akkori magyar politikusokkal való beszélgetésekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "akkori magyar politikusokkal való beszélgetésekben"

Átírás

1 RENDSZERVÁLTÁS Az 1980-as évek végén a széles közvélemény szeme láttára két politikai tabu dõlt meg Magyarországon. Mindkettõ az akkori szocialista országok táborának egységét, addigi látszólagos szolidaritását fenyegette, és elõre nem látható módon és mértékben felforgatta mind a magyar, mind a nemzetközi politikai életet. Az egyik témakör azt az ideológiai alaptételt érintette, hogy a szocialista országok határait Nyugat felé fokozottan védeni kell, s ez minden ilyen határral rendelkezõ táborbeli ország kötelessége a többiek érdekében is. Magyarország pedig 1949 óta nyugati határán a többször átépített határzárral, a vasfüggönnyel ideológiai-politikai szempontból a szocialista tábor egyik legfontosabb határszakaszát védte. Mindez az 1980-as évek végére azonban úgy tûnik elveszítette fontosságát Magyarország számára, és igaz, hangsúlyozottan szakmai-gazdasági megfontolásokból, határozott igényként merült fel mind a határõrség, mind az akkori állami vezetés részérõl a vasfüggöny lebontásának szükségessége. A másik kérdéskör még érzékenyebb pontokat érintett a szocialista országok kapcsolatrendszerében: 1988-tól a hatóságok a baráti szocializmust építõ országokból (Románia, majd az NDK) egyre növekvõ számban tapasztaltak határsértõket, sõt menekülteket, akik Magyarországon keresztül igyekeztek nyugati országokba jutni, többnyire azért, hogy megszabaduljanak az otthoni nyílt politikai üldözésektõl. Az eredmény: május 2-án megszûnik a vasfüggöny, és néhány hónappal késõbb az NDK-s menekültek megjelenése a szeptember 11-i magyar határnyitáshoz vezet. A Svájcban élõ magyar történész-újságíró Oplatka András könyvet írt errõl az izgalmas idõszakról, megvilágítva ebben a nemzetközi összefüggéseket, politikai-diplomáciai csatározásokat csakúgy, mint a magyarországi belsõ politikai viszonyokat. A könyv németül íródott, de a szerzõ természetesen saját fordításában elõször Magyarországon, magyarul publikálta. A német nyelvû kiadást március 12-én Lipcsében mutatták be. A könyv kiadója a bécsi Paul Zsolnay Verlag. A magyar rendszerváltás után húsz évvel a korszak történetének összefüggéseirõl, illetve a könyv megírásának körülményeirõl kérdeztük meg Oplatka Andrást. Interjú Oplatka Andrással História (H.): 1987-ben a magyar határõrség írásban is felvetette a vasfüggöny felszámolásának kérdését. Alig telt el két év, és Magyarországot elözönlötték az NDK-s turisták, arra várva, hogy kijuthassanak Nyugatra. Mennyiben volt ez az 1985-ben meginduló gorbacsovi átalakítás és mennyiben az 1970-es évektõl a nyugati országok felé gazdasági kényszerbõl is nyitó kádári politika következménye? Oplatka András (O. A.): Azt gondolom, hogy is-is. A Kádár-korszak Magyarországán 56-nak köszönhetõen lényegesen nagyobb mozgástér létezett, mint a környezõ szocialista országokban. Fontos az is, hogy az ország a birodalom nyugati perifériáján feküdt. A Kádár-korban, különösen 1968-tõl kezdve, mikor a magyar lakosság szabadabban kezdhetett utazgatni, jelentõsen megnõtt a Nyugattal fenntartható kapcsolatoknak a szabadsága. A gorbacsovi politika, a szovjet felpuhulás csak 1987 elejétõl érzõdött. Az akkori magyar politikusokkal való beszélgetésekben velem azt érzékeltették, hogy az 1980-as évek közepétõl bennük már tudatosult a Szovjetunió ellenõrzési hatalmának meggyengülése. Ennek oka a Szovjetunió gazdasági helyzetében rejlett, de hamarosan mint politikai akarat is érvényesült. Horn Gyula, a késõbbi ( ) külügyminiszter arra a kérdésemre, hogy mikortól érzékelte az európai változások érlelõdését, azt válaszolta, hogy az 1980-as évek közepétõl. Arra pedig, hogy valóban úgy érezte-e, szabadon dönthetnek, azt mondta, hogy azért ez nem így volt. Keresni kellett a lehetõségeket, és ki kellett tapogatni, hogy meddig lehet elmenni, mert a táborbeli országok önállósulását nyilvánosan soha nem mondták ki Moszkvában. Ha Gorbacsov tudatosan forgatott is ilyesmit a fejében, otthoni ellenzéke miatt ezt nem mondhatta ki. A menekültek megjelenésérõl szólva: a Romániával való viszonyunk már az 1970-es évek végétõl rossz volt, az erdélyi kérdéssel, a magyarság mint kisebbség helyzetével, már akkor kezdett a magyar sajtó foglalkozni. Az pedig, hogy a határt immár a többiek érdeké- A leszerelési folyamat egyik állomása: Reagan és Gorbacsov moszkvai csúcstalálkozójukon megállapodást írnak alá a föld alatti atomkísérletek közös ellenõrzésérõl. Moszkva, június 1. 27

2 1987 október 5. A határõrség országos fõparancsnoka jelentést készít a nyugati határ védelmérõl. Technikailag, morálisan elavultnak és nehezen finanszírozhatónak ítéli november december Németh Miklós miniszterelnök az ország gazdasági helyzetére hivatkozva kihúzza a költségvetés tételei közül a magyar határzár fenntartási költségeit február 28. Az MSZMP Politikai Bizottsága dönt a vasfüggöny felszámolásáról. március 3. Németh Miklós Gorbacsov találkozó Moszkvában, Gorbacsov nem ellenzi a magyar mûszaki határzár felszámolását. május 2. A magyar határõrség sajtótájékoztatója a vasfüggöny felszámolásáról, lekapcsolják az elektromos jelzõrendszert. május 18. A kormány jóváhagyja a határzár felszámolását. június 12. Érvénybe lép Magyarország csatlakozása a genfi menekültügyi konvencióhoz. június 27. Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter ünnepélyesen átvágja a nyugati határ lebontás alatt álló határzárának szögesdrót kerítését. augusztus 1. Megszûnik a 2 km-es határmezsgye, bárki beléphet e területre. augusztus között Mintegy 3000 NDKállampolgár jut át a magyar osztrák határon. augusztus 13. Ideiglenesen bezárják a budapesti NSZK-nagykövetséget az odamenekülõ 181 NDK-állampolgár helyzete miatt. Közvetítõnek a Vöröskeresztet (ICRC) kérik fel. augusztus 16. Menekülttábor nyílik Zugligeten és Zánkán NDK-állampolgárok számára. augusztus 19. A Páneurópai Piknik rendezvénye idején NDK-állampolgárok tömege menekül át a megnyitott magyar osztrák határon. augusztus 20. Újabb tömeges NDK-s határsértést tapasztalnak Szentgotthárdnál. A Bulgáriából és Romániából hazafelé tartó NDK-sok egy része is Magyarországon marad. augusztus 21. Egy NDK-s határsértõt halálos lövés ér a magyar határon. augusztus 24. Az NSZK-nagykövetségen lévõ menekültek közül 108 fõ a Vöröskereszt (ICRC) úti okmányaival elhagyja az országot. augusztus 25. Magyar német csúcstalálkozó Gymnich kastélyában. szeptember 7. A magyar Minisztertanács jóváhagyja az NDK-s menekültek kiengedését. A határnyitást szeptember re virradó éjjelre teszik. szeptember 10. Horn Gyula külügyminiszter A hét c. televízió-mûsorban bejelenti a határnyitást. Az Osztrák Vöröskereszt a magyar határ mentén ellátási állomásokat létesít. szeptember 11. Megnyitják a magyar határt az NDK-ból menekültek elõtt. Szeptember 15-ig Magyarországról érkezõ NDK-állampolgárt regisztrálnak az osztrák hatóságok. november 9. Megszûnik a berlini fal, megkezdõdik a két Németország egyesítése. Eddig az idõpontig mintegy 50 ezer NDK-s menekült jut át Magyarországon keresztül az NSZK-ba. K. É. 28 ben nem kell õrizni, és hogy ezt a tabut feladjuk, csak 1988 végén jelent meg elõször. H.: A vasfüggöny felszámolásának szükségességét éppen az a határõrség fogalmazta meg (Székely János, a határõrség országos parancsnoka ezt szívósan feszegette), amelynek feladata lett volna védelmezni azt. Érveiket gazdasági, szakmai kérdésként tálalták. Azonban nemcsak arról írtak, hogy a vasfüggöny technikailag elavult és költséges, hanem arról is, hogy morálisan rosszul hat a közvéleményre. A vasfüggöny felszámolása valóban technikai-gazdasági szakkérdés lett volna? O. A.: A határõrség szempontjából igen. Az akkori vezetõk azt állítják: tudták, hogy ez egy súlyos külpolitikai kérdés is, de azzal õk nem foglalkoztak. A katona nem politizál mondta Nováky Balázs altábornagy, akkor a határõrség országos parancsnokának elsõ helyettese. Így õk kizárólag szakmai oldalról közelítették meg a kérdést. H.: Úgy tûnik, a határt védõ jelzõrendszer felszámolásának jelentõségét a két akkori nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA kevésbé ismerte fel, mint a körülöttünk lévõ baráti országok, amelyek erõs rosszallással fogadták. O. A.: Valóban így van. A Németh Miklós Gorbacsov találkozó március 3-án, Moszkvában ilyen tekintetben roppant érdekes. A Gorbacsovval folytatott rövid beszélgetésem alatt megpróbáltam arról tájékozódni (bár konkrétan nem lehetett feltenni a kérdést), hogy megértette-e, mirõl van szó. Diplomatikusan azt kérdeztem: nem gondolt-e valaha arra, azzal, hogy áldását adta a vasfüggöny lebontására Magyarországon, a Varsói Szerzõdés érdekei ellen cselekedett? Csakhogy Gorbacsov ma már a saját emlékmûvét építi, és így azt a választ kaptam: nem-nem, errõl szó sem volt, mert mit tettünk mi: visszaadtuk Németországot a németeknek, Lengyelországot a lengyeleknek, Magyarországot a magyaroknak. Hát ez nem egészen így volt, mert a Szovjetunió csak január végén határozott arról, hogy fel kell adni az NDK-t. Ez tehát azt jelenti, hogy amikor 1989 nyarán, Magyarországon hagyták felszámolni a határzárat, majd kiengedni az NDK-s menekülteket, a saját érdekük ellen cselekedtek. Véleményem szerint akkor mindannyian alábecsülték ennek a lépésnek a jelentõségét. Nem számolt senki sem a vasfüggöny lebontásának, sem második döntésként a határnyitásnak a következményeivel. H.: Az, hogy az NDK, Románia, Csehszlovákia tiltakozása nem ért célt, számomra azt jelzi, hogy alapjaiban megbomlott a megszokott rend a szocialista tábor országai között. O. A.: Alekszander Jakovlev, akkoriban az SZKP Politikai Bizottságának tagja azt mondta nekem errõl: Uram, mi 1989 nyarán már ezer sebbõl véreztünk, gazdasági, társadalmi, külpolitikai bajok voltak. Mindent tudtunk, ami Magyarországon zajlott, de nem volt idõnk, erõnk, energiánk, hogy erre figyeljünk. Csináljanak, amit akarnak. Gorbacsov így emlékezik vissza: Beavatkozni 1989-ben már teljesen kizárt volt. A Szovjetunió Egyesült Államok közti megegyezés nyilván olyan érdek volt, hogy azt nem lehetett volna veszélyeztetni egy újabb kelet-európai bevonulással. H.: Eszerint a határzár felszámolását és a határnyitást csak egy katonai beavatkozással lehetett volna megakadályozni? O. A.: Én is többször feltettem ezt a kérdést, és soha nem kaptam rá választ. A semmit nem teszünk ellene és a bevonulunk tankokkal között nem létezett volna valami más megoldás, gazdasági nyomás, vagy akár azt mondani: ejnye-ejnye, ez azért nem lesz jó! Válaszok hiányában van egy feltételezésem: a gorbacsovi politika ilyen tekintetben naiv volt. Gorbacsovnak szövetségesek kellettek, és ezeket a keleti blokkban, a reformerek körében vélte megtalálni. Neki a lengyel és a magyar reformkommunistákra volt szüksége. Úgy képzelte, hogy egy olyan vaskalapos rezsim, mint az NDK és Magyarország konfliktusában, neki a magyar oldalra kell állnia, és a

3 Az Sz 100-as típusszámú elektromos jelzõrendszer (EJR) az 1960-as évek végétõl 1989 tavaszáig a Magyarország nyugati határánál húzódó vasfüggöny központi elemét alkotta. A jelzõrendszer magyarországi története az 1960-as évek közepén kezdõdött május 11-én az MSZMP vezetõsége döntött a Szovjetunióban kifejlesztett korszerûnek tekintett rendszer felépítésérõl a magyar osztrák határ mentén. Ilyen típusú határvédelmi rendszer, amely az illegális határátlépési kísérleteket elektrotechnikai eszközzel kiváltott riadó által jelezte, mûködött már ekkor a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is. Az EJR-t arra szánták, hogy váltsa fel a szakaszos szögesdrót akadályokból, aknamezõkbõl és jelzõrakéta-rendszerekbõl álló úgynevezett technikai határzárat, amelyet a kommunista hatalom magyarországi uralomra jutása során a hidegháború jegyében építettek fel 1949-ben. (Ezt 1956 nyarán lebontották, majd egy évvel késõbb modernizált formában újra kiépítették.) Az elektromos jelzõrendszer felépítése és mûködése meglehetõsen egyszerû volt. Központi részét egy 1,85 m magas jelzõkerítés alkotta, amelyet a következõképpen alakítottak ki: néhány méter távolságban felállított betonoszlopok között felváltva helyeztek el horizontálisan futó szöges- és jelzõdrótokat. Az utóbbiakban 24 voltos gyengeáram folyt. Az EJR közvetlen közelében a vad eltérítésére szolgáló kerítéseket létesítettek, illetve egy közlekedési utat is építettek a határõrség gépkocsijai számára, végül hagytak egy kb. öt méter széles nyomsávot is, amely az illegális határátlépési kísérletek bizonyítására szolgált. A maximálisan 2000 méter szélességû, a tényleges államhatár és az EJR között lévõ területre, az úgynevezett határsávba, csak speciális hatósági igazolvánnyal lehetett belépni. Életveszélyes berendezéseket (aknákat, önkioldó lõfegyvereket stb.) nem helyeztek el sem a jelzõrendszeren, sem a határsáv területén. Ha valaki megkísérelte a jelzõkerítésen való áthaladást, illetve ha valaki megfogta vagy átvágta a jelzõdrótot, akkor ez akusztikai riadót váltott ki a jelzõrendszernél és az õrhelyen is. Az õrhelyen speciális jelzõkészülék segítségével lehetett megállapítani, hogy melyik szektorban keletkezett a riadó. Az EJR húsz éven keresztül tartó mûködtetése során több újítást vittek véghez. Többek között betonalapot építettek a jelzõkerítések alá, hogy azokat ne lehessen aláásni és 1988 között évente minimum 400 és maximum 1000 ismertté vált illegális határátlépési kísérlet történt a magyar vas- A vasfüggöny az as években függöny -nél. Ezeknek 92 95%-a zátonyra futott a jelzõrendszernél vagy annak környékén. Ebben az idõszakban a magyar határõrök kilenc embert lõttek agyon a magyar osztrák határnál. Amikor a határõrség 1987 nyarán a határõrizet tervezett modernizálása során alaposan felülvizsgálta az EJR mûködését, egyértelmûvé vált, hogy a berendezés már nem megfelelõen, sõt nagyon rosszul mûködött (kb. 99%-ot tett ki a téves riasztások aránya) és maga a fenntartás is egyre növekvõ költségekkel járt. A nemzetközi enyhülés, a belpolitikai liberalizálás és a Nyugat felé irányuló gazdasági nyitás következtében az EJR ban bel- és külpolitikailag már nem volt megfelelõ megoldás a határõrzésre. Elérkezett az idõ a vasfüggöny lebontására, amelyrõl az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1989 februárjában döntött. SCHMIDT-SCHWEIZER, ANDREAS 29

4 MNM Történeti Fényképtár, Lobenwein Tamás felvétele Sajtótájékoztató a mûszaki zár lebontásáról, május 2. A vasfüggöny lebontása 1989 nyarán román magyar konfliktusban szintén a magyar oldalt pártolta, azért, hogy Bukarestben, Kelet-Berlinben, Prágában is a peresztrojka-hívek kerüljenek hatalomra, akik erõsítik az õ meggyengült moszkvai pozícióját. Ha ez volt a fõ gondolkodási vonal, ez újra azt erõsíti, hogy alábecsülték a határnyitás lehetséges következményeit. Gorbacsov külpolitikai tanácsadója, Anatolij Csernajev, akivel hosszan beszélgettem Moszkvában, azt mondta: Honeckertõl inkább ma szerettünk volna megszabadulni, semmint holnap. H.: Mondhatjuk, hogy az NDK pártvezetõjét, Erick Honeckert a magyar határnyitással buktatták meg? O. A.: Nem. Bár a magyar lépés és annak következményei, illetve a Kelet-Berlinben egyesek által, a felsõ szinten ebbõl levont következtetések nagyon erõsen felgyorsították a bukását. Az, hogy az NDK-s menekültek megjelentek, ennek a bukásnak az elsõ mozzanata volt. H.: 1989 nyarán megjelentek az NDK-s menekültek Magyarországon, és elõtte már megjelentek Romániából az erdélyi menekültek. Miért éppen Magyarország vált egyfajta menekülési útvonallá? Milyen kép élhetett a menekülõkben Magyarországról? O. A.: Magyarország már az 1980-as évek közepén is vonzó célpont volt a keletnémet értelmiségiek számára. Az atmoszféra vonzotta õket Magyarországra, számukra szellemi felüdülést jelentett itt lenni, akármilyen idegen volt a környezet és a nyelv. A keletnémet tömegek számára 30 Magyarország turisztikailag is nagyon vonzó volt. Ez magyarázza, hogy 1989 nyarán, a menekültválság idején sem merte a keletnémet állam lezárni a Magyarországra vezetõ utat, nem merték felfüggeszteni a Magyarországra szóló kiutazó vízum adását. Az utazási lehetõségek eleve nagyon szûkek voltak, és ha ezt megtették volna, akkor még népszerûtlenebbekké váltak volna. Hozzátéve: õk is alábecsülték a lehetséges következményeket. Az ideáramló keletnémetek száma május 2. után amikor a vasfüggöny lebontása lényegében befejezõdött szökött fel hirtelen. Nyilván egy olyan szándék létezett a háttérben, hogy lyuk van a vasfüggönyön, itt ki lehet menni. H.: Honnan volt információjuk errõl? O. A.: A nyugatnémet televízióból. H.: A nyugatnémet televízió sugallta, hogy megnyílt a menekülés útja? O. A.: Eleinte csak mint tényt közölte a vasfüggöny lebontását. Nyáron, Az NDK és az NSZK zászlaja a földvári kempingben, 1984 amikor a menekültkrízis a tetõpontjára ért, a keletnémet államvezetésnek volt valami igaza abban, amikor ezt sérelmezte, akkor ugyanis a nyugatnémet sajtó már elkezdte sulykolni ezt a témát. Volt egy Magyarország számára kellemetlen módon kríziskeltõ hangulat. Ugyanakkor persze igaz az is, amit a nyugatnémet diplomácia állandóan hangoztatott, hogy nem lehet krízist kelteni csak sajtó által ott, ahol erre nincs meg a készség. H.: A menekülési útvonal Ausztrián keresztül vezetett. Az osztrákok mintha jobban felmérték volna a helyzetet, mint a nagyhatalmak, és egy kicsit aggódtak. A nyugatnémetekben semmi aggodalom nem volt a menekülthullámmal kapcsolatban? O. A.: A politikusok jó részét Nyugat-Németországban váratlanul érték az nyári események. A határzár felszámolását üdvözölték, de kevesen voltak, akik azonnal felmérték, hogy ennek az NDK-ban következményei lesznek késõ nyaráig a nyugatnémet politika várakozó álláspontra helyezkedett és csak augusztus elején, amikor a dolgok kezdtek nagyon kiélezõdni, kényszerültek állást foglalni. Kérdés persze, hogy mennyire örültek több tízezer menekültnek, de tartották magukat ahhoz, ami az alkotmányukban benne van, hogy mindenki egy egységes Németország állampolgára, és aki náluk megjelenik és német anyanyelvû, annak azonnal megadják az állampolgárságot. Érdekes lenne megvizsgálni egyszer, hogy létezett-e a háttérben szándék az NDK meggyengítésé- MNM Történeti Fényképtár, Sehr Miklós felvétele

5 nek céljával. A határnyitás pillanatában, szeptember elején Nyugat-Németországban sem tudták, hogy ez két hónap múlva a berlini fal ledöntéséhez és hamarosan az egyesítéshez vezet. H.: Térjünk át a magyar belpolitikára. Ön könyvében magyar részrõl három kulcsszereplõt említ, akik a határnyitással és a menekültekkel kapcsolatos döntésekben részt vettek: Németh Miklós miniszterelnököt, Horn Gyula külügyminisztert és Horváth István belügyminisztert. Létezett-e köztük valamilyen munkamegosztás, a döntések összehangolása? O. A.: Augusztus elsõ hetének végéig nem volt ilyen. Mindenki foglalkozott a menekültkérdéssel a maga módján, illetve Németh Miklós nem is nagyon foglalkozott vele, mivel július végéig szabadságon volt, miként Horn Gyula is. A Belügyminisztérium elsõként szembesült a problémával, majd szinte mindegyik minisztérium érzékelte, hogy ez külpolitikai bonyodalmakhoz vezet. Glatz Ferenc, aki kormánytag volt abban az idõben, azt mondta nekem, hogy nyár közepén alakult ki a magyar vezetés számára az a kép, hogy ez nemzetközi probléma, ami egész Európát érinti majd. Az összehangolás augusztus 10-tõl kezdõdött, körülbelül ekkor vette a kezébe a miniszterelnök nagyon komolyan a dolgot, azzal, hogy ez így nem mehet tovább. H.: Ön azt írja, hogy a határnyitás azok közé az események közé tartozott, amelybe a pártvezetésnek már nem volt valódi beleszólása, az MSZMP már háttérbe szorult, és a döntés a kormány kezébe került. Ez a váltás már a kezdetektõl nyilvánvaló volt? O. A.: A határzár felszámolására a politikai bizottság még áldását adta és az övé volt az utolsó szó. Május elején Németh Miklós átalakította kormányát, és akkortól kezdve a pártvezetõségnek már nagyon sok szava nem volt. Grósz Károly, az MSZMP fõtitkára ellenezte a határnyitást, de a megakadályozásához már nem volt elég hatalma. A párt dokumentumaiból az derül ki, hogy az MSZMP vezetõsége kívülálló volt ebben a kérdésben, napi szinten még csak információval sem rendelkezett arról, hogy a kormány mit tervez. Azt is látni kell persze, hogy átfedések voltak a párt- és kormányvezetõk között. Pozsgay Imre például egyszerre volt államminiszter és politikai bizottsági tag is. H.: A határzár felszámolása, a határnyitás egyes politikusoknak viszonylag nagy népszerûséget hozott. Politikusi karrierek indultak el. Horn Gyulára, Pozsgay Imrére, Németh Miklósra gondolok. Mennyire hatott ez a késõbbi pályafutásukra? O. A.: Horn Gyula esetében mindenképpen hatott. Ebben Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter segített, aki érdekelt volt abban, hogy a külügyminiszterek, tehát õ maga és a budapesti kollégája kerüljenek ki a történet hõseiként. Horn Gyula a nemzetközi Der Spiegel, július 3. Grósz Károly pártfõtitkár és Németh Miklós miniszterelnök 1989 júliusában Habsburg Walburga, a Páneurópai Pikniken átvágja a szögesdrótot. Sopronpuszta, augusztus 19. MNM Történeti Fényképtár, Guti László felvétele hírnevét, de a magyarországi politikusi karrierjét is erõsen megalapozta ezzel. Németh Miklós ugyanakkor, aki lényegesen visszafogottabban viselkedett, ebben nem volt érdekelt. H.: Lehet mérlegelni, hogy ki játszott fontos és ki kevésbé fontos szerepet a hazai politikusok közül? O. A.: Lehet. Az a Nyugat-Európában mindmáig élõ feltételezés, hogy Horn Gyula döntött a határnyitásról, nem áll meg. Nincs a világon olyan kormány, ahol a külügyminiszter döntene és utasítaná a belügyminisztert, hanem a miniszterelnök dönt. Magyarországon is a miniszterelnök döntött. Sõt azt kell mondani, a Miniszterelnöki Hivatal augusztus elejétõl kezdve tudatosan a határnyitás érdekében dolgozott. Horn Gyula körülbelül augusztus 20-ig ellenezte a határnyitást. Létezik egy minisztertanácsi jegyzõkönyv augusztus 17-i dátummal, amely szerint Horn Gyula amellett érvel, hogy a határt kinyitni nem lehet, mert az felborítja a határrendet, ezt legfeljebb egyszer, kivételesen lehetne megtenni. Horn Gyula viszonylag késõn határozta el, hogy csatlakozik a határnyitást javaslókhoz, ettõl kezdve azonban részt vett az egész folyamatban és lojálisan képviselte ezt a döntést. Diplomáciai úton sokat tett azért, hogy a vasfüggöny megszûnt és megtörtént a határnyitás, de nem õ döntött. H.: Milyen szerepe volt Pozsgay Imrének, illetve Horváth István belügyminiszternek? O. A.: Pozsgay Imrének sajátos szerepe van ebben a történetben, amennyiben a vasfüggöny lebontását õ gyorsította föl azzal, hogy a határõrök kívánságát elõször emelte nyilvános szintre, ahol már a politikának foglalkoznia kellett vele. Magyarán õ volt az, aki a médiumokban elsõként kimondta, hogy azt a vacakot ott a határon le kell bontani, eljárt felette az idõ. Horváth István augusztus elején még szintén úgy látta, 31

6 hogy a határt kinyitni bajos dolog lenne, a vasfüggöny májusi lebontásához azonban erõsen hozzájárult, és végül fontos szerepet kapott a határnyitásban is késõ nyáron, kora õszön, mivel õ felügyelte a határõrséget és a titkosszolgálatokat. Az akkori keletnémet nagykövetet idézném, aki azt mondta nekem: Ha Horváth István ennek keresztbe tesz, akkor ez nem így történik. H.: A határnyitás így lényegében sikeres történet, amit diplomáciai, illetve belpolitikai szinten is jól kezeltek? O. A.: Általában szólva azt mondanám, hogy igen. Hozzáteszem: a dolog belpolitikai súlya nem volt különösebben nagy. A magyar nyilvánosság ugyan figyelt erre, de a magyar lakosságot egzisztenciálisan nem érintette. Ez német ügy volt. Rengeteg más dolog történt azon a nyáron és kora õszön Magyarországon, ami a lakosság számára fontosabb volt. Ezer probléma merült fel a küszöbönálló rendszerváltozással kapcsolatban. A lakosságot sokkal jobban érdekelte például, hogy mi lesz a lakástámogatásokkal, a lakbérekkel, a lakástulajdon kérdésével stb. Ami az embereket egzisztenciálisan érinti, sokkal fontosabb, mint az, hogy a keletnémet menekültek mennek, vagy hazatoloncolják õket. Külpolitikailag viszont igazi sikertörténet. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány egy ideig sodródott az eseményekkel, mert úgy gondolta, hogy ez német német probléma, oldja meg a két Németország. Mikor kiderült, hogy erre nem képesek, akkor vált a dolog magyar problémává. Jó megérzéssel, jó politikai helyzetelemzéssel a magyar kormány felelõsei megértették azt, hogy Magyarország helye ebben a nyugatnémet keletnémet konfliktusban Nyugat-Németország mellett van, jóllehet ez akkor még nagyon bátor lépés volt, mert a keleti blokk érdekei ellen szólt. H.: A határnyitás a közben zajló magyar rendszerváltásnak is fontos mozzanata? O. A.: Ahhoz kapcsolódik, annak egy része. H.: Hogyan tudta a gyakran egymásnak is ellentmondó levéltári iratokból, nyilatkozatokból, interjúkból és visszaemlékezésekbõl felépíteni a határnyitás történetét? 32 Osztrák elõkészület a keletnémet menekültek fogadására, augusztus O. A.: Eleinte roppant naivul azt gondoltam, interjút készítek több politikussal, és így összeáll majd a történet. Aztán a hetedik-nyolcadik interjú után kiderült, hogy ez egyáltalán nem így van. Minél több embert kérdeztem meg, annál jobban keveredett a dolog, annál több ellentmondást fedeztem fel. Elég hamar be kellett látnom, hogy korabeli dokumentumokra is szükségem van. A könyvben még így is maradt néhány fehér folt, amit én nyíltan bevallok. H.: Mondana egy példát? O. A.: A Bonn melletti kastélyban augusztus 25-én délelõtt folytatott magyar nyugatnémet titkos megbeszéléseken csupán négy politikus volt jelen Helmut Kohl, Hans-Dietrich Genscher, Németh Miklós és Horn Gyula. Errõl a beszélgetésrõl Horn Gyula a Cölöpök címû munkájában és a velem folytatott beszélgetésekben is nagyon eltérõ képet ad Helmut Kohl memoárjaihoz vagy ahhoz képest, amit Németh Miklós elmesélt nekem. Az egyik fõ kérdés, hogy mit közöltek a magyarok ott a nyugatnémet féllel. Németh Miklós és Helmut Kohl szerint azt, hogy ki fogjuk nyitni a határt, még nem tudjuk pontosan, mikor és milyen indoklással, de szeptember közepéig minden keletnémet eltávozhat. Horn Gyula azt állítja, ekkor ezt még nem mondták, errõl még akkor döntés nem volt, hanem csak annyit közöltek a németekkel, hogy nem fogják a keletnémeteket visszatoloncolni Kelet-Németországba. Ebben az esetben valószínûsíteni lehet azt, hogy Horn Gyula rosszul emlékszik. Ugyanis azt, hogy nem küldik haza a keletnémeteket, a nyugatnémet féllel elõtte már többször közölték. Ezt elmondta már telefonon Németh Miklós a nyugatnémet kancellárnak, közölte Budapesten maga Horn Gyula az idelátogató Volker Rühe CDU-politikussal. Tehát emiatt nem lett volna szükséges Bonnba menni és titkos találkozót kérni. Ezzel szemben a másik változat a valószínûbb, hogy augusztus 22-én, Budapesten megszületett a döntés. Ha Magyarország kiengedi a németeket és itt több tízezer emberrõl van szó, akkor a nyugatnémeteknek fogadni kell õket, fel kell készülniük, és ezt a legfelsõbb szinten meg kellett beszélniük. Feltehetõ tehát, hogy inkább így történt. Csak erre nincsen megfelelõ irat, ami ezt igazolná, vagy még nem került elõ. Noha Jürgen Sudhoff akkori nyugatnémet külügyi államtitkár nekem azt mondta, hogy egész biztos van errõl dokumentum, de ilyet még senki nem publikált. Ez összefügg a dokumentumok kutathatóságával. Például nem tudtam hozzáférni a bécsi államfõi hivatal dokumentumaihoz sem, mert azok harminc évre zároltak. Az osztrákok arra hivatkoznak, hogy titkos magyar osztrák megállapodások léteztek, amiket õk egyoldalúan nem hozhatnak nyilvánosságra. Németh Miklós ugyanakkor nekem azt mondta, hogy semmi ilyesmi nem volt. H.: Ön milyen személyes emlékekkel, érzésekkel élte meg a határnyitás idõszakát? O. A.: A Neue Zürcher Zeitung külpolitikai szerkesztõségében dolgoztam akkor. Az ottani szerkesztõségvezetõ szintén rendkívül erõsen alábecsülte a magyarországi események jelentõségét. Én augusztus utolsó napjaiban kértem, hogy engedjenek Budapestre, mert errõl a történetrõl tudósítani kell, mire a fõnököm azt mondta, hogy ez minket nem érdekel végül ez lett a 20. század végének egyik nagy története. Némi keserûséggel, szeptember 11-én, a határnyitás napján készítettem egy kommentárt, ami másnap jelent meg. Azt írtam: az Ady Endre-féle kompország most véglegesen kikötött a nyugati parton. Az interjút készítette: KOVÁCS ÉVA

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. 40.145-22/2007. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Képviselők, jegyző, aljegyző és a meghívott vendégek Köszöntöm

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete

Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete A Konrad Adenauer és a Fidesz Ifjúsági Tagozata tisztelettel meghívják közös szimpóziumukra Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete címmel. Helyszín: Pannonia Med Hotel (9400 Sopron, Várkerület

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

Életút-riport Gabos Györggyel

Életút-riport Gabos Györggyel Életút-riport Gabos Györggyel turi Norbert 20 Először is gyermekkoráról, iskoláiról szeretném kérdezni. A szüleim elváltak. Édesapám Romániában, Erdélyben élt, édesanyám Pesten. Engem a nagymamám nevelt,

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Berlin-kérdés. A nácik Berlint a Harmadik Birodalom szimbólumának tekintették, a második világháborúban

Berlin-kérdés. A nácik Berlint a Harmadik Birodalom szimbólumának tekintették, a második világháborúban Berlin-kérdés A nácik Berlint a Harmadik Birodalom szimbólumának tekintették, a második világháborúban győztes szövetségesek pedig közös győzelmük szimbólumává kívánták tenni. Az 1944. szeptember 12-i

Részletesebben

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében Visszatérésünk a román állam szolgálatába lehetetlenné vált A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében A dél-erdélyi magyarok helyzetének összefoglalója L. Balogh Béni publikációiban: Az 1940. augusztus

Részletesebben

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Magyar német kapcsolatok és rendszerváltás

Magyar német kapcsolatok és rendszerváltás 90 Gazdag Ferenc Magyar német kapcsolatok és rendszerváltás Egy gyakorló nagykövet emlékiratai Mûfajilag az emlékirat nem tartozik a különlegességek kategóriájába: ha valaki úgy érzi, hogy az általa megélt

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

törvénymódosításokat.

törvénymódosításokat. Item: 5712 Kiad sor: 10/19/1989 22:26:05 Om Fejléc: kiad rvk1022 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: A Fidesz kongresszusa --------------------- München, 1989. október 18. (SZER,

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. 1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A menekültkérdés szerepe az NDK rendszerváltozásának folyamatában

A menekültkérdés szerepe az NDK rendszerváltozásának folyamatában az NDK rendszerváltozásának folyamatában Diplomáciatörténeti adalékok a berlini fal leomlásához Masát Ádám A szemléleti keretek és a történeti háttér Az alábbi tanulmány célja, hogy diplomáciatörténeti

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

1284 Hung.Monitorint 19.8.89-1. ( 168 Óra )

1284 Hung.Monitorint 19.8.89-1. ( 168 Óra ) 1284 Hung.Monitorint 19.8.89-1 - Itt 168 óra, a Ráidó politikai magazinja. - Az NDK-ban élők közül egyre többen, mintha nagyon leegyszerűsítnék a nálunk folyó változásokat. Ők csupán annyit vesznek észre

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985

Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985 Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985 Magyarország külpolitikája I. A Szovjetunió A szovjet érdekszféra kettõs megítélése Magyarország az 1956. évi, fegyveres erõszakkal elfojtott

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

Határáttörés 89. Európai Utas. húsz év után. Húsz éve történt: 1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál,

Határáttörés 89. Európai Utas. húsz év után. Húsz éve történt: 1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál, Határáttörés 89 Húsz éve történt: 1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál, a páneurópai piknik -nek nevezett békedemonstráció alkalmával keletnémetek százai jutottak át Ausztriába, mintegy az első rést ütve

Részletesebben

Aperesztrojka korszak egymást

Aperesztrojka korszak egymást Gorbacsov reformjai és Kelet-Közép-Európa Szocialista országok a peresztrojka idején Aperesztrojka korszak egymást követõ szovjet amerikai csúcstalálkozói (Genf: 1985, Reykjavík: 1986, Washington: 1987,

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

1. Mit tart Ön az 1956-os forradalommal kapcsolatos legfontosabb történeti kérdésnek? Milyen lényeges feltáratlan témákat lát 1956 történetével

1. Mit tart Ön az 1956-os forradalommal kapcsolatos legfontosabb történeti kérdésnek? Milyen lényeges feltáratlan témákat lát 1956 történetével 56-os kérdések 4 [ ] elôszó 4 A Múltunk szerkesztôbizottsága több történészt és társadalomkutatót kért arra: írja meg, miként vélekedik az 1956-os forradalom historiográfiájáról és emlékezetérôl, emlékezettörténetérôl.

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Lemondani a belterjesség kényelméről?

Lemondani a belterjesség kényelméről? Lemondani a belterjesség kényelméről? beszélgetés Birkás Ákossal a magyar művészet nemzetközi helyéről Egyre több szó esik a hazai művészet, a magyar művészek nemzetközi kontextusáról. Tanulságos ehhez

Részletesebben

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16. Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása Gödöllő, 2013. szeptember 16. Tisztelt Konzul Hölgyek és Urak! Én is szeretettel köszöntöm Önöket. Keleti nyitásról és globális

Részletesebben

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság?

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Több, önmagát nagy teoretikusnak tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Ki ölte meg Semmelweist?

Ki ölte meg Semmelweist? Ki ölte meg Semmelweist? Silló-Seidl Györggyel beszélget Zöldi László 281 Pillanatnyilag azzal a kérdéssel foglalkozom, miként vezethet a híres emberek (császár, filmsztár) iránt érzett szerelem õrültséghez.

Részletesebben

1989.04.25. - 22 - Rádiófigyelő Szolgálati használatra

1989.04.25. - 22 - Rádiófigyelő Szolgálati használatra mm^étimt^tá 1989.04.25. - 22 - Rádiófigyelő Csapatkivonás BBC London, 1989. április 25 Panoráma Ma megkezdődött a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok részleges kivonása, amely Moszkva szerint végül

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

fejlődést, és ennek részeként a keletnémet és román átmenőforgalmat, a tranzitország kialakulását.

fejlődést, és ennek részeként a keletnémet és román átmenőforgalmat, a tranzitország kialakulását. Item: 3440 Kiad sor: 08/16/1989 00:56:52 Om Fejléc: kiad rvk2042 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Páneurópai piknik - Sopronban München, 1989. augusztus 15. (SZER, Magyar híradó)

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről.

2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. 2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. Kedves Olvasó! Tavares konyec! - Ezt mondta volna legszívesebben a magyar kormánytöbbség. E helyett azonban ennél sokkal keményebbeket

Részletesebben

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról.

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról. Belügyminisztérium A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról (Tanulmány) KÉSZÍTETTE: DR. LÁSZLÓ-OROSZ ORSOLYA, DR. BOGNÁR

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban Cím: 1094 Budapest, Páva utca 39. Tel: 1-455-3313 Mobil: +36-70-505-0360 Fax: 1-455-3399 E-mail: korosmezo1941@hdke.hu www.hdke.hu Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága 2012. október 24-én tartott üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága 2012. október 24-én tartott üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága 2012. október 24-én tartott üléséről Jelen vannak: dr. Farkas László a bizottság elnöke dr. Keresztúri Farkas Csaba a bizottság

Részletesebben

Egymás mellett parkoló Trabant

Egymás mellett parkoló Trabant A fal megkerülése találkozások a Balatonnál A rendszerváltás elõtörténete Egymás mellett parkoló Trabant és Mercedes megszokott, már-már magától értõdõ kép az 1970-es évektõl kezdve nyáron, a Balaton partján.

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben