AZ ERDÉLYBŐL MAGYARORSZÁGRA MENEKÜLT BUDDOSÓK ÉLETE A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEDÉN SZANISZLÓ ZSIGMOND NAPLÓDA ALAPDÁN / /

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ERDÉLYBŐL MAGYARORSZÁGRA MENEKÜLT BUDDOSÓK ÉLETE A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEDÉN SZANISZLÓ ZSIGMOND NAPLÓDA ALAPDÁN / 1707-1711 /"

Átírás

1 KIS DOMOKOS: "Uram segilj meg minket, ne hagyj -el az mi bujdosásunkban!" /Szaniszló Zsigmond/ AZ ERDÉLYBŐL MAGYARORSZÁGRA MENEKÜLT BUDDOSÓK ÉLETE A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEDÉN SZANISZLÓ ZSIGMOND NAPLÓDA ALAPDÁN / / B E V E Z E T É S A XX. század történetében hovatovább tragikus személlyé válik a "menekült", vagy az áttelepitett, a hontalan, vagy éppenséggel az elűzött ember, - méghozzá egyre nagyobb számban az olyan, aki nem magánosan, hanem egész családjával, vagyonával /ám inkább annak csak roncsaival/ kényszerül elhagyni lakóhelyét. A helyváltoztatásnak sokféle oka lehet: a várhatóan odaérő háború, a "front" pusztitásai elől való meneküléstől kezdve a politikai magatartás, vagy nemzeti hovatartozás miatti elüzetésig. Minden csoport esetében közös vonás azonban a menekültek még sokáig szoros összetartása, ami mögött a közeli viszszatérés reménye áll, - mintahogy közös az őket befogadó ország igyekezete is e tömegek valamilyen szervezett formában való kezelésére: egyrészt ellátásuk megkönnyítésére, másrészt az őket befogadó lakossághoz való viszonyuk szabályozására, a saját lakosság minél kisebb megterhelésére és a hontalanok és a befogadóik közötti konfliktusok lehető elkerülésére. A XVI-XVII. század magyar története jól ismeri a "bujdosó" fogalmát a török elől menekülő tömegektől kezdve a Habsburg-ellenes politikai mozgalmak és a velük járó hadmüveletek elől más vidékekre húzódó lakosságig. Kevesebbet tudunk azonban azokról a szervezeti formákról, módszerekről, melyek között e nagy tömegek mozgatása, elhelyezése és eltartása megtörtént. Az utolsó ilyen, már a XVIII. század elejére jutó menekülésre a Rákóczi-

2 szabadságharc viszontagságai adták a keserves alkalmat : a Rákóczihoz hü csoportokat kényszerítve lakóhelyüknek elhagyáséra. Az alábbiakban az ekkor hosszabb-rövidebb időre hontalanná vált csoportok közül annak a számszerüsógóben is legnagyobbnak kivonjuk hontalanul eltöltött éveit bemutatni, amely 1707-ben az Erdélybe bevonult Rabutin vezette császári csapatok és az ott helyreálló Habsburg-párti kormányzat elől menekülve hagyta el szülőföldjét, és melyet a hontalanság éveire a Szabolcs-Szatmári táj fogadott be. + X X X Miután Rákóczi 1705 novemberében a zsibói szorosban vereséget szenvedett s a császári csapatok visszafoglalták Erdélyt, a Rákóczi mellé állt s most a megtorlástól fólő erdélyi nemesség egy része innen Moldvába, Havasföldr ós Magyarországra menekült. Emlékirataiban Rákóczi az 1705 évről irva az erdélyi bujdosókról is megemlékezik: "Visszavonulósom után meglepődtem, milyen sok erdélyi főúr és nemes követett családjával együtt azokon kivül, akik Moldvába ós Havasalföldre menekültek. Lakással ós élelemmel kellett őket ellátni. Megszámláltattam őket, öszszesen tizenkétezer lélek volt. Ragaszkodásuk meghatott, de a háború szempontjából nagyobb részben fölösleges fogyasztók voltak, és mind a népet terhelték. Még mindig birtokomban voltak a fejedelemséghez tartozó magyarországi megyék, oda szállásoltam őket". 1 Az Erdélyben maradt rendek egy része a segesvóri orszóg- 2 gyűlésen dec. 15-ón hűséget esküdött I. Józsefnek. Ugyanakkor a Magyarországra menekült erdélyi rendek március között a huszti országgyűlésen szövetséget kötöttek a magyarországi rendek konföderációjával.^ A tanulmányunk fő forrásából, Szaniszlónak Torma Károly által 1891-ben kiadott naplójából vett idézetekre, utalásokra nem kü lön jegyzetben, hanem esetenként a vonatkozó szöveg után zárójelben irott lapszámmal utalunk. Minden más felhasznált irodalomra, névmagyarázatra stb. a tanulmányunk végére illesztett jegyzetekben hivatkozunk.

3 nagyobb Az 1706/7 évi tél sikeres kuruc harcai után az ország leg része - így Erdély i s - Rákóczi kezére került, a menekültek hazatérhettek. A fejedelem 1707 áprilisában Erdélybe vonult, s ekkor irta naplójában Szaniszló Zsigmond, "a mozgalom egyik legkitartóbb híve" 4 : "II. Rákóczi Ferenc fejedelem bejövén Magyarországból, az nemes ország gyülé Marus-Vásárhelyt - április 5-ón - nagy solemnitással /ünnepséggel/ inauguráltatik /beiktattatik/ ő felsége, kit is az Úristen fejedelmi székiben megerősítsen és mind nemzetünknek ódesattyát világ csudájára ellenségin győzedelmessé tegye, ós óltala annak kevélységét megalázza, fiuról-fiura boldog országlással áldja meg!" / l 2 l. 1./* 1707 őszén, Rákóczi ellen küldött császári sereg élén Rabutin bevonult Erdélybe, "az erdélyi nemesség döntő többsége ismét - ós most már végérvényesen - a császár hüségó- 6 re tért." Akik még akkor is megmaradtak Rákóczi hűségén, Erdélyből Magyarországra menekültek. Ekkor már némi "hagyományai" voltak a bujdosásnak. Felhasznált forrásom Szaniszló Zsigmond naplója, melynek elemzésével foglalkozni kivánok. Forrásértékét növeli, hogy az Erdélyből 1707 őszén Magyarországra menekült erdélyiek életét, hétköznapjait, a bujdo.só életformát szinte egyedülállóan örökít i meg. A naplónak különös életformájába, ennek szervezetébe, a természetes életformájukból kizökkent emberek legnagyobb értéke ez a bepillantás a bujdosók konfliktusaiba. Szaniszló naplójának elemzését a tovóbbiakban ezeknek a kérdéseknek jobb megismerése érdekében végezzük. Annál is inkább jól értesült és megbízható forrás Szaniszló naplója, mert irója - ki a századfordulón kapott Lipóttól nemességet - fontos közéleti tisztségeket töltött be. /Torda megyei főbiró, a szabadságharcban 1705-ben "fegyvermester", stb./mint ilyennek, bő lehetősége nyilt betekintenie a megyei, a nemesi, sőt a főúri életbe is, s már korén felfigyelve a szabadságharc ügyére, Rákóczinak hü követője, sőt rajongója Majd a bujdosás éveiben i s fontos volt. szerepet játszott. Ez a tájékozottsága, jól értesültsóge végig érezhető naplójában. Szaniszló Zsigmond életét, felfogását, beállítottságát részletesebben az I. Függelékben ismertetjük.

4 A napló a bujdosásra vonatkozó részét a következő fejezetekre osztva mutatjuk be: 1/ Letelepités. a/ Telepitési helyek kijelölése, továbhtelepitése; szállás. b/ Ellátás: az élelmezés, állattartás p. 2/ Gazdálkodás. Ez részben az ellátásból következik, mivel a hiányok pótlására, a megélhetés javitására vált szükségessé a bujdosók gazdálkodása, kereskedése. 3/ Szervezés, összefogás. Itt a mustrák, országgyűlések, bujdosógyülések, vármegyegyülések és egyéb tárgyalások, megbeszélések ismertetése kap helyet. 4/ Konfliktusok. Gyakorlatilag az előbb felsorolt fejezetek mindegyikében szerepelnek ellentétek, melyeket i t t foglalunk össze. A bajt csak növelték a kedvezőtlen természeti v i szonyok, majd ezt betetőzte a pestis. A Szaniszló naplóján kivül felhasznált vonatkozó Szaniszló állításait támasztja alá, vagy azt egészíti ki. 1. A LETELEPÍTÉS a/ Telepitési helyek kijelölése, továbbtelepitése : szállás irodalom A császári csapatok elől az Erdélyből Magyarországra menekülők 1707 szeptember végén indultak bujdosni. így Szaniszló szeptember 23-án indult el Komjátszegről 18-ad magával, 32 ökörrel, 8 lóval, több mint száz juhval. / / Nagyrészt á Szamos mentén haladva többezer menekült árasztotta el október végén Szatmár megye déli részét. A szatmár megyei főispánnak. Károlyi Sándornak sürgősen intézkednie kellett ideiglenes elszállásolásukról. Szaniszló pl. Sólyiba került. / / /Térképmelléklet!/ A bujdosók egyénenként, vagyis családonként egy-egy házhoz, családhoz szálltak. Előfordult, hogy egy lakatlan, esetleg rossz állapotban lévő házat kellett lakhatóvá tenni. Sályi-

5 bari - irja Szaniszló - egy Elek György nevü emberhez szállt, de "feles cselódi lóvén" nem maradhatott ott. Három napig sótorban lakott cselédeivel, majd "gazdám sütő-házából egy küs, takarékos házat csináltattam, melyben bele is költöztem.,, / / Nem sokkal később, novemberben, Rákóczi már utasitotta Károlyit, hogy "... Kegyelmed Tiszántúl, Bereg, Ugocsa ós Szatmár megyékben tegyen olyan dispositiót, hogy személyekhez képest /amennyiben a mostani haza szükségei engedik/ lehessen subsisten- 7 tiójok". /fönntartásuk/ Ennek értelmében mór decemberben megtörtént széttelepltósük, a Tordáról menekültek pl. jórészt Szabolcs megyébe kerültek, a Kolozs megyeiek Szatmórban maradtak. - Szaniszló Mondókra került, ahol - irja - "szállottam Ouhász István özvegye házához", s az özvegy a sütőházba költözött. / / 1708 júniusában Károlyi intézkedett a bujdosók összeírásáról. Számukat megoldásokról ós ellátásról Miklóst Megbizta g kellett megállapítani, hogy a további telepítési tudjon intézkedni. bizalmi emberét és gazdasági szakértőjét, Eötvös ennek elvégzésére. Az összeírást a megyékben a bujdosók egy-egy megbízottja - Szabolcsban Szaniszló -, s Eötvös egyik megbízott embere végezte. Ennek eredményeképpen telepitették tovább ós látták el a bujdosókat. - így ez óv közepén Szaniszló Bezdódre költözött. / / Reménysugár volt mindenki számára, amikor Rákóczi 1708 vissza- nyarán Károlyi Sándort főnyi hadsereggel Erdély q foglalására küldte. Már olyan hirek keltek szárnyra, hogy a közeli hazatérés reményében - Károlyi győzelmét remélve - a bujdosóknak Szatmárban kell gyülekezniük. / / Azonban a remény nem tartott sokéig, mert bár Károlyi Szászsebesig nyomult előre, nyílt csatába nem bocsátkozott s 6 heti Erdélyben tartózkodás után a trencséni csatavesztés hírére /1708. aug. 3./ kivonult Erdélyből. 10 Mivel világossá vált, hogy hosszabb időre kell berendezkedniük, igy az 1708 decemberi sárospataki országgyűlésen - a beadott összeírások és kórelmek alapjón - Rákóczi a bujdosók telepítésének kérdésével is foglalkozott. A telepitósek, illetve áttelepítések főbb szempontjai a

6 forrós és a felhasznált irodalom alapján: - olyan megyékbe történjék a telepités, amelyek eddig a hadak vonulásától viszonylag keveset szenvedtek; - nagy lakosságú és viszonylag jól termő vidékek legyenek; - gondosan összhangban legyenek a katonasóg telepitósével; - minél távolabb legyenek a harci cselekmények helyétől; - ugyanabban a megyében is vóltoztassák a menekültek elhelyezését a szállásadó faluk terheinek megosztása érdekében. A fentiek lényeges végrehajtását igazolja, hogy: mivel Szabolcs ós Szatmár megye viszonylag keveset szenvedett a katonaság vonulásától ós népes megyék voltak, - Veres Miklós szerint ezerre tehető jobbágyainak száma - jelentős számú menekültet telepitettek ide. Az július 28-i szabolcsmegyei összeirás szerint "72 faluban - a megyében akkor 96 lakott hely volt család volt elszállásolva 783 t a g g a l, ebből 12 éven a l u l, a csecsemőket i s beszámítva 199 lélek volt". 1 1 /Sajnos eddig egyedül Szabolcs megyéről rendelkezünk megbizható adatokkal./ - nem sokkal az országgyűlés után január 5-én Tason, a vármegyegyülésen "... fogtak az erdélyi bujdosók dislocatiójához" s "minket az Tisza-szugulyról /zugolyról/ kiirtak, helyünkbe katonákat attak..." / / irja Szaniszló; őt Madara /Nyirmada/ irták. Keserűen jegyezte fel Madara költözve, hogy ott semmi előkészületet nem talált, s ezért ós kószitettek egy puszta hozat Küs-Madán és éczakára belementem". / / "tapogattak - a Torda vármegyeieknek azt a részét, mely korábban Zemplénben volt, dec. táján "visszaatték Szabolcsban". / / év közepén a még Szabolcs megyében lévő bujdosókat Szatmár megyébe telepítették, mert helyükre a fejedelem ka- 12 tonai alakulatai és a francia csapatok kerültek; - Szabolcs megyén belül pl. Szaniszlót két év alatt /1708-9/ Mondókról Bezdédre, innen Madara, majd Pátrohára telepítették.

7 Az július 31-i agárdi gyűlésen résztvevő bujdosók egy része Rákóczi dominiumába - a napló szerint "Kiróly-Daróczra és körül való falukban" /Szatmár megye/ irattá magát. Egy részük a katonai szolgálatot is vállalta. De később kijelentették, hogy csak családjuk és cselédeik teljes ellátása mellett hajlandók erre. / / Itt kell megjegyeznünk azt, hogy nem találni a naplóban olyan bejegyzést, hogy valaki a bujdosó nemesek közül katonai szolgálatot teljesitett volna, /v.ö. 3. fejezettel/ 1 3 Nyilvánvalóan az egyre kedvezőtlenebbre forduló katonai helyzet miatt szeptemberében az egész Dunántúl a császáriak kezére került; Igló is elveszett és a császári ssregek száma a Szepességben megnövekedett - a huszti országgyűlésen október 26-án a letelepítés terén ismét rendelkeztek. "Datermináltatott /elrendeltetett/, hogy minden bujdosók Máramarosban, Ugocsa- és Szatmárvármegyében dislocáltassanak /szétosztassanak/. Máramarosban penig kell jőni 2500 személynek, az többi az más két megyében disponáltatott" /rendeltetett/. / / Ha egy megyében 2500-at telepitettek, akkor a másik kettőben szintén ennyivel számolhatunk? Ez nem tűnik valószinünek, mivel ilyen jelentős nagyságú számot Szaniszló is emiitett volna. A valószinü az, hogy a másik két megyébe a megyénkénti 2500 csak kevesebbet osztottak szót. Szaniszlóék is, azaz a tordaiak, lajstromot, jegyzéket /registrumot/ készítettek: "az Máramarosban lévőkkel együtt megyén Torda vármegye ad personas 486, az kiknek quartólyt kell adni". /160. I./ 1 4 A huszti gyűlés határozatának végrehajtása 1710 első felében nyilvánvalóan megtörtént, mert Szaniszlót is - ki már ekkor a tordai bujdosók inspektora - akkor telepitették Matócsra. /170., / 1710 novemberében a szabadságharc az ország északkeleti megyéibe szorult vissza. így az erdélyi menekülteket is igyekeztek tovóbb telepiteni. "Hallottuk, hogy minket bujdosókat Máramarosban adnak erdóliekül", irja november 19-én. / / A hir igaz volt, s Szaniszló ós a tordaiak 1711 januárjában /5-én/ indultak Máramaros megyébe, uj szállásukra. / / Szóbakerült a bujdosók egy részének Moldvába való áttelepítése

8 is: január 18-án a Móramarosba küldött követeik azzal a hirrel tértek vissza, hogy ott többet nem fogadnak be, "hanem az kik Moldvára általmennek, azoknak helyében" befogadják őket / / A/nagy zavarodásnak, igy mondták "Barcsai Ábrahóm 15 uram volt az oka". Mivel főcommisszárius volt, neki kellett volna "az már régen beadott lista szerint az dislocatiót tétetni..." / / A tordai menekültek három hetes téli vándorlás után viszszafordultak és a bujdosás végéig Szatmár megyében voltak, Sza niszlóék január 26-tól Sonkádon. / / - Április 16- án innen indultak haza Erdélybe. / / /Áttekintésül: Szaniszló letelepítési helyei ós idejei a Ifi jegyzetben, illetve a térképmellékleten./ b/ Ellátás. A bujdosók ellátása hasonlóan történt, mint a katonáké. Igaz, hogy a hadellátásra részben a fiskális és lefoglalt labanc birtokok készleteit fordították, de igy is jelentős teher nehezedett a kuruc kézen lévő vármegyékre. A terhek nagyobb ró 17 szót és Máramaros viselte. Hadellátás szempontjából az országot több kerületre osztották,, a tiszántúli vármegyék azonban szinte teljesen önálló kerületet képeztek, melynek vezetője 1706 októberétől Eötvös Miklós volt. l 8 Igy ellátásiéval is ő érthető, hogy az i t t letelepített erdélyi bujdosók foglalkozott. Szaniszlóók is szóllás, ellátás restanciák ügyében többször felkeresték a "districtuális / k i küldött/ fő-commissáriust", Eötvös Miklóst. /138, 139, 153, 163, 169, / Az ellátás, gabona, hus, takarmányadagok megszabása, kirovása a vármegyegyülóseken dőlt el. A menekültek számára ha- 19 vonta 20 font hus ós két mérő rozs volt a kiszabós. Takarmány vonatkozásában téli időben "négy ökörre egy szekér széna, egy szekér szalma; egy lóra egy szekér széna, abrak nól kül, disponaltatott /elrendeltetett/" / / havonta. A máramarosi sóaknákból származó só egyharmadét a bujdosók ellótására biztositottók. A nagymennyiségű só tulnyomó-

9 részben az állatok ellátósára kellett. Természetesen az egyre növekvő nehézségek miatt különböző gyűléseken csökkentették az adagokat. így: - az január 15-én Kórószban tartott vórmegyegyülésen "az húst sokaknak igen megkevesitették; az kinek rüdeg marhója találtatott, menstruatim /havonként/ 12 font húsra irtak egy személyt; az kinek 15 vagy többecske, semmi húst nem adnak; az husbeli egész portió, az kinek adnak, egy holnapra libr. "20/ / - a huszti országgyűlésen /1709. okt. 26./ "Az marhák dolga is megszoritatott, ugy, hogy az kinek akármennyi vonóökrei vannak, csak 16 interteneálnak /látnak el/; az kiknek C9ak 16 ökre van, ebből 14-gyet; 14-ből 12; 12-ből 10; az kinek 10 ökre van 8; az kinek 8, abból 6-tot, az hat numerus megmarad". / / te Szinte meglepőek egy régi nehéz kornak ezen korszerű intézkedései. logikus, szín r De a korlátozások mellett sem tudtak a megyék a kivetésnek eleget tenni, s a bujdosók méltányolták a nehéz helyzetet pl. ; - az évi június 11-i berkeszi gyűlésen "... alkuttunk meg az vármegyével az restanirlák végett, hogy tudniillik rivel az gabona igen szük, az restans gabonának harmadát elengedtük, harmadát húsul vagy marhával fizetik, harmadát pedig in rtatura; az restans húsnak is negyed részit elengettük". / ,/ - Zemplén megye 1709 augusztusi gyűlésén "... látják mindnyájan az n. vármegye nagy pusztulását ós gabona szüklt, majd éhenhálásra jutását, ezért az hol ros találtatik, rost adjanak, az hol ros nincsen, árpát". / / Természetes a helyi lakosok nehéz sora, hiszen mór előtt is a katonák elszállásolásával és ellátásával is tóog voltak terhelve a bujdosókon kivül. Rákóczi Emlékirataiban írja, hogy "a hóboru kezdete óta a nép ingyen ós Önként szállít 20 élelmiszert..." A bujdosók ellátásának biztosítására a vármegyegyülóseken falvakat jelöltek ki /assignáltak/. Szaniszló végigjárta a neki kirótt falukat, "de semmi reménységem nincsen, - irja - hogy

10 adhassanak, mivel magoknak is nincsen gabonájok", / / Ezt Várdáról irta, de hasonlóan irt Szentesről; "puszta, ember nélkül". / / Még a Nagyenyedről menekült országos hirü professzor, Pápai Páriz Ferenc is hasonló gondokkal küzdött, keserűen jegyez- 2l ve meg, hogy amit befogadóik adtak, azt is "sok átokkal adták". A nehéz időkben ezért is váltak gyakoribbakká a vármegyegyűlések. I t t i s sokszor szó esik a hadakról, ami szintén befolyásolta a vármegyék amúgy is ingadozó 03 kevéssé megbizható döntéseit. Ezt igazolja többek között az aug. 22-i karászi gyűlés, ahol is elég restantiájuk volt "Tritici quartae /buzanegyed/ 2124, carnis /hús/ libr. 25,947". A vármegye kötelezte magát a fizetésre, mire a bujdosók előre nyugtát adtak az átvételről. "Megválik, mint praestálják". /teljesitik/. "Ha csak ugy, mint eddig, oda veszti Isten". / / Ezek voltak az un. computusok=elszámolások. Az ellátás problémája az egész bujdosás alatt végigkisértett, s egyre akadozóbb lett. Innen-onnan igyekeztek pótolni a hiányt. Szaniszló is pl. emberét, Almásit küldte a Tisza mellé, Lökre és Ladányba, hátha "... valami gabonát vájhatna rajtok". / / Mindenki ugy próbált boldogulni, ahogy tudott. A nehéz körülmények szükségessé tették a magánúton való kereskedést és a gazdálkodást. 2. A GAZDÁLKODÁS Az erdélyi menekültek gazdálkodására, a természet adta lehetőségek kiaknázására Rákóczi már november 8-án Károlyihoz igy irt levelében; "Minthogy pedig feles barom is vagyon velek, kiknek is tartások az szegénységnek súlyosan esnék: ahhoz képest azok iránt is oly rendelést tegyen Kegyelmed, hogy ahol a táján való helységek barmainak s gulyáinak vagyon a mezőn közönséges legeltetések, azoknak is asszerint lehessen accomoda- 22 tiójok" /ellátásuk/. A szabályozás igen szükséges volt, hiszen a jövevények állatai is a helybeliek legelőjét terhelték,

11 azoknak állattartását korlátozva. A legtöbb erdélyi bujdosónak, igy Szaniszlónak is, szinte minden magával vitt vagyonát az állatok tették k i végén irja, hogy 32 vonóökrét szétosztotta a mándokiaknak eltartásra, 8 lova - melyből később ötöt elloptak, s végül 90 ezüst kártérítést kapott értük - szállásán maradt, több mint 100 juhát a határban őriztette. Az időjárás az állatok tartásában sokat számitott. Enyhe időben a marhák, a "rüdegmarhák" télen is a mezőre jártak, igy pótolva a hiányos ellátást. / / Az május 25-i bejegyzésből kiderül, - Torma által a bujdosás időszakára vonatkozóan kihagyott részeket Koroly /100 sort/ megnézve az eredeti kéziratban - hogy mennyi juha volt: "... leszen fejtős juh nro Demeter atta tavaly két juhval fejős juh nro." 160". 2 3 Szintén ebben az évben, november 2-án ismét szómbaveszi juhait: "... van juh berbécsei együtt nro. 189". 2 4 A sok állat ellátása, elszállásolása komoly gondot okozott. / / 1709-ben pl., februárban "az szénának szül volta miatt" több mint 50 huha pusztult e l. / / Azt, hogy Szaniszló - és nyilván a többi erdélyinek jelentős része - mennyire kedvelte a juhtenyésztést 03 fo.itos gazdálkodási ós üzleti lehetőséget lótott benne, kitűnik abból i s, hogy a juhok számbavételeit milyen nagy gonddal jegyezte fel naplójába. 25 Évente két alkalommal, óprilisban vagy májusban ós novemberben vette számba juhait, mint a többi bejegyzéséből is kiderül. 26 Feltehető, hogy a többi bujdosó nemes állatállományának jelentős része szintén juhokból állt. Szívesen cserélték ök- 27 reiket, teheneiket juhokra. Valószínű, hogy a juhok felértékelődéséhez az is hozzájárult, hogy nem találunk velük kapcsolatban olyan megkötéseket, korlátozásokat, - pl. husadag - mint az ökrök esetén. Még febr. 8-án szinte büszkén irta Szaniszló: "né- 28 kem van szénám juhom kecskével nro. 177.," szomorúan katonók a hónap végén már panaszolta, hogy az isszonyatos hó miatt és mivel a "az faluban az szénát elhordták,... juhaimból most

12 kell egészen kipusztulnom." / / Látható, hogy a bujdosók egyik legfontosabb gazdálkodási formája az állatok tartása volt. Ezekből éltek, az állatok gyapját, bőrét, a sajtot stb. a vósárra vitték csereeszköznek, hogy azért gabonát, buzót, rozst, az ellátóknak takarmányt és sót 8tb«szerezzenek. A bujdosók életében tehót egyre jobban fellendült a cserekereskedelem. Igy próbálták kiküszöbölni a pónzhiónyt, illetve 29 a rossz pénzt, a róz libertást. Gyakran mennek a vásárba, a ' söködalomba" szűröket venni / /, az állattartáshoz nélkülözhetetlen, de Jó csereeszköznek is számitó kősót vásárol- 30 r, i»" zalohnát, / / szappant, ruhaanyagot, bőrt; az állatoknak. szónót-szalmót beszerezni stb. Természetesen az állatokkal is kereskedtek. 3 1 Találóan irta Rákóczi; "a nép nagy baja az, hogy a kereskédelem és az áruk hiánya miatt nem tud pénzhez jutni, mivel mindönki a saját termékéből él". 3 2 Ii Bármekkora terhet jelentettek is az erdélyi menekültek a megyének, az viszont feltételezhető, hogy a magukkal hozott óllatokkal ós egyéb értékeikkel, továbbá adás-vételeikkel kapcsolatos sok sürgölődósükkel a cserekereskedelmet fellendítették. Jellemző, hogy a napló milyen Jelentős részében i r t Szaniszló a vásárokról, adás-vételekről. 3. SZERVEZÉS, ÖSSZEFOGÁS ' A menekültek ellátása Jelentős terhet jelentett Rákóczi számára. Ugyanakkor bizonyos mórtékig nyilván számított arra i s, hogy mozgalma támaszai lehetnek: - egyrészt katonai szempontból, hiszen pl. Szabolcs megyében az évi mustra szerint 283 hadköteles neme3 családot Írtak össze, ugyanakkor a megyébe menekült hivei között az 1708-as Összeírás szerint 146 katonaképes személy volt.** 3 - másrészt politikai szempontból: a bujdosó nemesek Erdély esetleges visszaszerzésekor nyilván Rákóczi fejedelem támaszai lettek volna. Mint Erdély fejedelme, igyekezett megőrizni tekintélyét, hatalmát.

13 Részben ennek érdekében rendelték el a mustrákat, gyűléseket, vármegyegyülóseket a bujdosók vonatkozásában is, A gyűléseknek, mustráknak a közvetlen célja a menekültek szervezése, összefogása volt. Ezáltal igyekeztek a bujdosókat szervezetten letelepíteni ós lótszómukat felmérni. A nehezedő körülmények ellenére igyekeztek megtartani őket Rákóczi hűségén. Ezért tartottak szónoklatokat ós ezért foglalkozott - főleg az 1708-as évben - maga a fejedelem is az üggyel, néha személyesen megjelenve a mustrán, gyűlésen. A mustrákkal, és főleg a gyakoribb gyűlésekkel a menekültek némi ellenőrzés aló kerültek, ami megóvta ezóltal az embereket a demoralizólódés veszélyétől. Igyekeztek állandóan készenlétben tartani és megfelelően tájékoztatni a bujdosókat, - részben a vármegyéken keresztül ós a Nagykárolyba /stb. helyekre/ rendelt követek révén - az esetleges hadihelyzetnek megfelelően az áttelepítésre, illetve hazatelepitósre. Mint már láttuk, a telepités, ellátás részletkérdései ós más ügyes-bajos dolgok orvoslása a vármegyegyülósoken ment végbe. - Mindezeket jól nyomon köve Szaniszló naplójából. A novemberi ideiglenes elszóllásolásuk után december 29-ón őfelsége parancsolatából "minden erdélyi embernek Tásnádra" kell menni, "az holott ő felsége is compareálni /megjelenni/, akar". / / - Majd Január 17-ón Károlyi Séndcr kezdett a mustrához Gencsen. / / Először Arahyosszók müstróltatott, "számosan voltak" - irja Szaniszló; Fejérből /Alsó-Fejér vm/ ós Küküllőből ketten-hárman, "Torda-vármegyóből "Kolosból senki; Dobokából kevesen; Hunyadvármegyéből egynéhányan..." / / felesen", Másnap - január 18-án - az elmaradt tordavármegyeioket i a megmustrálták. "Tordavármegyóből többen mustráltunk, mint az hat vármegyék". / / volt a nemes erdélyi vármegyéknek Februárban ismét gyűlésük Károlyban, "ő Felsége parancsolatjából". Az február 6-i károlyi gyűlésen Rákóczi is jelen volt. 3 4 Ott volt Károlyi te és Vay Adóm i s ; az erdélyiek rószéről Teleki Mihály, Kemény Simon,- 5 ' Csáki István és Csáky László. Rákóczi beszédében "kegyelmesen veszi... az Erdélyből kibúj dosott nemossóg ő Felségéhez megmutatott hűségét". De ugyanak-

14 kor megdorgálja a "kibujdosott nemes vármegyék szófogadatlanságát", mert nem jelentek meg teljes számmal a gyűlésen és mustrán, Majd igy folytatja Szaniszló feljegyzése a beszédről: "... országuríkban való mostani bemenetelét az ellenségnek senki erőtlenségünknek nem tulaj donithatja móltón, mivel ő Felsége hadakat bőségesen küldött volt, hanem némely magaelhitt embernek tudatlanságának /értvén ezen generális Pekri Lőrincz uramat/",,/i28. 1./ /v.ö. függelékkel és a 72. jegyzettel/. Ebből á részből világosan kiderül, hogy Rákóczi igyekszik Megőrizni a hozzá hü embereket a szabadságharcban ós benne való birodalmukban. Félig-meddig védőbeszédet mond, de egyúttal felelőségre vonja az erdélyi rendeket. Miután Rákóczi kijött Erdélyből *'az marus-vásárhelyi gyűlésben emanált /kibocsátott/ oriüzég-articulusiból /törvénycikk/" világosan kiderül, "mely nagy munkás volt ő Felsége" az erdélyi dolgok orvoslásában, de nzen "articulusoknak megtartásában senki nem munkálódott... sőt az kiknek kötelességekben állott másokkal is megtartatni, azok rontották meg először i s ". / / Végül az állapotok orvoslására hivta fel a figyelmet, megfenyegeti a rendeket ós "jelenté..., hogy generális inquisitiókat /vizsgálatokat/ fog peragáltatni /végrehajtatni/, ós mind/e/neket adhortóla /buzdit/ ö Felsége az igazságnak kimondására..." Végezetül "... mivel az két országnak ügye egybeköttetett" és a jelenlegi állapotok az Erdélybe való bemenetelót nem te szik lehetővé, igy erre az időre "az erdélyi hadi dolgok igaz gatására" nevezi ki generál-marschall" Károlyi Sándort / / - "Ennek utána Eröss Gábor uram /mustramester/ az mustrához kezdett", / / Ezt követően március án Tasnádon "Mustrálták meg az nemes erdélyi vármegyéket". Ezen a mustrán Károlyi Sándor "főudvari-kapitánya" Domahidi László volt jelen és "az urak" Barcsai Mihály /szenátor, erdélyi nagybirtokos/ és Barcsai Ábrahám /Hunyad megye főispánja, korábban erdélyi főkincstartó/. / / Ezzel be is fejeződtek a mustrák, összesen három volt, mindegyik 1708 első negyedóvóben. Az november 28 - december 20. közötti nevezetes sárospataki országgyűlésen - a nagyjelentőségű országos ügyek mel-

15 lett az Erdélyből Magyarországra kibújdosottak ügyeivel is foglalkoztak. Szaniszló, Ki követi minőségben volt jelen, rövid feljegyzésével is jól bemutatja, hogy milyen módon folytak a bujdosók ügyei. Az erdélyi vármegyék követei először Károlyi Sándornak adták be az összeirást, ki azt átvizsgálta, Rákóczira bizva a döntést. A palotában december 20-án "egész 12 óráig benvaló tracta volt...", mikor nyilvánvalóan az országos jelentőségű ügyeket tárgyalták. - 2l-én a fejedelem megtekintette az öszszeirást; majd másnap reggel "... Ő* Felsége az conscriptiót bevétette", a bujdosókat elengedte "bizván minden dolgokat" Károl y i Sándorra. / / /1709. április 18-án Munkácson volt az erdélyiek gyűlése, ahol Rákóczi is jelen volt. / / /Erről a napló csak egy mondatban emlékezik meg, mert Szaniszló betegsége miatt nem volt ott, maga helyett Almási Bencze Andrást, fia praeceptorát küldte./ Oelentős volt az 1709 júliusi /zemplón/ agárdi gyűlés, ahol arról volt szó, hogy kik akarnak Rákóczi birtokaira költözni, amint mór a letelepítés c. részben emiitettük. Majd augusztus 5-én ugyanitt folytatott kibővített vármegyegyülósen a Torda vármegyeiek részéről Kemény Simon főispán ós Szaniszló; 39 nemes Aranyosszók részéről Toroczkai István főkapitány; Fejér megye részéről Inczédi Péter főbiró /Fejér megye alispánja, később főispánja/ ós "kegyelmes urunk expresszusa /megbízottja/, secretarius Krucsai István 40 " /a fejedelmi titkos kancellária egyik vezetője, a szenátus titkára ós hadi előadója/ volt ott 1, ahogy a napló mondja; "Nagy urak, főrendek ós szép nemesség volt". / / /v.ö. a letelepítés c. résszel./ Ebből a följegyzésből kiderül, kik voltak egyes erdélyi megyék követei, elöljárói, vezető személyiségei. Kitűnik, hogy a mondhatnánk szinte polgári származású, nem rég lett nemes Szaniszló a bujdosó erdélyiek között ilyen neves személyiségek mellett is jelentős szerepet töltött be, mint Torda megye küldötte október 2-án a "n. bujdosó vármegyék részéről" Szaniszlót választják követnek a munkácsi - később Husztra helyezett - gyűlésre. / / Ezen huszti országgyűlésről szokatlan részletességgel szá-

16 mol be a naplóiró. A követek október 15-ón gyűltek össze, először a bujdosó rendek beadták kérvényeiket, majd a kinevezett követek - köztük Szaniszló i s - egyeztették a kérvényeket. Október 18-án "roött be urunk ő Felsége igen későn 8 óra tójban éjjel". A fejedelem igyekezett ismét elsimitani az ellentóteket, javitani a bajokon, megfékezni a visszaéléseket. A kurucság ereje egyre gyöngül, ezért is lát fokozott erővel a rendteremtéshez. Javasolta, hogy "... az sok gonoszság zabolázására az statusok valami rövid törvényt csináljanak, mert az sok égre kiáltó vétek igen elhatalmazott; mely committáltatott /rábizatott/ itélőmester Samariai Péter uramnak". Majd a jószágügyek rendezésére került sor, melyben ugy döntöttek, hogy a háborús időkben pereskedés helyett békés uton rendezzék a szembenálló felek vitás kérdéseiket a tábla előtt. 41 / / A máramarosi sóaknák harmadolásában - amit a bujdosók ellátására biztositottak - közreműködő tisztviselők felülvizsgálatára, ellenőrzésére vizsgálóbizottságot 42 János vezetésével. / / Szinte meglepő, hogy a hadihelyzet hoztak létre gr. Bethlen rosszabbodásakor, a már dühöngő pestis árnyékában milyen határozott rendelkezések születtek, Rákóczi személyes jelenléte mellett. A fentiekből is jól látható a bujdosógyülések fontossága és azok menete. Az erdélyi vármegyék követei beadták a fejedelemnek az instanciákat /kórelmeket/, majd erre kijött a resolutio /határozat/. A fontosabb ügyek igy kerültek tárgyalásra-, s igy jutottak Rákóczihoz. A követek listákat, összeírásokat adtak be-, majd ennek alapján telepitették le, vagy illetve Károlyi látták el a bujdosókat. telepitették tovább, A menekültek ügyeivel', az erdélyi dolgokkal, mint láttuk, foglalkozott, sőt Károlyi távollétében felesége, ki 43 szintén támogatta őket ben azonban már egyre inkább a hazatérés foglalkoztatta a bujdosókat. Ennek kapcsán irta Szaniszló április án: "Küs-Varsányban... beszéltem doktor Vízaknai urammal, nem biztatott az hazamenetel felől. Uramisten add jobb végét!" / / - Majd június 28-án "Küs-Namónyban az bujdosó vármegyék gyűlésében" felíratták magukat azok - Szaniszló is -, akik cselédeiket be akarták küldeni Erdélybe. /Ugyanis a Ko-

17 lozs vármegyeiek cselédeit, akik kérték, bebocsátották, is passust adtak./ Fejérből 38, Tordából Matócson lévő 6 gazda irattá fel magát. / / Szaniszló bujdosótársa Almási is igy indult el Erdélybe* Oulius 4-ón a tótfaludi vármegyegyülósen azt végezték', hogy cselédeiket Erdélybe előre beküldik ós Vay Ádámtól paszszust kérnek. / / Mint láthattuk, az január 22-i romhányi vereség után a jelentős gyűlések már megszűntek, utolsó jelentő3 próbálkozás a salánki gyűlés volt. Ezen az február között tartott gyűlésen érdekes módon az erdélyi főurak, tanácsurak Rákóczi kérdéseire egyhangúlag felelték, hogy nem mentik fel fejedelmi esküje alól és boldogan hajlandók kitartani Rákóczi mellett, s ha kell-, amig csalódjuk ellátása biztosítva van, készek vele idegenbe kibujdosni. Ugyanakkor már 1710 júniusában cseié- 45 deik részére passzust kértek Erdélybe való beküldésre. Valószínűleg arra az irreális, túlzó, - bár a fejedelem kívánalmának megfelelő - magatartásról irta Szaniszló február 14-ón, hogy "Instantiát akarván adni boldogtalan állapotunk felől az fejedelemnek, nagy bajunk volt az urak miatt". / / Ugyanakkor február 16-án "Praesidens Thoroczkai István uram több urak jelenlétében az urunk resolutióját bő beszéddel proponálta, melynek summája ez volt: az tehetetlen és más országban való menetelre alkalmatlanok/nak/ szabadság engedtetett magok conservatiójára". / / Tehát Toroczkai beszéde ugy ís értelmezhető, hogy a fejedelem bucsut vesz az erdélyi rendektől s felmenti őket hűségesküjük alól, amint azt Orbán Balázs feltételezi? 46 S meg is indultak március 16-ón Erdély felé, 17-ón pedig követeket küldtek; "Budai Sigmond uramot másodmagával Qehreczíiriben generális Pálfi uramhoz passusórt", k i k 22-én meg ín érkeztek tőle; "passust nem adott, hanem szabadságot adctt a bamanstelre..." / / Mógegyszer, április 27-én "gyűltek be az statusok, Magyarországi és erdélyi exulansok /menekültek/ Szatmári az templomban..." s megkezdődtek a szatmári béke pontjaival kapcsolatos megbeszélések; "... érkezek Pálffl uramtól egy követ nénet. ur, ki által..." /A napló i t t megszakad/ /1986, 1./

18 Mint ebben a fejezetben láttuk, 1707 és 1708-ban még maga Rákóczi is foglalkozott a menekültek ügyeivel, mustrákat rendelt el, intézkedett ellátásukról, letelepítésükről. Majd Károlyira bízta az erdélyiek ügyét. A magyarországiak közül Vay Ádám, Eötvös Miklós ós Krucsay István foglalkozott velük; erdélyi részről Toroczkai István, Teleki Mihály, Kemény Simon, Csáki István é3 Csáky László, valamint Barcsai Ábrahám volt a főügyintéző. Tehát a bujdosók ügyét egy jól felépített vezető szervezet írónyitotta. /A Szaniszló által említett mustrák, országgyűlések, egyéb gyűlések helyei, Időpontjai a mellékleten találhatók; s a térképmellékleten is jelölve vannak./ 4. A KONFLIKTUSOK ÉS EGYÉB NEHÉZSÉGEK Mint már a Szervezés c. részben lóttuk, a kuruc államnak bizonyos elvárásai voltak a bujdosókkal szemben. De a bujdosók is azt remélték, hogy ők, mint Rákóczi ügyóért vagyonukat, családjukat kockára tevő menekültek kedvező elbánásban részesül ek Magyarországon, Mindenekelőtt arra számítottak azonban, hogy Rákóczi ismét diadalmasan visszatér Erdély- L s ők hűségükért kedvező poziciókat tölthetnek be, sőt vagyonuk is gyarapodhat. Azonban egyik fél elvárása sem teljesült. A bujdosók semmi hasznot nem hoztak a kuruc államnak, sőt mind gazdasági, mind adminisztratív szempontból nagy megterhelést jelentettek. A bujdosók pedig a trencséni csatavesztés után, majd főleg 1710-től egyértelműen látták, hogy Rákóczi sikerében való reményeik szétfoszlottak, állandósultak az ellentétek, saját bőrükön érezték a szabadságharc hanyatlását. Az, hogy eg ik fél elvárásai sem teljesültek, már eleve konfliktus-helyzetet teremtett. A konfliktusok gyakorlatilag igy csoportosíthatók. - a magyarországiak és az erdélyiek közti súrlódás, mely csaknem az egész bujdosás alatt tart; - az erdólyi menekültek egymás közötti ellentétei.

19 Ehhez társultak a helyzetet sulyosbitó egyéb nehézségek: - a tolvajlások szaporodása, - a kuruc katonák garázdálkodásai, kihágásai; - a természeti csapások, - s végül a bajt betetőzi az iszonyú pestis, mely 1708 nyarán veti fel fejét ós 1709-től egyre súlyosabb móreteket Ölt. a/ Erdélyiek és magyarországiak közti konfliktus Az erdélyiek már eleve némi ellenszenvvel, bizalmatlansággal viszonyultak a magyarországiakhoz. A naplóban a "magyarországi" szónak már eleve lekicsinylő, baljós jelentése van. Amit mondanak, az többnyire csak amolyan "magyarországi beszéd". / / Maga a szó a megbízhatatlanság, erdélyiekkel szembeni rosszindulat, ós nem egyszer a "hamisság", "gonoszság" szinte általános jelzője. A Magyarországon szerzett kellemetlen tapasztalatokat - néha nem alaptalanul - általános tanulságként vonják le, ezzel is alátámaszva, megerősítve az eredetileg is meglévő ellenszenvet: "Megjegyezhető dolog /a/ magyarországi uraknak sok kérkedsóge... / / és hogy "... ezek az magyarországiak könyorületlen emberek". / / Gyakorlatilag a helybeliek és a bujdosók minden kapcsolatából, igy a letelepítésből, ellótásból stb. ellentétek születtek. Az erdélyiek ugy érzik, hogy a magyarországiak a mostani bajból is hasznot akarnak húzni; "... látván nagy szükségünket feleszeg áron kóvánnak mindent" / / ós mindenben - némi joggal - a helybélieket részesitik előnyben, "... sőt az magok embereinek, tolvajnak rendkivül fogták pártját". / / "Megjegyezheti akárki, minemű igasság folyjon Magyarországban!" / / A bujdosók - ahogy a naplóból kitűnik - különösen rossz véleménnyel voltak a szolgabirókról. Az - a magyarországiak "kérkedése" szerint - tehetősebb, mint Erdélyben a viceispán; habár a helyi szolgabíró "... igen szegény-legény... háza mint nállunk valami alávaló ól"., i r j a Szaniszló.. / / - Az egyik szolgabíró szerinte vádaskodó, "gonosz lelkű", "bujdo3ók-üldöző" / /,* a másik "gonosz lelkü-ismeretü", "igen rossz ember". / /

20 Az ellentét oka az volt, hogy a bujdosók elég nagy függésben voltak a szolgabiróktól, 9 mindenki saját hasznát nézve előfordult, hogy ők is visszaéltek helyzetükkel, illetve helybelieket részesitettók előnyben az emigráns erdélyiek rovására. Felháborítja Szaniszlót, hogy az egyik szolgabiró a parasztokat nemhogy arra ösztönözte volna, hogy tartozásukat adják meg nekik, hanem ebben "sokszor akadályozta őket". /157.1./ Az erdélyiek keserűen sóhajtanak f e l, a bujdosás viszontagságait nehezen tűrve: "Én Istenem, nézd meg az mü ügyünket, nézd meg ezeknek szemtelenségeket "! / / Persze az erdélyiek is megérték a maguk pénzét, és tón nem is alaptalanul mondja róluk az az "istentelen, hamis informátió", melyet a Szabolcs megyei tisztek mondtak Károlyinál: "Isten győzné az mi sok kévánságunkat /mármint az erdélyiekét - K. DJcompletálni, némelyikünk ugy akar élni mint otthon hazájában, némelyikünk annál is jobban". / / zött. A vendéglátóknak is elegük volt már a vendégekből. Szaniszló Rákócziról, Károlyiról s néhány kuruc vezetőről /Krucsay, Vay Ádám, Eötvös Miklós/ a legnagyobb tisztelet a Ezeken kivül mindennaposak voltak az egyéni összeszólalko- 47 zások, veszekedések, viták a szállásadók és a menekültek kö- 4 8 hangján i r, de másokról nemigen mond jót. Csupón egy-két helyen i r igazán elismerőleg és hálával a magyarországiakról: - Nagy szeretettel i r bezdódi szóllásadója ós annak két fia segitőkés; égéről, megjegyezve: "Ilyen emberekre még eddig 49 Magyarországon nem akattam".. / / - Majd hálával i r a vajai "becsületes" prédikátorról, ki két véka búzát adott. "Isten áldja meg az jámbort". / / b/ Erdélyiek egymás közti ellentétei Szaniszló az erdélyiekről is különösebb részrehajlás nélkül mindent l e i r t. Az erdélyi nemesek és urak, akiket Szaniszló is nem alaptalanul birál, már korábban Erdélyben, hazójukban is eleget áskálódtak egymás ellen.. Mindjárt a bujdosás kezdetén /1707. dec./ az áttelepítések 50 miatt erős összetűzésük volt Teleki Mihállyal. - De a szál-

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Balogh Béla SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁD- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI OKMÁNYOK A NAGYBÁNYAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Az Állami Levéltárak nagybányai fiókja gyakorlatilag 1953-ban mint tartományi levéltár létesült.

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Elmúlt idők levelezése

Elmúlt idők levelezése Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Kovács Laura 8. o. Nick, Dózsa köz 3/a. Répcelaki általános iskola Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Hittan pályázat Szent Mártonról sok festmény készült. Leggyakrabban

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. május 21-én, kedden, 10 óra 37 perckor a Képviselői Irodaház

Részletesebben

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr...

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... Pasarét, 2014. március 23. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László Lekció: Malakiás 3,1-6 Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... ELJÖN AZ ÚR Imádkozzunk! Dicsőítünk

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók B örtönártalom A személyi állomány lelki egészségi állapota' Szinte alig akad fórum, ahol ne vetődne fel, hogy a személyi állomány élet- és munkakörülményei az elmúlt években alig változtak. Sem az elöregedett

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Emlékeztető. Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-3 Lónyaifőcsatorna

Emlékeztető. Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-3 Lónyaifőcsatorna Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-3 Lónyaifőcsatorna alegységen Dátum: 2009. július 16. 13:30 Helyszín: földszinti tárgyaló 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 19.

Részletesebben

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai

Részletesebben

K Ü L Ö N F É L É K. Br. P. Horváth Arthur

K Ü L Ö N F É L É K. Br. P. Horváth Arthur KÜLÖNFÉLÉK. Br. P. Horváth Arthur a küküllői egyházkör 1929. évi közgyűlésén az új kultusztörvényről és az egyházi államsegélyről ezeket mondotta: A büntető törvénykönyv rendelkezései, minden román állampolgárra

Részletesebben

Gábor Áron, a székely ágyúhős

Gábor Áron, a székely ágyúhős Hankó Vilmos Gábor Áron, a székely ágyúhős 1848 novemberében már egész Erdély elveszett a magyar ügyre nézve. Enyed, Torda, Dés, Szamosújvár után Kolozsvár is elesett. A székely tábort Marosvásárhelyen

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

A HÁROMSZÉKI MEZŐVÁROSOK A 18. SZÁZAD ELEJÉN

A HÁROMSZÉKI MEZŐVÁROSOK A 18. SZÁZAD ELEJÉN Pál-Antal Sándor Acta Siculica 2009, 291 304 A HÁROMSZÉKI MEZŐVÁROSOK A 18. SZÁZAD ELEJÉN A 18. század eleje megpróbáltatások ideje Erdélyszerte. A fejedelemség Habsburg-fennhatóság alá kerülése rendkívüli

Részletesebben

Van-e Kárpátaljának története? Fedinec Csilla MTT, TIT Kossuth Klub, 2010. február 2.

Van-e Kárpátaljának története? Fedinec Csilla MTT, TIT Kossuth Klub, 2010. február 2. Van-e Kárpátaljának története? Fedinec Csilla MTT, TIT Kossuth Klub, 2010. február 2. Vázlat Kisebbséggé válás Egy konfliktus A konfliktus mai vetülete Néhány következtetés egy másik kis Budapest (Krúdy,

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye.

A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye. 288 A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye. Előadó: Dr. Nagy Endre, Gazdasági Egyleti titkár, Dés. Románia törvényhozó testülete ez év nyarán új törvényt alkotott a mezőgazdasági kamarákról, mely ez ország

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Az 1863. évi aszályról ***

Az 1863. évi aszályról *** Az 1863. évi aszályról Az átalakuló klíma miatt mint tapasztaljuk -, egyre több a szélsőséges időjárási esemény. Csak az utóbbi pár évben volt már csapadékbőség és belvíz, aztán ugyanabban az évben még

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965 Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

A Hon, a Trón s a Szabadság védelmére.. - A nemzetőrség szervezése 1848-ban Tiszafüreden -

A Hon, a Trón s a Szabadság védelmére.. - A nemzetőrség szervezése 1848-ban Tiszafüreden - A Hon, a Trón s a Szabadság védelmére.. - A nemzetőrség szervezése 1848-ban Tiszafüreden - Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Szolnok, 2008. szeptember 23. 1 A Hon, a Trón, s

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

Pátka Község Önkormányzatának 66-21/2011. Képviselő-testülete. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2011. december 14-i nyílt üléséről

Pátka Község Önkormányzatának 66-21/2011. Képviselő-testülete. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2011. december 14-i nyílt üléséről Pátka Község Önkormányzatának 66-21/2011. Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2011. december 14-i nyílt üléséről Rendeletek: 27/2011.(XII.14.) A települési szilárd-hulladékkal kapcsolatos

Részletesebben

CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN

CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN MARTIS ZSOMBOR CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN Kassa szabad királyi városként már a 14. században különleges joghatóságot kapott a királytól, 1 így

Részletesebben

Homloka a hűvös márványpadlót érintette. Te most hallgass, Szávitri! emelte fel lá nyát maga mellé Aszvapati király. Náradához fordult: Te meg

Homloka a hűvös márványpadlót érintette. Te most hallgass, Szávitri! emelte fel lá nyát maga mellé Aszvapati király. Náradához fordult: Te meg Szatjavánt. Meglátták és felnevettek. A nagyobbik felkapott egy elszáradt, tavalyi fügét, és megdobta a lányt. A másik a fér fit vette célba. Ide építsd! ujjongott Szávitri. Ide építsd a palotánkat! Ezek

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg.

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg. REFORMÁCIÓS UTAKON Életrajza továbbra is hiányos. Wittenbergből 1550- ben tér haza. 1551. január 9-én iskolamesterré választják Besztercén. Február 7-én megjutalmazza a Tanács mert diákjaival szindarabot

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc II-527-1/2010. J e g y z ő k ö n y v Készült: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2010. február 11. napján tartott üléséről. Az ülés

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA

KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA MAGYAR Nemzeti Múzeum és Kossuth Lajos örökösei közt a turini remete irodalmi hagyatéka tárgyában 1894 december elsején Budapesten kötött adás-vételi szerződés értelmében

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Elnökségi beszámoló, 2011

Elnökségi beszámoló, 2011 Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Elnökségi beszámoló, 2011 I. Elnökség, mint testület elnökség munkája Ülések: jan. 7., febr. 4., márc. 4., ápr. 1., máj. 6., jún. 30., aug.4., szept. 2., okt. 7., nov.

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2007. június 19-én a Polgármesteri Hivatal III. sz. tárgyalójában tartott Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság üléséről Jelen vannak: A jelenléti ív szerinti

Részletesebben

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról.

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Mátyás király és a szegény tanító könnyebb szövegek Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Élete dióhéjban Született: 1443. február 24-én Kolozsvárott. Apja:

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

CÉHES B RIPAR SZÉKELYUDVARHELYEN 19

CÉHES B RIPAR SZÉKELYUDVARHELYEN 19 Varga Árpád Céhes b ripar Székelyudvarhelyen Az ember évezredek óta használja a b rt az öltözködésben és a különféle használati tárgyak készítésére. Az elmúlt századokban még több b rre volt szükség, mint

Részletesebben

1./ Napirendi pont: Beszámoló a balmazújvárosi Polgárőrség tevékenységéről.

1./ Napirendi pont: Beszámoló a balmazújvárosi Polgárőrség tevékenységéről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balmazújvárosi Rendőrkapitányság hivatalos helyiségében a Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság ülésén 2009. március 24-én. Jelen vannak: a mellékelt

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben