A BEVÁNDORLÁS HÁROM NÉZŐPONTBÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BEVÁNDORLÁS HÁROM NÉZŐPONTBÓL"

Átírás

1 A Méltányosság Politikaelemző Központ az OECD, Eurostat és az ENSZ jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatainak földolgozásával, valamint a korábban már napvilágot látott releváns kutatási eredmények áttekintésével elkészítette a saját, migrációval foglalkozó elemzését. Ebben nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi trendeket is mélyrehatóan vizsgáljuk, így egy komparatív szemléletű munkát készítettünk A BEVÁNDORLÁS HÁROM NÉZŐPONTBÓL A nyugat-európai országok főként az Egyesült Királyság és Németország migrációval kapcsolatos történetének, szabályozási gyakorlatának áttekintése és érdekeinek a feltárása után megállapítjuk, hogy (1) a bevándorlás és menekültkérdés minél gyorsabb megoldása az EU nyugati tagállamainak érdeke; (2) ennek megfelelően a jelenleg létező Uniós bevándorlás- és menekültpolitika úgy van kitalálva, hogy ezen országok érdekeit és céljait szolgálja. Ez pedig az 1970-es évek óta nem más, mint a lehető legtöbb migráns nemzeti határokon kívül tartása.

2 A magyar kormány Unióval szembeni sikerei is így lesznek érthetőek, hiszen (1) ha a migránsok kizárása a nyugat-európai országok érdeke, akkor a minél szigorúbb határellenőrzésből ők profitálnak elsősorban; 2) és akkor a szerb-magyar határ fizikai lezárása egy logikus következménye a nyugat-európai államok által megalkotott migrációs politika szellemiségének. Az tehát, hogy az Orbánkormány a kvótarendszert (a kötelező menekültkvótát) elutasítja, és egy határzár megépítéséről dönt, valójában mind a két fél érdekeit szolgálja: a célországok szigorúbb ellenőrzést kapnak, a magyar kormány pedig képes volt megállítani népszerűségének csökkenését, méghozzá a legfőbb kihívóként előlépő, radikális jobboldali erő jobbról való előzésével. Hogy ezekhez a következtetésekhez eljussunk, a bevándorlás és menekültügy hazai kontextusának vázolását követően a probléma történeti, intézményi és nemzetközi hátterét világítjuk meg. Majd a migráció nemzetközi környezetét és okait mutatjuk be, hogy aztán részleteiben ismertethessük az Uniós tagállamok bevándorlással kapcsolatos szakpolitikáit és azok következményeit. Végül ismét Magyarország felé fordulunk, hogy a világpolitikai folyamatokra tekintettel elemezzük a bevándorlással kapcsolatos aktuálpolitikai eseményeket és jövőbeni kihívásokat. POLITIKAI AGENDA A miniszterelnök 2015 közepére több fajsúlyos és különböző megfontolásokból aktuálisnak érzett kérdés felvetésével sikeresen tematizálni tudta a magyar politikai közbeszédet. Ehhez hozzátartozik, hogy a tavaly április és október között megrendezett országgyűlési, Európai Parlamenti és önkormányzati választásokat mind megnyerő Fidesz-KDNP koalíció támogatottsága 2014 őszét követően jelentősen gyengülni kezdett, és a nagyobbik kormánypárt alig két hónap alatt elveszítette támogatói egyharmadát a teljes népességen belül (ez mintegy 900 ezer választót jelent). A Fidesz drasztikus népszerűségvesztését az összes ismert közvélemény-kutató cég felmérése kimutatta. A párt mélyrepülése 2015 elejéig tartott: a februári- ha a migránsok kizárása a nyugat-európai országok érdeke, akkor a minél szigorúbb határellenőrzésből ők profitálnak elsősorban

3 márciusi pártprefencia-mérések már stagnálást mutattak. Májustól kezdődően pedig már egy új tendenciát sejtetnek az adatok: a Fidesz népszerűségének enyhe emelkedése jelzi, hogy a kormányoldal elmozdult a mélypontról, támogatottsága hosszú idő után stabilizálódni látszik. De mi állhat ennek a változásnak a hátterében? Orbán Viktor miniszterelnök már 2014 nyarán beszélt a bevándorlás kérdéséről, azonban ez a téma erőteljesen 2015 januárja óta van jelen a magyar belpolitikában. Ennek nyitányát jelentő orbáni nyilatkozat január 11-én, néhány nappal azt követően hangzott el, hogy január 7-én muzulmán terroristák megtámadták egy francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét, és Allah nevében, Mohamed megsértéséért tucatnyi embert ott dolgozó újságírókat és két rendőrt megöltek. A terrortámadást követő párizsi megemlékezésen a magyar kormányfő is részt vett, ahol azt nyilatkozta, hogy a bevándorlásról és az azzal összefüggő kulturális kérdésekről az eddigieknél sokkal nyíltabban, őszintébben, teljes egyenességgel kell beszélni. Reményének adott hangot, hogy az események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba visz majd, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni szándékozó politika nyer polgárjogot Európában. A belpolitikai csatározásokkal kísért, sokszor erős indulatoktól sem mentes vitában egymáshoz nehezen közelíthető álláspontok kezdtek kirajzolódni. A kormánypártok és a Jobbik a bevándorlási politika szigorítása és a probléma erőteljes (hogy ne mondjuk: radikális) kezelése mellett érvelnek, míg a baloldal elsősorban emberi jogi és humanitárius szempontból közelít a kérdéshez, s lényegében a kormánypárti álláspont folyamatos tagadására épít. Míg a jobboldal és személy szerint Orbán Viktor korábban inkább európai uniós összefogást sürgetett, ma inkább nemzetállami hatáskörbe helyezné (vissza) a bevándorlást és a menekültügyet. Június végén több, nagy visszhangot kiváltó intézkedés bejelentésével Orbán Viktor lé- Reményének adott hangot, hogy az események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba visz majd, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni szándékozó politika nyer polgárjogot Európában.

4 nyegében elérte eredeti célját, és a magyarországi menekültügyet sikerült uniós politikai színtérre vinnie. A magyar kormány és személyesen a magyar miniszterelnök ebben a szélmalomharcnak tűnő küzdelemben folyamatosan kapta az éles bírálatokat uniós és szerb politikusoktól, valamint a külföldi médiumoktól is. Kapott azonban megértést és támogatást is (például a szlovák miniszterelnöktől és a cseh belügyminisztertől). Orbán számára azonban a küzdelem eredménye a fontos: június 24-ei ülésén az Európai Tanács középpontba helyezte a magyarországi menekültügyet, és hazánk (valamint Bulgária) felmentést kapott az Európai Unió tagállamai számára tervbe vett, kötelező menekültkvóta alól. A kvóta bukását Németh Zsolt magyar sikerként értékelte. A kvótarendszer alóli mentesülés, a keménynek tűnő magyar javaslatok (pl. a négyméteres kerítés a szerb magyar határon) és az Unióval való újabb konfliktus felvállalása, ha nem is végső győzelmet, de egy fontos csata megnyerését hozták a Fidesz számára, ami a párt szélesebb közvélemény előtti szimbolikus tőkéjét, presztízsét is tovább erősítette. A nagyobbik kormánypárt népszerűség-csökkenésének megállása, a Fidesz szavazótáborának stabilizálódása, egyes kutatások szerint kisebb növekedése, vagyis az ősszel elvesztett szavazók egy részének visszaszerzése azt mutatja, hogy bizonyos szempontból megérte felvállalni a küzdelmet, és a bevándorlás meg a menekültügy napirenden tartása a továbbiakban is segítheti a Fideszt. De miért olyan fontos a bevándorlás és menekültügy napirenden tartása, és miben is segítheti a Fideszt? A válasz abban lelhető föl, hogy a Fidesz számára ma már a Jobbik látszik a legfőbb kihívónak (Orbán Viktor is a Jobbikot nevezte meg legfőbb ellenzéki erőként). A be-

5 vándorlás ügyével, akárcsak korábban a halálbüntetésével, elsősorban nem a baloldallal szemben akar szilárd vitapozíciót kivívni magának a Fidesz, hanem a radikális kihívó növekedését szeretné megállítani. A Fidesz rendpártibb akar lenni a Jobbiknál, hogy ezzel egyfajta politikai parézist eredményezzen a radikálisok számára. De cél lehet még, hogy a közbeszéd tematizálásával úgy igyekeznek tovább csökkenteni az ellenzék mozgásterét, hogy az nem tud elöljárni, kezdeményezni és más irányt szabni a közbeszédnek, így folyamatos igazodási kényszerbe kerül: lényegében csak reagálni, replikázni tud jól vagy rosszul a kormányzati cselekvésekre és nyilatkozatokra, az önálló témafelvetés helyett. A május végén, június elején készült közvélemény-kutatások többsége a Jobbik megtorpanását mutatja, ami arra enged következtetni, hogy nem teljesen eredménytelen a Fidesznek az a törekvése, hogy kifogja a szelet a tőle jobbra álló párt vitorlájából. A Fidesz 2014 végétől nemcsak saját erejének meggyengülését, hanem egyben a választók nagyfokú elbizonytalanodását is tapasztalhatta, valamint azt, hogy veszteségeiből leginkább a Jobbik tudott profitálni. A kiutat a Fidesz abban látja, hogy a jobbról előzés taktikáját választva kel versenyre a radikális jobboldali erővel, tudván, hogy akár a bevándorlás, akár a halálbüntetés kérdésében a magyar társadalom döntő többsége a szigorúbb tehát a Jobbikéhoz hasonló állásponttal azonosul, vagy afelé hajlik. Mindezek fényében jogosan merül fel a kérdés: vajon a bevándorlás csupán egy politikai termék lenne? Valóban csak a szándékos napirenden tartása kölcsönöz egyedül jelentőséget a bevándorlás kérdésének? Milyen adatok nyújtanak segítséget a bevándorlás európai és

6 magyarországi helyzetének megértéséhez és megítéléséhez? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: MIGRÁCIÓ 1945-TŐL AZ EZREDFOR- DULÓIG Európa 1945 utáni történetében 3 különböző periódust tudunk megkülönböztetni a bevándorlás tekintetében. Ez a három időszak messziről szemlélve három eltérő tendenciát és szakpolitikai hozzáállást mutat, azonban ezek kontúrjai meglehetősen színesek: a politikai diskurzus és a választott megoldások a bevándorlás teljes korlátozásától, a laissez faire szemléletmódját tükröző nyitott határokig terjednek, országonként és korszakonként váltakozva. De nem csak a befogadó államok tekintetében figyelhetünk meg eltéréseket: a migráció hullámai demográfiai összetételük és katalizátoraik szerint sem egyformák. (Lahav, 2004: 29-30). 7% A külföldön született népesség alakulása 1999 és 2011 között az OECD statisztikái alapján Franciaország Németország Egyesült Királyság 12% 13% 13% 13% 11% 12% 11% 12% 12% 8% 9% Az első hullámot posztkoloniális jellege és a befogadó országok nyitott hozzáállása teszi sajátossá és 1965 között Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság a korábban a kontinensről kívülről érkezőkre mint az ország újjáépítőire tekintett. Ezekben az országokban nem volt politikai igény a szabályozásra, így a kifejezetten a bevándorlásra és az állampolgárságra vonatkozó jogalkotás újragondolásának a hiánya figyelhető meg (Lahav, 2004: 32). A világháború előtt, a gyarmatokkal kötött megállapodások alapján érkezőket gyorsan felszívta az ipar és a mezőgazdaság; rengeteg gazda és földműves költözött a városokba az iparosodás és urbanizáció új hullámának köszönhetően, főleg Franciaországban (Lynch, 2003: 148).

7 Az 1970-es évektől kezdenek kibontakozni a mai napig meghatározó és jellemző trendek a második periódus keretében. Az 1973-as és az 1979-es olajválságok következtében nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is megtorpan az 50-es évek óta tartó gazdasági növekedés. Az atlanti térség országaiban egyre inkább a szolgáltatás válik a meghatározó gazdasági szektorrá, és az ipar már nem képes felszívni vagy tovább alkalmazni az újonnan érkezőket. Megnő a munkanélküliség, és megjelennek azok a politikai erők, amelyek a mai napig a bevándorlást és annak társadalmi következményeit tekintik a legégetőbb problémának. Ez egyben azzal jár, hogy a kormányok kénytelenek felkarolni a kérdést, újraszabályozni a bevándorlást és kialakítani egy egységes állami politikát. Cél: a lehető legkevesebb bevándorló. A harmadik, 90-es évektől kirajzolódó időszak csupán annyiban tér el a másodiktól, hogy a korábban kibocsátó országok egy része is célországgá válik: Görögország, Olaszország, Spanyolország és Portugália is a befogadók közé kerül. Mindeközben a migráció egyre meghatározóbb témájává válik a közbeszédnek Nyugaton. A bevándorlás-ellenes pártok megjelenésével nem csupán a migráció, hanem új kulturális, etnikai és gazdasági témák kerülnek napirendre. Ennek egyenes következménye e témák vagy ügyek egymáshoz kapcsolódása s egymásba folyása: az európai térség társadalmainak elöregedése és a gazdaságok teljesítményének csökkenése párosul a globalizáció olyan negatív következményeivel, mint az iszlám fundamentalizmus, etnikai konfliktusok, terrorizmus, valamint drog- és embercsempészet. A bonyolult összefüggések sokszor banálissá válnak a politikai csatározások során, és ennek legnagyobb nyertesei azok az új jobboldali erők, amelyek a jóléti sovinizmus és tradicionalizmus politikáját hirdetik (Yascha, 2014/szeptember-október). Súlyosbítja a Hazajákuta elhagyó menekültek aránya a világban az UNHCR statisztikája alapján, 2013 Afganisztán Szíria Szomália Többi ország összesen 64% 15% 14% 7%

8 helyzetet, hogy az Unió lakosságának mindössze 4%-át kitevő első vagy második generációs bevándorló aránytalanul oszlik él, leginkább a nyugati tagállamokban (Lahav, 2004: 35). NEGYEDIK HULLÁM? Az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága (UNHCR) Global Trends Reportja alapján 2013-ban 51,2 millió ember kényszerült elhagyni lakhelyét üldözés, fegyveres konfliktus, erőszak vagy az emberi jogok megértése miatt (UNHCR, 2013:2): 17,4 millió menekült és menekülő, valamint 33,3 millió országon belüli menekült volt 2014 elején a világban. Ennek a több mint 50 millió embernek a fele gyermek, Harmadik országból érkező menekültkérelmek száma 2014-ben az Eurostat statisztikái szerint év alatti ilyenre évtizedek óta nem volt példa. A több mint 17 millió menekült majdnem fele három országból érkezik: Afganisztánból (2,56 millió fő), Szíriából (2,47 millió fő) és Szomáliából (1,12 millió fő). Afganisztán három évtizedig volt a migránsokat kibocsátó lista élén ban a világ összes menekültjének az egyötöde afgán állampolgár volt, és 95%-uk Pakisztánba vagy Iránba emigrált. A dél-ázsiai régión kívül Németország a legnagyobb afgán befogadó: 2013-ban kérelem érkezett hozzájuk. Szíriából, mely egykoron a második legtöbb menekültet befogadó országnak számított, mindössze négy év alatt menekültek el Budapest teljes lakosságánál is többen a polgárháború következtében. Így ma már Szíria a legnagyobb kibocsátó, és elsősorban Törökország, Jordánia és Egyiptom a polgárháború elől menekülők célországa. Az 1994-es ruandai népirtás óta a szíriai a legnagyobb népmozgás elejéig 3,88 millió szír és 2,59 millió afgán kényszerült elhagyni otthonát (UNHCR, 2013:4). Az első tíz kibocsátó ország között szerepel még szír afgán koszovói eritreai szerbiai pakisztáni iraqi

9 Szomália (1,1 millió fő), Szudán ( fő), a Kongói Demokratikus Köztársaság ( fő), Mianmar ( fő) és Irak ( fő). Ami a jelentésekből egyértelműen kitűnik, az az Európába érkező menekültek számának folyamatos növekedése: 2014 végére a kontinensre érkező menekültek száma elérte a 3,1 millió főt, ami 135%-kal több, mint az előző évben (amikor ugyanez a szám 1,8 millió fő volt). Közülük a legtöbben Szíriából (1,7 millió fő), Ukrajnából ( fő) és Irakból ( fő) érkezetek (UNHCR, 2013:6). Az UNHCR jelentései Európát mint kontinenst elemzik, így szerepel benne Törökország is, mely 2014-ben lett először a legnagyobb befogadó állam, 1,6 millió menekülttel. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a szervezet adatai szerint a menekültek 55%-a vissza is tér hazájába, általában még ugyanabban az évben. Az Uniós adatokra tekintve azt látjuk, hogy a harmadik országból érkező migránsok 2013-ban menedékkérelmet nyújtottak be, míg 2014-ben már at. A legtöbb menekült az Eurostat statisztikái szerint Szíriából ( fő) és Afganisztánból ( fő) érkezett (Eurostat, május). A szíriaiak száma egy év alatt fővel, az afgánoké fővel nőtt. A harmadik legtöbb migráns Koszovóból érkezett: ban , majd 2014-ben fő. A koszovóiaktól nem sokkal maradnak el az eritreaiak, akik közül tavaly en adták be menedékkérelmüket valamely Uniós tagállamba (ugyanez a szám 2013-ban fő volt). Magyarországot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2013-ban benyújtott összes menedékkérelem 33%-a koszovói, 12% afgán, 6% pedig pakisztáni volt. Ezzel szemben 2014-ben már a kérelmek közel felét koszovói menekültek nyújtották be, összesen at kérelem afgánoktól érkezett, és a szíriaiak száma is megnövekedett, 6857 Menedékjogi kérelmek 2014 január és november között, a BÁH sajtóanyaga alapján Menedékjogi kérelmek 2014 január-november Németország Svédország Olaszország Franciaország Magyarország

10 szír kérelem érkezett (BAH, január). A növekvő tendenciát jól tükrözi, hogy 2014 januárjában kérelmet kellett elbírálnia magyar hatóságoknak, viszont decemberben már et. A 2014-es adatok alapján az Európai Unión belül Magyarországra érkezik az ötödik legtöbb menedékjogi kérelem. A kibocsátó országok alapvető jellemzője a katonai konfliktus és az állandó erőszak. A több mint 30 éve folyó afganisztáni háború a szovjetekkel kezdődött, majd a polgárháborúba sodródott ország ellen 2001-ben az Egyesült Államok indított offenzívát. Hiába vonta ki hadseregét a NATO több tagországa és az Egyesült Államok, a katonai összecsapások még ma is mindennaposak a tálibok és a szövetségesek között. A szíriai polgárháború 2011 márciusával és Basharal-Assad elnök megbuktatásának kísérletével indult: a szír kormány a hadsereget bevetve küzdött a lázadókkal. Az ENSZ adatai alapján 2015 márciusáig mintegy 220 ezer ember vesztette életét a polgárháborúban. A folyamatosan tartó küzdelmek során valószínűleg számos háborús és emberiesség elleni bűntettet követtek el mind a szír kormányerők, mind pedig az időközben megalakult Iszlám Állam terroristái. Szomáliát a természeti csapások (szárazság) mellett a politikai küzdelmek és helyi kiskirályok harcai, valamint az iszlamista terrorszervezeteket is fenyegetik. Mindhárom ország háború sújtotta övezet, instabil politikai rendszerrel és egyre növekvő terrorfenyegetettséggel. A Közel-Kelet és Észak-Afrika számos országa a jövőben óriási biztonságpolitikai kihívást jelenthet az Európai Unió tagállamai számára, amennyiben nem sikerül az Iszlám Államot és más fundamentalista szervezeteket (Boko Haram) visszaszorítani és megakadályozni, hogy újabb államokat sodorjanak a működésképtelenségbe. Mint láthatjuk, az ezredfordulóig a bevándorlás határozta meg Európa államainak az Unión belül és kívül folytatott, migránsokra vonatkozó politikáját. Azonban 2010 és az arab tavasz után egy új jelenség tűnt fel a politikai horizonton: a menekültek beáramlása, akiknek a száma rohamos tempóban növekszik. De ki az a menekült, és mi a különbség bevándorló és menekült között?

11 FOGALMAK: BEVÁNDORLÓ ÉS MENEKÜLT Az első, kézenfekvő megközelítés szerint bevándorló az, aki külföldön, tehát egy másik országban született. A születés szerinti megkülönböztetés még tovább differenciálható a befogadó ország állampolgárságának megszerzése szerint: a külföldön született személy már megszerezte a tartózkodási helye szerinti ország állampolgárságát, vagy (még) nem. Az Európai Unióban tovább árnyalja a képet, hogy különbséget kell tenni azok között a bevándorlók között, akik az egyik tagállamból érkeznek a másikba, és azok között, akik az Unión kívüli országokból érkeznek egy Európai Uniós tagállamba (ők a harmadik országbeli bevándorlók) (Bodolai és Kováts et al, 2013: 13). A születési helyen kívül lehetséges az állampolgárság szerinti csoportosítás: bevándorló az, aki egy másik nemzetállam állampolgára. Az állampolgárság szerinti megközelítés előnye, hogy ez esetben hangsúlyosabbá válik az eltérő jogi szabályozás, vagyis az, hogy más szabályok vonatkoznak a tagállamokból és egy harmadik országból érkező bevándorlóra. Bármelyik elméleti kategorizálást is választjuk, a bevándorló közös ismérve a jog szerint mindig ugyanaz lesz: olyan személy, aki szabad akaratából vándorol és szabályosan lép be, tartózkodik (munkavállalás, lakóhely létesítése), majd pedig hagyja el, ha elhagyja, a befogadó országot (Nagy, 2012: 61). A bevándorlás természetesen nem csupán egy jogi, hanem egy rendkívül sokrétű, összetett, gazdasági, kulturális és politikai probléma, mely az egész társadalmat érinti, és a jog csak az egyik eszköz e probléma kezelésére. Ezt az eleve érzékeny és összetett problémát teszi még bonyolultabbá a menekültek jelensége és kategóriája, mely teljesen eltér a bevándorlókétól. Az évi Genfi Egyezmény szerint a menekült az: aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét

12 igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni. Ez az Egyezmény képezi az alapját az Európai Unióban hatályban lévő regionális (Az Európai Unió Kartája az alapvető emberi jogokról) és nemzetállami szabályozásoknak, tehát a magyarországinak is. A menedék nyújtása egy ország területi szuverenitásához kapcsolódó aktus, melyet Magyarország Alaptörvénye (XIV. cikk (3) bekezdés) is deklarál: Magyarország kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. A menekült státusz meghatározása tehát már a fogalmak szintjén sem olyan egyszerű. Van egy univerzális, nemzetközi meghatározás (1951. évi Genfi Egyezmény), van egy Európai Uniós, regionális szabályozás (az Európai Unió évi Genfi Egyezményt kiegészítő Kvalifikációs irányelve), és van például a magyar Alaptörvény meghatározása. Nem az az igazán komoly probléma, hogy tagállamokként változik a menekült fogalmának meghatározása, hiszen a Genfi Egyezmény fölállít egy egyetemes, nemzetközi szabályozási keretet. A nagy nehézség a gyakorlatban jelentkezik: miként lehet valakiről megállapítani, hogy valóban jogosult a menekültstátuszra? A menekültként való elismerésnek ami az érintett életminőségéből és körülményeiből ered, tehát ezt nem a befogadó állam adja van egy módja és folyamata, ami azt is jelenti, hogy a menekültek két csoportra oszlanak az időtengely mentén: azokra, akiket már elismertek menekültnek, és azokra, akiket még nem (ezért őket leginkább menekülőknek nevezhetjük) (Nagy, 2013:62). A migráns kifejezést tehát több kategóriát is magába foglal: a bevándorló és a menekült egyaránt migráns a nemzetközi jog szemében, azonban annak két, egymástól különböző fajtája, melyek nagyon gyakran

13 összemosódnak a politikai diskurzusban nem csak Magyarországon, hanem máshol is. Azért is nyílik könnyen tér a politikai haszonszerzésnek és véleményformálásnak, mert a felszínen tényleg csupán arról van szó, hogy kik azok, akik maradéktalanul teljesítik a beutazás, tartózkodás és kiutazás feltételeit, és kik azok, akiknél ezek közül valamelyik hiányzik. Ha valamelyik követelményt nem tudja valaki teljesíteni (például nem tudja igazolni, hogy szabályosan lépett be az adott országba és létesített lakóhelyet), az illegális bevándorlónak minősül. Adódik a kérdés, hogy akkor minden olyan migráns, akik háborúk, politikai, etnikai vagy vallási üldöztetésük folytán voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, bármilyen személyazonosításra és határátlépésre feljogosító okmány nélkül, azok mind illegális bevándorlók? Az illegális bevándorló és a menekült a vándorlás mikéntjét tekintve egyaránt eltér a szabályostól (ezért tartozik mind a két kategória az irreguláris migráns csoportjába), azonban az a nagyon lényeges különbség köztük, hogy a menekült nem szabad akaratából, hanem rajta kívül álló körülmények következtében kényszerül elhagyni országát és sért normákat. Az állam feladata tehát az, hogy megkülönböztesse az illegális bevándorlót a menekülttől, sőt a menekülőtől, vagyis hogy adott személyekről megállapítsa, hogy melyik kategóriába tartozik. AZ UNIÓS SZABÁLYOZÁS 2003 óta létezik az az Európai Uniós szabályozás, amelyik meghatározza a tagállamok számára a menekültstátusz iránti kérelmek elbírálásának módját: ezek az ún. dublini irányelvek vagy más néven a dublini rendszer. A rendszer célja többrétű: egyrészt arra törekszik, hogy lehetőleg minden kérvényt elbíráljanak, rövid időn belül; másrészt, a menekültügyi kérelmet attól függetlenül lehessen valamely államra ráruházni, hogy azt hol nyújtották be, és ne kerüljön sor egy kérelem és egy kérelmező egynél több elbírálására (ECRE, március: 2). Ebből következik, hogy mindig az első benyújtott kérelem a releváns. Azonban a dublini rendszer csak az egyik eleme az EU menekültügyi Az állam feladata tehát az, hogy megkülönböztesse az illegális bevándorlót a menekülttől

14 stratégiájának. Ide tartozik még a schengeni övezet határainak szigorú védelme, az újlenyomatok közös adatbázisának felállítása (EURODAC) és a biztonságos harmadik országok körének meghatározása: aki egy biztonságos harmadik országon keresztül érkezik az országba menekültként, annak kérelme érdemi vizsgálat nélkül elutasítható és visszaküldhető (Helsinki, 2011: 1). A fogalmi, szabályozási és intézményi áttekintésből két megállapítást lehet tenni. Egyrészt azt, hogy a bevándorlók és menekültek problémájának kezelése egyaránt a szuverenitáshoz és a területi integritáshoz kapcsolódó kérdések, így az európai nemzetállamok meglehetősen széles mozgástérrel rendelkeznek: eldönthetik, hogy honnan, mennyi és milyen képzettségű harmadik országbeli bevándorlóra tartanak igényt. Ugyan a menekültek befogadására és a kérelmek elbírálására nemzetközi jogi és regionális, Európai Uniós szabályozás is létezik, ezek nem teszik automatikus kötelezettséggé a menekültstátusz elismerését, az tehát nem válik joggá az egyén oldalán (Kukorelli, 2007:186). Másrészt, már az 1990-es évek óta fejlődik az a joganyag és intézményi rendszer, amelyik magát a harmadik országból érkező migráció problémáját en bloc igyekszik kezelni az Unió szintjén. Ha egy kicsit az elvek és intézmények mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogy a magyar kormány jelenlegi elképzelése a szerb-magyar határon emelendő falról egyáltalán nem idegen a közösségi szabályozás logikájától. Európa, illetve az Európai Unió nyugati magországai az 1970-es évek óta arra törekszenek, hogy a bevándorlás ütemét és mértékét amennyire csak lehet, lassítsák és csökkentsék. Az Unión belüli határok lebontásával egy időben megerősített és összehangolt schengeni határok védelme különösen e célországoknak a kiemelt érdeke: egyrészt mérsékli a feléjük irányuló vándorlás ütemét, másrészt csökkenti számukra a védekezés költségét, hiszen a 27 tagállam együtt fedezi ennek kiadásait. A közös határ megerősített védelme, a szigorú be- és kilépési feltételek, a dublini rendszer igazából az államokat védik, és nem az egyéneket (legyen szó bevándorlóról vagy menekültről) (Lavenex, 1999:163). A vaskerítés konnotációja és huma-

15 nitárius megítélése képezheti vita tárgyát, itthon és Európában egyaránt, azonban valószínűleg azért képes majd jelentős jogi és politikai nehézségek nélkül megvalósulni, mert illeszkedik a migráció visszaszorításában leginkább érdekelt európai államok törekvéseihez, és így a már kiépült szabályozás céljaihoz. A VASKERÍTÉSEN TÚL: NÉMET ÉS ANGOL KÍSÉRLETEK A BE- VÁNDORLÁS TEMATIZÁLÁSÁRA Németország és az Egyesült Királyság baloldali kormányainak 2000 és 2004 között tett kísérletei a bevándorlásból való politikai tőke kovácsolásra hasznos kitekintésként szolgálhatnak, főleg, ha a jelenlegi törekvésekre is figyelmet fordítunk. A Gerhard Schröder vezette szociáldemokrata és zöld koalíció 1999-től a migráció teljes újragondolásán dolgozott: az állampolgársági törvény módosításával, kvóták felállításával és ún. Zöld Kártya program elindításával a bevándorlás szabályozásának teljes spektrumát igyekezett átfogni abból a célból, hogy minél több, magasan képzett, az információs és telekommunikációs szektorból érkező bevándorlót tudjon az országba csábítani, nekik munkahelyet teremteni, ezáltal pedig a gazdasági növekedést beindítani (Boswell, 2009: ). A kormánykoalíció arra törekedett, hogy kizárólag gazdasági kérdésként mutassa be a bevándorlás ösztönző politikáját és annak minél szélesebb támogatást szerezzen. Az előkészítéssel egy olyan 21 tagú bizottságot kért fel a munkaügyi miniszter, amelynek a tartományokból érkező helyi politikusokon kívül egyházi vezetők és elismert szakemberek voltak a tagjai, ráadásul az elnöke egy ellenzéki, kereszténydemokrata politikus, Rita Süssmuth lett (Bericht der UKZ, 2001:2-3). De mindhiába: 2002-re már az SPD is kihátrált az ötlete mögül. Ennek oka a kereszténydemokraták módszeres és kitartó ellenkampánya, amely két üzenetre helyezte a hangsúlyt: arra, hogy a bevándorlók megfosztják a németeket a munkájuktól, valamint arra, hogy a migráció elősegítése helyett az integrációt kellene erősíteni és a Gerhard Schröder az állampolgársági törvény módosításával, kvóták felállításával és ún. Zöld Kártya program elindításával a bevándorlás szabályozásának teljes spektrumát igyekezett átfogni

16 Az Egyesült Királyságba érkező bevándorlók száma az újraszabályozást követően az OECD statisztikái alapján kulturális különbségeket tompítani. A bevándorlás kérdésének gazdaságiként való megjelenítésével szemben annak kulturális olvasata állt, és egyértelműen az utóbbi volt a sikeres. Ennek tükrében nem meglepő tehát, hogy Angela Merkel már első ciklusában, 2008-ban (akkor is egy nagykoalíció élén) a multikulturalizmus újragondolásának szükségességéről beszélt, ami mutatja, hogy a jelenlegi német politikai elit már régóta kulturális kérdésként tekint a migrációra. A Tony Blair vezette kormányok szintén szakmai, technokrata álláspont kialakításával érveltek a bevándorlók szükségessége mellett, azonban más tempóban és módszerrel dolgoztak a német szociáldemokratákhoz képest. Az előkészületek már 1999-ben megindultak a belügyminisztérium vezetésével, amely azt kapta feladatául, hogy minél több szakmai véleményt és munkát szintetizáljon. Csak évekkel később, 2002 és 2004 között zajlott a program kormány általi felkarolása, amikorra már rengeteg tanulmány és adat állt rendelkezésre a külföldről érkező munkaerő szükségességéről (ezeket a tanulmányokat a köz- és államigazgatás intézetei készítettek, vagyis maga a kormány). Ezt némileg ellensúlyozandó, Blair tudatosan más forrásokra támaszkodva, főleg a pénzügyminisztérium (Treasury) és az iparkamarák statisztikáival érvelt. Az angol konzervatívok nem is fejtettek ki nagy ellenállást, és kulturális, etnikai színezetű kritikát egyáltalán nem, csak szociálpolitikait fogalmaztak meg, a szociális háló teherbíró képességét és a megfelelő lakhatási körülményeket firtatva (Boswell, 2009: ). A Munkáspárt végül érvényesítette az akaratát és jelentős mértékben könnyítette a bevándorlás feltételeit a harmadik országokból érkezők számára. Az Unióból és harmadik országokból érkező bevándorlók száma

17 A Fidesz-KDNP és a Jobbik a támogatottsága biztos pártválasztók körében, május és június között Századvég (április) Medián (május) Fidesz Jól látszanak a különbségek: a Schröder kormány szakmai, gazdasági kérdésként próbálta meg törekvéseit megfogalmazni, akárcsak a Blair-adminisztráció, azonban teljesen más szakmai felkészültség és időbeli ütemezés jellemezte a két baloldali kabinet munkáját. Az ellenzék reakciói is eltérőek voltak ennek megfelelően. A jól felépített, konkrét számításokkal és szakmai anyagokkal megerősített, évek alatt levezényelt új bevándorlás-politikát a konzervatív ellenzék nem tudta máshogy, csak szintén technokrata eszközökkel, a gazdaság és a szociális rendszer tűrőképességének megkérdőjelezésével támadni. Ezzel szemben a schröderi politika túl hirtelen és gyors volt: hiányoztak a jól felhasználható számok és prognózisok, hiteles forrásokkal megerősítve. A kereszténydemokraták és keresztényszocialisták könnyen át tudták fogalmazni a kérdést a nekik leginkább megfelelő módon: kulturális és etnikai problémaként ábrázolni a migrációt. Jobbik Ipsos (június) Nézőpont (május) ZÁRÓGONDOLATOK Három nézőpontból, három eltérő kép rajzolódik ki a migrációt illetően. Az első egy globális pillanatfelvétel: az 1945 után kialakult nemzetközi politikai környezet jelentős átalakuláson megy keresztül. Észak-Afrika és a Közel-Kelet államainak egy része nem tudja még a minimális követelményeket sem teljesíteni, azaz állampolgárai életet megóvni és a relatív biztonságukat garantálni. Európa változatlanul nem képes a határain kívül hatékony érdekérvényesítésre és politikára,

18 ahogy a délszláv háborút is csak az Egyesült Államok segítségével tudta megoldani. Most azonban bizonytalanság és tétlenség figyelhető meg az USA részéről is: mindenki tétlenül figyeli az Iszlám Állam terület- és befolyásszerzését, miközben Keleten, a feltörekvő gazdaságok és hatalmak, mint Indai vagy Kína, még nem tud, vagy nem akar a probléma megoldásában részt vállalni. Az Európai Unióba érkező menekültek növekvő számára tekintve valószínűleg kijelenthető, hogy egy újabb migrációs hullámot él át a kontinens: a menekültek a teljesen működésképtelen államokból érkeznek, amelyekből egyre több van az említett térségekben. Egy apró lépést közelebb lépve azt látjuk, hogy Európa társadalmai nem csupán demográfiai és gazdasági, de politikai változásokon is keresztülmentek az elmúlt két évtizedben. A nyugat-európai politikai színteret a második világháború óta uraló, kereszténydemokrata és szociáldemokrata pártok egyre kevésbé képesek lépést tartani az új, antiglobalista, antikapitalista, de leginkább etnikai és kulturális problémákra rezonáló, mára harmadik vagy második erővé előlépő radikális pártokkal. A gazdasági növekedés már a válságot megelőző évtizedben sem volt stabil, így mára végleg fenntarthatatlanná vált a népesség elöregedése következtében kieső munkaerő olcsó pótlása. Az életszínvonal már nem képes abban az ütemben növekedni, ahogy eddig, ami komoly társadalmi feszültségeket szül. Magyarországot is érintik ezek a folyamatok, így a számos egyedi körülménnyel és sajátos magyarázó tényezővel együtt is a hazai politikai folyamatok is beleilleszthetők a nagy képbe: a Jobbik megszilárdulásával és népszerűségének növekedésével egy olyan rendszerellenes párt kerül egyre inkább a politikai centrumba, melynek dinamikájával és eszmevilágával egyik politikai erő sem képes egyelőre megküzdeni. Azonban a Fidesz-KDNP a migráció kibontakozó, új hullámával kapcsolatban eddig jól átlátta a politikai trendeket, és képes volt belőlük tőkét kovácsolni. Most azonban bizonytalanság és tétlenség figyelhető meg az USA részéről is

19 A kormány vezetői felismerték, hogy mivel Magyarország nem célország jelenleg, és az Uniós határvédelem hatékonysága elsősorban a mag- és célországok érdeke, ezért van mozgástér. A szerb-magyar határ fizikai lezárása és a kvóta-tervezet határozott elutasítása tökéletesnek bizonyult arra, hogy ezt a vákuumot betöltse: a kormány képes volt a rendpárti Jobbikot úgy előzni jobbról, hogy még Európa legyőzőjeként is beállíthatta magát; hiszen a nyugati országok semmi mást nem akarnak, csak a feléjük irányuló migráció minimalizálását. A 2000-es évek eleji német és francia példák ráadásul azt is megmutatták, hogy a migrációval járó demográfiai különbségek még mindig olyan rejtett és elfojtott érzelmeket hívnak elő, amelyek csak hosszú és jól megszervezett kampány keretében maradnak nesztelenek különben az etnikai és kulturális színezet kikerülhetetlen. Ennek az etnocentrikus érvelésnek az elsajátításával volt képes a Fidesz-KDNP a Jobbikot mostanáig maga mögött tartani és a problémakezelést rövid idő alatt is sikerként elkönyvelni. Bucsku Enikő Deák- Bárdos Tamás, Sereg Szabolcs

20 FORRÁSOK: Bericht der Unabhängige Kommission Zuwanderung (2001): Zuwanderung gestalten, Integration fördern e/9076/zuwanderungsbericht_pdf.pdf ( ) Bevándorlás és Állampolgársági Hivatal, Sajtótájékoztató háttéranyaga, január 15. lang=hu ( ) Boswell, Christina (2009): The Political Uses of Expert Knowledge: Immigration Policy and Social Research, Cambridge University Press, Cambridge European Council on Refugees and Exile (2015. március): Comments on Regulation (EU) No 604/2013 of the European Parliament and of the Council of 26 June 2013 establishing the criteria and mechanisms for determining the Member State responsible for examining an application for international protection lodged in one of the Member States by a third-country national or a stateless person (recast) Eurostat statisztikái a benyújtott, valamint a már elbírált menedékkérelmekről, július ( ) Eurostat statisztikái a nemzetközi migrációról, március ( ) Home Office (2005. nomveber): Control of Immigration: Statistics Magyar Helsinki Bizottság (2011. szeptember): Szerbia, mint biztonságos harmadik ország? Felvetések és válaszok

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Menekültek* az Európai Unióban

Menekültek* az Európai Unióban 213/91 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 91. szám 213. november 6. Menekültek* az Európai Unióban A tartalomból 1 A dublini egyezmény 2 Közös európai menekültügyi rendszer

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

Menedékkérők Magyarországon 2015-ben

Menedékkérők Magyarországon 2015-ben Menedékkérők Magyarországon 215-ben Papp Z. Attila Kováts András Morauszki András MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 1.1.1. A Magyarországon menekült státust kérők főbb demográfiai jellemzői A Bevándorlási

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Klímaváltozás és migráció

Klímaváltozás és migráció Klímaváltozás és migráció Erdő Mariann PhD hallgató ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék mariannnerdo@yahoo.fr Európai Migrációs Hálózat Magyarország X. Nemzeti Ülés és Képzés a Migráció és a Menekültügy Uniós

Részletesebben

Népesedésvita a parlamentben

Népesedésvita a parlamentben Dobos Arnold Török Zoltán Népesedésvita a parlamentben Tematizációs kísérlet vagy valódi szakpolitikai alternatíva? Hogyan értékeljük a Jobbik által kezdeményezett parlamenti népesedési vitát? A Jobbik

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

GLOBÁLIS MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG: A PROBLÉMA TUDATOS SZŐNYEG ALÁ SÖPRÉSE

GLOBÁLIS MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG: A PROBLÉMA TUDATOS SZŐNYEG ALÁ SÖPRÉSE GLOBÁLIS MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG: A PROBLÉMA TUDATOS SZŐNYEG ALÁ SÖPRÉSE ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt két évben a világnak egyre súlyosbodó menekültügyi válsággal kellett szembenéznie. 2013-ban a második világháború

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

Közigazgatási Megállapodás

Közigazgatási Megállapodás BGBl. III - Ausgegeben am 18. August 2005 - Nr. 150 1 von 5 Közigazgatási Megállapodás az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az Európai Unió Tanácsa 2003. február

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Országos Rendőrfőkapitányság

Országos Rendőrfőkapitányság Országos Rendőrfőkapitányság Határrendészeti Helyzetkép 215.VIII. Magyar III./ 1. Határrendészeti szakterület intézkedéseinek összetétele III./ 2. Illegális migrációhoz kapcsolódó cselekmények III./ 3.

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Tartalom Oldal I. BEVEZETÉS A. A háttér 3 B. Célok és általános alkalmazás 3

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A menekültügy jogi szabályozása (Hoffmann Tamás, Ziegler Tamás Dezső)

A menekültügy jogi szabályozása (Hoffmann Tamás, Ziegler Tamás Dezső) A menekültügy jogi szabályozása (Hoffmann Tamás, Ziegler Tamás Dezső) I. A menekültügy nemzetközi és európai jogi szabályozása I.1 A nemzetközi jogi szabályozási keret A hazai és nemzetközi szabályozás

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Országos Rendőrfőkapitányság

Országos Rendőrfőkapitányság Országos Rendőrfőkapitányság Határrendészeti Helyzetkép 215.VII. Magyar III./ 1. Határrendészeti szakterület intézkedéseinek összetétele III./ 2. Illegális migrációhoz kapcsolódó cselekmények III./ 3.

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében. Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008

Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében. Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008 Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008 NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Az előadás tartalma A nemzetközi vándorlás

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu

AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A MÉDIA ÉS A MENEKÜLTEK

A MÉDIA ÉS A MENEKÜLTEK A MÉDIA ÉS A MENEKÜLTEK ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Irodája 1022 Budapest, Felvinci út 27. Tel. (06-1) 336 3060, -70, Fax: (06-1) 336 3080 email: hunbu@unhcr.org, web: www.unhcr.hu

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Népakarat kinyilvánítása

Népakarat kinyilvánítása Tolmács Önkormányzata Hajnis Ferenc Polgármester Úr részére Tisztelt Polgármester Úr! Ezzel a levéllel Nógrád megye 88, Magyarország hozzávetőlegesen 2500 polgármesterét keresem meg. A levelet tájékoztatásul

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Külföldiek Magyarországon

Külföldiek Magyarországon Külföldiek Magyarországon SEGÉDLET ÚJSÁGÍRÓKNAK A MIGRÁCIÓ ÉS A MENEKÜLTÜGY TÉMÁJÁNAK BEMUTATÁSÁHOZ 2009 KÉSZÜLT AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL Tartalom 3 I. Bevezetô Néhány gondolat a sajtó

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók) Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók) I. Szankciók jogalapjai I.1. ENSZ szankciók Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi

Részletesebben