A MIGRÁCIÓS POLITIKA KIHÍVÁSAI A BŐVÜLŐ EURÓPÁBAN *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MIGRÁCIÓS POLITIKA KIHÍVÁSAI A BŐVÜLŐ EURÓPÁBAN *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR LEHOCZKI BERNADETT A MIGRÁCIÓS POLITIKA KIHÍVÁSAI A BŐVÜLŐ EURÓPÁBAN * Bevezető Az európai kontinens a nagy földrajzi felfedezésektől kezdve központi szerepet játszik a nemzetközi migrációban, az elmúlt évtizedek azonban a régió számára rendkívül gyors változásokat hoztak a bevándorlás terén. Az európai államok többsége mint ma már egyébként a világ legtöbb országa egyszerre befogadó, kibocsátó és tranzitállam, de a kilencvenes évek elejétől az európai államok jelentős része komoly migrációs nyomást tapasztal. Ahogyan a migráció kérdése mind komolyabb figyelmet kap a politikai, gazdasági és kulturális életben, a tudományos szféra is egyre érdeklődőbb a téma iránt. A bevándorlás kutatásának egyik legfőbb kérdése, mit tehet az állam a nemzetközi migráció mind erőteljesebb tendenciái ellen? Milyen érdekeket kell követnie a bevándorlási politikának és milyen eszközrendszer lehet a leghatékonyabb? Jelen tanulmány célja, hogy felvázolja az európai államok előtt álló migrációval kapcsolatos legfőbb kihívásokat és dilemmákat és bemutassa azt a komplex, rendkívül sokszereplős rendszert, amelyen belül az európai államok bevándorlási politikájukat alakítják és végrehajtják. Az európai kontinens nagyon jó példája annak, hogy a migráció kapcsán számtalan új szereplő és helyszín jelent meg az elmúlt évtizedekben, ami az állam számára egyszerre hordoz kihívásokat és lehetőségeket. A tanulmány címében is szereplő Európa nem az Európai Unióval egyenlő, annál szélesebb értelmezésben használom a fogalmat, mivel a migrációs tendenciák kapcsán az Unión kívüli európai államok is hasonló kihívásokkal találkoznak, így érdemes a kontinenst szélesebb keretben értelmezni, ráadásul az államközi együttműködés is túlmutat az uniós kereteken, helyesebben nem esik azokkal egybe lásd például Schengenföld esetét. * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Hatékony központi és helyi jogalkotás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Kaponyi Erzsébet. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Csicsmann László, PhD egyetemi adjunktus (BCE). A szerző a BCE egyetemi adjuntusa; elérhetősége:

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A tanulmány első fele elméleti áttekintést nyújt szuverenitás és bevándorlás kapcsolatáról, illetve általában a bevándorláspolitika alakításának és végrehajtásának rögös útjáról, második fele pedig európai esettanulmány keretében vizsgálja meg, hogyan jelentkeznek a gyakorlatban az említett kihívások. 1. A bevándorláspolitika alakításának kihívásai a XXI. században A migrációs vagy bevándorláspolitika formálása mind fontosabbá váló és mind több kihívást hordozó állami feladat a gyorsuló globalizáció adta keretek között. A migránsok számának drasztikus növekedése, a nemzetközi migráció globalizálódása egyfelől egyre sürgetőbbé, másfelől egyre nehezebbé teszi hatékony, működő migrációs politikák kidolgozását és alkalmazását. A nemzetközi politikaelmélet számára a globalizáció egyik legfontosabb és legtöbbet vizsgált hatása az állami szuverenitás alakítása, alapvetően arra a kérdésre keresve a választ, hogyan alakul át, korlátozódik, erodálódik vagy strukturálódik újra a szuverenitás tartalma a globalizáció folyamata mentén, milyen kölcsönhatás bontakozik ki a szélesedő globalizáció és az állami szuverenitás gyakorlásának képessége között. A bevándorláspolitika alakításának kihívásai és dilemmái bemutatása előtt érdemes áttekinteni szuverenitás és globalizáció összefüggéseit; a migrációs politika kidolgozása ugyanis klasszikusan állami feladat, az elmúlt évek tendenciáinak eredményeként pedig az egyik leggyakrabban idézett és legszemléletesebb példáját adja annak, hogyan hat a globalizáció folyamata az állami szuverenitásra, a határok ellenőrzésének képességére, mennyiben jelent(het) korlátokat és mennyiben lehetőségeket. 1.1 Szuverenitás és globalizáció Bár a szuverenitás a nemzetközi politikaelmélet, a nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok diszciplínáinak egyik kulcsfogalma, a mai napig nem született egységesen elfogadott, univerzális definíció a szuverenitás tartalmának leírására. A hazai és nemzetközi szakirodalom széles körben használja a fogalmat anélkül, hogy annak állandó, mindenki által elfogadott tartalma lenne. Mindez persze a legkevésbé sem meglepő annak fényében, hogy a fogalmat számos téma kapcsán, több diszciplína kutatója is használja, így a konkrét tartalom leginkább attól függ, hogy e kifejezés éppen milyen keretek között, milyen kontextusban és ki által alkalmazott. Amiben a legtöbb, a témát kutató szerző mégis egyetért, az az, hogy a szuverenitás modern fogalma az újkorban jelent meg és alapvetően az állami főhatalom korlátlan és korlátozhatatlan jellegére utal. 1 A XVI. században Jean Bodin és Thomas Hobbes voltak e modern tartalom első összefoglalói, aminek nyomán az állami szuverenitás fogalma a modern politikai gondolkodás homlokterébe került. A harminc éves háborút lezáró 1 EGEDY Gergely (2007): Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, p. 60.

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR vesztfáliai békét (1648) követő ún. vesztfáliai rendszer a klasszikus, territoriális államrendszerrel egyenlő, amelynek egyik legfőbb újdonságát jelentette, hogy a pápaság és császárság fennhatóságát felváltotta egy modern, az államok jogi egyenlőségén alapuló szuverén államrendszer. 2 A szuverenitás és változásainak megértéséhez, részletes feltérképezéséhez a témával foglalkozó kutatók igyekeznek a fogalomnak globális definíció híján legalább is összetevőit, dimenzióit feltárni. Ennek mentén vált elfogadott megközelítéssé, hogy a szuverenitás egyszerre fejez ki jogi státuszt és politikai fogalmat; míg előbbi az állam nemzetközi rendszerben elfoglalt helyére utal (szuverén állam, amely nem áll más állam vagy entitás fennhatósága alatt), utóbbi a szuverén állam kapacitásaira és képességeire utal, vagyis az állam területén mindenre és mindenkire kiterjedő főhatalom gyakorlásának képességére. A belső (központosított és elismert főhatalom) és külső (nemzetközileg megnyilvánuló és elismert hatalom) szuverenitás 3 szétválasztása azért is hasznos, mert egyfelől jól példázza a fogalom összetettségét, megmutatja annak dimenzióit, másfelől könnyebben megfoghatóvá és pontosabban körülírhatóvá teszi a szuverenitás tartalmának XIX-XX. századi változásait. A globalizációval összefüggésben alapvetően a külső szuverenitás korlátait szokás hangsúlyozni, vagyis, hogy az állam autonóm cselekvési képességét a nemzetközi rendszerben számos külső kényszerítő tényező csorbítja, mint például a nagyhatalmak közelsége és befolyása, a nemzetközi szerződésekhez és szervezetekhez való csatlakozás, a transznacionális folyamatok sűrűsödése, a nem állami aktorok mind látványosabb és tevékenyebb fellépése a nemzetközi rendszerben, stb. A belső és külső szuverenitás továbbgondolását, szélesebb kibontását, és ily módon mélyebb megértését kísérelte meg Stephen D. Krasner (1942-), amikor a szuverenitás következő alapjelentéseit fogalmazta meg: a modern vesztfáliai rendszer, a belső főhatalom, a határt átszelő mozgások ellenőrzésének képessége és a nemzetközi szerződéskötési képesség. 4 Ebben a kontextusban a globalizáció folyamata alapvetően a második alapjelentést, azaz a határt átszelő mozgások ellenőrzésének képességét befolyásolja, vagyis az állami kontroll, ellenőrző képesség e területen sérül leginkább, a nemzetközi pénzügyek, a nemzetközi kereskedelem, a transznacionális vállalatok, a transznacionális bűnözés, a nemzetközi mobilitás, stb. eredményeként. A nemzetközi szerződéskötés és általában a nemzetközi jogi előírások, illetve a nemzetközi szervezetekben való részvétel kapcsán érdemes röviden kitérni arra a gyakran idézett kérdéskörre, hogy korlátozza-e és ha igen, mennyiben, a fentiekhez történő alkalmazkodás az állami szuverenitást? Tagadhatatlan az autonóm cselekvés korlátozódása, amennyiben egy állam nemzetközi szerződés vagy nemzetközi szervezetbeli tagság hatására olyat kell, hogy tegyen, amit egyébként nem tenne. 2 KISS J. László (2005): A szuverenitás újraelosztás. In: GALLÓ Béla HÜLVELY István (szerk.): Szuverenitás nemzetállam integráció. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, p GOMBÁR Csaba (1996): A szuverenitás káprázata. In: GOMBÁR Csaba HANKISS Elemér LENGYEL László VÁRNAI Györgyi (szerk.): A szuverenitás káprázata. Budapest, Corridor, p Stephen D. KRASNER: Compromising Westphalia. In: International Security, 1995/3. pp

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Ugyanakkor, maga az aktus a nemzetközi szerződés aláírása vagy egy nemzetközi szervezethez történő csatlakozás magának a szuverenitás gyakorlásának tagadhatatlan kifejeződése. 5 Ráadásul, mind elfogadottabbá válik az a megközelítés, miszerint az államok részvétele az egyes nemzetközi szerződésekben és szervezetekben pontosan az állami szuverenitást, érdekérvényesítést és cselekvési mozgásteret erősítő hatással bírhat, mivel ezen eszközök segítik az államot abban, hogy hatékonyan vehesse fel a harcot a transznacionális folyamatokkal szemben vagy erősítse saját határainak védelmét. Ez a nemzetközi migráció kapcsán ahogyan majd látni fogjuk különös jelentőséget nyer. A nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi jog alapvető tétele, a modern nemzetközi rendszer fontos kiindulópontja az államok szuverén egyenlőségének elve, amely alapvetően arra a feltevésre épül, hogy a nemzetközi rendszert szuverén államok alkotják. Látnunk kell azonban, hogy a szuverén egyenlőség tétele nem a valóságot tükröző leírás, inkább egyfajta célkitűzésként értelmezhető, aminek elérésére az államoknak törekedniük kell(ene). Sőt, valójában a szuverén egyenlőség igénye pontosan a nemzetközi rendszerben fellelhető egyenlőtlenségek egyfajta kompenzációjaként értelmezhető. A szuverenitás érvényesítésének képessége ugyanis államonként tagadhatatlanul eltérő mértékű, a mértéket pedig több tényező is befolyásolja. Ezek felsorolására vállalkozott Geoffrey Stern egy 1998-as cikkében, és a következő megállapításra jutott: a szuverenitás érvényesítésének kérdése függ a földrajzigeopolitikai helyzettől; az adott állam nemzeti és kulturális homogenitásától; az adott ország politikai kultúrájától (a döntéshozatal demokratikus voltától); a világgazdaságban betöltött szerepétől; illetve védelmi képességeitől. 6 Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti tényezők közül több is relativizálódni látszik a globalizáció felgyorsulásának eredményeként: a földrajzi elhelyezkedés, a nagyhatalmak vagy a hagyományos válsággócok közelléte a tér és idő összepréselődése nyomán kevéssé vagy másképp hangsúlyos, mint száz éve volt; a nemzeti és kulturális homogenitás érvényesülése nem utolsó sorban a nemzetközi migráció turbulens tendenciáinak eredményeként mindinkább ellehetetlenül, a világgazdasági pozíció korábbi mintái is felborulni látszanak a kölcsönös interdependenciák rendszerében (l. a es globális pénzügyi válság eredményeit), a katonai védelem képességének feltételei és lehetőségei pedig a technológiai fejlődés és a nemzetközi terrorizmus következtében mutatnak a korábbiaktól merőben eltérő mintákat. Mindez újrarendezheti a nemzetközi rendszer szuverenitásérvényesítő képességének korábbi mintáit, aminek mélyreható hatásai várhatóak az államközi kapcsolatokban különösen, ha mindehhez hozzátesszük a premodern, modern és posztmodern államok és entitások együttélését a XXI. századi nemzetközi rendszerben. 5 NAGY Boldizsár (1996): Az abszolútum vágyáról és a tűnékeny szuverenitásról. In: GOMBÁR Csaba HANKISS Elemér LENGYEL László VÁRNAI Györgyi (szerk.): A szuverenitás káprázata. Budapest, Corridor. p Geoffrey STERN (2000): The Structure of International Society An Introduction to the Study of International Relations. London New York, Continuum Books. pp

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A globalizáció eredményének tekinthető a funkcionális szuverenitás fogalmának megjelenése a szakirodalomban, amely arra utal, hogy ma már nem a vesztfáliai rendszerben megszokott területi-közigazgatási szuverenitás áll a középpontban, annak helyét átvette az a megközelítés, miszerint az egyes államok döntési és cselekvési autonómiája különböző mértékű az egyes politikaterületeken, mint például külpolitika, pénzügyek, gazdaság vagy migráció terén. 7 Vagyis a szuverenitás érvényesítésének képessége már nem az egyes államokhoz, hanem az egyes politikaterületekhez rendelhető egység, persze, továbbra is állami keretek között. 8 E funkcionális megközelítés egyébként jól mutatja, hogy a globalizáció az állam migrációs politika alakításának képességére tett hatásait érdemes külön vizsgálni, mint az állami szuverenitás eróziójának vagy változásának egy relatíve jól megfogható vetületét. A globalizáció, szuverenitás és migrációs politika összefüggéseinek vizsgálata azért is fontos, mert ahogyan arra a fentebb idézett Krasner tanulmány is utal a határok ellenőrzésének kérdése az egyik legkritikusabb globalizáció és szuverenitás kapcsán, a nemzetközi vándorlás pedig ennek kiemelkedő jelensége. És nem csak a fizikai határátlépésről vagy az állam területén tartózkodó illegális bevándorlókról van szó, hanem az embercsempészet és emberkereskedelem transznacionális bűnözéssel mind jobban összefonódó folyamatairól. Releváns kérdés ugyanakkor ezzel kapcsolatban, mennyire új kihívás az állam számára a bevándorlás felett elvesztett agy elveszni látszó kontroll? Valóban arról van szó, hogy az állami szuverenitás csökken/sérül/erodálódik ezen a területen vagy nem is érvényesült, nem is érvényesülhetett maradéktalanul soha, csak a migránsok számának elmúlt évtizedekben mutatott drasztikus növekedése, az ún. migrációs nyomás hívja fel a figyelmet az állam ezen korábban is létezett hendikepjére? A nemzetközi migráció globalizálódásának folyamata jelenleg nem tűnik visszafordíthatónak, sőt, alapvetően a tapasztalt változások felgyorsulása várható a következő évtizedekben; így az állam számára a bevándorláspolitika alakításakor és alkalmazásakor fontos szempont kell, hogy legyen a szembenézés a globalizáció szuverenitásra gyakorolt hatásaival, illetve a nemzetközi migráció globalizálódásának tudatosítása. 1.2 Az állam szerepe a migrációs politika alakításában Államhatár és identitás egymáshoz fűződő viszonyának kérdésében a nemzetközi politikaelmélet alapvetően két irányzatot különböztet meg. Az egyik a liberális kozmopolita hozzáállás, amely szerint az emberi faj egységes, az ember legfőbb 7 KISS J. i. m. p Hasonlóan bontja szét egyébként a szakirodalom a globalizáció fogalmát: politikai, gazdasági, kulturális, stb. globalizációra, de a nemzetközi rendszer jellegének leírásában is előtérbe került a funkcionalitás, mivel annak szerkezetét (főként az unipolaritás versus multipolaritás dimenzió mentén) mind divatosabb külön-külön vizsgálni politikai, gazdasági, kulturális, katonai és egyéb aspektusok mentén.

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR jellemzője, hogy személyiségnek született, aki szabadon dönt identitásáról és lojalitásáról. 9 Ennek mentén a határ nem természetes, ezért önkényes, s mint ilyen, a szabad mozgás és a szabadság korlátja. 10 E megközelítés kiindulópontja tehát az ember, akinek szabadsága elsődleges szempontként jelenik meg, ebből kiindulva pedig megkérdőjelezi az államhatárok szükségességét és jelentőségét. A másik csoport képviselői úgy vélik, identitását nem választja az ember, hanem tulajdonképpen éppen azáltal konstituálódik. 11 Vagyis az államhatárnak fontos, központi szerep jut az identitás formálásában, erősítésében, mivel elválaszt minket tőlük, és ez a válaszfal az egyén identitásának fontos elemét jelenti (hogy kik vagyunk, nagyban meghatározza, kik nem vagyunk). Természetesen e két megközelítés kizárólagos ideáltípusokat jelöl, a gyakorlatban és a bevándorlási politika alakításakor ezek keveredhetnek, egymást átfedhetik. Ugyanakkor a két megközelítés egymásnak feszülése jól érzékelteti a migrációs politika egyik legfőbb dilemmáját: míg a bevándorlás állami ellenőrzése nemzeti logikát, a migráció alakulását befolyásoló tényezők többsége transznacionális logikát követ, és ez utóbbi tendencia a jövőben várhatóan csak erősödni fog. A nemzetközi vándorlás kapcsán az államnak tehát olyan, határait és területét egyaránt közvetlen módon érintő folyamatokra kell reagálnia, amelyek sok esetben hatáskörén egyértelműen túlnyúló, ún. globális egyenlőtlenségekre, nemzetközi konfliktusokra vagy a globális klímaváltozás jelenségére vezethetőek vissza. A bevándorláspolitika az állam migrációval kapcsolatos elképzeléseinek és gyakorlati rendelkezéseinek az összessége. Tipikusan olyan politika-terület, amely nehezen értelmezhető önmagában, hiszen számos más, az állam számára fontos területtel, mint munkaerőpiac, demográfia, szociális politika, társadalmi kohézió és integráció, áll szoros összefüggésben, de érintheti a kereskedelem- vagy az agrárpolitikát is. Tomas Hammar egy 1985-ben megjelent tanulmányában a bevándorlási politika két nagy szegmensét választotta szét: bevándorlás kontroll (immigration control) és bevándorlópolitika (immigrant policy) néven. 12 Előbbi a vándorlás folyamatára vonatkozik, és ily módon kiterjed a vízum-kibocsátás és a határátlépés feltételeire, az illegális határátlépés és emberkereskedelem elleni harcra, de magában foglalja a munkaerő-piaci feltételeknek megfelelő bevándorlók érkezésének támogatását vagy a menekültek befogadásának gyakorlatát is. Utóbbi ezzel szemben a már az adott állam területén tartózkodó migránsok helyzetével foglalkozik, azaz kiterjed a letelepedés és a munkavállalás szabályaira, a migránsoknak juttatandó szociális támogatásra, társadalmi integrációjukra, kulturális sajátosságaik megőrzésének támogatására, más esetben az asszimiláció sürgetésére. E logikus kettéválasztás hasznos ugyan, de hangsúlyoznunk kell, hogy az állam számára fontos célkitűzés kell, hogy legyen a kettő összehangolása, 9 NAGY i. m. p NAGY i. m. p NAGY i. m. p Tomas HAMMAR (1985): European Immigration Policy: A Comparative Study. Cambridge, Cambridge University Press, p. 177.

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR harmonizációja, mivel az a bevándorláspolitika sikerének (hatékonyságának) egyik kulcsa. Könnyen belátható, hogy az állami szinten formálódó bevándorlási politika jellege, karaktere és eszköztára egy sor belső és külső tényezőtől függ. A migrációs politika alakítására ható tényezők a következőképpen csoportosíthatóak: a globális migrációs folyamatok, tendenciák dinamikájából fakadó tényezők; a globalizációval, transznacionalizálódással és az Észak-Dél kapcsolatok alakulásából fakadó tényezők; valamint az érintett országok politikai rendszeréből fakadó tényezők. 13 Az első csoport kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a szakirodalomban arról is régre nyúló vita folyik, mi áll az emberi vándorlás hátterében, annak milyen okai és mintái vannak. 14 Az ezzel kapcsolatos elméleti diskurzus kifejtésére terjedelmi okok miatt itt nem nyílik lehetőség, és nem is tartozik szorosan a témához, annyit azonban látnunk kell, hogy a migrációs politika alakításában legtöbbször két kiindulópont feszül egymásnak. Az egyik, alapvetően gazdasági nézet szerint a nemzetközi vándorlás volumenét és irányait kizárólag a piaci erők és az egyén haszonmaximalizálása határozza meg, a másik, inkább bürokratikus elképzelés szerint viszont az állami szabályozás (határátlépés, munkavállalás, letelepedés és családegyesítés kapcsán) befolyásolja, sőt alakítja a migránsok viselkedését. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy e két megközelítés folyamatainak egymásra hatása, azok koherens rendszerben látása kellene, hogy a bevándorláspolitika alakításának kiindulópontja legyen. Visszatérve a migrációs politika alakítására ható tényezőkre, a globális migrációs folyamatok dinamikájához tartoznak (többek között) a következő faktorok: a láncmigráció mechanizmusa, a családi és közösségi kötelékek hatásai a migrációs döntésre, a migrációs ipar 15 szerepe, vagy a nemzetgazdaság strukturális függősége munkaerő-exporttól vagy importtól. A globalizáció folyamatával összefüggő tényezők sora szintén rendkívül hosszú, legfontosabbak az Észak-Dél szakadék, a globalizáció adta technikai fejlődésből eredő mobilitás erősödése vagy a transznacionális 13 Stephen CASTLES (2007): The Factors that Make and Unmake Migration Policies. In: Alejandro PORTES Josh DEWIND: Rethinking Migration New Theoretical and Empirical Perspectives. New York Oxford, Berhahn Books, p Erről l. részletesebben: Caroline BRETTEL James Frank HOLLIFIELD (szerk.) (2000): Migration theory: talking across disciplines. New York London, Routledge; Alejandro PORTES Josh DEWIND (szerk.) (2007): Rethinking Migration New Theoretical and Empirical Perspectives. New York Oxford, Berhahn Books, Charles HIRSCHMAN Philip KASINITZ Josh DEWIND (szerk.) (1999): The Handbook of International Migration The American Experience. New York, Russel Sage Foundation, Vaughan ROBINSON (szerk.) (1996): Geography and Migration. Cheltenham, Edward Elgar Publishing. 15 A migrációs ipar arra a jelenségre utal, hogy a nemzetközi migráció megindulását követően szélesedik a migráció folyamatában résztvevők köre, igény mutatkozik ugyanis ügyvédekre, tolmácsokra, toborzóirodákra, ügynökökre, lakásközvetítőkre, stb., akik a migrációs folyamat egyes szakaszaiban támogatják a vándorlást. Mindez sok esetben nehezíti az állam migrációval kapcsolatos hatékony működését, főként, ha a migrációs politika szigorítása a célkitűzés, ráadásul manapság az ipar illegális szereplői (emberkereskedők, embercsempészek) kerültek a figyelem középpontjába.

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR közösségek 16 léte. A politikai rendszerből fakadó tényezők közül érdemes kiemelni a kibocsátó államokon belüli politikai konfliktusokat, a befogadó országokon belüli érdekkonfliktusokat (különösen a nyugati demokráciákban, ahol az egyes érdekcsoportok a politikaformálás legitim szereplőiként elismertek), például a munkaadók, szakszervezetek, NGO-k, társadalmi mozgalmak vagy a média között, a bevándorlási politika alakításának és megvalósításának sokszor ellentmondásos folyamatát (egyfelől a migráció kérdésének átpolitizálódása, másfelől pontosan az egyes érdekcsoportok lobbi-tevékenysége eredményeként) vagy a jóléti állam szociális politikával kapcsolatos gyakorlatát. 17 Mindebből jól látszik, hogy a bevándorláspolitika rendkívül összetett rendszerben kell, hogy működjön, ezért is különösen nehéz a hatékony működtetés. A migrációs politika alakításával kapcsolatban az államérdek nehezen definiálható, mivel sok esetben ütköznek egymással a politikai, gazdasági és társadalmi érdekek, aminek eredményeként már a célkitűzések megfogalmazása is kihívást jelenthet. A végrehajtással kapcsolatban pedig látni kell a közös állami cselekvőképesség korlátozottságának és a migráció transznacionális folyamatainak kettős súlyát. A fenti tényezőket és azok összetettségét figyelembe véve talán nem meglepő az ún. gap hipotézis felbukkanása a szakirodalomban, amely arra a gyakorlati megfigyelésre utal, miszerint jelentős és tartós rések (gaps) mutatkoznak a hivatalos bevándorlási politikák és valódi megvalósulásuk, konkrét eredményeik között. E politika-rések két nagy csoportra: a migrációs politika nem kívánt következményeire és a migrációs politika nem megfelelő végrehajtásából fakadó eredményekre oszthatóak. 18 Ezek hátterében a fentebb a migrációs politikát alakító faktorokhoz hasonló tényezők körvonalazódnak. Gyakori kihívás az ellentmondásos, illetve a gyakorlatban nem, vagy nem eléggé hatékonyan működő bevándorláspolitika, ennek tipikus (és gyakran idézett) példája a nyugat-európai államokban a II. világháború utáni évtizedekben bevezetett vendégmunkás-program, amelynek nem várt hatásait a szakirodalom a mai napig részletesen elemzi. 19 Ma az ezzel kapcsolatos leggyakoribb kihívás, hogy a befogadó államok érvényben lévő bevándorlási politikája nincsen elrettentő hatással az illegális bevándorlásra. A hazai és nemzetközi politikai korlátok jelentik a következő fontos kihívást: a korábban már említett érdekcsoportok mellett a kibocsátó államok politikája is hatással lehet a migrációs politika hatékonyságára, akárcsak a nemzetközi politikai 16 A transznacionális mobilitás erősödése és a kommunikációs technológiák rendkívüli fejlődése hozta el a transznacionális közösségek létrejöttét, amely határokon átnyúló rendszeres és tartós politikai, gazdasági és/vagy kulturális kapcsolattartást jelent e közösségek tagjai között. 17 CASTLES i. m. pp Wayne A. CORNELIUS Takeyuki TSUDA (2004): Controlling Immigration: the Limits of Government Intervention. In: Wayne A. CORNELIUS et al (szerk.): Controlling Immigraton A Global Perspective. Stanford University Press, p Erről l. részletesebben: Ryan PEVNICK (2011): Immigration and the Constraints of Justice Between Open Borders and State Sovereignty. Cambridge, Cambridge University Press; Dietrich THRÄNHARDT (szerk.) (1992): Europe, a New Immigration Continent: Policies and Politics in Comparative Perspective. Münster, LI; Andrew GEDDES (2005): The politics of migration and immigration in Europe. London, Sage Publications.

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR nyomás például az ENSZ vagy az ILO részéről. Ráadásul, sok esetben a deklarált migrációs politika erősen különbözik az eredeti/valódi szándékoktól, mivel a bevándorláspolitika alakításában több szereplő is részt vesz eltérő prioritásokkal és érdekekkel. A szereplők és érdekek sokasága gyakran bénítja, vagy legalábbis nehezíti a migrációs politika sikeres alakítását és végrehajtását. Mindezek mellett komoly szerepet kap az ún. makro-strukturális magyarázat: sok esetben a befogadó ország gazdasági szerkezetében rejlik a növekvő bevándorlás oka, különösen a fejlett ipari államok esetében gyakori, hogy folyamatos keresletet tapasztalnak bizonyos iparágakban, legtöbbször képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő iránt. 20 Márpedig, amíg ez a stabil kereslet létezik és nem oldható fel, vagy csak drágábban, belső forrásokból, a bevándorlók vélhetően meg fogják találni a módját annak, hogy átlépjék a határt. E logika mentén valójában az államok közötti demográfiai, életszínvonalbeli és jövedelmi különbségek irányítják a vándorlás folyamatát, ezekhez képest a nemzetállami migrációs stratégiák nem sokat nyomnak a latba. Vagyis, visszaérkeztünk a fentebb már említett kérdéshez, miszerint a piaci erők vagy az állami szabályozás irányítja-e inkább a bevándorlás mintáit? A fent leírt folyamatokat úgy is összefoglalhatjuk, hogy a migrációs politika kidolgozása és végrehajtása számos, gyakran ellentétes érdekekkel bíró szereplők részvételével, több, legtöbbször fizikailag elkülönülő helyszíneken zajlik. Ez a tendencia a globalizáció gyorsulásával vélhetően tovább erősödik majd, a migrációs politika tere mindinkább kibővülni látszik, aminek eredményeként az állam számára a harmónia és koherencia feltételeinek eleget tenni mind komolyabb kihívássá válhat a következő évtizedekben. A szereplők és helyszínek bőségét és sokrétűségét jól összefoglalja az alábbi táblázat: A migrációs politikaformálás kibővült terének szintjei és aktorai A politika A politika inputjai A politika kidolgozása Megvalósítás alakításának szintjei Hazai/nemzeti Közvélemény Média Szélsőjobboldali és egyéb pártok Szervezett érdekcsoportok Politikai és gazdasági elitek Nemzeti törvényhozás Bíróságok Belügyminisztériumok Igazságügyminisztériumok Külügyminisztériumok Gazdasági és szociális minisztériumok Államigazgatási hivatali szervezet Közszféra Törvényhozás Civil társadalom Nemzetközi/kormányok közötti Nemzetközi szervezetek Transznacionális lobbi tevékenység és NGO-k Globális Bizottság a Migrációért Európai Unió Schengen Regionális konzultációs Külföldi államok Konzulátusok (vízumpolitika) Utazási ügynökségek 20 CORNELIUS TSUDA i. m. p. 15.

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Helyi Államközi megállapodások befogadó és küldő államok között Civil társadalom Egyházak Közvélemény NGO-k Migránsok érdekszövetségei Munkaadók Családok Helyi szinten megválasztott politikusok folyamatok Légitársaságok Biztosítási ügynökségek Börtönök Polgármesterek Iskolák/egyetem ek Egészségügyi intézmények Hotelek, szállások Rendőrség Jóléti szolgáltatások, szociális juttatások Forrás: Virginia GUIRAUDON és Gallya LAHAV: The State Sovereignty Debate Revisited: the Case of Migration Control. In: Comparative Political Studies, 2000/2. pp Kiegészítve saját megjegyzésekkel. Az államnak tehát nemcsak a hazai érdekellentéteket áthidalva, de számos nemzetközi és helyi szereplővel együttműködve, érdekeikre és követeléseikre reagálva kell migrációs politikáját alakítania. A legfőbb kérdés itt az, hogy a bevándorlási politika alakításának új szereplői és szintjei mikor segítik (segíthetik-e) és mikor akadályozzák az államot a hatékony migrációs kontroll megvalósításában, és mit tehet az állam azért, hogy a fent felsorolt aktorokat saját céljainak szolgálatába állítsa? A XXI. században az állam számára kiemelkedő jelentőségű a migráció és hatékony szabályozásának kérdése legyen szó kibocsátó, befogadó vagy tranzitállamról, az elmúlt évtizedekben a nemzetközi vándorlás kérdése egyértelműen átsorolódott a magas politika (high politics) kategóriába, 21 mind fontosabb bel- és külpolitikai jelentőséggel bír. A következő fejezetben az európai államok előtt álló legfontosabb kihívásokat foglaljuk össze, bemutatva ezen országok bevándorláspolitika formálásának és végrehajtásának legfőbb dilemmáit. Az Európai Unió államai számára különös jelentőséggel bírnak a fenti táblázatban megjelenő szintek és szereplők, mivel ezen államokban kiemelt szerepet kapnak mind a helyi, mind a nemzetközi szintek, utóbbinak egyik legfontosabb példája maga az európai integráció, amely minden más integrációs tömörülésnél részletesebb és mélyrehatóbb migrációs együttműködést fejlesztett ki az elmúlt három évtizedben. 21 Gallya LAHAV Virginie GUIRAUDON: Actors and Venues in Immigration Control: Closing the Gap between Political Demands and Policy Outcomes. In: West European Politics, 2006/2. p. 202.

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Bevándorlási politikák a bővülő Európában A bevándorlással kapcsolatos statisztikai adatokat vizsgálva azt látjuk, mára az európai kontinens Észak-Amerikához hasonló jelentőségű befogadóvá vált: Európában ezer főre 3 bevándorló jut, míg ez az arány az Egyesült Államokban 3,1; a bevándorlók összlétszámát tekintve pedig Európa 56,1 millió fővel vezet Észak-Amerika 40,8 milliós bevándorló tömbje előtt. 22 Vagyis Európa bevándorló-kontinenssé lett, jelen tendenciákat figyelembe véve pedig a következő évtizedekben az Európát célzó bevándorlás további növekedése várható, aminek eredményeként európai nemzetállami és uniós szinten egyaránt kiemelkedő jelentőséget nyer a hatékony és koherens bevándorlási politika kialakítása és végrehajtása. 2.1 Az európai államok bevándorlási politikával kapcsolatos törekvései és kihívásai Az olyan klasszikus befogadó országokkal szemben, mint az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália, az európai államok esetében a befogadó állam szerep relatíve új, aminek eredményeként a hatékony válaszadást (bevándorláspolitika formájában) nehezíti a relatív tapasztalatlanság és a bevándorlók csoportjának viszonylag rövid időn belüli felduzzadása. Ahogyan arra már utaltunk, a II. világháborúig a ma legnagyobb befogadó európai államok kulcsszereplői voltak ugyan a nemzetközi vándorlásnak, de elsősorban kibocsátóként vettek részt a nemzetközi migrációban. A XX. század közepe fontos mérföldkő volt Európa számára migrációs szempontból: az 1945 után induló ún. vendégmunkás-programok, illetve az egykori gyarmatok függetlenedése együttesen indították el az Európa nyugati felét célzó tömeges vándorlást. A vendégmunkásprogramok beindítását az európai újjáépítés és az európai gazdasági talpra állást kísérő munkaerő-hiány egyfajta kísérőjelenségeként értelmezhetjük, míg a dekolonizációs folyamatok válságjelenségei, illetve az anyaországok egykori gyarmataik lakosaival szemben megnyilvánuló általában nagyvonalú bevándorlói hozzáállás (állampolgárság elnyerése) motiválta a nagyirányú migrációt, illetve Európa munkaerő mágnes voltát. Az 1970-es évtized elejére Nyugat-Európában 12 millió bevándorló élt, aminek eredményeként a migránsok alkotta etnikai kisebbségek formálódásának folyamata visszafordíthatatlanná vált. 23 Ennek a migrációs szempontból rendkívül dinamikus periódusnak az 1970-es évtized elejének gazdasági válsága vetett véget, ekkortól az Európát célzó bevándorlás fékeződését látjuk, majd az 1990-es évek elejének változásai, mindenekelőtt a 22 Christina BOSWELL (2005): Migration in Europe A paper prepared for the policy Analysis and Research Programme of the Global Commission on International Migration szeptember Carl-Ulrik SHIERUP Peo HANSEN Stephen CASTLES (2006): Migration, Citizenship and the European Welfare State A European Dilemma. Oxford, Oxford University Press, p. 27.

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR hidegháború vége ismét új korszakot hozott. Az európai migrációs válság 24 néven emlegetett jelenség arra utal, hogy ebben a periódusban hirtelen megugrott a menedékkérők, illetve az irreguláris migránsok száma Európában, aminek eredményeként erősödtek a pánikkeltő populista hangok a politikában és a médiában egyaránt. Az egykori szocialista országok politikai és gazdasági átalakulása, a hidegháború végét kísérő etnikai konfliktusok és polgárháborúk, valamint a természeti katasztrófák elszaporodása mind hozzájárult a nemzetközi migráció felpörgéséhez, amely földrajzi elhelyezkedése okán Nyugat-Európát közvetlen módon érintette. Mindezek nyomán a kilencvenes években megindult a vándorlás kérdésének átpolitizálódása, kezdetben a nyugatitól eltérő kulturális háttérrel bíró migránsok társadalmi integrációjáról, majd a szigorodó bevándorláspolitikai intézkedések bevezetése nyomán (és nem utolsósorban eredményeként) az illegális migráció elleni küzdelem került előtérbe. Az ezredfordulón ezek a folyamatok a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelem dimenzióival bővültek, aminek nyomán a nemzetállam és az állampolgár biztonsága fontos kiindulóponttá vált a migrációs diskurzusban. A nagyarányú Dél-Észak irányú népességmozgás visszaszorításának, vagy legalábbis mérséklésének igénye mára egyértelművé vált, ennek hatékony megvalósításával kapcsolatban ugyanakkor mind több szó esik a liberális demokráciák ún. migrációs paradoxonjáról: egyfelől ezen politikai berendezkedés alapja, hogy a kormány elszámoltatható az állam népessége előtt, így a népesség (szavazók) körében erősödő bevándorlás-ellenesség automatikusan leképeződik a politikában, másfelől ezen társadalmak alapköveit az egyenlőség és a diszkriminációmentesség adja. 25 Utóbbi ellenére a bevándorlók, vagy az ő leszármazottaik, még ha el is nyerik az állampolgárság státuszát, a gyakorlatban ritkán válnak az adott állam teljes jogú állampolgáraivá, legalábbis ami a politikai, gazdasági és szociális jogokat illeti. A bevándorlók növekvő száma, társadalmi marginalizációjuk és a társadalmon belül erősödő idegenellenesség ördögi kört képezve erősítik a belső heterogenitást és megosztottságot, mind látványosabb különbséget mutatva a társadalom eredeti és bevándorolt tagjai között. Az európai államok bevándorlási politikáinak alakítása kapcsán a szakirodalom bizonyos korlátokat jelöl meg, amelyek egyfajta koordináta-rendszert jelölnek ki, lehatárolják a migrációval kapcsolatos együttműködés lehetőségeit. Ezen akadályok a következőképpen összegezhetőek. Az európai államok számára a nyitott nemzetközi piacok és a politikai jogok liberális értelmezése melletti elköteleződés (ami alapvetően az integráció talapzata ) lényegében a migrációs kontroll ellen hat, nehezíti annak hatékony megvalósulását, mivel sok esetben a fentiekkel ellentétes elvek gyakorlatba ültetése lenne szükséges. Emellett az egyes bevándorlói csoportokkal szembeni morális 24 Martin BALDWIN-EDWARDS Martin A. SCHAIN (1994): The Politics of Immigration: Introduction. In: Martin BALDWIN-EDWARDS Martin A. SCHAIN (szerk.): The Politics of Immigration in Western Europe. London New York, Routledge, p BOSWELL i. m. p. 7.

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR kötelezettség (menekültek, humanitárius katasztrófák áldozatai, stb.) sok esetben ütközik a nemzeti politika logikájával és a nemzeti igazságszolgáltatás autonómiájával, vagyis ebben a dimenzióban is egymásnak feszülő, nem ritkán ellentétesen ható erőket látunk. A korábban már említett transznacionális erők és nemzetközi normák itt is fontos szerepet játszanak, annál is inkább, mivel a kontinens vezető államai, de maga az Európai Unió is ezen normák kiemelkedő képviselője és alakítója az egyes nemzetközi fórumokon hitelrontó lenne a gyakorlatban ezzel ellentétesen cselekedni. Az előző fejezetben már említett makro-strukturális magyarázat Európa esetében első sorban az egykori gyarmattartók és gyarmatok közötti máig szoros kapcsolat, illetve az európai munkaerő-piaci igények képében nyer jelentőséget. És végül, hangsúlyoznunk kell, hogy a bevándorláspolitika átpolitizálódása, mind kényesebb volta, az azzal kapcsolatos politikai és társadalmi diskurzus elmérgesedése gyengíti a döntéshozói képességet és hatékonyságot az érintett államokban. 26 Mindezek fényében a következőkben az uniós migrációs politika alakulásának legfőbb mérföldköveit tekintjük át, amelyből jól körvonalazódik a folyamatos egyensúly-keresés az európai szintű cselekvés és a nemzetállami érdekek között. 2.2 Az európai együttműködés mérföldkövei Az Európai Unió államai között a bevándorlással kapcsolatos együttműködés az 1980-as években kezdett körvonalazódni, majd az 1990-es évtizedben reagálva a fentebb leírt folyamatokra mind szélesebb és mélyebb dimenziókat öltött. Az európai bevándorláspolitika fejlődésének részletes bemutatására terjedelmi korlátok, illetve a téma jelentős szakirodalmi feldolgozottsága okán nincsen lehetőség, de az nem is szükséges. Ehelyett a legfőbb mérföldkövek bemutatására szorítkozunk. Ezek felvázolása azért lehet hasznos a téma szempontjából, mert jól tükrözi az európai nagy befogadó államok álláspontjának változását az elmúlt évtizedben. Az Egységes Európai Okmány (a továbbiakban: EEO) elfogadása egyértelművé tette, hogy a közös piac jelentette interdependenciát más területeken is szorosabb együttműködés kell, hogy támogassa. Az okmányhoz csatolt politikai nyilatkozat az államok szigorúan kormányközi! együttműködését irányozta elő a nemzetközi bűnözés, kábítószer-kereskedelem, terrorizmus elleni harc és a bevándorlás ellenőrzése terén. Ennek ellenére az európai államok bevándorlással kapcsolatos közös fellépése bár időben egybeesett az EEO elfogadásával nem kizárólag uniós keretek között indult. Az Ad Hoc Bevándorló Csoport 27 ugyan fontos intézményi keretet biztosított az európai integráció részéről, de a Schengeni Megállapodás ös elfogadása jelentette az első konkrét lépést az európai államok közötti migrációs kooperáció útján. A Schengeni 26 Fabio Franchino: Perspectiven on European Immigration Policies. In: European Union Politics, 2009/10. p Ad Hoc Immigration Group of Senior Officials, (AHIG), ben az akkori Európai Közösség tíz tagállama közül öten (a Benelux-államok, Franciaország és az NSZK) írták alá a belső határellenőrzés felszámolását előirányzó megállapodást.

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Megállapodás lefektette a későbbi bevándorlással kapcsolatos európai stratégia kialakításának egyik legfőbb irányát: a Schengenföldön 29 belüli szabad vándorlás előirányzása, majd megvalósítása automatikusan magával hozta, generálta azt a közös érdeket, hogy a kívülről érkezőkkel szemben közös, harmonizált fellépést alkalmazzanak. Ez a logika, nevezetesen a belső szabad átjárás párosulása a szigorúbb külső határellenőrzéssel, a mai napig befolyásolja, sőt meghatározza az európai migrációs politika fejlődését, legyen szó akár legális, illegális vándorlásról, vagy menekültügyről. A kilencvenes évek alapvető változásokat és jelentős előrelépést hoztak a migrációs politika közösségi szintre emelésében, nem utolsó sorban az erősödő migrációs nyomás hatására a Maastrichti- és az Amszterdami Szerződés képében konkrét lépések történtek az európaizálódás irányába. Az 1993-ban érvénybe lépett Szerződés az Európai Unióról a pilléres szerkezet keretei között a nemzetközi migrációval kapcsolatos kérdéseket a harmadik pillérbe helyezte, vagyis az ezzel kapcsolatos döntéshozatalt alapvetően nemzeti hatáskörben hagyta. Ennek hátterében kettős folyamatot kell látnunk: egyfelől annak a felismerését, hogy a migrációs folyamatok kizárólagosan állami ellenőrzése mind nehezebben teljesíthető, másfelől azonban, több tagállam félelmét tükrözte ez a megoldás a nemzeti szuverenitás csorbulásával kapcsolatban. Nagy-Britannia volt ennek az álláspontnak a leghangosabb, de távolról sem egyedüli szószólója. Az 1997-ben elfogadott és 1999-ben érvénybe lépett Amszterdami Szerződés azonban átemelte a migrációval foglalkozó kérdéseket az első, közösségi pillérbe, ami rendkívüli jelentőségű lépés volt, hiszen közös migrációs politika kialakítását tűzte ki célul. Mindezen túl az Amszterdami Szerződés az Unió intézményi keretei közé foglalta a Schengeni Megállapodást. Ily módon a kilencvenes évek második felében a kormányközi együttműködéstől a közösségi szint irányába mozdult el a migráció kérdése, bár Nagy- Britannia és Írország menedék, bevándorlás és vízumkibocsátás ügyében, Dánia pedig az utóbbi kapcsán élt az opt-out lehetőségével. Az 1990-ben elfogadott, és 1997-ben életbe lépett dublini megállapodás az európai menekültpolitika fejlődésében jelentett fontos mérföldkövet, hozzájárulva az uniós bevándorláspolitika 1990-es években mutatott meglehetősen (és persze viszonylagosan) dinamikus fejlődéséhez. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek 1999 októberében megrendezett tamperei találkozójának jelentőségét az adta, hogy ez volt az első alkalom, amikor az európai igazságügy, és különösképp az azilum, a kiadatás, a migráció és a szervezett bűnözés kérdésköre állt a középpontban. A találkozó négy nagyobb politikaterületen irányzott elő kézzelfogható előrelépést: a harmadik államokból illegálisan érkezők integrációja és tisztességes bánásmódja; a genfi konvención alapuló közös menekültpolitika; a migrációs áramlás kezelése (management); illetve a nem uniós 29 Az ún. schengeni övezet tagállamainak területe. Jelenlegi (2011 október) tagállamok: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Izland, Norvégia, Svájc.

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR küldő államokkal való szorosabb partnerség kiépítése. 30 Fontos újdonság, sőt, azóta is bevett gyakorlat a legális és illegális migránsok külön kezelése, ami egyértelműen utóbbi csoport drasztikus bővülésére adott válasz volt. A küldő államokkal történő kapcsolatfelvétel szintén új törekvésként jelent meg, ami többszörös célkitűzést szolgál: fejlesztési és egyéb támogatásokkal, segélyekkel az érintett államokban az életkörülmények jobbá tétele, aminek várható (remélhető) eredménye a kivándorlás csökkenése, együttműködés az illegális migránsok visszafogadásában, államközi kooperáció az agyelszívás (brain-drain) jelenségének pozitív átalakításáért, stb. Az illegális migráció elleni küzdelem következő fontos lépése volt, hogy a 2002 júniusában, Sevillában megrendezett spanyol elnökséget lezáró uniós csúcstalálkozó központi témája a külső határvédelem erősítése és az illegális migrációval szembeni határozott közös fellépés volt. A résztvevők közötti legnagyobb vita azon brit-spanyol javaslat körül folyt, miszerint az Unió gazdasági szankciókat vetne ki azon harmadik államokkal szemben, amelyek nem jeleskednek a bevándorlással kapcsolatos együttműködésben embercsempészet és emberkereskedelem megelőzése, illetve a migránsok visszafogadása terén. Ezzel szemben a francia és svéd álláspont szerint egy ilyen lépés csak erősítené a szegénységet és így a kivándorlást. A javaslatot végül elvetették, míg az olasz és spanyol határ megerősítését, illetve a nemzeti határvédelmek szorosabb együttműködését irányozták elő. 31 Az ötéves ún. Tamperei Programot ( ) a Hágai Program ( ) meghirdetése követte, amely azonban inkább egyfajta kívánságlistaként definiálható, 32 semmint részletes, konkrét lépéseket előirányzó dokumentumként. A program tíz prioritást 33 foglal össze, és központi törekvése egyfajta egyensúly megtalálása szabadság és biztonság között. Ez mindenképpen változást mutat a Tamperei Programhoz képest, amennyiben előbbi kiindulópontja az emberi jogokon, demokratikus intézményeken és jogállamiságon nyugvó szabadság 34 volt, vagyis a korábbiakhoz képest marginalizálódik az alapvető emberi jogok védelme, mint ahogyan az Európai Bíróság 30 Anthony M. MESSINA (2007): The Logics and Politics of Post-WWII Migration to Western Europe. Cambridge, Cambridge University Press, p MIGRATION NEWS: EU: Seville, Enlargement 2002/ MESSINA i. m. p Az alapvető jogok és állampolgárság erősítése, terrorista-ellenes intézkedések, kiegyensúlyozott hozzáállás a migráció kérdéséhez, az Unió külső határainak integrált kezelése, közös menekültügyi eljárás kialakítása, a migráció pozitív hatásainak maximalizálása, a helyes egyensúly megtalálása magánszféra és biztonság között, stratégiai koncepció kidolgozása a szervezett bűnözés ellen, az igazság hiteles európai térségének kialakítása, felelősség-megosztás és szolidaritás. htm 34 A program teljes szövege elérhető:

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR szerepe is. 35 Ráadásul, a program nem ad megfelelő támpontokat, nem ajánl intézményi mechanizmusokat a felsorolt célkitűzések elérése érdekében. A hágait követő Stockholmi Programot 2009-ben hirdették meg, az uniós intézményi reform és a világgazdasági válság adta keretek között, az Állampolgárt szolgáló nyitott és biztonságos Európa 36 címszóval. Vagyis a nyitottság versus biztonság dichotómia itt is középpontban áll, a témák a korábbi programokban megfogalmazottakhoz hasonlóak, újítást jelent ugyanakkor az utolsó fejezetben ismertetett elképzelés, miszerint az állampolgári jogok, külső és belső biztonság, illetve ezekkel összefüggésben a migráció és menekültügy kérdéseivel, mint a külpolitika integráns részeivel kell foglalkozni. 37 Mindezek mellett érdemes megemlítenünk a 2008-ban elfogadott Bevándorlási és Menekültügyi Paktumot, 38 az akkori francia uniós elnökség termékét, amely politikai dokumentum formájában fogalmazza meg azokat az elveket, amelyeknek a jövőbeli uniós migrációs politikában érvényesülniük kell(ene). A korábbiakban már megfogalmazottakhoz mérten kevés újdonságot tartalmaz, az eredeti elképzelésekhez képest felvizezett formában fogadták el, mégis külön említést érdemel, mivel egyértelműen az államot és nem az Uniót helyezi a középpontba: a tagállamok érdekeit helyezi előtérbe a migrációs politika kapcsán és a kormányközi együttműködés formulája mellett teszi le a voksát. 39 Hogyan összegezhetőek a fentiek fényében az európai államok törekvései a nemzetközi migráció terén mutatott együttműködés kapcsán? Az elmúlt három évtizedben a nagy befogadó országok láthatóan igyekeznek közösen fellépni a harmadik, nem uniós államokból érkező bevándorlók számának korlátozása érdekében, különös tekintettel az illegális migránsokra. Emellett, és ezzel összefüggésben, ezek az államok mind komolyabb elköteleződést mutatnak a bevándorlással kapcsolatos közös politika alakításában, szaporodnak a migrációval kapcsolatos konzultatív és információs 35 Sergio CARRERA Elspeth GUILD (2006): The Hague Programme and the EU s agenda on freedom, security and justice: delivering results for Europe s citizens? In: Justice and Home Affairs, CEPS Commentaries július An open and secure Europe serving the Citizen. 37 Elisabeth COLLETT (2010): The European Union s Stockholm Program: Less Ambition on Immigration and Asylum, but More Detailed Plans Migration Policy Institute. 38 A dokumentum az öt következő témát, illetve feladatkört jelölte ki: a legális vándorlás megszervezése kapcsán figyelembe kell venni a tagállamok prioritásait, szükségleteit és kapacitásait; vissza kell szorítani az irreguláris migrációt az irreguláris migránsok visszatérése útján, hatékonyabbá kell tenni az államhatárok ellenőrzését, menedékadó Európát kell építeni, és végül átfogó partnerséget kell kidolgozni a kibocsátó és tranzitállamokkal, a vándorlás és fejlődés közötti szinergiák erősítésével. A teljes szöveg elérhető: 39 Sergio CARRERA Elspeth GUILD (2008): The French Presidency s European Pact on immigration and Asylum: Intergovernmentalism vs. Europeanisation? Security vs. Rights? CEPS Policy Brief szeptember, 5.

17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR fórumok, mind intenzívebb egymásra figyelés és tapasztalatcsere bontakozik ki a tagállamok között. Szintén ide köthető az a tendencia, miszerint az európai kormányok egyre látványosabban használják az EU intézményeit és fórumait a bevándorlással kapcsolatos közös stratégiák kialakításában. A másik oldalon pedig maguk az uniós intézmények, különösképpen az Európai Bizottság mutat jelentős aktivitást az államközi együttműködés erősítésének támogatásában a migrációval kapcsolatos kérdésekben. 40 Mégis, míg az 1990-es évtizedben egyértelműnek tűnt a tendencia a migrációs politika európaizálódásának irányába, az ezredfordulón túl a lendület megtört, a fókusz szétszóródott, mind szélesebb szakadék húzódik az uniós fórumokon hangoztatott közös elvek és a nemzeti érdekérvényesítés törekvései között. Mindennek hátterében az erősödő migrációs nyomás és a bevándorlás ügyének ún. biztonságiasítása mellett fontos látnunk a tagállamok valóban eltérő érdekeit és hozzáállását a bevándorlás kérdéséhez. 2.3 Megosztottság Európában a migrációs politika terén A fentiekben leírt, közösként definiált együttműködési erőfeszítések kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a migráció kérdésével kapcsolatban (is) heterogén az Európai Unió, a tagállamok között az európai migrációs rendszerben betöltött pozíciójuknak, munkaerőpiaci helyzetüknek, a bevándorlással kapcsolatos eltérő történelmi tapasztalatoknak, a társadalom migrációval kapcsolatos elképzeléseinek és egyéb tényezőknek köszönhetően jelentős érdekkülönbségek mutatkoznak, aminek eredményeként a közös fellépés melletti elköteleződés meglehetősen eltérő mintákat mutat. Az európai országok hagyományosan a következőképpen csoportosíthatóak a bevándorlás kérdése kapcsán: nyugat-európai nagy befogadó államok, dél-európai országok, közép-európai térség (vagy az Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozottak). Az első csoporthoz tartoznak azok az országok, amelyek a II. világháborút követően munkaerő hiányában vendégmunkás-programokat indítottak és jelentős befogadó országokká váltak. 41 A skandináv államok közül első sorban Svédország sorolható ide, illetve fontos megemlíteni Svájcot, mely bár az európai integráción kívül maradt, igen hasonló bevándorlási tendenciákat és kihívásokat tapasztal a mai napig. Külön csoportot alkotnak az egykori gyarmattartók (Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia), akik az egykori gyarmatokról is jelentős számú migránst vonzottak ezekben az évtizedekben. Az uniós migrációs politika alakításában a mai napig kulcsszerepet játszanak ezek az államok, mivel jelentős bevándorló-kisebbséggel és azok társadalmi integrációjának kihívásaival kell szembenézniük. A dél-európai államok 42 pozíciója jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben: míg az 1970-es évtized elejéig ezen országok kibocsátókként vettek részt az európai migrációs rendszerben, az 1980-as évek közepétől 40 MESSINA i. m. pp Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Hollandia, Ausztria. 42 Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország.

18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR befogadókká váltak. Ily módon mind hasonlóbb vonásokat és így érdekeket mutatnak az előző csoport tagjaival, de ez a gyors változás, a migrációs politikával kapcsolatos tapasztalatlanság és az illegális migránsok rendkívül magas aránya bevándorlóik körében eltérő válaszokat kíván. 43 Mindemellett földrajzi elhelyezkedésüknek köszönhetően az Európát célzó vándorlás fontos szereplői, kapui, így számukra elsődleges jelentőséggel bír a hatékony határvédelem, az Unión belül ennek legfőbb szószólói. És végül a közép-európai, legheterogénebb csoport sajátosságai : a kilencvenes évek folyamán a politikai és gazdasági átmenet jelentős, bár az előzetes aggodalmaknak meg nem felelő kivándorlást hozott Nyugat-Európa irányába, emellett már ebben a periódusban komoly tranzitszerepet töltöttek be egyfelől a Nyugat-Balkán térségéből érkező menekültek, illetve az afrikai és ázsiai vándorlók számára. Ez a kettős szerep a mai napig érvényes: a 2004-es uniós csatlakozás az elvándorlás fokozódását hozta magával első sorban Nagy-Britannia és Írország irányába, akik Svédország mellett nem éltek az új tagállamokkal szemben bevezetett bevándorlási korlátozás gyakorlásával. 44 Vagyis a kelet-európai államok számára az egyik legfőbb kihívást az elvándorlás, nem pedig a bevándorlás jelenti, és az ezzel kapcsolatos állami politikák hasonlóan súlyos, ha nem súlyosabb kihívásokkal találkoznak. Az elvándorlás korlátozása jóval kevesebb tapasztalattal, szűkebb eszközrendszerrel és korlátozottabb lehetőségekkel bír, ráadásul a nyugati típusú demokráciák gyakorlatával ellentétes a közép-európai államok számára pedig szomorú emlékeket idéz. A tranzitállam-szerep jelent ugyan kockázatokat (emberkereskedelem, embercsempészet, szervezett bűnözés, stb.), de ezek eltörpülnek a nagy befogadók előtt tornyosuló bevándorlással kapcsolatos problémák mellett. Ennek következtében az uniós migrációs politika irányvonalát alapvetően az első két csoport migrációs tapasztalatai és kihívásai dominálják, az újonnan csatlakozottakkal kapcsolatban az elsődleges uniós célkitűzés a hatékony határvédelem megvalósítása. Az elmúlt évek statisztikai adatai ugyanakkor kissé felülírják ezt a képet, illetve jól mutatják az említett csoportok képlékeny határait ban a legtöbb migránst fogadó uniós tagállam Spanyolország volt ( ), akit Németország ( ), az Egyesült Királyság ( ) és Olaszország ( ) követtek. Ugyanebben az évben a 27 tagállamba érkező migránsok kétharmada ezekbe az országokba érkezett, ami igen koncentrált képet mutat. 45 Volumen tekintetében a legtöbb bevándorló Németországban (7,2 millió), Spanyolországban (5,7 millió), az Egyesült Királyságban (4,2 millió), Olaszországban (3,9 millió) és Franciaországban (3,7 millió) él, ez az összes tagállam területén élő bevándorlók 77,6%-át adja januárjában összesen 31,8 millió migráns 43 Stephen CASTLES Mark J. MILLER (szerk.) (2009): The Age of Migration International Population Movements in the Modern World. New York, Palgrave Macmillan, p A kivándorlók között legnagyobb számban a lengyelek szerepeltek: 2004 és 2007 között 1 millió lengyel vándorolt ki, első sorban Nagy-Britanniába, Írországba vagy Németországba. CASTLES MILLER i. m. p EUROSTAT: Migration and migrant population statistics

19 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR tartózkodott az Unió területén, ami a 27 tagállam népességének 6,4%-át adja. 46 Vagyis a számokat vizsgálva a legnagyobb bevándorló állományt (stock) és áramlást (flow) tapasztaló államok között keverednek az első két csoport tagjai; a legkisebb arányú bevándorlással szembenéző tagállamok között pedig továbbra is legtöbbször az újonnan csatlakozottak szerepelnek. Összességében tehát azt látjuk, hogy az európai államok egyes csoportjai jól, ha nem is abszolút értelemben, elkülöníthetőek a migrációs folyamatok egyes szakaszai mentén: a nyugat-európai országok régi befogadók, akik számára mind fontosabb kérdés a bevándorlópolitika (a migránsok társadalmi integrációja), az új befogadók esetében a határátlépés (a bevándorlók áramlása) és az illegális migránsok kezelése jelent komoly dilemmát, míg a közép-európai országok számára az Unió más államait célzó elvándorlás okoz fejtörést, első sorban az agyelszívással és a versenyképességgel összefüggésben. Mindezek mentén nem nehéz elképzelni, hogy bár az illegális migráció visszaszorítása, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő bevándorlás támogatása vagy a harmadik országokból érkezettek gyors és hatékony társadalmi beilleszkedése valóban lehetnek közös célok, a gyakorlatban az egyes tagállamok eltérő pozícióból szemlélik a bevándorlás tendenciáit, ily módon a valódi közös cselekvés korlátai magától értetődőek. Az uniós, illetve Schengen-tagállamok számára tehát a legfőbb feladat az, hogy a fenti intézményekből a lehető legtöbb hasznot húzzák saját migrációs célkitűzéseik elérésében. Konklúzió A tanulmányban leírtakból egyértelműen következik, hogy a bevándorlás kérdése az Európai Unióban és általában Európában mindinkább előtérbe kerül, a tagállamok számára az együttműködés és a közös fellépés mind vonzóbb alternatíva, mivel a nemzetinél hatékonyabb fellépést ígér legalábbis bizonyos területeken. Vagyis az érintett államok a migrációval kapcsolatos kérdésekben igyekeznek multilaterális keretek között érvényesíteni azon érdekeiket, amelyeknek unilaterális módon nem vagy csak kevéssé hatékonyan tudnak érvényt szerezni. A sok esetben közös érdekek tehát találkoznak azzal a lehetőséggel, hogy európai keretek között könnyebb felvenni a küzdelmet olyan kihívásokkal szemben, amelyek állami keretek között nehezen orvosolhatóak. Tipikusan ilyen terület például az illegális migráció, azon belül is az embercsempészet, emberkereskedelem elleni küzdelem vagy a hatékonyabb határvédelem. Ezen területeken ugyanis a szoros együttműködés, illetve annak közös anyagi és technológiai támogatása egyértelműen pozitív eredményeket hozhat az egyéni fellépéshez képest. Ugyanakkor, az egyes tagállamok eltérő gazdasági és munkaerő-piaci feltételei lehetetlenné teszik a bevándorlással kapcsolatos mélyebb együttműködést, valódi közös politika formájában. Bár uniós szinten megfogalmazódott például a magasan képzettek vonzásának igénye, ezen a területen ragaszkodnak a tagállamok leginkább a nemzeti 46 EUROSTAT i. m.

20 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR keretekhez, és ennek kapcsán a közeljövőben nem is várható komolyabb változás. Összességében tehát az uniós keretek, fórumok egyértelműen aktívabbak az elmúlt évtizedekben a migráció terén, de a tagállamok azokat szelektíven alkalmazzák, nyilván elsősorban azon területeken, ahol a szorosabb együttműködés előnyt ígér a tagállami intézkedéshez képest. Az ország-csoportonkénti vizsgálat azt mutatta: az egyes csoportok kapcsán a migrációs politika eltérő stádiumait figyelhetjük meg: a nagy befogadó államok (mint például Nagy-Britannia, Franciaország vagy Németország) már a bevándorlókisebbségek kihívásaival, a második-harmadik generáció identitásválságának kezelésével küszködnek; a nagyobb dél-európai államok (mindenekelőtt Spanyolország, Olaszország és Görögország) mindenekelőtt a gyors, nagyarányú, jelentős részben illegális bevándorlás feltartóztatásával foglalkoznak, amelynek kapcsán komoly humanitárius kihívásokkal szembesülnek; míg a közép-kelet-európai államok (többek között Magyarország, Lengyelország, Románia) alapvetően az uniós előírásoknak történő megfeleléssel és a jelentős kivándorlás fékezésével vannak elfoglalva. Jelen tanulmány csupán bepillantást adhatott az európai migrációs kihívások és dilemmák komplex rendszerébe, illetve a hatékony válaszadás nehézségeibe, az érintett államokat összehasonlító komparatív elemzés lenne szükséges a kutatás továbbviteléhez.

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés Doktori (PhD) értekezés Tari Tamás 2012 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Tari Tamás: A magyar rendőrség tevékenysége a schengeni térséghez történő csatlakozás terén 2004-2010 között

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola Innováció: a

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben