Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft."

Átírás

1 Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. Az információs és tudásgazdaság fejlôdése, a gazdaság informatizálása, a termelés és a szolgáltatások informatizálása, korszerû információ- és tudásmenedzsment eszközök megjelenése a vállalatoknál Virtuális-tér Figyelo Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 17. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére december 1

2 A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. készítette. A kutatás szakmai vezetoje az IKT Kft. részérol: Dr. Vajdáné Dr. Horváth Piroska A tanulmányt készítették: Dr. Vajdáné dr. Horváth Piroska Szego Károly Vörös Tibor Budapest, 1117 Dombóvári út Tel.: (36 1) / (36 1) Fax: (36 1) ipargazd@axelero.hu 2

3 TARTALOM VEZETOI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS ELLÁTOTTSÁG IT ESZKÖZÖKKEL HASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉPEK TÍPUSA A SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ALKALMAZOTTAK ARÁNYA INTRANET ELÉRHETOSÉGE EXTRANET ELÉRHETOSÉGE INTERNETES KAPCSOLATTAL RENDELKEZO VÁLLALATOK SZÁMA HONLAPOK ELTERJEDTSÉGE ÁTTEKINTÉS AZ IT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁRÓL IT ESZKÖZÖK HASZNÁLATA ALKALMAZÓI KÖR INFORMATIKAI TÁMOGATOTTSÁG VÁLLALATI FOLYAMATOKNÁL Adatok beszerzése Informatizált folyamatok Integrált informatikai hattér Extranet és intranet használata Döntéstámogatás Adatbányászat INTERNET ÉS MÁS ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOK Honlapok tartalma Honlapok frissítése Internetes szolgáltatások Elektronikus beszerzés Elektronikus értékesítés Honlapok látogatottsága Hirdetések, e-marketing ALKALMAZOTTI INFORMATIKAI ISMERETEK ÉS KÉPZÉSEK ALKALMAZOTTI ISMERETEK OKTATÁSOK ÉS TOVÁBBKÉPZÉSEK Az ECDL vizsga Egyéb szoftver-oktatások Oktatások jellege OKTATÁSRA, KÉPZÉSRE FORDÍTOTT ÖSSZEGEK A VÁLLALATI INFORMÁCIÓS KULTÚRA A VÁLLALATI INFORMÁCIÓIGÉNY FELMÉRÉSE A VÁLLALATI TUDÁSMENEDZSMENT STRATÉGIAI TÁMOGATÁSA INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSMENEDZSMENT TARTALMÁNAK, FOLYAMATAINAK ISMERETE INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSMEGOSZTÁS A VÁLLALATOKON BELÜL ÁTTEKINTÉS A VÁLLALATI INFORMATIKAI KULTÚRÁRÓL FINANSZÍROZÁS BERUHÁZÁSI FORRÁSOK IT-BERUHÁZÁSOK NAGYSÁGA DÖNTÉSI MECHANIZMUSOK A döntéselokészítési fázis A döntéshozatali fázis Jellegzetes döntési mechanizmusok IT-BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSE ÁLLAM SZEREPE

4 7.1 ELVI HÁTTÉR: AZ ÁLLAM SZEREPE EMAGYARORSZÁG SZABÁLYOZÁSI LÉPÉSEK, TÁMOGATÁSOK, VÁLTOZTATÁSOK ÉS IGÉNYEK A távközlési piac liberalizálása Digitális aláírás, elektronikus dokumentumok szabályozása, hitelesség kérdése Internet szabályozás Infrastruktúra támogatás magánszemélyeknek Infrastruktúra támogatás oktatásban Infrastruktúra vállalatoknál Elektronikus kormányzat Oktatás támogatása Széchenyi-terv informatikai pályázatai Intelligens régiók, megyék Európai Uniós támogatások

5 Vezetoi összefoglaló A globalizálódó világban, a gyorsuló üzleti életben az informatika használata egyre fontosabb, tárgyalások és szerzodések végeredményét befolyásoló tényezo lett. Ma már a vállalatok számára nem csak külön az informatika, a számítógépek és szoftverek világa jelenik meg, hanem az ezzel egyre inkább integrálódó kommunikációs struktúra is. Egy vállalat számára a fennmaradáshoz az üzleti életben, a versenyképesség megorzéséért, új piacok meghódításához szükség van gyors, alapos helyzetelemzésekre, a vállalat helyzetének jó ismeretére, rugalmasságra és termelékenységre. Ezek az elemek pedig mind egy összefüggo, a vállalat céljainak szolgálatába állított és megfeleloen kihasznált infokommunikációs háttér létrehozását követelik meg. A tanulmány az információs és tudásgazdaság fejlodésével, a gazdaság informatizálásával, a termelés és a szolgáltatások informatizálásával és a korszeru információ- és tudásmenedzsment eszközöknek a vállalatoknál való megjelenésével, egy összefüggo infokommunikációs háttér nyomába ered, megvizsgálja a rendelkezésre álló adatokat és összefüggéseket, okokat keres a jelenlegi problémákkal kapcsolatban, elsosorban az informatikai oldalra koncentrálva. Az informatikai hardver, infrastruktúra létezését, fejlettségi fokát vizsgáltuk elso lépésként. A tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy bár a jelenlegi hardvereszközök számát növelni és frissíteni kell, azonban egy infrastruktúra alap már létezik Magyarországon. A feladat ennek az infrastruktúrának a továbbfejlesztése. Az állam megfelelo támogatása sokat segíthet ennek a fejlesztésnek a gyorsításában. Megállapíthatjuk, hogy az öt fonél többet foglalkoztató vállalatok számítógépei közül a legtöbb Pentium I-II-es, a gépek mintegy 41 százaléka, Pentium III-IV- es a számítógépek 30 százaléka és 486-os vagy régebbi típus a gépek 29 százaléka. Operációs rendszer szempontjából a legelterjedtebb a Windows rendszer, ennek különbözo verziói futnak a számítógépeken. Jellemzo a Windows 95 és Windows 98, illetve Windows NT használata kis- és középvállatoknál. Az operációs rendszer váltását általában véve jellemzi egy kiváró stratégia. Ágazati bontásban a évhez viszonyítva a logisztikai, kommunikációs, gazdasági és pénzügyi szolgáltatások kategóriában nott 20 százalékot meghaladóan a hardverberuházás. Régiók szempontjából ismét csak a központi régiók kiemelkedését mutathatjuk ki. 5

6 Megoldásra vár még a szoftverek jogtisztaságával kapcsolatos problémakör, bár a közép- és nagyvállalatoknál egyértelmuen javuló a helyzet. A felmérések és becslések alapján a vállalati szférában a törvénytelen szoftverhasználat aránya 2001-re 50 százalék körüli. A mikro-és kisvállalatok kategóriájában még mindig magas a törvénytelen szoftverhasználat. Magyar sajátosság a nem márkás (noname) gépek használatának magas aránya. A 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma az 5-9 fos mikrovállalatoknál a legmagasabb. A kis- és középvállalatok esetében a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma. A vállalati méretkategóriák közül a nagyvállalatok körében a legalacsonyabb a 100 fore jutó számítógépek átlagos darabszáma (mintegy 21 PC). Az oktatás és gazdasági szolgáltatások nagymértékben torzítják a képet, ezért a tényleges magyar vállalati helyzetet jobban mutatja a fenti két ágazat kivétele az átlagokból. Mindenképpen várható a számítógépek számának növekedése más szektorokban is, valószínuleg a nagyvállalatoknál is még emelkedni fog a jelen pillanatban elég stabilnak látszó 40 PC/100 dolgozó arány. Az intranet létrehozása sok szempontból kapcsolódik a vállalat méretéhez és ágazati típusához. A tíz fonél többet foglalkoztató vállalatok 44 százalékának van intranethálózata, a társaságok 13 százalékának nincs, de tervezi a létrehozását, a vállalkozások 43 százaléka nem rendelkezik intranettel és nem tervezi a kialakítását. Hosszú távon mindenképpen az intranetek még általánosabb (70-80%) elterjedése az irányadó tendencia, azonban a nagyvállalatok nagy része már létrehozta az intranetet, a kis- és mikrovállalatok pedig jelenleg még nem érzik meggyozonek az intranet elonyeit a költségekkel szemben. Magyarországon az extranetek megjelenése minimális. A tíz fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok között 6 százalék rendelkezik extranettel, 14 százaléknak nincs extranethálózata, de tervezi kialakítását, a vállalatok 80 százaléka nem rendelkezik extranettel, és nem tervezi kialakítását. Ágazatok szempontjából extranetek a feldolgozóiparban, a gazdasági szolgáltatásoknál és az oktatásban jelennek meg. A cégek terjedése, a bedolgozás, távmunka variációk hosszabb távon további extranetek kialakulásához vezetnek. Magyar sajátosságnak tekintheto a távmunkával szembeni ellenállás Az internet kapcsolódás a 300 fo feletti cégeknél szinte kötelezo, a vállalatok 97 százalékának van internetkapcsolata. A középvállalatok sem maradnak el sokkal, 84 százalékuk kapcsolódik a világhálóhoz, míg a mikro- és kisvállalatok 74 százalékának rendelkezik Internet kapcsolattal. Az öt fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 55 százaléka ISDN-nel valósítja meg az internetkapcsolatot. 6

7 Honlapot az átlagnál nagyobb arányban készítenek a szolgáltató ágazatokban, (oktatás 76%, gazdasági szolgáltatások 50%, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 56%). A nem szolgáltató ágazatok között az átlagtól jelentosen elmarad a mezogazdaság (16%). A foglalkoztatottak száma szerinti bontásban a nagyvállalkozások kétharmada rendelkezik honlappal. A kis- és középvállalatok között már kevesebb cég bír honlappal (mintegy 40%) található, és a mikrovállalatoknál még alacsonyabb a honlapok elterjedtségének aránya (30%). Az informatikai helyzet egészét értékelve a cégek bizakodóak, a piac egészében növekedés várható, ugyanakkor a recessziós várakozások, sok cégvezetot a beruházások elhalasztása, a kivárási politika felé orientálnak. Az ellátottság után a rendelkezésre álló eszközök kihasználtságát, a fobb informatizált folyamatok típusait tekintettük át. Itt már komoly gondot okoz a Magyarországon jellemzo, kelloen át nem gondolt, ad hoc jellegu fejlesztés. A vállalati folyamatok informatikai támogatottsága vegyes képet mutat, egyes alapveto, általános folyamatok, részlegek számítógépesítése (pl. könyvelés, raktárkezelés, számlakiadás, vevo-szállítóadatbázis) elterjedt, azonban a vállalat, mint egységes egész áttekintése és a koordinált informatikai támogatottság megvalósítása továbbra is problémás. Az integrált megoldások elterjedését az is hátráltatja, hogy a piacon ma már többféle szabvány van. Egy másik jellegzetes probléma a CRM (Customer Relationship Management) jellegu rendszerek megjelenésénel a nem megfelelo adatgyujtés vagy a rendelkezésre álló adatok hiányosságai. A fejlodést nagymértékben segíthetné közös üzleti meghatározások és adatformázási technikák meghatározása. Jelenleg azonban ezek még egy iparágon belül sem egységesek. Az informatikai stratégia megléte összefügg a vállalatok méretével és helyzetével. Megállapíthatjuk, hogy romló helyzetu cégek nem szívesen terveznek informatikai váltásokat, inkább költségeket faragnak le: nem terveznek hosszú távra; stagnáló cégek: kiváró stratégia, gyakrabban van írott tervezet; jó helyzetben levo cégek nyitottabbak, keresik a megoldásokat, általában létezik (ha nem is teljes) írott informatikai tervezet. Vállalkozási kategóriánként elmondhatjuk, hogy kisvállalatoknál ritka a megtervezett informatikai stratégia, középvállalatok esetén gyakrabban van írásos informatikai stratégia, tervezet az integrált háttérre, nagyvállalatoknál általában van írásos akár csak fobb körvonalakat meghatározó, néhány oldalas - informatikai stratégia. A vállalati honlapok tartalmáról megállapíthatjuk, hogy 98 százalékban cégismertetorol, 87 százalékban termékek és szolgáltatások ismertetésérol szól. 7

8 Ágazati szempontból a szolgáltató ágazatok használják a legtöbb elemet (pénzügyi, informatikai szolgáltatások, oktatás), de továbbra is a cég- és termékismertetok adják a tartalom több, mint 90%-át. Lényegében két probléma van, a honlapok elterjedtsége és a frissítése. A honlapok elterjedtségénél a fo problémát a honlappal kapcsolatos stratégia jelenti. A magyar cégek 45 százaléka negyedévnél ritkábban frissíti honlapját. Az Internetes szolgáltatások közül a leggyakrabban használt szolgáltatás továbbra is a levelezés, ezt követi az információgyujtés. Ágazatilag a honlaptartalom kihasználtságához hasonlóan a szolgáltató ágazatokban jobb az internetes lehetoségek alkalmazása. Az öt fonél többet foglalkoztató vállalatok közül 1 százaléknak van elektronikus beszerzést támogató alkalmazása. A vállalatok 11 százalékának jelenleg nincs, de tervezi a használatát, a vállalatok túlnyomó többsége, 88 százalék nem használ elekrtonikus beszerzést, és nem is tervezi. Az öt fonél többet foglalkoztató társaságok közül 3 százaléknak van elektronikus éerékesítést támogató alkalmazása. A vállalatok 17 százalékának jelenleg nincs, de tervezi a használatát, a vállalatok 80 százaléka nem használ elekrtonikus értékesítést, és nem is tervezi. A magyar cégeknél a dolgozók képzése, a szoftverek betanítása sok esetben olyan extra szolgáltatás. Az információs társadalom egyik fontos pontja a kello informatikai tudás megszerzése, a rendelkezésre álló eszközök kihasználása: az üzleti életben enélkül a vállatoknál az informatikai befektetések megtérülése válik kérdésessé. Az alkalmazotti ismeretek alapvetoen az irodai programcsomagok köré öszpontosulnak. A fobb ismeretek, ismertség szerint rangsorolva: irodai alapcsomag: szövegszerkeszto, táblázatkezelo alapveto operációs rendszer adatbázis ügyviteli szoftver kommunikációs integrált csomagok prezentáció egyéb integrált csomagok egyéb szoftver. 8

9 Az alkalmazói kör IT-eszköz használata: Szoftvertípus Alkalmazott Középvezeto Manager szövegszerkeszto alapveto összefoglaló muveletek, tanulmány szöveg beírása készítése táblázatkezelo adatrögzítés diagrammok, függvények használata Felsovezeto áttekintés kivonatolás illetve diagrammok, függvények használata adatbáziskezelo adatrögzítés elemzési ismeretek elemzési ismeretek prezentációs minimális alapos ismerete ismerete Ügyviteli csomagok: adatrögzítés elemzési ismeretek elemzési ismeretek könyvelés, raktár stb. kommunikációs , fax , keresés, , üzleti integrált csomag: kezelése információgyujtés, elonyök Internet böngészo kezelése üzleti elonyök egyéb integrált minimális, elemzés, kiterjedt kiterjedt ismeretek csomagok (SAP, adatrögzítés ismeretek (erre lenne vállalatir. stb.) szükség) Forrás: Saját szerkesztés. A vállalati oktatás egyik nagy szeletét az általános Windows irodai szoftverek kezelése jelenti: ezen a területen az ECDL vizsga megjelenése ösztönzoleg hatott az informatikai oktatásra. Az információs kultúra hiányzik a magyar vállalatok nagy többségébol, egyes alpontok megvalósulnak, de az integrált kép még nem tunik fel. Egy globális gazdaságban a legnagyobb elonyt egy cég számára a tudás jelentheti: a kommunikáció és szállítás tökéletesítésével és gyorsulásával a globalizálódó gazdaság ajánlatok és termékek végtelen sorát ajánlja a fogyasztónak. A múltbeli standard eljárások már nem elégségesek az egyre rövidülo fejlesztési és piacbevezetési ciklusido betartásához. Koncentrált, összegyujtött egyfajta adatbázis-szeru cég- és folyamatspecifikus tudásra van szükség. CLO, CKO pozíciók Magyarországon egyelore nem jellemzik a cégeket. Jelen pillanatban a cégeknél (néhány multinacionális és specifikusan tudásjellegu adatbázis fenntartásával foglalkozó szoftvercég jelenti a kivételt) tudásmenedzsmentet nem találunk. Az információ- és tudásmenedzsment tartalmát, folymatait a magyar vállalatok alapvetoen technológiai szempontból közelítik meg. A vállalati informatikai kultúra fogalma még mindig hiányzik a magyar vállalati élet felsobb és alsó szintjeirol egyaránt: gyakorlatilag a hardver és szoftverelemek megvételében látják az informatikai megoldást a vállalatvezetok. 9

10 A továbbképzések, a tudásbázis felépítése, a vállalat tényleges tudásásának (alkalmazotti tudás) összegyujtése, megfogalmazása és megtartása nem számít stratégiai célnak és a legtöbb esetben nincs is leírva semmilyen formában. A cégek általában felesleges költségnek, pézkidobásnak minosítik az ilyen jellegu terveket. Ez alól kivételt a kiemelkedoen jó helyzetben levo, illetve leányvállalatként muködo cégek jelentik. Az IT-beruházások nagysága: Beruházás típusa 2000 (Mrd forint) 2001 (Mrd Ft becsült adat) Hardver Szoftver Egyéb szolgáltatás Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy és az oktatás világában, negyedév. Az egyedi beruházások nagyon változó képet mutatnak: néhány milliós egyedi gépek, szoftverek beruházásától többszáz milliós informatikai rendszerek bevezetéséig. Az informatikai beruházás legfobb problémája ahogy már többször jeleztük a nem megfelelo informatikai stratégia, vagy annak teljes hiánya. Egy teljes informatikai befektetésnek a következo fobb lépéseken kell (kellene) keresztül mennie: Alapok elokészítése: az iroda köré meg kell szervezni az informatikai rendszert, hálózatot kell terveztetni a késobbi fejlesztésekre is gondolva. Létre kell hozni a back-office-t, azaz az irodai hátteret informatikai útra kell terelni: pénzügy, adminisztráció, logisztika, belso vállalati folyamatok. Jöhet a front-office: az ügyfélkapcsolatok is átterelhetok elektronikus útra. A fenti lépésekbol gyakorlatilag a nagyvállalatok az 1. és 2. lépést többé-kevésbé végrehajtották, a kis- és középvállalatoknál sok helyen még az 1. lépés is csak részben van megoldva, vagy nincs kelloképpen kihasználva. Az informatikai beruházás legfobb problémája a nem megfelelo informatikai stratégia, vagy annak teljes hiánya. Most már többéves tapasztalat jelzi (kellene, hogy jelezze) a vállalatok számára, hogy az ad hoc jellegu beruházások megtérülése mindig kérdéses, valamilyen informatikai stratégiának léteznie kell, ami biztosítja a beruházott hardver és szoftver késobbi felhasználását és minél jobb kihasználtságát. Ez az oka, hogy a kelloen át nem gondolt informatikai befektetések esetleg csak többletkiadást és munkát jelentenek, többletmunkát a dolgozóknak és felesleges költségeket a munkáltatónak. Az állam (kormányzat) szerepe tehát az információs társadalom felé vezeto úton is ugyanaz, mint más esetekben: nem az a cél, hogy a versenyt megakadályozza, hanem hogy az informatikai társadalom infrastruktúráját segítsen felépíteni és ebbe polgárait is belevonja. Így az állam továbbra is szolgáltató -ként jelentkezik, biztosít lehetoségeket, megteremt szabályozásokat (digitális aláírás, elektronikus formátumok stb.). 10

11 A tapasztalataink arra engednek következtetni, hogy a cégek nagy része az öneros beruházás mellett dönt: nem érzi a befektetés megtérülését rövid távon és emiatt nem szívesen vállal fel kamatterheket (pénzügyi szolgáltató és informatikai cégek nem tartoznak ebbe a körbe). Az EU támogatásoknak, illetve a kormányzati támogatásoknak kevés vállalkozás tud megfelelni. Az állam szerepét vizsgálva a megfelelo infokommunikációs kultúra (információs társadalom és azon belül információs vállalati kultúra) létrejöttében, ez részben abban nyilvánul meg, hogy közvetlen támogatóként, szabályozóként, infrastruktúra kialakítóként is segítse a vállalati információs kultúra kifejlodését, fejlesztését. A másik oldalról az információs társadalom egészének eloremozdításával rejtetten ugyan, de mégis a vállalati információs kultúra fejlesztésének irányába hat. A cégek nagy többségének a jelenlegi pályázatok többsége nem elérheto. Elsosorban már amúgy is informatikával rendelkezo, vagy éppen informatikus (programozó, adatbázisfejleszto stb.) cégek jelentkezhetnek sikerrel a támogatások egy részére, másik része pedig elsosorban non-profit, kutató jellegu támogatásokra fordítódik. A támogatások jelenlegi formájára is nagy szükség van ahogy a beérkezett pályázatok száma is mutatja azonban egyelore még nagyobb igény mutatkozik a közvetlen fejlesztési támogatásokra, legalábbis a kis- és középvállalatok rétegében. 11

12 1 Bevezetés A globalizálódó világban, a gyorsuló üzleti életben az informatika használata egyre fontosabb: tárgyalások és szerzodések végeredményét befolyásoló tényezo lett. Ma már a vállalatok számára nem csak külön az informatika, a számítógépek és szoftverek világa jelenik meg, hanem az ezzel egyre inkább integrálódó kommunikációs struktúra is. Ezért beszélünk sokszor infokommunikációs stratégiáról, elképzelésekrol: ezek kommunikációs elemeket, internet-elérési lehetoségeket éppúgy magukban hordoznak, mint a megfelelo hardver és szoftver beszerzését és alkalmazását. Egy vállalat számára a fennmaradáshoz az üzleti életben, a versenyképesség megorzéséért, új piacok meghódításához szükség van gyors, alapos helyzetelemzésekre, a vállalat helyzetének jó ismeretére, rugalmasságra és termelékenységre. Ezek az elemek pedig mind egy összefüggo, a vállalat céljainak szolgálatába állított és megfeleloen kihasznált infokommunikációs háttér létrehozását követelik meg. Egy ilyen háttér létrehozásához azonban összefüggo, integrált infokommunikációs stratégia kifejlesztésére van szükség. Ennek tartalmaznia kell az informatikai beszerzéseket éppúgy, mint az integrált vállalatirányítási rendszer koncepcióját vagy az internet-stratégiát. A tanulmány egy ilyen összefüggo infokommunikációs háttér nyomába ered: megvizsgálja a rendelkezésre álló adatokat és összefüggéseket, okokat keres a jelenlegi problémákkal kapcsolatban, elsosorban az informatikai oldalra koncentrálva. Elso lépésként az informatikai hardver, infrastruktúra létezését, fejlettségi fokát vizsgáljuk. Ez az alapot jelenti az informatika kihasználtságához: nem jelenti, hogy jó lesz a kihasználás, de az infrastruktúra nélkül természetesen nincs mit kihasználni. Ide tartoznak a hardveregységek, a hálózatok stb. Ezt követoen a rendelkezésre álló eszközök kihasználtságát, a fobb informatizált folyamatok típusait tekintjük át. Itt a különbözo magasabb szintu, integrált szoftverek használatára éppúgy utal a tanulmány, mint az internetes szolgáltatások kihasználtságára. Itt már komoly gondot okoz a Magyarországon jellemzo, kelloen át nem gondolt, ad hoc jellegu fejlesztés. A nem integrálható szoftverek többszörös adatbevitelhez, redundanciához, hibákhoz és lelassított munkafolyamotokhoz vezethetnek. A hardver és szoftver eszközök létezése még mindig nem elégséges: szükség van megfeleloen képzett alkalmazottakra is: a legjobb szoftver is használhatatlan kelloen képzett felhasználó nélkül. Végül mindezen elemeket a vállalatoknak finanszírozni kell: a finanszírozási, döntéshozási kérdések a vállalatoknál döntoen befolyásolhatják az infokommunikációs kiadásokat és azok sikerességét/megtérülését. Az infokommunikációs háttér az alkalmazottak tudásával, hozzáállásával együtt formálja meg a vállalati információs kultúrát, mely Magyarországon egyenlore még nem alakult ki kielégíto mértékben: elvi alapjait és létezésének feltételeit is áttekinti a tanulmány. 12

13 Végül az állam szerepét vizsgálja a tanulmány a megfelelo infokommunikációs kultúra (információs társadalom és azon belül információs vállalati kultúra) létrejöttében: ez részben abban nyilvánul meg, hogy közvetlen támogatóként, szabályozóként, infrastruktúra kialakítóként is segítse a vállalati információs kultúra kifejlodését, fejlesztését. A másik oldalról az információs társadalom egészének eloremozdításával rejtetten ugyan, de mégis a vállalati információs kultúra fejlesztésének irányába hat. Összefoglalásként ezeket az állami szerepeket is áttekinti a tanulmány. A tanulmány tehát alapvetoen a vállalati kört vizsgálja: a vállalatok körében az adatokat a KSH adatbázisa alapján az 5 fonél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságok körében elvégzett felmérések szolgáltatták. A magyarországi vállalati típusokat jellemzo adat, hogy az egyéni vállalkozásokat is beleértve közel 850 ezer vállalkozás muködik, melyeknek 99,8 százaléka mikro-, kis- és közepes vállalkozás. A továbbiakban a tanulmány a mikro-, kis- közép- és nagyvállalatok elnevezéseinek használatakor a következo konvenciókat használja: a 10 fo alatti cégeket mikrovállalkozásoknak, a 10 és 49 fo közötti cégeket kisvállalkozásoknak, az 50 és 299 fo közötti cégeket középvállalkozásoknak, és a 299 fonél többet foglalkoztató vállalatokat nagyvállalkozásoknak nevezzük. A vállalati kört a rendelkezésre álló adatok alapján tovább bonthatjuk ágazatok szerint mezogazdaság, vad- és erdogazdálkodás, halászat, bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, goz-, vízellátás, építoipar ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, oktatás, egészségügy, egyéb közösségi szolgáltatás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területére. Az infokommunikációs háttér másik fontos bontása a régiók alapján történhet: bár már elkészültek (részben) az intelligens régió-fejlesztési 1 tervek, még mindig kiemelkedoen jobb a központi régió (ezen belül is Budapest) infrastruktúrája, háttere más régiókhoz viszonyítva. A régiók bontása: Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország. 1 Pócs Gyula et al.: Intelligen Régiók Magyarországon I, 2001, Agroinform Kiadóház, Stratégiakutató Intézet 13

14 Mindezek a részterületek, régiók különbözo mértékben járulnak hozzá az együttes vállalati informatikai körkép kialakításához: kiemelkedo eltéréseknél, problémáknál a tanulmány rámutat hiányosságokra és amennyiben felmérheto, az okokra is. A vállalati kör információs kultúráját és tágabb értelemben az ország információs társadalommá való átalakulását nemzetközileg elfogadott, objektív méroszámmal az Információs Társadalom Index (ISI, Information Society Index 2 ) jelzi: ez az index 20 különbözo gazdasági, társadalmi faktort figyelembe véve 55 országot rangsorol. Magyarország 1996-ban a 27. helyrol indult: ekkor indexe 1500 volt re ez az érték 2180-ra nott, 2001-ben pedig 2573 a jelenlegi érték. Azonban hiába növekszik Magyarország indexe, más országokhoz képest a növekedés üteme nem elég gyors: 2001-re az ország visszacsúszott a 29. pozícióra. Ezek az adatok is arra mutatnak, hogy bár Magyarország fejlodik és halad az információs társadalom irányában, valamint számos infrastruktúra-elem a helyére is került már, továbbra is szükség van a megfelelo támogatásra, az informatikai társadalom felé vezeto út végigjárásának gyorsítására. Kérdés, hogy milyen változtatásokat, szabályozókat, támogatásokat használhat az állam. Tekintve Magyarország közeledo EU csatlakozását, nem érdektelen párhuzamba állítani röviden a hazai és EU terveket. Az 1999 decemberi eeurope programterv, majd a 2000 júniusában nyilvánosságra hozott eeurope akcióterv mind az EU információs társadalom irányába történo elmozdulását, illetve ezen elmozdulás felgyorsítását igyekezett támogatni, különbözo programpontokkal. Ezzel párhuzamosan Magyarországon is megjelent az emagyarország 3 tervezet, majd a 2000 májusi varsói Információs Társadalom Fórum további ajánlásokat tett a közép- és kelet-európai országoknak. A Széchenyi-terv hatásai között pedig várható az informatikai infrastruktúra javítása, fejlesztése és az ehhez kapcsolodó területek támogatása. Tágabb értelemben a vállalati információs kultúra alapját az információs társadalom adja meg: ennek hiányában elszigetelt, szigetszeru informatikai központok jönnek létre. A tanulmány ezért nem csak a vállalati informatikai hátteret foglalja össze, de számos kapcsolodó kérdést, témakört (oktatás, finanszírozás) is röviden összefoglal a teljesebb kép kedvéért. Összefoglalásként pedig áttekinti az államtól elvárt szolgáltatásokat, szerepeket az informatikai társadalom felé vezeto úton. 2 ISI Information Society Index, 3 emagyarország, 14

15 2 Ellátottság IT eszközökkel Az információtechnológia alapját a megfelelo infrastruktúra kialakítása jelenti: ez magában foglalja az egyedi számítógépek alkalmazását éppúgy, mint a hálózatok, internetes kapcsolatok kialakítását. Az ezen terület elemzésére felhasznált adatok 2001 szeptemberében kerültek összegyujtésre 4, formája postai kérdoív volt. A kérdoív a leglényegesebb informatikai alapelemekre kérdezett rá: a számítógépek típusától a honlap létezéséig számos kérdés irányult az IT eszközök meglétére. A fejezet ezeket az eredményeket összesíti és rámutat a legfontosabb problémákra. 2.1 Használt számítógépek típusa A vállalatoknál dönto többségben személyi számítógépeket kapnak a dolgozók: ezeket hálózatba kötve lehetoség van az adatok, eroforrások megosztására. Természetesen a szervergépek mindig erosebbek, több memóriával bírnak, mint az egyedi felhasználói gépek vagy már felsobb kategóriába (nagyszámítógép) esnek. Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy döntoen PC 5 jellegu számítógépekre épül a magyar informatikai háttér. Az operációs rendszer vonatkozásában Magyarországon az általános piaci tendenciához hasonlóan - a Windows operációs rendszert használó gépek elsöpro többségben találhatók: Macintosh gépek ritkán, elsosorban nyomdai vagy speciális grafikai munkák használatánál jelennek csak meg. Ezért a típus szerinti bontás a PC jellegu gépekre koncentrál és a gépek felosztásánál a processzor erosségét veszi figyelembe. Az egyedi számítógépeknél alapvetoen három kategóriát különböztethetünk meg: I. 486-os jellegu vagy régebbi processzorral rendelkezo gépek II. Pentium I-II jellegu processzorral rendelkezo gépek III. Pentium III-IV jellegu processzorral rendelkezo gépek. Az elso kategória számítógépei kiöregedtek, alapvetoen bérszámoló, könyvelo vagy egyéb egyszeru szoftverek futtatására alkalmasak. A második kategóriába tartozó gépek azt jelzik, hogy a cégek ha kisebb késéssel is követik a szoftverek és az operációs rendszerek fejlodését, változását. Várható, hogy néhány éven belül a gépek többségét le kell cserélni. A harmadik kategória számítógépei a pillanatnyi élvonalat jelentik: nagyobb beruházási költségekkel járnak, de mindenképpen a legújabb technológia alkalmazását mutatja. 4 GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. 5 PC azaz Personal Computer személyi számítógép 15

16 A vizsgált vállalati körben a II. kategóriabeli számítógépek a legelterjedtebbek, bár a számítógépek 30 százaléka már III. kategóriabeli. A számítógépek közel egyharmada az I. kategóriába tartozik, azonban arányuk fokozatos csökkenése, majd a használatból való teljes kivonásuk várható. Ezt a váltást az egyre növekvo hardverigényu szoftverek is indukálják. 1. ábra Az 5 fõnél több alkalmazottat foglalkoztató társaságok számítógépeinek megoszlása a mûködtetõ processzor alapján 30% 29% 486-os és régebbi típus Pentium I-II 41% Pentium III-IV Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. A jelenlegi irodai szoftvercsomagok alkalmazásait a II. kategória gépei még néhány évig különösebb gond nélkül futtathatják, ezért ezeknek a gépeknek a lecserélésével a vállalatok még minden bizonnyal várnak. A vizsgált cégeknél nagyságtól és ágazattól függetlenül (kis-, közép- és nagyvállalatok) hasonló százalékban jelennek meg a különbözo kategóriabeli géptípusok. Az I. kategóriás gépek használata néhány százalékkal alacsonyabb az oktatás, szállítás, posta és gazdasági szolgáltatások területén: itt erosen érzodik a konkurencia (és részben a külföldi tulajdonos) hatása, a minél tágabb és fejlettebb informatikai szolgáltatások háttérkövetelményeinek megjelenése. Az elmúlt évek fejlesztései és árversenye a processzorok életciklusának rövidülését hozták magukkal: ugyan ez relatív árcsökkenést is jelent, de egyúttal egy-egy generáció egyre gyorsabb fel- és letunéséhez is vezet. Így az a paradox helyzet áll elo, hogy bár a vállalatnak nincs szüksége III kategóriájú gépre, már nem tud beszerezni a piacon II kategóriájút, így természetesen az újabb gépet veszi meg és egyúttal a kategória besorolásban is elobbre lép. A PC jellegu számítógépek áraira vonatkozóan elmondható, hogy teljesítmény-ár arányuk javul, így relatíve egyre olcsóbbak a számítógépek. Ennek ellenére az egy gépre fordított összeg növekszik és a teljesítményjavulás irodai jellegu munkában - amire elsosorban használják a számítógépeket a vállalatoknál - kevéssé használható ki. Részben az árváltozásokra, részben a növekvo hardverigényre és az elavult géppark lecserélésére vezetheto vissza a 2000-es 189 milliárd forintos beszerzési érték 17% körüli növekedése 2001-ben (elozetes becslések alapján a 2001-es hardver beszerzési érték meghaladja a 222 milliárd forintot), azonban ez az érték a teljes hardverbeszerzési körre vonatkozik, nagyszámítógépekkel együtt. 16

17 Operációs rendszer szempontjából a legelterjedtebb a Windows rendszer, ennek különbözo verziói futnak a számítógépeken. Jellemzo a Windows 95 és Windows 98, illetve Windows NT használata kis- és középvállatoknál. Elenyészo számban még futnak Windows 3.1 rendszerek is. A Windows 2000, illetve most a Windows XP operációs rendszer megjelenése és bevezetése újabb hardver beszerzési hullámot indíthat el, ugyanis a Windows XP minimálisan igényli a II. kategóriát, de képességeit igazán a III. kategóriában lehet kihasználni. Meg kell azonban jegyezni, hogy többek között a kategóriaváltás miatt az áttéréssel valószínuleg még várni fognak a vállalatok. Az operációs rendszer váltását általában véve jellemzi egy kiváró stratégia, amely alapvetoen a szoftverekben megjelenéskor található hibák miatt jelent meg a vásárlók körében. Ágazati bontásban a évhez viszonyítva a logisztikai, kommunikációs, gazdasági és pénzügyi szolgáltatások kategóriában nott 20%-ot meghaladó értékben a hardverberuházás. Ezen kategóriákban a növekedésben valószínuleg közrejátszott a kormány azon döntése is, hogy kisvállalkozásoknál 2001-ben a tevékenységhez igazolhatóan kapcsolódó beruházás leírható az adóalapból. Más ágazati kategóriákban elsosorban stagnálás vagy minimális csökkenés/növekedés (1-5%) figyelheto meg a hardverbeszerzések területén. Régiók szempontjából ismét csak a központi régiók kiemelkedését mutathatjuk ki. Ugyanakkor azon területek, városok, amelyek különbözo támogatásokkal, adókedvezményekkel ipari parkokat, multinacionális cég-telephelyeket alakítottak ki, kiemelkedo infrastruktúrát kaptak. Ennek ellenére a keleti megyék még mindig igen komoly hátrányban van a északnyugati megyékhez képest. Megoldásra vár még a szoftverek jogtisztaságával kapcsolatos problémakör, bár a közép- és nagyvállalatoknál egyértelmuen javuló a helyzet. A felmérések és becslések alapján 1995-ben - a BSA Magyarország megalakulásakor - a vállalati szférában a törvénytelen szoftverhasználat meghaladta a 75%-ot, mára ez 50% köré csökkent 6. Itt is elmondható, hogy a közép- és nagyvállalatokra inkább jellemzo a jogtiszta szoftverek vásárlása, míg a mikro-és kisvállalatok kategóriájában még mindig magas a törvénytelen szoftverhasználat. Az elmúlt években többször is meghirdetett kedvezményes illegális szofver-lecserélési akciók a törvényes szoftverhasználat elterjedését nagymértékben elosegítették. Magyar sajátosság a nem márkás (noname) gépek használata a márkás gépekkel szemben: ez elsosorban árkülönbségükbol adódik. A cégek a költségek csökkentése érdekében inkább a nem márkás gépek irányába fordultak: erre vezetheto vissza, hogy még a nagyvállalatok körében is a gépek egyharmada nem márkás gép 7. Azonban hosszabb távon a garanciaproblémák, megbízhatósági problémák megjelenése arra késztette és készteti a vállalatokat, hogy a magasabb ár ellenére a márkás termékeket garanciával, többletszolgáltatásokkal együtt részesítse elonyben. Ezt a trendet elosegítették a es nagy gyártók által szervezett árkedvezmények, akciók is. 6 Kevesebb lopott program, 7 Bell Research, Think Consulting: Vállalati felmérés,

18 2.2 A számítógépek és alkalmazottak aránya Az informatikai struktúra létezését általában jól mutatja a számítógép-alkalmazott arány. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a nem informatikai, oktatási, gazdasági szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatoknál a dolgozók számának növekedése nem feltétlenül vezet a számítógépek számának növekedéséhez: ezeknél a vállalatoknál van egy optimális számítógép darabszám. A cég számára ennél többet venni már pazarlást és kihasználatlanságot eredményezhet. Ezt az arányt a nagyvállalatok már nagyjából beállították. Erre vezetheto vissza, hogy a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma az 5-9 fos mikrovállalatoknál a legmagasabb. A kis- és középvállalatok esetében a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma. A vállalati méretkategóriák közül a nagyvállalatok körében a legalacsonyabb a 100 fore jutó számítógépek átlagos darabszáma (mintegy 21 PC). A nagyvállalatok körében az alkalmazottak között a betanított, segéd- és szakmunkások aránya jóval magasabb a többi méretkategóriával összehasonlítva, miközben ez a munkakör nem használ számítógépet. 2. ábra Az 5 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében a 100 fore jutó PC-k átlagos darabszáma vállalati méretkategóriánként PC-k átlagos darabszáma Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. Az adatok teljes megértéséhez azonban tudni kell, hogy az oktatás és gazdasági szolgáltatások nagymértékben torzítják a képet, hiszen ezen ágazatokban a 100 fore jutó PC-k száma meghaladja a 100 darabot. Ezért a tényleges magyar vállalati helyzetet jobban mutatja a fenti két ágazat kivétele az átlagokból. Így már kevésbé pozitív a kép: a hátsó, összesített átlag lényegesen magasabb, mint a két ágazat kivételével kapott módosított átlag, ez a különbség kis- és középkategóriás vállalatoknál kifejezetten szignifikáns. Különösen feltuno a középvállalatoknál az arány romlása: a 40-et megközelíto számítógéparány 20 alá módosul, ami azt jelenti, hogy ebben a kategóriában még egyértelmuen várható növekedés. 18

19 Mindenképpen várható a számítógépek számának növekedése más szektorokban is, valószínuleg a nagyvállalatoknál is még emelkedni fog a jelen pillanatban elég stabilnak látszó 40 PC/100 dolgozó arány. 2.3 Intranet elérhetosége Az intranet létrehozása sok szempontból kapcsolódik a vállalat méretéhez és ágazati típusához. Az intranet definícióját az adatok áttekintése alapján a válaszadók szabadon értelmezték: már két gép összekapcsolása vagy a nyomtatómegosztás is intranetnek számított. Ennek ismeretében sem túl magas a teljes intranet lefedettség: a tíz fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 44 százalékának van intranethálózata. 3. ábra Intranet-ellátottság a 10 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében Van intranethálózata 43% 44% Nincs intranethálózata, de tervezi a kialakítását 13% Nincs intranethálózata és nem is tervezi a kialakítását Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. A problémát azonban inkább az okozza, hogy a vállalatvezetok nagy része (ágazatonként nagy az eltérés) nem is tervezi az intranet használatát. Annak ellenére, hogy akár már néhány gép esetén is gyorsíthatja a munkát az eroforrások (pl. nyomtató, file-ok) megosztása a dolgozók között. Kiemelkedo a gazdasági szolgáltató szektorokban, oktatásban megvalósított 60% körüli az intranet használat. Azonban nagyon alacsony a halászat, vendéglátás, egészségügy körében az intranet használatának aránya, amely 10-20% közé esik. Ugyanezen ágazatokban a legnagyobb az intranettel szembeni elutasítás aránya is: a cégvezetok nem érzik szükségét a hálózat megvalósításának. Kétségtelen, hogy bizonyos ágazatoknál, kis cégeknél a befektetési költség esetleg nem áll arányban a várható kihasználtsággal, azonban hosszú távon minden cégnek szüksége lesz a különálló számítógépeken megtalálható adatok minél jobb megosztására, integráltságára valamilyen szinten a cég tudásának megosztására. 19

20 Ezért is jelent problémát a cégvezetok körében megjeleno, az intranettel szemben elutasító magatartás: a nagyság szerinti bontásban a 300 fo feletti nagyvállalatoknál (76% az intranetek megvalósítási aránya!) 18% nem érzi szükségesnek az intranet megvalósítását. Ez az elutasító nézopontot képviselo réteg a vállalat foglalkoztatottjai számának csökkenésével egyre no, a fos cégeknél már 47% érzi feleslegesnek az intranet bevezetését. Hosszú távon mindenképpen az intranetek még általánosabb (70-80%) elterjedése az irányadó tendencia, azonban a nagyvállalatok nagy része már létrehozta az intranetet, a kis- és mikrovállalatok pedig jelenleg még nem érzik meggyozonek az intranet elonyeit a költségekkel szemben. 2.4 Extranet elérhetosége Magyarországon az extranetek megjelenése minimális: elsosorban multinacionális cégek lerakataik, leányvállalataik számára biztosítanak így hozzáférést. Az extranet természetébol fakadóan igazán hasznos a nagyvállalatok számára és különbözo földrajzi helyeken dolgozó csoportokkal operáló cégek számára. Ismét azt lehet mondani, hogy az extranettel nem rendelkezo vállalatok magas aránya (80%) feltehetoen a technológia nem kello ismeretébol fakad. 4. ábra Extranet-ellátottság a 10 fonél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében használata Magyarországon Van extranet-hálózata 80% 6% 14% Nincs extranethálózata, de tervezi a kialakítását Nincs extranethálózata, és nem tervezi a kialakítását Forrás: GKI Rt.: Az IKT elterjedtsége a gazdaság, az egészségügy ésaz oktatás világában, negyedév. Ágazatok szempontjából extranetek a feldolgozóiparban, a gazdasági szolgáltatásoknál és az oktatásban jelennek meg. A cégek terjedése, a bedolgozás, távmunka variációk hosszabb távon további extranetek kialakulásához vezetnek, de ehhez további, az ország egészét behálózó, nagysebességu hálózati hozzáférési csomópontokra és infrastruktúrára van szükség. Magyar sajátosságnak tekintheto a távmunkával szembeni ellenállás: ehhez az otthoni munkahely megteremtésének költségei, a munkaadók bizalmatlansága és a lehetoségek nem kello ismerete is hozzájárulhat. 20

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Magyarország felemelkedésének kulcsa a versenyképesség, és az ezt ösztönző társadalmi és gazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a gazdaság minden ágazatában, működési hatékonyság,

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

Digitalizációs helyzetkép GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. Minden jog fenntartva!

Digitalizációs helyzetkép GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. Minden jog fenntartva! Digitalizációs helyzetkép 2016 GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. Minden jog fenntartva! HATÁSA A MŰKÖDÉSRE ÉS VERSENYKÉPESSÉGRE MAGYAR DIGITALIZÁCIÓS INDEX FELTÉTELEK A DIGITALIZÁCIÓHOZ A MAGYAR VÁLLALATOK

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19.

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19. Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, 2018. április 19. Az előadáson érintett témák Termelés és piaci hatások Új piaci színtér

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása

A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása S SDA Stúdió kft. A Microsoft terminálszolgáltatás ügyfél oldali hardverigényének meghatározása Kiadva: 2002.02.12. Oldalak száma: 7 A dokumentum története Verzió Dátum Módosítás rövid leírása Módosító

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Témaválasztás okai: Szakdolgozati témám Érdeklődés a szektor iránt A vizsgálatok hiányosságai Vizsgálati módszer: Kérdőíves kutatás

Részletesebben

Copyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved.

Copyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved. 1 Oracle Felhő Alkalmazások: Gyorsabb eredmények alacsonyabb kockázattal Biber Attila Igazgató Alkalmazások Divízió 2 M I L L I Á RD 4 1 PERC MINDEN 5 PERCBŐL 5 6 Ember használ mobilt 7 FELHŐ SZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens

Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens A magyarországi vállalkozások Üzleti Intelligencia használatának vizsgálata Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens II. IRI Társadalomtudományi Konferencia, 2014. április 25-26. Nové Zámky (Érsekújvár) Gymnázium

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét? Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói

Részletesebben

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A helyi önkormányzatok Internet-használati szokásai 2001. 3. negyedév Virtuális Térfigyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 3. Készült

Részletesebben

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok Egy vállalati felmérés tapasztalatai Budapest, 2018. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás

SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás Budapest, 2015. április 9. Váradi László 1 itelligence 21 éve Magyarországon

Részletesebben

Számítástechnikai kommunikációs lehetőségek a QB-Pharma rendszerrel. Előadó: Bagi Zoltán Quadro Byte Kft. ügyvezető

Számítástechnikai kommunikációs lehetőségek a QB-Pharma rendszerrel. Előadó: Bagi Zoltán Quadro Byte Kft. ügyvezető Számítástechnikai kommunikációs lehetőségek a QB-Pharma rendszerrel. Előadó: Bagi Zoltán Quadro Byte Kft. ügyvezető Az Uniós országokban már alkalmazott új lehetőségek Korszerű zárt hálózatok, rendszerek,

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete

Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Sajtóközlemény azonnal közölhető! Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Budapest, 2017. június 27. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének

A GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének A GVI 18. áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei Budapest, 18. május Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A digitális világ és az informatika, mint a versenyképesség alapfeltétele

A digitális világ és az informatika, mint a versenyképesség alapfeltétele A digitális világ és az informatika, mint a versenyképesség alapfeltétele Kara Ákos államtitkár, NFM Mi adjuk a sebességet Az olcsó bérmunkától a fejlesztési régióig a Nyugat-dunántúli Kereskedelmi és

Részletesebben

Online kérdőív az IKT igények felmérésére a köznevelési intézményekben

Online kérdőív az IKT igények felmérésére a köznevelési intézményekben Online kérdőív az IKT igények felmérésére a köznevelési intézményekben Felmérés célja: 1. a meglévő információs és kommunikációs technológiák (továbbiakban IKT) eszközeinek életkora, 2. a meglévő IKT eszközök

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI, A VÁLLALKOZÓI MÉRET ÉS A TEVÉKENYSÉGI TERÜLET FÜGGVÉNYÉBEN, MAGYARORSZÁGON

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI, A VÁLLALKOZÓI MÉRET ÉS A TEVÉKENYSÉGI TERÜLET FÜGGVÉNYÉBEN, MAGYARORSZÁGON AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI, A VÁLLALKOZÓI MÉRET ÉS A TEVÉKENYSÉGI TERÜLET FÜGGVÉNYÉBEN, MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet A

Részletesebben

Digitalizációs Kutatás Madar Norbert. A kutatást a megbízásából a készítette

Digitalizációs Kutatás Madar Norbert. A kutatást a megbízásából a készítette Digitalizációs Kutatás 2018 Madar Norbert A kutatást a megbízásából a készítette HAGYOMÁNYOS / DIGITÁLIS A digitalizáció a hétköznapokban: milyen téren van jelen? HAGYOMÁNYOS DIGITÁLIS TÉRKÉP GPS ÚJSÁG,

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Debrenti Attila Sándor Információs rendszer 2 Információs rendszer: az adatok megszerzésére, tárolására és a tárolt adatok különböző szempontok szerinti feldolgozására,

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A regionális különbségek csökkentése, intelligens települések és térségek kialakulása Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok,

Részletesebben

Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek. Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10.

Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek. Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10. Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10. Integrált vállalatirányítási rendszerek Vezetői szintek és információs igényük Alsó

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 1. A pályázat alapvető célja A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel: 1. tétel: Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez szükséges dokumentumokat és azok főbb tartalmi elemeit! Cége versenytárgyalást kíván kiírni. Sorolja fel az előkészítés

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa

Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa II. Dél-dunántúli Regionális Humán Erőforrás Konferencia Pécs, 2017. április 11. Kálmán Edina, szakmai vezető Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

MUNKAERŐ FLUKTUÁCIÓ VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON

MUNKAERŐ FLUKTUÁCIÓ VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON Via Futuri Nemzetközi Konferencia, Fenntarthatóság Versenyképesség Regionális fejlődés MUNKAERŐ FLUKTUÁCIÓ VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 480 Válasz 207 Érvényes válasz A KUTATÁS KITERJEDÉSE

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Ágazati kapcsolatok mérlege

Ágazati kapcsolatok mérlege Ágazati kapcsolatok mérlege Alkalmazott operációkutatás 9 elıadás 28/29 tanév 28 november 28 Input-output http://wwwlearn-linenrwde/angebote/selma/foyer/projekte/hammproj3/in_out/vgrgrahtm Ágazati kapcsolatok

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET- Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi

Részletesebben

Készült: Modern Vállalkozások Programja Megyei INFOrmációsnap Miskolc

Készült: Modern Vállalkozások Programja Megyei INFOrmációsnap Miskolc Készült: Modern Vállalkozások Programja Megyei INFOrmációsnap Miskolc 2017.02.08. 2005. 2013. ALAPVETÉS A hazai mikro-, kis és középvállalkozói réteg nem-, vagy csak részben használ digitális eszközöket,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

ZA4877. Flash Eurobarometer 215 (Innobarometer 2007) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4877. Flash Eurobarometer 215 (Innobarometer 2007) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4877 Flash Eurobarometer 215 (Innobarometer 2007) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH INNOBAROMETER 2007, FINAL QUESTIONNAIRE CÉGINFORMÁCIÓ D1. Engedje meg, hogy feltegyek néhány egyszerű kérdést

Részletesebben

Központosított közbeszerzési rendszer helye és szerepe az IT beszerzéseknél Dr. Demény Ádám főigazgató Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság

Központosított közbeszerzési rendszer helye és szerepe az IT beszerzéseknél Dr. Demény Ádám főigazgató Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság Központosított közbeszerzési rendszer helye és szerepe az IT beszerzéseknél Dr. Demény Ádám főigazgató Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 2017. október 18. 1 Központosított közbeszerzés európai gyakorlata

Részletesebben

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! 1. a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! b) Hasonlítsa össze a kvalitatív és a kvantitatív kutatást,

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben