Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 185-139"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp A TERRORIZMUS ÉS A POLITIKAI BŰNCSELEKMÉNY KAPCSOLATA AZ 1856-OS BELGA MERÉNYLETI ZÁRADÉK RELÁCIÓJÁBAN BARTKÓ RÓBERT* A terrorizmus az emberiség egyik legfenyegetőbb problémája. Nemzetközi feszültségek forrása, az államok közötti normális kapcsolatok akadálya, de mindenek előtt ártatlan emberéletek százainak kioltója. 1 Ezek a megállapítások mondhatni örökérvényüek. Éppúgy jellemzik mindennapjainkat, mint ahogyan azt tették évszázadokkal ezelőtt is. Ahogyan Conor Gearty fogalmaz: [az erőszak] azóta létezik, amióta léteznek megdöntendő kormányok." 2 Mindezek ellenére a nemzetközi szintű fellépés gondolata sokáig hiányzott a történelmi uralkodó családok által irányított államok körében. Általános érvénnyel megállapítható, hogy egészen a felvilágosodás és a nemzetállamok kialakulásának időszakáig a nemzetközi bünügyi együttműködés nagyrészt politikai természetű, az uralkodók illetve az államvezetés érdekeit szolgáló közigazgatási rendszer része volt, anélkül, hogy annak büntető igazságszolgáltatási célja lett volna. 3 Első lépésben maga az államok közötti kiadatási rendszer sem jelentett mást, mint két szuverén között létrejött ún. udvariassági megállapodást az egyes politikai ellenlábasok egymásnak történő kölcsönös átadása céljából. 4 A politikai bűnelkövetők, illetve a menekültek kölcsönös kiadatásának és ártalmatlanná tételének célkitűzése is főszabályként csak esetről esetre engedélyezett * DR. BARTKÓ RÓBERT doktorjelölt Miskolci Egyetem ÁJK, Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Braun Zsolt: Nemzetközi összefogás a terrorizmus ellen. Belügyi Szemle, 1999/12. szám 148. o. 2 Conor Gearty: Terror. Holnap Kiadó, Budapest o. 3 Szászy István: Kiadatási jog. Franklin Társulat, Budapest o. Wyngaert, Ch.: The political offence exception to extradition (The delicate problem of balancing the rights of the individual and the international public order). Kluwer,

2 186 Bartkó Róbert nemzetközi bűnügyi együttműködést jelentett, ennek köszönhetően intézményesült általános elvek kialakulásának is gátját képezte. 5 Látható tehát, hogy a kooperáció kezdetben csak bizonyos politikai természetű ügyekre teijedt ki. Ez az a pont, ahol viszont kapcsolódnunk kell a politikai bűncselekmények kategóriájához. Az államok közötti együttműködésben ugyanis már a kezdetektől különbséget tettek közönséges" bűnelkövetők, valamint politikai bűnelkövetők között, utóbbi kategóriába sorolt személyeknek még menedékjogot is biztosítva. 6 Az az ember tehát, aki valamely politikai bűncselekményt követett el, nagyon sokáig nem volt kiadható az őt követelő államnak csak akkor, ha ilyen irányú szerződés köttetett a két uralkodó között. Ahhoz azonban, hogy megértsük, mi is az összefüggés politikai bűncselekmény és a terrorizmus között, mindenképpen - ha csak érintőlegesen is - foglalkoznunk kell az előbbi kategória tartalmával. Nevezetesen azzal, hogy mit is értünk politikai bűncselekmények alatt. Minthogy a szakirodalom politikai bűncselekmény" és politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekmény" között tesz különbséget, erre is figyelemmel mi M. Nyitrai Péter álláspontját osztjuk. Ennek megfelelően disztingválnunk abszolút és relatív politikai bűncselekmények között kell. 7 Az abszolút politikai bűncselekmények fogalmi körébe azok a céljuknál fogva is politikai természetű bűncselekmények tartoznak, amelyek közvetlenül és kizárólag az állam léte, külső és belső biztonsága, alkotmányos rendje, területi épsége, valamint a legfőbb állami szervek, tisztviselők, intézmények ellen irányulnak, ugyanakkor magánszemélyek életét, testi épségét, vagyoni jogait nem sértik, s nem is veszélyeztetik." 8 Ebből a definícióból egyértelmű számunkra, hogy a klasszikus értelemben vett terrorizmus nem esik ezen politikai bűncselekmény fogalom alá. 9 Ezzel szemben a relatív politikai bűncselekmények közönséges bűncselekmények in se, de közvetve politikai delictumként minősülhetnek." 10 Arra a kérdésre tehát a választ, hogy mi lehet a 5 M. Nyitrai Péter: Nemzetközi bünügyi jogsegély Európában. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, o. 6 M. Nyitrai Péter: i.m. 94. o. 7 M. Nyitrai Péter: i.m o. 8 Shearer, I.: Extradition in International Law. Manchester, (In: M. Nyitrai Péter: i.m. 97. o.) 9 Ezen fenti megállapítás teljesen nyilvánvaló, amennyiben az utóbbi évek, évtizedek terrorista merényleteire gondolunk, ahol a politikai célkitűzés kinyilvánítása érdekében végrehajtott akcióknak polgári áldozatai is voltak. Gondoljunk csak az Egyesült Államokat 2001-ben ért, vagy a márciusi madridi terrortámadásra. 10 Gilbert, G.: Transnational Figitive Offenders in International Law - Extradition and Other Mechansims. Kluwer, (In: M. Nyitrai Péter: i.m. 98. o.)

3 A terrorizmus és a politikai bűncselekmény kapcsolata kapcsolódási pont a terrorizmus és a politikai bűncselekmények között, utóbbi relatíve vett fogalma adja meg." A dogmatikai síkot elhagyva azonban arra kell helyeznünk a hangsúlyt, hogy kezdetben az ilyen bűncselekmény elkövetője nem volt általános érvénnyel kiadható. Ez többek között a menedékjog intézményének volt köszönhető. Nem csoda tehát, ha a politikai bűnelkövetőkkel szembeni kiadatási jog valamint a menedékjog - főként a XIX. századot követően - egymással kölcsönhatásban fejlődött. 12 A kiadatás és a menedék intézménye azonban korántsem egyidős. Már az antik feljegyzésekben is találhatunk a menedék (asylum) létezésére vonatkozó utalásokat, tehát mindenképpen egy olyan jogintézménnyel van dolgunk, melyet már az ókor népei is ismertek. A kiadatás ezzel szemben sokkal később fejlődött ki, és jellemzően úgy tekintettek rá, mint a hagyományos menedékjog alkalmazása alóli kivételre. 13 A kiadatási jog terén a menedékjoggal öszszefiiggésben kiemelkedő dokumentum Brabant hercegének a XVII. század végén keletkezett okirata (Joyeuse Entree des Ducs de Brabant), mely deklarálta azt az általános alapelvet, hogy Franciaországban semmilyen elkövetőt nem lehet kiadni a három rend beleegyezése nélkül, függetlenül attól, hogy mi a tettes nemzetisége, társadalmi rangja, vagy milyen súlyos az általa elkövetett bűncselekmény. Ezen okirat megszületésének egyébként az volt az indoka, hogy Brabant herceg 1682-ben azzal a feltétellel adta ki Balthazar Lievens von Middelburg-ot Hollandiának, hogy nem hajtanak rajta végre testi büntetést, de a holland hatóságok ennek ellenére kivégezték. 14 Pontosítva tehát a fent leírtakat azt kell megállapítanunk, hogy a kiadatást - éppen annak kivételes jellegénél fogva - a kezdetekben pusztán a különösen súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazták. A Nagy Francia Forradalom időszaka előtt ilyen - mai szóval élve - jelentős társadalomra veszélyességű bűncselekmények az állam, és a szuverén elleni büntettek, azaz - egyszerűbben - a politikai bűncselekmények voltak.' 5 A büntetendő magatartások másik kategóriájába tartozó, ún. közönséges bűncselekmények vonatkozásában azonban - a korabeli dokumentumok alapján - más gyakorlat alakult ki. Ez többek között abban nyert kifejezést, hogy e bűncselekmények elkövetőinek esetleges szökése nem jelentett akkora közveszélyt, mint jelentett a politikai bűncselekmények elkövetői esetében. Ennek folytán hivatalos nyomozást sem " Itt kell azonban jeleznünk, hogy a továbbiakban még egy kapcsolódási pont feltárására teszünk kísérletet a merényleti záradék kapcsán. Wyngaert, Ch.: i.m. 4. o. 13 Wyngaert, Ch.: i.m. 5. o. Az eset körülményeiről bővebben lásd: M. Goddyn and E. Mahiels: Le Droit Criminel Belge au Point de Vue International, (In: Wyngaert, Ch.: i.m. 5. o.) 15 Wyngaert, Ch.: i.m. 5. o.

4 188 Bartkó Róbert folytattak le az állami hatóságok" ezen elkövetőkkel szemben. Esetleges szökésük esetében az általuk elkövetett bűncselekmény megtorlása rendre a bűncselekmények áldozatai által került megvalósításra", tehát ha úgy tetszik, a magánszféra" feladatává degradálódott". Általában maguk az uralkodók is indifferensek voltak ilyen kérdésekben, és semmilyen lépést nem tettek a külföldre szökött elkövetők kézre kerítése érdekében. 16 Azonban problémaként vetődhet fel, hogy hogyan is kapcsolódik a politikai bűncselekmények története a terrorizmus történetéhez. A válasz nagyon egyszerű és logikus. Amennyiben a kiadatási jog fejlődésének kiindulási pontját vesszük alapul, akkor meg kell állapítanunk, hogy történetileg a kiadatás nem jelentett mást, mint a politikai bűncselekmények elkövetőinek átadását célzó uralkodói kérést. 17 Európában a XI.-XII. században ugyanis külön szuverének közötti szerződésre volt szükség annak érdekében, hogy az uralkodó személye, vagy maga a monarchia ellen intézett erőszakos magatartások elkövetőivel szemben a sértett" állam eljárhasson. A szuverén személye vagy családtagjai ellen, vagy az állam ellen elkövetett merényletek" pedig a terrorcselekmények korabeli változatainak a legkedveltebb formái voltak. Éppen ebből kifolyólag az egyes országok már egészen korán kötöttek egymással nemzetközi szerződéseket az ilyen típusú bűncselekmények elkövetőinek biztos felelősségre vonása érdekében. 18 Az első ismert ilyen jellegű szerződést Európában 1174-ben kötötte egymással II. Henrik angol és Vilmos skót király. 19 Ezt követte az ún. párizsi egyezmény a francia és az angol uralkodó között 1303-ban. 20 Ugyanezen két király 1413-ban szerződést kötött annak tárgyában is, hogy a párizsi lázadásban résztvevő felkelőkre is kiterjesztik az előbb említett nemzetközi dokumentum hatályát. 21 A nagy földrajzi felfedezéseket követően kibontakozott vallásháborúk Európában újabb lökést adtak a kiadatási jog és a menekültjog fejlődésének. Erről az időszakról nem szükséges bővebben beszélni, hiszen az Európán végigsöprő véres, a katolikus egyház irányából érkező megtorlás következtében főként a menedék intézménye esett át jelentősebb változásokon. A menekültek 16 Wyngaert, Ch.: i.m. 5. o. 17 Bassiouni, M. Ch.: The political offense exception in extradition law and practice [In: Bassiouni, M. Ch. (ed.) International Terrorism and Political Crimes. Charles C. Thomas Publisher, Springfield, 1975.] 398. o. A fentiekben leírtak mellett tehát ez lehet a második kapcsolódási pont a terrorizmus és a politikai bűncselekmények között. 19 Wyngaert, Ch.: i.m. 5. o.» 20 Bassiouni, M. Ch.: i.m o. 21 Wyngaert, Ch.: i.m. 6. o.

5 A terrorizmus és a politikai bűncselekmény kapcsolata áradata ugyanis az egész kontinenst érintette a Német-Római Császárságtól Oroszországig, a Dán Királyságtól Svájcig. 22 Röviden összefoglalva a fent említetteket azt szükséges rögzítenünk, hogy egészen a nemzetállamok koráig az uralkodóház tagjai ellen elkövetett terrorista merényletek politikai bűncselekménynek voltak tekinthetők, s mint ilyenek elkövetőik feltétlen menekült státuszt kaptak kivéve, ha az adott államok között volt hatályos, a kiadatásukra vonatkozó megállapodás. Hosszú ideig tehát az egyes országok nem is hoztak törvényeket a kiadatási jog szabályozására ben azonban egy olyan esemény következett be, amely meghatározó változásokat eredményezett nemcsak a menedékjogban, hanem a politikai bűncselekmények és a terrorizmus történetében is. Ez az esemény nem volt más, mint a III. Napóleon francia császár ellen megkísérelt merénylet. A történeti leírásokból azt tudhatjuk meg, hogy Célestin és Jules Jacqiun 1855-ben a Lille és Calais közötti vasútvonalon pokolgépet helyeztek el annak érdekében, hogy azt a vonatot, amin III. Napóleon Tournay felé utazott, a levegőbe repítsék. A merénylet nem sikerült, az elkövetők pedig Belgiumba menekültek. Miután a hollétük a francia hatóságok előtt ismertté vált, a francia elsőfokú bíróság vádtanácsa elfogatóparancsot bocsátott ki a császár személye elleni merénylet, valamint a vonaton utazó többi személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt. A francia államszervek úgy vélték, hogy az 1833-as és 1834-es kiadatási törvények alapján a megkeresés egyszerűen teljesíthető lesz. A brüsszeli fellebbviteli bíróság azonban megállapította, hogy a cselekmény politikai bűncselekményeknek minősül, így a Jacqiun-testvérek nem adhatók ki az 1833-as törvény alapján Franciaországnak. A francia kormány azonban diplomatikusan visszaküldte a megkeresést azzal, hogy a jövőbeli hasonló tárgyban érkező kérelmek teljesíthetősége érdekében a belga kormány és törvénykezés változtasson a kiadatási törvény szabályain. Az államok közötti diplomáciai párbeszéd eredményeképpen a belga parlament képviselőházában dúló éles vitákat követően, módosításra került a törvény 6. cikkelye, amit május 22-én ki is hirdettek, az ezzel a nappal hatályba is lépett. 24 A fenti módosítás vonult be a történelembe Belga Merényied Záradékként, melynek lényege a következő volt: az uralkodó vagy annak családtagja ellen 22 Wyngaert, Ch.: i.m. 6. o. 23 Itt kell megemlítenünk, hogy az első állam, ami jogszabályban rendelkezett a kiadatási jog alapvető elveiről és rendelkezéseiről, Belgiumban született meg 1833-ban. Ezt követte Franciaország és Svájc 1834-ben, majd Anglia 1870-ben. (Bassiouni, M. Ch.: i.m o.) 24 Az események részletes leírását lásd: Lammasch, Heinrich: Auslieferungspflicht und Asylrecht (Eine Studie über Theorie und Praxis des internationalen Strafrechts). Leipzig, o.

6 190 Bartkó Róbert elkövetett merényleteket nem lehet politikai bűncselekménynek tekinteni, így az nem képezi a kiadatás akadályát. 25 A klauzula ( attentat clause") tehát nemcsak kiadhatóvá nyilvánította hivatalosan is a merényletet elkövető francia testvérpárt, hanem egyfajta depolitizáló formulaként 26 is értékelhető, hiszen egyértelművé tette, hogy a szuverének személye elleni bűncselekmények nem politikai természetűek. Ekkor ban - ez még csak egy egyedi esetben került kimondásra, de a fenti rendelkezés hamarosan elteijedt egész Európában, mint az egyes nemzetközi szerződésekhez kapcsolt merényleti záradék. A nemzetállamok és a köztársasági államforma megjelenésével, valamint az örökletes monarchiák megszűnésével a szuverén fogalmát kiterjesztően értelmezték, hiszen abba már nemcsak a király, hanem az államelnök, valamint az állami vezetés egyéb kiemelkedő politikai és nem politikai státuszát betöltő személyek is beemelésre kerültek. A merényleti záradék hatása még a napjainkban is erőteljesen érződik, hiszen folyamatos átértelmezésre kerül a politikai bűncselekmény fogalma is. Az utóbbi időkben olyan bűncselekmények kerültek ki a politikai kategóriából, és olyan cselekmények elkövetői nem élveznek politikai menedéket, mint a genocídium, a háborús bűncselekmények, az apartheid és nem utolsó sorban a terrorizmus. 27 így tehát a merényleti záradéknak köszönhetően a terroristák sem vonhatják ki magukat a felelősségre vonási eljárásból. Amennyiben tehát az 1856-os belga törvénymódosítás utóéletét vizsgáljuk, megállapítható, hogy számtalan egyezménynek - a terrorizmus elleniek vonatkozásában szinte kivétel nélkül - a szerves részét képezi. Ha csak a történeti vonatkozásúakat akarnánk említeni, akkor kettő mindenképpen kiemelésre érdemes, már magyar joghoz való kapcsolódásuk révén is: Az 1881-ben megkötött magyar-belga kiadatási szerződés, mely a III. cikkelyében mondta ki: sem politikai büntetendő cselekménynek, sem azzal kapcsolatban álló büntetendő cselekménynek nem tekinthetők valamely idegen államfő személye vagy családtagjai ellen intézett merénylet, ha ezen merénylet vagy szándékos emberölés vagy gyilkosság [a Csemegi-Kódex még ismerte ezt a megkülönböztetést] vagy mérgezés tényálladékát állapítja meg." A másik az 1932-ban Ankarában aláírt török-magyar egyezmény, mely IV. cikkelyében rendelkezik arról, hogy nem lehet politikai bűncselekménynek tekinteni az államfő személye vagy családjának tagja vagy pe- 25 Wyngaert, Ch.: i.m. 15. o. 26 Wyngaert, Ch.: i.m. 16. o. 27 Wyngaert, Ch.: i.m. 16. o.

7 A terrorizmus és a politikai bűncselekmény kapcsolata dig a Kormány fejének személye ellen elkövetett merényletet, beleértve ezen bűncselekmények kísérletet és a részesség alakzatait is. 28 Visszatérve a merényleti záradékhoz, és annak utóéletéhez, meg kell említeni, hogy a szabálynak rendkívül széles alkalmazásával találkozhatunk a nemzetközi kiadatási jogban. Számtalan kiadatási törvény és egyezmény és multipoláris megállapodás tartalmazza a rendelkezést, így nagyon gyakori az Arab Ligában, a Benelux - államok között, valamint az Európa Tanács égisze alatt kötött nemzetközi szerződésekben. 29 Anélkül, hogy egyfajta taxációt követnénk, pusztán annak érzékeltetésére, hogy mennyire elterjedt a záradék" alkalmazása az egyes egyezményekben, íme néhány példa 30 : 1. /973-ban kelt, a nemzetközi védelem alatt álló személyek, köztük diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló New York-i Egyezmény 3] 8. cikk 1. pontja. Az egyezmény szövege értelmében abban az esetben, ha a részes államok a 2. cikkben felsorolt bűncselekményeket nem helyezik az egymás között érvényes kiadatási szerződés tárgyi hatálya alá, akkor jelen egyezmény alapján azokat akkor is kiadatási bűncselekménynek kell tekinteni. Ilyen bűncselekmény többek között a szándékos emberölés vagy az emberrablás, illetve azok kísérlete, valamint az elkövetésükkel való fenyegetés is ben New Yorkban kell nemzetközi egyezmény 32 a túszszedés ellen 10. cikk 1. pontja. Ennek alapján az egyezmény 1. cikkelyében felsorolt bűncselekményeket a részes államok közötti kiadatási szerződések vonatkozásában kiadatási bűncselekménynek kell tekinteni. Az egyezmény szövege értelmében: bárki, aki más személyt szabadságától megfoszt vagy hatalmába kerít és halállal vagy sérüléssel vagy további hatalomban tartással fenyeget abból a célból, hogy egy harmadik Felet, nevezetesen valamely államot, nemzetközi kormányközi szervezetet, természetes vagy jogi személyt, illetve személyek egy csoportját arra kényszerítsen, hogy az a túsz elengedésének kifejezett vagy hallgatólagos feltételeként valamely cselekményt megtegyen vagy ennek megtételétől tar- 28 Hlavathy Attila: A terrorista cselekmények viszonya a politikai bűncselekményekhez. Magyar Jog, 1985/8. szám 717. o. 29 Wyngaert, Ch.: i.m o. 30 A vonatkozó egyezmények a CompLex CD Jogtár adatbázisának felhasználásával kerültek kiemelésre. 31 Magyarországon az egyezményt az évi 22. tvr.-el hirdettük ki. 32 Az egyezményt az évi 24. tvr.-el helyeztük be a magyar jogba.

8 192 Bartkó Róbert tózkodjon, az a jelen Egyezmény alkalmazásában a túszszedés bűncselekményét követi el." 3. az 7977-ben Strasbourgban megkötött ET Egyezmény 33 a terrorizmus visszaszorításáról 1. cikkely. Itt az egyezmény felsorolja azokat a bűncselekményeket, melyeket nem lehet politikainak, vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek tekinteni. A dokumentum által adott meghatározás azonban nem pozitív taxáció, hiszen a második cikkellyel nyitva hagyja a kaput a részes államok előtt, amennyiben lehetővé teszi számukra, hogy az egymás közötti kiadatási kapcsolatrendszerben olyan erőszakos bűncselekményeket is vonjanak ki a politikai bűncselekmények vagy az azzal összefüggő bűncselekmények kategóriája alól, amelyek személyek élete, testi épsége vagy szabadsága ellen irányul. 4. az 7997-ben szintén New York-ban kelt Egyezmény 34 a terrorista bombatámadások leküzdéséről 9. Cikkelyének első bekezdése, mely alapján az egyezményben részes államok arra kötelezik magukat, hogy az egyezményben meghatározott bűncselekményeket kiadatási bűncselekményként fogják kezeli a jövőbeli, kiadatási kapcsolatrendszerükben. Természetesen számtalan nemzetközi egyezményt sorolhattunk volna még fel annak igazolására, hogy a terrorizmus elleni internacionális" küzdelemben milyen jelentősséggel bír a merényleti záradék. Az egykoron tisztán a politikai bűncselekményekhez kapcsolódó jogintézmény mára hatalmas karriert" futott be. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy egyre több bűncselekmény tartozik a záradék hatálya alá", ezzel is folyamatosan fejlesztve a kiadatási jog egyébként is egyre inkább felfelé ívelő szerepét. Végezetül azt szükséges megjegyezni, hogy a kiadatási jog kidolgozta a merényleti záradék továbbfejlesztett változatát, az ún. nem minősített" merényleti záradékol. Ez annyiban különbözik elődjétől", hogy ez a klauzula kivesz a politikai bűncselekmények köréből minden, az emberi élet sérelmére elkövetett bűncselekményt. Ez a demokratizált formula nem teijedt el olyan széles körben a nemzetközi diplomáciai kapcsolatokban, mint az eredeti merényleti záradék, de megjelenésére találhatunk példát. így megjelenik a német kiadatási törvényben, amely kimondja: a kiadatás megengedett minden élet elleni szándékos 33 Az évi XCIII. törvénnyel hirdettük ki. 34 Lásd: évi XXV. törvény.

9 A terrorizmus és a politikai bűncselekmény kapcsolata bűncselekmény vonatkozásában, kivéve ha azt háborúban követték el." 35 Látható tehát, hogy a továbbfejlesztett változat" lényeges sajátossága, hogy több ízben bizonyos fenntartásokkal egészül ki. Úgy véljük, hogy a jövőben ez irányban kell a nemzetközi bűncselekmények elleni küzdelemnek fejlődnie. Nevezetesen tehát egy olyan irányba, mely nem teszi lehetővé, hogy az egész emberiséget fenyegető bűncselekmények elkövetői valamely - jellemzően az őket támogató - országban nyugalmat" találjanak, és akcióikat szinte ellenőrzés nélkül tudják onnan koordinálni. Irodalomjegyzék Braun Zsolt: Nemzetközi összefogás a terrorizmus ellen. Belügyi Szemle, 1999/12. szám Conor Gearty: Terror. Holnap Kiadó, Budapest Szászy István: Kiadatási jog. Franklin Társulat, Budapest Wyngaert, Ch.: The political offence exception to extradition (The delicate problem of balancing the rights of the individual and the international public order). Kluwer, M. Nyitrai Péter: Nemzetközi bűnügyi jogsegély Európában. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, Shearer, I. : Extradition in International Law. Manchester, Gilbert, G.: Transnational Figitive Offenders in International Law - Extradition and Other Mechansims. Kluwer, Bassiouni, M. Ch.: The political offense exception in extradition law and practice [In: Bassiouni, M. Ch. (ed.) International Terrorism and Political Crimes. Charles C. Thomas Publisher, Springfield, 1975.] Lammasch, Heinrich: Auslieferungspflicht und Asylrecht (Eine Studie über Theorie und Praxis des internationalen Strafrechts). Leipzig, Hlavathy Attila: A terrorista cselekmények viszonya a politikai bűncselekményekhez. Magyar Jog, 1985/8. szám Felhasznált jogszabályok évi 22. tvr. a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az évi december hó 14. napján elfogadott egyezmény kihirdetéséről 35 Wyngaert, Ch.: i.m

10 194 Bartkó Róbert évi 24. tvr. a Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről évi XCIII. tv. a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, január 27-én kelt egyezmény kihirdetéséről évi XXV. tv. a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 52. ülésszakán, december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Általános Megállapodás az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II.

Általános Megállapodás az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. Általános Megállapodás az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

64 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 61 Anhänge_ 37-Acc_1995_hu4 HU Ung. (Normativer Teil) 1 von 10

64 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 61 Anhänge_ 37-Acc_1995_hu4 HU Ung. (Normativer Teil) 1 von 10 64 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 61 Anhänge_ 37-Acc_1995_hu4 Ung. (Normativer Teil) 1 von 10 EGYEZMÉNY AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁGNAK, A FINN KÖZTÁRSASÁGNAK, ÉS A SVÉD KIRÁLYSÁGNAK A TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. JEGYZŐKÖNYV) Preambulum A Magas Szerződő Felek, megerősítve az 1949.

Részletesebben

A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*

A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 427-396 A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* A házassági perek - amelyek magukba

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A terrorcselekmény dogmatikája a nemzetközi büntetőjogban

A terrorcselekmény dogmatikája a nemzetközi büntetőjogban BARTKÓ RÓBERT A terrorcselekmény dogmatikája a nemzetközi büntetőjogban I. BEVEZETÉS 2001. szeptember 11-e óta megváltozott szemléletünk a világról, holott maga a világ egyáltalában nem változott. Olyan

Részletesebben

A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM

A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM DR. BARTKÓ RÓBERT A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM KRIMINÁLPOLITIKAI KÉRDÉSEI BARTKÓ RÓBERT A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM KRIMINÁLPOLITIKAI KÉRDÉSEI UNIVERSITAS GYŐR Nonprofit Kft. Győr, 2011. SZÉCHENYI

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

A kis értékű tulajdonsértések kezelésének néhány kérdése büntetőjogi nézőpontból

A kis értékű tulajdonsértések kezelésének néhány kérdése büntetőjogi nézőpontból MTA Law Working Papers 2015/15 A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája sorozat A kis értékű tulajdonsértések kezelésének néhány kérdése büntetőjogi nézőpontból Ambrus István Magyar Tudományos

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

Államfők elleni eljárások a nemzetközi bíróságok előtt az államfői immunitás múltja, jelene, jövője

Államfők elleni eljárások a nemzetközi bíróságok előtt az államfői immunitás múltja, jelene, jövője Államfők elleni eljárások a nemzetközi bíróságok előtt az államfői immunitás múltja, jelene, jövője Papp Nikolett Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar papp.nikolett@law.unideb.hu Bevezető gondolatok

Részletesebben

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei (1. rész) A tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatás VARGA Tímea Bevezetô Jogi információn legáltalánosabb értelemben a jogalkotási, jogalkalmazási

Részletesebben

T/8341. számú. törvényjavaslat

T/8341. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/8341. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről Előadó:

Részletesebben

1975. évi 18. törvényerejű rendelet Hatályos: 1975. IX. 1-től. 1975. évi 18. törvényerejű rendelet

1975. évi 18. törvényerejű rendelet Hatályos: 1975. IX. 1-től. 1975. évi 18. törvényerejű rendelet 1975. évi 18. törvényerejű rendelet Hatályos: 1975. IX. 1-től 1975. évi 18. törvényerejű rendelet a hangfelvételek előállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola)

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) 81 Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) A társasházak törvényességi felügyelete a gyakorlatban Az egyes

Részletesebben

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR 1 X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOGRA 1. Általános helyzetkép Polgári eljárásjogunk európai polgári eljárásjoghoz történő igazítása a kilencvenes évek elején elkezdődött.

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

Büntetőjog. általános rész

Büntetőjog. általános rész Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK KIK VAGYUNK? civil szervezetek és 3 egyéni szakember (MTA JTI, ELTE Á JK) MIT CSINÁLUNK ÁLTALÁBAN?

Részletesebben

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 4. szám 3 B TANULMÁNYOK B Dr. Bócz Endre AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL A hatályos Btk. X. fejezete (139 152. ) jelenleg 10 bûncselekményt pönalizál.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2015/2016) őszi félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozási jogi ismeretek Tanszék:

Részletesebben

A terrorizmus elleni küzdelem és az emberi jogok

A terrorizmus elleni küzdelem és az emberi jogok Mi is a terrorizmus? A terrorizmus elleni küzdelem és az emberi jogok előadás vázlat Sonnevend Pál A terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54.

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1. I. Az értekezés tárgya és célja...5. III. Az értekezés szerkezeti felépítése...8 I. RÉSZ: FOGALMI ALAPVETÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1. I. Az értekezés tárgya és célja...5. III. Az értekezés szerkezeti felépítése...8 I. RÉSZ: FOGALMI ALAPVETÉS... TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1 BEVEZETİ GONDOLATOK.5 I. Az értekezés tárgya és célja...5 II. Az értekezés alapját képezı kutatás módszere.7 III. Az értekezés szerkezeti felépítése...8 I. RÉSZ: FOGALMI

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola. A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései

Széchenyi István Egyetem. Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola. A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései Széchenyi István Egyetem Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola Dr. Bartkó Róbert TÉZISEK A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései címő doktori értekezéshez Témavezetık: Dr. Kovács Gábor,

Részletesebben

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála

Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála Régi új vagyonjog Aktuális jogtörténet Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. október 2. Budapest A házastársi joghelyzet nem a másik házasfél fölött, hanem annak irányában való jog, csakúgy miként a kötelmi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A garancia új törvényi szabályozása

A garancia új törvényi szabályozása 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 221 GULYÁSNÉ CSEKÕ KATALIN A garancia új törvényi szabályozása Ez a vitaindító cikk azzal a határozott szándékkal született, hogy a garancia új szabályozására tágabb kitekintésben

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Tartalom Oldal I. BEVEZETÉS A. A háttér 3 B. Célok és általános alkalmazás 3

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

A nemzetközi repülés védelme és az ENSZ Közgyűlése

A nemzetközi repülés védelme és az ENSZ Közgyűlése Ermszt Ildikó egyetemi adjunktus, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszék 1. Az 1970-es évektől a XXI. századig Akkor, amikor a légiközlekedés nemzetközi védelmét

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 1 / 5 2014.10.20. 14:36 A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 2012.08.10. A Tanács 2004/80/EK irányelve Nyomtatás: A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve a bűncselekmények áldozatainak

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban (Mt. 179.

Részletesebben

Az ASTRA S. A. Biztosító kiegészítő közlekedési baleset és életbiztosítás szerződési feltételei

Az ASTRA S. A. Biztosító kiegészítő közlekedési baleset és életbiztosítás szerződési feltételei Az ASTRA S. A. Biztosító Kiegészítő közlekedési baleset- és életbiztosítás Szerződési Feltételei (érvényes: 2014. január 1-től visszavonásig) 1 I. Kiegészítő közlekedési baleset- és életbiztosítási szerződési

Részletesebben

SZAKMAI ADATLAP. I. Személyi adatok:

SZAKMAI ADATLAP. I. Személyi adatok: SZAKMAI ADATLAP I. Személyi adatok: Név: Prof. Dr. Szabó Imre Anyja neve: Kovács Ida Szül. helye, ideje: Mezőnagymihály, 1951. október 12. Állampolgársága: magyar Végzettség, tudományos fokozat: 1976:

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

NEMZETKÖZI VÉDELMI IRÁNYMUTATÁS: A kizáró klauzulák alkalmazása: A menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Genfi Egyezmény 1.

NEMZETKÖZI VÉDELMI IRÁNYMUTATÁS: A kizáró klauzulák alkalmazása: A menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Genfi Egyezmény 1. Nem hivatalos fordítás! Terjesztés: ÁLTALÁNOS HCR/GIP/03/05 2003. szeptember 4. Eredeti: ANGOL NEMZETKÖZI VÉDELMI IRÁNYMUTATÁS: A kizáró klauzulák alkalmazása: A menekültek helyzetéről szóló 1951. évi

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.8. COM(2010) 465 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A MENEKÜLTSTÁTUSZ MEGADÁSÁRA ÉS VISSZAVONÁSÁRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELJÁRÁSOK

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPAI CHARTÁJA

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPAI CHARTÁJA 1 A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPAI CHARTÁJA PREAMBULUM Az Európa Tanácsnak a jelen Chartát aláíró tagállamai

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

Alba Radar. 9. hullám

Alba Radar. 9. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 9. hullám Lakossági vélemények a 9/11 terrortámadás évfordulója kapcsán 2011. szeptember 9. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI Az Alaptörvény elfogadása után az alkotmányos rendszer változásait elemző szakirodalomi diskurzusban

Részletesebben

A büntetőjog általános szabályai 1

A büntetőjog általános szabályai 1 1. cím A büntetőjog általános szabályai 1 1. fejezet A törvény hatálya 3 A Btk. I. fejezetébe (1 6. -ig), a büntetőtörvény hatályát érintő azon rendelkezések tartoznak, amelyek szabályozzák, hogy a büntetőtörvény

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 34. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 34. szám MAGYAR KÖZLÖNY 34. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. március 10., csütörtök Tartalomjegyzék 2016. évi III. törvény Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti

Részletesebben

Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései

Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései Szathmáry Zoltán ügyészségi titkár, Budapest IV-XV. Kerületi Ügyészség Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései 1. Problémafelvetés A számítástechnikai bűncselekmények dogmatikája

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6854. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2008. november 2 2008. évi törvény 1. (1) A Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG Külügyminisztérium 12115-2/Adm/KüM/2008 MUNKAANYAG a külpolitikáért felelős miniszter által a külföldi felhasználásra szánt közokiratok tanúsítvánnyal történő ellátásának szabályairól szóló KüM rendelet

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben