EURÓPAI KÖZJOG ÉS POLITIKA /2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI KÖZJOG ÉS POLITIKA 2. 2011/2012"

Átírás

1 EURÓPAI KÖZJOG ÉS POLITIKA / Indikatív Tételsor - Szürke Modul (Külgazdaság, CFSP, SZBJT) Külgazdasági Politika 1. Mi a vámunió? EUMSz 28. c. (1): Az Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban. 2. Mi a dömping? A Tanács 384/96 EK rendelete alapján egy termék akkor tekinthetı dömpingelt terméknek, ha az Unióba irányuló exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított rendes értéke (rendes értek = ténylegesen fizetett ár). 3. Mi a Trade Barriers Regulation? A Tanács 1984-ben megalkotta a 2641/84/EK rendeletet - az USA kereskedelmi törvényének (Omnibus Trade Act) támadó alapállású 301. szakaszát ellensúlyozandó amely az Új Kereskedelempolitikai Eszköz (ÚKE) néven vált ismertté. A rendelet helyét 1994-ben a WTO létrejöttével párhuzamosan az ún. TBR vette át. A TBR alapvetı célja, hogy a vállalkozások és szövetségeik számára lehetıséget biztosítson a nemzetközi szervezetekben, elsısorban a WTO-ban kereskedelmi érdekeik megvédésére. A TBR biztosítja számukra, hogy az EK-nál, rendszerint a Bizottságnál kezdeményezhessék a megfelelı intézkedés megtételét, ha úgy ítélik meg hogy harmadik országon piacain jogszerőtlen kereskedelmi akadályokba ütköznek, és ebbıl káruk származik. A Bizottság két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmények alapján felléphet és meghozza a megfelelı intézkedést. 4. Mi az új kereskedelempolitikai eszköz? (Részben ld. elızı kérdés) Az ÚKE alapján a Közösség által foganatosítható intézkedések megmaradtak a GATT jogi bázisán, az ipari érdekcsoportok nem jutottak az amerikaihoz hasonló meghatározó szerephez, és a döntési folyamat demokratikus és átlátható körülmények között zajlott. 5. Melyek a közös kereskedelempolitika autonóm eszközei? közös vámtarifa módosítása (a legfontosabb aut. eszköz); behozatal korlátozása - harmadik államból származó áruk; a mezıgazdasági termékek területén protekcionista tendenciák; textiltermékek: speciális szabályok; kiviteli korlátok (nem tartoznak a kiviteli szabályok alá a katonai célú eszközök, de a kettıs használatú termékek igen, exportjuk engedélyhez kötött); kivitel támogatása (elméletben uniós hatáskör, de a tagállamok mindmáig nyújtanak exporttámogatást vállalkozásaiknak); védintézkedések dömping és szubvenció esetén; TBR; egyes szakterületeken külön védelmi eszközök (bankszektor, hajózás, védjegyek); szürke zónás intézkedések. 6. Sorolja fel a közös kereskedelempolitika szerzıdéses eszközeit! Kétoldalú megállapodások: kereskedelmi (legtöbbször vámokkal kapcs. szabályok), pl. MERCOSUR-ral megállapodás; együttmőködési (egy részük kifejezetten fejlıdı országok támogatása, fejlesztési célból); 1

2 társulási megállapodások (ipari termékek preferenciális kereskedelme, kívülálló országokkal), pl. Cotonoui Megállapodás. 7. Dömping- és szubvencióellenes eljárás (Dömping fogalma: ld. 2. kérdés) amennyiben a dömping bebizonyosodik, védintézkedés csak akkor alkalmazható, ha a dömping kárt okoz (kár = Unió egy gazdasági ágazatának okozott jelentıs hátrány, azzal fenyegetés, ill. ágazat létrehozásának jelentıs hátráltatása); dömping + kár bizonyítható dömpingellenes vám (kiegyenlítı vám) kivetésének lehetısége; leggyakrabban ezt alkalmazza a számára zavaró importtal szemben; bizonyítási eljárás egyszerő, Bizottság szakértı folytatják le; vagy a Bizottság alkalmaz átmeneti vámot, vagy a Tanácsnak javaslatot tesz a vám kivetésére, de mindkét esetben rendeletet kell alkotni; jogorvoslat: EUBí-tól; csavarhúzó ügyek : Unión kívülrıl, olcsón, részegységek formájában mőszaki árut behozó összeszerelı iparágak dömpingellenes intézkedés, kivéve, ha a behozott alkatrész az összeszerelési vagy a befejezési mővelet során hozzáadott érték magasabb az elıállítási költség 25%-ánál; Szubvencionált import elleni fellépés: jogalap: Tanács 2026/97/EK r.; hasonló eljárás mint dömpingnél, de itt az állami támogatás, kedvezmény tényét kell bizonyítani; csak akkor folytatható le, ha a szubvenció specifikus, azaz a támogatást az érintett államban mőködı vállalkozások egy része kapja meg és az elosztás szempontjai nem objetívek; magánszemélyek nem rendelkeznek eljáráskezdeményezési joggal. 8. Szürke zónás intézkedések 70 olajválság után vált elterjedtté; fıleg autógyártás, vasipar, elektronika területén léteznek nagy számban megállapodások; szerzıdés tárgya: behozatal önkéntes korlátozása (export volumenének visszafogása, árpolitika megfelelı alakítása, stb.) cserében közös piacon továbbra is forgalmazhat a vállalkozás; korlátozás a legalitás határán: EU és WTO szabályai miatt nem lehetne elıírni, de az EU számára kifejezetten elınyösek. Kérdések 2 1. Mire terjed ki a közös kereskedelempolitika? EUMSz 207. c. (1): A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külsı tevékenységének elvei és célkitőzései által meghatározott keretek között kell folytatni. EUBí: a cikk nem értelmezhetı oly módon, ami a közös kereskedelempolitikát azoknak az eszközöknek a használatára szőkíteni, amelyek kizárják a fejlıdés során kialakuló újabb mechanizmusokat így: határon át zajló pénzmozgásokra, szolgáltatások nyújtására, szellemi tulajdon kereskedelmére is alkalmazható. 2

3 2. Jellemezze a védintézkedéseket! (ld. 2., 3., 8. kérdés) 3. Mutassa be a közös kereskedelempolitika (KKP) és a GATT/WTO viszonyát! KKP-t kezdetektıl fogva meghatározza az Ált. Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT); EK tagállamai a GATT tagjai is voltak, de formálisan az EK nem vált a részévé; funkcionális jogutódlás: EK átvette a GATT tagsági jogok gyakorlását a tagállamoktól (GATT szabályai KKP lényegi részét érintették); van-e közvetlen hatálya, lehet-e hivatkozni a WTO jogára az EUBí elıtt semmisségi eljárásban? EUBí hagyományosan elveti, hogy az EU jog jogszerőségét a WTO, ill. korábban a GATT szabályai alapján ítélje meg (túl rugalmasnak ítélte a GATT joganyagát, eltérési lehetıséget látott benne); mai érvelés: viszonosság hiányában, nem kerülhet sor a WTO belsı jogi alkalmazására, mivel az uniós jog WTO jog alapján történı elbírálása egyensúlytalanságot okozna + szőkebb mozgásteret az uniós intézményeknek; közös mezıgazdasági politika: lefölözések rendszerét, WTO szabályai miatt kellett átalakítani mozgóvámokká; USA is próbál nyomást gyakorolni WTO-n keresztül EU-ra, elsısorban: belsı árszint mesterséges feltornázásával, regionális fejlesztésekkel kapcsolatban. 4. Liberalizáció CFSP-ESDP EUMSz: egy közös kereskedelempolitika segítségével hozzájáruljanak a nemzetközi kereskedelemben érvényesülı korlátozások fokozatos megszüntetéséhez külkereskedelem liberalizációja egyoldalú kötelezettségvállalása, kötelezı cél; belsı piac életerıs, versenyképes vállalkozások globális versenyben is helyt állnak: akadályok csökkentése elınyt jelent; kivételek: közös mezıgazdasági politika, külviszonyokbban: fıszabályként a közösségi áruk preferál; sem harmadik államok, sem magánszemélyek részére nem teremt kikényszeríthetı jogosítványt; általános külpolitikai célokat és érdekeket is szolgál: alapvetı értékek (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, egyenlıség, stb.) érvényre juttatását szolgálja. 9. Mi a közös stratégia? Európai Tanács fogadja el, egyhangú szavazás; fontos közös érdek : adott régió, ország földrajzi közelsége gazd-i és pol-i stabilitásához főzıdı érdek EU biztonságát fenyegetı veszély nagysága; Európai Biztonsági Stratégia (2003) 5 fı veszélyforrás: terrorizmus, tömegpusztító fegyverek elterjedése, regionális konfliktusok, bukott államok, szervezett bőnözés; 3 stratégiai cél: felvenni a küzdelmet a fı veszélyekkel, biztonságra kell törekedni az EU szomszédságában, hatékony multilateralizmusra épülı nk-i rend. 10. Mi az együttes fellépés? EU Tanácsa fogadja el, egyhangú szavazás; minısített többség, ha közös stratégián alapul; meghatározott, konkrét helyzetre (terrorizmus, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem). 11. Mi a közös álláspont? EU Tanácsa fogadja el, egyhangú szavazás vagy minısített többség; ha közös stratégián alapul; nem tevıleges fellépés, hanem közös vélemény, értékelés. 3

4 12. Mit jelent az ACP-országok kifejezés? Afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni országok összefoglaló neve. Közel 50 afrikai, ill karib-tengeri és csendes-óceáni országot takar. 13. Kikre vonatkozik és mire terjednek ki a transzatlanti kapcsolatok? EU-USA kapcsolatok; USA és egyes európai országok NATO-n belüli kapcsolatrendszere; USA uniós és nem uniós államokkal fenntartott gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok; a két kontinens közti gazdasági, ill. a civil szférába tartozó társadalmi, kulturális kapcsolatok. 14. Mi a szomszédsági politika? 2007 után: új szomszédok keleti dimenzió: Örményo., Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Ukrajna, Moldávia; déli dimenzió: Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Szíria, Palesztin Hatóság; megfontolás: legyen biztonság a közvetlen szomszédságban + érvényesüljenek az EU gazdasági érdekei a térségben; pénzügyi segítségnyújtás: INTERREG-, PHARE-, TACIS-, CARDS-, MEDA-programok, ENPI (Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz); Kelet: együttmőködési megállapodások Örményo. ( 99), Azer. ( 99), Fehéroroszo. ( 95), Grúzia ( 99), Ukr. ( 94, közös stratégia: 99); 2007: Fekete-tengeri Szinergia; Dél: Barcelonai folyamat, cél: 2010-re szabadkereskedelmi övezet kiépítése. 15. AEAN: Association of Southeast Asian Nations, Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége ASEM: Asia-Europe Meeting, Ázsia-Európa Találkozó (2011) 16. Európai Biztonsági Stratégia Az Európai Tanács 2003 decemberében fogadta el; I. Globális kihívások, fı veszélyek: - terrorizmus: az unió mind célpontja, mind bázisa a nemzetközi terrorizmusnak, közös fellépés nélkül nem lehet hatékonyan fellépni a számtalan emberéletet és óriási anyagi áldozatot követelı támadásokkal szemben; - a tömegpusztító fegyverek elterjedése: potenciálisan a legnagyobb veszély, kiváltképp, ha terroristák kezébe kerülnek nukleáris, vegyi, vagy biológiai fegyverek; - regionális konfliktusok: veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot, mind közvetlenül, mind közvetetten, valamint a kisebbségeket és az emberi jogok érvényesülését; - mőködésképtelen államok: a korrupció, a hatalommal való visszaélés, a gyenge intézményrendszer, a felelısségre vonhatóság hiánya gyengítik az állam stabilitását, példaként Szomália, Libéria vagy Afganisztán említhetık; - szervezett bőnözés: Európa fı célpontja a kábítószer-, nı- és fegyverkereskedelemnek.ii. A stabilitás megteremtése Európában és azon túl: Érdekünk, hogy a határainkon fekvı országok jó kormányzás alatt álljanak. A 2004-ben indított európai szomszédságpolitika támogatja ezt a folyamatot. Kalózkodás: az EU az elsı tengeri EBVP-misszió, az ATALANTA létrehozásával reagált a kialakult helyzetre, és célja, hogy az érintett országokkal és az egyéb nemzetközi szereplıkkel köztük a NATO-val közösen megakadályozza a Szomália partjainál tapasztalható kalózkodást. Kézi- és könnyőfegyverek (SALW), szórt lıszerek és taposóaknák; Fokozott együttmőködés, partnerség; Stratégiai célok: A kor kihívásaival szemben csak a globális gondolkodásmód és a lokális szinten megnyilvánuló hatékony cselekvés szintézise nyújthat védelmet. A dokumentum három stratégiai célt nevez meg: - fel kell venni a küzdelmet a fı veszélyekkel: az unió megalkotta az európai letartóztatási parancsot, fellépett a terroristák finanszírozásával szemben, támogatja a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség munkáját, fellép a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen és közremőködik a bukott államokban a jó kormányzás helyreállításában (Balkán, Afganisztán); 4

5 - biztonságra kell törekedni az unió szomszédságában is: az EU új szomszédságpolitikát alakít ki a Balkánnal, a Közel-Kelettel és a Mediterrán térséggel; - szükség van egy hatékony multilateralizmusra épülı nemzetközi rendre: a globális kihívásokra csak egy erıs nemzetközi közösség adhat átfogó megoldásokat, az EU elkötelezett a nemzetközi jog tisztelete és továbbfejlesztése mellett és az ENSZ Alapokmányát tekinti a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó legfontosabb keretnek. 17. Melyek a CFSP kialakulásának fıbb állomásai? a) A NYEU elfogadása A Nyugat-európai Unió (NYEU) újraélesztése 1984-ben kezdıdött meg. Az európai biztonság szempontja egyre inkább elıtérbe került a külügyminiszterek októberi Római nyilatkozatát követıen ben elfogadták a Hágai Platform nevő dokumentumot, melyben leszögezték, hogy az európai integráció nem valósulhat meg Nyugat- Európa biztonsága és védelme nélkül. b) A hidegháború vége A hidegháború végével felgyorsultak az események, a közös ellenség hiánya és a rohamos mértékben átrajzolódó geopolitikai viszonyok újabb és újabb kihívások elé állították az EK tagállamait. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai és európai érdekek már korántsem harmonizálnak annyira, mint korábban, sıt helyenként akár konfliktusba is kerülhetnek egymással. A kilencvenes évek: a) A petersbergi feladatok Az 1992-ben hatályba lépett Maastrichti Szerzıdés amellett, hogy intézményesítette a KKBP-t, megteremtette a közös védelempolitika kialakulásának feltételeit. J. 4. cikk (1) bekezdés. A közös kül- és biztonságpolitika magában foglalja az Európai Unió biztonságára vonatkozó valamennyi kérdést, beleértve végül egy közös védelmi politika meghatározását, amely idıvel közös védelemhez vezethet. Ezzel egy idıben a NYEU székhelye Londonból átkerült Brüsszelbe. A NYEU minisztereinek 1992-es értekezlete a Bonn közelében található Hotel Petersbergben. Az Amszterdami Szerzıdés gyakorlatilag beemelte a Petersbergi feladatokat az uniós szerzıdésbe ezzel még szorosabbra főzve a viszonyt a NYEU és az EU között. b) A St. Malo-i nyilatkozat Az elsı igazán nagy változást az decemberi francia-brit közös nyilatkozat jelentette. A brit miniszterelnök már az októberi, Pörtschachban megtartott uniós találkozón is elégedetlenségének adott hangot az európai védelmi képességek gyengesége kapcsán. Ezentúl a brit külpolitika korábban is aktívabb szerepet töltött be a nemzetközi konfliktuskezelésben és a kilencvenes évek során érzékenyebben reagált az Egyesült Államok azon igényére is, mely az európai államok nagyobb felelısségvállalását sürgette a nemzetközi biztonság szavatolása terén. c) Az Európai Tanács kölni döntése Az Európai Tanács St. Malo-t követı, júniusi ülésén Kölnben az unió állam- és kormányfıi leszögezték, hogy a közös kül- és biztonságpolitikának önálló katonai képességekkel kell rendelkeznie a válságmegelızés és válságkezelés terén. d) Az Európai Tanács helsinki döntése 1999 decemberében, az EiT helsinki ülésén pedig döntöttek a közös biztonság- és védelempolitika autonóm képességeinek kialakításáról. A konferencia során mintegy katonára, 400 harci légi jármőre és 100 vízi jármőre tettek felajánlást a résztvevık. Ezen alapul az ún. Force Catalogue. e) Az Európai Tanács Santa Maria de Feirában A helsinki ülés után az EiT 2000 júniusában Santa Maria de Feirában (Portugália) tartott értekezletén döntött a gyorsreagálású civil képességek kialakításáról (polgári válságkezelés). A közös biztonság- és védelempolitika fejlıdésével párhuzamosan, a Nizzai Szerzıdés hatálybalépésének idejére tartalmilag kiüresedett a NYEU. A közös 5

6 biztonság- és védelemi politika a közös kül- és biztonságpolitika szerves részévé vált és polgári és katonai eszközök igénybevételével biztosítja mőveleti képességét. f) Az Európai Tanács sevillai döntése Az állam- és kormányfık 2002-ben, Sevillában megállapodtak abban, hogy a nemzetközi terrorizmussal szembeni harc jegyében tovább feljesztik a közös kül- és biztonságpolitikát és növelik az európai biztonság- és védelempolitika mőködıképességét. 18. Melyek az ESDP kialakulásának fıbb állomásai? a Maastrichti Szerzıdés (1992) intézményesítette a KKBP-t és megteremtette a közös védelempolitika kialakulásának feltételeit; a St. Malo-i nyilatkozat (1998) szerint az EU-nak hiteles és önálló katonai erıre támaszkodó, saját cselekvési képességekkel kell rendelkeznie; az EiT helsinki ülésén (1999) pedig döntöttek a közös biztonság- és védelempolitika autonóm képességeinek kialakításáról; fontos cél az EU és az Egyesült Államok közötti feszültség elkerülése, a Berlin plus együttmőködési megállapodások (2003) abban az esetben teszik lehetıvé az EU számára a NATO struktúráinak és eszközeinek használatát, ha a NATO úgy döntene, hogy az adott helyzetben nem kíván fellépni; A 2003-as Európai Biztonsági Stratégia az EU, mint világpolitikai szereplı közös kül- és biztonságpolitikai stratégiája, mely a potenciális veszélyforrásokat és a fıbb stratégiai célokat tartalmazza; az EU jelenleg mintegy 20 EBVP-akciót mőködtet, legutóbbi a líbiai válság uniós kezelésére hivatott EUFOR LIBYA. 19. Melyek a közös kül- és biztonságpolitika másodlagos jogforrásai? AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/1638/EK RENDELETE - az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról; COUNCIL REGULATION (EC) No 416/ amending Regulation (EC) No 2820/98 applying a multiannual scheme of generalised tariff preferences for the period1 July 1999 to 31 December 2001 so as to extendd uty-free access without any quantitative restrictions to products originating in the least developed countries; COUNCIL REGULATION (EC) No 2501/ applying a scheme of generalised tariff preferences for the period from 1 January 2002 to 31 December 2004; REGULATION (EC) No 1726/2000 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on development cooperation with South Africa; A TANÁCS 2666/2000/EK RENDELETE - az Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról, az 1628/96/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl, továbbá a 3906/89/EGK és az 1360/90/EGK rendelet, valamint a 97/256/EK és az 1999/311/EK határozat módosításáról; COUNCIL REGULATION (EC, EURATOM) No 99/ concerning the provision of assistance to the partner States in Eastern Europe and Central Asia Kérdések 2 9. Mutassa be az európai-mediterrán együttmőködést! 70-es évektıl: elsı generációs társulási megállapodások Közösség piacra szabad bejutást engedélyez; euro-mediterrán konferencia Barcelonai Nyilatkozat, Barcelonai folyamat (eddig össz. 16 milliárd támogatás); BNy.: béke és stabilitás közös megteremtése, gazdasági és pénzügyi együttmőködés, partnerség szociális, kulturális és humán ügyekben; 2010-re cél: szabadkereskedelmi övezet kiépítése. 10. Mutassa be az EU külpolitikáját az emberi jogok és demokrácia, illetve a humanitárius segélyezés területén! 6

7 évi 100 millió : demokrácia, jogállamiság, civil társadalmak erısítése; emberi jogok eszméjének terjesztése; halálbüntetés elleni folytatott harc; kínzás, büntetlenség elleni küzdelem; rasszizmus, idegengyőlölet, bennszülött népek diszkriminációja elleni harc; Tanács: két rendelet 99 lehetıvé tette költségvetési források ezirányú felhasználását; Bizottság: A demokrácia és emberi jogi kezdeményezés es programdokumentum ; as emberi jogi stratégia célkitőzései: emberi jogok iránti tisztelet növelése; civil társ. szerepének növelése, emberi jogi akciótervek támogatása, bizalomépítés, transzparencia. EU legnagyobb humanitárius donor : évi több mint 30 milliárd a fejlıdı országok támogatására ( élelmiszer- és tiszta víz ellátás, oktatási, kulturális, eü. és szociális rendszer kiépítése, veszélyeztetı betegségek AIDS elleni harc); tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a GNP-jük 0,7%-át fogják segélyezésre fordítani, de a követelmények csak Dánia, Lux., Holl., Svédo. felel meg; fı célterületek: Irak, Afg., palesztin területek, Afrika, elfelejtett krízisterületek (Csecsenföld, Nepál, Haiti, stb.), Nyugat-Szahara; EU Humanitárius Segélyek Hivatala: milliárd ; 2002: Víz az életért program: tiszta víz és alapvetı higiéniai eszközök legszegényebb országoknak; afrikai békeprogram. 11. Melyek a tipikusan alkalmazott módszerek és eszközök az EU külpolitikájában? a konfliktusokra túlnyomó többségében a gazdaságilag és társadalmilag elmaradott, rendkívül szegény, szociális és etnikai feszültségekkel terhelt országokban kerül sor, ezért az EU számos hagyományos és új eszközt használt a potenciális konfliktusok megelızése érdekében; periférián lévı fejlıdı országok megsegítése: ált. preferenciák rendszere (GSP); emberi jogi klauzulák: emberi jogok védelme érdekében a harmadik országokkal kötött kereskedelmi, társulási, ill. együttmőködési szerzıdésekben; szankciók: kereskedelmi, pénzügyi, embargók, utazási korlátozások, stb.; csatlakozási tárgyalások megkezdésének, taggá válás potenciális esélyének a meglebegtetése leghatékonyabb eszköz, feltételek. SZBJT 20. Mi az irreguláris migráció? a reguláris (hazai és nemzetközi szabályokkal összhangban álló vándorlás) ellentéte; két nagy alkategória: a) kényszervándorlás a menekült próbál megszökni üldözıi elıl és védelmet találni egy másik országban; b) illegális vándorlás nincs köze a menedékjoghoz, a migráns megsértette a belépésre vonatkozó szabályokat, vagy csak pl. túllépte a legális tartózkodás idejét, stb. 21. Mi a Dublin II.? 2003 óta alkalmazandó, lényege: minden menekülı jusson hozzá az eljáráshoz, biztosan legyen olyan tagállam, amely érdemben dönt az ügyében; a menekültügyi kérelmet lehessen valamely államhoz kapcsolni, függetlenül attól hogy hol nyújtotta be; A kritériumok hierarchiája (releváns idıpont: az elsı kérelem beadásának pillanata): 1. Kísérı nélküli kiskorú, elismert menekült családtag, majd családtag, aki kérelmezı 2. Tartózkodási engedély, vízum 3. Jogellenes (külsı) határ átlépés, ahol történt 4. Vizummentesség és tranzit repülıtéri kérelem esetén amely állam engedélyezte a (vízummentes) belépést (ahol beadja) 5. Ha a fentiek alapján nem állapítható meg: ahol beadja állam felelıs érte, a belépéstıl számított 1 évig 7

8 kérelmet benyújtását követıen mihamarabb, de legfeljebb három hónapon belül kell az illetékesnek vélt államot megkeresni két hónapon belül válaszadási kötelesség, a hallgatás beleegyezés; fellebbezés: átadásról és visszaadásról szóló döntés ellen. 22. Mi az átmeneti védelem? a tömeges beáramlás (= nagyszámú menekülı érkezése nem Uniós tagállamból, mert el kellett hagynia hazáját és nem tud biztonságos és emberi körülmények között oda visszatérni, különösen azért, mert ott fegyveres konfliktus vagy feltartóztathatatlan erıszak dúl, esetleg rendszeres vagy általános emberi jogsértés zajlik vagy fenyeget) esetén nyújtandó védelem, amelyre a vonatkozó irányelvet, ig kellett átültetni a belsı jogba; két cél: - menekülıknek nyújtandó védelem közös, standardjainak meghatározása; - áldozatvállalás kiegyensúlyozása tagállamok között, tehermegosztás; Tanács döntése alapkán, védelem idıtartama egy év, amit kétszer fél évvel meghosszabbítható; átmeneti védelmet élvezı helyzetét az elismert menekültekéhez hasonlóan szabályoz: pl. elıírás hogy megnyissák elıttük a munkaerıpiacot, családegyesítést nem lehet megtagadni; 2011: arab tavasz líbiai menekülteknek nem adta meg a Tanács, mivel többségük vendégmunkás volt Líbiában és volt hova hazatérnie Afrikán belül. 23. Mi a kiegészítı védelem? ma már a menekültek, fıleg polgárháború, kámforrá vált állam helyére lépı céltalan erıszak, vagy a radikális szélsıségek elıl menekülık új szabályozás szükséges; subsidiary protection : arra a menekültnek nem minısülı személyre terjed ki, akivel kapcsolatban valós a kockázata annak, hogy saját országába visszatérése esetén súlyos sérelmet szenvedne (= halálbüntetés, kivégzés, kínzás, embertelen bánásmód, büntetés); Elgafaji -ügy: Hollandiában kérelmezı házaspár arra hivatkozott, hogy a férj Irakban egy repülıtéren dolgozott, biztosítva a repülıtérrıl az ún. zöld zónába való szállítás során a személyzet biztonságát fenyegetettségnek ítélték meg, Bíróság: minél súlyosabb a fenyegetés, annál kevésbé kell bizonyítani, hogy konkrétan a kérelmezı személye ellen irányul. 24. Mit jelent a kölcsönös elismerés elve? polgári jogi és bőnügyi együttmőködés alapelve, a tamperei Európai Tanács következtetései fogalmaztak meg; az államok elfogadják és végrehajtják a másik tagállam bőnüldözı vagy büntetı hatóságainak döntését, még akkor is, ha hasonló helyzetben a saját joguk eltérı lépéseket tenne indokolttá lemondanak a kettıs inkrimináció elvérıl / ne bis in idem elvét tiszteletben tartva tartózkodnak a BE lefolytatásáról akkor is, ha a másik állam felmentette, vagy feltőnıen enyhe ítélettel sújtotta a vádlottat; szakirodalom szerint aggályos. 25. Mi az elfogatóparancs? egy tagállamban kibocsátott igazságügyi hatósági határozat, amely azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam a büntetıeljárás lefolytatása, szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a keresett személyt elfogja és átadja [A kiadatás terén az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló kerethatározat, 2002., 1. cikk (1) bek.] 26. Mi az OLAF? Európai Csaláselleni Hivatal, Bizottság ai döntésével alapította; nem rendıri nyomozó szerv, hanem a Bizottság adminisztratív egysége; mind a Közösség szervezetén belül, mind a tagállamokban és harmadik államokban is vizsgálódik; egyfelıl arra törekszik, hogy a közösségi bevételek (pl. értéktöbbletadó) eltőnését megakadályozza, másfelıl hogy a kifizetések jogszerőek legyenek; teljes függetlenséget élvez. 27. Mi az Eurojust? 8

9 2002-ben hozták létre, Hágában mőködik, bírák, ügyészek vagy rendırségi tisztviselık 27 tagú testülete; EUMSz 85.c.: feladata a két vagy több tagállamot érintı, ill. a közös alapokon való bőnüldözést szükségessé tevı súlyos bcs-k kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetıeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkezı nemzeti bőnüldözı hatóságok közötti megfelelı koordináció és együttmőködés megfelelı támogatása és erısítése, a nemzeti hatóságok, ill. az Europol által végzett operatív cselekmények és az általuk szolgáltatott információk alapján. nem európai ügyészég: nem rendelhet el nyomozást, vádat sem emelhet, de a hatáskörébe tartozó bőncselekménnyel kapcsolatban felkérheti pl. a tagállami hatóságot, hogy járjon el az ügyben, vagy éppen tartózkodjon; eljárhat valamely tagja révén, de testületként is; 28. Mi az Európai Igazságügyi Hálózat? Tanács 2001-ben döntött a ~ felállításáról polgári és kereskedelmi ügyekben, amely a bírósági együttmőködést nemzeti kapcsolattartó pontok hálózata formájában hozza létre; több nyelven beszélı bírák, tájékoztatással segítenek: pl. ha egy finn bíró közvetlenül a görög helyi bírósághoz vagy alpereshez akar eljuttatni egy iratot, akkor nem kell ezernyi kis sziget közigazgatási beosztását tanulmányoznia és kifundálnia, hogy melyik görög bíróság illetékes az ügyben; ehelyett felhívja a görög partnerét, a kapcsolattartó pontot; saját hozzáféréső számítógépes kapcsolat. 29. Mit jelent ma SZBJT érvényesülésének területe? Az EUMSz, az SZBJT cím alatt a következı négy egységet különbözeti meg: 1) ellenırzés a határon, bevándorlás, menekültügy; 2) igazságügyi együttmőködés polgári ügyekben; 3) igazságügyi együttmőködés büntetıügyekben; 4) rendırségi együttmőködés. valójában nincs világos képlet: Bizottság szerint gyermekek jogai, adatvédelem, EU polgárság és alapjogok, határellenırzés, schengeni politika, menekültügy, igazságügyi együttmőködés polgári, büntetıügyekben, kábítószer-politika összehangolása. 30. Ki a menekült a kvalifikációs irányelv szerint? A Tanács 2004/83/EK irányelve, a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeirıl és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról, 2. cikk c) pont: Kérdések 2 harmadik ország olyan állampolgára, aki faji, illetıleg vallási okok, nemzeti hovatartozása, politikai meggyızıdése avagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatti üldöztetéstıl való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldöztetéstıl való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy olyan hontalan személy, aki korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva a fenti okoknál fogva nem tud, vagy az üldöztetéstıl való félelmében nem akar oda visszatérni, és rá a 12. cikk nem vonatkozik 13. Ismertesse az EU egykori harmadik pillére által magába foglalt kilenc területet! 1) azilumpolitika; 2) tagállamok külsı határainak személyek általi átlépését szabályozó és az ezek ellenırzésére vonatkozó normák; 3) bevándorlási politika és a harmadik államok állampolgáraival (tartózkodásával, illegális migrációjával) kapcsolatos politika; 4) harc a kábítószer-függıség ellen; 5) harc a nemzetközi mérető csalások ellen; 6) igazságügyi együttmőködés polgári ügyekben; 7) ~ büntetıügyekben; 8) vámegyüttmőködés; 9

10 9) rendırségi együttmőködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bőnözés más súlyos formáinak megelızése, és az ellenük folytatott harc céljából, beleértve az Europolt. 14. Ismertesse az EU tagállamai közötti rendırségi együttmőködés legfontosabb szabályait! jogi keretek: EUMSz c., Kölcsönös bőnügyi jogsegély egyezmény c., kerethatározat a közös nyomozócsoportok felállításáról; megerısödött információcsere: központi kapcsolattartó pontok, összekötı tisztek ( komoly bőnügyi veszély esetén kölcsönösen informálják egymást, harmadik országokba telepítettek); Schengeni Végrehajtási Egyezmény: kiadatási bőncselekménnyel gyanúsított személy megfigyelését, akkor is az üldözı állam rendıre folytassa, ha másik schengeni állam terültére lép át fıszabályként: csak a területi állam elızetes engedélyével tehetı meg, de 13 különös súlyos és veszélyes bcs. esetén anélkül is (pl. emberölés, gyújtogatás, stb.); határon átnyúló forrónyomos üldözés: szárazföldi határt átlépı gyanúsított/szökevény a szomszédos ország területén is üldözhetı schengeni együttmőködésben résztvevı államokban nyilatkozniuk kellett, hogy mely bcs.-k esetében ismerik el ezt a jogot, az ország milyen mélységében és hogy megadják-e a jogot az átmeneti ırizetbe vételhez szövevényes kép, a hozzáférés elve javasolt orvosolni; közös nyomozócsoportok: csak az érintett államok megállapodásai hozhatnak létre. 15. Ismertesse az EU tagállamai közötti büntetı igazságügyi együttmőködés fontosabb szabályait! Cél (itt is): Kölcsönös elismerés és a szabályok harmonizációja; Intézkedések: -a bírósági ítéletek és határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése, -a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelızése és rendezése, -bírák, ügyészek képzésének támogatása, - az igazságügyi szervek közötti együttmőködés megkönnyítése: a büntetı eljárások és a határozatok végrehajtása terén; Szabályozási minimumok (a tagállamok jogi hagyományai és jogrendszerei közötti különbségek figyelembevételével): - bizonyítékok kölcsönös elfogadhatósága, - személyek jogai a büntetıeljárásban, - a sértettek jogai, - a Tanács egyhangú döntésével idevont egyéb kérdések terén. További intézkedések: - az anyagi büntetıjog harmonizálása (tényállások, büntetési tételek) több államra kiterjedı különösen súlyos bőncselekmények esetében. (Terrorizmus, emberkereskedelem és a nık és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetıeszközök hamisítása, számítógépes bőnözés és szervezett bőnözés.); Itt is: vészfék ha büntetı igazságszolgáltatási rendszerének alapvetı vonatkozásait érintené EiT elé viheti; Bőnmegelızés: intézkedések, amelyek nem jelentenek harmonizációt; Eurojust: nemzeti nyomozás indítás, javaslat bőnvádi eljárás indítására, ezek összehangolása és az igazságügyi együttmőködés erısítése (kooperálva az Európai Igazságügyi Hálózattal); Felhatalmazás, hogy az Unió pénzügyi érdekei tekintetében az Eurojustból Európai Ügyészséget hozzanak létre. (Közvetlenül nyomoz, vádat emel nemzeti bíróság elıtt). 16. Ismertesse az EU tagállamai közötti polgári igazságügyi együttmőködés fontosabb szabályait! Cél: kölcsönös elismerés és a szabályok harmonizációja, a határon átnyúló ügyintézés könnyítése; Intézkedések: - a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és azok végrehajtása, - a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történı kézbesítése, 10

11 - a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetısége, - együttmőködés a bizonyításfelvétel terén, - tényleges hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz, - a polgári eljárások zökkenımentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése, akár perjogi harmonizáció árán, - alternatív vitarendezési módszerek, - képzés. 17. Mutassa be az uniós vízumszabályokat! legfontosabb uniós jogszabály: EU vízumkódex (2009); hat hónapos idıszakban, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok (ún. schengeni vízumok) kiadásának eljárásra és feltételeire vonatkozik; fıszabály: harmadik országbeli állampolgárok esetében kell alkalmazni, akik a külsı határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek; aki egyszer kérte és megkapta, annak nem kell az összes meglátogatni kívánt állam külképviseletét megkeresnie; kb. 140 ország állampolgárai minısülnek vízumkötelesnek, az EU-ba történı beutazáskor; vízumkérelmet azon illetékes tagállam konzulátusa vizsgálja meg és hoz róla döntést, amelynek illetékességi területén a kérelmezı jogszerően lakóhellyel rendelkezik; Elsı vízumkérelme benyújtásakor a kérelmezınek személyesen meg kell jelennie. Ekkor a kérelmezıtıl a következı biometrikus azonosítókat kell bekérni: - fénykép, amelyet a kérelemmel egyidejőleg szkennelnek be vagy készítenek el, és - tíz, lapos ujjlenyomat, amelyet digitálisan rögzítenek; A kérelmezınek 60 EUR vízumdíjat kell lerónia. Kérelmet elutasítják, ha pl. hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányt mutat be; nem indokolja meg a tervezett tartózkodás célját és körülményeit; olyan személy, akire vonatkozóan a SIS beléptetési tilalmat elrendelı figyelmeztetı jelzést adtak ki; stb. 18. Melyek a közös menekültpolitika céljai? Tanács úgy ítéli meg, hogy itt az ideje, hogy a tagállamok közötti kölcsönös felelısségvállalás és szolidaritás, továbbá a harmadik országokkal való partnerség jegyében új lendületet adjanak egy olyan közös bevándorlási és menekültügyi politika meghatározásának, amely figyelembe veszi mind az Európai Unió kollektív érdekét, mind pedig az egyes tagállamok sajátosságait. Ennek jegyében és figyelemmel a Bizottság június 17-i közleményére, az Európai Tanács úgy határoz, hogy ünnepélyesen elfogadja ezt az európai bevándorlási és menekültügyi paktumot. Tudatában annak, hogy a paktum teljes kör? végrehajtása egyes területeken a jogi keret különösen a szerzıdésbeli jogalapok továbbfejlesztését teheti szükségessé, az Európai Tanács a következı öt alapvetı kötelezettségvállalást teszi, amelyek konkrét intézkedésekké tételének nyomon követésére különösen a hágai programot 2010-ben felváltó program keretében kerül sor: a legális bevándorlás megszervezése az egyes tagállamok által meghatározott prioritások, igények és befogadóképesség figyelembevételével, valamint az integráció támogatása, küzdelem az illegális bevándorlás ellen, különösen az illegálisan tartózkodó külföldieknek a származási országukba vagy egy tranzitországba történı visszatérésének biztosítása révén, a határellenırzések hatékonyságának fokozása, a menedéket nyújtó Európa létrehozása, globális partnerség kialakítása a származási országokkal és a tranzitországokkal, a migráció és a fejlesztés közötti szinergiák elısegítése révén. 19. Ismertesse a korrupció, a közösségi csalás és a pénzhamisítás uniós szabályait! A) pénzmosás joganyag terjedelmes: 91-ben elfogadott, 2001-ben módosított irányelv a pénzügyi intézmények pénzmosás céljára való felhasználásáról; kerethatározat (2001) a pénzmosás büntetendıvé tételérıl; 11

12 pénzmosás három megvalósítási formája: 1) bőnözıi tevékenységbıl származó vagyoni érték átadása, átalakítása, átutalása az eredet elrejtésének szándékával, 2) ilyen vagyoni érték valódi természetének, valóságos tulajdonosának elrejtése, a vagyoni érték jellegének eltitkolása végett, 3) a tárgyi bőnpártolás, orgazdaság is. vagyoni érték: ingó, ingatlan, bármilyen eszmei tulajdon, vagyoni értékő jog; ie. célja: hitel- és pénzintézeteket arra kényszerítse, azonosítsák a saját ügyfeleiket, ill. bárkit aki 15e -nál nagyobb értékő tranzakciót kíván végrehajtani + jelentés a megfelelı szervnek; kerethatározat: tagállamok sújtsák legalább négy évig terjedı maximális szabadságvesztés büntetéssel, valamint jogrendszerükben tegyék lehetıvé a bőncselekménybıl eredı jövedelem, vagy azzal egyenértékő vagyon elkobzását; Pénzmosással Foglalkozó Pénzügyi Akciócsoport (FATF) G7 csúcstalálkozón létrehozott kormányközi testület, a pénzmosás leküzdését szolgáló szabványokat alakítja ki. B) korrupció Bizottság: hatalommal visszaélés magánelıny megszerzése érdekében ; 97: Korrupcióellenes egyezmény állam büntesse, mind az aktív, mind a passzív vesztegetést; bcs.-t megvalósítja: bármiféle elıny ígérete/kérése/adása/elfogadása tisztviselı, harmadik személy javára, azért hogy a hivatalos személy kötelességét megszegve, cselekedjen vagy tartózkodjon a kötelessége szerinti vagy mőködésével kapcsolatos cselekvéstıl; egyezmény megkívánja az államoktól, hogy hatékony, arányos, és visszatartó erejő szankciókat alkalmazzanak + meghatározza a joghatósági szabályokat; büntetési tételkeret minimuma: 1 év szabveszt, vesztegetésért felelıs jogi személyt is sznakcionálja; EUBi csomagot fogadott el a korrupcióellenes küzdelemrıl: GRECO (Group of States Against Corruption, az Európa Tanács keretében mőködik) munkájában történı részvétel; EU Anti-korrupciós jelentésre vonatkozó javaslata. C) csalás Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó egyezmény (2002); hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozattétel, dokumentumok benyújtása, ha ez közösségi költségvetési források jogosulatlan használatára vezet; információ-visszatartás; megítélt támogatás eltérítése. 12

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4. Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.2.2. COM(2016) 50 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz A közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI))

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 27.2.2013 2012/2322(INI) JELENTÉSTERVEZET az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság EGK cél: a tagállamok közös piacának kiépítése közös piac: olyan terület, ahol az áruk, szolgáltatások,

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

Tájékoztató az EKP 2 vizsgához

Tájékoztató az EKP 2 vizsgához Tájékoztató az EKP 2 vizsgához A tájékoztató tételsor csupán indikatív jellegű! Célja, hogy a hatékonyabb tanuláshoz és az eredményesebb vizsgázáshoz segítséget nyújtson. A kérdések megjelenhetnek a vizsgákon,

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi

Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek 1 Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: protekcionizmus és szabadkereskedelem SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi korlátozások

Részletesebben

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 E melléklet azokat a jogalapokat sorolja fel, amelyek vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben létrehozott rendes jogalkotási

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0139/1. Módosítás

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0139/1. Módosítás 5.3.2014 A7-0139/1 1 21 a bekezdés (új) 21a. felszólítja az uniós tagállamokat, hogy ejtsék az Edward Snowden elleni esetleges büntetıjogi vádakat, és nyújtsanak számára védelmet, és következésképpen akadályozzák

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 22/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, IX. MELLÉKLET

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A SCHENGENI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA

Részletesebben

JOZEF BALGA A KÖLCSÖNÖS BŐNÜGYI JOGSEGÉLY AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDSZERÉBEN. Bevezetés

JOZEF BALGA A KÖLCSÖNÖS BŐNÜGYI JOGSEGÉLY AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDSZERÉBEN. Bevezetés JOZEF BALGA A KÖLCSÖNÖS BŐNÜGYI JOGSEGÉLY AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDSZERÉBEN Bevezetés Az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozata 1948-ban, valamint az ENSZ közgyőlése által elfogadott Polgári és Politikai

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások Ez évben lett öt éves az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiája. Az EU Bizottsága 2010 júliusában

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Közös kül- és Kereskedelempolitika

Közös kül- és Kereskedelempolitika Közös Kereskedelempolitika Előadás-vázlat Sonnevend Pál A közös kereskedelempolitika tárgya, jelentősége Tárgy: az Unión kívüli államokkal folytatott kereskedelem Jelentőség: szükségszerű velejárója a

Részletesebben

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés,

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

T/2691. számú. törvényjavaslat

T/2691. számú. törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2691. számú törvényjavaslat az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttmőködési

Részletesebben

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET Európai Parlament 2014-2019 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2015/0062(NLE) 28.8.2015 *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és az Egyesült Arab Emírségek közötti, a rövid távú tartózkodásra

Részletesebben

T/1762. számú törvényjavaslat

T/1762. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGA 1 L L Érkezett : 2014 OKT 2 7. T/1762. számú törvényjavaslat az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

Részletesebben

AF/CE/CH/FRAUDE/hu 1

AF/CE/CH/FRAUDE/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/CH/FRAUDE/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN I.

A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN I. A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN I. Európai Közjog és Politika 2008. április 22. Jeney Petra ELŐADÁSVÁZLAT 1. Alapkérdések 2. A bel- jogszabályi kerete (EUSZ, Amszterdami

Részletesebben

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása

Részletesebben

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP)

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) Valki László 1 Európa változó identitása Hidegháború végéig (1990-ig) SZU-val szemben NATO-val együttműködve önállóságra törekvés USA-val szemben is Hidegháború

Részletesebben

I. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió

I. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió Európai Tanács Brüsszel, 2016. december 15. SN 97/16 Az Európai Tanács következtetései a migrációról, Ciprusról és Ukrajnáról (2016. december 15.) I. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió 1. Az Európai Tanács emlékeztet

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.2.2010 EP-PE_TC1-COD(2009)0105 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2010. február 10-én került

Részletesebben

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01)

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01) NIZZAI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSEK ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (2001/C 80/01) ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.12.2005 EP-PE_TC2-COD(2003)0282 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.12.2005 EP-PE_TC2-COD(2003)0282 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.12.2005 EP-PE_TC2-COD(2003)0282 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. december 13-án került

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá C 67/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2.20. A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti

Részletesebben

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók) Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók) I. Szankciók jogalapjai I.1. ENSZ szankciók Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya

Részletesebben

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 5/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: JEGYZŐKÖNYV, II. MELLÉKLET JOGI

Részletesebben

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12.

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGESSÉGE Egymásra utaltság (természeti erıforrások hiánya) Méretgazdaságosság (technikaitechnológiai fejlıdés) Komparatív elınyök 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM (Csíkszereda 2006. május 7.) INTEGRÁCIÓ ELMÉLETBEN PREFERENCIÁLIS VÁMÖVEZET: a résztvevők vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Lehet

Részletesebben

112/2011. (XI. 24.) VM rendelet

112/2011. (XI. 24.) VM rendelet http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=141630.573350 112/2011. (XI. 24.) VM rendelet Hatályos: 2011.11.25-2011.11.25 Jogszabálykeresı Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó

Részletesebben

EGYÜTTES NYILATKOZATOK. Együttes nyilatkozat a megállapodás 22. és 29. cikkéről

EGYÜTTES NYILATKOZATOK. Együttes nyilatkozat a megállapodás 22. és 29. cikkéről EGYÜTTES NYILATKOZATOK Együttes nyilatkozat a megállapodás 22. és 29. cikkéről A felek kijelentik, hogy a 22. és 29. cikk végrehajtása során a Stabilizációs és Társulási Tanács keretében megvizsgálják

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

ELŐADÁSVÁZLAT A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN II. Határőrizet, határellenőrzés a Schengeni egyezmény

ELŐADÁSVÁZLAT A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN II. Határőrizet, határellenőrzés a Schengeni egyezmény A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN II. Európai Közjog és Politika 2008. május 13. Jeney Petra ELŐADÁSVÁZLAT Határőrizet, határellenőrzés Migráció reguláris és illegális

Részletesebben

Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés)

Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés) Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés) Budapest, 2010. január 11. Koller Péter Európai Bizottság Környezetvédelmi Fıigazgatóság EU

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

Interparlamentáris Unió Chemin du Pommier 5, C.P. 330, CH-1218 Le Grand-Saconnex/Genf, Svájc

Interparlamentáris Unió Chemin du Pommier 5, C.P. 330, CH-1218 Le Grand-Saconnex/Genf, Svájc Interparlamentáris Unió Chemin du Pommier 5, C.P. 330, CH-1218 Le Grand-Saconnex/Genf, Svájc A NEMZETI PARLAMENTEK SZEREPE A KÉZI- ÉS KÖNNYŐFEGYVER VALAMINT EZEK LİSZEREIVEL VALÓ KERESKEDELEM ELLENİRZÉSÉNEK

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben