Titkok, hazugságok, demokrácia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Titkok, hazugságok, demokrácia"

Átírás

1 Titkok, hazugságok, demokrácia Noam Chomsky David Barsamian interjúkötete Független Média Kiadó

2 Cím: Susan McCallister Az eredeti interjúk XII 6., //. 1., IV. 11., V.2. Transcripts: David Barsamian, Sandy Adler Szerkesztés és tipográfia: Arthur Naiman Borítókép: Jerry Markatos A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Secrets, Lies and Democracy 10. kiadás augusztus ISBN: OS Sorozatszerkesztő: Gálai Éva Fordította: Erhardt Miklós Szerkesztette: Antal Csaba Tipográfia és műszaki szerkesztés: Antal Csaba Köszönet Marusnik Tündének David Barsamian, 1994 Magyar kiadás Független Média Kiadó, 2005 Felelős kiadó: A független Média Kiadó ügyvezetője

3 Szerkesztői megjegyzések Noam Chomsky Az Egyesült Államok Tökéletlen demokrácia Tartsuk jól a gazdagokat! Egészségügy Bűn és büntetés A fegyvertartás fcor/átozása Hogyan süllyedünk a harmadik világ szintjére? A munkavállalók A CIA A média Sport Vallási fundamentalizmus Mindenki törődjön a saját dolgával! A világ Növekvő egyenlőtlenségek Szabad kereskedelem Mexikó és Dél-Közép-Los Angeles Haiti Nicaragua Kína Oroszország Adósságtörlesztés és tömeges gyermekhalál Történelmi háttér Mégis a nácik nyerték meg a háborút? Chile Kambodzsa Második világháborús hadifoglyok Egyéb kérdések Fogyasztás kontra jólét Szövetkezeti vállalkozások Közelgő ökokatasztrófa Nukleáris energia A család Mit tehetünk? Szójegyzék További könyvek a Független Média Kiadótól Tartalom

4 Szerkesztői előszó Ezt a könyvet azokból az interjúkból állítottam össze, amelyeket David Barsamian készített Noam Chomskyval. Az anyagot igyekeztem tematikus rendbe szervezni, és amennyire csak lehetett, kivettem belőle az önismétléseket, ami ilyen nagy lélegzetű interjúkban óhatatlanul előfordul. Végül az egészet elküldtem Chomskynak és Barsamian-nak, hogy a végső javításokat és változtatásokat elvégezhessék benne. Barsamian és a betelefonáló rádióhallgatók kérdéseit ezzel a betűtípussal szedtem, külön jelezve a rádióhallgatók kérdéseit Néhány olyan kifejezés és név esetében, melyek első hallásra idegennek tűnhetnek, szövegközi [zárójeles], illetve lábjegyzetes magyarázatokkal segítjük a megértést. [Ezt a magyar változatban egyes helyeken szükség szerint kiegészítettük a magyar szerk.] A könyv alapját képező interjúk eredetileg az Alternative Radio sorozatban hangzottak el, melyet százhuszonöt állomáson lehet fogni az Egyesült Államokban, Kanadában, Európában és Ausztráliában. Az Alternative Radio több száz, Chomskyval és más tehetséges szónokokkal készült interjút és riportot őriz hangszalagon vagy leiratokban. Ezekről ingyenes katalógus rendelhető az címen a internetes oldalon keresztül vagy pedig a Box 551, Boulder CO postafiók-címen levélben, illetve a es telefonszámon. Arthur Naiman

5 A szerzőről Noam Chomsky 1928-ban született Philadelphiában óta tanít a Massachusetts Institute of Technologyn, ahol harminckét évesen egyetemi tanár lett. A huszadik századi nyelvészet kiemelkedő alakja, aki nyelvészeti munkásságán túlmenően számos könyvet írt korunk társadalmi-politikai kérdéseiről is. Politikai témájú előadásait rendszeresen telt házas rendezvényeken hallgatják az Egyesült Államokban és világszerte, számtalan elismerés, kitüntetés és díj birtokosa. Egy józanabb világban küzdelme az igazságosságért már régen meghozta volna számára a Nobel-békedíjat.

6 Az Egyesült Államok Tökéletlen demokrácia Anthony Lake, Clinton nemzetbiztonsági tanácsadója, lelkesen szorgalmazza a demokrácia kibővítését a tengerentúlon. Az Egyesült Államokra is ki kellene ezt terjesztenie? Azt nem tudom megmondani, hogy mi Anthony Lake elgondolása, de napjainkban a demokráciának egy meglehetősen sajátságos értelmezése került előtérbe, amelyet elég pontosan leírtak a jobboldal őszintébb képviselői. Thomas Carothers, aki részt vett a demokrácia megerősítését célzó program -ban [democracy assistance project] Reagan elnöksége idején, egy könyvet és több cikket is írt a témáról. Szerinte az Egyesült Államok a demokráciának egy olyan hierarchikus formáját igyekszik megvalósítani, melyben továbbra is a hagyományos hatalmi struktúrák, alapvetően a vállalatok és szövetségeseik, végzik a tényleges kormányzást. Így a demokrácia bármely olyan formája elfogadható számára, amely ezeket a struktúrákat érintetlenül hagyja, míg az olyanok, melyek meggyengítik a vállalatok hatalmát, továbbra is tűrhetetlenek. Ezek szerint a demokráciának két meghatározása létezik: egy elméleti és egy gyakorlatban megvalósuló. A gyakorlatban megvalósuló meghatározás többé-kevésbé egyezik azzal, amit Carothers leír. Az elméleti definíciónak sok különböző dimenziója létezik, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy társadalom olyan mértékben demokratikus, amennyire az embereknek lehetőségük van részt venni a közügyek alakításában. Ez sokféleképpen valósulhat meg, de amíg ez a lehetőség adott, a társadalom demokratikus. Egy társadalom ékeskedhet a demokrácia formai jegyeivel úgy, hogy valójában egyáltalán nem is demokratikus. Például a Szovjetunióban is voltak választások. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan rendelkezik a demokrácia formai jegyeivel: vannak előválasztások, választások, népszavazások, megvan a képviselők visszahívásának lehetősége, és így tovább. De milyen ez a demokrácia a társadalmi részvétel szempontjából? A közvélemény már hosszú ideje alig vehet részt a közügyek irányítási elveinek kialakításában és az elvek gyakorlati bevezetésében, A társadalmat üzleti érdekeltségek irányítják. A politikai pártok pedig már régóta ezeket az érdekeket képviselik. Ennek a nézőpontnak az egyik változata az, amit Thomas Ferguson politológus a politikai befektetés elméleté -nek nevez. Véleménye szerint az államot olyan befektetői csoportok irányítják, amelyeket valamilyen közös érdek fűz össze. Ahhoz, hogy valaki részt vehessen a politikai életben, megfelelő forrásokra és személyes befolyásra van szüksége, mert csak így válhat ilyen csoportok tagjává. Ferguson azt állítja, hogy a tizenkilencedik század eleje óta ilyen befektetői csoportok vetélkednek a hatalomért. Azok az időszakok, amelyekben látszólag nem történt semmi komolyabb, egyszerűen olyan periódusok voltak, amikor a jelentősebb befektetői csoportok többé-kevésbé egyetértettek a politika általános irányelveiben. Konfliktusok akkor alakulnak ki, amikor a befektetői csoportok álláspontja különbözik. A New Deal idején például a magántőke különböző csoportosulásai számos kérdésben konfliktusba kerültek egymással. Ferguson

7 körülhatárol egy fejlett technológiai háttérrel rendelkező, tőke-intenzív, exportorientált csoportosulást, amely határozottan támogatta a New Dealt és a reformokat. Ez a szektor fegyelmezett munkaerőt és külkereskedelmi nyitást akart. Egy másik, inkább munkaintenzív, a belső, helyi piacokra orientálódó csoportosulás, amely lényegében a National Association of Manufacturers köré tömörült, a New Deal ellen foglalt állást. Ők nem akarták egyik fent említett reformot sem, ellenezték a New Dealt, és elutasították annak minden reformját. [Persze nem csak ezek a csoportok játszottak ebben az időben szerepet, ott volt még a munkásmozgalom, a korszak erőteljes társadalmi erjedése és a hasonlók.] Ön szerint a nagyvállalatok befolyása összeegyeztethetetlen a demokráciával, és a szónak a politikai elemzésekben használt értelmében a nagyvállalatok fasiszták Ez nagyon erős vád Pontosan hogy érti? A fasizmus hagyományos felfogását értem alatta. Amikor [a brit közgazdász, John Maynard] Keynes életrajzírója, Robert Skidelsky úgy írja le a háború utáni rendszereket, mint amelyek fasiszta mintákat követnek, egyszerűen olyan rendszerekre gondol, amelyekben az állam a vállalati struktúrában egyesíti a munkát és a tőkét. Eredetileg is ez volt a fasiszta rendszer lényege. Megnyilvánulási formái változhatnak, de a célja egy ideális abszolutista állam létrehozása, amely hierarchikus, és amelyben a benne élők alapvetően utasításokat követnek, A fasizmus a politika területéről vett kifejezés, ezért szigorú értelemben véve nem alkalmazható a nagyvállalatokra, de ha az ember alaposabban megvizsgálja azokat, bennük a hatalom felülről halad lefelé: az igazgatói testület felől a menedzserek, alacsonyabb rangú menedzserek, végül pedig az eladók, gépírónők és a többiek felé. Semmiféle hatalom vagy tervezés nem áramlik alulról fölfelé. A végső döntés pedig a befektetők, a cégtulajdonosok és a bankok stb. kezében van. Az ember persze megakaszthatja a fogaskereket, élhet javaslatokkal, de ez lényegében igaz a rabszolgatartó társadalmakra is. Aki nem tulajdonos vagy befektető, annak itt nincs szava. Választhatja azt, hogy bérbe adja a munkaerejét a vállalatnak, vagy hogy megvásárolja az általa előállított javakat és szolgáltatásokat, avagy helyet talál magának az utasítás-teljesítés hierarchiájában, de ez minden. Ennyi az összes ellenőrzési lehetősége a vállalat felett. Ebben persze van azért némi túlzás, mert a vállalatoknak is meg kell felelniük néhány törvényi előírásnak, és korlátozott mértékben a nyilvánosság is ellenőrizheti őket. Vannak adók is és a többi. De annyi biztos, hogy a vállalatok mégis totalitáriusabbak, mint a legtöbb intézmény a politikai színtéren, amelyet totalitáriusnak minősítünk. Van egyáltalán bárminek jótékony hatása, amit a nagyvállalati konglomerátumok tesznek? Nagyon sok minden, amit egy vállalat tesz, véletlenségből kedvez az átlagembereknek. Ugyanez igaz a kormányra vagy bármi másra. De mi az, amit el akarnak érni? Nem a munkások élet- és munkakörülményeinek javítása, hanem a haszon és a piaci részesedés. Ez nem valami nagy titok, hanem olyasmi, amit az embereknek már az általános iskolában meg kéne tanulniuk. Az üzleti szféra szereplői a profit, a hatalom, a piaci részesedés és az állam feletti ellenőrzés maximalizálására törnek. Amit eközben tesznek, az néha segít másoknak, de ez merő véletlen. Sokan úgy tartják, hogy a Kennedy-merénylet óta az üzleti szféra és az elit hatalmi körei irányítják az állítólagos demokráciánkat Hozott valamilyen változást Clinton elnöksége? Először is Kennedy az üzleti szféra pártján állt. Alapvetően ennek az érdekcsoportnak volt a jelöltje. Meggyilkolása nem volt észrevehető hatással a politikára. [A korai hetvenes években,

8 Nixon idején volt egy fordulat, de ennek okai a nemzetközi gazdaságban beállt változásokra vezethetők vissza.] Clinton pontosan az, aminek mondja magát: egy üzleti köröket támogató elnök. A Wall Street Journal mindjárt a NAFTA-szavazás után címoldalon egy terjedelmes és rendkívül lelkes cikket hozott le róla. Az írás rámutat, hogy a Republikánus Párt inkább általában véve védi az üzleti érdekeket, a demokraták viszont a nagyvállalkozások érdekeit képviselik a kisvállalkozások érdekeivel szemben. Clinton, szerintük, ez utóbbinak a tipikus példája, A cikkben idézték a Ford Motor Company, az acélipar és más üzletágak felső vezetőit, akik úgy nyilatkoztak, hogy számukra ez minden idők egyik legelőnyösebb kormányzata. Egy napra rá, hogy a Kongresszus szavazott a NAFTA-ról, a New York Times is közölt egy rendkívül informatív, Clinton-párti címlapsztorit a lap washingtoni munkatársától, R. W. Apple-től, Apple azzal vádolta Clintont, hogy egyszerűen nincsenek elvei. Visszalépett Bosznia, Szomália, Haiti és a saját gazdaságélénkítő és egészségügyi programja kérdésében is úgy tűnt, hogy egy olyan fickó, akinek igazából nincs tartása. De aztán bebizonyította, hogy igenis az elvek embere, és van vér a pucájában amikor is kiállt a NAFTA nagyvállalati verziója mellett. Vannak tehát elvei meghallja a nagy pénz szavát, Kennedy is éppen ilyen volt. Rádióhallgató: Sokszor eltűnődöm azokon az embereken, akiknek rengeteg a pénzük, és ezért óriási befolyással rendelkeznek. Ön szerint lehet logikus magyarázatot találni a viselkedésükre? Nagyon logikusan és racionálisan cselekszenek a saját érdekeik mentén. Vegyük például az Aetna Life Insurance főigazgatóját, akinek csak a fizetése 23 millió dollár egy évben. Ő egyike azoknak, akik az egészségvédelmi programunkat fogják működtetni, ha Clinton tervét elfogadják. Tegyük fel, hogy önnek sikerülne őt meggyőznie; lobbizzon az ellen, hogy a biztosítási szektor működtesse az egészségügyi programot, mert az igen káros lesz a népességre [és tényleg az lesz]. Tegyük fel, hogy sikerülne őt meggyőznie, hogy mondjon le a fizetéséről, és váljon rendes, dolgozó emberré. Vajon mi történne akkor? Kidobnák, és valaki mást ültetnének a helyére. Ezek itt intézményi problémák. Miért fontos, hogy a népesség beleszólását ennyire korlátozzák? Az összpontosított hatalom egyetlen formája sem akarja a közvélemény demokratikus ellenőrzésének alávetni magát, vagy ha már itt tartunk, a piaci fegyelemnek sem. Ezért van az, hogy a nagy hatalommal rendelkező ágazatok, és ideértem a vállalati vagyont is, természetszerűleg a működő demokrácia ellen vannak, csakúgy, mint a működő piacnak is. Ez persze természetes. Nem akarnak külső megszorításokat, amelyek korlátoznák őket a döntéshozatalban és a szabad cselekvésben. Mindig ez volt a helyzet? Mindig. Persze a kép kissé árnyaltabb, mert a modern demokrácia-elmélet világosabb és kifinomultabb, mint amilyen a múltban volt, amikor is a köznépet csőcselék -nek nevezték. Nemrég még Walter Lippmann is tudatlan, minden lében kanál, kotnyeles outsiderek -et emlegetett. Az a véleménye ugyanis, hogy a döntéseket felelős embereknek kell meghozniuk, a megvadult csordát pedig bent kell tartani a karámban. A modern demokrácia-elmélet -nek az az álláspontja, hogy a tömeg Lippmann szép

9 szavaival: a megvadult csorda szerepe az, hogy néző legyen, ne pedig résztvevő. Elvárják tőle, hogy néhány évente rendszeresen előálljon, és jóváhagyjon másutt meghozott döntéseket, vagy hogy kiválassza a domináns szektorok képviselői közül az egyiket a választások -nak nevezett eseményen. Ez utóbbi azért hasznos, mert legitimáló szerepe van. Érdemes megfigyelni, hogyan népszerűsítik ezt a gondolatot a jobboldali alapítványok trükkös PR-anyagai. Az ideológia porondon az egyik legbefolyásosabb szervezet a Bradley Alapítvány. Igazgatója, Michael Joyce, éppen mostanában publikált egy cikket erről a témáról. Nem tudom, ő írta-e, vagy valamelyik píárosa, mindenesetre igen érdekfeszítőnek, a maga nemében lenyűgözőnek találom. Egyfajta baloldali jellegű szónoki felvezetéssel indít a cikk, valószínűleg tudatosan, úgyhogy amikor baloldali liberálisok vagy radikális aktivisták olvasni kezdik, nem csoda, ha elfogja őket valamiféle ráismerés vagy szimpátia érzése [gyanítom, hogy az írással elsősorban őket és a fiatalokat célozták meg]. A cikk azzal kezdődik, hogy azt ecseteli, mennyire eltávolodott tőlünk a politikai rendszer, meg hogy csak arra kérnek minket, hogy nagy néha menjünk el egy választásra, dobjuk be a szavazatunkat, aztán menjünk szépen haza. Ennek nincs semmi tétje folytatja a cikk, ez nem valódi részvétel a világ dolgaiban. Valódi, működő, aktív civil társadalomra van szükségünk, ahol az emberek összejönnek, és fontos dolgokat visznek véghez, nem pedig csak gombokat nyomogatnak hébe-hóba. Ezután felteszi a kérdést: hogyan lehetünk úrrá az említett hiányosságokon? A válasz megdöbbentő: nem úgy, hogy ezentúl aktívabb résztvevői leszünk a politikai életnek. Nem. Hanem úgy, hogy otthagyjuk, hátat fordítunk neki, belépünk a PTA-ba, templomba járunk, munkába állunk, elmegyünk a bevásárlóközpontba, és vásárolunk valamit. így válhatunk egy demokratikus társadalom igazi polgáraivá. Mármost nincs abban semmi rossz, ha valaki belép a PTA-ba. De azért álljon meg a menet! Hová lett a politikai küzdőtér? Rögtön el is párolgott a gondolatmenetből, azokat a megjegyzéseket követően, hogy mennyire értelmetlen. Pedig ha mi kivonulunk a politikai színtérről, mások lépnek a helyünkre, A vállalatok ugyanis nem fognak szépen hazamenni, és csatlakozni a PTA-hoz, hanem továbbra is irányítani fogják a dolgokat. De erről már nem esik szó A továbbiakban a szerző azt ecseteli, hogy mennyire elnyomnak minket a liberális bürokraták és azok, akik szociális kérdésekben döntenek, azzal, hogy arra próbálnak rábírni bennünket, hogy tegyünk valamit a szegényekért. Valójában ők azok, akik a dolgokat mozgatják az országban. Ők azok, akik valójában működtetik a rendszert. Ők az a személytelen, távoli, rejtélyes hatalom, amelytől meg kell szabadulnunk, miközben állampolgári kötelességeinket teljesítjük a PTA-ban és az irodában. Most persze nem lépésről lépésre adtam vissza a gondolatmenetet, úgy, ahogy a cikkben volt, hanem összesűrítettem. Nagyon okos, jól megtervezett, jól kimunkált, alaposan átgondolt propaganda. A célja pedig az, hogy az embereket annyira butává, tudatlanná, passzívvá és szófogadóvá tegye, amennyire csak lehet, ugyanakkor azt éreztesse velük, hogy valamiképpen mégis a társadalmi szerepvállalás magasabb formái felé haladnak. Mikor Ön a demokráciáról beszél, gyakran hivatkozik Thomas Jefferson gondolataira. Jefferson július 4-én halt meg napra pontosan ötven évvel azután, hogy aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot, Élete vége felé aggodalommal vegyes reménykedéssel beszélt az addig elért eredményekről, és biztatta az embereket, hogy küzdjenek a demokrácia vívmányainak fenntartásáért. Két csoportot különböztetett meg; arisztokratákat és demokratákat. Az arisztokraták félnek a néptől, nem bíznak benne, igyekeznek minden hatalmat megvonni tőle, hogy azután előkelőbb

10 osztályok kezébe adják. Ezt az álláspontot napjainkban számos felelős értelmiségi osztja különböző társadalmakban; ráadásul igen hasonlít ahhoz a lenini doktrínához, amely szerint a hatalmat a radikális értelmiségiek élcsapatának kell magához ragadnia, és át kell vezetnie a tudatlan tömegeket a fényes jövő felé. A legtöbb liberális tulajdonképpen arisztokrata, a szó jeffersoni értelmében. Henry Kissinger [egykori külügyminiszter] egyik szélsőséges példája az arisztrokratának. A demokraták, folytatja Jefferson, a néppel azonosítják magukat, bíznak benne, és úgy tekintenek rá, mint a közérdek legigazabb, legvalódibb, legbiztosabb, legmegbízhatóbb, ha nem is éppen a legbölcsebb letéteményesére. Más szóval, a demokraták úgy tartják, hogy a népnek kell gyakorolnia a hatalmat, még akkor is, ha nem is mindig a legmegfelelőbb döntést hozza. Demokraták ma is vannak, de egyre inkább marginalizálódnak. Jefferson a bizalmatlanságának leginkább a banki intézmények és pénzben dúskáló szervezetek [mai szóval; nagyvállalatok ] kapcsán adott hangot, mondván, hogy amennyiben tovább nőnek, akkor az arisztokraták fognak győzni, és az amerikai forradalom eszményei elvesznek. Jefferson legnagyobb félelmei bizony valósággá váltak [még ha nem is pontosan úgy, ahogy megjósolta]. Később Mihail Bakunyin, a szovjet anarchista azt jósolta, hogy a kortárs értelmiség két csoportra oszlik majd [amely két csoport tulajdonképpen a jeffersoni arisztokrácia egy-egy példája]. Az egyik, a vörös bürokrácia, a maga kezébe ragadja a hatalmat, és megalkotja az emberi történelem valaha létezett egyik leggonoszabb, legördögibb zsarnokságát. A másik csoport arra a következtetésre jut, hogy a hatalom a magánszektorban van, így az állami és a magánhatalom szolgálatába szegődik a ma államkapitalistának nevezett társadalmakban. Ők majd a nép fegyverét fordítják a nép ellen, ami alatt Bakunyin azt értette, hogy fenntartják a demokrácia látszatát, miközben az embereket elzárják tőle. Gyakran idézi a híres amerikai filozófust és pedagógust John Dewey-t is. Ő mit gondolt erről? Dewey volt az egyik utolsó szószólója a jeffersoni demokráciafelfogásnak, A század első felében írta le, hogy a demokrácia nem önmagáért való cél, hanem eszköz, melynek révén az emberek felfedezik, kiterjesztik és kinyilvánítják alapvető emberi természetüket és emberi jogaikat. A demokrácia a szabadságban, a szolidaritásban, a munka megválasztásában és a társadalmi rendben való részvétel képességében gyökerezik. A demokrácia valódi embereket termel ki. Ez a demokratikus társadalom legfőbb terméke a valódi emberek. Felismerte azonban, hogy a létező demokrácia ebben az értelemben egy hervadt virághoz vált hasonlóvá. Ekkorra a Jefferson által említett banki intézmények és pénzben dúskáló szervezetek már óriási hatalomra tettek szert, és Dewey megérezte, hogy a nagy üzletnek a társadalomra vetődő árnyéka nagyon megnehezítene, ha éppen el nem lehetetlenítene bármiféle reformot. Úgy vélte, hogy a reformok hasznosak lehetnek, de amíg a munkahelyek demokratikus ellenőrzése hiányzik, a reform önmagában nem hozná el a demokráciát és a szabadságot. Jeffersonhoz és más klasszikus liberálisokhoz hasonlóan Dewey is felismerte, hogy a kizárólagos hatalmat birtokló szervezetek olyan abszolutista és rejtélyes intézmények, amelyek belső szerkezete alapvetően totalitárius. Manapság sokkalta nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint bármi, amiről Dewey valaha is álmodott. Ezek a művek mind elérhetőek. Nehéz az amerikai történelemben Thomas Jeffersonnál és John Dewey-nál kiemelkedőbb személyiségeket találni. Annyira, jellegzetesen amerikaiak ők, mint a hamburger. Mégis, ha manapság olvassuk őket, az az érzésünk, hogy tébolyult marxistákkal van dolgunk. Ez azonban csak azt mutatja, hogy szellemi életünk mennyire

11 elkorcsosult. Sok szempontból ezek az eszmék legkorábban és gyakran a legerőteljesebben olyan szerzők műveiben jelentek meg, mint a német gondolkodó, Wilhelm von Humboldt, aki az angol filozófusra, John Stuart Millre is hatással volt, és egyike volt a klasszikus liberális hagyomány megalapozóinak a tizennyolcadik század vége felé. A skót morálfilozófushoz, Adam Smithhez és másokhoz hasonlóan Humboldt is ráérzett arra, hogy az emberi természet legmélyebb rétegeiben ott van az igény a szabad alkotómunkára, melyet az ember maga irányíthat. Ez kell hogy az alapja legyen bármely tisztességes társadalomnak. Azok az eszmék, amelyek elvezettek Dewey-hoz, mélyen antikapitalista természetűek. Adam Smith nem vallotta magát antikapitalistának, mivel a tizennyolcadik századi viszonyok közt még alapvetően kapita-lizmuspártinak számított, mindenesetre volt benne egy jó adag szkepticizmus a kapitalista ideológiával és gyakorlattal szemben, sőt még az általa részvény-társaságoknak nevezett formációkkal szemben is. [Ma nagyvállalatoknak mondanánk őket, ám az ő idejében még teljesen más formában léteztek.] Aggodalommal töltötte el a vállalatokat irányító vezetők és a tulajdonosi réteg különválása, és attól is tartott, hogy a személyiségi jogokkal rendelkező részvénytársaságok úgyszólván halhatatlan személyekké válnak. Ez be is következett a tizenkilencedik században, Smith halála után. Az átalakulás nem parlamenti döntések eredményeképpen ment végbe erről senki sem szavazott a Kongresszusban. Az Egyesült Államokban, ahogyan a világon másutt is, törvénykezési döntések alakították ki ezt a helyzetet. Bírók és vállalati jogászok mesterkedéseikkel egy olyan új társadalmat teremtettek, amelyben a nagyvállalatok mérhetetlen hatalommal bírnak. Ma a világ kétszáz legnagyobb vállalata tartja ellenőrzése alatt a föld összes forrásának több mint egynegyedét, és befolyásuk egyre nő. A Fortune magazinnak a legnagyobb amerikai vállalatokról készített éves listája az egyre növekvő profit és a fokozódó tőkekoncentráció mellett a munkahelyek számának csökkenését mutatta s ezek a tendenciák már jó pár éve léteznek. Humboldt és Smith gondolatai közvetlenül a szocialista-anarchista tradíciót és a kapitalizmus baloldali-libertárius kritikáját táplálták. Ez utóbbi kritika felöltheti a demokratikus szocializmus Dewey-féle, munkások által irányított változatának formáját, vagy a baloldali-marxista formát, melyet olyanok neve fémjelez, mint a holland csillagász és politológus, Anton Pannekoek, Rosa Luxemburg, a lengyel származású német forradalmár vagy Rudolf Rocker anarchista vezető és anarcho-szindikalizmusa. Mindezt a modern szellemi élet jócskán kiforgatta, vagy egyszerűen megfeledkezett róla, de nézeteim szerint ezek az eszmék a tizennyolcadik századi liberalizmusból sarjadtak ki. Sőt úgy gondolom, hogy a nyomaikat vissza lehetne vezetni egészen a tizenhetedik századi racionalizmusig.

12 Tartsuk jól a gazdagokat! Az America: Who Payes the Taxes? [Amerika: Ki fizeti meg az adókat?] című könyv, melyet a Philadelphia Inquirer című lap néhány riportere írt, egyértelműen bemutatja, hogy a nagyvállalatok által befizetett adók drámaian csökkentek az utóbbi időben az Egyesült Államokban. Való igaz. A jelenség nagyon is szembeszökő volt az elmúlt tizenöt év során. Néhány éve egy vezető szakértő, Joseph Pechman rámutatott, hogy a jövedelmi adórendszerbe beépített, látszólag progresszív struktúra ellenére [amelynek az a lényege, hogy minél magasabb a jövedelmed, annál magasabb adósávba kerülsz] számos olyan regresszív tényező van, amely végül is mindenkinek az adóhányadát erősen közelíti egy rögzített százalékos értékhez. Történt egy érdekes dolog Alabamában, amibe a Daimler-Benz, a nagy német autógyár is belekeveredett Reagan elnöksége idején az Egyesült Államok a versenytársaié alá szorította a munkabérköltségeket [Nagy-Britanniát kivéve]. Ez nemcsak Mexikóra és az Egyesült Államokra volt hatással, hanem az egész ipari világra is. Például a Kanadával megkötött szabad kereskedelmi egyezmény egyik hatása az volt, hogy a kanadai munkahelyek tömegét kezdték átköltöztetni az Egyesült Államok délnyugati részére, mivel ebben a térségben gyakorlatilag nincsenek szakszervezetek. A bérek alacsonyabbak, a munkaadóknak nem kell vesződniük a segélyekkel, juttatásokkal, a munkásoknak alig van lehetőségük szervezkedni. Ez tehát támadás volt a kanadai munkavállalók ellen. A Daimler-Benz, amely Németország legnagyobb vállalati egyesülése, harmadik világbeli feltételeket keresett Sikerült elérniük, hogy délkeleti államaink egymással vetélkedve próbálják meg rászorítani a lakosságot, hogy a lehető legnagyobb kenőpénzt szavazzák meg ahhoz, hogy a saját államukba tudják hozni a Daimler-Benzt. Alabama nyert. Több százmillió dollárnyi adókedvezményt kínált a vállalatnak, tulajdonképpen ingyen odaadta a Daimler-Benznek a területet, amelyre felépítheti a gyártelepét, és vállalták, hogy szinte a teljes infrastruktúrát kiépítik neki. Néhány átlagember is hasznát látja majd a dolognak, azon kevesek például, akiket a telepen foglalkoztatnak. Lesz még némi ráhatása a környező hamburgerárusokra is. Azonban alapvetően a bankárok, vállalati jogászok, a befektetésben és finanszírozásban részt vevők fognak nyerni az ügyön. Nekik ez jó üzlet lesz, de a legtöbb alabamai polgár csak a jókora költségeket fogja fizetni. Még a Wall Street Journal is, mely pedig ritkán kritizálja a vállalatokat, rámutatott arra, hogy ez az eljárás nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan a gazdag vállalatok betörnek a harmadik világ országaiba. A lap szerint még az is kérdéses, hogy Alabama hasznát látja-e egyáltalán az ügyletnek. Eközben pedig a Daimler-Benz még ki is használhatta a helyzetet, hogy lejjebb szállítsa a német munkások életszínvonalát. Német cégek Csehországban is építenek üzemeket, ahol a németországi bérszint töredékéért kaphatnak munkásokat. Csehország ott van a szomszédban, társadalma nyugati mintát követ, magas az oktatás színvonala, és kedves kék szemű, szőke hajú emberek lakják. Mivel a német vállalatok éppen annyira nem hisznek a szabadpiacban, mint általában a gazdagok, Csehországra fogják hagyni a szociális költségek, a környezetszennyezés, az adósságok és a többi megfizetését, miközben ők lefölözik a hasznot.

13 Pontosan ugyanez a helyzet azokkal az üzemekkel, amelyeket a General Motors épített Lengyelországban, ahol a cégóriás harminc százalékos védővám bevezetéséhez ragaszkodik. A szabadpiacot a szegényeknek találták ki. Kettős rendszer működik itt: védettség a gazdagoknak, mindenki másnak pedig piaci fegyelem. Nagyon szíven ütött a New York Times egyik szalagcíme, amely így szólt: Mihez kezdjen a nemzet a felhalmozódott plutóniummal? Ezek szerint a nemzetnek kell megoldást találnia arra a problémára, amit eredetileg a magántőke hozott létre? Ismerős gondolat: a profitot privatizálni kell, a költségeket viszont társadalmasítani A költségeket a nemzet és tagjai viselik, a haszon azonban nem az övék; mint ahogy azt a döntést sem ők hozták, hogy plutóniumot állítsunk elő. Ugyanígy nyilván nem ők döntik majd el, hogyan szabaduljunk meg tőle, s azt sem ők fogják meghatározni, hogy milyen lenne az ésszerű energiapolitika. Az önnel végzett közös munka során az egyik dolog, amit megtanultam, az volt, hogy milyen fontos a Business Week-et, a Fortune-t és a Wall Street Journalt olvasni. A New York Times üzleti mellékletében érdekes cikket olvastam egy japán bürokratáról, aki az MITI-ről [Nemzetközi Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium japánban] jött, és a Harvard Business Schoolban tanított. Az egyik óráján egy tönkrement légitársaságról volt szó, amelyik kivonult a piacról. Hangszalagról lejátszott egy interjút, mely a társaság elnökével készült, aki büszkén jegyezte meg, hogy sohasem kért kormányzati segítséget a pénzügyi krízis folyamán, sem a légitársaság végső csődjekor. A japán előadó legnagyobb meglepetésére a diákok tapsviharban törtek ki. Az oktató a következőket nyilatkozta az esetről: Amerikában erős az ellenállás a kormányzati intervencióval szemben. Én ezt megértem, mégis teljesen megdöbbentem. Nagyon sok részvényese van egy vállalatnak. Mi történt például az alkalmazottakkal? Majd pedig arról elmélkedett, amit ő úgy fogalmazott meg, hogy Amerika vak rajongással csügg a szabadpiac elvén. Ez a jelenség nagyon közel áll a valláshoz. A legtöbb emberrel vitatkozni sem lehet róla. Vagy hisz benne az ember, vagy nem, Ez igen érdekes dolog. Tényleg érdekes, részben azért, mert a japán előadó nem értette meg azt, ami az Egyesült Államokban valójában zajlik, és aminek nyilvánvalóan a diákjai is részesei. Amennyiben az Eastern Airlinesról van szó, nos, ott az volt a helyzet, hogy maga az igazgató, Frank Lorenzo próbálta csődbe juttatni a társaságot, mert ebből személyes haszna származott. Le akarta törni a szakszervezetet, hogy így támogassa a többi vállalkozását, amelyekhez az Eastern Airlinestól csoportosított át pénzeket. Az volt a célja, hogy a csődöt követően a légi közlekedési iparágban csökkenjen a szakszervezetek szava, és erősödjön a vállalati ellenőrzés, na meg, hogy jó sok pénzt keressen az ügyön. És mindez meg is történt. Így hát természetes, hogy nem folyamodott kormányzati segítségért, hogy megmentse a céget hiszen minden úgy ment, ahogy ő akarta. Másfelől pedig az a vélekedés, hogy a vállalatok nem kérnek kormányzati segítséget, egyszerűen csak vicc. Éppen hogy folyton kormányzati beavatkozást követelnek. Például erről szól a Pentagon-szindróma. Vegyük például a légi közlekedési iparágat, amelyet a kormányzati beavatkozás maga hozott létre. A Pentagon nagymértékű növekedésének az 1940-es évek vége felé nagyrészt az volt a célja, hogy megmentse az összeomlófélben lévő légiipart, amely a háborús piac hiányában nem tudott volna életben maradni. És a dolog működött: ma a légi közlekedési ágazat az Egyesült Államok vezető exportiparága, a Boeing pedig a legnagyobb exportőr.

14 Frank Kofskynak a jelenséget elemző érdekes és fontos könyve a közelmúltban jelent meg. Ebben leírja, hogy a háborús hisztériakeltésnek ban az volt a célja, hogy a Kongresszuson átnyomják a légiipar megmentéséhez szükséges költségvetést. [A hisztériakeltésnek persze nem ez volt az egyedüli tétje, mindenesetre jelentős szerepet játszott benne.] Az állami támogatás egész iparágakat hozott létre, illetve tart életben. Számos nagyvállalat képtelen a túlélésre ennek hiányában. [Néhányuk esetében pillanatnyilag ugyan nem ez adja a profit nagy részét, de elsőrangú biztosítékként szolgál.] Az alapvető technológiák finanszírozásából kohászat, repülőgép-elektronika és hasonlók a lakosság is kiveszi a részét, a köztámogatási rendszeren keresztül. És ez mindenre egyformán igaz. Az Egyesült Államok ipari vagy szolgáltatói ágazatában nincs olyan szektora a gazdaságnak, amely valamikor ne kapott volna kormányzati támogatást, vagy, legalábbis közvetve, ne az tartaná fönn. A Clinton-adminisztráció új pénzforrásokat nyitott meg a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Hivatal számára. Ez eleinte tipikus sóhivatal volt, az volt a feladata, hogy megállapítsa, milyen hosszú egy láb, most azonban egyre aktívabban kezd majd részt venni a magántőke igényeinek kiszolgálásában. Több száz nagyvállalat kopogtat az ajtajukon, különböző anyagi támogatások reményében. Az elgondolás az, hogy megpróbálják kiváltani a némiképp hanyatló Pentagont. A hidegháború lezárultával ugyanis egyre nehezebb fenntartani a Pentagon köré csoportosuló vállalati rendszert, ugyanakkor a támogatásoknak folyamatosan áramlania kell a nagyvállalatokhoz. A kutatási és fejlesztési költségeket tehát a társadalomnak kell megfizetnie. Különös, hogy egy japán kutató képtelen meglátni mindezt. Ugyanis Japánban is meglehetősen jól ismerik ezt a rendszert.

15 Egészségügy Nem hinném, hogy lexingtoni lakásából látni lehet Boston sziluettjét. De ha látná, melyik lenne a két legmagasabb épület? A John Hancock és a Prudential. Miféle épületek ezek? Ezekből fogják működtetni az egészségvédelmi programot, ha Clinton terve megvalósul. Általános egyetértés mutatkozik abban, hogy az Egyesült Államok egészségügyi rendszere megérett a reformra. Hogyan alakult ki ez a konszenzus? Nagyon egyszerűen. Az egészségügyi rendszerünk többé-kevésbé privatizált. Ennek eredményeként a rendszer a közegészségügy és a betegségmegelőzés területéről eltolódott a fejlett technológiájú beavatkozások felé. Ezenkívül hihetetlenül alacsony hatásfokkal dolgozik, és végletesen bürokratikus, ami nagy adminisztratív költségekkel jár. És ez egyszerre csak túl költséges kezdett lenni az amerikai üzleti világ számára. Valójában kissé meg is lepett, amikor a vezető üzleti lap, a Business Week a közelmúltban több cikket is közölt, melyekben a járulékfizetéses kanadai szisztéma előnyeit ecsetelik. Ebben a rendszerben az egészségügyi szolgáltatás alanyi jog, de a kormány adja a garanciát. Ehhez hasonló tervek a világ minden iparosodott országában léteznek, kivéve az Egyesült Államokat. Clintonnak ez a tervezete irányított verseny fantázianévre hallgat Mit is jelent ez, és vajon miért támogatják a nagy biztosítótársaságok? Az irányított verseny azt jelenti, hogy a nagy biztosítótársaságok tömörüléseket fognak létrehozni az egészségbiztosítókból, kórházakból, klinikákból, laboratóriumokból és más hasonló intézményekből. Ezután különböző alkuszszervezetek jönnek majd létre, hogy megállapítsák, ezek közül a tömörülések közül melyekkel érdemes együttműködni. Ettől azt az eredményt várják, hogy bevezet bizonyos piaci viszonyokat. Azonban ha túl kicsi ezeknek a tömörüléseknek a száma, és csak korlátozottan kényszerülnek versenyezni egymással, akkor nagyrészt ők fogják megszervezni az egészségügyet. [Ez a rendezési terv automatikusan kiszorítja a kis biztosítótársaságokat, ezért is nagy részükről az ellenállás.] Mivel a nagy biztosítótársaságok célja az üzletben a profitszerzés, nem pedig az emberek jóléte, kétségkívül a mikrogazdaság szabályai szerint fogják működtetni az egészségügyet, és megpróbálják a legalacsonyabb szintre leszorítani. Nem fognak foglalkozni betegségmegelőzéssel és közegészségügyi intézkedésekkel, mivel ez nem az ő gondjuk. Ezeknek a szervezeteknek a hatékonysága hihetetlenül alacsony lesz; hatalmas haszonnal, reklámköltséggel, magas vállalati fizetésekkel és más vállalati juttatásokkal fognak dolgozni, és kiterjedt bürokráciát fognak fenntartani, amely részletekbe menően meghatározza majd, hogy az orvosok és a nővérek mit tegyenek, és mit ne tegyenek. És mindezt mi fogjuk megfizetni.

16 Van itt egy másik szempont is, amely említést érdemel. A kanadai stílusú, kormányzatilag biztosított rendszerben a költségeket ugyanúgy osztják el, ahogyan az adókat. Ha az adórendszer progresszív vagyis ha a gazdagok jövedelmük nagyobb hányadát fizetik be adó formájában [ami az összes többi ipari társadalom szerint az egyetlen etikus megközelítés], akkor a magasabb jövedelműek magasabb térítési díjat fizetnek az egészségügyi rendszerbe is. De a Clinton-program, csakúgy, mint a többi hasonló terv, radikálisan regresszív. Ezek szerint egy takarító és egy vállalatigazgató ugyanannyit fizet. Ez olyan, mintha mindketten ugyanannyit adóznának, amire pedig nincs példa egyetlen civilizált társadalomban sem. Valójában még ennél is rosszabb a helyzet, mert a takarító valószínűleg többet fog fizetni. Ő ugyanis feltehetően szegény környéken lakik, az igazgató pedig egy gazdag külvárosban vagy egy belvárosi felhőkarcolóban, ami annyit jelent, hogy más-más kockázati csoportba tartoznak. Mivel a takarító csoportjában sokkal több a szegény, és így magasabb kockázati tényezőkkel jellemezhető ember, a biztosítótársaság majd magasabb százalékot követel tőle, mint a vállalati vezetőtől, akinek a csoportjában csupa jómódú, alacsony egészségügyi kockázattal bíró személyt találni. A Harris piackutató cég felmérései szerint az amerikaiak túlnyomó többsége a kanadai mintájú egészségügyi rendszert részesítené előnyben. Ez eléggé meglepő, tekintve, hogy a média milyen kevés figyelmet szentel az egyéni befizetésen alapuló rendszernek. Ebben a témában az általam ismert legjobb munka Vicente Navarro nevéhez fűződik. Navarro professzor észrevette, hogy amióta csak közvélemény-kutatásokat végeznek a témában, és ez több mint negyven éve van így, mindig igen nagy volt a kanadai típusú rendszer támogatottsága. Az 1940-es években Truman is megpróbált elindítani egy hasonló programot, amely felhozhatta volna az Egyesült Államok egészségügyi rendszerét az iparosodott világ szintjére. Ez azonban példátlan erejű ellenállásba ütközött a nagyvállalati szektor részéről, olyanfajta hisztérikus kitörésekkel fűszerezve, hogy bolsevizálódik a társadalmunk, és így tovább. Ahányszor csak a kérdés felmerült, a nagyvállalatok hasonló hevességgel reagáltak. Ronald Reagan például azokkal az AMA által megírt, sötét tónusú beszédekkel alapozta meg politikai karrierjét a hatvanas évek végén, amelyekben azt ecsetelte, hogy amennyiben a Medicare programot elindító törvényeket elfogadják, egy-két évtized elteltével úgy kell majd elmesélnünk a gyerekeinknek és az unokáinknak, hogy milyen is volt régen az a bizonyos szabadság nevű dolog. Steffie Woolhandler és David Himmelstein [mindketten a Harvard Medical School munkatársai] más közvélemény-kutatások eredményeit is idézik. Amikor a kanadaiakat arról kérdezték, hogy átvennék-e az Egyesült Államok rendszerét, csupán 5 százalékuk mondott igent Mára már az üzleti világ nagy része is ellene van. Egyszerűen nem elég hatékony, túl bürokratikus és túl költséges számukra is. A gépkocsiipar úgy becsülte néhány éve, hogy autónként 500 dollár többletköltséget jelent nekik az Egyesült Államok egészségügyi rendszerének alacsonyabb hatásfoka összehasonlítva a kanadai termelési költségekkel. Ha valami elkezdi csípni az üzleti körök szemét, abból hamarosan közügy lesz. A közvélemény régóta gyökeres változtatásokat szeretett volna, de az átlagemberek véleménye nem sokat számít. Legutóbb az Economist, a vezető londoni gazdasági lap fogalmazta meg ezt igen érzékletesen.

17 A lap újságíróját kissé felzaklatta a tény, hogy Lengyelországban bevezették a demokratikus választásokon alapuló politikai rendszert. Valamennyi kelet-európai ország lakosságát tönkretették a torkukon lenyomott gazdasági változások. [Ezeket a változásokat arrafelé reformok -nak nevezik, mert így, úgymond, jobban cseng majd a fülüknek.] A legutóbbi választásokon a lengyelek reform -ellenes kormányt választottak. Az Economist rámutatott, hogy mindez azért mégsem olyan nagy baj, mert az államigazgatás el van szigetelve a politikától. Az ő meglátásuk szerint ez jó hír. Nos, az államigazgatás az Egyesült Államokban is el van szigetelve a politikától. Az embereknek lehet véleményük, még szavazhatnak is, ha jólesik nekik. Az államigazgatás azonban tovább járja a maga útját, amelyet más erők jelölnek ki számára. Amit a közvélemény akar, azt politikailag irreális -nak szokás nevezni. Magyarra fordítva ez annyit tesz, hogy a hatalom és kiváltságok birtokosai ellene vannak. Az egészségügyi rendszer reformja azért vált időszerűvé, mert a nagyvállalati szféra változást akar, mivel a jelenlegi rendszer sérti az érdekeit. Vicente Navarro úgy fogalmaz, hogy egy általános érvényű és átfogó egészségügyi program közvetlenül a munkásosztály erejével, politikai és gazdasági eszközeivel áll kapcsolatban. Ez minden bizonnyal így van Kanadában és Európában. A kanadai rendszer a hatvanas évek közepéig erősen hasonlított a miénkhez. Először csak Saskatchewan tartományban változtatták meg, ahol az NDP volt hatalmon. Az NDP-nek sikerült megvalósítania egy tartományi társadalombiztosítási programot, miközben kiszorították a biztosítótársaságokat az egészségügyből. A rendszer nagyon sikeresnek bizonyult. Színvonalas egészségügyi ellátást biztosított, csökkentette a költségeket és a költségelosztás szempontjából progresszív volt. A munkások nyomására más tartományok is átvették, gyakran éppen az NDP segítségével. Viszonylag hamar állami szinten is bevezették egész Kanadában. A folyamat Európában is hasonlóképpen játszódott le. A munkavállalók szervezetei jelentik a legfőbb [ha nem is az egyedüli] lehetőséget arra, hogy az igen korlátozott hatalommal és forrásokkal rendelkezők összetömörüljenek, és politikai érdekeket fejezhessenek ki. Ez az egyik oka annak, hogy miért utálják annyira a szakszervezeteket az üzleti és az általános értelemben vett elitek. Egyszerűen túlságosan demokratikus jellegűek számukra. Tehát Navarrónak valószínűleg igaza van. A munkavállalók ereje és szervezettsége, illetve arra való képességük, hogy részt vegyenek a közügyek alakításában, kétségkívül s talán döntő módon összefügg az ilyesfajta szociális programok megvalósulásával. Talán fel lehet ismerni valami párhuzamot abban a kaliforniai mozgalomban, melynek célja, hogy szavazást kezdeményezzenek az egyéni befizetésen alapuló egészségügyi rendszerről. A helyzet egy kicsit különbözik az Egyesült Államokban attól, amit Navarro leírt, mivel az üzleti szféra itt még mindig rendkívül nagy befolyással rendelkezik annak eldöntésében, hogy milyen rendszer fog kifejlődni. Hacsak nem lesznek lényegi változások az Egyesült Államokban azaz, ha a nyilvánosság nyomása nem lesz elég nagy, és a különböző szervezetek, ideértve a munkavállalói képviseleteket is, nem tesznek jóval többet annál, mint amit ez idáig tettek, akkor a végeredményt továbbra is csak az üzleti érdekek fogják meghatározni.

18 A média sokkal több figyelmet szentel az AIDS-nek, mint a mellráknak, pedig ebben az évtizedben félmillió nő fog ebbe a betegségbe belehalni az Egyesült Államokban. Számos férfit pedig a prosztatarák fog elvinni. Ezeket a kérdéseket fontolóra veszi a politika? Hát, szavazni nem szavaznak róluk, de ha arra céloz, hogy van-e a politikának felelőssége ezekben a kérdésekben, természetesen igen a válasz, A rák áldozatainak számához hozzáadhatja azokét a gyermekekét is, akik a szélsőségesen rossz csecsemő- és gyermekkori életkörülményeik miatt fognak súlyosan megbetegedni vagy meghalni. Vegyük például a nem megfelelő táplálkozást, amely jelentősen képes megrövidíteni az életet. Ha a halálozási statisztikát nézzük, az túltesz minden ön által említett adaton. Nem hiszem, hogy az egészségügyben dolgozók jelentős hányada megkérdőjelezné azt a következtetést, hogy az általános egészségi szint és az életminőség javításához, a halálozási arány csökkentéséhez a leghatékonyabban olyan egyszerű közegészségügyi intézkedésekkel lehetne hozzájárulni, mint a megfelelő táplálkozás, a kiszámítható, egészséges életkörülmények, a tiszta ivóvíz, a hatékony szennyvízelvezetés és az ehhez hasonlók biztosítása. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen gazdag országban ilyen kérdéseknek fel sem szabadna merülniük, de mégis felmerülnek, és a népesség jó részét érintik. A brit Lancet a világ legtekintélyesebb orvosi lapja rámutatott, hogy New York Cityben a gyerekek negyven százaléka a létminimum alatt él. Szenvednek a rossz táplálkozástól és egyéb nyomorúságos körülményektől, melyek együttes következménye a magas halálozási arány, illetve az, hogy ha meg is érik a felnőttkort, egész életükben súlyos egészségi problémákkal küszködnek majd. A New England Journal of Medicine néhány éve kimutatta, hogy a Harlemben élő fekete férfiak halálozási aránya ugyanakkora, mint a bangladesieké. Ennek fő oka pedig az alapvető egészségügyi és szociális feltételek nagymértékű romlása. A mellrákos és prosztatarákos megbetegedések számának növekedését sokan a környezetszennyezéssel, a rossz táplálkozási szokásokkal, illetve az adalékanyagok és tartósítószerek tömeges alkalmazásával hozzák összefüggésbe. Mi erről a véleménye? Minden bizonnyal ezek is szerepet játszanak, de hogy milyen mértékben, azt nem tudom megítélni. Foglalkoztatja önt egyáltalán a természetes vagy biotáplálékért folytatott mozgalom? Természetesen. Úgy gondolom, fontos lenne táplálékunk minőségével foglalkozni. Szerintem ez az általános népegészségügy kérdéséhez tartozik, ugyanúgy, mint mondjuk a jó minőségű ivóvíz, a megfelelő színvonalú hulladékkezelés, vagy pedig annak biztosítása, hogy mindenkinek elegendő élelem jusson, és így tovább. Mindezek a dolgok nagyjából ugyanahhoz a témakörhöz tartoznak. Semmi közük az egészségügyi ellátáshoz, inkább az alapvető életfeltételek közé tartoznak. Ezek az általános közegészségügyi témák, melyeknek természetesen az is része, hogy olyan élelmiszereket fogyasszunk, amelyek nem tartalmaznak mérgeket, nagyban meghatározzák az életminőséget és a halandóság mértékét.

19 Bűn és büntetés Az elmúlt néhány évben a helyi televíziós csatornák hírműsorai tendenciózusan a bűnözésre, az erőszakra, az emberrablásokra koncentráltak. Mostanra mindez kezd hasonló súlyt kapni a nemzeti csatornahálózatok hírműsoraiban is. Ez igaz, de ez csak felszíni jelenség. Vajon miért nő az érdeklődés az erőszakos cselekmények iránt? Van ennek valami köze ahhoz, hogy jelentősen csökkent a lakosság nagy többségének a jövedelme, illetve egyre kevesebb lehetőségük van építő jellegű munkát végezni? Amíg az ember nem teszi fel a kérdést, hogy miért növekszik a társadalmi széthullás mértéke, és hogy miért jutnak a vagyonosok és a kiváltságos szektorok egyre több forráshoz, melyeket a társadalom többi rétegétől vonnak el, addig nem érthetjük meg, hogy miért növekszik a bűnözés mértéke, és hogyan lehetne kezelni a helyzetet. Az elmúlt húsz-harminc év során jelentősen megnőttek a társadalmi egyenlőtlenségek. Ez a tendencia Reagan elnökségének ideje alatt gyorsult fel. A társadalom lát-hatóan egy harmadik világot idéző modell felé mozdult el. Az eredmény az emelkedő bűnözési ráta és a széthullás egyéb jelei. A legtöbb bűncselekményt szegények követik el szegények ellen, de a jelenség lassan átterjed a kiváltságosabb rétegekre is. Az emberek félnek és erre minden okuk megvan, mert a társadalom egyre veszélyesebbé válik. A probléma konstruktív megközelítéséhez arra lenne szükség, hogy a kiváltó okokkal foglalkozzunk, de ez nem kerül napirendre, mert olyan szociálpolitikát kell folytatnunk, amelynek célja, hogy a jóléti államot a gazdagok számára erősítse meg. Az egyetlen megoldás, amelyhez a kormányzat folyamodhat ebben a helyzetben az, hogy a bűnözéstől való félelmet még táplálja is növekvő szigorúságával, az állampolgári szabadságjogok megtámadásával és azzal, hogy a szegényeket főként erővel fékezi meg. Bizonyára tudja, mit jelent a smash and grab? Amikor az ember az autójával megáll a pirosnál, valaki odamegy hozzá, betöri a kocsija ablakát, és kirántja a kézitáskáját vagy a pénztárcáját Ugyanez megy Boston környékén is. De vannak újabb módszerek is, ilyen például az irgalmas szamaritánus rablás. Úgy tesznek, mintha defektet kaptak volna, és amikor valaki megáll segíteni, rávetik magukat, elveszik a kocsiját, és ha szerencsés az illető, megússza egy veréssel, de lehet, hogy meg is ölik. Az okok között szerepel az elmúlt huszonöt év növekvő társadalmi polarizációja, és hogy a népesség egyre szélesebb rétegei sodródnak a perifériára. Miután feleslegessé váltak a jóléti [azaz a profit-] termelés számára, és mivel az alapideológia szerint az emberi jogok annak függvényében járnak, hogy ki mit tud a piaci rendszerben összekaparni magának, így ezeknek a rétegeknek nem nagyon van emberi értékük. A lakosság egyre szélesebb rétegeinek sem szervezett társadalmi formák, sem pedig hatékony, konstruktív reagálási, védekezési módok nem állnak rendelkezésére, ezért az éppen elérhető lehetőségeket ragadják meg, amelyek igen gyakran erőszakosak. A tömegkultúra is nagyrészt ezeket a lehetőségeket támogatja.

20 Az ember sok mindent megtudhat egy társadalomról, ha megvizsgálja az igazságszolgáltatási rendszerét. Mondana valamit Clinton törvényjavaslatáról, amely százezerrel több rendőr foglalkoztatását tenné lehetővé, újonckiképző táborokat hozna létre, több pénzt költene börtönökre, bevonna körülbelül ötven új bűncselekményt a halálbüntetéssel sújthatók kategóriájába és a bandákhoz való tartozást szövetségi hatáskörbe tartozó bűncselekménynek nyilvánítaná, ami külön érdekes, annak fényében, amit az Alkotmány a gyülekezési szabadságról ír. A szélsőjobb lelkesen üdvözölte a tervezetet, mint minden idők legjobb bűnözés elleni törvényjavaslatát. Az biztos, hogy ez az emberi történelem legszokatlanabb ilyen jellegű javaslata. Nagymértékben, azaz ötös vagy hatos szorzóval, növelte az elnyomásra fordított szövetségi kiadásokat. Nem sok konstruktív vonása van. Több a börtön, több a rendőr, szigorúbbak az ítéletek, több a halálos ítélet, több magatartásforma számít bűncselekménynek, az embernek három lehetősége van, aztán annyi. Nehéz megmondani, hogy mennyi nyomást, a szociális helyzet milyen mérvű hanyatlását és romlását fogják eltűrni az emberek. Az egyik taktika az, hogy városi nyomornegyedekbe kényszerítik őket, amelyek valójában koncentrációs táborok, és hagyják, hogy egymásnak essenek. De az emberek így is megtalálják a módját, hogy kitörjenek, ami már sérti a vagyonosok és kiváltságosok érdekeit. Így ki kell építeni a börtönrendszert, ami szintén érvágást jelent a gazdaságnak. Természetes, hogy Clinton ezt a törvényjavaslatot tette meg a legfőbb szociális kezdeményezésnek, nemcsak azért, mert mocskos politikai célokat, nevezetesen hisztériakeltést szolgált, hanem azért is, mert jól tükrözi az úgynevezett Új Demokratáknak, azaz a Demokrata Párt üzleti beállítottságú csoportjának, amelyhez Clinton is tartozik, jellemző álláspontját. Mi a véleménye a halálbüntetésről? Bűnnek tartom. Ezzel kapcsolatban az Amnesty Internationallel és tulajdonképpen a világ legnagyobb részével vagyok egy véleményen. Az államnak nem szabadna hogy joga legyen elvenni emberek életét. Rádióhallgató: Származik valami haszna ennek az országnak a drogkereskedelem támogatásából? A helyzet meglehetősen bonyolult, nem akarom pár szóval elintézni. Egyrészt a marihuánát és a kokaint nem lehet egy napon említeni. A marihuána használatának nincsenek végzetes hatásai, ellentétben a kokainnal. Lehet arról vitatkozni, hogy jó-e a marihuána, vagy sem, de hatvanmillió fogyasztója közül nem hiszem, hogy bárki is meghalt volna túladagolásban. A marihuána kriminalizálásának más okai vannak, nem a drogfogyasztás veszélyei miatt érzett aggodalom. Másrészt viszont a kemény drogok, melyekhez részben az vezeti el az embereket, hogy a lágy drogokat ugyanolyan szigorral tiltják, nagyon veszélyesek bár meg sem közelítik mondjuk a dohányzás és az alkoholfogyasztás ártalmait, ha az össztársadalmi hatásaikat hasonlítjuk össze. Az amerikai társadalom bizonyos rétegei hasznot húznak a kemény drogok kereskedelméből. Ilyenek például a nagy nemzetközi bankok, amelyek a pénzmosást végzik, vagy azok a nagyvállalatok, amelyek a kemény drogok ipari előállításához szállítják a vegyi anyagokat. Másrészről viszont a belvárosokban élőket tönkreteszik ezek a szerek. Különböző érdekek ütköznek.

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába!

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! Az Apple tehetségekre épül, olyan tehetségekre, akik, azt hiszem, képesek jó hardvert tervezni, erősek az ipari

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

EGY PÁRHUZAM AZ ÖNIGAZGATÁS ÉS A MAI KAPITALIZMUS KÖZÖTT. A/ Az önigazgató szocializmusra emlékezve

EGY PÁRHUZAM AZ ÖNIGAZGATÁS ÉS A MAI KAPITALIZMUS KÖZÖTT. A/ Az önigazgató szocializmusra emlékezve Várady Tibor: EGY PÁRHUZAM AZ ÖNIGAZGATÁS ÉS A MAI KAPITALIZMUS KÖZÖTT A/ Az önigazgató szocializmusra emlékezve Egy kérdéssel kezdeném. Miután a kommunizmusnak ez nem sikerült kirekeszteni a tulajdonosokat,

Részletesebben

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? (Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

Ifjúság a szabadság földjén

Ifjúság a szabadság földjén Varga Bálint Ifjúság a szabadság földjén Több pénzt a rászoruló tanulóknak! A konzervatív Heritage Institute elemzői, Dan Lips és Evan Freiberg a washingtoni állami iskolák rendszerének reformját javasolják

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. 1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek

Részletesebben

2. Általános megjegyzések

2. Általános megjegyzések 2006.1.31. C 24/73 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Szociális politika a belvízi hajózás európai szabályozásának keretében (2006/C 24/15) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Tusványos közepe Orbán Viktor

Tusványos közepe Orbán Viktor Tusványos közepe Orbán Viktor De vajon mi Orbán Viktor közepe? Forrás: Kolozsvaros.ro 2014. Augusztus 10. Ha Tusványost, mint politikai projekciót értelmezni kell akkor egyértelmű, hogy Orbán Viktor szerepét

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról Érk zo: 2012. V:2:.Ea. 2012. évi.. törvény a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról 1. A pártok m űködéséről és gazdálkodásáról

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat?

A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 3 WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 5 Judynak, Rebeccának, Lindának A SIKER MOTORJA:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT BEMUTATKOZÁS A Global Internet Liberty Campaign 1 (GILC), azaz Nemzetközi Mozgalom az Internet Szabadságáért nevû szervezetet 1996 júniusában alapították kormányzatoktól

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben

Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben NÉV: Szőke Angéla Szak: Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Csantavériné Botgál Tünde Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy Örömre ítélve Fotók: Gál Efraim Ha a drog egy fallal körbezárt város, akkor ki engedélyezi vagy tiltja a kijárást? Vajon ha az embernek több száz kulcsa lenne az örömhöz, bárhova bezárhatnák? Nem tudom.

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Korszakváltások kora

Korszakváltások kora Pétervári Zsolt Korszakváltások kora A nemzetközi és a hazai elemzői vélemények mindegyike megegyezik abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi válság - mely az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlásából

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

DOKK 4 Szerkesztőségi Rendszer Oktatási Tematika

DOKK 4 Szerkesztőségi Rendszer Oktatási Tematika DOKK 4 Szerkesztőségi Rendszer Oktatási Tematika. H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 31. E-mail: info@ponte.hu www.ponte.hu z Tartalomjegyzék Tematika...3 Oktatás...3 Vizsgacikk felvitele...4 2/5 Tematika

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba.

SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba. gyermekb4.qxd 2006.03.12. 13:46 Page 3 SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba. Akkor már a Karaván Mûvészeti Alapítvány kötelékében tevékenykedtem, ahol

Részletesebben

Információszabadság. Tanóraterv középiskolák számára 1

Információszabadság. Tanóraterv középiskolák számára 1 Információszabadság Tanóraterv középiskolák számára 1 feladat időtartam feladat célja leírás eszközigény 1. film 15 perc Egy jogeset interaktív feldolgozása. Az információszabad sághoz való jog érvényesülése

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

Dr. Antall György, ügyvéd Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda

Dr. Antall György, ügyvéd Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda www.pwc.com/hu Dr. Antall György, ügyvéd Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda Mi lesz a cégemmel, ha én már nem leszek avagy ki viszi tovább örökösként azt, amit felépítettem? Cégépítés felsőfokon - konferencia

Részletesebben

Régebben vidéken éltem, de ott nem volt munka.

Régebben vidéken éltem, de ott nem volt munka. 1. Esettanulmány: Magda története Én csak egy vagyok azokból a milliókból, akik a sportszergyáraknak dolgoznak. 20 éves vagyok. A gyárban híres sportszergyártók számára készítünk ruhákat. Régebben vidéken

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes Közjó és Kapitalizmus Intézet Műhelytanulmány No. 17. 2009. április 28. Tanulmányunk

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben