4. Isten a történelem ura: történelmi küldetéstudatosság, mint a kegyelem látható jele.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. Isten a történelem ura: történelmi küldetéstudatosság, mint a kegyelem látható jele."

Átírás

1 4. Isten a történelem ura: történelmi küldetéstudatosság, mint a kegyelem látható jele. >> Kegyelem nékünk és békesség Istentől, aki Atya, Fiú, SzentLélek---teljes SzentHáromság, (egyetlen)egy, örök, igaz, élő Isten. Ámen. << Az ókori görögök azt gondolták nagyszámú istenükről, hogy azok is, miként a látható dolgok is a világon - tehát amint az ember is, a népek is - valamiféle előre kiszámíthatatlan vak véletlen, vagy a személytelen hatalomnak tartott sors, végzet játékszerei. A görögökkel szemben a Közel-Kelet akkori számos népe teremtő és uralkodó isteneket tisztelt, akik az események, történések cselekvő alanyai vagy elrendelői; pl. a hettitáktól maradt ránk - a Kr.e. 2. évezredben első ízben leírva - a gondolat, hogy a királyokat az isten(ség) vezérli, irányítja. Az Ószövetségi Szentírásban kristályosodott ki a maga teljességében az az Isten-élményen alapuló tapasztalat, hogy Isten nem csak az egyes embernek, hanem a népnek és szállásterületé-nek, földjének, országának is az ura, éspedig nem csupán egy-egy időmetszetben, hanem az események folyamatában is; azaz: Isten a történelem ura. Az ó-szövetségre kiválasztott nép sorsdöntő, legnagyobb eseménye az egyiptomi (rab)szolgaság-ból való szabadulás és az új haza elfoglalása volt. Az általuk ránk hagyományozott Tízparancsolat legelsőjében(!) Isten kinyilatkoztatása markánsan utal e néptörténeti kulcsesemény legfőbb erejére = Önmagára; Isten nyelvtanilag a Maga egyes szám első személyében fogalmaz (II. Móz. 20.2) : Én, az Úr,... aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Isten azonban az embert a történelem formálásában is munkatársi rangra emeli, tehát értékeli, elbírálja az emberi erőfeszítéseket, sőt Maga rendel, küld a népnek vezetőket (II. Móz ből): (Mózeshez szólva) Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, (majd) vezesd ki népemet...egyiptomból!. Sok száz évvel is az esemény után a történetíró világosan látta, hogy a szabadulás és a honfoglalás eseménytörténetében a nép hősies erőfeszítései mellett és mögött ott volt a Történelem Urának plusz -a (V. Móz ): És kihozott bennünket az Úr Egyiptomból erős kézzel..., nagy félelmet keltő jelek és csodák között. Azután behozott bennünket erre a helyre és nekünk adta ezt a földet: a tejjel és mézzel folyó földet. Az Újszövetség népe - minden napi fohászakor : legyen meg a Te akaratod! - soha nem gondol-hat valamiféle passzivitásra, hogy Isten majd mindent megtesz helyettünk; hanem a Szentírásból világosan megértheti, hogy meddig tart az ember munkatársi lehetősége, és mikortól nélkülöz-hetetlen a transzcendencia, a kegyelem: mind a célok kijelölésében, mind azok megvalósításában. A keresztény történelmi tudatosság, ezen belül a magyar nemzeti történelemmel - mind a magyar múlttal, mind a magyar jelennel, mind a magyar jövővel kapcsolatos tudatosság - tehát azt (is) jelenti, hogy egyfelől

2 igyekszünk minél alaposabban megismerni és elemezni mind a múltunkat, mind a jelenünket, meglátva a felszín mögött a mélyebb, valójában: a magasabb = transzcendens erőket és összefüggéseket is; másfelől nemzeti célkitűzéseinkben, terveinkben is - saját erőnk, lehetőségeink mellett - reményteljes hittel bízunk Isten kegyelmében éve, azaz Krisztus születése után 453-ban halt meg testvérnépünknek, majd népünk egyik fő alkotóelemének a húnoknak nagykirálya: Attilla ; 300 éve, azaz 1703-ban bontott zászlót II. Rákóczi Ferenc, a kuruc szabadságharc élére állva. Mindkét esemény és a két történelmi személy ránk maradt világnézeti elvei, eszmei-lelki mozgatórugói, de általában is mind a húnok, mind a kuruckori magyarok története - hétköznapjaik is, sikereik és kudarcaik is - egyaránt alkalmasak arra, hogy példájukon is bemutassuk: Isten a történelem ura. A húnokat elsősorban alkotó népek (az egyre szaporodó régészeti leletek alapján) a Kr.e.15.évezredben a mai Pakisztán, Afganisztán és Irán felől ÉK felé haladva, Turán DK-i részein át megkerülték a Pamírhegységet, és a Tárim-folyó mentén K-re tartottak: ÉK-en a Bajkál-tóig, K-en a Sárga-folyó Ordosz-i nagykanyarja érintésével egészen a Csendes-óceán Sárga-tenger nevű mellék-tengeréig, jelesül a Lyao- (Liao-) folyó torkolatvidékéig. Dél-ázsiai eredetüket és turáni-tárimi útvonalukat, ahol helybéli népekkel is kis részben keveredtek, azért kell hangsúlyozni, mert a húnok messze túlnyomó többsége (a sírokból előkerült csontjaik biológiai-embertani elemzése alapján ) később sem keveredett a mongoloid vagy a mongolid ( sárga ) szomszédsággal, hanem egy zömmel europoid/europid ( fehér ) népesség hosszúkeskeny szigeteként létezett Belső-Ázsiában. Még a Kr.e. 311-ben az akkori kínai fővárost meghódító hún királyt (=san-jü) is imígyen írták le a meghódított kortársai: 184 cm magas férfi szőke hajjal, hosszú szakállában vöröses fürtökkel. (Tudjuk: a mongolidok között soha nincs sem szőke, sem vörös szőrzetű, hanem zömmel fekete, nagyritkán sötétbarna; és ott ilyen test-magasságról sem tudunk). Persze ezek a nordoid (szőke-vörös, magas) adottságok a húnok és az É-tárimi *togár~*dzsecsi (kínai átírásban: jüecsi) nép egymás mellett éléséből ill. dinasztikus házasságaiból származtak, de csak a Kr.e. 2.ée. közepétől kerültek a *togárok ide K-re. Az eredeti, jégkorszak-végi hún honfoglalók Közép-Keletről magukkal hozott testalkata kis részben a mai É- japáni ajnukra ( ill. Ausztrália őslakóira is ) emlékeztető ősi, de nem mongoloid bélyegeket hordozott, kis részben az egykori indo-fauresmith kultúra D-ázsiai~közép-keleti túlélőiből kialakult indo-melanid volt, (.tehát egy kicsit cigányos bőr-, haj-és szemszínű ); nagyrészt azonban út közben és a NY-Ordosznál helyben talált korábbi europoid/europid népesség magukba olvasztása után transz-kaszpid és denied (ez

3 utóbbi a pontusi mediterrán É-ázsiai~ÉNY-amerikai változata). E rassz-összetevőkhöz a Kr.e. 5.ée.végétől NY felől alpi/protolappid komponensek keveredtek (ez nem csak a NY-Alpokra jellemző, hanem megvan ill. megvolt a történeti korokban É-Afrikától Európán és NY-Ázsián át É-Ázsiáig, sőt É-Amerikáig). Végül amikor a húnok zöme a szkítákkal került érintkezésbe, sőt utóbb azok turáni törzsterületére átköltözve ott magába olvasztott szkíta népmaradványokat, egyúttal É-turáni magyar őseinkkel érintkezve, szövetségre lépve ( Hun/γ/ or, Magyar: két dalia, két egytestvér, *Nemb ratə/nemprot fia ) - majd Európába a magyarokkal együtt átjőve - a húnok legjellemzőbb testalkat-típusa a transz-kaszpid és a turanid lett, iráni-mediterrán és pamíri rassz-elemekkel együtt. { krónikáink egy része áthallással tette biblikussá e nevet Nemród/Nimród -ot írva, majd ez is torzult kicsit: mássalhangzó-cserével (metatézissel), és Menród sőt Ménrót lett } A rassz - tavaly az árpási templomban megbeszéltük - egyszerű biológiai kategória, amelyet pl az állatoknál fajtának nevezünk; embernél soha nem köthető semmiféle személyiségi szellemi-lelki tulajdonsághoz, hiszen azokat minden egyes ember számára mindenkor Isten teremti és adományozza. A rassz egyszerűen testi (=biológiai-fenotipikus) adottság, amely öröklődik; ( akár az egyes vércsoportok, akár pl. a vérmérsékleti típusok öröklődésétől független, megjelenésében, megtestesülésében pedig sokkal változatosabb módon; az egyes rassz-jellegeknek bizonyos anyaági markerokkal - csakis anyaágon öröklődő gén- kötegekkel -.való azonosítása még a kezdet kezdetén tart, az apaági öröklődésük genetikai kutatása pedig jószerint el sem kezdődött; ettől még maga a jelenség -. a rassz, azaz a testi jellegegyüttes - éppúgy létező biológiai sokszínűség, gazdagság a lényegileg egységes és egyetlenegy emberi fajon belül is, mint az állatvilágban: a Homo sapiens mai eusapiens fokozata testi sokalakúságának - polimorfiájának - egyik látható jele). A húnok testi jellege tehát túlnyomóan ( turánias ) europoid, de természetesen a több ezer éves szomszédság okán a húnok őshazájának peremterületein néhány mongoloid/mongolid rassz-féleség is bekerült az eredeti hún genetikai állomány mellé: É-ról (a Szaján-hegység felől) az ún. szajáni (egyes jellegeiben egészen kicsit az eszkimókéra hasonlító), az Ötüken-(ma: Hangáj-) hegység felől az ún. chancelade-rassz, ÉK-ről az ún. bajkáli, a belső-ázsiai és a (szibirido-)tunguz vagy közép-amuri, K-ről az ún. mandzsú~észak-koreai és a japán, DK-ről a tulajdonképpeni kínai (centrál-szinid), végül D-ről az ún. proto-mongolid, amely a tibetiek fő jellemzője Magas-Ázsiában. Mindezek a mongoloid/mongolid rasszok is előfordulnak elvétve a húnok között, többnyire valamelyik, még Belső-Ázsiában csatlakozott és öntudatilag húnná lett népességnél. Újra hangsúlyozom, hogy a szkítákkal való (előbb belső-ázsiai, majd maradványaikkal altaji-turáni)

4 érintkezés és keveredés miatt is, majd az eleve észak-turanid (=andronovói) rassz-dominanciájú magyarokkal való É-turáni érintkezés és szövetség kapcsán is: az Európába átjött húnok legfőbb jellege a transz-kaszpi és a turanid lett. A testi jelleg, a rasszok népességen belüli arányainak változása azonban nem jelentette sem teljes nyelvcseréjüket, sem öntudat-(identitás-)megszűnésüket igen hosszú időn át: lelkükben húnok maradtak, sőt a beolvadó népességek vagy a hún-vezette katonapolitikai törzsszövetségek eredetileg nem hún tagjai is büszkén vallották magukat (ma azt mondanánk: politikai értelemben vett ) húnnak. Mielőtt rátérnék a húnok és a kereszténység, konkréten pedig Attilla és a kereszténység kapcsolatára, röviden le kell számolni azzal a húnokat és ezért minket is gyalázó ferdítéssel, amelyet hadjáratokban legyőzött kortárs ellenségeik, majd ezt felhasználva - a sztyeppei népeket zsigerből gyűlölő Sztalin közvetlen utasítására a bolsevik áltudomány - hivatalból kötelező szemléletmóddá és tananyaggá tett mind a Szovjetunióban, mind a megszállt ill. csatlós államokban, így nálunk is. Nálunk ez azért okozott még súlyosabb torzulásokat az egészséges nemzettudatban, mert dominóként illeszkedett a ferenc-józsefi finnugrizmus Trianonig erőltetett terjesztéséhez, amelyben a sztyeppei népeknek, mint szörnyű barbároknak legfeljebb másod-harmadlagos szerep juthatott, és ezt a ( korábbi bécsi udvari elvárás okozta ) nemzeti öntudat-zavart híres történészeinknek: Hóman Bálintnak és Szekfű Gyulának a két világháború között sem sikerült egészen visszaszorítania. Az Ordosz, a később róluk elnevezett közeli Hingan-hegylánc D-i vége, a mai Pekingtől ÉNY-ra lévő hegyek környéke, és szó szerint Távol-Keleten a Lyao-(Liao-) folyó alsó szakasza és Sárga-tenger menti torkolatvidéke lett Kr.e. 15. ée.-től a húnok őseinek az őshazája több ezer éven át, kis área-módosulásokkal. Mezolitikus technikai kultúrájukat, amelyre az apró eszközök használatának az itt talált őslakosok nagyobb és gyakran kavicsból pattintott eszközeivel vegyes használata a legjellemzőbb, a 7.ée. közepéig megőrizték; e korszak végén azonban ÉK-K felől (ide végső fokon Japánból megérkezve) kezdett elterjedni a kőeszközök csiszolása is; gyűjtögették a vadnövényeket, halásztak, vadászták a vadállatokat; egyetlen háziállatuk a kutya volt, amely nem csak szállást őrzött ill. vadász-társ volt, hanem - amiképpen a nagyobb testű növényevők, pl. a kecske, juh, szarvasmarha, bivaly, ló, stb. háziasítása előtt Földgolyó-szerte! vadászati balsikerek miatti hús-hiány enyhítéséül a kutyát (ekkor még!) ették is. A messzi DK-Ázsiában és D-Kínában a 7.ée. elején rájöttek a helybéliek az ott élő vadrizs háziasításának, termelésének fortélyaira; a vad gabonafélék termesztésbe vételének gondolata és technológiája a tengerparton, csónakos tranzittal gyorsan terjedt É felé, és eljutott a Lyao-(Liao-)folyó torkolatához is. A

5 rizs azonban itt még nem volt meghonosítható, hiszen azt akkor még nem elárasztásos, hanem ún. esőztető rendszerben termesztették D-en is, de itt É-on az idáig eljutó monszun-eső ehhez kevés volt, és a tél is zordabb. Így a húnok ősei az egész Eurázsiában csakis itt őshonos vadgabona-fajok, jelesül a vadköles és egy nagy (pirosas) magvú vadmuhar-faj termesztését kísérletezték ki: teljes sikerrel. Húnjaink tehát a Kr.e. 7.ée. közepétől muhart és kölest, azaz gabonát termeltek; amikor még Európa egyetlen akkori népe sem ismerte a növénytermesztés egyetlen formáját sem, sőt DNY-Ázsiában ill. a Közel-Keleten is éppen csak elkezdődött az árpa és a búza domesztikálása. A köles-termesztést a kínaiak is É-ról, a húnok őseitől vették át. Még a méltán híres - NY-i részein a tibetiek, D-i középső, továbbá DK-K-i részein a tulajdonképpeni han (=É-)kínaiak élelemtermelésének emlékeit megőrző - (.a Kr.e. 6./5. évezred fordulóján~az 5. ée. legelején kezdődő ) Jangsao-kultúra főként É-i - húnokkal szomszédos! - sávjából előkerülő, a térségben kizárólag a húnoknál előforduló ajnuid/ausztraloid testi maradványok ( elsősorban a jellegzetes koponyák ) régészeti feltárása is jelzi e folyamatot. A hún őshaza népeinek folyamatos technikai-technológiai haladását az egymást követő (ma: régészeti) kultúrák jelzik, feltárási helyükről elnevezve: Hszinglingva, majd a közép-holocén elején, kb. Kr.e tól a Hszinie, Kr.e től pedig a Hongsan. A Hszinie és a Hongsan időbeli határa körül megélénkült a lánckereskedelmük a távoli NY, jelesül a Tárim-medence és Turán felé is, beleértve É-Turánt, tehát magyar őseink őshazáját is: a húnok átadták lánc-(közvetítő-)kereskedelmi partnereiken keresztül a NY-iaknak - így magyar őseinknek is a köles termesztési ismereteit (nyilván: vetőmaggal együtt, hiszen NY-abbra sem élt vadköles, amiből redomesztikálni lehetett volna azt), a NY-iak pedig a búza- és az árpa-termesztés ismereteit (azonos okból vetőmagokkal együtt, hiszen még az ő NY-i szállásterületeiken sem éltek e fajok vad alakjai, nem hogy Belső-vagy K-Ázsiában). Viszont É-turáni = ősmagyar irányból ismerhették meg az eurázsiai sztyeppének nemcsak a NY-i (ma D-ukrajnai) részén a vadló-háziasítás fortélyait, hanem a K-i, belső-ázsiai részeken is, bár tenyészanyagot nem kellett vinniök: élt itt vadló mindenütt. A Kr.e től ig tartó, az egész É-i féltekére kiható nedvesebb-hűvösebb (= humidabb) éghajlat kapcsán a Gobi térségében a korábbi félsivatag, a Tárim-medencében pedig a sivatag is jelentős mértékben visszahúzódott, és kiterjedt az alacsony- és a magasfüvű sztyepp, helyenként még a fás-( erdős -)sztyepp is. A húnok az új, nagyállattartásra is alkalmas, de a bővebb édesvizek mentén a növénytermesztés új lehetőségeit is megteremtő környezeti feltételekre maguk is szállásterület-bővítéssel válaszoltak : ősi hazájuk megtartása mellett NY-abbra és É-abbra is kiterjesztették új kultúrájukat, ez a Sz w i(n)- dzsan~(kínaiul: sui jüan~)zsehol nevű műveltség, amelynek feltárásakor a növénytermesztő-állattenyésztő

6 (de azért még vadászgatni is járó) gazdálkodás kellékei közé szép, pirosra festett, fekete mintákkal díszített agyagedények, továbbá D-i (=kínai és tibeti nyelvű) szomszédaiktól átvett ún. tripód-( =3-lábú) edények is tartoztak; a Kr.e. 3.ée. legvégén pedig igen ritkán és luxus jelleggel (pl. ékszerként), tehát importként már megjelent néhány réz-tárgy is, vagyis az első fémek. A Kr.e. 2.ée. legelején - a már Árpáson ismertetett, a legkorábbi öntőmintákkal igazolhatóan É-turáni ihletésű - ún. 1. bronz-lánc K-i végpontja a hún őshaza lett, ettől kezdve - ha eleinte még csak közvetítő kereskedelem révén is - soha nem szakadt meg a magyarok és a húnok őseinek kapcsolata! A Kr.e.-i 2.ée. első harmada vége felé egy, eredetileg a Kaukázuson túlról származó új bronz-technika és ízlés népe vonult be Turán középső részeire is; a *L/Jaksza-rud(=Szir-darja) torkolatvidékéről az addig ott meghúzódó *togár~dzsecsi(jüecsi) népesség onnan elüldözött egy része a K-Tien-san felé menekült; a húnok egy harcias törzse pedig - behatolva a Sárga-folyó alsó szakasza menti, kínai nyelvű és testi jellegű népek szállásterületére - megszervezte az ún. Sang-(Jin-) államot, amelyeknek dinasztiája és korai hadseregének egy része tehát hún eredetű volt. { A húnok már az 1. bronz-lánc kora-bronzkori kultúrájának Ordosz-i kezdetét megelőzően is jelentősen hatottak a kínaiak történelmére, NY-i ( Tárimmedencei, turáni, sőt áttételesen iráni ) távkapcsolataiknak köszönhető fémhasználati ismereteiket is felhasználva egy csoportjuk megszervezte a hún eredetű dinasztiájáról elnevezett ún. *Hya ( sokáig csak a kínai szájhagyományban: Hia ill. Hszia ) államot = a han-kínaiak első, sokáig csak a legendákban élő, mára már régészetileg is igazoltan létezett államát }. A húnok és a Sang-(Jin-)állam között rendszeres árucsere kapcsolat alakult ki: a húnok elsősorban a Sangoknak adták el állattenyésztési fölöslegüket, a Sangok ezért cserében gabonát adták el a független húnoknak; továbbá a kínai hagyományokkal az 1. bronz-lánc K-i részeire jellemző, a Gobi-ból, a Lob-tó (= nor) környékéről, az Ordosz-ból, a mai Senhszi és Hopej tartományok É-i, hún-lakta részeiből jól ismert sajátos bronz-stílus hagyományokat egyesítő fémtermékeiket. A D-i kapcsolat termékenyítőleg hatott a hún ötvösségre is: itt alakult ki kb. Kr.e ra az ún. Karaszukkultúra. Mivel azonban kb. a Kr.e.13.sz. elején az egész É-i féltekén markáns szárazbodás, aszályosodás kezdődött, amely különösen a sztyeppét sújtotta, a Karaszuk-kultúrás hún népesség nem kis része elvándorolni kényszerült: Ny-ra az Irtis-folyó felső folyásához ill. az Altaj-hegység egyes részeire, É-ra a Bajkál-tó túlfolyás-küszöbe (az Angara-folyó itteni szakasza) környékére, ÉK-re Mandzsúria közepére, sőt utóbb a Bajkálontúl~Amur-folyón túl vidékeire is; de cseretermékeik eljutottak a mai Koreába, kései stílushatásuk pedig Japánba ill. a Bering-szoros környékére is. Őshazájukban maradt fő-fő népességüket is, messze elszármazott népcsoportjaikat is, sőt még új szállásterületeiken a kultúrájukat átvevő (utóbb néha ellenségeikké váló) szomszédaikat is a kínaiak *tingli -fang (az utótag jelentése: nép, törzs), majd e név kínai nyelvbeli áthallása miatt ting-ling (= mókusprémes ), végül főleg *rong néven írták le évszázadokon át; nyilván a mindenkori legjelentősebb, aktuális vezértörzs nevét az egész törzscsoportra,

7 törzsszövetségre átvíve. Ezt a nagyszerű, Belső-Ázsia, ÉK-Turán és D-Szibéria nagy részére kiterjedő, és még távolabbra is ható bronzkori Karaszuk-kultúrát - miután a távolba szakadt hún néprészek előbb-utóbb betagolódtak (nyilván nyelvileg is) az ott talált őslakosokba - a Kr.e. 2/1.ée. fordulóján a vaskohászat megjelenése váltotta fel. A vas tömegesen a Kr.e. 8. sz.-tól terjedt el a Lob-tó, a D-Gobi, az Ordosz és a Lyao-folyó alsó szakasza mentén: ugyanakkor, amikor a korai szkíták/szakák szarvas-ábrázolás vésetekkel díszített jel-kövei a mai Mongólia területén (egészen a Kerülen-folyóig); természetesen korai szkíta-szaka népcsoportokkal együtt; akik azonban - feltalálván a nyerget - valami teljesen újat (is) hoztak a vason kívül: a lovaglás tudományát. ( 1.bronz-lánc -os őseink korábban a zablát találták fel, ezért akkor még csak a ló-hátalás terjedt el ). A szkíták azonnal kapcsolatba léptek a D-en legfőbb harci erőt jelentő húnokkal, akik viszont a kengyelt találták fel. A húnok ekkori törzsszövetségi nevét a kínaiak le is írták, jelesül *q u an-rong (kínai áthallással néha csü en~lung), amelynek első tagja a többi rong-tól megkülönböztető jelző. A rongok jelentős része letelepedett, falusias életmódot folytatott az Ordosz-vidék vízfolyásai közelében: ártéri növénytermesztésből és állattartásból éltek. Az aszályosabb, ezért ( öntözőrendszer ill. annak biztos és bőséges vízellátása híján ) növénytermesztésre alkalmatlan pusztákon legelőváltó nagyállat-tartást folytatott mind a rongok másik része, mind szomszédaik, akik közül a legnagyobb szerepre a kínaiak által *ti vagy *di ( e mindössze két hangzóból álló gyök-nevű ) közeli törzs és szövetségesi köre tett szert a Kr.e.1.ée. közepére. Természetesen tartósan egy helyen kijelölt ún. téli szállásaik a nagyállat tartóknak is voltak: a hosszasan betegek és az öregek számára, ahová aztán télen a törzs munkaképes(= pásztor) harcos férfiai is hazatértek, családjukkal együtt. A Kr.e. 8.sz.-tól a szkíta/szaka~q u an-rong szövetség folyamatosan támadta a Sárga-folyó menti, a Sangokat a Kr.e.2.ée. végén felváltó ún. NY-i Csou-dinasztia államának központját. A NY-i Csou-k a fővárosukra mért egyik katasztrofális csapás után áttették hatalmi-közigazgatási centrumukat keletebbre (Kr.e. 771-től tehát - emiatt! - már K-i Csou-államról ill. uralkodóházról beszélünk). A K-i Csouk pedig 2-3 generáció elteltével - nem szűnvén a szkíta~hún támadások - elkezdték építeni sztyeppei szomszédaik ellen a Kínai Nagy Falat... Miért támadták a szkíták és a húnok a zömmel földműves kínaiakat, pontosabban államapparátusukat? Mert a Kr.e. 8.sz.-tól a markáns éghajlat-hűvösbödés~nedvesbedés megint kiterjesztette a jó legelők áreáit, és a szinte robbanás-szerűen megnőtt szkíta, de főleg hún állatállomány piacképes termékfölöslegét az É-kínai állam vagy egyáltalán nem volt hajlandó teljes egészében átvenni { kvóta(!)-problémák az EU előtt 2 és fél ezer évvel...}, vagy nem a húnok által elvárt árakon. Mert a húnoknak eszük ágában sem volt a földművelő és főleg sertést, bivalyt meg háziszárnyasokat tartó kínaiak közé beköltözni, ahol kellő mennyiségű legelőt sem találtak volna, mert azokat már régen feltörték szántónak a kínaiak. A Kr.e. 6.sz.-tól (ekkorra a mongóliai szkíták kis része DK-Ázsiába vonult, a többiek kezdtek beolvadni a húnokba) új ötvösművészeti állatstílus jelent meg a Kaukázuson túlról a Fekete-tenger ÉK-i~É-i partvidékén,

8 amelynek hatására az É-Turántól a húnokig terjedő sávban egy rokon művészet terjedt el, főleg aranyból készült ötvös-remekeiken: viaskodó ragadozó és növényevő emlősök, meseszerű állatok (pl. griffek), ragadozó madarak, vízi madarak, kígyók, halak, életfa-ábrázolások, néha háziasított/tenyésztett állatok is, továbbá harcosok és a hozzájuk tartozó nők: nagyjából ezek a motívumok folyamatosan fönnmaradtak nem csak a kései szkíta/szaka időkben, hanem utóbb is, beleértve a népvándorlás teljes korát is, amelyet a húnok kezdtek meg, és a magyarok fejeztek be. A magyaroknál a Szt. László-legenda Árpád-kori ábrázolásain tűnnek fel a fenti motívumok, mint a világosság és a sötétség örök harcának szimbólumai. Ugyanebben a késő-szkíta és ez utáni időszakban - tehát Jézus Krisztus földi élete és megváltói műve előtt bő fél ezer évvel - alakult ki a sztyeppei népeknél ( a már Árpáson ismertetett) különleges Egyisten-hitük, amelyben a legfőbb és szinte teljesen szelleminek tekintett égi hatalmat a török nyelveken Tengri-nek, a magyaroknál (a kereszténység felvétele előtt, de a nép száján ezután is) Öregisten-nek nevezték. A Kr.e.-i 1.ée.közepétől szervezte meg a kínai állam a saját első lovas hadseregét, a harcosokat a hún törzsszövetség népei közül verbuválva : a kínai nyelvben a rong hamarosan már elsősorban katona, harcos, hős jelentésű lett. A kínai államtól független, szabad hún szállásterületeken a rong és a ti hegemóniát a Kr.e. 3.század végétől a *hjung-nu ( áthallásosan : hszjung-nu) törzs, mint törzsszövetség-vezető vette át, királyuk igazi birodalomban egyesítette az íj-feszítő népeket. Évszázadok múlva - a kínaiakkal vívott, változó sikerű háborúikban legyengülvén - a hjung-nu vezette törzsek zöme É-ra, a mai Mongóliába költözött; itt valószínűleg másik törzsek kerültek az élükre, új dinasztiákat adva a törzsszövetségnek, mert ettől fogva csak a kínaiak használják rájuk a hjung-nu jelölést, míg amikor a Krisztus születése körüli évszázadokban több hullámban átköltöznek Turánba és az Altajba, ott is, de főleg Iránban és a NY-i országokban hjon és hún törzsszövetségi néven jelennek meg. A dzsüpan/gyüpan (kínaiul jüepan-nak átírt) nevű, eredetileg É-hopeji húnok pedig, innen a kínai zaklatások miatt elköltözvén, századokon át szerepelnek majd a K-Tien-sánban, ill. egyes csoportjaik (pl. szaben, törökös nyelvű többes számban: szaben der) a korai avarok 2. néphullámához kapcsolódva jutnak el a Fekete-tengertől É-ra eső sztyeppékre, majd a Kárpát-medencébe is;{tessék csak fölfigyelni a kései avar korból és a magyar honfoglalás és államalapítás óta ismert rokon hangzású földrajzi neveinkre, mint pl. Dévéń, Szeben vagy éppen Lébéń...; amely utóbbira azért is fölösleges a szlávból való eredeztetés ráerőltetése, mert nyoma sincs (a közeli környéken sem!) honfoglalás előtti vagy utáni szláv telepeseknek }. A húnok története a Kr.e. 3.sz.-tól Attilláig már minden, az utóbbi 1-2 évtizedben megjelent vagy újra kiadott jobb történelemkönyvben benne van. A kereszténység manicheus majd nesztorianus eretnekségével

9 találkoztak legkorábban: belső-ázsiai majd turáni szállásterületeiken. A Szt.Háromságos Egyetlenegy Istenről szóló tanítással K-Európában, majd a Kaukázuson átkelve Örményország környékén kerültek kapcsolatba először. Szt. Jeromos - kora egyik legműveltebb theológusa, aki nagyon sok nyelven beszélt - a héber nyelvű Ószövetségi Szentírás latinra fordítása érdekében 373-ban készült először a Szentföldre menni, hogy a tudós zsidó rabbiktól megtanuljon héberül. Kisázsiában megbetegedett, és vezek-lésül 4-5 éven át a Római Birodalom K-i határvidékeinek pusztaságaiban és kolostoraiban aszkétaként élt ill. tudását gyarapította. Mivel Örményföld K-i részein előfordultak manicheista zoroasztriánus fertőzések, illetve mivel a Kaukázuson át lovasnomád szarmaták, majd Turán felől jövő más nem keresztény népek is be-betörtek, Szt. Jeromos időnként térítő utakra is indult. Elveszett önéletrajzán alapuló legendáriuma szerint körül az e térségben kalandozó húnok és turáni eredetű szövetségeseik körében is folytatott missziós tevékenységet, azaz hirdette a Szentháromságos Egyetlenegy Istent. 418 után pedig azt írta, hogy a húnok zsoltárokat tanulnak, és Scythia zordságát a hit melege tölti be. Jeromos följegyzése teljesen összhangban van az ugyancsak korabeli örmény és szírkeresztény tudósításokkal. De a húnok nemcsak itt és ekkor, hanem a Fekete-tenger parti K-római telepek keresztény lakóival érintkezve is, majd a NY-római területeken is találkoztak e tanításokkal; igaz, gyakran hadiállapotok közepette, de béke idején egyszerű kereskedelmi ill. diplomáciai ügyletek során is. A húnok többségükben nem lettek keresztények, de a húnok között ill. fennhatóságuk alatt éltek keresztények. Pl. a Dunántúlon - amely nem harc, hanem szerződés révén, tehát békés úton került hún kézre - az ariánus eretnek germán barbárok hatalmas pusztítása után éppen a hún időkben normalizálódott az élet; a túlélő és a Szt.Háromságot valló keresztényeké is, olyannyira, hogy pl. Gorsium/Herculia (Tác- Ófövenypuszta) germánok által a földdel egyenlővé tett ókeresztény bazilikáját ekkor építették újjá, amely új püspöki székhely is lett. Árpás-Mursellá-ban is a húnok alatt indult újra az élet. Fő szabály volt a tatárok-mongolok és az iszlám-arabok birodalom-alapításai előtt, így a húnoknál is, hogy a meghódított területek népe azzal ismerje el az új politikai helyzetet, hogy békésen él, dolgozik és adózik ; a meghódítottak világnézete ill. vallása vagy nyelvhasználata nem érdekelte a hódítókat; ma úgy mondanánk: teljes körű kulturális autonómiájuk volt, lényegében zavartalan hitélettel. Soha senkinek nem esett bántódása a húnoktól pusztán azért, mert pl. keresztény volt; a hún nagykirályi udvar államigazgatásában (főleg a hún kancellárián) is számos írástudó keresztény dolgozott, még attól is függetlenül, hogy mely keresztény irányzatot követve élte meg hitét. Ruga hún nagykirály az egyik (valószínűleg a nyári) fővárosát már a Kárpát-medencében jelölte ki. A 425- beli hadi események után a NY-Római Birodalommal kötött békeszerződést politikai vendégek cseréjével

10 is megerősítették; a túsz szó itt csak jogi értelemben igaz: mind a hún, mind a Ny-római területen a vendégek fejedelmi rangjuknak megfelelő bánásmódban részesültek, szolgáló személyzettel, magas ellátmánnyal, kisebb mozgáskörön belüli szabad mozgással, ezért helyzetük inkább a mai követségi alkalmazottakéhoz volt hasonló --- béke-időben... Van olyan feljegyzés, amely szerint Ruga körül az egyik fő vendégként unokaöccsét, a Hún Birodalom Volga-környéki és turáni részein egykor kormányzó, majd pár évig nagykirállyá is lett fivére, Mundzsuk kisebbik fiát, Attillát is elküldte rövid időre a NY-Római Birodalomba. Attilla - ekkor még csak királyfi - eredeti neve ( a későbbi aldunai törökös nyelvű óbolgár fejedelmi listából kikövetkeztethetően ) *äbtigo-l u lehetett. A záró l u rész - Rugától kezdve minden nagykirály személyi neve végére került fölszentelésekor/beiktatásakor {Rugi-l u, Buldi-l u, Abtigo-l u /Attilla } - eredetileg férfi, hős jelentésű, a nagykirály neve után azonban a fegyveresek főparancsnoka, ismerős kifejezéssel a legfelsőbb hadúr jelentésű lehetett. (Az indogermán nyelvek egy részében viszont ezzel a hangcsoporttal becéznek... A porig alázott gótok krónikása is félreértette, vagy kései elégtételként félremagyarázta a helyzetet, amikor bő évszázaddal Attilla halála után arra merészelt gondolni, hogy egy hún nagykirállyal gügyögni lehetett. Sőt ma is vannak szófejtők, akik szerint Attilla neve - ifjúvá avatásától(!), vagy akár már csecsemő korától? - atyácska lett volna, mivel az Attillá-vá egyszerűsödött hangsort gótul akár at ele/atyele -nek = atyácskának is át lehet hallani ). Az *äbtigo-l u első, tulajdonképpen névadó része pedig (magánhangzós kezdet előtti állapotában) a K-en szokásos ún. politikai program-név: az altáji húnok törzsszövetségi neve lehetett, akikkel nyilván az ifjú Attillának kellett a szövetséget megkötnie vagy megerősítenie (nomen est omen!), és akiknek az egyik - sadag -är(i) nevű - törzse a NY-i Hún Birodalommal való szövetségkötés kapcsán még a Kárpátmedencébe is átköltözött, sőt, a hún ügyhöz, a hún érdekekhez még Attilla halála után is a leghűségesebb maradt. Azonos(!) nevű, az Altaj-vidéken maradt hún rokonságuk utóbb a mai kirgizekbe olvadt be: zsedig -er és zsetig -en nevét mindmáig büszkén megőrizve. NY-on tehát a *g -t a görög átírásbeli γ lágyabb hangzása váltotta fel, amely aztán - magánhangzó-kiesés kapcsán, γl kapcsolatban - hasonult a rangjelző l u l hangjához; a kezdő *b mássalhangzó pedig némi v -nek hangzó görög β állapot után az őt követő markáns t -hez hasonult. Ezért írnak Ny-on ma Attilá-t, de helyesebb a *g γ -ra is emlékezve nálunk Attillá-t írni és mondani. A magyar nyelvérzék egyébként is következetesen két l -lel mondja..., hát írjuk is így! Attilla - akár vendégként, akár valamelyik hadjáratban ifjúként részt véve, tehát helyszíni szemle alapján - megvetette a Ny-Római Birodalomban tapasztaltakat; (van olyan, igaz kései följegyzés is, hogy ekkor magában Rómában is járt) : a kereszténység és életformája még kisebbségben volt; tombolt a pogány késő-antikvitás dekadenciája, amelyet a korai keresztények is elítéltek, (ezt kitűnően ábrázolja Madách: Az ember tragédiája római színében, Szt. Péter apostol és munkatársai szájába adva a lesújtó kritikát; persze a

11 keresztény kiutat is). Nagykirállyá fölkenése után is Attilla feltűnően szerényen, szinte puritán ízlés szerint élt: még a protokolláris fogadásokon is a lehetséges legegyszerűbb hún ruhában, ékszerek nélkül, fából ácsolt széken ülve fa asztal mellett, borát is fa-kupából fogyasztva, fa-palotája fogadótermében; miközben udvartartása tobzódott a ma státusz-szimbólumnak nevezett pompában. A kor legkitűnőbb hadvezére, aki béke idején is szinte korlátlan hatalmú egyeduralkodó volt, lám, politikusként is edzette magát az elkerülhetetlen háborúk tábori körülményeihez. Attilla lobbanékony vérmérsékletű volt, de két fellobbanás között nyugodt, küldetés-tudata mély hitével megáldott-megvert személyiség. Tengri istent személyes sorsa, és személyén keresztül népe sorsa meghatározójaként imádta, ezért is tudakolta Tengri akaratát minden jelentősebb politikai ill. magánéleti tette előtt a főtáltos áldozat-bemutatásán keresztül, amelyen személyesen vett részt. Így történt ez a torzan, catalaunumi -ként ránk hagyományozott, a mai É-Franciaországban lévő mauriacai (Orléans-közeli) csata előtt is. Attilla 451 nyarán a korábbi, és a húnoktól megszökő adófizetői, a vizigótok megbüntetésére ment ide. A vizigótok mellé több szövetségesük is felsorakozott, többek között Attillának egy ifjúkori igazi római ismerőse is: Aetius és hadserege. A hún táltosok jövő-firtató áldozata vegyes, de többségében győzelmi eredményt jelzett a másnapi csatát illetően. Másnap csata közben eleredt az eső, ettől felpuhultak a húnok íjain az idegek, és ezzel egyik legfőbb haditechnikai erejük vált hasznavehetetlenné. A hajnalig elhúzódó véres küzdelem - mondjuk úgy - döntetlenül végződött, de Aetius és nyomában mindmáig a NY-i történetírás a húnok totális vereségét hazudja. Amelyet mindössze az a tény is cáfol, hogy a húnok - a mauriaca-i csatamezőn még pár napig várva, hogy hátha újra felbukkan az ellenség, és a megszáradt íj-idegekkel a szokásos nyílzáporok majd végső döntést hoznak - hiába várván bármiféle ellenséget, végül is haza vonultak (tehát nem menekültek!), és azonnal a következő évi hadjáratuk előkészítésébe fogtak. Attilla a mauriaca-i ( catalaunumi ) csata előkészítése, lefolyása, majd a szétfutott ellenségekre hiába való várakozás ideje alatt a mai Troyes városában rendezte be főhadiszállását. E város püspökével kötött egyezséget és jó viszonyt maga a püspök úgy írta le emlékirataiban, hogy a húnok ott létükkor akár csak egyetlen baromfit sem tulajdonítottak el. A püspök hálából a Rajnáig kalauzolta a hazafelé tartó húnokat. Attillának a kereszténységgel, mint hitrendszerrel kapcsolatos tiszteletteljes magatartását kiválóan jellemzi, hogy a püspök a Rajna-folyó parti elválásuk után azonnal teljesítette Attilla arra vonatkozó kérését, hogy imádkozzon érte... ( A húnok távozása után visszasettenkedő Aetius mindezekért a püspököt 2 évnyi száműzetésre kárhoztatta, azaz nem térhetett vissza püspöki székhelyére, nem gyakorolhatta püspöki kötelezettségeit ).

12 A háborúk persze nem zajlottak le akkor sem öldöklések, erőszakos cselekmények, fosztogatások nélkül; az azonban ma már kideríthetetlen, hogy a szűkebb értelemben vett húnok, vagy nagyszámú, a hadjáratokban az oldalukon részt vevő - zömmel germán! - szövetségesük követte-e el mindazokat, amelyeket ma kizárólag a tulajdonképpeni húnok számlájára írnak De újra ki kell hangsúlyozni, hogy nem azért harcoltak a húnok a NY-iak egy része ellen, mert azok keresztények voltak, hanem mert pl. a NY-ra szökött adófizető alattvalóikat támogatták, vagy ellenségesen viszonyultak a húnok által markánsan igényelt cserekereskedelemhez, vagy mert éppen valamelyik keresztény hatalom hadserege tört be hún felségterületre. Mivel mindig a húnok és szövetségeseik hadseregei győztek, a megvert hadseregek írástudói között volt olyan, aki azt írta, hogy a hún-vezette szövetséges hadsereg harci cselekményei után NY-on jelentősen nő az árvák száma. Ez minden háború szomorú következménye, tehát semmiképpen nem túlzás. Portyázásaikon vagy harci cselekedeteikkor nyilvánvalóan a tulajdonképpeni húnok sem voltak szentek. Maguk a (csak az Aetius-i propagandában tönkrevert) húnok a következő év, 452 tavaszán a NY-Római Birodalomnak már nem is valamelyik peremterületére hatoltak be, mint Catalaunum esetében, hanem egyenesen a központi tartományba, Itáliába. A hadsereget - mint mindig - maga Attilla vezette most is. A NY-i közfelfogás szerint Attilla hún nagykirály el akarta foglalni Rómát is, de a pápa - és a pápa fölött lebegve megjelenő Szt. Péter és Szt. Pál apostol - rábírta, hogy ettől álljon el. A szürke valóság: Attilla, nem mint ifjú kezes, vendég, hanem mint hún nagykirály és ekkori hadserege soha nem járt Róma közelében! Két sikertelen ostromuk után 410-ben a barbár germán vizigótok foglalták el és rabolták ki Rómát, I. (Szt.)Ince püspöksége idején. A húnok viszont 452-ben Itália északkeleti sarkában több havi ostrommal bevették Aquileiát; majd Attilla nagykirály vezetésével további erődemonstrációs hadjáratot folytattak, de kizárólag a Pó bal (=északi)parti síkság-részén, 452.nyarán. Hún őseink már hazafelé - Kárpátia felé - fordultak, (mert a seregben járvány tört ki, és főleg, mert aldunai ill. észak-balkáni határaikat megtámadta a Kelet-Római Birodalom hadserege), amikor a nyugat-rómaiak fegyverszünet-kérő küldöttsége Mantua mellett - Rómától légvonalban is legalább 400 km-re! - felkereste Attillát. A küldöttséget egy consul-viselt államférfi vezette, 2 tagja pedig Róma praefectusa ill. I.(Nagy, Szent) Leó pápa voltak. Fegyverszüneti kérésüket ill. a foglyok kiváltásáért felajánlott anyagiakat Attilla elfogadta, és seregével haza indult. (Rá egy évre, 453. tavaszán-nyárelején Attilla nagykirály meghalt, röviddel ezután a Turántól~Altajtól a Rajnáig terjedő Hún Birodalom felbomlott). A korábban hún-alattvaló, most hún-ellenes barbár germán osztrogótok 489-től kezdődően megszállták

13 Itáliát; Totila nevű királyuk pedig - Vigilius pápa idején ben, majd 549-ben is megszállta és feldúlta Rómát. Totila, Attilla, Róma veszélyeztetése, sikeres fegyverszüneti tárgyalás : csak mixelni kellett a legenda-képzéshez, Leó pápát delegáció-vezetővé előléptetve, a Rómában mártírhalált halt 2 fő-apostol szellemét mintegy a legenda hitelesítőjeként megidézve...( Azért Rómában, a Vatikánban járva, tessék megcsodálni a pápai állófogadások - stanzák - termeit, de a Raffaello Santi által díszítettek egyikében látható, a fentieket ábrázoló festménynél tessék tudni, hogy az bizony legenda. Szt. Péter és Szt. Pál apostol méltó tisztelete, de a pápaságé is jól megvan efféle kegyes füllentések nélkül ). De az igazság kedvéért még azt is tudni kell, hogy a pápa Róma falai alatt mégis csak megalázkodott valaki előtt, hogy elhárítsa az Örök Várost fenyegető pusztítást: 455-ben - tehát 2 évvel Attilla hún nagykirály halála után, sőt éppen a Hún Birodalom szétesése idején - a barbár germánok hírhedten (mára közmondásosan) kegyetlen vandál nevű törzse királyát, Geiserik-et próbálta a pápa jobb belátásra bírni. Eredménytelenül... Attilla önmagát soha nem nevezte Flagellum Dei-nek = Isten ostorának, és a ránk maradt írások szerint soha egyetlen kortársa sem nevezte így sem őt, sem a húnokat. A kifejezés Szent Ágostontól származik, aki nem a húnokat illette vele, hanem a fentebb említett 410-beli Róma-feldúlókat: a barbár germán vizigótokat és Alarik nevű királyukat. Nem teljesen alaptalan az Attilla koporsójáról szóló tudósítás. A kínai Szi ma cien történész a híres Történeti feljegyzésekben ugyanis már a Kr.e.-i 2./1.sz. fordulóján megírta, hogy a rangosabb húnokat favázas sírkamrába tett koporsóban helyezik el, a koporsót pedig ezüsttel és arannyal átszőtt brokáttal vonják be kívülről körös-körben. Attilla tehát a sötét színű fém-, alkalmasint vaslemez-koporsóját borító hasonló, esetleg nem csak ezüst-és aranyszálakkal átszőtt, hanem ezüst-és arany lemez-veretekkel is díszített brokát(ok) alatt valóban nyugodhatott napsugárban, holdsugárban, fekete éjszakában, ahogy Gárdonyi oly szépen körülírta a szóban forgó fémeket. ( Tuvában és Mongóliában találtak is hasonló hún sírokat ). Attilla Hún Birodalma 454/455-ben megszűnt, a tulajdonképpeni húnok kivonultak a Kárpát-medencéből a Fekete-tenger NY-i, É-i és ÉK-i partjai közelébe, továbbá a Kászpi-tenger NY-i partjai mellékére, legfőképpen pedig a Volga mindkét partja mentén É-on a *Kidma-, legkésőbb ekkortól új nevén*kingul-, (utóbb Kinγul) ma Kin el-folyó torkolatáig. Mikor és miért kezdődött a húnok rovására történő gyalázkodás, történelem-hamisítás, ( amely áttételesen

14 még Trianonra is kihatott )? A barbár majd a már részben civilizálódó kora középkori germán törzsek, törzsszövetségek több, mint fél évezreden át támadták a Római Birodalmat s utóbb a birodalom keresztény lakosait is mind NY-on, mind K- en. Végül a Hún Birodalom megszűnte utáni hatalmi vákuumban az 5./6.sz.fordulójától egy kicsi (Rajnamenti, a Szajnáig terjedő), de stabil kora feudális királyságot létrehozó germán frankok a római központú és latin rítusú keresztény egyházra támaszkodva egyre nagyobb és egyre ütőképesebb hatalmi tényezővé váltak, belharcaikon is felülemelkedve. Királyaik presztízsét növelte, hogy a hún mintára szerevezett lovasságuk a mai D-francia területeken megállította az iszlám-arab hódítást is, továbbá számos szomszédos, addig még független germán törzset is magukhoz csatoltak kemény harcok árán, s ahol még pogányság volt, tűzzelvassal terjesztették a kereszténységet. 751-ben államfőjüket - először a középkorban, amely aztán mintául is szolgált másoknak - már Isten kegyelméből való uralkodó -nak titulálták. A pápai állam más germánokkal vívott harcaiban mindig a pápa oldalán avatkoztak be. Hálából a pápa szemet hunyt a frankok újabb háborús területszerzései fölött még akkor is, ha az országokat, országrészeket más keresztény uralkodóktól vették el: mivel a meghódítottak pl. ariánus eretnekek voltak. A Frank Birodalomban 771-től egyeduralkodóvá lett Károly - néhány többnyire sikeres háborúja után - akkora hatalomra tett szert, hogy 800. Karácsonyán Rómában a reálpolitikus pápa császárrá koronázta. Ma Nagy Károly-ként áhítattal emlegeti a nevét Európában a teljes francia, angol és német nyelvterület lakossága, mint világhódítóét. Ma már (ibériai maurus/mór népesség híján) csak a baszkok büszkék arra a tényre, hogy megfutamították; és nekünk kell büszkének lennünk arra, hogy a frankok és szövetségeseik által húnnak megismert késő avarok, köztük székely-magyar őseink akkora csapást mértek a Nagy Károly által személyesen vezetett első kárpátiai hadjáratra, hogy Károly (a további veszteségeket elkerülendő) Ács- Szőny térségében hátra arcot rendelt el, és pánikszerűen az Óperenciába vonult vissza. ( Fiai, rokonai később is csak az avar belviszály miatt tudtak behatolni a Kárpát-medence szívébe; az avarok déli erejét pedig az aldunai bolgárok morzsolták fel, frank bíztatásra és szövetségesként). Tehát a NY-európaiak identitás-tudatával, önérzetével baj volt : Attilla nagykirály híre, nevének fénye azért mégis csak nagyobb volt Károlyénál; meg aztán ezek a szörnyű hún-avarok megfutamították Károlyt. A legfontosabb mégis az volt, hogy Károly Róma-hű birodalmába tartozott szinte minden olyan germán, akinek az ősei korábban a Római Birodalom és a római kereszténység esküdt ellenségei és legfőbb bántalmazói voltak fél évezreden át. Az ördögi politikai megoldás : az eredeti dokumentumokat mélyen elrejteni a levéltárakban, (ma úgy mondanánk: bizonytalan időre titkosítani...), a karoling történetírásban

15 pedig minden (korábbi) germán bűnt a húnok számlájára átírni. És mivel az eredeti dokumentumok csak a XX.sz. 2.felében váltak kutathatóvá, NY-Európa (utóbb, főleg a 962-ben deklarált Szent Német-Római Birodalom eszméjéhez igazodva: egész Európa) minden szintű oktatásában 1 évezreden át mindmáig a húnok a született gonosztevők, a barbár szörnyeteg ázsiaiak ősmintái. És persze Európa népeinek zöme mindig is tudott valamit a magyarok hún kapcsolatairól is, továbbá (föltupírozva és elferdítve a tényeket) a magyar honfoglalás és a kalandozások viselt dolgairól is. Még Trianon lélektani előkészítésekor is kihasználták propagandájukban a szomszédok zsákmány-éhes politikusai a NY-i közvélemény zömmel hazugságokon, ferdítéseken, tévtanokon alapuló hún-ellenszenvét, előítéleteit: a gyűlölt húnok 100 %-ban egyenesági utódainak beállítva az I. világháború körüli idők teljes magyarságát. Az 1000 éves keresztény magyar államiság kulturális teljesítményéről vándorkiállításokon mutatkoztunk be NY-on 2000/2001-ben, mert hogy megyünk az EU-ba, és ne gondolják rólunk azt, hogy... A hún-ügy egésze azonban még a honi közvéleményben is merő sötétség vagy sztereotípia, tehát ebben már EU-szinten vagyunk: olyan igaztalanok vagyunk a húnokkal, - (részbeni) őseinkkel -, mint a (már korábban is) EU-sok... Attilla halála után a Hún Birodalom, mint állam felbomlott. A Volga-menti húnok egy része wangar néven a közép-avarokkal ill. székelyekkel visszajött a Kárpát-medencébe, nyelvileg nyilván zömmel már elmagyarosodva, vagy majd itt elmagyarosodva; a bizánci följegyzéseken alapuló ó-orosz kijevi krónikában ők a fehér hungar -ok, ( a K-szlávban áthallva és az orrhangot kiejtve u hor-t írtak le; a fehér talán a K-i égtájat jelentette egykori hún őshazájukban). Árpád Hétmagyar törzsszövetsége honfoglalásának millenniumát 1896-ban ünnepelte egész Magyarország, a központi ünnepségek Budapesten voltak. Ez egy addig identitás-búvópatakként létező kollektív emlékezetet hozott a felszínre a Gödöllő közeli színmagyar ajkú Dány községben: a szomszédos magyar (és nem magyar) falvakbeli ismerőseikkel tudatták, hogy ők, a dányiak sokkal korábban jöttek be a hazába, vangar/vanger néven, ezért valójában ők az igazi magyarok, nem a később jöttek, vagyis nem a millenniumot ünneplők. Mind a környékbeliek, mind saját papjaik, tanítóik gúnyolták a dányiakat, ezért ekkortól saját vangar/vanger mivoltukat kifelé csak indulatos állapotban említették. Fontos megemlíteni, hogy tehát nem az I. világháború után orosz fogságból hazatértek, vagy nem a II. világháború utáni 40 éves

16 orosz nyelvoktatás generációja találta ki a венгерский/vengerszkij -ből a nevet; az 1970/80-as években még éltek Dányon éves olyan öregek is, akik emlékeztek arra, hogy a vangar/vanger változatban megőrzött népnevüket ők nagyapáiktól, apáiktól hallották. A környező falvakban mindmáig ugratás tárgya, hogy a dányiak vangarok/vangerok; sajnos a szomszédság is, néhány ifjú dányi is ma már a vengerszkij -ből eredezteti. A Kárpátokon kívüli legnyugatibb {sokkal később, tehát Etelköz (Álmos és az ifjú Árpád ill. az ifjú Kurszán) korában Kijev térségében tartózkodó}igen korai húnok egyik ága az utóbb szlávosított - ics = fiai képzős *radim törzsnévben köszön ránk (sajátos kerámiájukat az ún. társadalmi mimikri szociálpszichológiai hatásaként illett utánozni: ezt vette át és részben alakította át szinte a korabeli teljes szlávság, amely akkor még a Hún Birodalom ma Lengyelországba és Ukrajnába eső részein élt, és csak Attilla halála után kezdett szétvándorolni ); a húnok későbbi - el nem szlávosodott - ágának neve pedig pl. éppen az Álmossal Kijevnél szövetséget kötő ős-kumánok egyik törzsfőjének Böngér nevében maradt fenn. Hún maradványnép volt az Azóvi-tenger és a Kubán között már elbolgárosodva feltűnő ti-/ u ti-gur törzs is; de a kazárok terjeszkedése előtt a Kászpi-tenger NY-i partjai közelében is hún nép élt, a Kaukázuson-túli följegyzések szerint. A húnok ÉK-turáni és altaji törzsei kangar néven, azon belül pedig pl. az e rdim törzs nevével a későbbi pecsenyeg~besenyő népesség elit részévé váltak. De a besenyők Európába jövetele után is maradtak Turán környékén utódaik, akik a később jövő kazakokba, kirgizekbe kongir -at néven tagozódtak be. A K-tien-san-i dzsepan/gyepan (kínaiul átírva jüepan) húnok É-hopeji eredetéről ill. európai sorsáról már volt szó; helyben maradt utódaik ma nyelvileg kazakká lettek, de őrzik tüböj és laban/ a lban névváltozatban egykori nevüket. A közép-volgai húnok közül a fehérek ill. wangar -ok a közép-avarokkal a 7.sz. végén a Kárpátmedencébe költöztek. De helyben maradtak a fekete (ez is égtáj-megjelölés, valószínűleg egy valamikori hún őshazában a NY-i) húnok, hungár (utóbb latinosan: hungarus) névváltozattal. E részük a Kurszán és Álmos ill. Árpád vezette Hétmagyar honfoglalásakor volt a társunk; valószínűleg a Kurszán törzsének szorosabb kötelékében; a honfoglalás után is évszázadokig fekete hungar néven megkülönböztették őket és szállásterületeiket az Árpád törzséhez szorosabban kapcsolódó kabarokétól is, a tulajdonképpeni Hétmagyaroknak pedig legalább 6 törzsétől is (mármint a Kurszánén kívüli többi 6-étól), de az itt talált székelyektől és barkóktól is ( ld. krónikaíróink B rak ta nevű földrajzi megjelölését és a mai Palócföldközepi barkók szállásait ). Mivel az európai húnok jelentős része ugyanolyan turanid testalkatú volt, mint a magyarok zöme, ezért pusztán biológiai-antropológiai eszközökkel ma már nem választhatók el a nyílván előőrsi ill. hon-(határ-)védelmi, NY-on és É-on ezért egész nemzetünkre ott névadónak tekintett tulajdonképpeni hungárok a többi honfoglaló ill. az itt talált korábbi magyarok és szövetségeseik külső

17 megjelenésétől. [Megtévesztő eredményű erőlködés - a magyar krónikákban némi lekicsinyléssel (ld. lányrablás-ügy ) emlegetett - törökös nyelvű pontusi óbolgárok egyik, a 10-es számnévvel megjelölt törzsét - 10 ogur, óbolgárul on-ogur - a hasonló hangzás miatt egész népünk névadójává tenni, amikor a bolgár-törökségen belül önmagukban a 10 oguroknak semmiféle tartósan jelentős politikai szerepük vagy birodalmuk nem volt a K-európai sztyeppén, és a magyaroktól is legmesszebb laktak. A saját korukban legalább nemzetközileg elismert, még ha csak másfél-generációs keresztény államot alapító bolgár nevű óbolgárok nevét pedig nem vettük át (!) törzsszövetségünk, népünk neveként...]. Végül az eredeti húnok Donyec~Don-forrásvidéki ága eredeti nyelvét megőrizve átvészelte az avar néphullámokat, majd a 7.sz.elején-közepén - a szétesett pontusi óbolgár birodalom más néptöredékeivel együtt, de azokkal csak szövetségben, tehát nem keveredve - a Volga-Káma egybefolyáshoz vándorolt. Itt kis részük - a tepterek - beolvadt előbb a nyelvileg viszonylag még közel álló, de mégsem azonos törökös nyelvű volgai bolgárokba, majd a mai, egészen más török nyelvű, csak a tatárjárás után ide költöző volgai tatárokba. E húnok zöme azonban a Volga bal partján NY-abbra húzódott és mindmáig önálló nemzet: ők a csuvasok!, akikről minden valamire való szakkönyv leírja, hogy a húnok máig élő utódai, még akkor is, ha a helyben talált őslakossággal összeházasodva többségük testalkata ma már nem turanid, de nyelvük hún. És a magyar nyelv ún. törökös nyelvű átvett (jövevény) szavainak zöme nem a mai törökség 9/10-edére jellemző oguz- (= z -ző szóvégű) törökös, a szóvégi r -ezőkön belül pedig nem is jakutos, nem is óbolgáros, hanem egyértelműen csuvasos --- azaz húnos! E szavaink zöme divatszóként került át hozzánk a Hun or, Magyar, két dalia, két egytestvér még turáni, majd a 370-es évektől K-európai~Volga-közeli törzsszövetségünk idején, hiszen azért lehettünk szövetségesek, mert közel egy szinten álltunk mind a gazdálkodásban, mind a társadalom-szervezésben, mind a haditechnikában. A tulajdonképpeni húnok - szállásterületeik miatt is - gyakrabban kalandoztak a Kászpi-tengertől ill. a Kaukázustól D-re is, ezért az ottani mező-és kertgazdálkodás számos jelenségére alkalmazott szavukat is átvettük, ezek már igazi kultúra-szavak, mint pl. a csak ott D-en, a Kaukázusnál, és nem a magyarok szállásterületei közelében megtermelhető szőlő és a belőle készült bor szavunkat is. Végül: igen nagy a valószínűsége, hogy a magyar SzentKorona abroncsokból álló, zárt, boltozatosan íves, alul pánttal összefogott szerkezete az Altajban és a *L/Jen isz ej felső folyásánál élt hún főtáltosok ( a környező ottani népek által is átvett ) szakrális fejdísze ( diadémája, azaz koronája ) szerkezeti előképeit követi.

18 Mindezek együttvéve azt kell, hogy eredményezzék: méltó dolog, ha most, Attilla nagykirály halálának évfordulóján fejet hajtunk nemcsak az ő egyéni, politikusi képességei, hanem általában a húnok, mint rokonaink, majd népünk részévé váló népesség - nemzetünk nemzetközi megnevezésének eredeti hordozói - sok évezredes történelmi teljesítménye előtt. * * * * * * * * * * * * * Korabeli okmányokban először a 12./13.sz. fordulóján találkozunk a Rákóczy-család akkori családfője nevével, aki alkalmasint egy hún törzs, a dzsepań (emlékszünk: kínai átírásban jüepan) nevét viselte: Csépány-nak hívták. [E törzsnév-csoporthoz tartozik a Sáros vármegyei (Kis-)Szeben helységneve is]. (Nem szokatlan, hogy törzsnévből személynév lesz, gondoljunk pl. a honfoglalás kori Jenő törzsünkre és mai Jenő ismerőseinkre). Csépány nemesi családja az Abaúj és Torna vármegye határvidékén tömbösen élő székelyek szállásterülete ÉK-i határainak közelében, de már Zemplén vármegyében birtokolt, Kassától 40 km-re K-re. A birtokközpont neve nemesi jelzőként (amelyből a családnév lett, s amelyet majd II. Rákóczi Ferenc soha nem írt y-nal, hanem i-vel) egy 14.sz.-beli írásban található meg először: Rákolc a falu neve; amelyben a -c megszokott magyar helynévképző, (a törökös -tə magyar megfelelője). Az ol hangkapcsolat az egész magyar nyelvterületen általában hosszú ó -vá vált a későbbiekben, ld. pl. az erdélyi Barolt-ból Barót, a mi Gyirmolt-unkból meg Gyirmót lett, ugyanígy Rákolc-ból Rákóc, és ez a Mohács utáni írásbeliségben is már így jelent meg. Az ÉK-i Kárpátok, K-i Beszkidek egykori szkíta maradvány-népeiből elszlávosodás után alakultak ki az itteni fehér horvátok, és részben a gurálok; a fehér horvátok a Sárosi-kapun bejőve a Kárpát-medencei folyók mentén DNY, D és DK felé szétterjedtek. Ők a helynevek végi régi magyar -c -t áthallották a szláv -ow helynévképző ugyancsak szláv kicsinyítő -owec, -owca, -owce alakjára, és Rákolc/Rákóc-ból Rakovec -et = Rákos-(falvá)t értettek és mondtak. Ezt vették át a későbbiekben ide települt és/vagy munkaerőnek(=eleinte főleg erdei munkásnak) ide hívott szlovánok/tótok, mai -ák képzős formájában csak a huszita előreformáció óta kialakított, lassan terjedő nevükön: szlovákok is; és az itt ugyancsak kései jövevény ruszinok is. Nem tudjuk, hogy a tatárjárást a család itt, vagy távoli menedékhelyen vészelte-e át; az sem ismeretes, hogy a távolsági kereskedelemben (pl. a tokaji bor exportjában) részt véve jutottak-e el morva ill. cseh földre, de egy ottani házasság és családi kapcsolat igen halvány emléke az Anjou-kortól II. Rákóczi Ferencig családi szájhagyományként megőrződött.

19 Mohács csatavesztése, majd Buda török elfoglalása utántól a magyar SzentKorona felségterületén zömükben csak az erdélyi oláhok/románok és a délvidéki rácok/szerbek maradtak meg orthodoxnak, a NY-balkáni horvátok pedig római katolikusnak, minden más itt élő nép zömmel protestánssá lett: a magyar ajkúaknál ez az arány a 16./17.sz. fordulójára meghaladta a 90 %-ot, ezen belül kb. 9:1 volt az arány a magyar kálvinista reformátusok javára a magyar lutheránusokhoz képest. Mindezek miatt számos római katolikus püspökség és más egyházi hatóság megszüntette a működését és - nem csak a török elől, hanem a protestáns zaklatások sőt üldözések elől is - menedékhelyekre költöztek a katolikus egyházi tisztségviselők. A török ellenes bécsi és NY-európai harc az ország területén rekatolizációs (ellenreformációs) mozgalommal is együtt járt, amelynek sikere nem csak a fegyvereken múlt, hanem azon is, hogy milyen messze esett adott országrész Bécstől. Így a Dunántúl zöme + a Felvidék NY-i része hamar újra katolizálódott, míg a K-Felvidék, ÉK-Magyarország, Erdély, Partium és a Tiszántúl protestáns, főleg református maradt. Persze azért a kép nem ilyen sematikus: egyéni hitbéli meggyőződések is jól nyomon követhetők ebben a kérdésben. Így pl. a legvadabb üldözéseknek is ellenállt és a római katolikus hiten maradt Erdélyben (több más történelmi családhoz hasonlóan) a Báthory-család egyik ága; vagy: a Dunántúlon újra kialakult katolikus többség és Bécs nyomásával szemben mindvégig megőrizték lutheri protestánsságukat a Nádasdyak. A Rákóczyak kálvinistává lettek. Családi jelmondatként pecsétjükre ill. címerük köré azt a szt.páli hitvallást írták, persze latinul, hogy ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!. Több generáción át ők adták Erdély fejedelmeit is, többek között Erdély aranykorának egyikét, a Bethlen Gábor után következő, és érdemekben, sikerességben is őhozzá méltó I. Rákóczy Györgyöt. Az ő fia II. Rákóczy György: szerencsétlen külpolitikát folytatott, amelyben híres elődei művét is kockáztatta. Felesége, a katolikusnak nevelt Báthory Zsófia a házasság érdekében formálisan reformátussá lett, így fiúk I. Rákóczy Ferenc is, akit kiskorúan, de még apja életében jövendő erdélyi fejedelemmé jelöltek és választottak meg ban aztán elhunyt II. Rákóczy György. Özvegy Báthory Zsófia rögtön újra katolikussá lett, az addig reformátusnak nevelt I. Rákóczy Ferencet is a visszahívott jezsuitákkal sebtében katolikussá átkereszteltette, ( aki nagykorúvá létele után többek között majd éppen ezért sem foglalhatta el Erdély fejedelmi székét de facto, hanem csak a megválasztott címet viselhette ). I.Rákóczy Ferenc 1666-ban feleségül vette a félig horvát eredetű katolikus Zrínyi Ilonát, legkisebbik gyermekük II. Rákóczi Ferenc volt, akinek római katolikus neveltetésére maga a nagymama, Báthory Zsófia is felügyelt. I. Rákóczy Ferenc halála után Zrínyi Ilona feleségül ment a nála fiatalabb és protestáns ( lutheránus ) kuruc fejedelemhez, Thököly Imréhez; Thököly nem akadályozta mostoha fia katolikus neveltetését. Thököly és kuruc-mozgalma bukásakor is Munkácsot Zrínyi Ilona közel 5 évig védte Bécs ellenében, majd - a várakat kivéve - birtokvesztés nélküli békefeltételeket sikerült kialkudnia a maga és kiskorú gyermekei számára, de Bécsbe kellett költözniök.

20 Itt a császár lett a kis Rákóczi hivatalos gyámja, a tényleges teendőket Kollonics Lipót érsekre bízva, aki viszont a 12 éves ifjút egy csehországi jezsuita kolostori iskolába küldte 4 évre ben Rákóczi beiratkozott a prágai egyetemre, itt elsősorban a matematika, a természettudományok és a haditechnika érdekelték. A teljesen idegen nyelvű környezetben idő közben Rákóczi gyakorlatilag elfelejtett magyarul beszélni, csak néhány szóra emlékezett. Bécs 1692-ben Zrínyi Ilonát a férje, Thököly Imre után engedte Törökországba; anya és fia soha többé nem találkozhattak ben Rákóczi úgy akarta siettetni nagykorúsítását, ezáltal a birtokai fölötti szabad rendelkezési jog megszerzését, hogy itáliai utazásra ment egy titkosnak szánt eljegyzés, tehát házassági szándék birtokában, de ezt Bécs ármánykodásai meghiúsították ben aztán Sáros vármegye főispánja lehetett; innen hadsereg-szemlére a Rajna mellé utazott, ahol Bécs tudta és jóváhagyása nélkül eljegyezte, és Kölnben gyorsan feleségül vette a Hessen-Rheinfels-i gróf lányát, Charlotte-Amalie-t. ( Rákóczi bizony néha rászolgált felesége későbbi viharos féltékenykedési jeleneteire... ) ÉK-magyarországi birtokaira visszatérve elzárkózott a kuruc népi mozgalmak hamu alatt izzó parazsától, de igen jó kapcsolatokat épített ki a kiváló politikus és kiváló magyar Bercsényi Miklós gróffal. Mivel Bécs a spanyol örökösödési háborúban volt lekötve katonailag is, végén úgy látták, hogy itt az idő, puhatolózni kezdtek a kuruc mozgalom irányában is, de főként a külpolitikában léptek : támogatási kapcsolatot akartak kiépíteni a Bécs-ellenes francia királlyal, de Rákóczi levele a bécsiek kezébe került. A császár parancsára ápr. 18.-án elfogták a sárosi birtokain beteg felesége mellett tartózkodó Rákóczit, majd vasra verve Ny-ra hurcolták. Híre a kuruc érzelmű egyszerű nép körében gyorsabban terjedt, mint ahogy a rabszállító különítmény haladt. Így esett meg, hogy az abdai halászok és révészek a Rábca révjénél - a fegyveres kísérettel szembe szegülni nem mervén - aznapi halfogásukkal akartak kedveskedni Rákóczi hercegnek. Aki ettől könnyekig meghatódott, majd azzal a fohásszal dobta vissza a folyóba a még élő halakat, hogy bárcsak az Isten ugyanígy adná vissza az ő szabadságát is. Bécs valóságos koncepciós per keretében - ahol sem a magyar rendek jogi képviseletét, sem a Német-Római Birodalom jogi képviseletét nem engedélyezték (Rákóczi születési jogon a birodalom hercege volt) - bizonytalan időre a bécsújhelyi várbörtön fogságába vetették. (Bécsi ördögi gonoszság: pontosan ugyan oda, ahol anyai nagyapja: Zrínyi Péter - a leleplezett Wesselényi-féle összeesküvés egyik itt raboskodó, majd lefejezett áldozata - is élete utolsó idejét töltötte). Perújrafelvételre esély sem lévén, Rákócziné Charlotte- Amalie férje szimpatizánsává, sőt hívévé agitálta a várbörtön parancsnokát, és az őrök - némi készpénz ellenében - szemet hunytak a katonai egyenruhában, tehát álruhában a várat elhagyó Rákóczi november 7.-i szökése felett. Rákóczi haladéktalanul Magyarország földjére lépett, ahol - Nezsider-Pándorfalu-(Pozsony-)Somorja-

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

Ravenna építészete V-VI. sz.

Ravenna építészete V-VI. sz. Ravenna építészete V-VI. sz. Ravenna építészete I. A Nyugat-Római Császárság építészete (395-476) Ravenna és Classis ikervárosa (402-körül ) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ravenna építészete (V-VI.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok!

Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok! Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok! Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok!" Talán sokunknak az agyába megfordult már a kérdés: miért is kiáltunk szerencse után, amikor meglátjuk a kéményseprőt? Miért

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. Megjelent: KAPU 2015.04, 53-56. Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. készülő könyvből Az embertani vizsgálatok helyzete

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Előzmények Projekt adatai: Kedvezményezett Projekt címe Projekt azonosítója Alsómocsolád Község Önkormányzata Mintaprogram a minőségi időskorért

Részletesebben

HÓLYAGDUDA Az avar kor hangszere

HÓLYAGDUDA Az avar kor hangszere A hólyagduda a sztyeppei nagyállattartó rokonnépek találmánya. A hozzá való hólyagot korábban vizes vagy kumiszos-tömlőként használták (iszák), vagy levegővel fölfújva a gyerekeknek készítettek belőle

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

SZKA_207_02. Nemzetségek nemzete. Táltosok a magyar történelemben

SZKA_207_02. Nemzetségek nemzete. Táltosok a magyar történelemben SZKA_207_02 Nemzetségek nemzete Táltosok a magyar történelemben 16 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET A NEMZETSÉGEK NEMZETE 7. ÉVFOLYAM 17 JANKOVICS MARCELL: ÁLMOS

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

David Fraesdorff: Der Barbarische Norden. Vorstellungen und Fremdheitskategorien

David Fraesdorff: Der Barbarische Norden. Vorstellungen und Fremdheitskategorien 1 David Fraesdorff: Der Barbarische Norden. Vorstellungen und Fremdheitskategorien bei Rimbert, Thietmar von Merseburg, Adam von Bremen und Helmold von Bosau. A barbár észak. Elképzelések északról és az

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből A tigrisfog-talizmán Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből Kopál József 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 2006-ban a Múlt kor folyóirat kérdésére: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz *

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 176 183. o. A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Duray Miklós Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

I. feladat. Ne a tojást törd!

I. feladat. Ne a tojást törd! I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

269. Arvisura - Népek csatája (Atilla története 2. rész)

269. Arvisura - Népek csatája (Atilla története 2. rész) 269. Arvisura - Népek csatája (Atilla története 2. rész) Budavára 24 öl széles és ugyanolyan hosszú négyszögletes vár volt. Elöl 24 oszlopon nyugvó, 5 öl széles és 5 öl hosszú védett bejárattal. Alatta

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr...

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... Pasarét, 2014. március 23. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László Lekció: Malakiás 3,1-6 Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... ELJÖN AZ ÚR Imádkozzunk! Dicsőítünk

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben 2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Az ország főpapjai, bárói, nemesei és

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. - 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Dzsingisz Kán és a Mongol harcosok. A Mongol birodalom és lakói

Dzsingisz Kán és a Mongol harcosok. A Mongol birodalom és lakói 140. Arvisurából - A Góbi sivatag keletkezése A 2280. medvetoros évben (Kr.e. 1760) a fősámáni méltóságra jelöltek közül Tola lett az első. Az új fősámán úgy vélekedet, hogy a 24 hun törzs szövetségének

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

SZÁRMAZÁS, HATALOM, TÖRTÉNELEM. Szerkesztette: Szalay Gábor

SZÁRMAZÁS, HATALOM, TÖRTÉNELEM. Szerkesztette: Szalay Gábor SZÁRMAZÁS, HATALOM, TÖRTÉNELEM Szerkesztette: Szalay Gábor Ádám és utódainak neve a sumer mondákban: Ádám= Eridui Alulim Széth=Alalgas Enos=Enmenluanna Káin= Emmengalama Mahalael=Dumuzid, a Pásztor Járed=

Részletesebben

Indiai titkaim 32 Két világ határán

Indiai titkaim 32 Két világ határán 2011 május 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Indiai értékelve titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Mérték Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Még 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor TestLine - z őskor és az ókori Kelet soport: 5/a 5/b átum: 2016.10.21 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy yörgy z ember termelésre történő áttérése

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

A MAGYAR SZENT KORONA

A MAGYAR SZENT KORONA NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007

Részletesebben

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 3 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 2013 ( 2 ) Erzsébet sokat imádkozott Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnepe:

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben