Fehér könyv Egy Egységes Európai Közlekedési Térség útiterve Úton egy versenyképes és erőforrás hatékony közlekedési rendszer felé

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fehér könyv Egy Egységes Európai Közlekedési Térség útiterve Úton egy versenyképes és erőforrás hatékony közlekedési rendszer felé"

Átírás

1 Fehér könyv Egy Egységes Európai Közlekedési Térség útiterve Úton egy versenyképes és erőforrás hatékony közlekedési rendszer felé A as EU közlekedéspolitikai fehér könyv csomag 1 az alábbi dokumentumokat tartalmazza: Fehér könyv (COM(2011) 144) A fehér könyvet kísérő bizottsági munkadokumentum Bizottsági nyilatkozat Hatásvizsgálat (SEC(2011) 359) és annak vezetői összefoglalója 50 szám és tény az útitervről Közlekedés 2050 : A Bizottság ambiciózus tervet vázol fel a mobilitás fokozására és a kibocsátások csökkentésére (IP/11/372) közlemény magyar nyelven is elérhető Memo: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések magyar nyelven is elérhető Jelen összefoglaló a április 1-i Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban tervezett szakmai egyeztetésre készült, alapvetően a COM(2011) 144 közlekedéspolitikai fehér könyv lényegét és a SEC(2011) 359 hatásvizsgálat vezetői összefoglalóját tartalmazza. Mindenekelőtt tisztázni szükséges, hogy: Ez EU-s szintű, számos megalapozó anyagra épülő 2, a közösség harmadik 3 ilyen jellegű dokumentuma. A csomagot az Európai Bizottság (annak Közlekedési Főigazgatósága) március 28-án hozta nyilvánosságra és a as időszakra szól, bár célokat 2050-ig fogalmaz meg. A dokumentum politikai, azaz csak a jövőbeni beavatkozási irányokat jelöli ki, ami alapján majd a konkrét jogalkotási és egyéb intézkedések születnek. Utóbbiakról természetesen külön egyeztetést fognak majd végezni. Stratégiai hierarchiában elfoglalt helyét a dokumentum neve is jelzi: a fehér könyv egy adott területről készült átfogó, kötetlen struktúrájú megalapozó dokumentum, amely azonosítja az adott területhez kapcsolódó problémákat, bemutatja a magas szintű célkitűzéseket, egyes esetekben a beavatkozási módokat is. A fehér könyvek a zöld könyvnél magasabb, de a stratégiánál és koncepciónál kevésbé strukturált és kevésbé teljes körűségre törekvő dokumentum. A fehér könyvet a jelenleg Magyarország soros elnöksége által vezetett - Európai Tanács munkabizottságai áprilistól tárgyalják, terveink szerint lezárására a június közepén rendezett tanácsülésen kerül sor. A fehér könyv nem jogalkotási tevékenység, ezért az Európai Parlamenttel egyeztetési kötelezettség nem áll fenn, de az EP önálló állásfoglalást készít. 1 Elérhetőek a linken. 2 Például a 2009-es közlekedés jövője dokumentum, vagy a es fehér könyv félidei felülvizsgálata es, illetve es közlekedéspolitikai fehér könyvek 1

2 A fehér könyv összefoglalója A fehér könyv a közlekedés előtt álló problémákkal kapcsolatban fő célként a kőolajimporttól való függőség csökkentését és a CO 2 -kibocsátás csökkentését célozza meg. Az EU közlekedési szektorának CO 2 kibocsátási szintjét 2050-re 60%-kal 4 kívánják csökkenteni, amelyre tíz (rész)célt, benchmarkot fogalmaztak meg: Új és fenntartható üzemanyagok és meghajtási rendszerek kifejlesztése és alkalmazása ra a városi közlekedésben a hagyományos üzemanyaggal működő gépkocsik megfelezése, 2050-re teljes kivonásuk a nagyvárosokban ra lényegében CO 2 - mentes városi logisztika megvalósítása a nagyobb városok 5 központjában re a légiközlekedésben az alacsony CO 2 -kibocsátással járó üzemanyagoknak 40%-os részesedést kell elérniük, szintén 2050-re a tengeri bunkerolajból származó EU CO 2 - kibocsátást 40%-kal kell csökkenteni. (ha megvalósítható 50%-kal) A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve az energiahatékonyabb módok nagyobb használatát ra a 300 km feletti közúti áruszállítások 30%-át, 2050-re több mint felét más módokra kell átterelni, például vasútra vagy vízi útra. Ezt a hatékony és zöld áruszállítási folyosók segítik, és e cél megfelelő infrastruktúrafejlesztéseket is szükségessé tesz re teljes európai nagysebességű vasúthálózat kiépítése ra a jelenlegi nagysebességű vasúti hálózat megháromszorozása és valamennyi tagállamban a sűrű vasúthálózat fenntartása re a közepes-távolságú utazások többsége vasúton történik. 5. Teljesen funkcionális és EU-szerte intermodális TEN-T törzshálózat 2030-ra, magas minőségű és nagykapacitású hálózat 2050-re és megfelelő információs szolgáltatások re valamennyi törzshálózati repülőteret be kell kapcsolni a vasúti lehetőleg nagysebességű hálózatba; biztosítani kell valamennyi törzshálózati tengeri kikötő megfelelően összeköttetését a vasúti áruszállítási és lehetőség szerint a belvízi utak rendszerével. A közlekedés és infrastruktúra használat hatékonyságának növelése információs rendszerekkel és piaci-alapú ösztönzőkkel ig az európai légiforgalmi menedzsment infrastruktúra (SESAR 6 ) teljes korszerűsítése és az európai közös légtér befejezése. A megfelelő szárazföldi és vízi közlekedési menedzsment rendszerek telepítése (ERTMS 7, ITS 8, SSN 9 és LRIT 10, RIS 11 ). Az európai globális navigációs műholdas rendszer (Galileo) telepítése ra az integrált multimodális közlekedési információs, jegyértékesítési és viteldíjfizetési rendszer kereteinek megteremtése. 9. A közúton 2050-re a halálos áldozatok száma közel nullára csökken. Ezzel a céllal összhangban az EU célul tűzi ki, hogy 2020-ra a közúti baleseti sérültek száma a felére hoz képest 70%-os csökkentést jelent. A fehér könyvben szerepel, hogy 2008 és 2030 között 20%-os csökkentést kívánnak elérni. A többi szektor a közlekedésnél nagyobb csökkentést kell, hogy megvalósítson: 1990-ről 2005-re az iparnak 80%-ost, a lakásoknak, a szolgáltatási szektornak és az energiatermelésnek egyaránt 90%-ost. 5 A jelen változat nem tartalmaz értéket, de az augusztusi fehér könyv verzióban 100 ezer fő volt a küszöb. 6 Az egységes európai égbolt technológiai része 7 Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer 8 Intelligens közlekedési rendszer 9 SafeSeaNet 10 Nagy hatósugarú azonosítási és nyomon követési rendszerek 11 Folyami információs szolgáltatások 2

3 csökkenjen. Gondoskodni kell arról, hogy az EU világvezető a légi, vasúti és tengeri árués személyvédelemben és -biztonságban A használó és a szennyező fizet elvek teljes körű használata, illetve a magánszektor bevonása a piaci torzítások elkerülésére, bevételek megtermelésére a jövőbeni közlekedési beruházásokhoz szükséges finanszírozás biztosítására. A fehér könyv az alábbi szerkezetben készült el: 1. Az európai közlekedési térség felkészítése a jövőre 2. A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer víziója 2.1. Növekvő közlekedés és a mobilitás támogatása a -60%-os emissziócsökkentési cél elérésével 2.2. Hatékony törzshálózat a multimodális városközi utazásokhoz és közlekedéshez 2.3. A hosszútávú utazások és interkontinentális áruszállítás globális szintű tere 2.4. Tiszta városi közlekedés és ingázás 2.5. Tíz cél a versenyképes és fenntartható közlekedési rendszerre: benchmarkok a 60%-os ÜHG 13 kibocsátás-csökkentési cél elérésére. 3. Stratégia mit kell tenni 3.1. Egységes európai közlekedési térség 3.2. A jövőre innoválva technológia és viselkedés (Európai közlekedési kutatási, innovációs és telepítési stratégia; innovatív mobilitási minták) 3.3. Modern infrastruktúra, okos árazás és társfinanszírozás (Európai mobilitási hálózat, az árak megfelelővé és a torzításokat elkerülővé tétele) 3.4. A külső dimenzió 4. Következtetések Kezdeményezések listája (I. melléklet) (ebben 40 intézkedéscsomag 131 akcióval) HATÉKONY ÉS INTEGRÁLT MOBILITÁSI RENDSZER EGYSÉGES EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRSÉG 1. Vasúti szolgáltatások valódi belső piaca A belföldi vasúti piac megnyitása a verseny előtt, beleértve a közszolgáltatási szerződések kötelező díjazását versenyeztető tendereztetés esetén. Az ERA 14 szerepének megerősítésével egységes járműengedélyeztetés és egységes vasútvállalati biztonsági tanúsítvány. Egységes megközelítés kialakítása az áruszállítási folyosómenedzsmentre, beleértve a pályahozzáférési díjakat is. Az infrastruktúra menedzsment és a szolgáltatásnyújtás 15 strukturális szétválasztásával a hatékony és diszkriminációmentes hozzáférés biztosítása a vasúti infrastruktúrához, beleértve a vasúttal kapcsolatos szolgáltatásokat. 2. Az egységes európai égbolt befejezése Teljesen varratmentes egységes európai égbolt elérése és a jövőbeni légiforgalmi menedzsment rendszer (SESAR) telepítése az ígért időkeretben. 12 A magyarban a security (áru- és személyvédelem, egyes helyeken ellátás (pl. olaj) biztonság) és a safety (Közlekedésbiztonság) fordítása során gyakran a biztonság szót használják. A továbbiakban az egyértelműség kedvéért (áru- és személy)védelem, illetve közlekedésbiztonság kifejezéseket használom. 13 Üvegházhatást okozó gáz (pl. szén-dioxid) 14 Európai Vasúti Ügynökség 15 A szétválasztás preferált módjának a verseny erősítését, a folytatódó beruházásokat és a költséghatékony szolgáltatásnyújtást kellene biztosítania. 3

4 Megfelelő jogi és pénzügyi keret létrehozása az egységes európai légtérpolitika támogatásához, az EU és az Eurocontrol közötti kapcsolat megerősítése. 3. A repülőterek kapacitása és minősége A résidő szabályozás átvizsgálása a hatékonyabb repülőtéri kapacitás érdekében. A piacra lépésre és a minőségi szolgáltatásnyújtásra (beleértve a földi kiszolgálást) feltételeinek tisztázása és javítása: annak biztosítása, hogy valamennyi szereplő megfeleljen a minimális minőségi követelményeknek. A jövőbeni repülőtéri kapacitásproblémákat - beleértve a vasúti hálózattal való jobb integrációt kezelő megközelítés kialakítása. 4. Tengeri kék övezet és piaci hozzáférés a kikötőkhöz A korlátok nélküli európai tengeri övezetet az Európán belüli és a körüli szabad tengeri mozgások kék övezetévé kellene fejleszteni és a vízi közlekedés teljes potenciálját ki kellene használni. A víziközlekedési ágazatban a monitoring eszközök használatának integrálása minden releváns hatóság részéről, a teljes interoperabilitás biztosításával az ICT 16 rendszerek között, a hajók és az áru monitoringjának garantálása ( kék övezet ) és megfelelő kikötői készségek kialakítása ( kék sávok ). Az EU kikötőkben a révkalauzi szolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesítő tanúsítvány kereteinek kialakítása. A kikötői szolgáltatásnyújtási korlátok áttekintése. A kikötők finanszírozási átláthatóságának növelése, a különböző kikötői tevékenységek közfinanszírozási végcéljának tisztázásával, a versenytorzítások elkerülésével. 5. Megfelelő belvízi hajózási kertrendszer A belvízi hajózás belső piacának optimalizálását lehetővé tevő keretek kialakítása és e közlekedési mód megnövelt használatát akadályozó keretek lebontása. A tágabb európai összefüggésekre is tekintettel a végrehajtáshoz szükséges feladatok és mechanizmusok értékelése és meghatározása. 6. Közúti áruszállítás A közúti áruszállítás helyzetének és konvergencia szintjének áttekintése (pl. infrastruktúra-használati díjak, szociális és közlekedésbiztonsági szabályozás, a szabályozás átvétele és végrehajtása) a további piacnyitásra tekintettel. Különösen a kabotázs megmaradó korlátait kellene eltörölni. Tachográf szabályok áttekintése, hogy költséghatékonyabb legyen, és hogy az útmenti ellenőrzést végrehajtó rendőrségnek és hivatalnokoknak hozzáférést biztosítson a közúti közlekedési vállalkozások EU-s nyilvántartásához; a hivatásos közlekedés szabályainak megsértésével kapcsolatos szankcióknak, illetve a végrehajtó hivatalnokok képzésének harmonizálása. A járművek tömeg és méret szabályozásának az új körülményekhez és növekvő igényekhez (pl. az akkumulátorok súlya, a jobb aerodinamika teljesítmény) való igazítása, és annak biztosítása, hogy ösztönzik az intermodális közlekedést és az általános energiafogyasztás- és emisszió-csökkentést. 7. Áruk multimodális szállítása: e-freight Az áruk valósidejű nyomonkövetését lehetővé tevő, intermodális felelősséget biztosító és tiszta áruszállítást támogató keretrendszer kialakítása. Egyablakos, egymegállásos ellenőrzési/adminisztrációs koncepciók gyakorlatba ültetése, elektronikus formátumú egységes közlekedési okmány (elektronikus 16 Infokommunikációs technológia 4

5 fuvarlevél) létrehozásával és alkalmazásával, a nyomonkövetési 17 technológiák RFID 18 megfelelő keretrendszerének létrehozásával. A vasúti, vízi és intermodális közlekedést támogató felelősségi rendszerek biztosítása. MINŐSÉGI MUNKAHELYEK ÉS MUNKAFELTÉTELEK ELŐSEGÍTÉSE 8. Az utazó tevékenységet végző közúti közlekedési alkalmazottak szociális kódexe A társadalmi partnerek közötti párbeszéd bátorítása és támogatása az utazó tevékenységet végző közúti közlekedési alkalmazottak szociális kódexéről szóló megállapodásért, a rejtett önfoglalkoztatás problémáját is megcélozva. 9. A tengeri közlekedés szociális napirendje A tengeri szociális napirendben meghatározott intézkedések végrehajtása, követve a Bizottság EU tengerpolitikájával kapcsolatos stratégiai céljait és ajánlásait 2018-ig. Az ILO 19 MLC 20 végrehajtásának erősítése a lobogó, a kikötő és a munkavállaló országaira tekintettel. Az egyes EU munka-irányelvek hatálya alá jelenleg nem tartozó tengerjáró munkások részbeni vagy teljes bevonása vagy más közlekedési módokhoz hasonló szintű védelmük biztosítása. Tengerészképzési irányelv (2008/106/EK) frissítése az IMO 21 képzési konvenció módosítását és az STCW 22 egyezményének tanúsítványait követve. Kölcsönösen elfogadható keret a kikötői munkások képzésére. 10. Társadalmilag felelős légiközlekedési szektor A légiközlekedési munkafeltételek szabályozásfejlesztését segítő hatáselemzési mechanizmus kialakítása. A teljes légi értékláncban (beleértve az ATM 23 -et és a földi kiszolgálást is) Európaszerte minimális szolgáltatási és minőségi szabványok meghatározása. Az európai partnerek bátorítása, hogy a konfliktusok megelőzésének, illetve a teljes légi értékláncban a minimális szolgáltatások zavarainak témáját tűzzék napirendre. 11. Az EU állásokkal és munkafeltételekkel kapcsolatos megközelítésének értékelése a különböző közlekedési módoknál A közlekedési ágazat különböző szegmenseiben a szektorális társadalmi párbeszédfolyamatok értékelésének lefolytatása. Munkavállalói részvétel erősítése a szektor transznacionális vállalataiban, különösen az európai üzemi tanácsokban. Munka minősége a különböző közlekedési módokban, különös tekintettel a képzésre, a tanúsítványokra, a munkafeltételekre és a karrierfejlesztésre, a minőségi munkahelyek létrehozásának, a szükséges készségek fejlesztésére és az EU közlekedési operátorok versenyképességének növelésére. 17 Track&trace: a track az ellátási láncban előre, a trace a vissza történő nyomonkövetést takarja. 18 Rádiófrekvenciás azonosítás 19 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 20 Tengeri munkakonvenció 21 Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 22 A tengerészek képzésének és tanúsítványának konvenciója 23 Légiközlekedés menedzsment 5

6 VÉDETT KÖZLEKEDÉS 12. Áruvédelem Légiáru-szállítás védelmét erősítő akcióterv megvalósítása, új szabályok meghatározása a légiáru szükséges átvilágításra és megnövelt áruvédelem a kikötőkben. EU-szinten a légiáru egymegállásos védelmi rendszerének befejezése. 13. Az utasok magas szintű, minimális kellemetlenséggel járó személyvédelme Megnövelt, az alapjogokat teljes mértékben figyelembe vevő átvilágítási módszerek ösztönzése; ezeknek elő kellene segíteniük a jövő ellenőrző pontjának (mint védett folyosók) fejlesztését, melyek nagyszámú utas minimális kellemetlenséggel és tolakodással történő ellenőrzését tennék lehetővé. Szintén támogatnák a védelmi intézkedéseket az egyéb sérülékeny területeken. (pl. fő közlekedési csomópontok) Jobb teljesítményű és személyes tér-barát 24 technológiák fejlesztésének ösztönzése és támogatása (szkennerek, új robbanószer detektorok, okos chipek stb.). A közös felderítési teljesítményszabványok és a felderítő eszközök tanúsítványi eljárásai. 14. Szárazföldi áru- és személyvédelem A tagállamokkal a szárazföldi közlekedés áru- és személyvédelmében közös munka, első lépésként állandó szakértői csoport létrehozása, és további intézkedések bevezetése, ahol az EU akcióknak hozzáadott értéke lehet. Speciális fókusz a városi védelmi kérdésekre. 15. Teljes 25 lánc áru- és személyvédelem Az ellátási lánc mentén az áruvédelmi szint növelése a szabad áramlás akadályozása nélkül. Teljes lánc védelmi tanúsítványok megfontolása. Valamennyi közlekedési módot lefedő közös áru- és személyvédelmi értékelés. A terrorista és bűnözői támadások potenciális hatásainak integrálása a mobilitási közösségi tervekbe (vö. 23. intézkedés). Nemzetközi együttműködés a terrorizmus és más bűnözési tevékenységek (pl. kalózkodás) elleni küzdelemben. A külső dimenzió (vö. 40 intézkedés) döntő. HATÁSAL LENNI A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGRA: TÖBBEZER ÉLET MEGMENTÉSE 16. A zéró-víziójú közúti közlekedésbiztonság felé Közúti közlekedésbiztonsági technológiák harmonizálása és alkalmazása - például vezetőt támogató rendszerek, (okos) sebességkorlátozás, biztonsági öv-figyelmeztetés, ecall 26, együttműködő rendszerek és jármű-infrastruktúra interfészek -, javított közúti megfelelőségi 27 tesztek beleértve az alternatív meghajtásokat is. Közúti (baleseti) sérültekre és mentőszolgáltatásokra átfogó stratégia kialakítása, beleértve a sérültek és halálos áldozatok standard osztályozásának közös meghatározását, a sérültek számának csökkentési céljának elfogadására tekintettel. Valamennyi használó képzési és oktatási fókusza, a biztonsági eszközök használatának ösztönzése (biztonsági öv, védőruházat, befolyásolás-gátlók 28 ). 24 privacy-friendly 25 End-to-end 26 Járműbe szerelt pán-európai vészhívó rendszer 27 worthiness 28 anti-tampering 6

7 Különös figyelem a sebezhető használókra (pl. gyalogosok, biciklisek, motorosok), a biztonságosabb infrastruktúrát és járműtechnológiákat is beleértve. 17. A polgári légiközlekedés-biztonság európai stratégiája Az európai légiközlekedés biztonsága magas, de nem a legjobb a világon. Célunk légiközlekedési szempontból a legbiztonságosabb régióvá válni. Ennek érdekében az EASA 29 munkájára építve átfogó európai légibiztonsági stratégiát alakítunk ki, ami az alábbi szempontokat tartalmazza: A polgári légiközlekedési események jelentési szabályozásának áttekintésével az adatgyűjtés, -minőség, -csere és -elemzés javítása. Szabályozási biztonsági keretfeltételek az új technológiák fejlesztéséhez (SESAR) történő igazítása. Az EU légiközlekedés biztonsági stratégia megvalósításának biztosítása minden légi tárgykörben. Az ICAO 30 -val és más nemzetközi légügyi partnerekkel a biztonsági információk átláthatóságának és cseréjének ösztönzése, a globális biztonsági információcsere ösztönző keretében; együttműködés a nem EU-s országokkal, különösen az USA-val a biztonsági kérdések szabályozási közelítési, kölcsönös elismerési és technikai segítségnyújtási céljából. EU-szintű biztonsági menedzsment rendszer fejlesztése, mely biztonsági teljesítményszabványokat és -méréseket foglal magába, hogy a kockázatokat azonosítsák és a biztonsági szintben javulást érjenek el. 18. Biztonságosabb hajózás Az EMSA 31 -val közös munka a személyszállító hajók biztonsági szabályozásának modernizálására. SafeSeaNet 32 bedolgozása a valamennyi releváns tengeri információs eszközt tartalmazó magrendszerbe, mely a tengeri áru- és személy, illetve közlekedésbiztonságot és tengeri környezet védelmét támogatja a hajókról származó szennyezések esetén. A tengeri és a belvízi közlekedésben EU hajóregiszter és EU lobogó létrehozásának értékelése. Lényegében az EU jel egy minőségi címke lenne, mely a biztonságos, védett, környezetbarát hajókat tanúsítaná, melyet magasan képzett szakértő legénységgel láttak el. A tengeri közlekedésbiztonság, áru- és személyvédelm és környezetvédelem biztosítására az EU parti őrségek megosztott funkcióinak megvalósíthatósági értékelése. 19. Vasúti közlekedésbiztonság A vasúti ágazatban biztonsági tanúsítvány progresszív elérése, az infrastruktúra menedzserek és vasútvállalatok meglévő megközelítéseire építve, valamint a lehetséges európai szabvány lehetőségének értékelése. Az ERA szerepének erősítése a vasúti közlekedésbiztonság területén különösen a nemzeti közlekedésbiztonsági hatóságok által hozott nemzeti biztonsági intézkedések felülvizsgálatával és azok progresszív harmonizációjával. A biztonsági szempontból kritikus, a gördülőállományba és a vasúti infrastruktúrába beépülő komponensek tanúsítványának és karbantartási folyamatainak erősítése. 29 Európai Légibiztonsági Ügynökség 30 Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet 31 Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 32 EU hajóforgalmi monitoring és információs rendszer 7

8 20. Veszélyes áruk szállítása Az intermodális veszélyes áruszállítás szabályainak áramvonalasítása, hogy a különböző közlekedési módok közötti interoperabilitást biztosítsa. SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG 21. Utasjogok Az EU-s utasjog szabályozás egységes értelmezésének fejlesztése és annak harmonizált, hatékony végrehajtása, hogy az iparnak mozgásteret és az állampolgároknak egy európai védelmi szabványt biztosítson. Valamennyi közlekedési módban az utasjogok közös alapelveinek (alapjogi charta) kialakítása, különösen az informáltsághoz való jogra, valamint a meglévő jogok további tisztázására. Magasabb szinten valamennyi közlekedési módban az utasjogok szabályozásának egységes európai keretének (EU kódex) megfontolása. Az idős, a korlátozott mobilitású és a fogyatékos utasok utazási minőségének javítása, beleértve az infrastruktúrához való jobb hozzáférést. Az utasjogok meglévő szabályozási keretének kiegészítése a multimodális utazásokra (integrált jeggyel egyetlen szerződés keretében), valamint a közlekedési operátor csődjére. Nemzetközi szinten a mozgástér növelése a minőségi szabványok bi- és multilaterális egyezményekbe történő bevonásával minden közlekedési módra. (figyelemmel a nemzetközi összefüggésben a jövő utasjogaira) 22. Varratmentes háztól-házig mobilitás A személyszállításban a különböző közlekedési módok integrálásához szükséges olyan intézkedések azonosítása, melyek a varratmentes háztól-házig utazást tesznek lehetővé. Az interoperábilis és multimodális menetrendet, információ, online foglalást és okos jegyértékesítést lehetővé tevő intelligens rendszerek fejlesztését támogató keretfeltételek kialakítása. Ez magába foglalhatja a magánszolgáltatók utazási és valósidejű forgalmi információhoz való hozzáférését biztosító szabályozási javaslatot is. 23. Mobilitási folytonossági terv A mobilitási terv meghatározásának biztosítása a szolgáltatások folytonosságát bomlasztó 33 tevékenységek esetén. A terveknek figyelembe kellene venniük a munkalehetőségek priorizálását, az infrastruktúra menedzserek, az operátorok, a nemzeti hatóságok és a szomszédos országok együttműködését és a speciális szabályok ideiglenes elfogadását és feloldását. A JÖVŐRE INNOVÁLVA: TECHNOLÓGIA ÉS VISELKEDÉS EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS POLITIKA 24. Technológiai útiterv. Az európai K+F törekvések széttöredezettsége a legártalmasabb. A közös erőfeszítések az alábbi területeken adhatják a legnagyobb európai hozzáadott értéket: Tiszta, biztonságos és csendes járművek valamennyi közlekedési módban a közúti járművektől, a hajókig, a vasúti gördülőállományig, a légijárművekig (beleértve új anyagokat, meghajtó-rendszereket, IT és menedzsment eszközöket, hogy a komplex közlekedési rendszert irányítsák és integrálják). A közlekedésbiztonságot, valamint az áru- és személyvédelmet javító technológiák. 33 A korábbi magyarázat szerint természeti katasztrófa vagy terroristatámadás 8

9 Potenciális új vagy nem hagyományos közlekedési rendszerek és járművek (pl. ember nélküli légijármű, nem hagyományos árudisztribúciós rendszerek). Fenntartható alternatív üzemanyagstratégia, beleértve a megfelelő infrastruktúrát is. Integrált közlekedési menedzsment és információs rendszerek, melyek az okos mobilitási szolgáltatásokat, az infrastruktúra és járművek jobb használatának forgalommenedzsmentjét, az áruk nyomonkövetésének és áruáramlatok menedzsmentjének valósidejű információs rendszerét, az utazások foglalási és viteldíjfizetési információs rendszerét ösztönzik. A különböző közlekedési módok maximális monitoringja és interoperabilitása, valamint az infrastruktúra és a jármű közötti kommunikációt biztosító intelligens infrastruktúra (mind földi, mind az űr-alapú). A fenntartható városi mobilitás innovációi a CIVITAS 34 programot és ösztönzőket követve a városi díjszabás és hozzáférés korlátozási tervek. 25. Innovációs és telepítési stratégia. A szükséges innovációs stratégiák azonosítása, beleértve a megfelelő irányítást és finanszírozási eszközöket a kutatási folyamatokban elért eredmények gyors megvalósításának biztosítására. Példák: Az okos mobilitási rendszerek (pl. SESAR, ERTMS, SafeSeaNet, RIS, ITS, és a multimodális forgalommenedzsment és információs rendszerek új generációja) telepítése. Különböző funkciókra alkalmas (beleértve az infrastruktúra-használati díjakat) fedélzeti egységek nyílt standardú elektronikus platformjának definíciója és alkalmazása. Az EIMIP-en 35 alapuló információáramlások integrációját, a menedzsment rendszerek és mobilitási szolgáltatásokat segítő új navigációs, forgalom-monitoring és kommunikációs szolgáltatások beruházási tervének fejlesztése. Az elektromos mobilitás (és egyéb alternatív üzemanyagok) demonstrációs projektjei, beleértve az újratöltő és tankoló infrastruktúrát és az ITS-t. A fenntartható városi közlekedési megoldások okos partnersége és demonstrációs projektjei. (pl. közúthasználat árazás). Ösztönzők a nem hatékony és szennyező járművek megnövekedett cserélési arányára 26. Az innovatív közlekedés szabályozási kerete. Szabványosítás vagy szabályozás révén a szükséges szabályozási keretek azonosítása: Minden közlekedési módban megfelelő CO 2 kibocsátási szabványok, ahol szükséges ki kell egészíteni minden meghajtási rendszert figyelembe vevő energiahatékonysági követelményekkel. Jármű zajszint szabványok. A CO 2 és szennyezőanyag-kibocsátás valós vezetési körülmények közötti csökkentésének biztosítása azzal, hogy legkésőbb 2013-ra emissziót mérő átgondolt tesztciklusokat javasolnak. Az új technológiák gyors bevonását biztosító közbeszerzési stratégiák. Az infrastruktúra használati díjszabás interoperabilitásának szabályai a tiszta járművekre. Az újratankolási infrastruktúra szabványai és irányelvei. 34 Tisztább és jobb városi közlekedés program 35 Európai integrált multimodális információs és menedzsment terv 9

10 Infrastruktúra-infrastruktúra, jármű-infrastruktúra, jármű-jármű közötti kommunikáció interfész szabványok. Közlekedésbiztonság, áru- és személyvédelmi céllal a közlekedési adatokhoz hozzáférés feltételei. A közlekedési okos használati díjazási és fizetési rendszerekhez kötődő specifikáció és feltételek. A meglévő szabályok és szabványok jobb megvalósítása. FENNTARTHATÓBB VISELKEDÉS ÖSZTÖNZÉSE 27. Utazási információk A hagyományos egyéni közlekedés alternatíváinak elérhetőségének tudatosítása. (pl. vezess kevesebbet, sétálj és biciklizz, autó-megosztás, parkolj és vezess, intelligens jegyértékesítés stb.) 28. Jármű CO 2 és üzemanyaghatékonyság címkézés Hatékonyabbá tenni az üzemanyag-hatékonysági címkézést a direktíva áttekintésével. (kiterjesztés a könnyű haszongépjárművekre és L-kategóriás 36 járművekre, a címke harmonizációja, energiahatékonysági osztályok bevezetése a tagállamokban) A típuselfogadásban 37 szereplő teljesítményelvárásokon túli üzemanyag-hatékony, biztonságos és alacsony zajt okozó gumiabroncsok piaci elfogadásának támogatása 29. Szénlábnyom kalkulátorok Piaci alapú ÜHG tanúsítványok ösztönzése, közös EU szabványok kifejlesztése annak érdekében, hogy minden megtett személy- és áruszállítási útra megbecsülhető legyen a szén lábnyom. Mindez a különböző használók (pl. vállalatok, egyének) szerinti verziókban. Ez könnyebb választást és a tisztább közlekedési megoldások jobb marketingjét teszi lehetővé. 30. Energiatakarékos 38 vezetés és sebességkorlátozások 39 A jogosítvány direktíva jövőbeni felülvizsgálatakor az energiatakarékos vezetési követelmények bevonása, és lépések az energiatakarékos vezetést lehetővé tevő ITS alkalmazások használatának felgyorsítsa érdekében. Az üzemanyag-takarékos technikákat más közlekedési módokban is fejleszteni és ösztönözni kellene, például a repülőgépek folyamatos süllyedésénél. A könnyű közúti haszongépjárművek maximális sebességének csökkentésének vizsgálata az energiafogyasztás mérséklése és a közúti közlekedésbiztonság növelése érdekében. INTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS 31. Városi mobilitási tervek Városi mobilitási auditok, városi mobilitási tervek elkészítését európai szinten pénzügyileg támogató mechanizmusok és eljárások kialakítása. Közös célokon alapuló európai városi mobilitási mutatószámrendszer felállítása. Annak vizsgálata, hogy bizonyos városméret felett ez kötelező legyen. (EU irányelvek alapján nemzeti szabványok) 36 Mopedek, motorkerékpárok, quadok 37 Magába foglalja az 1222/2009/EK abroncs címkézési rendelet kiegészítő intézkedéseit ra 5%-os üzemanyag-megtakarítást elérését tenné lehetővé a teljes EU flottára. 38 Eco-driving 39 A augusztusi fehér könyv tervezetben még konkrét értékek is szerepeltek: nehéz-tehergépjárművekre 80 km/h, kisteher-gépjárművekre km/h, egyéb esetekben km/h. 10

11 A regionális fejlesztési és kohéziós alapok összekapcsolása azon városokkal és régiókkal, melyeknek függetlenül jóváhagyott városi mobilitási teljesítmény és fenntarthatósági audit tanúsítványa van. A városi mobilitási tervek európai városokba történő progresszív megvalósításának európai támogatási keretének lehetőségének vizsgálata. A lehetséges okos városok innovációs partnerségében integrált városi mobilitás. A nagyfoglalkoztatók ösztönzése, hogy vállalati mobilitási menedzsment terveket alakítsanak ki. 32. Városi közúthasználat díjszabásának EU-s keretrendszere A városi közúthasználat díjszabási és a hozzáférés-korlátozási keretrendszer kialakítása és alkalmazásaik, beleértve a jogi és jóváhagyott működési és technikai kereteket, mely valamennyi jármű- és infrastruktúraalkalmazást lefednek. 33. A közel nulla kibocsátású logisztika 2030 stratégia A városi áruáramlatok jobb monitoringjára és menedzselésére a legjobb gyakorlat irányelvek kialakítása (pl. konszolidációs központok, a régi (város)központban a járművek mérete, szabályozási korlátok, szállítási ablakok, folyón szállítás kihasználatlan lehetősége). A közel nulla kibocsátású városi logisztikai stratégia irányába történő elmozdulás, a területtervezés, vasúti és vízi kapcsolatok, üzleti gyakorlatok és információk, díjazás és járműtechnológiai szabványok szempontjainak összegyűjtése. A flottákba (pl. áruszállító kisteherautók, taxik, buszok) alacsony kibocsátású járművek közös közbeszerzése. MODERN INFRASTRUKTÚRA ÉS OKOS TÁRSFINANSZÍROZÁS KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA: TERÜLETI KOHÉZIÓ ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 34. A stratégiai európai infrastruktúra törzshálózata európai mobilitási hálózat Új TEN irányelvekben a stratégiai európai infrastruktúra törzshálózatának meghatározása, mely az EU keleti és nyugati részét egyesíti, illetve egységes európai közlekedési térséget hoz létre. A szomszédos országokkal való megfelelő kapcsolatok kialakítása. Az európai intézkedés a TEN-T hálózat legnagyobb európai hozzáadott értékű komponenseire koncentrálása (hiányzó határkeresztező kapcsolatok, intermodális kapcsolódási pontok és kulcs szűkkeresztmetszetek). Intelligens és interoperábilis technológiák nagyarányú telepítése (SESAR, ERTMS, RIS, ITS stb.), hogy az infrastruktúra kapacitást és használatot optimalizálják. Az EU-társfinanszírozott közlekedési infrastruktúránál annak biztosítása, hogy az energiahatékonysági igényeket és klímaváltozási kihívásokat (az egész infrastruktúra klímarugalmassága, újratöltő állomások, építőanyagok választása) figyelembe veszik. 35. Multimodális áruszállítási folyosók a fenntartható közlekedési hálózatokért A törzshálózati keretbe multimodális áruszállítási folyosóstruktúrák létesítése, hogy a beruházásokat és infrastruktúra munkákat szinkronizálják és hatékony, innovatív, multimodális közlekedési beleértve a közepes, illetve hosszú távú vasúti szolgáltatásokat támogassák. A multimodális közlekedés és szórt vagonos üzlet támogatása, a belvízi hajózás integrálásának ösztönzése és az öko-innovatív áruszállítás támogatása. Új járművek, hajók használatának és átalakításának támogatása. 36. Ex-ante projektértékelési kritériumok 11

12 Ex-ante értékelési kritériumok bevezetése, mely azon infrastruktúra projekteket támogatják, melyek megfelelően demonstrálják az EU hozzáadott értékét vagy nyújtott szolgáltatásokon alapulnak és elegendő bevételt generálnak. Az európai érdekeket hatástalanító projekteljárások áramvonalasítása. (az eljárások teljes körének befejezésére elfogadható időkeret, a projektmegvalósítással párhuzamosan kommunikációs keret, integrált tervezés, mely a tervezés folyamat korai szakaszaiban figyelembe veszi a környezeti kérdéseket) PPP átvilágítás bevezetése az ex-ante értékelési folyamatba. (az EU-társfinanszírozás kérése előtt ezt kellően megvizsgálták-e) KOHERENS TÁRSFINANSZÍROZÁSI KERET 37. A közlekedési infrastruktúra új finanszírozási kerete Infrastruktúra társfinanszírozási keret fejlesztése, hogy a TEN-T törzshálózat és más infrastruktúra programok befejezéséhez támogatást nyújtson, mely magába foglalja mind a TEN-T programok, a kohéziós és a strukturális alapok beruházási stratégiáit, valamint figyelembe veszi a közlekedési tevékenységekből származó bevételeket. EU támogatás azon technológiák fejlesztésére és telepítésére, melyek javítják az infrastruktúra használat hatékonyságát és a dekarbonizációt (új közúti hálózat díjszabási rendszerek, ITS és kapacitásjavítási programok) A TEN-T finanszírozás összekötése a TEN-T törzshálózat befejezése felé tett lépésekkel és a folyosók mentén a nemzeti erőforrások összegyűjtésével. 38. A magánszektor bevonása PPP fejlesztéseket lehetővé tevő keretrendszer kialakításának elősegítése: (i) PPP potenciál formális vizsgálata a TEN-T projekteknél; (ii) standardizált és kiszámítható PPP beszerzési folyamat a TEN-T-re, (iii) a TEN-T szabályozás átvizsgálása, hogy alkalmazkodik-e a PPP beszerzési folyamatokhoz és fizetési mechanizmusokhoz. Az EPEC-cel 40 együttműködve a tagállamok bátorítása, hogy nagyobb mértékben használják a PPP-t, erre releváns szakértelem biztosítása a tagállamokban, elismerve, hogy nem minden projekt alkalmas a PPP-re. A közlekedési szektor új finanszírozási eszközeinek tervezésében való részvétel, különösen a projektkötvény ösztönzőben. MEGFELELŐVÉ TENNI AZ ÁRAKAT ÉS ELKERÜLNI A TORZÍTÁSOKAT 39. Okos árazás és adóztatás I. fázis (2016-ig) A közlekedési díjakat és adókat át kell strukturálni. Ezeknek a közlekedés Európa versenyképességének növelésében betöltött szerepét kellene segíteniük. A szektor általános terheinek vissza kellene tükröznie a közlekedés teljes költségét az infrastruktúrában és az externális költségekben. Üzemanyag adóztatás felülvizsgálata az energia és a CO 2 komponens világos jelzésével. Nehéz-tehergépjárművek számára kötelező infrastruktúra-használati díj bevezetése. Ez közös tarifastruktúrát és költségkomponenst vezetne be (pl. amortizáció visszatérítése, zaj és helyi szennyezési költségek) felváltva a jelenleg létező díjakat. A személyautók úthasználati díjrendszereinek az EU szerződésekkel való kompatibilitás-vizsgálata. A közúti járművek internalizációs díjainak alkalmazási irányelveinek, mely magába foglalja a torlódások, a CO 2 ha az üzemanyag-adóban 40 Európai PPP szakértői központ 12

13 nem szerepelne a helyi szennyezés, a zaj és balesetek társadalmi költségeit. Ösztönzők biztosítása a tagállamoknak, hogy ezen irányelvek mentén indítsanak kísérleti projekteket. A külső költségek belsővé tétele minden közlekedési módban közös elvek alkalmazásával, az egyes módok specialitásainak figyelembevételével. A közlekedésből származó bevételek címkézését lehetővé tevő keret kialakítása, az integrált és hatékony közlekedési rendszer kifejlesztésére. A közlekedési adóztatás újraértékelése, konkrétan a gépjárműadó összekapcsolása a környezeti teljesítménnyel, az EU személyszállítási tevékenységeire vonatkozó ÁFA rendszer lehetséges áttekintése, a cégautó adóztatás a klímaváltozás és a tisztább járművek alkalmazása érdekében. II. fázis ( ) Az első fázisra építve a külső költségek teljes és kötelező internalizációja (az amortizáció kötelező visszatérítésén túl zaj, helyi szennyezés, torlódás) a közútra és vasútra. A helyi szennyezés és zaj külső költségeinek belsővé tétele a kikötőkben és repülőtereken, a légszennyezésé a tengeren, az EU területén a kötelező internalizációs díjak a belvízi közlekedésre. Piaci alapú intézkedések az ÜHG kibocsátás további csökkentésére. 40. Közlekedés a világban: a külső dimenzió A közlekedés alapvetően nemzetközi. Emiatt a legtöbb, a fehér könyvben szereplő intézkedés olyan kihívásokhoz kötődik, mely az EU határain túli közlekedésfejlesztéshez kapcsolódnak. A közlekedési szolgáltatási, termékek és beruházások harmadik országbeli piacainak megnyitása továbbra is nagy jelentőséggel bír. A közlekedés minden kereskedelmi tárgyalásunkban (WTO 41, regionális, bilaterális) szerepel. Rugalmas stratégiákat fogunk alkalmazni, hogy biztosítsuk a közlekedés területén az EU szabvány-meghatározó szerepét. E célból a Bizottság a következő területekre fog fókuszálni: A belső piaci szabályok kiterjesztése a nemzetközi szervezetbeli munkára (WTO, ICAO, IMO, OTIF 42, OSJD 43, ENSZ EGB 44, nemzetközi folyami bizottságok) és a biztonsági és védelmi, személyes tér és környezeti standardok terjesztése. A fő partnerekkel a közlekedési párbeszéd megerősítése. Az európai közös légtér (58 ország, 1 milliárd fő) befejezése. Átfogó légiszolgáltatási egyezmény a kulcspartnerekkel (Brazília, Kína, India, Oroszország, Dél-Korea stb.) és a légiközlekedési beruházások harmadik országbeli tilalmainak eltörlés. A SESAR alkalmazásának világszerte történő ösztönzése. A fehér könyv energiahatékonysági és klímaváltozási céljainak előmozdítása a multilaterális fórumokon. A terrorizmus ügyének megerősítése a nemzetközi (pl. ICAO, IMO és WCO 45 ) és kétoldalú szinteken, megerősített áru- és személyvédelmi párbeszéd a stratégiai partnerekkel (kezdve az USA-val). Együttműködés a közös fenyegetés-értékelés, a harmadik országok tisztviselőinek képzése, közös vizsgálatok, kalózkodás megelőzése stb. Az EU egymegállásos védelmi rendszerkoncepciójának világszerte történő megismertetése. 41 Világkereskedelmi Szervezet 42 Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Államközi Szervezet Tanácsa 43 Vasutak Együttműködési Szervezete 44 ENSZ Európai Gazdasági Bizottság 45 Vámügyi Világszervezet 13

14 A közlekedési és infrastruktúra politika kiterjesztése a közeli szomszédokra, hogy továbbfejlesztett infrastruktúra kapcsolatokat és szorosabb piaci integrációt érjünk el, beleértve a mobilitási folytonossági tervek készítését is. A mediterrán partnerekkel együtt a Földközi-tengeri Stratégia megvalósítása a tengeri biztonság, védelem és felügyelet megerősítésére. Megfelelő lépések tétele annak érdekében, hogy előrelépés történjen a liner hajózási konferenciák EU-n kívüli mentességeinek eltörlésére. A megalapozott kutatási és innovációs partnerségre építve közös válaszok keresése a közlekedési menedzsment rendszerek interoperabilitására, az alacsony széntartalmú üzemanyagokra és a közlekedésbiztonságra, áru- és személyvédelemre. 14

15 A hatásvizsgálat összefoglalójának fordítása Ez a dokumentum a Bizottság azon közlekedéspolitikai fehér könyvéhez kapcsolódó hatásvizsgálati jelentés vezetői összefoglalója, amely hosszú távú stratégiát határoz meg ahhoz, hogy a közlekedési ágazat teljesíteni tudja a 2050-ig számára kitűzött célokat. 1. PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS 1. A közlekedési rendszer magas szintű mobilitást tesz lehetővé Európában, és folyamatosan növekvő teljesítményt nyújt sebesség, kényelem, biztonság és hasznavehetőség tekintetében egyaránt. A Bizottság mélyreható utólagos értékeléséből azonban az derül ki, hogy bár a közlekedési rendszer számos vonatkozásban különösen a hatékonyság, a biztonság és a védelem tekintetében előrehaladást mutatott az elmúlt évtizedben, a rendszer működésében nem volt szerkezeti változás. A fenntarthatatlan trendek a növekvő szén-dioxid-kibocsátás, a nem szűnő kőolaj-függőség 46 és a fokozódó torlódások többek között annak tudhatók be, hogy a múltbeli politikák nem voltak képesek változtatni a jelenlegi közlekedési paradigmán. 2. A Bizottság elemzést végzett arról, hogy változatlan politikák mellett hogyan alakulhatnak e problémák a jövőben. Ezen elemzés szerint az összkibocsátáson belül tovább nőne a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának részaránya, amely 2050-re már megközelítené az 50%-ot. Az uniós közlekedési ágazat 2050-ben még mindig 89%- ban kőolajtermékekkel elégítené ki energiaszükségletét, a torlódások pedig továbbra is jelentős terhet rónának a társadalomra. 3. Az utólagos értékelés következtetéseit alapul véve a Bizottság négy alapvető okot nevezett meg, amely az Európai Unió közlekedési rendszerét akadályozza abban, hogy fenntartható rendszerré váljék: Célszerűtlen díjszabás: Jelenleg a közlekedés külső költségeinek még jelentős része nincs internalizálva, a meglévő internalizálási rendszerek pedig a közlekedési módok és a tagállamok között nincsenek összehangolva. Ezenkívül a magatartásformákat számos olyan adó és támogatás befolyásolja negatív irányba, amely az internalizálás célkitűzésének figyelmen kívül hagyásával került bevezetésre. Nem megfelelő kutatási politika: A közlekedési kutatási politikára fordított jelentős erőfeszítések és az eddig elért ígéretes eredmények ellenére többféle piaci és szabályozási hiányosság hátráltatja a fenntartható mobilitás szempontjából kulcsfontosságú technológiák gyors fejlesztését és bevezetését. Nem kellően hatékony közlekedési szolgáltatások: Az egységes, integrált és hatékony közlekedési rendszer kialakítását jelenleg számos olyan, még meglévő szabályozási és piaci hiányosság például a piaci belépést akadályozó szabályozás vagy a közigazgatási eljárások nehézkessége gátolja, amely a multimodális és a határkeresztező közlekedés hatékonyságát és versenyképességét aláássa. Ezenkívül a vasúthálózatot és az áruátrakodási létesítményeket korszerűsítő beruházások nem voltak elegendők a multimodális közlekedés szűk keresztmetszeteinek orvoslásához. A közlekedési módok között még mindig túl csekély a hálózati integráltság. A TEN-T politika híján volt a szükséges pénzügyi erőforrásoknak és egy valóban európai és multimodális megközelítésnek. 46 A közlekedés energiaigényének arányában a függőség az egész világra vetítve 95%-os, az EU-27-ben pedig 96%-os. 15

16 Az integrált közlekedéstervezés hiánya: Hatóságok vagy vállalkozások gyakran hoznak úgy földhasználati vagy területtervezési akár helyi, akár kontinentális szintű döntéseket, hogy eközben nem veszik kellően figyelembe választásaik következményeit a közlekedési rendszer egészének működésére, ami jellemzően lerontja a hatékonyságot. 2. A SZUBSZIDIARITÁS ELEMZÉSE 4. Az EUMSZ 90. és 91. cikke értelmében a közös közlekedéspolitikának hozzá kell járulnia a Szerződés tágabb célkitűzéseinek eléréséhez. A közös közlekedéspolitika elsődleges céljai: a belső közlekedési piac megvalósítása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a területi kohézió javításának és a területrendezés integrálásának előmozdítása, a biztonság fokozása és a nemzetközi együttműködés fejlesztése. 5. A közlekedéspolitikai fehér könyv olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek a transznacionális vonatkozásait a tagállamok önmagukban nem képesek megfelelően kezelni. Ezeket a vonatkozásokat uniós szinten össze kell hangolni. A megállapított problémák megnyilvánulásai területileg változatosak és igen változékonyak, vagyis hatásaik az Európai Unión belül igen eltérőek lehetnek. Gondoskodni kell arról, hogy a jövő közlekedéspolitikájának része legyen a szolidaritás. 6. Léptéke folytán az uniós szintű fellépés jelentősebb eredményeket hozhat és nagyobb erőt kölcsönözhet a törekvéseknek olyan területeken, mint a kapacitásépítés, a kutatás, az információ- és adatgyűjtés, a bevált módszerek megosztása, a fejlesztés és az együttműködés. 3. AZ UNIÓS KEZDEMÉNYEZÉS CÉLJAI 7. E kezdeményezés általános politikai célkitűzése egy olyan, hosszú távú stratégia meghatározása, amelynek révén az Európai Unió közlekedési rendszere 2050-re fenntartható rendszerré válik. Ez az általános célkitűzés további konkrét célkitűzésekre bontható: (a) Olyan mértékű ÜHG-kibocsátáscsökkentés, amely összhangban áll az éghajlatváltozás miatti hőmérséklet-növekedés 2 C-ban való korlátozásával 47 és az 1990-hez mért 80%-os kibocsátáscsökkentés 2050-re kitűzött általános uniós céljával. A közlekedéssel összefüggő szén-dioxid kibocsátást hez képest mintegy 60%-kal kell csökkenteni 2050-ig 49. (b) A közlekedéssel összefüggő tevékenységek kőolajfüggőségi arányának drasztikus csökkentése 2050-ig, a közlekedésnek az Európa 2020 stratégiában szorgalmazott szén-dioxid-mentesítésével összhangban. (c) A torlódások gyarapodásának megfékezése. 8. Az első két célkitűzés jelentős részben átfedi egymást, és abszolút prioritásnak tekintendő, összhangban az Európa 2020 stratégia Erőforrás-hatékony Európa 47 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve egy járható utat kínál arra, hogy 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80%-kal csökkentsük az uniós ÜHG-kibocsátást. A technológiák eredményességének és széles körű elfogadottságának feltevésén alapuló forgatókönyv szerint a közlekedési ágazat 60%-kal, az ipar 80%-kal, a lakáságazat és a szolgáltatási ágazat 90%- kal, az energiatermelés pedig több mint 90%-kal csökkentené kibocsátásait. 48 Közlekedéssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátáson csak a tüzelőanyagtartálytól a kerékig keletkező kibocsátások értendők. 49 Mivel a közlekedésből származó ÜHG-kibocsátások nagy része szén-dioxid-kibocsátás, ez a célkitűzés egyenértékűnek tekinthető az ÜHG-kibocsátás 60%-os csökkentésének célkitűzésével, amely Az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve hatásvizsgálatában szerepel. 16

17 elnevezésű kiemelt kezdeményezésével. Vannak azonban szinergiák a harmadik célkitűzéssel is, amely jellemzően a nem motorizált közlekedés és a tömegközlekedés szélesebb körű használata mellett szól, miáltal egyszerre csökkenne a területhasználat és az energiafogyasztás. 9. Ugyanakkor a fentiekben ismertetett konkrét politikai célkitűzések elérésével biztosítható lenne, hogy a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek hozzájuthassanak a szükségleteiknek és törekvéseiknek megfelelő, biztonságot és védelmet nyújtó, megbízható és megfizethető mobilitási erőforrásokhoz LEHETSÉGES POLITIKAI MEGOLDÁSOK 10. Az utólagos értékelés és az érdekeltekkel folytatott konzultáció nyomán a Bizottság hét olyan politikai területet azonosított, ahol konkrét politikai intézkedések kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a közlekedési rendszerben elérni kívánt paradigmaváltásban. Ezek a következők: árképzés, adóztatás, kutatás és fejlesztés, energiahatékonysági szabványok és kísérő intézkedések, belső piac, infrastruktúra és közlekedéstervezés. 11. A megfelelő uniós politikai fellépés meghatározásához a Bizottság megvizsgálta a fenti hét politikai terület mindegyikében külön-külön történő beavatkozás lehetőségét. Megállapítható azonban, hogy a fentiek közül nem ragadható ki egy vagy több olyan eszközcsoport, amely elegendő volna a különböző problémaforrásoknak és a konkrét politikai célkitűzés valamennyi alkotóelemének egyidejű és megfelelő kezelésére. 12. A fenti szempontok alapján az 1. sz. minden marad a régiben politikai megoldáson kívül a Bizottság három politikai megoldást dolgozott ki a 60%-os szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés célkitűzésének elérésére, és azokat részletes elemzésnek vetette alá. A három megoldásban közös, hogy intézkedéseik mind a hét politikai területet felölelik; ezenkívül egyes kezdeményezéseik is közösek. A megoldások a beavatkozás intenzitásában különböznek, amely a megoldástól függően változik egyik területről a másikra. 13. A 3. sz. politikai megoldás azon politikák hatását szemlélteti, amelyek az újfajta erőátviteli rendszerek gyors elterjedésére összpontosítanak, és ehhez az új járművekre igen szigorú szén-dioxid-kibocsátási szabványokat írnak elő, miközben megfelelő innovációs politikák biztosítják a szükséges keretfeltételeket. Feltételezhető, hogy ezzel a megoldással csökkenthető legeredményesebben az új technológiák bevezetésének költség- és időigénye. 14. A 2. sz. politikai megoldás azon politikák hatását mutatja, amelyek nem annyira az energiahatékonysági szabványokra és a technológiák tudatos bevezetésére, mint inkább a mobilitás kezelésére és a szén-dioxid-kibocsátás árképzésére támaszkodnak. Azon a feltételezésen alapul, hogy az ipar csupán kevésbé szigorú szabványokat teljesít a járművek szén-dioxid-kibocsátását illetően, és hogy a szükséges kibocsátáscsökkentést azzal érik el, hogy az externáliák teljes internalizálásán és a piactorzító adóztatás kiküszöbölésén túlmenően a szén-dioxid-kibocsátás árát kellő szintre engedik emelkedni. Ez ugyanolyan hatásúnak tekinthető, mintha a széndioxid-kibocsátást erősen megadóztatnák, vagy mintha a közlekedésben külön cap and trade (a szén-dioxid-kibocsátás korlátozását és kereskedelmét szolgáló) rendszert vezetnének be. Ha a szén-dioxid-kibocsátás ára nagyon magasra 50 SEC(2010) 1606 végleges (2010. december 14.) A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma: A European strategy on clean and energy efficient vehicles Rolling Plan [ Európai stratégia a tiszta és energiatakarékos járművekről Gördülő terv ]. 17

18 emelkedik, a hatás egyenértékű a fosszilis tüzelőanyagos mobilitás korlátozásával és a tiszta közlekedési módokra való kényszerű átállással. 15. A 4. sz. politikai megoldás átmeneti megközelítést képvisel. A szén-dioxidkibocsátási szabványokra és a technológiák bevezetésére a 2. és a 3. sz. politikai megoldás közötti értékeket alkalmaz. Az externáliák teljes internalizálása és a piactorzító adóztatás felszámolása ugyanúgy megtörténik, mint a 2. sz. megoldás esetében, de a szén-dioxid-ár csak városon belül jelenik meg paraméterként, a különböző lehetséges keresletgazdálkodási intézkedések hatását érzékeltető árnyékár formájában. 5. A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE 16. Fontos megjegyezni, hogy a politikai megoldások hatásának értékelését jelentős fokú bizonytalanság övezi, mivel az időtávlat negyven év igen hosszú, és mivel igen nehezen előrelátható vagy számszerűsíthető tényezők jönnek számításba: a politikai intézkedések közötti különféle szinergiák és kompromisszumok; a hosszú távú technológiai fejlemények; valamint a mobilitás és a környezeti adottságok hatása a jólétre. 17. Az alábbi táblázat összefoglaló képet ad a vizsgálat tárgyát képező politikai megoldások hatásairól az egyéb gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat illetően: A hatások összefoglaló táblázata Gazdasági hatások A közlekedés mint üzletág: Közlekedési tevékenység Közlekedésimód-váltás Igénybevevőnkénti egységköltség A közlekedés dinamikájának hatása: Gazdasági növekedés A közlekedési rendszer hatékonysága Torlódások A háztartások közlekedési kiadásai 2. sz. politikai megoldás sz. politikai megoldás = = = + + = sz. politikai megoldás Közlekedéssel összefüggő ágazatok Innováció és kutatás Az adminisztratív terhek csökkenése + = + Uniós költségvetés = = = Nemzetközi kapcsolatok Társadalmi hatások Az állampolgárok mobilitása: A mobilitás foka Választék = = - ++ Hozzáférhetőség ++ = ++ Elosztási hatások = - + Foglalkoztatottság és munkakörülmények Biztonság ++ = + Környezeti hatások Éghajlatváltozás Légszennyezés Zajszennyezés Energiafelhasználás/energiahatékonyság Megújuló energiaforrások használata Biológiai sokféleség + - = Jelmagyarázat: = az alapforgatókönyv szerinti vagy az 1. sz. politikai megoldásnak megfelelő alakulás +, ++, +++ csekély, közepes, illetve jelentős javulás az 1. sz. politikai megoldáshoz képest -, --, --- csekély, közepes, illetve jelentős romlás az 1. sz. politikai megoldáshoz képest

19 18. A fenti táblázatból a következők derülnek ki: Gazdasági szempontból összességében a 4. sz. politikai megoldás tűnik a legkedvezőbbnek. Igaz, a szén-dioxid-kibocsátási célkitűzés elérése a 3. sz. politikai megoldáshoz képest költségesebb, ám a torlódások kevesebb költséggel járnak, az árképzési rendszer pedig kevésbé torzítja a piacot, ami összességében előnyös. Társadalmi szempontból is a 4. sz. politikai megoldás a legszerencsésebb. A 2. sz. politikai megoldáshoz mérten nem bolygatja meg túlzottan a mostani életmódokat és társadalomszervezést, ezért az új körülményekhez való alkalmazkodás társadalmi költsége várhatóan csekélyebb lesz. Környezeti nézőpontból a 2. sz. politikai megoldás a legambiciózusabb, hiszen az terjed ki a környezeti hatások legtágabb körére. 6. A LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 19. Az eredményességet illetően a 2. sz. politikai megoldás kínálja a legmegfelelőbb intézkedéskészletet a kijelölt célkitűzések eléréséhez. 20. Az erőforrás-hatékonyságra (szén-dioxid-kibocsátás és kőolaj-függőség) vonatkozó célkitűzés esetében, mivel mindhárom politikai megoldás a 60%-os célkitűzés elérésére van kidolgozva, mindegyikük eredményesnek mondható. Ezen a ponton azonban meg kell jegyezni, hogy a 3. sz. politikai megoldás nagyban függ az alternatív tüzelőanyagok széles körű elterjedésének sikerétől, míg a 2. sz. politikai megoldás az, amelyik a legkevésbé van technológiai kockázatnak kitéve, ezért az ÜHG-kibocsátási célkitűzés eléréséhez a legmegbízhatóbbnak mondható. 21. A 2. sz. politikai megoldás a legalkalmasabb a torlódások megfékezésére, hiszen nagy súlyt fektet a keresletgazdálkodással és a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos politikai intézkedésekre. Az erősen a technológiára összpontosító 3. sz. politikai megoldás esetében a torlódások továbbra is igen nagy költséggel terhelik a társadalmat. 22. Ami a hatékonyságot illeti, a modell következtetni enged a közlekedés összköltségére mindegyik politikai megoldás esetében. E költségek magukban foglalják a közlekedési eszközök tőkeköltségét, az elektromos meghajtású járművek töltőinfrastruktúrájának költségét 51, az állandó működési költségeket, a változó működési költségeket (beleértve a tüzelőanyag-költséget is), az utasoknak okozott hasznosságvesztést, valamint a torlódások, a légszennyezés, a zaj és a balesetek külső költségeit. 23. A modellezés eredményei azt mutatják, hogy a közlekedésnek az 1. sz. politikai megoldáshoz mért összköltség-többlete a 2. sz. politikai megoldás esetében a legnagyobb: 2050-ig milliárd EUR. Utána a 4. sz. politikai megoldás következik milliárd EUR többletköltséggel, majd a 3. sz. politikai megoldás 640 milliárd EUR körüli többletköltséggel. 24. Az összköltség kiszámítása és következésképpen a megoldások összehasonlítása figyelmen kívül hagyja a kutatás és fejlesztés költségeit, valamint a hálózat korszerűsítésével és esetleges bővítésével járó infrastruktúra-költségeket. Ezenkívül figyelmen kívül maradtak a költségvetés javára történő transzferek (jövedéki adók, hozzáadottérték-adók, regisztrációs adók és egyéb vagyonadók, díjak, a légi 51 Az elektromos közúti közlekedés infrastruktúrájának kialakításához szükséges beruházások becsült összege mintegy 140 milliárd EUR a 3. sz. politikai megoldás szerint, 120 milliárd EUR körüli a 4. sz. politikai megoldás szerint, és 80 milliárd EUR körüli a 2. sz. politikai megoldás szerint. 19

20 közlekedésben az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti szén-dioxidkibocsátási egységekért fizetett összegek stb.), amelyek az igénybevevő számára többletkiadásként, de a társadalom szempontjából transzferként jelentkeznek. 25. A Bizottság a TEN-T iránymutatások felülvizsgálata alkalmával fog becslést készíteni a hálózati infrastruktúra költségeiről, ezért ebben a szakaszban csak hozzávetőleges becslés adható. A közlekedési rendszer szükségleteit 2050-ig kielégítő hálózati beruházásokat ennél sokkal hamarabb meg kell valósítani. A közlekedés iránti keresletnek megfelelő uniós infrastruktúra-fejlesztések költségét a as időszakra több mint milliárd EUR-ra becsülik. A TEN-T hálózat befejezéséhez 2020-ig mintegy 550 milliárd EUR-ra lesz szükség, és ebből körülbelül 215 milliárd EUR szánható a főbb szűk keresztmetszetek felszámolására. 26. A koherenciát illetően a 4. sz. politikai megoldás kiegyensúlyozottabban oldja meg a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontja közötti alku kérdését. 7. KÖVETKEZTETÉS 27. Általánosságban véve a modellezésből az derül ki, hogy többféle politikai eszköz alkalmazására van szükség a közlekedési rendszernek a fenntarthatóság ösvényére való tereléséhez, valamint a szén-dioxid-kibocsátás, a kőolaj-függőség és a torlódások csökkentéséhez. Az is kiderül, hogy a célkitűzés eléréséhez nagyon ambiciózus politikai fellépésre van szükség. 28. Mindezek alapján a 3. politikai megoldást ki kell zárni, noha a 60%-os célkitűzés eléréséhez a legolcsóbb megoldást kínálja. Ennek oka a technológiai tényezőhöz kapcsolódó nagyfokú bizonytalanság. Ezenkívül az árképzést illetően is csak késedelmes vagy erélytelen intézkedések történnének, ami lehetetlenné tenné a torzítatlan árjelzések jellemezte struktúraváltás megvalósítását. Végezetül pedig ez a megoldás a 2. és a 4. sz. politikai megoldáshoz képest nem elég eredményes a torlódások társadalmi költségének csökkentésében. 29. A modellezés eredményei a többletköltségek tekintetében nem utalnak jelentős különbségekre a 2. és a 4. sz. politikai megoldás között, és e két megoldásban valóban sok is a közös elem. A 4. sz. politikai megoldás kedvezőbbnek mondható, mivel fokozottabb egyensúlyt biztosít a rendszerfejlesztés és a technológiafejlesztés között. A 4. sz. politikai megoldás a mobilitásra nem kényszerítene teljes körű szabályozást és felügyeletet, de a külső költségek internalizálásával és intelligensebb adóztatás bevezetésével kiküszöbölné a piactorzító árképzést. 30. Ám a 2. sz. politikai megoldás sem eleve elvetendő. A technológia tényezője ugyanis mint fentebb említettük mindhárom politikai megoldásban szerepel: súlya a 2. sz. politikai megoldásban csekély, a 4. sz. politikai megoldásban közepes, a 3. sz. politikai megoldásban pedig nagy. Következésképpen ha a technológia teljesítménye elmarad a 4. sz. politikai megoldás szerint tervezettől, a 2. sz. politikai megoldáshoz közelebb álló megközelítésre lesz szükség ahhoz, hogy 2050-re teljesüljön a 60%-os célkitűzés. 8. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS 31. A Bizottság a közlekedéspolitikai fehér könyv megfelelő értékelését és felülvizsgálatát az Európa 2020 stratégia értékelése és felülvizsgálata keretében fogja elvégezni. A Bizottság ezenkívül folyamatosan nyomon fogja követni a közlekedésre vonatkozó alapmutatókat. Készítette: Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály, március

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Új évtized, új kihívások a közlekedésbiztonságban közúti közlekedésbiztonsági konferencia Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Szűcs Lajos elnök ITS Hungary

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések MEMO/11/197 Brüsszel, 2011. március 28. MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések A téma jelentősége A közlekedés alapvetően fontos gazdaságunk és társadalmunk számára, a mobilitás pedig nélkülözhetetlen

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Korszerű közlekedéspolitikai eszközök bemutatása. Dr. Tóth János tanszékvezető, egy. docens

Korszerű közlekedéspolitikai eszközök bemutatása. Dr. Tóth János tanszékvezető, egy. docens Korszerű közlekedéspolitikai eszközök bemutatása Dr. Tóth János tanszékvezető, egy. docens Közlekedéspolitika Közlekedési rendszert meghatározó célok, eszközök és intézkedések Kezdetben a gazdaság igényeit

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS Dr. Varga Ágnes Nemzetközi és Oktatási Főosztály főosztályvezető-helyettes 2013. május 8. Fenntartható közbeszerzések az Európai Unióban - Célkitűzések Európa 2020 stratégia Intelligens,

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 4-16. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0303(COD) 15.1.2014. Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00)

MÓDOSÍTÁS: 4-16. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0303(COD) 15.1.2014. Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 15.1.2014 2013/0303(COD) MÓDOSÍTÁS: 4-16 Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00) a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT Mi az a TEN-T hálózat? A TEN-T hálózat az Európai Unió azon közlekedési hálózata,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A magyar logisztikai stratégia aktuális helyzetképe

A magyar logisztikai stratégia aktuális helyzetképe Gecse Gergely MLE, XV. Logisztikai Fórum, 2010. március 25. Kormányzati tervdokumentumok STRATÉGIA KONCEPCIÓ FEHÉR KÖNYV ZÖLD KÖNYV AKCIÓ- TERV Magyar logisztikai stratégia (MLS) Stratégia előzményei (pl.

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Légiközlekedési Iparág

Légiközlekedési Iparág ~ Légiközlekedési Iparág Compliance szerepe HungaroControl Dr. Fazekas Anikó Compliance és Belső Ellenőrzési Igazgató Compliance Summit Budapest, 2015. november 27. Tartalom 1 A magyar polgári légiközlekedés

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

FEHÉR KÖNYV. Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.28. COM(2011) 144 végleges FEHÉR KÖNYV Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben