Mák Ferenc: Menekülésben
|
|
- Nóra Borosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mák Ferenc: Menekülésben Pataky András nyugalmazott kopácsi tanító Rettegő türelem című dokumentum értékű naplófeljegyzéseiben önmagának fogalmazta meg a kérdést: "Mi nehezebb? Otthon ülni, rettegni, remélni türelmesen, vagy addig ismeretlenben várni a hazatérés napját türelmetlenül? Igaz feleletet adjak?" De kénytelen beismerni: "Nem tudok." 1991 véres nyarát követően közel horvátországi magyar töprengett, vívódott hasonló módon, közülük talán a maradást, a többség a szerb hadsereg és a szabadcsapatok előli menekülést választotta. Aki tanúja volt Vukovár ostromának, a sztálingrádi tragédiát is messze túlszárnyaló, kegyetlen öldöklésnek, annak nemigen voltak illúziói. Horvátország a Szlovéniával egy időben megtartott népszavazást követően június 25-én kikiáltotta függetlenségét, s ezzel úgy érezte, talán végképp maga mögött hagyta azt a közel háromnegyed évszázadnyi rémálmot, melyet a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a Karadjordjevic dinasztia délszláv állama, majd a titói Jugoszlávia jelentett a számára, s amelybe nem egészen saját akaratán kívül kényszerült. (Mi több, az ban létrejött mozaikállam egyik ideológiai tartópillérét az eredetileg Budapest elmagyarosító törekvéseivel szemben határozott politikai fellépést szorgalmazó, zágrábi központtal létrejött és horvát nemzeti érdekeket megfogalmazó illír mozgalom jelentette.) Még javában tartott az eufória, amikor egyszerre dördültek el a szerb fegyverek Knin környékén, és jelentek meg a harci repülőgépek Zágráb felett. Közben a kelet-szalvóniai Vukovárt már földig rombolták Jugoszlávia reguláris hadseregének elitalakulatai. Hogy a sok évszázados, véres leszámolásokkal és háborúkkal tarkított horvát szerb szembenálláshoz mi közük volt a Baranyai, kelet-szlavóniai és nyugat-szerémségi magyaroknak? Szinte semmi, illetve csak annyi, hogy útban voltak. Akadályozták a Szerbiából előretörő Jugoszláv Néphadsereg alakulatait és a nyomukban felvonuló csetnik szabadcsapatokat. Belgrád eredeti szándéka szerint Vukovárt csak a horvát "elemektől" kellett volna megtisztítani, egyébként a Szerb Krajina fővárosának szerepét szánták neki, a katonai vezetés azonban nem tudott megálljt parancsolni a fékevesztett pusztításnak. A horvátországi magyarok, akik tanúi voltak a hónapokig tartó ostromnak, kénytelenek voltak felismerni főleg miután ők is Horvátország szuverenitása mellett voksoltak, hogy sorsuk megpecsételődött. Valószínűleg legtöbbjében akkor merült fel először a menekülés gondolata. A szerbek június 19-én lőtték először a 748 lakosú Kórógyot, amit a falu lakosainak néhány hónapos önvédelemre történő berendezkedése követett, mígnem szeptember 25-én megérkezett a falu feladására felszólító egyértelmű szerb ultimátum. Aznap reggel hét órakor 420 asszony, gyerek és idős ember hagyta el Kórógyot. A nehéztüzérségi támadás fokozódása után, szeptember 29-én a falut további 128 ember hagyta el. Mindössze hét idős ember maradt a faluban közöttük Szánki Szekeres János bácsival, akit 1993-ban szerb fegyveresek agyonvertek. Miután a katonaság nyomába új telepesek érkeztek a faluba, nevét Srpska Palacára keresztelték Kórógy a számukra többé nem létezett. Az eseményekkel egy időben megindult Szentlászló ostroma is, s mert a lakosoknak már nem volt idejük elhagyni a falut, a katonaság bosszúból úgyszólván földig rombolta az ugyancsak Árpád-kori települést. Baranya megszállása, ahová a batinai hídon át özönlöttek a szerb csapatok, ehhez képest "csendesen", komolyabb fegyveres összecsapás nélkül zajlott le. Az új horvát állam képtelen volt katonailag szembeszállni a Jugoszláv Néphadsereggel (és a mindent elözönlő szerb szabadcsapatokkal), amelyet akkoriban Európa harmadik legerősebb hadseregeként tartottak számon amely mellesleg a még létező Szovjetunió biztos utánpótlási forrásait is maga mögött tudhatta. Kelet-Szlavónia ostroma még zajlott, miközben Baranya megszállása szeptember 4-én már befejeződött. Létrejött a szerb közigazgatás, s a terület megkapta a Baranya-Szlavónia Szerb Krajina elnevezést. Megkezdődött a lakosság elüldözése és a terület kifosztása október 6-án az
2 új hatalom lezárta a Magyarországra vezető udvari határátkelőt, és ezzel gyakorlatilag egy zárt, katonailag megszállt terület jött létre, egy gettó, hozzávetőleges számítások szerint mintegy magyar fogollyal. A Krajina területéről távozni csak külön katonai engedéllyel lehetett a bezdáni hídon keresztül Szerbia irányába. A távozásnak azonban súlyos ára volt, így csak nagyon kevesen vállalták a kiutazási kérelmezéssel együtt járó tortúrát. A véres kora őszi eseményeket a megszállás öt súlyos esztendeje követte, a legelképzelhetetlenebb megpróbáltatások közepette. A gettóban rekedteket rendszeresen hajtották kényszermunkára, ki voltak szolgáltatva a legkülönbözőbb pogromoknak. Mindennaposak voltak a kényszerbesorozások, a zaklatások, az éjszakai fosztogatások, a kivégzések, melyekről csak az otthon maradottak tudnak beszámolni, ha egyszer eljön a számvetés ideje. Öt év alatt Baranyában és Kelet-Szlavóniában megszűnt az élet felszámolták a gyárakat, az üzemeket, az ipari létesítményeket, megszűnt a mezőgazdasági tevékenység. Felszámolták a civil közigazgatást, megszüntették az iskolák, a művelődési intézmények tevékenységét, felégették a könyvtárakat és a múzeumokat, felrobbantották a templomokat, és folyamatosan szállítottak el minden mozdítható értéket a hátországba, Szerbiába. Megfejthetetlen titok: ha egy területet az idegen hadsereg azzal a szándékkal foglal el, hogy azt a sajátjának tekintse, miért kell földig rombolni, kifosztani, felégetni és sóval behinteni minden szegletét? Pataky András említett naplójában az egykor Szarajevóban alkotó szerb katolikus író, Ivo Andríc gondolatát idézi: "Többször is kérdezi önmagától az ember: a legtöbb balkáni nép lelke nincs-e örökre megmételyezve, s talán nem is tehet már mást soha többé, csak mindig ugyanazt: tűrni vagy tenni az erőszakot." A tragikus évszázadok "...Eszék után kezdődik az Alsó-Baranyának nevezett Baranya Komitátus. Szép, kiterjedt, de kevéssé megművelt borvidék. Az itteni bor jobb Konstantinápoly minden boránál. Július 30- án indultunk el Eszekről. Akkora kompon keltünk át a Dráván, hogy három kocsi is ráfért. Egy Laskó nevű faluig utaztunk két-három mérföldnyi úton. Eleinte teljesen elvadult a táj, mindent elborít a magasra nőtt kóró, hogy benne akár néhány száz ember is észrevétlen maradna. Míg átvonultunk a vidéken, állandóan attól tartottunk, hogy rajtunk ütnek a hajdúk vagy martalócok. Laskóig néhány sivár falun mentünk át, Kopácson, Darócon. Elhagyatott és fölperzselt templomokat láttunk. (...) Laskón művelt evangélikus lelkészre akadtunk. Az egész lakosság kizárólag magyarok két szín alatt áldoz. Itt akkora pusztítást végzett a döghalál, hogy még az út mellett is kaszálatlanul maradtak a földek, és a vetés tönkrement: kevés errefelé az ember" Hans Dernschwam sorait idéztem, aki között keletkezett Törökországi útinaplójában számolt be megrázó élményeiről. Így nézett ki három évtizeddel a mohácsi katasztrófa után a Budára vezető egyik legfontosabb hadi út környéke. A látvány az elkövetkező két évszázad során vajmi keveset változott. Csak hogy emlékezzünk: a laskói "művelt evangélikus lelkész" maga Sztárai Mihály volt, aki egyik zsoltárában így könyörgött: Örökkévaló királyunk, Urunk, csak te vagy minékünk, Az hitetlen népek földedről vesznek, kik rontóink nekünk, Azok ellen légy Te mi paizsunk, Oltalmazónk nékünk. A török hódoltság előtt Szerém vármegyével és Szlavónországgal együtt virágzó vidék volt Baranya. Régi oklevelek bizonysága szerint a XVIII. században már csak négy magyar falu maradt Szlavóniában: Kórógy, Szentlászló, Haraszti és Rétfalu. Olyan szép nevű falvak
3 pusztultak el, mint Valkó, Kaporna, Dobsza, Csapa, Szőlőske, Szilas és Kölgyeskórógy. Velük pusztult a baranyai Borba, Szigetfalu, Tarda, Szörény, Koha, Vaskafalu, Mihálykereke, Keskend, Karancsrév, Árki, Monostor, Krasószentmiklós, Baranyavár, Lak, Bulcsu, vagy a távolabbi Nagykőszeg, Kiskőszeg, Újfalu, Danóc, Bodolya, Csemény, Abolna. A XVIII. századi Dél-Baranya területén túlélte a pusztítást Csúza, Hercegszőlős, Karancs, Kő, Sepse, Vörösmart, Bellye, Kopács, Laskó és Várdaróc. A középkori Magyarország gazdagon virágzó déli területén, a Dráva mentén maradt mindösszesen tizennégy magyar település. A hódoltság után Mária Terézia újratelepítési akciója során zömében németek jöttek az elnéptelenedett, elvadult vidékre. "Jöttek ők többnyire a' rajnai tartományokból hozzánk, és sokan közölök megtanultak már magyarul..." írta Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben című, 1845-ben megjelent kiváló művében Haas Mihály, Pécs címzetes prépostja. S bár leírásai és statisztikai mutatói az akkori Baranya vármegyére vonatkoznak, megállapításai Dél-Baranyára, a Drávaszögre is érvényesek. "A' török' kiűzetése után írja a továbbiakban, főleg Eugen herczeg, a' pécsi püspök, pécsváradi apát, Veterani, Batthyány és Suskától hivatva, megyénknek elpusztított helyeit ülték meg, de többnyire csak azokat, mellyek szőlőhegyekkel vagy el voltak már látva, vagy pedig arra alkalmasnak látszottak. Később másutt is megtelepedtek, és már több helységből kiszorították a' ráczokat, minthogy szaporák, és egy házban több testvér meg nem marad." A pécsi püspökmegyei névtár 1839-re vonatkozó adatai szerint Baranyában "nyelvre nézve van katholikus magyar, kath. német, és schokacz, rácz vagy illyr, mint nálunk neveztetnek. A' magyarokhoz tartozik még református, a' németekhez az 5349 ágostai vallástételt követő, az illyrhez nem egyesült görög. (...) Miből láthatni, hogy a' magyarok összesen , a' németek , a' ráczok lélekre rugnak, igy az egész népesség az említett 1760 zsidóval és a' beszámított kevés czigánynyal lélekből áll..." Ugyancsak az 1839-es adatok szerint a magyarok 374, a németek 278, a ráczok 77 helységben laknak. Fontosak ezek az adatok a baranyai és a trianoni döntést követően létrejött dél-baranyai, drávaszögi németség tragédiájának megértéséhez. Az évi első hivatalos jugoszláv népszámlálási adatok szerint a Baranyától elcsatolt 34 helység lakosából magyar, német, szerb és horvát, 954 egyéb nemzetiségűnek vallotta magát fordulóján a véres megtorlások következtében a német lakosság szinte teljesen eltűnt, helyébe a zagorjei és a muraközi túlnépesedett horvát falvakból érkeztek betelepülők. Ekkor vált horvát faluvá Baranyaszentistván (Petlovac), Keskend (Kozarac), Albertfalva (Grabovac), Laskafalva (Ceminac) és Bellye (Bilje). Ezzel egy időben, 1946-ban zajlott le a "történelmi csere" is, Szerémség Szerbiához került, a Drávaszög az egykori, királyi Jugoszlávián belüli Duna-bánság szerves része pedig Horvátországhoz. A XIX. század második felében a Szlavónországi olcsó föld szinte vonzotta magához a Dél- Dunántúl föld nélküli magyar családjait is. Akinek a nagy kivándorlás idején nem volt pénze még hajójegyre sem, az Észak- és Dél-Amerika helyett Szlavóniába "vándorolt ki". Herceg János Magyarok Szlavóniában című írásában mutatott rá: "A vukovári Eltz gróf, aztán Guttmann báró és mások birtokain csaknem kizárólag magyar volt a cselédség. A középkorban eltűnt magyar falvak helyett új települések jöttek létre az Alföldről, a Bácskából és a Dunántúlról odavándorolt népből. Akkor népesedett be a Dály-hegy, s Erdődtől le a Vukáig magyar aratók énekét vitte szét nyáron a szél." Nem meglepő hát, hogy az évi népszámlálási adatok szerint az említett területen összesen magyar élt, közülük a Drávaszögben. S ha a korábbi történelmi viharok évszázadokig is eltartottak, a XX. században ez események ugyancsak felgyorsultak ben a Szerb-Horvát-Szlovén királyság első népszámlálása szerint a magyarok száma a Drávaszögben élőké pedig főre apadt. Ettől kezdve a fogyatkozás megállíthatatlanná vált ban
4 Horvátországban már csak (Baranyában ), 1991-ben pedig már csak (Baranyában 8.956) magát magyarnak valló élt. Nyolc évtized alatt az említett terület magyarsága majdnem egyhatodára csökkent! (Közben a német közösség eltűnt.) A történelmi Magyarország egyetlen elcsatolt területén sem öltött ilyen tragikus méreteket a pusztulás. A szomorú, hogy a lélekfogyatkozással arányosan pusztultak a szellemi értékek, az intézmények is. S bár a titói Jugoszláviában a horvátországi magyarságnak alkalma volt létrehozni oktatásiművelődési érdekvédelmi szervezetét, a Horvátországi Magyarok Szövetségét, az asszimiláció és az elvándorlás katasztrofális méreteket öltött. Baranya és Kelet-Szlavónia erőteljesen Vajdaság-függő lett, magyar nyelvű felsőfokú oktatásban csak Szabadkán vagy Újvidéken részesülhettek a fiatalok, magyar nyelvű középiskola is a hatvanas évek elején csak néhány évig működött Pélmonostoron. Zombor és mellette Eszék magába szippantotta az ipari munkásságot, a Drávaszögben a Hegyalján a szőlészet és a borászat, az Alfalvakban pedig a hagyományos mezőgazdaság és a zöldségtermelés tartotta meg az őstermelő családokat ben a függetlenné vált horvát államon belül (a kommunista diktatúra internacionalizmusának felszámolásakor) alkalom lett volna a közösségi érdekek újrafogalmazására, a társadalmi és politikai érdekérvényesítési lehetőségek kidolgozására, ám a felszabadultság igazi élményét a horvátországi magyarság a szerb agresszió következtében nem élhette meg. Ezzel szemben a törökkori hódoltság sötétsége szakadt rá. Öt év a gettóban A szerb agresszió következtében a baranyai és kelet-szlavóniai magyarság társadalmiközösségi élete megszűnt. Intézményeit beleértve az általános iskolai oktatást, az egyházi életet is megszüntették, felszámolták. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége kimutatása szerint a megszállt kelet-szlavóniai területeket szinte teljes mértékben elhagyta a magyar lakosság, míg a Drávaszög magyarságának közel hetvenöt százaléka kényszerült szülőföldje elhagyására. Az adatok minden bizonnyal az esetek többségében megközelítő jellegűek, lévén, hogy az alaposabb felmérésnek az elemi feltételei és lehetőségei sem adottak. Pataky András az február 15-e utáni napokban hagyta el Kopácsot, s naplójába följegyezte: "Amikor eljöttem, 370 embert hagytam otthon, ennyien maradtunk a 870-ből." A tények azonban még így is elrettentőek. Hasonló mértékben elrettentő a magyar anyanyelvű oktatás jelenlegi állapota. Horvátország területén 1991 óta nincs magyar nyelvű oktatás, nincsenek magyar nyelvű oktatási intézmények. (Eszéken ugyan létrehozták az úgynevezett "menekült iskolát" de az es tanévben összesen kilenc diák részesült jószerével csak anyanyelvápolásban.) A statisztikai adatok magukért beszélnek (bár a fokozatos leépülés az 1970-es évek végétől tapasztalható). Az es tanévben a horvátországi magyar oktatási intézményekben összesen 124 magyar anyanyelvű pedagógus dolgozott. A délszláv háborús övezetekben a megszálló csapatok elsőként a kórházakat, iskolákat, intézményeket, műemlékeket pusztították el. Dubrovnikot hónapokon át lőtte a Jugoszláv Néphadsereg montenegrói alakulata, holott köztudott, hogy a világörökség részeként számon tartott középkori város falai között semmilyen katonai létesítmény nem volt. Baranyában és
5 Kelet-Szlavóniában elsőként a katolikus és a református templomokat lőtték szét, vagy gyújtották fel. "Baranya-szerte kiégették a templomokat" jegyzi fel a naplóíró. Ma romokban hever, vagy jelentős károkat szenvedett az újbezdáni, a darázsi, a pélmonostori katolikus, a bellyei, a szarvasi, a haraszti református templom. A laskói református templomot, melyben Sztárai Mihály 1554-ben tartotta meg első prédikációját, felgyújtották, s a gyors beavatkozás ellenére sem sikerült megmenteni kétszáz éves orgonáját. Katolikus pap egyetlen egy sem maradt a megszállt területen, a református lelkészek közül is csak a laskai Csáti Szabó Lajos és felesége, valamint a karancsi Hajek János végzi a hívek lelki gondozását. Az ugyancsak református Kettős János pedig a Horvátország szabad területére Eszék és Vinkovci környékére, valamint a Magyarországra menekült hívek lelki pásztora. Az ipari termelés teljesen megbénult, egyetlen gyár vagy üzem sem maradt működőképes. A bellyei mezőgazdasági és élelmiszeripari központ gépeit a megszállás első napjaiban leszerelték, és elvitték Szerbiába. A Hegyalja falvaiban Csúzán, Vörösmarton, Sepsén évszázados múltra tekint vissza a szőlőművelés és a borászat. (Már Hans Dernschwam is dicsérő szavakat írt naplójába a dél-baranyai borról.) A háború öt éve alatt a jó gazda csak a szőlő megkívánta legszükségesebb teendőket végezte el, s bort legfeljebb a saját fogyasztására érlelt. De megszűnt a hagyományos mezőgazdasági termelés Laskó, Várdaróc, Dárda környékén is. Kopács messze földön híres volt konyhakerti veteményeiről, a falu lakói látták el Eszéket és a Dráva túloldalán lévő környező településeket óta a falvak lakossága csak és kizárólag a maga számára termel, ami a korábbi termőterületek legfeljebb 10 százalékos kihasználását jelenti. A háztáji termelés is csak az egyéni igényeket elégíti ki. A mezőgazdasági megművelésre alkalmas földterület jelentős részét a szerb hadsereg elaknásította, s az öt éve háborítatlanul burjánzó gyom a mohácsi vész utáni martalócvilágot idézi. A módszeres pusztítás látványánál is rettenetesebb a kegyetlenségből elkövetett emberölések, a vérengzések sokasága. Pataky András kopácsi tanító már idézett naplójában részletesen leírja az február 15-i kopácsi pogrom eseményeit. Ezen a napon a szerb szabadcsapatok kijárási tilalmat rendeltek el, és házról házra járva lista alapján gyűjtötték össze az embereket. A névjegyzéket helybéli szerb állíthatta össze, hisz nem egy esetben a becenevén szólították a keresett férfit. A kopácsiak számára világos volt, hogy valami rettenetes dolog fog történni. A csetnik fegyveresek a 38 éves Tóth Sándornak kést szúrtak a száján át a torkába, aki a helyszínen meghalt. Séri Sándor öt nap múlva halt bele a verésbe. A vérengzésnek a reguláris szerb katonák vetettek véget. Bellyén huszonnyolc embert végeztek ki néhány hét leforgása alatt, de a sokat szenvedett lakosság számtalan tömegsírt is számon tart. Feltárásukra csak a terület Horvátországhoz történő békés visszacsatolása után kerülhet sor tavaszán újraéledtek a hosszú évekre gettóba zárt horvátországi magyarok reményei. A horvát kormány, megunva a nemzetközi béketeremtő és békefenntartó erők "tehetetlenségét", előbb májusban villámháború során egyetlen délelőtt visszafoglalták a Szerb Krajina nyugatszlavóniai területét, amelynek mint később kiderült elsősorban stratégiai jelentősége volt, hiszen ezzel elvágták a szerb hadsereg és a szabadcsapatok fegyver- és üzemanyag utánpótlási vonalát. A jószerével csak előjátéknak tekinthető felszabadító hadműveletet követte a júliusi Vihar-hadművelet, melynek során három nap alatt felszámolták a Knin központtal kikiáltott szerb bábállamot. Szerbia ekkor már képtelen volt bármilyen módon is befolyásolni az eseményeket. A Krajinából ekkor nél is több, jól szervezett szerb "menekült" indult Szerbia felé. Közülük néhány tízezer Kelet-Szlavóniában és a Drávaszögben vélt otthonra
6 lelni bár, s ezt már akkor látni kellett volna, az új otthonteremtés szándékával kiválasztott terület nem kecsegtetett semmi jóval. Nem kecsegtetett, hiszen a térség nemzetközi-jogi státusa rendezetlen volt, ugyanakkor a sorsdöntő csatákat nyert, horvát felszabadító hadsereg most már teljes erejével a Horvátországnak immár csak 3,6 százalékát jelentő baranyai, keletszlavóniai terület felé nyomult. Augusztus közepén azonban, erőteljes nemzetközi nyomásra a horvát hadvezetés leállította a felszabadító csapatok akcióját. Az indoklásban mindössze annyi szerepelt: az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a NATO-vezetés túl kockázatosnak tartotta a hadműveleteknek a Szerbiával szomszédos területekre történő kiterjesztését. A megszállt területek lakói, köztük a magyar közösség elkeseredetten vette tudomásul: a felszabadulás elmarad. Aki ismerte a szerb szabadcsapatok kegyetlenkedéseit, tudta, hogy a Szerbiára nézve vesztes háború végkimenetelének fenyegető árnyékában a terror, a pusztítás, a rablás, a bosszú újabb hulláma következik, s ezzel szemben tehetetlenek lesznek a térségben jelen lévő nemzetközi békefenntartó erők is. S valóban, a szerbek tömegesen vitték el a munkaképes férfiak mellett a magatehetetlen idős embereket is a "védelmi vonal kiépítésére". Nem jelentett ez mást, mint kíméletlen és könyörtelen, emellett persze értelmetlen kényszermunkát. Az Eszékkel szemben lévő frontvonal mentén egyre-másra ásták a védőárkokat, miközben az egésznek semmi értelme nem volt, azon kívül, hogy alkalmat adott a kegyetlenkedésre. A Drávaszög férfi lakosságának zöme december végéig a második világháborúból jól ismert, de igazán tökélyre csak a balkáni háborúban fejlesztett munkatáborban élt. Közben december 15-én megszületett a daytoni megállapodás, amely a délszláv háború befejezését, és a konfliktusok békés rendezését írta elő. Nem sokkal ezután Horvátország és Szerbia aláírta az Erdődi Egyezmény néven ismert megállapodást, amelynek tizennégy pontja vázlatosan ugyan, de végre írásba foglalva rögzítette a horvát Baranya, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség Horvátországhoz történő békés visszacsatolásának menetét. A megállapodás egyik pontja meghatározta a választások és a népszavazás idejét is. Újabb halvány remény a már csak négy-ötezer fős magyarság számára. Ugyanakkor a megoldatlan kérdések is egyre szaporodtak. Mindenki tudta, hogy a háborús bűnök fogalmát bőven kimerítő szerb félkatonai alakulatok az első adódó alkalommal visszavonulnak a hátországot jelentő Szerbiába. De mi legyen s sorsa a knini krajinából és Bosznia-Hercegovinából oda menekült, közben közel főre duzzadt szerb menekültekkel, akik az esetek többségében éppen az elüldözött magyarok (és horvátok) házaiban telepedtek le, megváltoztatva ezzel a terület etnikai összetételét is? Miután Szerbia okulva a területén tartózkodó szerb menekült okozta társadalmi-politikai feszültségek kezelhetetlenségéből közölte, nem kíván több boszniai vagy horvátországi menekültet befogadni, mit kezdjenek a horvát állampolgárságot elfogadni nem akaró szerbekkel? Mit kezdjenek a politikai hangadók teljesíthetetlen követeléseivel? Hogyan lehet megállítani a kegyetlenkedéseket? Hogyan lehet elfogadható életfeltételeket teremteni az elüldözött magyarok és horvátok visszatéréséhez? Hogyan lehet megteremteni az újjáépítéshez szükséges forrásokat amikor csak az elpusztított Kórógy felépítéséhez a legszerényebb számítások szerint is nem kevesebb, mint DEM-re lenne szükség? A kérdések tovább sokasodnak. Többszöri halasztás után április 13-án (és 14-én) a Horvátországban megtartott helyhatósági választások alkalmával a megszállt Drávaszög magyarsága is szavazhatott, s a választások során képviselői a helyi önkormányzatokban immár hathatósan is elősegíthetik a terület békés visszacsatolásának folyamatát. A nemzetközi megállapodások és egyezmények június 15-ét jelölték meg a horvát közigazgatás visszaállítása végső határidejének.
7 Véget ért volna a drávaszögi és a kelet-szlavóniai magyarság fél évtizedes megpróbáltatása, véget értek volna a háborús kínok? Talán. De hogy az újrakezdés újabb gyötrelmeket szül majd, az már ma is látható. "Ott minálunk magyarnak maradni hőstett..." írta naplójában Pataky András. Úgy tűnik, hősiességre és helytállásra még sokáig szükség lesz. Források A visszatért Délvidék. Szerkesztette: Csuka Zoltán Halász Irodalmi és Könyvkiadóvállalat. Budapest, Dernschwam, Hans: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Európa, Budapest, Éger György: Régió, etnikum, vallás Demográfiai és településtörténeti tanulmányok. Anonymus. Budapest, Fehér István: A soknemzetiségű Baranya a 20. században. Pannónia Könyvek, Pécs, Fejezetek a horvátországi magyarok történetéből. Szerkesztette: Arday Lajos. Közép-Európai Intézet Teleki László Alapítvány, Budapest, Haas Mihály: Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben, Pécsett, Herceg János: Magyarok Szlavóniában. Világszövetség február 2. Kocsis Károly Kocsisné Hodosi Eszter: Magyarok a határainkon túl A Kárpát-medencében. Tankönyvkiadó Budapest, Kórógy. Összeállította Kell József. HMDK, Zágráb, Lábadi Károly: Drávaszög ábécé. Eszék Budapest, Lábadi Károly: Laskaiak. Laskó, Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék I II. MTA Könyvkiadó Hivatala, Budapest, Sebők László: A horvátországi magyarok a statisztikák tükrében. Regio, szám, Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról a Horvát-Szlavónországba és Amerikába Kaposvár, Pataky András: Rettegő türelem (naplófeljegyzések). Új Magyar Képes Újság, június március 9. Pataky András: Délkelet-Baranya településtörténeti földrajza 1713-ig. Létünk, Újvidék, Pataky András: A Drávaszög négyszáz évvel ezelőtt. Magyar Képes Újság, május március 5.
Pályázó teljes neve Helység A pályázat címe. Sepse. Bellye. Vinkovce. Kórógy. Pélmonostor. Pélmonostor
A pályázati felhívás tárgyának megnevezése Pályázó teljes neve Helység A pályázat címe Teljes költség (HUF) Igényelt összege (HUF) Megítélt összeg (HUF) Közössége Sepsei Alapszervezet Sepse Vidám est és
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenA horvátországi magyarság területi és társadalomstatisztikai sajátosságai
GYÉMÁNT RICHÁRD DROZDIK ZSUZSA Bevezető A horvátországi magyarság területi és társadalomstatisztikai sajátosságai A Horvát Köztársaság 1991. június 25-én deklarálta függetlenségét, és kilépett a Jugoszláv
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenKi kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
Részletesebbenarculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
RészletesebbenCsaládfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenKORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).
RészletesebbenA magyar nyelv és kultúra megtartásának jelenlegi helyzete a Kárpátmedencében-Horvátországban
Csörgits József VÍZBE VESZŐ NYOMOKON A magyar nyelv és kultúra megtartásának jelenlegi helyzete a Kárpátmedencében-Horvátországban Alsó-Pannónia magyarok által lakott területei a mai Horvátországban a
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László
RészletesebbenKedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!
Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenA Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP
RészletesebbenA SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME
A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Részletesebbenhogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd
Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenProgram. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.
Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány
RészletesebbenA kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
RészletesebbenHelyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenElőrehozott parlamenti választások Horvátországban
Előrehozott parlamenti választások Horvátországban Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök 206. szeptember -ére előrehozott parlamenti választásokat írt ki Horvátországban. A Tihomir Orešković
RészletesebbenSoós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!
Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenCSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.
CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenA katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.
A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenA szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ. Javítási-értékelési útmutató. I. Dél-Ázsia tájain (21 pont)
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ Javítási-értékelési útmutató 1. C 2. B, D 3. 2 4. B, D 6. J 7. E 8. C 9. B 10. 1 11. B, D 12. H 13.
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenVEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.
VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok
RészletesebbenTiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet
Tiszperger József : Örökkévaló Publio Kiadó 2011 ISBN: 978-1-4709-4666-1 Kezdet Kezdetben volt Drakkar. Senki nem tudta honnan jött ezekre a földekre. Senki nem tudta miért. Senki nem tudta őt megfékezni.
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
RészletesebbenJó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS
PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma
RészletesebbenAZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN
AZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HORVÁT MAGYAR HATÁRTÉRSÉGRE Rácz Szilárd XII. MRTT vándorgyűlés Veszprém, 2014. november
RészletesebbenNyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor
89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November
RészletesebbenNemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen
RészletesebbenCsaládfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947
Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenVÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens
Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenSzakmai utazás a Vajdaságba
Szakmai utazás a Vajdaságba Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul! címmel kiírt pályázatán a Türr István Gazdasági Szakközépiskola sikeresen vett részt és 2010. augusztus 28. augusztus 31. között majdnem
RészletesebbenDrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig
DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második
RészletesebbenKÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)
KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös
RészletesebbenKonfliktusok a Balkánon a horvátországi magyarokat ért atrocitások a XX. században
Lábadi Károly Konfliktusok a Balkánon a horvátországi magyarokat ért atrocitások a XX. században A horvátországi, a drávaszögi és a szlavóniai magyarság sűrűn vált szenvedő alanyává a sorsába beleszóló
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenA vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat!
2014 október 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A vörös értékelve diktatúra Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Hosszú időre megrendültek az alapvető normák: a becsület, az igazmondás, a tisztességes
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
Részletesebben1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.
1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját
RészletesebbenÓtelek 2005. április 24-én
ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek
RészletesebbenA Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
RészletesebbenÁtalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.
Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenSzékely Tanintézet Tevelen
Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,
RészletesebbenTestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor
Történelem a 10. évfolyam számára IV. témakör: Az újjáépítés kora Magyarországon A magyar országgyűlés. 1. 2:42 Normál Válaszolj a táblázat és saját ismereteid alapján a kérdésekre! A magyar országgyűlés...
RészletesebbenTanítási tervezet. I. Alapadatok
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2017. április 5., 9:00 Iskola megnevezése: ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Évfolyam, osztály: 10. C Tanít: Nagy Máté Teó Témakör megnevezése:
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenEMLÉKKÖNYVÜNK
EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák
RészletesebbenAKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27.
AKNAVESZÉLY!!! J u g o s z l á v i a k i a l a k u l á s a Szerb Horvát Szlovén Királyság 1918 1929 Jugoszláv Királyság 1929 1941 I. Sándor király (II. Péter, Pál herceg) Jugoszlávia felosztása 1941-1945
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
Részletesebben"De azt akarom, tisztán és fehéren, legyetek vígak és bársonyba-járók, a kezetekben egy nagy arany-érem, s hódítsátok meg az egész világot.
IV. évf. 2018. nyár Megjelenik havonta Kosztolányi Dezső Céltársulás Tájékoztató Kiadványa KOSZTOLÁNYI HÍRADÓ "De azt akarom, tisztán és fehéren, legyetek vígak és bársonyba-járók, a kezetekben egy nagy
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenAz olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu
DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenA Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP LÁSZLÓ A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai 1. ábra. Az elszakított területeket szimbolizáló budapesti szoborcsoport A MABÉOSZ Visnya
RészletesebbenAz integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban
Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenJavaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Virág Tiborné (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015
RészletesebbenA KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI
A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja
RészletesebbenTanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15
Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 2012. február 22. A félévi munka megbeszélése: tematika, ütemterv, követelmények. 2012. február 29. Tanítóképzők, tanítók
RészletesebbenDUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 80-11/2013/X J E G Y Z Ő K Ö N Y V
DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 80-11/2013/X J E G Y Z Ő K Ö N Y V DUNAREMETE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. NOVEMBER 18-ÁN MEGTARTOTT KÖZMEGHALLGATÁSRÓL ÉS NYILVÁNOS
RészletesebbenCsaládfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany
Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.
RészletesebbenSéta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló
Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe
RészletesebbenBauer Tamás Cukor a sebbe
Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenKettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség
Kiss Tamás Drávaszögi mozaik. Nemzetiségi egyenlõtlenségek és kisebbségi stratégiák Horvátország magyarlakta településein A vizsgálatról Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség kutató
RészletesebbenNegyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében
Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén
RészletesebbenA jóvátételben nem volt kegyelem
2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a
RészletesebbenÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában
ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenTRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
Részletesebben