BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány A MENEDÉKKÉRŐK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE MAGYARORSZÁGON (ÉS KITEKINTÉS AZ EURÓPAI UNIÓS HELYZETRE) Készítette: László Beáta Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A migráció elméleti háttere (szakirodalmi áttekintés) A migráció motivációi Makroszintű elméletek: Mikorszintű elméletek: Mezoszintű elméletek: A migráció hatásai és következményei A menekültügyi fogalmak tisztázása Kik a bevándorlók? Kik a menedékkérők? (azaz a különböző menekültügyi státusok) Menedékkérő Menekültként elismert (menekült státusú) Oltalmazott Menedékes Hontalan A menedékkérők munkavállalása az Európai Unióban Menekültügyi nemzetközi egyezmények az EU-ban A menedékkérők munkavállalásának szabályozása az Európai Unióban Különböző szabályozások az egyes tagországok esetében Politikai viták a menekültek és menedékkérők helyzetéről Menekültek és menedékkérők helyzete Magyarországon Menekültügyi szabályozások Magyarországon Szüksége van-e az országnak a bevándorlókra? A menekültek és menedékkérők Magyarországon Menekültügyi hatóságok Kik jönnek Magyarországra? Miért jönnek Magyarországra? Az országunkba érkező menedékkérők motivációi A magyar munkaerőpiacra jellemző problémák A menedékkérők problémái a magyar munkaerő-piacon A menedékkérők illetve menekültek foglalkoztatási problémáinak lehetséges okai Különböző szervezetek tapasztalatai a menedékkérők és menekültek munkavállalásával kapcsolatban A magyar munkáltatók véleménye, hozzáállása a keresleti oldal feltérképezése A kutatás módszerei A mintában szereplő vállalkozások ismérvei A mintában szereplő vállalkozások HR stratégiája A mintában szereplő vállalkozások viszonyulása a külföldi munkaerőhöz A magyar népesség hozzáállása a xenofóbia vagy a tolerancia jellemző Magyarországon? A migránsok, illetve menekültek társadalmi integrációjának fontossága Az integrációt elősegítő tényezők Megoldási kísérletek Befejezés Az ismeretek és tapasztalatok összegzése További javaslatok a felmerülő problémák megoldására Ábrák és grafikonok jegyzéke Irodalomjegyzék... 69

3 1. Bevezetés Az esélyegyenlőség és ezen a témán belül is a munkaerő-piaci esélyegyenlőség, illetve a diszkrimináció és anti-diszkrimináció manapság nagyon sokat hangoztatott fogalmak. A fejlett országok mindegyikében ma már törvény teszi kötelezővé az esélyegynlőség betartását. Az Európai Unió Szerződése is kimondja: Az Uniót a szabadság, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletének elveinek alapján alkották meg, ezek az elvek közösek a Tagállamok számára. 1 Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy minden esetben zökkenőmentesen történnének e folyamatok, és ne léteznének különböző problémák, illetve kiskapuk a törvény kikerülésére. A hátrányos megkülönböztetések és az előítéletek felszámolása az anti-diszkriminációs törekvések célja. Az esélyegyenlőség komplex témáján belül megkülönböztetjük a nem, kor, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási meggyőződés, politikai vélemény, társadalmi származás, szexuális irányultság, stb. vagyis az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény 2 alapján meghatározott védett tulajdonságok miatti diszkrimináció tilalmát az esélyegyenlőség jegyében. Felgyorsult világunkban a globalizáció egyértelmű velejárója az információk gyors terjedése, a személyek és javak gyors és szabad mozgása, az egész információs forradalom, fejlesztések, felfedezések, csodálatos találmányok, a legmodernebb technológia, és még végeláthatatlanul folytathatnánk a felsorolást A globalizáció következményeként azonban az érem másik oldalaként megjelenik a kontinensek között egyre élesebben észrevehető különbség, a fejlett világ eltávolodása a harmadik világtól. Az országon belüli és országok közötti különböző konfliktusok, illetve a nagy fejlettségbeli különbségek egyre több és több embert sarkallnak országuk elhagyására, egy szebb jövő, illetve esetlegesen a könnyebb boldogulás reményében. Világszinten beszélhetünk migrációról, (be)vándorlásról, és sajnálatos módon, menekülésről is. A dolgozatom azonban nem az egész világon végbemenő migrációs folyamatokkal foglalkozik, hiszen ilyen hatalmas témát nem tudnék lefedni. A magyarországi bevándorlás, illetve menekültügy, ezen belül is a menedékkérők helyzete véleményem szerint egy olyan téma, mellyel még sajnos nem foglalkoztak elég behatóan és hatékonyan ahhoz, hogy megoldások szülessenek a korántsem elhanyagolható problémákra

4 Számos a témában íródott cikk és elemzés is megerősíti, hogy a magyar munkaerőpiacon nem szignifikáns a külföldi munkaerő jelenléte, és a jövőben sem kell túlságosan nagy bevándorlási hullámra számítanunk. Országunkban azonban, ha nem is tömegesen, de jelentős számban jelen vannak a menekültek és menedékkérők, elegendő számban ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozni a témával. A munkaerő- és bevándorlás-statisztikai adatok hiányossága és nehéz hozzáférhetősége miatt csak becslések és közvetett adatokból levont következtetések léteznek a külföldi munkaerő tényleges nagyságáról és megoszlásáról. A külföldiek munkavállalásával kapcsolatosan a mai napig nincs kidolgozott foglalkoztatáspolitikai stratégia, a munkavállalási kvótát (az egy évben kiadható munkavállalási engedélyek maximális számát) is csupán a megelőző év bejelentett munkaerőigénye alapján határozzák meg. A ténylegesen kiadott munkavállalási engedélyek száma általában a kvóta 50 százaléka körül mozog. Nincs tehát migrációs nyomás a munkaerőpiacon, ami nem jelenti ugyanakkor azt, hogy egyes ágazatokban vagy régiókban ne jelentkezne a külföldi munkavállalás szabályozásának (visszaszorításának) igénye hangsúlyosabban. 3 Jelenleg többé-kevésbé konszenzus van abban, hogy a magyar munkaerőpiac nem szorul védelemre a külföldi munkavállalóktól. A személyek szabad áramlására vonatkozó derogáció kölcsönös alkalmazása a korábbi EU-tagállamokkal inkább a politikai nyomásgyakorlást szolgálja, mintsem valós migrációs fenyegetések visszaszorítását célozza. Ugyanakkor az újonnan csatlakozott tagállamokkal szemben sem a szakemberek, sem pedig a döntéshozók nem tartják szükségesnek a korlátozások bevezetését. 4 Magyarországon a menedékkérők száma - a hiedelmekkel ellentétben - folyamatosan csökken, 1995-ben még majdnem 14 ezren voltak, mára viszont csak 300-at tartanak számon. A ma hozzánk érkezők már több hónapot, sőt évet szeretnének itt tölteni. Az is igaz, hogy sok esetben menekültstátusnak álcázott gazdasági migrációról is szó van. Akiknek menekültstátusa megfelel a genfi egyezményeknek, befogadóállomásokon látják el: Debrecenben, Bicskén és Békéscsabán. 5 3 Kováts András: A magyarországi bevándorláspolitika problémái In: Kisebbség többség. MTA Szociológiai Kutató Intézete közreadásában, (Budapest, 2005) p Origo, Nem szorul védelemre a magyar munkaerőpiac február Népszabadság, Ócsai Dorottya, szeptember

5 Ilyen és ehhez hasonló cikkeket, tanulmányokat olvashatunk manapság a témával kapcsolatban. Sajnos egyre több erőteljesen negatív felhangú cikk is található a médiában. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy vajon mi motiválja az embereket országuk, és ezzel ismert és jó esetben szeretett környezetük elhagyására, illetve kik és miért jönnek Magyarországra, és valóban olyan rossz-e a helyzetük, mint ahogy arról tájékoztat a média. Ehhez kapcsolódóan egy másik kérdés is felvetődik: vajon a magyar társadalom mennyire befogadó az idegen bevándorlókkal, migránsokkal, menekültekkel szemben? Megéri-e tehát bárkinek is a nyugat-európai szinthez képest bizony fejletlen, kevesebb perspektívát nyújtó és feltevésem szerint idegenellenesebb hozzáállású lakossággal bíró közép-európai országba jönni, menekülni? A dolgozatom során használt módszerek: különböző szakirodalmi kiadványok illetve az utóbbi években a témában civil szervezetek és szakértők által kiadott tanulmányok, jelentések áttekintése, különböző kutatóintézetek kutatásainak, adatainak vizsgálata és elemzése. Valamint a könyvekben és egyéb kiadványokban meg nem talált információkat, melyekkel kiegészíthettem a dolgozatomat, az illetékes hatóság illetve civil szervezet munkatársával folytatott személyes interjúk során igyekeztem megszerezni. Interjúalanyaim voltak: Medgyesi Anna a Menedék Egyesület menedékkérőkkel foglalkozó projektkoordinátora illetve Hős Sándor, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bicskei Befogadó Állomásának igazgatója. 5

6 2. A migráció elméleti háttere (szakirodalmi áttekintés) A nemzetközi migráció a társadalomtudományok kitüntetett figyelemben részesített fogalma, a témáról nagy számban léteznek különböző elméletek és kutatások. A migrációval foglalkozó munkákat általánosságban két nagy típusra lehet osztani: az egyik a migráció motivációit igyekszik felfedni, a másik pedig azt próbálja meg megválaszolni, hogy mik a migráció hatásai és következményei. A nemzetközi migrációnak ma nincs egységes, átfogó elmélete, csak elmélettöredékek léteznek, amelyek nagyrészt egymástól elszigetelten jöttek létre A migráció motivációi Megkülönböztetünk a migrációt makroszintű tényezőkkel magyarázó elméleteket, a nemzetközi vándorlást egyéni, mikroszintű okoknak tulajdonító elméleteket és a kettő között elhelyezkedő, a migráció mozgatórugóját az egyének kapcsolathálózatában kereső mezoszintű elméleteket. 7 Vagyis a migráció mögött gazdasági, történelmi, kulturális, politikai, szociológiai, demográfiai és pszichológiai okokat egyaránt keresünk Makroszintű elméletek: A vonzás és taszítás elméletét Ravenstein, egy 19. századi brit statisztikus alkotta meg. Elképzelése szerint a migráció bizonyos vonzó és taszító erők kölcsönhatásának következménye: az elvándorlókat a reményteljesebbnek tűnő fogadó ország felé taszítják az otthoni gazdasági feltételek. 8 Ezt az elképzelést fejlesztik tovább a neoklasszikus közgazdaságtan makroelmélete jegyében megszülető migrációs elméletek, melyek szerint a nemzetközi migráció a munkaerő-kereslet és kínálat területi különbségeire vezethető vissza. Az egyensúlyi piaci bérek alacsonyak azokon a területeken, amelyek jelentős munkaerőforrás áll rendelkezésre, ahol pedig a tőkéhez képest korlátozottak a munkaerő-piaci tartalékok, ott magas piaci béreket figyelhetünk meg. A létező bérkülönbségek hatására megindul a migráció, mely egészen addig tart, amíg egyensúlyi állapot nem jön létre. A munkaerő áramlásával ellentétes irányt 6 Massey, D. S.: A nemzetközi migráció elméletei: áttekintés és értékelés (2001). In Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája. Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, p Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet: A munkaerő migrációja, kutatási jelentés (Budapest, 2007) 8 Ravenstein E. G. : "The Laws of Migration"(A migráció törvényei ),Journal of the Royal Statistical Society, (London, 1889) 6

7 követ a tőke áramlása, amely a tőkében gazdag területről a tőkében szegény területre irányul a magasabb megtérülési ráta miatt. Szintén a mozgó tőkével együtt vándorol a humán tőke: magasan képzett munkaerő érkezik a a tőkeszegény területre tőkegazdagból, hogy kihasználja a humán tőke szűkösségét. Fontos megjegyezni, hogy a neoklasszikus migrációs elméletek csupán a munkaerő-piacon tapasztalható különbségeket (bérkülönbség, munkanélküliség) veszik figyelembe. 9 A duális munkaerőpiac elméletének legmarkánsabb képviselője, Piore volt. Elmélete szerint a nemzetközi migrációt az idegen munkaerő iránti állandósult kereslet váltja ki, amely a fejlett országok gazdasági szerkezetének alapvető tulajdonsága, vagyis a munkaerő országok közötti vándorlása nem indokolható a küldő országokban érvényesülő taszító erőkkel, mint például az alacsony bérekkel vagy a magas munkanélküliséggel, hanem a fogadó országokban működő vonzó erők, az ipari társadalmak és gazdaságaik szerkezetéből fakadó krónikus és csillapíthatatlan munkaerő-kereslet szolgál magyarázatul 10 A társadalomtudományok széles körére nagy hatást gyakorló Wallerstein világrendszerelmélete alapján megszülető migrációs teória a nemzetközi munkaerő-vándorlás indítékát már nem csak a fogadó ország gazdasági szerkezetében, hanem a világgazdaság a történelmi fejlődés során kialakult struktúrájában is látja. Ebben a rendszerben a periférikus, nem kapitalista társadalmakba beszivárognak a centrum országok tőkés gazdasági viszonyai. Így ott egy olyan mobil népességet hoznak létre, amely munkavállalás céljából hajlandó külföldre vándorolni Mikorszintű elméletek: A neoklasszikus közgazdaságtan makromodelljéhez hasonlóan a mikrogazdasági modellben is az országok bérarányai és foglalkoztatási rátái közötti különbségek befolyásolják a vándorlást. Az emberek annak megfelelően választják meg mozgásuk irányát, hogy az adott képzettség mellett hol tudják a legnagyobb jövedelmet elérni. Ugyanakkor a vándorlás bizonyos befektetésekkel és kockázatokkal jár, ugyanis a munkába állás előtt fedezniük kell a munkahely keresése alatt felmerülő költségeket, az új kultúra és nyelv elsajátításának erőfeszítéseit, majd a munkába állás után a helyi munkaerő-piachoz való alkalmazkodás 9 Todaro, M. P..:International Migration in Developing Countries. (Genf, 1976) ILO 10 Piore, M. J.: Birds of Passage: Migrant Labor in Industrial Societies. (Cambridge, 1979): Cambridge University Press 11 Wallerstein, I.: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. (Budapest, 1983): Gondolat 7

8 költségeit; mindemellett pedig számolniuk kell kapcsolathálójuk felbomlásának és az új kapcsolataik kiépítésének anyagi és pszichológiai költségeivel is. A potenciális migránsok költség-haszon kalkulációkat végeznek, figyelembe véve vándorlással elérhető nyereségeket és a költözés költségeit. Amennyiben a költözés vélt haszna meghaladja a várhatóan felmerülő kiadásokat, a racionálisan gondolkodó egyén a migráció mellett dönt, ellenkező esetben azonban helyben marad Mezoszintű elméletek: Szintén a neoklasszikus közgazdaságtan elméletéből indul ki a migráció új közgazdaságtana, azonban meg is kérdőjelezi annak számos előfeltevését és következtetését. Az új megközelítés alapeleme, hogy a migrációs döntéseket nem elkülönült, hanem a társadalomba mélyen beágyazott egyének alkotta családok vagy háztartások hozzák meg, akik nem csupán remélt jövedelmük maximalizálására, hanem a vándorlással járó kockázatok csökkentésére és az esetleges kudarcok következményeinek enyhítésére törekednek. 13 A hálózatelmélet-alapú migrációelmélet a migráció új közgazdaságának hagyományaira építkezik, ugyanakkor tovább is fejleszti azt, amikor azt állítja, hogy a migráció tényleges alapegysége nem az egyén és nem a háztartás ( ), hanem az ismeretségek, a rokonság, a munkában szerzett tapasztalatok által összekapcsolt emberek csoportja 14 Tehát a migráció nem elkülönült egyének racionális költség-haszon kalkulációja révén születő döntésének eredménye, hanem társadalmi viszonyokba ágyazott folyamat, melyben a hálózati tagság társadalmi tőkeként szolgál a résztvevők számára. 15 A kumulált okság elmélete Massey nevéhez fűződik, Az indítékok összegződnek, amikor minden egyes migrációs művelet módosítja azt a társadalmi összefüggést, amelyben a következő, migrációra vonatkozó döntést meghozzák, méghozzá úgy, hogy nő a további migráció valószínűsége Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet: A munkaerő migrációja, kutatási jelentés (Budapest, 2007) 13 Stark, O.:The Migration of Labor. (Cambridge-Oxford, 1991) Basil Blackwell 14 Tilly, Ch.: Áthelyeződött hálózatok. (2001) In Sik E. (szerk.): A migráció szociológiája. Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, p Tilly, Ch.: Áthelyeződött hálózatok. (2001) In Sik E. (szerk.): A migráció szociológiája. Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, p Massey, D. S.: Social Structure, Household Strategies and the Cumulative Causation of Migration. (1990) Population Index 56: p

9 2.2. A migráció hatásai és következményei A migrációval szembeni, a befogadó társadalomban felbukkanó félelmek mögött az alábbi kérdések húzódnak meg: Elveszik-e a külföldiek a hazai munkavállalók elől a munkahelyeket? Lenyomják-e az idegenek a bennszülöttek bérét? A migránsok fedezik-e általuk igénybe vett jóléti szolgáltatások költségét? Végezetül, a bevándorlók beilleszkedneke a befogadó gazdaságba és társadalomba? 17 A következőkben empirikus adatok segítségével igyekszem választ adni a feltett kérdésekre. A migráns munkaerő foglalkoztatottságra gyakorolt hatását mutatja be az alábbi ábra: 1. ábra: A külföldiek aktív népességen belüli aránya és a munkanélküliségi ráta kapcsolata néhány európai országban (Forrás: OECD 2001) Az ábra azt mutatja, hogy az európai országok munkanélküliségi rátája és az idegen munkaerő aránya között gyenge negatív összefüggés tapasztalható. Tehát nemzetgazdasági szinten vizsgálva a migráns munkaerő foglalkoztatottságra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatti félelem nem megalapozott, ugyanakkor le kell szögezni, hogy a bevándorlás regionális vagy ágazati szinten erősebben befolyásolhatja a foglalkoztatottságot és a béreket is 18 A külföldi munkaerő a hazai munkaerő-piacra gyakorolt hatása nagymértékben az idegen és a helyi munkaerő szerkezetének viszonyától függ. Zimmermann több az Egyesült Államokra és Európára vonatkozó empirikus vizsgálat eredményeit áttekintve megállapította, hogy minél nagyobb a külföldi munkaerő helyettesíthetősége a hazai munkaerőre, annál valószínűbb, 17 Hárs Á.: A migráció, a munkaerőpiac és a szabályozás. In Gács J. - Köllő J. (szerk.): A "túlzottközpontosítástól" az átmenet stratégiájáig. (Budapest, 1998) KJK, p Hárs Á.: A migráció, a munkaerőpiac és a szabályozás. In Gács J. - Köllő J. (szerk.): A "túlzottközpontosítástól" az átmenet stratégiájáig. (Budapest, 1998) KJK, p

10 hogy a megnövekedett bevándorlás lenyomja a hazai munkaerő bérét, vagy növeli a munkanélküliséget, ha a bérek rugalmatlanok. Mindazonáltal a bevándorlók gyakran kiegészítői a hazai munkásoknak, ebben az esetben viszont a növekvő bevándorlás várhatóan magasabb hazai termelékenységhez (és bérekhez) vezet. 19 Vagyis a migráció előnyei a bevándorló munkaerő és egyéb termelési tényezők komplementaritásából származik, és annál jelentősebb, minél nagyobb a hazai és a migráns munkaerő szerkezeti eltérése. Így például viszonylag kvalifikált hazai munkaerő esetén a kvalifikálatlan migráns munkaerő előnyösebb a befogadó ország számára 20 A bevándorlás a helyi lakosság által előállított javak és szolgáltatások iránt keresletet is teremt, amely szintén a befogadó gazdaságnak kedvez. 21 Ugyanakkor, miként Smith és Edmonston megjegyzi, még ha a gazdaság mint egész nyer is, ( ) a győztesek mellett lehetnek vesztesek is. A bevándorlók mellett a nyertesek a külföldiek munkájával komplementer termelési tényezők tulajdonosai vagyis a hazai, magasan képzett munkások, és talán a tőke tulajdonosai akiknek a bevételei növekednek. Azok is hasznot húznak a bevándorlásból, akik megvásárolják a migránsok által előállított árukat és szolgáltatásokat. A vesztesek a kevésbé képzett hazai munkások, akik versenyeznek a bevándorlókkal és akiknek a bérei csökkennek. 22 Végezetül a jóléti szolgáltatások újraelosztásából is migrációs előny származik, éspedig jórészt a migránsok által befizetett, de fel nem használt adókból, a szolgáltatások igénybevételének elmaradásából. Így például az össznépességhez képest fiatal migráns népesség nyugdíjjáruléka hosszú ideig előnyt jelent a befogadó ország számára. 23 A migránsok fogadó társadalomba való beilleszkedését a bevándorlók individuális jellemzői (nem, kor, osztályhelyzet stb.) mellett tényezők egész sora befolyásolja, a célország államapparátusának viselkedése ( ), a munkaadók és általában a helyi lakosság attitűdje, valamint az esetleg már létező etnikai kisebbség jellegzetességei mind-mind szerves részét képezik annak a helyzetnek, amellyel a friss bevándorlók szembetalálják magukat Zimmermann, K. F.: European Migration: Push and Pull. (1995) In Bruno, M. Pleskovic, B. (szerk.): Proceedings of the World Bank Annual Conference of Development Economics Washington DC.: World Bank, p Hárs Á.: A migráció, a munkaerőpiac és a szabályozás. In Gács J. - Köllő J. (szerk.): A "túlzottközpontosítástól" az átmenet stratégiájáig. (Budapest, 1998) KJK, p Zimmermann, K. F.: European Migration: Push and Pull. (1995) In Bruno, M. Pleskovic, B. (szerk.): Proceedings of the World Bank Annual Conference of Development Economics Washington DC.: World Bank, p Smith, J. P. Edmondston, B. (1997): The New Americans: Economic, Demographic and Fiscal Effects of Immigration. (Washington, DC, 1997) National Academy Press, p 5 23 Hárs Á.: A migráció, a munkaerőpiac és a szabályozás. In Gács J. - Köllő J. (szerk.): A "túlzottközpontosítástól" az átmenet stratégiájáig. (Budapest, 1998) KJK, p Portes, A. Böröcz, J.: Keserű kenyér: a munkaerő nemzetközi migrációjának szociológiai problémái.(2001) In Sik Endre. (szerk.): A migráció szociológiája. Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, p 78 10

11 A magyarországi befogadó környezet ellentmondásosságára remek példa egy 1995-ös kérdőíves felmérés, melyben az összes Budapesten kívüli polgármestert kérdeztek meg a településükön élő külföldiekkel kapcsolatban. A vizsgálat többek között arra az érdekes eredményre vezetett, hogy azokban a megyékben, ahol a migránsok száma magas, a tolerancia is magasnak bizonyult (Baranyában például a polgármesterek több mint 11%-a szerint minden menekülőt be kellene engedni az országba, míg az országos átlag csupán 3% volt), ugyanakkor azokban a megyékben, ahol a bevándorlás gyakorlatilag ismeretlen fogalom (pl. Borsod- Abaúj-Zemplén, Vas), ott a minden menekülőt beengedő véleményt elenyésző arányban képviselték A menekültügyi fogalmak tisztázása A külföldi munkavállaló, migráns, bevándorló, menedékkérő, menekült fogalmak mind a jogi, idegenrendészeti, mind a szociológiai fogalomhasználatban különböznek, a köznyelvben és a sajtóban is gyakran keverednek. 3.1 Kik a bevándorlók? Nem minden külföldi bevándorló, és nem minden bevándorló kér menekültstátust. A külföldiek természetesen számos okból és jogcímen tartózkodhatnak hazánkban (üzleti út, turizmus, látogatás, stb.). Bevándorlóként azokat a külföldieket tartjuk számon, akik huzamosabb ideig kívánnak az országban maradni, és ehhez valamilyen tartózkodási vagy letelepedési engedélyt kérnek, állampolgárságért vagy menekültstátusért folyamodnak. A menedékkérők tehát a bevándorlók egy speciális csoportját alkotják. Hazánkba az egyik legjelentősebb betelepülő csoportot a román állampolgárságú, de nagyrészt magyar nemzetiségű emberek teszik ki. Rajtuk kívül még jelentős számban képviseltetik magukat az egyéb európai nemzetek, például a volt jugoszláv tagállamokból áttelepülők. Összességében elmondható, hogy a Magyarországra betelepülők legnagyobb része Európából érkezik, és a más földrészekről bevándorlók évente két-háromezren vannak. A bevándorlók több mint 60%-a 20 és 50 év közötti, tehát nagyrészt felsőoktatásban tanuló vagy keresőképes személyekről van szó. A belépők száma nem fedi az országban élő, illetve tartózkodó külföldi állampolgárokét, hiszen nem marad mindenki az országban, egyesek hazatérnek, ha befejezik tanulmányaikat, 25 Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet: A munkaerő migrációja, kutatási jelentés (Budapest, 2007) 11

12 vagy lejár a munkaszerződésük, mások harmadik országba távoznak. Mintegy ezer főnyi külföldi állampolgár él évről évre tartósan és legálisan Magyarországon. Közülük több mint 80 ezernek bevándorlási vagy letelepedési engedélye volt 2006-ban, és több mint 44 ezernek tartózkodási engedélye, ezek több mint 50%-a munkavállalási tartózkodási engedély. Nagyrészük nem védelmet kér, hanem dolgozni, tanulni jön az országba. 3.2 Kik a menedékkérők? (azaz a különböző menekültügyi státusok) Menedékkérő Olyan külföldi, aki az országban tartózkodva védelmet kér, ezt a kérelmét személyesen beterjeszti az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalánál és ennek alapján a BÁH Menekültügyi Osztálya megindította az eljárást. A kérelmet beterjesztheti anyanyelvén a BÁH bármely ügyfélszolgálatán, vagy akár Magyarországra érkezve a határon. A kérelmező tartózkodási helyét a hatóság jelöli ki (ez lehet befogadóállomás, magánszállás, idegenrendészeti fogva tartás). A kérelmező jogszerűen tartózkodó külföldinek tekintendő, aki az eljárás idejére útlevelét beszolgáltatni köteles, azonban fényképes igazolványt kap, amely addig érvényes, amíg nem születik döntés. Ez idő alatt a külföldi bizonyos ellátásokra jogosult, mint például egészségügyi alapellátásra és sürgősségi beavatkozásra. A törvény szerint a kérelmező gyerekek tankötelesek Menekültként elismert (menekült státusú) A Magyar Köztársaság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. 27 Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. A menekültügyi eljárás során a külföldinak bizonyítania kell, hogy a törvényben meghatározott 5 ok egyike (vagy több) miatt országának hatóságai üldözték, vagy nem tudták megvédeni az üldöztetéstől, és ezért nemzetközi védelemre jogosult. A menekültként való elismerésről határozatot hoznak, amely kiterjed a legközelebbi 26 A Munkaerő-piaci orientáció menedékkérőknek és a Máshogy segíteni integrált módszertani kézikönyvek (Budapest, 2007) alapján 27 Genfi Egyezmény 1951, 1.cikk, A pont, 2. bekezdés 12

13 családtagokra is. A mindennapi életben fontos jogi viszonyokban a menekültként elismert jogai elviekben azonosak a magyar állampolgárokéval Oltalmazott A nemzetközi védelem második szintje tól kezdve, az új menekültügyi törvény 28 hatályba lépése óta a Magyar Köztársaság oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább ötévente felülvizsgálja, és ha a külföldi már nem szorul védelemre mivel hazájában rendeződött a helyzet, akkor megvonják az oltalmazott státusát. A védelem fennállása idején azonban gyakorlatilag a menekültekkel azonos jogok illetik meg Menedékes A Magyar Köztársaság menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet az Európai Unió Tanácsa ideiglenes védelemre jogosultként ismert el. Vagy az Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód miatt elmenekülni kényszerültek. Jelenleg Magyarországon nincs menedékes státussal rendelkező személy Hontalan Olyan külföldi, akit egy állam sem tart a saját joga alapján állampolgárának. A hontalan személyek valamilyen tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amelyben az állampolgársága, illetve a megjegyzések rovatban szerepelhet a hontalan jogállás jelzése. 4. A menedékkérők munkavállalása az Európai Unióban

14 4.1 Menekültügyi nemzetközi egyezmények az EU-ban A nemzetközi jogi egyezmények vizsgálata során első helyen azt szükséges kiemelni, hogy a nemzetközi menekültjog, tehát a menekültügyi eljárások szabályozásának legfőbb dokumentuma, a menekültek helyzetére vonatkozó Genfi Egyezmény (1951) és az azt kiegészítő New York-i jegyzőkönyv (1967) 29 is csak a már menekültstátussal rendelkezők helyzetéről rendelkezik, a menedékkérőkéről azonban nem. Kivételt jelent ez alól az egyezményben lefektetett non-refoulement elve, mely a nemzetközi szokásjog részét képezi, és biztosítja hogy a kérelmező nem küldhető vissza egy olyan országba, ahol élete vagy biztonsága veszélyben forog. Azonban ez csupán arra elegendő, hogy megalapozza a kérelmező tartózkodási jogcímét a fogadó országban, és nem teszi kötelezővé a legális munkavállalás biztosítását. Az emberi jogokra, elsősorban a polgári és politikai jogokra vonatkozó, általános univerzális és regionális egyezmények, így a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 30 vagy az Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről 31 (Európai Emberi Jogi Egyezmény, EEJE) előírásai, valamint a kapcsolódó esetjog első pillantásra alkalmazhatatlannak tűnik, mivel ezek az egyezmények egyáltalán nem biztosítanak speciális jogokat a menedékkérőknek. Bár alkalmazási körük minden olyan személyre, így a menekültekre, menedékkérőkre is kiterjed, akik az adott állam joghatósága alá tartoznak. Az egyezmények végrehajtásának ellenőrzésére hivatott szervek azonban, így az Európai Emberi Jogi Bíróság, vagy az Emberi Jogok Bizottsága az egyezményekben meghatározott jogok (kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalma, vagy a magánélethez való jog) kapcsán szerteágazó és kifejezetten a menedékkérőkre vonatkozó joggyakorlatot alakítottak ki. A menedékkérők helyzetével kapcsolatos nemzetközi jogi szabályozás hiánya részben magyarázatot ad arra, hogyan válhatott mindinkább ketté a menekültstátuszért folyamodók és a menekültek helyzetének szabályozása, hiszen míg az utóbbiak jogállásának kereteit meghatározta a Genfi Egyezmény és számos más nemzetközi jogszabály, a menedékkérők jogállásának kialakításában az érintett országok szabad kezet kaptak. A menedékkérők munkavállalásával kapcsolatosan korábban liberális szemléletű európai államok is 29 A menekültek helyzetére vonatkozó július 28-án elfogadott Genfi Egyezmény és az azt kiegészítő január 31-i jegyzőkönyv. 189 U.N.T.S Kihirdette: 1989.évi 15. törvényerejű rendelet 30 Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya. Kihirdette: évi 8. törvényerejű rendelet 31 Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről (Róma, 1950, november 4) 14

15 szigorítottak politikájukon, amikor a 90-es évek folyamán jelentősen növekedett a menedékkérők száma. 32 A kötelező erejű nemzetközi jogi szabályozás hiánya azoban nem jelenti azt, hogy ne léteznének olyan soft law instrumentumok, melyek kitérnek a menedékkérők munkavállalására. Elsősorban a Genfi Egyezmény végrehajtásának figyelemmel kísérésére hivatott ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által elfogadott iránymutatások, vélemények, állásfoglalások méltóak említésre e tekintetben. Ezek alapvetően abból indulnak ki, hogy a menedékkérők munkavállalása - különös tekintettel a gyakran több éven keresztül húzódó eljárásokra - nemcsak humanitárius szempontból kívánatos, hanem egyúttal a fogadó állam számára is előnyös megoldás. Ezen túl le is szögezik, hogy a kérelmezőknek lehetőséget kellene biztosítani a munkaerőpiachoz való hozzáférésre abban az esetben, ha az eljárás időtartama meghaladja a hat hónapot. A menedékkérők munkavállalásának lehetővé tétele ugyanis lényegesen csökkenti a kérelmezők függését az állami támogatásoktól, valamint visszaszoríthatja illegális foglalkoztatásukat is. 4.2 A menedékkérők munkavállalásának szabályozása az Európai Unióban A menekültek illetve részben a menedékkérők integrációja illeszkedik az Európai Unió harmadik országok állampolgárainak fogadásához kapcsolódó politikáinak rendszerébe. Ebben a tekintetben az Amszterdami Szerződés és a tamperei következtetések 33 döntő változást jelentettek. Ez utóbbiak lefektették a kialakítandó közös menekült és bevándorláspolitika alapjait. A tamperei alapelvek közül a harmadik országok állampolgárainak integrációja szempontjából alapvető fontosságú az, hogy az Európai Uniónak törekednie kell arra, hogy a harmadik országok állampolgárai igazságos, tisztességes bánásmódban részesüljenek. Az Unió szintjén kibocsátott bizottsági dokumentumok számolnak azzal, hogy az integráció olyan kényes, kétirányú folyamat, egyrészt azt igényli, hogy a befogadó társadalom megteremtse az integrálódni kívánók helyzetét megfelelőképpen rendező jogi és társadalmi feltételeket. Ennek eleme az is, hogy a fogadó állam hatékony és célzott, az integrációt érdemben előmozdítani képes támogatási rendszereket állít fel és működtet. Ugyanakkor a 32 Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet: A menedékkérők munkavállalásának feltételei az Európai Unióban magyar szemszögből; Jogi és politikai kutatás, kutatási jelentés, Budapest,

16 sikeres integrációnak előfeltétele az is, hogy az integrálódni kívánó elfogadja a befogadó társadalom alapvető értékeit. 34 A vonatkozó, Bizottság által kibocsátott dokumentumok is rendre megerősítik, hogy az integráció érdemi előmozdításának kulcsfontosságú eleme többek között a munkaerő-piaci integráció, a képzés és nyelvi kompetenciák fejlesztése, valamint a lakhatás kérdésköre. A rendszeres, biztos jövedelem hiánya emellett a mindenképpen jelentős hátránnyal induló, sokszor mindenét elvesztett menekültet véglegesen a perifériára szoríthatja, ellehetetleníti. Különböző hatályban lévő nemzetközi jogi egyezményeknek megfelelően, a munkához való jog alapján az állam kötelessége biztosítani azt, hogy az egyén szabadon eldönthesse, hogy elfogad-e egy munkalehetőséget, vagy azt, hogy szabadon választhasson a felkínált munkalehetőségek közül. Az állam köteles biztosítani azt is, hogy például faji, nemzetiségi alapon vagy nemen alapuló megkülönböztetés eredményeképpen senkit se zárhassanak ki a munkaerőpiacról vagy egyes szakmákból. Jogi és nem szociális értelemben tehát ez az egyenlő esély biztosításának kötelezettségét rója a részes államokra. Nem biztosít viszont abszolút jogot arra, hogy az érintett személy alkalmazásban állhasson. A menekültügyi szabályozás egyik legfőbb dokumentuma, a Befogadási Irányelv értelmében a tagállamok szabadon mérlegelhetik azt, hogy az irányelv által megállapított egy éves határidőt megelőzően biztosítják-e a menedékkérőknek a munkaerőpiachoz való hozzáférés, munkavállalás lehetőségét. 4.3 Különböző szabályozások az egyes tagországok esetében Lengyelország, Németország és az Egyesült Királyság az irányelvnek megfelelően a menedékkérelem benyújtásától számított 1 év elteltével biztosítja a menedékkérők hozzáférését a munkaerőpiachoz. A német szabályozás az 1 esztendős munkavállalási tilalom mellett tiltja a menedékjogi eljárás időtartama alatt az önfoglalkoztatást is. Franciaországban a menedékkérők akkor jogosultak munkát végezni, ha az első fokú menekültügyi eljárás nem fejeződik be egy éven belül a menedékkérelem benyújtását követően. A kedvezőbb szabályokat megállapító tagállamok között található Luxemburg, ahol 9 hónap elteltével kapnak a nemzetközi védelemért folyamodóknak engedély a munkavállaláshoz. Emellett Ausztria, Görögország, Finnország 3 hónap elteltével, míg Hollandia és 34 Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet: A menedékkérők munkavállalásának feltételei az Európai Unióban magyar szemszögből; Jogi és politikai kutatás, kutatási jelentés, Budapest,

17 Spanyolország 6 hónap elteltével teszi ugyanezt lehetővé, vagyis ezek a tagállamok az irányelv rendelkezéseinél kedvezőbb szabályozást vezettek be. Svédországban a menedékkérők abban az esetben vállalhatnak munkát, ha ügyükben a határozatot feltehetően nem hozzák meg 4 hónapon belül. Számos tagállam olyan további feltételeket ír elő, melyeket a menedékkérőknek teljesíteniük kell, ha munkavállalási engedélyt igényelnek. E további feltételek esetenként eléggé megnehezíthetik a menedékkérők munkavállalását. Görögországban vagy a Cseh Köztársaságban például hosszadalmas és bonyolult procedúra eredményeként nyerhetik el a menedékkérők a munkavállalási engedélyt, Szlovéniában pedig a szabályozás szinte teljesen ellehetetleníti a munkavállalást. Az Egyesült Királyságban nem automatikus és nincs időhatárhoz kötve a munkavállalási engedély kiadása. Spanyolország ennek ellentéteként, a Befogadási Irányelv alkalmazása kapcsán lényegesen leegyszerűsítette eljárását, a munkavállalási engedélyek kiadása tehát automatikussá vált, a menedékkérők igazolványába egyszerűen bekerül a munkavégzésre jogosult pecsét. Görögországban a menedékkérők csak ideiglenes munkavállalási engedélyre jogosultak, és az ilyen engedélyeket gyakran csak abban az esetben adják ki, ha a menedékkérő igazolja, hogy a befogadási feltételek nem biztosítják a megélhetését. Ausztriában csupán a szezonális munka megengedett. A gyakorlatban a szövetségi és regionális szinten alkalmazott kvóták, az elsőbbségi eljárás alkalmazása sokszor megakadályozza a munkavállalási engedélyekhez való hozzáférést. A menedékkérők többsége újságkihordást vállal vagy reklámanyagokat terjeszt. A szövetségi ellátásról szóló törvény lehetővé teszi a szövetségi vagy más által fenntartott befogadó központokban fizetség ellenében végzett munkát is ( 3-5). A menedékkérők emellett felkérhetőek fizetett közösségi munkák végzésére is. A munkavégzés ezen két formájához nem kell munkavállalási engedély. Luxembourgban a menedékkérők hathavonta megújítandó engedélyt kapnak, amelyet egy bizonyos munkára adnak ki, emellett Luxemburg is lehetővé teszi a munkaerőpiac vizsgálatát. Hollandiában a kérelmezők évente 12 héten keresztül dolgozhatnak, és itt a munka már nem csak szezonális lehet. Szlovéniában heti nyolc óra munka megengedett. Ausztriában, Hollandiában és Lengyelországban emellett a munkáltatónak kell kérvényeznie, hogy menedékkérőket alkalmazhasson. Németországban az 1 éves munkavállalási tilalmat követően is csak akkor léphetnek a munkaerőpiacra a menedékkérők, ha az adott állást nem tudja betölteni német vagy más EU-s állampolgár. A munkaerőpiac vizsgálata szándékosan bürokratikus és heteket vesz igénybe, melyet a munkáltatók sokszor nem várnak ki. 17

18 A menedékkérők emellett kötelezhetőek arra, hogy a befogadó központokban adódó munkalehetőségeket kihasználják, s amennyiben ezt nem teszik, meg lehet tőlük vonni a szociális támogatást. A menedékkérőknek nyújtott szociális támogatás, mintegy 30 százaléka az általános szociális támogatásnak. Egyáltalán nem alkalmaz prioritási, elsőbbségi eljárást Finnország, Spanyolország, Hollandia vagy az Egyesült Királyság. Ezekben a tagállamokban Hollandia kivételével az állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint vállalhatnak munkát a menedékkérők Politikai viták a menekültek és menedékkérők helyzetéről Az előzőek alapján egyértelmű tehát, hogy a menedékkérők integrációjának kérdésében az Európai Unió országai nem képviselnek egységes álláspontot. Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy a kérdéskör jelentősége a menedékkérelmek elbírálásának gyorsításával csökkenne. E tekintetben azonban a jövőben sem valószínű, hogy számot tevő változás következne be, hiszen a menedékért fordulók dokumentumaira való várakozás általában hosszú hónapokat vesz igénybe. A menedékkérők integrációjáról szóló viták tehát mindaddig tartanak majd, amíg az Unió ajtaja nyitva áll a menedékkérők és menekültek előtt, illetve amíg a Közösség tiszteletben tartja az 1951-es Genfi Egyezményt. Az egyik legfontosabb témakör a politikai vitákban a menedékkérők munkaerő piaci potenciáljának ereje, illetve a menedékkérelem és a tisztán munkavállalás által motivált bevándorlás (gazdasági migráció) közti kapcsolat kérdése. A hatóságok véleménye szerint amint ez a pozitív elbírálásban részesülő kérelmek csekély számából is látható a menedékkérők többsége olyan kérelmező, aki egyfajta utolsó lehetőségként azért fordul a hatóságokhoz, hogy legalizálja tartózkodását. Az illegális menedékkérők rontják a legális úton menedékért fordulók esélyeit, és mivel az utóbbiak nagy része azt gondolja, hogy jelentkezése a biztonságos harmadik ország klauzula alapján elutasításra kerül majd, inkább az illegalitást választja, azért, hogy az országban maradhasson. A jogos kérelmet benyújtó menedékkérők egy része sem képez azonban ideális munkaerőpiaci potenciált. Sokan azok közül, akik háború sújtotta övezetből érkeztek, soha nem végeztek, végezhettek rendszeres munkát, vagy idő során elveszítették képességüket az állandó, folyamatos munka által támasztott követelmények teljesítéséhez. Ráadásul ezek a 35 Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet: A menedékkérők munkavállalásának feltételei az Európai Unióban magyar szemszögből; Jogi és politikai kutatás, kutatási jelentés, Budapest,

19 gyakran poszt-traumatikus állapotban lévő emberek általában nem képesek elkezdeni sem a folyamatos mentális összpontosítást megkövetelő integrációs folyamatot. A sikeres integráció nagyban múlik a megfelelő anyagi támogatáson. Ugyanakkor még a legális bevándorlók és elismert menekültek integrációjának finanszírozása is kényes kérdés, nem beszélve a menedékkérőkről. Az állam ilyen irányú költekezése tehát elégedetlenséget kelthet a lakosságban, politikai feszültségekhez vezethet, illetve csökkentheti a bevándorlás párti törvényhozók szavazóbázisát, különösen, ha ezen erőfeszítések ellentétesek a lakosság igényével. (Pl: magas munkanélküliség esete.) Éppen ezért az integrációt támogató civil szervezeteket is gyakran hazájukhoz hűtlen közéleti szereplőkként tartják számon. Az érem másik oldalaként a vitákban azonban szintén felmerül, hogy a munkaerőpiacra való jutásukkal a menedékkérők hozzájárulhatnak tartózkodásuk és ellátásuk költségeihez, valamint az ország gazdasági növekedéséhez, különösképpen, ha sikerül kifejezetten munkaerőhiányos szektorban elhelyezkedniük, mint amilyen például az egészségügy vagy a mezőgazdaság. Ráadásul a rugalmas külföldi munkaerő a nemzeti jövedelemhez hozzáadott értéke szinte felbecsülhetetlen bár a bevándorlásnak ez a megközelítése a médiából kevésbé ismert. A vita során a menedékkérők integrációjának támogatásával kapcsolatban további fontos szempontok is felmerülnek: azok az országok, amelyek támogatják az integrációt, olyan személyeket támogatnak, akik közül sokan visszatérnek származási országukba. Az Európában megszerzett ismeretek és képességek révén a hazatérők hozzájárulnak ezen országok gazdasági növekedéséhez. Ez a fajta nemzetközi segély sokkal hatékonyabb és gyorsabb, mivel közvetlenül találja meg a fejlődő országokban élő embereket, azon túl, hogy kisebb a valószínűsége a helytelen allokálásnak. 36 Rengeteg ötlet vetődött és vetődik fel európai szinten a fent vázolt menedékkérelmi dilemmák részleges megoldását jelentő új gazdasági jellegű bevándorlási rendszer kapcsán, többek között az amerikai Zöld Kártyához hasonló rendszer létrehozása, amelybe azok a viszonylag könnyen integrálható jelentkezők kerülnének be, akik rövid-távon adófizetővé is válhatnak. Az amerikai mintának kínál alternatívát a már létező EURES rendszerének bővítése, melyen keresztül nem-európai országok állampolgárai számára szerveznek meg állásinterjúkat, illetve 36 ConsultaBudapest: Integration of Asylum seekers in the European Union- Analysis of policies and action, (Menedékkérők integrációja az Európai Unióban) nemzetközi kutatási jelentés, Budapest,

20 juttatnak el információkat európai álláslehetőségekről. A munkakeresői-vízum kiadása lehetne az első lépés, mely segítségével a jelöltek állásinterjúkon vehetnének részt az azonnali munkába állás lehetősége mellett, anélkül, hogy vissza kelljen térniük a küldő országba és további hónapokat várni a munkavállalási vízum megérkezésére. Összességében tehát a menekült-, és menedékügy intézményi változásairól zajló vita leginkább a munkavállalással kapcsolatos bevándorlás szabályozásához köthető, hiszen az Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás a munkaerőhiány leküzdése, méghozzá a nem EU-s tagállamokból egyre nagyobb számban érkező bevándorlók ambícióinak figyelembe vételével. 5. Menekültek és menedékkérők helyzete Magyarországon 5.1 Menekültügyi szabályozások Magyarországon A magyarországi menekültpolitikát mely nehézkesen alakult ki, és napjainkban is akadozik mindig is az határozta meg, hogy Magyarország tulajdonképpen tranzitország, tehát a menekülők célja nem az itt maradás, hanem átmenő országként tekintenek rá. Bár elvileg az el nem ismert menedékkérők kötelesek hazájukba visszatérni, a gyakorlatban a menekülők túlnyomó többsége a több munkalehetőséget kínáló Nyugat-Európában képzeli el jövőjét, és oda tovább is vándorol. Magyarország alacsony vonzerejét jelzi a menekültügyi eljárás során eltűntek magas száma is. A nyugatra szökött menedékkérők visszaadását-visszavételét célzó Dublini Egyezmény 37 egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött Uniós reményeket, bár a számadatok növekvő tendenciát mutatnak. Amióta azonban Magyarország is az Európai Unió tagja, felértékelődtek a magyarországi státusok, így joggal vetődik fel a kérdés, vajon a menekülők továbbra is csupán tranzitállomásként tekintenek-e hazánkra. Ha menekültáradatra nem is, de egy-egy váratlan politikai esemény, háború vagy a rossz gazdasági helyzet elől menekülők érkezésére továbbra is számítani kell, elsősorban a fejletlen, politikailag bizonytalan helyzetű ázsiai és afrikai országokból

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Bevándorlókról kézikönyv segítô szakembereknek

Bevándorlókról kézikönyv segítô szakembereknek Bevándorlókról kézikönyv segítô szakembereknek Írta: Mészáros Attila Lastofka János Soltis Lilla Lektorálta: Bánhegyi Mátyás Grafika, tördelés: Kiss Maja Kiadó: Artemisszió Alapítvány Székhely: 1016 Budapest

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

MENEKÜLTEK és MENEDÉKKÉRŐK LEHETŐSÉGEI A MAGYAR MUNKAERŐPIACON

MENEKÜLTEK és MENEDÉKKÉRŐK LEHETŐSÉGEI A MAGYAR MUNKAERŐPIACON MENEKÜLTEK és MENEDÉKKÉRŐK LEHETŐSÉGEI A MAGYAR MUNKAERŐPIACON Előzetes kutatási eredmények Keszi Roland Papp Gergő Készült az Artemisszió Alapítvány által szervezett Integráció státusz nélkül c. konferenciára

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

The European Union. Dr. Gyeney Laura Szeged 2011 február 18.

The European Union. Dr. Gyeney Laura Szeged 2011 február 18. Az EU demográfiai kihívásokra adott válasza Dr. Gyeney Laura Szeged 2011 február 18. A kék kártya irányelv Gazdasági migrációra vonatkozó átfogó tervezet bukása Politikai i terv a legális migrációról:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Menekültügy: tovább bővíthető a magyar szabályozás

Menekültügy: tovább bővíthető a magyar szabályozás Menekültügy: tovább bővíthető a magyar szabályozás Az Alapjogokért Központ megvizsgálta a hazai, illetve az európai uniós menekültjog egyes részletszabályait. Az elemzés során a Központ arra a megállapításra

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel szedve a 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem keresőtevékenység folytatása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

M UNKAVÁLLALÁS AZ E URÓPAI U NIÓBAN

M UNKAVÁLLALÁS AZ E URÓPAI U NIÓBAN B UDAPESTI G AZDASÁGI F Ő ISKOLA K ÜLKERESKEDELMI F Ő ISKOLAI K AR N EMZETKÖZI K OMMUNIKÁCIÓ S ZAK N APPALI T AGOZAT E URÓPAI Ü ZLETI T ANULMÁNYOK S ZAKIRÁNY M UNKAVÁLLALÁS AZ E URÓPAI U NIÓBAN Készítette:

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem látogatás céljából

Tartózkodási engedély kérelem látogatás céljából Tartózkodási kérelem látogatás céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem kutatás céljából

Tartózkodási engedély kérelem kutatás céljából Tartózkodási kérelem kutatás céljából _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

Klímaváltozás és migráció

Klímaváltozás és migráció Klímaváltozás és migráció Erdő Mariann PhD hallgató ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék mariannnerdo@yahoo.fr Európai Migrációs Hálózat Magyarország X. Nemzeti Ülés és Képzés a Migráció és a Menekültügy Uniós

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

EU Kék Kártya iránti kérelem

EU Kék Kártya iránti kérelem EU Kék Kártya iránti kérelem Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: EU Kék Kártya kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás ideje:...

Részletesebben