Mák Ferenc: Menekülésben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mák Ferenc: Menekülésben"

Átírás

1 Mák Ferenc: Menekülésben Pataky András nyugalmazott kopácsi tanító Rettegő türelem című dokumentum értékű naplófeljegyzéseiben önmagának fogalmazta meg a kérdést: "Mi nehezebb? Otthon ülni, rettegni, remélni türelmesen, vagy addig ismeretlenben várni a hazatérés napját türelmetlenül? Igaz feleletet adjak?" De kénytelen beismerni: "Nem tudok." 1991 véres nyarát követően közel horvátországi magyar töprengett, vívódott hasonló módon, közülük talán a maradást, a többség a szerb hadsereg és a szabadcsapatok előli menekülést választotta. Aki tanúja volt Vukovár ostromának, a sztálingrádi tragédiát is messze túlszárnyaló, kegyetlen öldöklésnek, annak nemigen voltak illúziói. Horvátország a Szlovéniával egy időben megtartott népszavazást követően június 25-én kikiáltotta függetlenségét, s ezzel úgy érezte, talán végképp maga mögött hagyta azt a közel háromnegyed évszázadnyi rémálmot, melyet a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a Karadjordjevic dinasztia délszláv állama, majd a titói Jugoszlávia jelentett a számára, s amelybe nem egészen saját akaratán kívül kényszerült. (Mi több, az ban létrejött mozaikállam egyik ideológiai tartópillérét az eredetileg Budapest elmagyarosító törekvéseivel szemben határozott politikai fellépést szorgalmazó, zágrábi központtal létrejött és horvát nemzeti érdekeket megfogalmazó illír mozgalom jelentette.) Még javában tartott az eufória, amikor egyszerre dördültek el a szerb fegyverek Knin környékén, és jelentek meg a harci repülőgépek Zágráb felett. Közben a kelet-szalvóniai Vukovárt már földig rombolták Jugoszlávia reguláris hadseregének elitalakulatai. Hogy a sok évszázados, véres leszámolásokkal és háborúkkal tarkított horvát szerb szembenálláshoz mi közük volt a Baranyai, kelet-szlavóniai és nyugat-szerémségi magyaroknak? Szinte semmi, illetve csak annyi, hogy útban voltak. Akadályozták a Szerbiából előretörő Jugoszláv Néphadsereg alakulatait és a nyomukban felvonuló csetnik szabadcsapatokat. Belgrád eredeti szándéka szerint Vukovárt csak a horvát "elemektől" kellett volna megtisztítani, egyébként a Szerb Krajina fővárosának szerepét szánták neki, a katonai vezetés azonban nem tudott megálljt parancsolni a fékevesztett pusztításnak. A horvátországi magyarok, akik tanúi voltak a hónapokig tartó ostromnak, kénytelenek voltak felismerni főleg miután ők is Horvátország szuverenitása mellett voksoltak, hogy sorsuk megpecsételődött. Valószínűleg legtöbbjében akkor merült fel először a menekülés gondolata. A szerbek június 19-én lőtték először a 748 lakosú Kórógyot, amit a falu lakosainak néhány hónapos önvédelemre történő berendezkedése követett, mígnem szeptember 25-én megérkezett a falu feladására felszólító egyértelmű szerb ultimátum. Aznap reggel hét órakor 420 asszony, gyerek és idős ember hagyta el Kórógyot. A nehéztüzérségi támadás fokozódása után, szeptember 29-én a falut további 128 ember hagyta el. Mindössze hét idős ember maradt a faluban közöttük Szánki Szekeres János bácsival, akit 1993-ban szerb fegyveresek agyonvertek. Miután a katonaság nyomába új telepesek érkeztek a faluba, nevét Srpska Palacára keresztelték Kórógy a számukra többé nem létezett. Az eseményekkel egy időben megindult Szentlászló ostroma is, s mert a lakosoknak már nem volt idejük elhagyni a falut, a katonaság bosszúból úgyszólván földig rombolta az ugyancsak Árpád-kori települést. Baranya megszállása, ahová a batinai hídon át özönlöttek a szerb csapatok, ehhez képest "csendesen", komolyabb fegyveres összecsapás nélkül zajlott le. Az új horvát állam képtelen volt katonailag szembeszállni a Jugoszláv Néphadsereggel (és a mindent elözönlő szerb szabadcsapatokkal), amelyet akkoriban Európa harmadik legerősebb hadseregeként tartottak számon amely mellesleg a még létező Szovjetunió biztos utánpótlási forrásait is maga mögött tudhatta. Kelet-Szlavónia ostroma még zajlott, miközben Baranya megszállása szeptember 4-én már befejeződött. Létrejött a szerb közigazgatás, s a terület megkapta a Baranya-Szlavónia Szerb Krajina elnevezést. Megkezdődött a lakosság elüldözése és a terület kifosztása október 6-án az

2 új hatalom lezárta a Magyarországra vezető udvari határátkelőt, és ezzel gyakorlatilag egy zárt, katonailag megszállt terület jött létre, egy gettó, hozzávetőleges számítások szerint mintegy magyar fogollyal. A Krajina területéről távozni csak külön katonai engedéllyel lehetett a bezdáni hídon keresztül Szerbia irányába. A távozásnak azonban súlyos ára volt, így csak nagyon kevesen vállalták a kiutazási kérelmezéssel együtt járó tortúrát. A véres kora őszi eseményeket a megszállás öt súlyos esztendeje követte, a legelképzelhetetlenebb megpróbáltatások közepette. A gettóban rekedteket rendszeresen hajtották kényszermunkára, ki voltak szolgáltatva a legkülönbözőbb pogromoknak. Mindennaposak voltak a kényszerbesorozások, a zaklatások, az éjszakai fosztogatások, a kivégzések, melyekről csak az otthon maradottak tudnak beszámolni, ha egyszer eljön a számvetés ideje. Öt év alatt Baranyában és Kelet-Szlavóniában megszűnt az élet felszámolták a gyárakat, az üzemeket, az ipari létesítményeket, megszűnt a mezőgazdasági tevékenység. Felszámolták a civil közigazgatást, megszüntették az iskolák, a művelődési intézmények tevékenységét, felégették a könyvtárakat és a múzeumokat, felrobbantották a templomokat, és folyamatosan szállítottak el minden mozdítható értéket a hátországba, Szerbiába. Megfejthetetlen titok: ha egy területet az idegen hadsereg azzal a szándékkal foglal el, hogy azt a sajátjának tekintse, miért kell földig rombolni, kifosztani, felégetni és sóval behinteni minden szegletét? Pataky András említett naplójában az egykor Szarajevóban alkotó szerb katolikus író, Ivo Andríc gondolatát idézi: "Többször is kérdezi önmagától az ember: a legtöbb balkáni nép lelke nincs-e örökre megmételyezve, s talán nem is tehet már mást soha többé, csak mindig ugyanazt: tűrni vagy tenni az erőszakot." A tragikus évszázadok "...Eszék után kezdődik az Alsó-Baranyának nevezett Baranya Komitátus. Szép, kiterjedt, de kevéssé megművelt borvidék. Az itteni bor jobb Konstantinápoly minden boránál. Július 30- án indultunk el Eszekről. Akkora kompon keltünk át a Dráván, hogy három kocsi is ráfért. Egy Laskó nevű faluig utaztunk két-három mérföldnyi úton. Eleinte teljesen elvadult a táj, mindent elborít a magasra nőtt kóró, hogy benne akár néhány száz ember is észrevétlen maradna. Míg átvonultunk a vidéken, állandóan attól tartottunk, hogy rajtunk ütnek a hajdúk vagy martalócok. Laskóig néhány sivár falun mentünk át, Kopácson, Darócon. Elhagyatott és fölperzselt templomokat láttunk. (...) Laskón művelt evangélikus lelkészre akadtunk. Az egész lakosság kizárólag magyarok két szín alatt áldoz. Itt akkora pusztítást végzett a döghalál, hogy még az út mellett is kaszálatlanul maradtak a földek, és a vetés tönkrement: kevés errefelé az ember" Hans Dernschwam sorait idéztem, aki között keletkezett Törökországi útinaplójában számolt be megrázó élményeiről. Így nézett ki három évtizeddel a mohácsi katasztrófa után a Budára vezető egyik legfontosabb hadi út környéke. A látvány az elkövetkező két évszázad során vajmi keveset változott. Csak hogy emlékezzünk: a laskói "művelt evangélikus lelkész" maga Sztárai Mihály volt, aki egyik zsoltárában így könyörgött: Örökkévaló királyunk, Urunk, csak te vagy minékünk, Az hitetlen népek földedről vesznek, kik rontóink nekünk, Azok ellen légy Te mi paizsunk, Oltalmazónk nékünk. A török hódoltság előtt Szerém vármegyével és Szlavónországgal együtt virágzó vidék volt Baranya. Régi oklevelek bizonysága szerint a XVIII. században már csak négy magyar falu maradt Szlavóniában: Kórógy, Szentlászló, Haraszti és Rétfalu. Olyan szép nevű falvak

3 pusztultak el, mint Valkó, Kaporna, Dobsza, Csapa, Szőlőske, Szilas és Kölgyeskórógy. Velük pusztult a baranyai Borba, Szigetfalu, Tarda, Szörény, Koha, Vaskafalu, Mihálykereke, Keskend, Karancsrév, Árki, Monostor, Krasószentmiklós, Baranyavár, Lak, Bulcsu, vagy a távolabbi Nagykőszeg, Kiskőszeg, Újfalu, Danóc, Bodolya, Csemény, Abolna. A XVIII. századi Dél-Baranya területén túlélte a pusztítást Csúza, Hercegszőlős, Karancs, Kő, Sepse, Vörösmart, Bellye, Kopács, Laskó és Várdaróc. A középkori Magyarország gazdagon virágzó déli területén, a Dráva mentén maradt mindösszesen tizennégy magyar település. A hódoltság után Mária Terézia újratelepítési akciója során zömében németek jöttek az elnéptelenedett, elvadult vidékre. "Jöttek ők többnyire a' rajnai tartományokból hozzánk, és sokan közölök megtanultak már magyarul..." írta Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben című, 1845-ben megjelent kiváló művében Haas Mihály, Pécs címzetes prépostja. S bár leírásai és statisztikai mutatói az akkori Baranya vármegyére vonatkoznak, megállapításai Dél-Baranyára, a Drávaszögre is érvényesek. "A' török' kiűzetése után írja a továbbiakban, főleg Eugen herczeg, a' pécsi püspök, pécsváradi apát, Veterani, Batthyány és Suskától hivatva, megyénknek elpusztított helyeit ülték meg, de többnyire csak azokat, mellyek szőlőhegyekkel vagy el voltak már látva, vagy pedig arra alkalmasnak látszottak. Később másutt is megtelepedtek, és már több helységből kiszorították a' ráczokat, minthogy szaporák, és egy házban több testvér meg nem marad." A pécsi püspökmegyei névtár 1839-re vonatkozó adatai szerint Baranyában "nyelvre nézve van katholikus magyar, kath. német, és schokacz, rácz vagy illyr, mint nálunk neveztetnek. A' magyarokhoz tartozik még református, a' németekhez az 5349 ágostai vallástételt követő, az illyrhez nem egyesült görög. (...) Miből láthatni, hogy a' magyarok összesen , a' németek , a' ráczok lélekre rugnak, igy az egész népesség az említett 1760 zsidóval és a' beszámított kevés czigánynyal lélekből áll..." Ugyancsak az 1839-es adatok szerint a magyarok 374, a németek 278, a ráczok 77 helységben laknak. Fontosak ezek az adatok a baranyai és a trianoni döntést követően létrejött dél-baranyai, drávaszögi németség tragédiájának megértéséhez. Az évi első hivatalos jugoszláv népszámlálási adatok szerint a Baranyától elcsatolt 34 helység lakosából magyar, német, szerb és horvát, 954 egyéb nemzetiségűnek vallotta magát fordulóján a véres megtorlások következtében a német lakosság szinte teljesen eltűnt, helyébe a zagorjei és a muraközi túlnépesedett horvát falvakból érkeztek betelepülők. Ekkor vált horvát faluvá Baranyaszentistván (Petlovac), Keskend (Kozarac), Albertfalva (Grabovac), Laskafalva (Ceminac) és Bellye (Bilje). Ezzel egy időben, 1946-ban zajlott le a "történelmi csere" is, Szerémség Szerbiához került, a Drávaszög az egykori, királyi Jugoszlávián belüli Duna-bánság szerves része pedig Horvátországhoz. A XIX. század második felében a Szlavónországi olcsó föld szinte vonzotta magához a Dél- Dunántúl föld nélküli magyar családjait is. Akinek a nagy kivándorlás idején nem volt pénze még hajójegyre sem, az Észak- és Dél-Amerika helyett Szlavóniába "vándorolt ki". Herceg János Magyarok Szlavóniában című írásában mutatott rá: "A vukovári Eltz gróf, aztán Guttmann báró és mások birtokain csaknem kizárólag magyar volt a cselédség. A középkorban eltűnt magyar falvak helyett új települések jöttek létre az Alföldről, a Bácskából és a Dunántúlról odavándorolt népből. Akkor népesedett be a Dály-hegy, s Erdődtől le a Vukáig magyar aratók énekét vitte szét nyáron a szél." Nem meglepő hát, hogy az évi népszámlálási adatok szerint az említett területen összesen magyar élt, közülük a Drávaszögben. S ha a korábbi történelmi viharok évszázadokig is eltartottak, a XX. században ez események ugyancsak felgyorsultak ben a Szerb-Horvát-Szlovén királyság első népszámlálása szerint a magyarok száma a Drávaszögben élőké pedig főre apadt. Ettől kezdve a fogyatkozás megállíthatatlanná vált ban

4 Horvátországban már csak (Baranyában ), 1991-ben pedig már csak (Baranyában 8.956) magát magyarnak valló élt. Nyolc évtized alatt az említett terület magyarsága majdnem egyhatodára csökkent! (Közben a német közösség eltűnt.) A történelmi Magyarország egyetlen elcsatolt területén sem öltött ilyen tragikus méreteket a pusztulás. A szomorú, hogy a lélekfogyatkozással arányosan pusztultak a szellemi értékek, az intézmények is. S bár a titói Jugoszláviában a horvátországi magyarságnak alkalma volt létrehozni oktatásiművelődési érdekvédelmi szervezetét, a Horvátországi Magyarok Szövetségét, az asszimiláció és az elvándorlás katasztrofális méreteket öltött. Baranya és Kelet-Szlavónia erőteljesen Vajdaság-függő lett, magyar nyelvű felsőfokú oktatásban csak Szabadkán vagy Újvidéken részesülhettek a fiatalok, magyar nyelvű középiskola is a hatvanas évek elején csak néhány évig működött Pélmonostoron. Zombor és mellette Eszék magába szippantotta az ipari munkásságot, a Drávaszögben a Hegyalján a szőlészet és a borászat, az Alfalvakban pedig a hagyományos mezőgazdaság és a zöldségtermelés tartotta meg az őstermelő családokat ben a függetlenné vált horvát államon belül (a kommunista diktatúra internacionalizmusának felszámolásakor) alkalom lett volna a közösségi érdekek újrafogalmazására, a társadalmi és politikai érdekérvényesítési lehetőségek kidolgozására, ám a felszabadultság igazi élményét a horvátországi magyarság a szerb agresszió következtében nem élhette meg. Ezzel szemben a törökkori hódoltság sötétsége szakadt rá. Öt év a gettóban A szerb agresszió következtében a baranyai és kelet-szlavóniai magyarság társadalmiközösségi élete megszűnt. Intézményeit beleértve az általános iskolai oktatást, az egyházi életet is megszüntették, felszámolták. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége kimutatása szerint a megszállt kelet-szlavóniai területeket szinte teljes mértékben elhagyta a magyar lakosság, míg a Drávaszög magyarságának közel hetvenöt százaléka kényszerült szülőföldje elhagyására. Az adatok minden bizonnyal az esetek többségében megközelítő jellegűek, lévén, hogy az alaposabb felmérésnek az elemi feltételei és lehetőségei sem adottak. Pataky András az február 15-e utáni napokban hagyta el Kopácsot, s naplójába följegyezte: "Amikor eljöttem, 370 embert hagytam otthon, ennyien maradtunk a 870-ből." A tények azonban még így is elrettentőek. Hasonló mértékben elrettentő a magyar anyanyelvű oktatás jelenlegi állapota. Horvátország területén 1991 óta nincs magyar nyelvű oktatás, nincsenek magyar nyelvű oktatási intézmények. (Eszéken ugyan létrehozták az úgynevezett "menekült iskolát" de az es tanévben összesen kilenc diák részesült jószerével csak anyanyelvápolásban.) A statisztikai adatok magukért beszélnek (bár a fokozatos leépülés az 1970-es évek végétől tapasztalható). Az es tanévben a horvátországi magyar oktatási intézményekben összesen 124 magyar anyanyelvű pedagógus dolgozott. A délszláv háborús övezetekben a megszálló csapatok elsőként a kórházakat, iskolákat, intézményeket, műemlékeket pusztították el. Dubrovnikot hónapokon át lőtte a Jugoszláv Néphadsereg montenegrói alakulata, holott köztudott, hogy a világörökség részeként számon tartott középkori város falai között semmilyen katonai létesítmény nem volt. Baranyában és

5 Kelet-Szlavóniában elsőként a katolikus és a református templomokat lőtték szét, vagy gyújtották fel. "Baranya-szerte kiégették a templomokat" jegyzi fel a naplóíró. Ma romokban hever, vagy jelentős károkat szenvedett az újbezdáni, a darázsi, a pélmonostori katolikus, a bellyei, a szarvasi, a haraszti református templom. A laskói református templomot, melyben Sztárai Mihály 1554-ben tartotta meg első prédikációját, felgyújtották, s a gyors beavatkozás ellenére sem sikerült megmenteni kétszáz éves orgonáját. Katolikus pap egyetlen egy sem maradt a megszállt területen, a református lelkészek közül is csak a laskai Csáti Szabó Lajos és felesége, valamint a karancsi Hajek János végzi a hívek lelki gondozását. Az ugyancsak református Kettős János pedig a Horvátország szabad területére Eszék és Vinkovci környékére, valamint a Magyarországra menekült hívek lelki pásztora. Az ipari termelés teljesen megbénult, egyetlen gyár vagy üzem sem maradt működőképes. A bellyei mezőgazdasági és élelmiszeripari központ gépeit a megszállás első napjaiban leszerelték, és elvitték Szerbiába. A Hegyalja falvaiban Csúzán, Vörösmarton, Sepsén évszázados múltra tekint vissza a szőlőművelés és a borászat. (Már Hans Dernschwam is dicsérő szavakat írt naplójába a dél-baranyai borról.) A háború öt éve alatt a jó gazda csak a szőlő megkívánta legszükségesebb teendőket végezte el, s bort legfeljebb a saját fogyasztására érlelt. De megszűnt a hagyományos mezőgazdasági termelés Laskó, Várdaróc, Dárda környékén is. Kopács messze földön híres volt konyhakerti veteményeiről, a falu lakói látták el Eszéket és a Dráva túloldalán lévő környező településeket óta a falvak lakossága csak és kizárólag a maga számára termel, ami a korábbi termőterületek legfeljebb 10 százalékos kihasználását jelenti. A háztáji termelés is csak az egyéni igényeket elégíti ki. A mezőgazdasági megművelésre alkalmas földterület jelentős részét a szerb hadsereg elaknásította, s az öt éve háborítatlanul burjánzó gyom a mohácsi vész utáni martalócvilágot idézi. A módszeres pusztítás látványánál is rettenetesebb a kegyetlenségből elkövetett emberölések, a vérengzések sokasága. Pataky András kopácsi tanító már idézett naplójában részletesen leírja az február 15-i kopácsi pogrom eseményeit. Ezen a napon a szerb szabadcsapatok kijárási tilalmat rendeltek el, és házról házra járva lista alapján gyűjtötték össze az embereket. A névjegyzéket helybéli szerb állíthatta össze, hisz nem egy esetben a becenevén szólították a keresett férfit. A kopácsiak számára világos volt, hogy valami rettenetes dolog fog történni. A csetnik fegyveresek a 38 éves Tóth Sándornak kést szúrtak a száján át a torkába, aki a helyszínen meghalt. Séri Sándor öt nap múlva halt bele a verésbe. A vérengzésnek a reguláris szerb katonák vetettek véget. Bellyén huszonnyolc embert végeztek ki néhány hét leforgása alatt, de a sokat szenvedett lakosság számtalan tömegsírt is számon tart. Feltárásukra csak a terület Horvátországhoz történő békés visszacsatolása után kerülhet sor tavaszán újraéledtek a hosszú évekre gettóba zárt horvátországi magyarok reményei. A horvát kormány, megunva a nemzetközi béketeremtő és békefenntartó erők "tehetetlenségét", előbb májusban villámháború során egyetlen délelőtt visszafoglalták a Szerb Krajina nyugatszlavóniai területét, amelynek mint később kiderült elsősorban stratégiai jelentősége volt, hiszen ezzel elvágták a szerb hadsereg és a szabadcsapatok fegyver- és üzemanyag utánpótlási vonalát. A jószerével csak előjátéknak tekinthető felszabadító hadműveletet követte a júliusi Vihar-hadművelet, melynek során három nap alatt felszámolták a Knin központtal kikiáltott szerb bábállamot. Szerbia ekkor már képtelen volt bármilyen módon is befolyásolni az eseményeket. A Krajinából ekkor nél is több, jól szervezett szerb "menekült" indult Szerbia felé. Közülük néhány tízezer Kelet-Szlavóniában és a Drávaszögben vélt otthonra

6 lelni bár, s ezt már akkor látni kellett volna, az új otthonteremtés szándékával kiválasztott terület nem kecsegtetett semmi jóval. Nem kecsegtetett, hiszen a térség nemzetközi-jogi státusa rendezetlen volt, ugyanakkor a sorsdöntő csatákat nyert, horvát felszabadító hadsereg most már teljes erejével a Horvátországnak immár csak 3,6 százalékát jelentő baranyai, keletszlavóniai terület felé nyomult. Augusztus közepén azonban, erőteljes nemzetközi nyomásra a horvát hadvezetés leállította a felszabadító csapatok akcióját. Az indoklásban mindössze annyi szerepelt: az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a NATO-vezetés túl kockázatosnak tartotta a hadműveleteknek a Szerbiával szomszédos területekre történő kiterjesztését. A megszállt területek lakói, köztük a magyar közösség elkeseredetten vette tudomásul: a felszabadulás elmarad. Aki ismerte a szerb szabadcsapatok kegyetlenkedéseit, tudta, hogy a Szerbiára nézve vesztes háború végkimenetelének fenyegető árnyékában a terror, a pusztítás, a rablás, a bosszú újabb hulláma következik, s ezzel szemben tehetetlenek lesznek a térségben jelen lévő nemzetközi békefenntartó erők is. S valóban, a szerbek tömegesen vitték el a munkaképes férfiak mellett a magatehetetlen idős embereket is a "védelmi vonal kiépítésére". Nem jelentett ez mást, mint kíméletlen és könyörtelen, emellett persze értelmetlen kényszermunkát. Az Eszékkel szemben lévő frontvonal mentén egyre-másra ásták a védőárkokat, miközben az egésznek semmi értelme nem volt, azon kívül, hogy alkalmat adott a kegyetlenkedésre. A Drávaszög férfi lakosságának zöme december végéig a második világháborúból jól ismert, de igazán tökélyre csak a balkáni háborúban fejlesztett munkatáborban élt. Közben december 15-én megszületett a daytoni megállapodás, amely a délszláv háború befejezését, és a konfliktusok békés rendezését írta elő. Nem sokkal ezután Horvátország és Szerbia aláírta az Erdődi Egyezmény néven ismert megállapodást, amelynek tizennégy pontja vázlatosan ugyan, de végre írásba foglalva rögzítette a horvát Baranya, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség Horvátországhoz történő békés visszacsatolásának menetét. A megállapodás egyik pontja meghatározta a választások és a népszavazás idejét is. Újabb halvány remény a már csak négy-ötezer fős magyarság számára. Ugyanakkor a megoldatlan kérdések is egyre szaporodtak. Mindenki tudta, hogy a háborús bűnök fogalmát bőven kimerítő szerb félkatonai alakulatok az első adódó alkalommal visszavonulnak a hátországot jelentő Szerbiába. De mi legyen s sorsa a knini krajinából és Bosznia-Hercegovinából oda menekült, közben közel főre duzzadt szerb menekültekkel, akik az esetek többségében éppen az elüldözött magyarok (és horvátok) házaiban telepedtek le, megváltoztatva ezzel a terület etnikai összetételét is? Miután Szerbia okulva a területén tartózkodó szerb menekült okozta társadalmi-politikai feszültségek kezelhetetlenségéből közölte, nem kíván több boszniai vagy horvátországi menekültet befogadni, mit kezdjenek a horvát állampolgárságot elfogadni nem akaró szerbekkel? Mit kezdjenek a politikai hangadók teljesíthetetlen követeléseivel? Hogyan lehet megállítani a kegyetlenkedéseket? Hogyan lehet elfogadható életfeltételeket teremteni az elüldözött magyarok és horvátok visszatéréséhez? Hogyan lehet megteremteni az újjáépítéshez szükséges forrásokat amikor csak az elpusztított Kórógy felépítéséhez a legszerényebb számítások szerint is nem kevesebb, mint DEM-re lenne szükség? A kérdések tovább sokasodnak. Többszöri halasztás után április 13-án (és 14-én) a Horvátországban megtartott helyhatósági választások alkalmával a megszállt Drávaszög magyarsága is szavazhatott, s a választások során képviselői a helyi önkormányzatokban immár hathatósan is elősegíthetik a terület békés visszacsatolásának folyamatát. A nemzetközi megállapodások és egyezmények június 15-ét jelölték meg a horvát közigazgatás visszaállítása végső határidejének.

7 Véget ért volna a drávaszögi és a kelet-szlavóniai magyarság fél évtizedes megpróbáltatása, véget értek volna a háborús kínok? Talán. De hogy az újrakezdés újabb gyötrelmeket szül majd, az már ma is látható. "Ott minálunk magyarnak maradni hőstett..." írta naplójában Pataky András. Úgy tűnik, hősiességre és helytállásra még sokáig szükség lesz. Források A visszatért Délvidék. Szerkesztette: Csuka Zoltán Halász Irodalmi és Könyvkiadóvállalat. Budapest, Dernschwam, Hans: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Európa, Budapest, Éger György: Régió, etnikum, vallás Demográfiai és településtörténeti tanulmányok. Anonymus. Budapest, Fehér István: A soknemzetiségű Baranya a 20. században. Pannónia Könyvek, Pécs, Fejezetek a horvátországi magyarok történetéből. Szerkesztette: Arday Lajos. Közép-Európai Intézet Teleki László Alapítvány, Budapest, Haas Mihály: Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben, Pécsett, Herceg János: Magyarok Szlavóniában. Világszövetség február 2. Kocsis Károly Kocsisné Hodosi Eszter: Magyarok a határainkon túl A Kárpát-medencében. Tankönyvkiadó Budapest, Kórógy. Összeállította Kell József. HMDK, Zágráb, Lábadi Károly: Drávaszög ábécé. Eszék Budapest, Lábadi Károly: Laskaiak. Laskó, Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék I II. MTA Könyvkiadó Hivatala, Budapest, Sebők László: A horvátországi magyarok a statisztikák tükrében. Regio, szám, Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról a Horvát-Szlavónországba és Amerikába Kaposvár, Pataky András: Rettegő türelem (naplófeljegyzések). Új Magyar Képes Újság, június március 9. Pataky András: Délkelet-Baranya településtörténeti földrajza 1713-ig. Létünk, Újvidék, Pataky András: A Drávaszög négyszáz évvel ezelőtt. Magyar Képes Újság, május március 5.

A horvátországi magyarság területi és társadalomstatisztikai sajátosságai

A horvátországi magyarság területi és társadalomstatisztikai sajátosságai GYÉMÁNT RICHÁRD DROZDIK ZSUZSA Bevezető A horvátországi magyarság területi és társadalomstatisztikai sajátosságai A Horvát Köztársaság 1991. június 25-én deklarálta függetlenségét, és kilépett a Jugoszláv

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A magyar nyelv és kultúra megtartásának jelenlegi helyzete a Kárpátmedencében-Horvátországban

A magyar nyelv és kultúra megtartásának jelenlegi helyzete a Kárpátmedencében-Horvátországban Csörgits József VÍZBE VESZŐ NYOMOKON A magyar nyelv és kultúra megtartásának jelenlegi helyzete a Kárpátmedencében-Horvátországban Alsó-Pannónia magyarok által lakott területei a mai Horvátországban a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Konfliktusok a Balkánon a horvátországi magyarokat ért atrocitások a XX. században

Konfliktusok a Balkánon a horvátországi magyarokat ért atrocitások a XX. században Lábadi Károly Konfliktusok a Balkánon a horvátországi magyarokat ért atrocitások a XX. században A horvátországi, a drávaszögi és a szlavóniai magyarság sűrűn vált szenvedő alanyává a sorsába beleszóló

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27.

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27. AKNAVESZÉLY!!! J u g o s z l á v i a k i a l a k u l á s a Szerb Horvát Szlovén Királyság 1918 1929 Jugoszláv Királyság 1929 1941 I. Sándor király (II. Péter, Pál herceg) Jugoszlávia felosztása 1941-1945

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Szakmai utazás a Vajdaságba

Szakmai utazás a Vajdaságba Szakmai utazás a Vajdaságba Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul! címmel kiírt pályázatán a Türr István Gazdasági Szakközépiskola sikeresen vett részt és 2010. augusztus 28. augusztus 31. között majdnem

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet Tiszperger József : Örökkévaló Publio Kiadó 2011 ISBN: 978-1-4709-4666-1 Kezdet Kezdetben volt Drakkar. Senki nem tudta honnan jött ezekre a földekre. Senki nem tudta miért. Senki nem tudta őt megfékezni.

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Virág Tiborné (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Horvátországi magyarság

Horvátországi magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Horvátországi magyarság 2002. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet 11 4.

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Szerbia/Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban Népesedési politika A népesedési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek útján a fejtett térsadalom itányítja demográfiai fejlődését,

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Horvátországi magyarság

Horvátországi magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Horvátországi magyarság 2005 T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 5 2. Általános adatok 9 3. Jogi helyzet 13 4.

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Magyar iskolák Baranyában és Kelet-Szlavóniában (1918-1955)

Magyar iskolák Baranyában és Kelet-Szlavóniában (1918-1955) Uri Ferenc Magyar iskolák Baranyában és Kelet-Szlavóniában (1918-1955) Magyar iskolahálózat a Délvidéken 1918-ig 1918-ig a Délvidéken a magyar iskolahálózat igen fejlett volt. Többek között volt 903 elemi

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Horvátországi magyarság

Horvátországi magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Horvátországi magyarság 2001. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet 12 4.

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség

Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség Kiss Tamás Drávaszögi mozaik. Nemzetiségi egyenlõtlenségek és kisebbségi stratégiák Horvátország magyarlakta településein A vizsgálatról Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség kutató

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Helyi terv - Újfehértó. Újfehértó rövid története, népessége, gazdasága

Helyi terv - Újfehértó. Újfehértó rövid története, népessége, gazdasága Helyi terv - Újfehértó Újfehértó rövid története, népessége, gazdasága A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén fekszik, két nagyváros, Debrecen

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV SZEGREGÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEKEN EGEDY TAMÁS Bevezetés Az 1989-es politikai változások következtében a poszt-szocialista országokban mély társadalmi-gazdasági átalakulás

Részletesebben

Családfa. Schosberger. Adolfné (szül. Feith Gizella) 1868 1944. Feith Gáborné (szül. Weiner Szidónia)? 1944. Feith Gábor? 1939. Schosberger Adolf.

Családfa. Schosberger. Adolfné (szül. Feith Gizella) 1868 1944. Feith Gáborné (szül. Weiner Szidónia)? 1944. Feith Gábor? 1939. Schosberger Adolf. Családfa Apai nagyapa Adolf 1855 1924 Apai nagyanya Adolfné (szül. Feith Gizella) 1868 1944 Anyai nagyapa Feith Gábor? 1939 Anyai nagyanya Feith Gáborné (szül. Weiner Szidónia)? 1944 Apa József 1889 1942

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században

Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Az Eszék környéki magyarlakta falvak története a XX. században Szentlászló száz éve Témavezető: Fejérdy Gergely Ph.D Egyetemi adjunktus

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága GÁNÓCZY JÓZSEF Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága Társaságunk tevékenységének ismertetését a Széchenyi István Gimnázium megteremtõjével kezdem, mivel a gimnázium szinte együtt keletkezett otthonával,

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl A határokon túl Ezek után az Ûr kiválasztott más hetvenkettôt, és elküldte ôket kettesével maga elôtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. Így szólt hozzájuk:»az aratnivaló sok, de a munkás

Részletesebben