs, de tervezi a létrehozását, a vállalkozások 43 százaléka nem rendelkezik intranettel és nem tervezi a kialakítását. Hosszú távon mindenképpen az intranetek még általánosabb (70-80%) elterjedése az irányadó tendencia, azonban a nagyvállalatok nagy része már létrehozta az intranetet, a kis- és mikrovállalatok pedig jelenleg még nem érzik meggyozonek az intranet elonyeit a költségekkel szemben. Magyarországon az extranetek megjelenése minimális. A tíz fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok között 6 százalék rendelkezik extranettel, 14 százaléknak nincs extranethálózata, de tervezi kialakítását, a vállalatok 80 százaléka nem rendelkezik extranettel, és nem tervezi kialakítását. Ágazatok szempontjából extranetek a feldolgozóiparban, a gazdasági szolgáltatásoknál és az oktatásban jelennek meg. A cégek terjedése, a bedolgozás, távmunka variációk hosszabb távon további extranetek kialakulásához vezetnek. Magyar sajátosságnak tekintheto a távmunkával szembeni ellenállás Az internet kapcsolódás a 300 fo feletti cégeknél szinte kötelezo, a vállalatok 97 százalékának van internetkapcsolata. A középvállalatok sem maradnak el sokkal, 84 százalékuk kapcsolódik a világhálóhoz, míg a mikro- és kisvállalatok 74 százalékának rendelkezik Internet kapcsolattal. Az öt fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 55 százaléka ISDN-nel valósítja meg az internetkapcsolatot. 6

7 Honlapot az átlagnál nagyobb arányban készítenek a szolgáltató ágazatokban, (oktatás 76%, gazdasági szolgáltatások 50%, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 56%). A nem szolgáltató ágazatok között az átlagtól jelentosen elmarad a mezogazdaság (16%). A foglalkoztatottak száma szerinti bontásban a nagyvállalkozások kétharmada rendelkezik honlappal. A kis- és középvállalatok között már kevesebb cég bír honlappal (mintegy 40%) található, és a mikrovállalatoknál még alacsonyabb a honlapok elterjedtségének aránya (30%). Az informatikai helyzet egészét értékelve a cégek bizakodóak, a piac egészében növekedés várható, ugyanakkor a recessziós várakozások, sok cégvezetot a beruházások elhalasztása, a kivárási politika felé orientálnak. Az ellátottság után a rendelkezésre álló eszközök kihasználtságát, a fobb informatizált folyamatok típusait tekintettük át. Itt már komoly gondot okoz a Magyarországon jellemzo, kelloen át nem gondolt, ad hoc jellegu fejlesztés. A vállalati folyamatok informatikai támogatottsága vegyes képet mutat, egyes alapveto, általános folyamatok, részlegek számítógépesítése (pl. könyvelés, raktárkezelés, számlakiadás, vevo-szállítóadatbázis) elterjedt, azonban a vállalat, mint egységes egész áttekintése és a koordinált informatikai támogatottság megvalósítása továbbra is problémás. Az integrált megoldások elterjedését az is hátráltatja, hogy a piacon ma már többféle szabvány van. Egy másik jellegzetes probléma a CRM (Customer Relationship Management) jellegu rendszerek megjelenésénel a nem megfelelo adatgyujtés vagy a rendelkezésre álló adatok hiányosságai. A fejlodést nagymértékben segíthetné közös üzleti meghatározások és adatformázási technikák meghatározása. Jelenleg azonban ezek még egy iparágon belül sem egységesek. Az informatikai stratégia megléte összefügg a vállalatok méretével és helyzetével. Megállapíthatjuk, hogy romló helyzetu cégek nem szívesen terveznek informatikai váltásokat, inkább költségeket faragnak le: nem terveznek hosszú távra; stagnáló cégek: kiváró stratégia, gyakrabban van írott tervezet; jó helyzetben levo cégek nyitottabbak, keresik a megoldásokat, általában létezik (ha nem is teljes) írott informatikai tervezet. Vállalkozási kategóriánként elmondhatjuk, hogy kisvállalatoknál ritka a megtervezett informatikai stratégia, középvállalatok esetén gyakrabban van írásos informatikai stratégia, tervezet az integrált háttérre, nagyvállalatoknál általában van írásos akár csak fobb körvonalakat meghatározó, néhány oldalas - informatikai stratégia. A vállalati honlapok tartalmáról megállapíthatjuk, hogy 98 százalékban cégismertetorol, 87 százalékban termékek és szolgáltatások ismertetésérol szól. 7

8 Ágazati szempontból a szolgáltató ágazatok használják a legtöbb elemet (pénzügyi, informatikai szolgáltatások, oktatás), de továbbra is a cég- és termékismertetok adják a tartalom több, mint 90%-át. Lényegében két probléma van, a honlapok elterjedtsége és a frissítése. A honlapok elterjedtségénél a fo problémát a honlappal kapcsolatos stratégia jelenti. A magyar cégek 45 százaléka negyedévnél ritkábban frissíti honlapját. Az Internetes szolgáltatások közül a leggyakrabban használt szolgáltatás továbbra is a levelezés, ezt követi az információgyujtés. Ágazatilag a honlaptartalom kihasználtságához hasonlóan a szolgáltató ágazatokban jobb az internetes lehetoségek alkalmazása. Az öt fonél többet foglalkoztató vállalatok közül 1 százaléknak van elektronikus beszerzést támogató alkalmazása. A vállalatok 11 százalékának jelenleg nincs, de tervezi a használatát, a vállalatok túlnyomó többsége, 88 százalék nem használ elekrtonikus beszerzést, és nem is tervezi. Az öt fonél többet foglalkoztató társaságok közül 3 százaléknak van elektronikus éerékesítést támogató alkalmazása. A vállalatok 17 százalékának jelenleg nincs, de tervezi a használatát, a vállalatok 80 százaléka nem használ elekrtonikus értékesítést, és nem is tervezi. A magyar cégeknél a dolgozók képzése, a szoftverek betanítása sok esetben olyan extra szolgáltatás. Az információs társadalom egyik fontos pontja a kello informatikai tudás megszerzése, a rendelkezésre álló eszközök kihasználása: az üzleti életben enélkül a vállatoknál az informatikai befektetések megtérülése válik kérdésessé. Az alkalmazotti ismeretek alapvetoen az irodai programcsomagok köré öszpontosulnak. A fobb ismeretek, ismertség szerint rangsorolva: irodai alapcsomag: szövegszerkeszto, táblázatkezelo alapveto operációs rendszer adatbázis ügyviteli szoftver kommunikációs integrált csomagok prezentáció egyéb integrált csomagok egyéb szoftver. 8

9 Az alkalmazói kör IT-eszköz használata: Szoftvertípus Alkalmazott Középvezeto Manager szövegszerkeszto alapveto összefoglaló muveletek, tanulmány szöveg beírása készítése táblázatkezelo adatrögzítés diagrammok, függvények használata Felsovezeto áttekintés kivonatolás illetve diagrammok, függvények használata adatbáziskezelo adatrögzítés elemzési ismeretek elemzési ismeretek prezentációs minimális alapos ismerete ismerete Ügyviteli csomagok: adatrögzítés elemzési ismeretek elemzési ismeretek könyvelés, raktár stb. kommunikációs , fax , keresés, , üzleti integrált csomag: kezelése információgyujtés, elonyök Internet böngészo kezelése üzleti elonyök egyéb integrált minimális, elemzés, kiterjedt kiterjedt ismeretek csomagok (SAP, adatrögzítés ismeretek (erre lenne vállalatir. stb.) szükség) Forrás: Saját szerkesztés. A vállalati oktatás egyik nagy szeletét az általános Windows irodai szoftverek kezelése jelenti: ezen a területen az ECDL vizsga megjelenése ösztönzoleg hatott az informatikai oktatásra. Az információs kultúra hiányzik a magyar vállalatok nagy többségébol, egyes alpontok megvalósulnak, de az integrált kép még nem tunik fel. Egy globális gazdaságban a legnagyobb elonyt egy cég számára a tudás jelentheti: a kommunikáció és szállítás tökéletesítésével és gyorsulásával a globalizálódó gazdaság ajánlatok és termékek végtelen sorát ajánlja a fogyasztónak. A múltbeli standard eljárások már nem elégségesek az egyre rövidülo fejlesztési és piacbevezetési ciklusido betartásához. Koncentrált, összegyujtött egyfajta adatbázis-szeru cég- és folyamatspecifikus tudásra van szükség. CLO, CKO pozíciók Magyarországon egyelore nem jellemzik a cégeket. Jelen pillanatban a cégeknél (néhány multinacionális és specifikusan tudásjellegu adatbázis fenntartásával foglalkozó szoftvercég jelenti a kivételt) tudásmenedzsmentet nem találunk. Az információ- és tudásmenedzsment tartalmát, folymatait a magyar vállalatok alapvetoen technológiai szempontból közelítik meg. A vállalati informatikai kultúra fogalma még mindig hiányzik a magyar vállalati élet felsobb és alsó szintjeirol egyaránt: gyakorlatilag a hardver és szoftverelemek megvételében látják az informatikai megoldást a vállalatvezetok. 9

10 A továbbképzések, a tudásbázis felépítése, a vállalat tényleges tudásásának (alkalmazotti tudás) összegyujtése, megfogalmazása és megtartása nem számít stratégiai célnak és a legtöbb esetben nincs is leírva semmilyen formában. A cégek általában felesleges költségnek, pézkidobásnak minosítik az ilyen jellegu terveket. Ez alól kivételt a kiemelkedoen jó helyzetben levo, illetve leányvállalatként muködo cégek jelentik. Az IT-beruházások nagysága: Beruházás típusa 2000 (Mrd forint) 2001 (Mrd Ft becsült adat) Hardver Szoftver Egyéb szolgáltatás Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy és az oktatás világában, negyedév. Az egyedi beruházások nagyon változó képet mutatnak: néhány milliós egyedi gépek, szoftverek beruházásától többszáz milliós informatikai rendszerek bevezetéséig. Az informatikai beruházás legfobb problémája ahogy már többször jeleztük a nem megfelelo informatikai stratégia, vagy annak teljes hiánya. Egy teljes informatikai befektetésnek a következo fobb lépéseken kell (kellene) keresztül mennie: Alapok elokészítése: az iroda köré meg kell szervezni az informatikai rendszert, hálózatot kell terveztetni a késobbi fejlesztésekre is gondolva. Létre kell hozni a back-office-t, azaz az irodai hátteret informatikai útra kell terelni: pénzügy, adminisztráció, logisztika, belso vállalati folyamatok. Jöhet a front-office: az ügyfélkapcsolatok is átterelhetok elektronikus útra. A fenti lépésekbol gyakorlatilag a nagyvállalatok az 1. és 2. lépést többé-kevésbé végrehajtották, a kis- és középvállalatoknál sok helyen még az 1. lépés is csak részben van megoldva, vagy nincs kelloképpen kihasználva. Az informatikai beruházás legfobb problémája a nem megfelelo informatikai stratégia, vagy annak teljes hiánya. Most már többéves tapasztalat jelzi (kellene, hogy jelezze) a vállalatok számára, hogy az ad hoc jellegu beruházások megtérülése mindig kérdéses, valamilyen informatikai stratégiának léteznie kell, ami biztosítja a beruházott hardver és szoftver késobbi felhasználását és minél jobb kihasználtságát. Ez az oka, hogy a kelloen át nem gondolt informatikai befektetések esetleg csak többletkiadást és munkát jelentenek, többletmunkát a dolgozóknak és felesleges költségeket a munkáltatónak. Az állam (kormányzat) szerepe tehát az információs társadalom felé vezeto úton is ugyanaz, mint más esetekben: nem az a cél, hogy a versenyt megakadályozza, hanem hogy az informatikai társadalom infrastruktúráját segítsen felépíteni és ebbe polgárait is belevonja. Így az állam továbbra is szolgáltató -ként jelentkezik, biztosít lehetoségeket, megteremt szabályozásokat (digitális aláírás, elektronikus formátumok stb.). 10

11 A tapasztalataink arra engednek következtetni, hogy a cégek nagy része az öneros beruházás mellett dönt: nem érzi a befektetés megtérülését rövid távon és emiatt nem szívesen vállal fel kamatterheket (pénzügyi szolgáltató és informatikai cégek nem tartoznak ebbe a körbe). Az EU támogatásoknak, illetve a kormányzati támogatásoknak kevés vállalkozás tud megfelelni. Az állam szerepét vizsgálva a megfelelo infokommunikációs kultúra (információs társadalom és azon belül információs vállalati kultúra) létrejöttében, ez részben abban nyilvánul meg, hogy közvetlen támogatóként, szabályozóként, infrastruktúra kialakítóként is segítse a vállalati információs kultúra kifejlodését, fejlesztését. A másik oldalról az információs társadalom egészének eloremozdításával rejtetten ugyan, de mégis a vállalati információs kultúra fejlesztésének irányába hat. A cégek nagy többségének a jelenlegi pályázatok többsége nem elérheto. Elsosorban már amúgy is informatikával rendelkezo, vagy éppen informatikus (programozó, adatbázisfejleszto stb.) cégek jelentkezhetnek sikerrel a támogatások egy részére, másik része pedig elsosorban non-profit, kutató jellegu támogatásokra fordítódik. A támogatások jelenlegi formájára is nagy szükség van ahogy a beérkezett pályázatok száma is mutatja azonban egyelore még nagyobb igény mutatkozik a közvetlen fejlesztési támogatásokra, legalábbis a kis- és középvállalatok rétegében. 11

12 1 Bevezetés A globalizálódó világban, a gyorsuló üzleti életben az informatika használata egyre fontosabb: tárgyalások és szerzodések végeredményét befolyásoló tényezo lett. Ma már a vállalatok számára nem csak külön az informatika, a számítógépek és szoftverek világa jelenik meg, hanem az ezzel egyre inkább integrálódó kommunikációs struktúra is. Ezért beszélünk sokszor infokommunikációs stratégiáról, elképzelésekrol: ezek kommunikációs elemeket, internet-elérési lehetoségeket éppúgy magukban hordoznak, mint a megfelelo hardver és szoftver beszerzését és alkalmazását. Egy vállalat számára a fennmaradáshoz az üzleti életben, a versenyképesség megorzéséért, új piacok meghódításához szükség van gyors, alapos helyzetelemzésekre, a vállalat helyzetének jó ismeretére, rugalmasságra és termelékenységre. Ezek az elemek pedig mind egy összefüggo, a vállalat céljainak szolgálatába állított és megfeleloen kihasznált infokommunikációs háttér létrehozását követelik meg. Egy ilyen háttér létrehozásához azonban összefüggo, integrált infokommunikációs stratégia kifejlesztésére van szükség. Ennek tartalmaznia kell az informatikai beszerzéseket éppúgy, mint az integrált vállalatirányítási rendszer koncepcióját vagy az internet-stratégiát. A tanulmány egy ilyen összefüggo infokommunikációs háttér nyomába ered: megvizsgálja a rendelkezésre álló adatokat és összefüggéseket, okokat keres a jelenlegi problémákkal kapcsolatban, elsosorban az informatikai oldalra koncentrálva. Elso lépésként az informatikai hardver, infrastruktúra létezését, fejlettségi fokát vizsgáljuk. Ez az alapot jelenti az informatika kihasználtságához: nem jelenti, hogy jó lesz a kihasználás, de az infrastruktúra nélkül természetesen nincs mit kihasználni. Ide tartoznak a hardveregységek, a hálózatok stb. Ezt követoen a rendelkezésre álló eszközök kihasználtságát, a fobb informatizált folyamatok típusait tekintjük át. Itt a különbözo magasabb szintu, integrált szoftverek használatára éppúgy utal a tanulmány, mint az internetes szolgáltatások kihasználtságára. Itt már komoly gondot okoz a Magyarországon jellemzo, kelloen át nem gondolt, ad hoc jellegu fejlesztés. A nem integrálható szoftverek többszörös adatbevitelhez, redundanciához, hibákhoz és lelassított munkafolyamotokhoz vezethetnek. A hardver és szoftver eszközök létezése még mindig nem elégséges: szükség van megfeleloen képzett alkalmazottakra is: a legjobb szoftver is használhatatlan kelloen képzett felhasználó nélkül. Végül mindezen elemeket a vállalatoknak finanszírozni kell: a finanszírozási, döntéshozási kérdések a vállalatoknál döntoen befolyásolhatják az infokommunikációs kiadásokat és azok sikerességét/megtérülését. Az infokommunikációs háttér az alkalmazottak tudásával, hozzáállásával együtt formálja meg a vállalati információs kultúrát, mely Magyarországon egyenlore még nem alakult ki kielégíto mértékben: elvi alapjait és létezésének feltételeit is áttekinti a tanulmány. 12

13 Végül az állam szerepét vizsgálja a tanulmány a megfelelo infokommunikációs kultúra (információs társadalom és azon belül információs vállalati kultúra) létrejöttében: ez részben abban nyilvánul meg, hogy közvetlen támogatóként, szabályozóként, infrastruktúra kialakítóként is segítse a vállalati információs kultúra kifejlodését, fejlesztését. A másik oldalról az információs társadalom egészének eloremozdításával rejtetten ugyan, de mégis a vállalati információs kultúra fejlesztésének irányába hat. Összefoglalásként ezeket az állami szerepeket is áttekinti a tanulmány. A tanulmány tehát alapvetoen a vállalati kört vizsgálja: a vállalatok körében az adatokat a KSH adatbázisa alapján az 5 fonél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságok körében elvégzett felmérések szolgáltatták. A magyarországi vállalati típusokat jellemzo adat, hogy az egyéni vállalkozásokat is beleértve közel 850 ezer vállalkozás muködik, melyeknek 99,8 százaléka mikro-, kis- és közepes vállalkozás. A továbbiakban a tanulmány a mikro-, kis- közép- és nagyvállalatok elnevezéseinek használatakor a következo konvenciókat használja: a 10 fo alatti cégeket mikrovállalkozásoknak, a 10 és 49 fo közötti cégeket kisvállalkozásoknak, az 50 és 299 fo közötti cégeket középvállalkozásoknak, és a 299 fonél többet foglalkoztató vállalatokat nagyvállalkozásoknak nevezzük. A vállalati kört a rendelkezésre álló adatok alapján tovább bonthatjuk ágazatok szerint mezogazdaság, vad- és erdogazdálkodás, halászat, bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, goz-, vízellátás, építoipar ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, oktatás, egészségügy, egyéb közösségi szolgáltatás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területére. Az infokommunikációs háttér másik fontos bontása a régiók alapján történhet: bár már elkészültek (részben) az intelligens régió-fejlesztési 1 tervek, még mindig kiemelkedoen jobb a központi régió (ezen belül is Budapest) infrastruktúrája, háttere más régiókhoz viszonyítva. A régiók bontása: Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország. 1 Pócs Gyula et al.: Intelligen Régiók Magyarországon I, 2001, Agroinform Kiadóház, Stratégiakutató Intézet 13

14 Mindezek a részterületek, régiók különbözo mértékben járulnak hozzá az együttes vállalati informatikai körkép kialakításához: kiemelkedo eltéréseknél, problémáknál a tanulmány rámutat hiányosságokra és amennyiben felmérheto, az okokra is. A vállalati kör információs kultúráját és tágabb értelemben az ország információs társadalommá való átalakulását nemzetközileg elfogadott, objektív méroszámmal az Információs Társadalom Index (ISI, Information Society Index 2 ) jelzi: ez az index 20 különbözo gazdasági, társadalmi faktort figyelembe véve 55 országot rangsorol. Magyarország 1996-ban a 27. helyrol indult: ekkor indexe 1500 volt re ez az érték 2180-ra nott, 2001-ben pedig 2573 a jelenlegi érték. Azonban hiába növekszik Magyarország indexe, más országokhoz képest a növekedés üteme nem elég gyors: 2001-re az ország visszacsúszott a 29. pozícióra. Ezek az adatok is arra mutatnak, hogy bár Magyarország fejlodik és halad az információs társadalom irányában, valamint számos infrastruktúra-elem a helyére is került már, továbbra is szükség van a megfelelo támogatásra, az informatikai társadalom felé vezeto út végigjárásának gyorsítására. Kérdés, hogy milyen változtatásokat, szabályozókat, támogatásokat használhat az állam. Tekintve Magyarország közeledo EU csatlakozását, nem érdektelen párhuzamba állítani röviden a hazai és EU terveket. Az 1999 decemberi eeurope programterv, majd a 2000 júniusában nyilvánosságra hozott eeurope akcióterv mind az EU információs társadalom irányába történo elmozdulását, illetve ezen elmozdulás felgyorsítását igyekezett támogatni, különbözo programpontokkal. Ezzel párhuzamosan Magyarországon is megjelent az emagyarország 3 tervezet, majd a 2000 májusi varsói Információs Társadalom Fórum további ajánlásokat tett a közép- és kelet-európai országoknak. A Széchenyi-terv hatásai között pedig várható az informatikai infrastruktúra javítása, fejlesztése és az ehhez kapcsolodó területek támogatása. Tágabb értelemben a vállalati információs kultúra alapját az információs társadalom adja meg: ennek hiányában elszigetelt, szigetszeru informatikai központok jönnek létre. A tanulmány ezért nem csak a vállalati informatikai hátteret foglalja össze, de számos kapcsolodó kérdést, témakört (oktatás, finanszírozás) is röviden összefoglal a teljesebb kép kedvéért. Összefoglalásként pedig áttekinti az államtól elvárt szolgáltatásokat, szerepeket az informatikai társadalom felé vezeto úton. 2 ISI Information Society Index, 3 emagyarország, 14

15 2 Ellátottság IT eszközökkel Az információtechnológia alapját a megfelelo infrastruktúra kialakítása jelenti: ez magában foglalja az egyedi számítógépek alkalmazását éppúgy, mint a hálózatok, internetes kapcsolatok kialakítását. Az ezen terület elemzésére felhasznált adatok 2001 szeptemberében kerültek összegyujtésre 4, formája postai kérdoív volt. A kérdoív a leglényegesebb informatikai alapelemekre kérdezett rá: a számítógépek típusától a honlap létezéséig számos kérdés irányult az IT eszközök meglétére. A fejezet ezeket az eredményeket összesíti és rámutat a legfontosabb problémákra. 2.1 Használt számítógépek típusa A vállalatoknál dönto többségben személyi számítógépeket kapnak a dolgozók: ezeket hálózatba kötve lehetoség van az adatok, eroforrások megosztására. Természetesen a szervergépek mindig erosebbek, több memóriával bírnak, mint az egyedi felhasználói gépek vagy már felsobb kategóriába (nagyszámítógép) esnek. Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy döntoen PC 5 jellegu számítógépekre épül a magyar informatikai háttér. Az operációs rendszer vonatkozásában Magyarországon az általános piaci tendenciához hasonlóan - a Windows operációs rendszert használó gépek elsöpro többségben találhatók: Macintosh gépek ritkán, elsosorban nyomdai vagy speciális grafikai munkák használatánál jelennek csak meg. Ezért a típus szerinti bontás a PC jellegu gépekre koncentrál és a gépek felosztásánál a processzor erosségét veszi figyelembe. Az egyedi számítógépeknél alapvetoen három kategóriát különböztethetünk meg: I. 486-os jellegu vagy régebbi processzorral rendelkezo gépek II. Pentium I-II jellegu processzorral rendelkezo gépek III. Pentium III-IV jellegu processzorral rendelkezo gépek. Az elso kategória számítógépei kiöregedtek, alapvetoen bérszámoló, könyvelo vagy egyéb egyszeru szoftverek futtatására alkalmasak. A második kategóriába tartozó gépek azt jelzik, hogy a cégek ha kisebb késéssel is követik a szoftverek és az operációs rendszerek fejlodését, változását. Várható, hogy néhány éven belül a gépek többségét le kell cserélni. A harmadik kategória számítógépei a pillanatnyi élvonalat jelentik: nagyobb beruházási költségekkel járnak, de mindenképpen a legújabb technológia alkalmazását mutatja. 4 GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. 5 PC azaz Personal Computer személyi számítógép 15

16 A vizsgált vállalati körben a II. kategóriabeli számítógépek a legelterjedtebbek, bár a számítógépek 30 százaléka már III. kategóriabeli. A számítógépek közel egyharmada az I. kategóriába tartozik, azonban arányuk fokozatos csökkenése, majd a használatból való teljes kivonásuk várható. Ezt a váltást az egyre növekvo hardverigényu szoftverek is indukálják. 1. ábra Az 5 fõnél több alkalmazottat foglalkoztató társaságok számítógépeinek megoszlása a mûködtetõ processzor alapján 30% 29% 486-os és régebbi típus Pentium I-II 41% Pentium III-IV Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. A jelenlegi irodai szoftvercsomagok alkalmazásait a II. kategória gépei még néhány évig különösebb gond nélkül futtathatják, ezért ezeknek a gépeknek a lecserélésével a vállalatok még minden bizonnyal várnak. A vizsgált cégeknél nagyságtól és ágazattól függetlenül (kis-, közép- és nagyvállalatok) hasonló százalékban jelennek meg a különbözo kategóriabeli géptípusok. Az I. kategóriás gépek használata néhány százalékkal alacsonyabb az oktatás, szállítás, posta és gazdasági szolgáltatások területén: itt erosen érzodik a konkurencia (és részben a külföldi tulajdonos) hatása, a minél tágabb és fejlettebb informatikai szolgáltatások háttérkövetelményeinek megjelenése. Az elmúlt évek fejlesztései és árversenye a processzorok életciklusának rövidülését hozták magukkal: ugyan ez relatív árcsökkenést is jelent, de egyúttal egy-egy generáció egyre gyorsabb fel- és letunéséhez is vezet. Így az a paradox helyzet áll elo, hogy bár a vállalatnak nincs szüksége III kategóriájú gépre, már nem tud beszerezni a piacon II kategóriájút, így természetesen az újabb gépet veszi meg és egyúttal a kategória besorolásban is elobbre lép. A PC jellegu számítógépek áraira vonatkozóan elmondható, hogy teljesítmény-ár arányuk javul, így relatíve egyre olcsóbbak a számítógépek. Ennek ellenére az egy gépre fordított összeg növekszik és a teljesítményjavulás irodai jellegu munkában - amire elsosorban használják a számítógépeket a vállalatoknál - kevéssé használható ki. Részben az árváltozásokra, részben a növekvo hardverigényre és az elavult géppark lecserélésére vezetheto vissza a 2000-es 189 milliárd forintos beszerzési érték 17% körüli növekedése 2001-ben (elozetes becslések alapján a 2001-es hardver beszerzési érték meghaladja a 222 milliárd forintot), azonban ez az érték a teljes hardverbeszerzési körre vonatkozik, nagyszámítógépekkel együtt. 16

17 Operációs rendszer szempontjából a legelterjedtebb a Windows rendszer, ennek különbözo verziói futnak a számítógépeken. Jellemzo a Windows 95 és Windows 98, illetve Windows NT használata kis- és középvállatoknál. Elenyészo számban még futnak Windows 3.1 rendszerek is. A Windows 2000, illetve most a Windows XP operációs rendszer megjelenése és bevezetése újabb hardver beszerzési hullámot indíthat el, ugyanis a Windows XP minimálisan igényli a II. kategóriát, de képességeit igazán a III. kategóriában lehet kihasználni. Meg kell azonban jegyezni, hogy többek között a kategóriaváltás miatt az áttéréssel valószínuleg még várni fognak a vállalatok. Az operációs rendszer váltását általában véve jellemzi egy kiváró stratégia, amely alapvetoen a szoftverekben megjelenéskor található hibák miatt jelent meg a vásárlók körében. Ágazati bontásban a évhez viszonyítva a logisztikai, kommunikációs, gazdasági és pénzügyi szolgáltatások kategóriában nott 20%-ot meghaladó értékben a hardverberuházás. Ezen kategóriákban a növekedésben valószínuleg közrejátszott a kormány azon döntése is, hogy kisvállalkozásoknál 2001-ben a tevékenységhez igazolhatóan kapcsolódó beruházás leírható az adóalapból. Más ágazati kategóriákban elsosorban stagnálás vagy minimális csökkenés/növekedés (1-5%) figyelheto meg a hardverbeszerzések területén. Régiók szempontjából ismét csak a központi régiók kiemelkedését mutathatjuk ki. Ugyanakkor azon területek, városok, amelyek különbözo támogatásokkal, adókedvezményekkel ipari parkokat, multinacionális cég-telephelyeket alakítottak ki, kiemelkedo infrastruktúrát kaptak. Ennek ellenére a keleti megyék még mindig igen komoly hátrányban van a északnyugati megyékhez képest. Megoldásra vár még a szoftverek jogtisztaságával kapcsolatos problémakör, bár a közép- és nagyvállalatoknál egyértelmuen javuló a helyzet. A felmérések és becslések alapján 1995-ben - a BSA Magyarország megalakulásakor - a vállalati szférában a törvénytelen szoftverhasználat meghaladta a 75%-ot, mára ez 50% köré csökkent 6. Itt is elmondható, hogy a közép- és nagyvállalatokra inkább jellemzo a jogtiszta szoftverek vásárlása, míg a mikro-és kisvállalatok kategóriájában még mindig magas a törvénytelen szoftverhasználat. Az elmúlt években többször is meghirdetett kedvezményes illegális szofver-lecserélési akciók a törvényes szoftverhasználat elterjedését nagymértékben elosegítették. Magyar sajátosság a nem márkás (noname) gépek használata a márkás gépekkel szemben: ez elsosorban árkülönbségükbol adódik. A cégek a költségek csökkentése érdekében inkább a nem márkás gépek irányába fordultak: erre vezetheto vissza, hogy még a nagyvállalatok körében is a gépek egyharmada nem márkás gép 7. Azonban hosszabb távon a garanciaproblémák, megbízhatósági problémák megjelenése arra késztette és készteti a vállalatokat, hogy a magasabb ár ellenére a márkás termékeket garanciával, többletszolgáltatásokkal együtt részesítse elonyben. Ezt a trendet elosegítették a es nagy gyártók által szervezett árkedvezmények, akciók is. 6 Kevesebb lopott program, 7 Bell Research, Think Consulting: Vállalati felmérés,

18 2.2 A számítógépek és alkalmazottak aránya Az informatikai struktúra létezését általában jól mutatja a számítógép-alkalmazott arány. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a nem informatikai, oktatási, gazdasági szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatoknál a dolgozók számának növekedése nem feltétlenül vezet a számítógépek számának növekedéséhez: ezeknél a vállalatoknál van egy optimális számítógép darabszám. A cég számára ennél többet venni már pazarlást és kihasználatlanságot eredményezhet. Ezt az arányt a nagyvállalatok már nagyjából beállították. Erre vezetheto vissza, hogy a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma az 5-9 fos mikrovállalatoknál a legmagasabb. A kis- és középvállalatok esetében a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma. A vállalati méretkategóriák közül a nagyvállalatok körében a legalacsonyabb a 100 fore jutó számítógépek átlagos darabszáma (mintegy 21 PC). A nagyvállalatok körében az alkalmazottak között a betanított, segéd- és szakmunkások aránya jóval magasabb a többi méretkategóriával összehasonlítva, miközben ez a munkakör nem használ számítógépet. 2. ábra Az 5 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma vállalati méretkategóriánként PC-k átlagos darabszáma Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. Az adatok teljes megértéséhez azonban tudni kell, hogy az oktatás és gazdasági szolgáltatások nagymértékben torzítják a képet, hiszen ezen ágazatokban a 100 fore jutó PC-k száma meghaladja a 100 darabot. Ezért a tényleges magyar vállalati helyzetet jobban mutatja a fenti két ágazat kivétele az átlagokból. Így már kevésbé pozitív a kép: a hátsó, összesített átlag lényegesen magasabb, mint a két ágazat kivételével kapott módosított átlag, ez a különbség kis- és középkategóriás vállalatoknál kifejezetten szignifikáns. Különösen feltuno a középvállalatoknál az arány romlása: a 40-et megközelíto számítógéparány 20 alá módosul, ami azt jelenti, hogy ebben a kategóriában még egyértelmuen várható növekedés. 18

19 Mindenképpen várható a számítógépek számának növekedése más szektorokban is, valószínuleg a nagyvállalatoknál is még emelkedni fog a jelen pillanatban elég stabilnak látszó 40 PC/100 dolgozó arány. 2.3 Intranet elérhetosége Az intranet létrehozása sok szempontból kapcsolódik a vállalat méretéhez és ágazati típusához. Az intranet definícióját az adatok áttekintése alapján a válaszadók szabadon értelmezték: már két gép összekapcsolása vagy a nyomtatómegosztás is intranetnek számított. Ennek ismeretében sem túl magas a teljes intranet lefedettség: a tíz fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 44 százalékának van intranethálózata. 3. ábra Intranet-ellátottság a 10 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében Van intranethálózata 43% 44% Nincs intranethálózata, de tervezi a kialakítását 13% Nincs intranethálózata és nem is tervezi a kialakítását Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. A problémát azonban inkább az okozza, hogy a vállalatvezetok nagy része (ágazatonként nagy az eltérés) nem is tervezi az intranet használatát. Annak ellenére, hogy akár már néhány gép esetén is gyorsíthatja a munkát az eroforrások (pl. nyomtató, file-ok) megosztása a dolgozók között. Kiemelkedo a gazdasági szolgáltató szektorokban, oktatásban megvalósított 60% körüli az intranet használat. Azonban nagyon alacsony a halászat, vendéglátás, egészségügy körében az intranet használatának aránya, amely 10-20% közé esik. Ugyanezen ágazatokban a legnagyobb az intranettel szembeni elutasítás aránya is: a cégvezetok nem érzik szükségét a hálózat megvalósításának. Kétségtelen, hogy bizonyos ágazatoknál, kis cégeknél a befektetési költség esetleg nem áll arányban a várható kihasználtsággal, azonban hosszú távon minden cégnek szüksége lesz a különálló számítógépeken megtalálható adatok minél jobb megosztására, integráltságára valamilyen szinten a cég tudásának megosztására. 19

20 Ezért is jelent problémát a cégvezetok körében megjeleno, az intranettel szemben elutasító magatartás: a nagyság szerinti bontásban a 300 fo feletti nagyvállalatoknál (76% az intranetek megvalósítási aránya!) 18% nem érzi szükségesnek az intranet megvalósítását. Ez az elutasító nézopontot képviselo réteg a vállalat foglalkoztatottjai számának csökkenésével egyre no, a fos cégeknél már 47% érzi feleslegesnek az intranet bevezetését. Hosszú távon mindenképpen az intranetek még általánosabb (70-80%) elterjedése az irányadó tendencia, azonban a nagyvállalatok nagy része már létrehozta az intranetet, a kis- és mikrovállalatok pedig jelenleg még nem érzik meggyozonek az intranet elonyeit a költségekkel szemben. 2.4 Extranet elérhetosége Magyarországon az extranetek megjelenése minimális: elsosorban multinacionális cégek lerakataik, leányvállalataik számára biztosítanak így hozzáférést. Az extranet természetébol fakadóan igazán hasznos a nagyvállalatok számára és különbözo földrajzi helyeken dolgozó csoportokkal operáló cégek számára. Ismét azt lehet mondani, hogy az extranettel nem rendelkezo vállalatok magas aránya (80%) feltehetoen a technológia nem kello ismeretébol fakad. 4. ábra Extranet-ellátottság a 10 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében használata Magyarországon Van extranet-hálózata 80% 6% 14% Nincs extranethálózata, de tervezi a kialakítását Nincs extranethálózata, és nem tervezi a kialakítását Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. Ágazatok szempontjából extranetek a feldolgozóiparban, a gazdasági szolgáltatásoknál és az oktatásban jelennek meg. A cégek terjedése, a bedolgozás, távmunka variációk hosszabb távon további extranetek kialakulásához vezetnek, de ehhez további, az ország egészét behálózó, nagysebességu hálózati hozzáférési csomópontokra és infrastruktúrára van szükség. Magyar sajátosságnak tekintheto a távmunkával szembeni ellenállás: ehhez az otthoni munkahely megteremtésének költségei, a munkaadók bizalmatlansága és a lehetoségek nem kello ismerete is hozzájárulhat. 20

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Magyarország felemelkedésének kulcsa a versenyképesség, és az ezt ösztönző társadalmi és gazdasági

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása

A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása S SDA Stúdió kft. A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása Kiadva: 2002.02.12. Oldalak száma: 7 A dokumentum története Verzió Dátum Módosítás rövid leírása Módosító

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Számítástechnikai kommunikációs lehetőségek a QB-Pharma rendszerrel. Előadó: Bagi Zoltán Quadro Byte Kft. ügyvezető

Számítástechnikai kommunikációs lehetőségek a QB-Pharma rendszerrel. Előadó: Bagi Zoltán Quadro Byte Kft. ügyvezető Számítástechnikai kommunikációs lehetőségek a QB-Pharma rendszerrel. Előadó: Bagi Zoltán Quadro Byte Kft. ügyvezető Az Uniós országokban már alkalmazott új lehetőségek Korszerű zárt hálózatok, rendszerek,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Témaválasztás okai: Szakdolgozati témám Érdeklődés a szektor iránt A vizsgálatok hiányosságai Vizsgálati módszer: Kérdőíves kutatás

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A helyi önkormányzatok Internet-használati szokásai 2001. 3. negyedév Virtuális Térfigyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 3. Készült

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás

SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás Budapest, 2015. április 9. Váradi László 1 itelligence 21 éve Magyarországon

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013)

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) Budapest 2014 október 16 Némon Zoltán LEF főtitkár Rész ciklusok: LOGISZTIKAI 2007-2012 LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK 1, 2007-2008 Támogatási

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek. Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10.

Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek. Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10. Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10. Integrált vállalatirányítási rendszerek Vezetői szintek és információs igényük Alsó

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt.

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt. BUDGET-IT Prezentáció NAVIGATOR Informatika Zrt. PIACI HÁTTÉR A BUDGET-IT szolgáltatás A BUDGET-IT szolgáltatás legfőbb előnyei Kiknek készült a BUDGET-IT? PIACI HÁTTÉR Jelenlegi gazdasági helyzet Gazdasági

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

A Mórakert TÉSZ információs rendszere A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia DE AMTC GVK SU 2009-2009.08.27 Tartalom A Mórakert TÉSZ bemutatás Informatikai ellátottság Kommunikáció Egyéb informatikai rendszerek A Mórakert TÉSZ

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 1. A pályázat alapvető célja A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Szabó Zoltán Ph.D Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek Tanszék Az IT szervezet, mint szolgáltató Milyen az IT hazai elismertsége? Az IT Innovációs

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések és térségek kialakulása Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok,

Részletesebben

Személyügyi nyilvántartás szoftver

Személyügyi nyilvántartás szoftver Személyügyi nyilvántartás szoftver A nexonhr személyügyi nyilvántartás szoftver a személyügyi, továbbképzési és munkaköri adatok kezelését teszi lehetővé. A szoftver támogatja a HR adminisztrációs feladatokat,

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 A rendelkezésre álló forrás összege: A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szabad vállalkozási

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Leggyakrabban felmerülő kérdések:

Leggyakrabban felmerülő kérdések: 1. Jobban koordinált tevékenységek 2. Meghatározza a várható fejlődést 3. Növeli a szervezet változásra való felkészültségét 4. Minimalizálja az előre nem látható eseményeket 5. Redukálja a konfliktusokat

Részletesebben

GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA

GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

XI. Az EEM informatikai támogatása

XI. Az EEM informatikai támogatása BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség XI. Az EEM informatikai támogatása Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben