KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNY SZABADSÁG KOMMENTÁR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNY SZABADSÁG KOMMENTÁR"

Átírás

1 KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNY SZABADSÁG KOMMENTÁR TARTALOM MORÁLIS VÁLSÁG Török Attila: Egyre távolabb a Jótól Folytatható-e értelmes diskurzus a magyarországi morális válságról? 3 Egedy Gergely: Politikai közösségünk patológiájáról konzervatív olvasatban 13 MAGYAR ALAKOK Balázs Péter: A valóságos szabadságnak igaz értelme Martinovics Ignác Oratio ad proceresének eszmetörténeti vizsgálata 20 Somos Róbert: Pauler Ákos magyarságképe 32 Tóth-Barbalics Veronika: Konzervatív folyóirat a középosztálynak A Napkelet történetének vázlata 40 MAGYAR MÚLT Csíki Tamás: A kormányzó Gödöllőn Kultusz és mindennapok 35 HONI FIGYELŐ Balázs Zoltán: A Fidesz, a Jobbik, az LMP és Bokros Lajos 66 Bartus Gábor: Az eszmetörténész, a szónok és a bankárok 71 MESSZELÁTÓ Békés Márton: Óriásszamár és törpeelefánt 76 Vári András: ESSZÉ Gentlemen az úriemberek hazájában az 1830-as és az 1930-as években John Paget és Patrick Leigh Fermor Magyarországon 93 RE:CENSOR Baranyi Márton: Elefántosok a porcelánboltban Townhall.com 103

2 Kommentár Tartalom SZEMLE Kósa László: Egyház, állam, biztonság (Molnár János könyvéről) 107 Kósa László: Vallásosság, kultúra, identitás (a FIVÉSZ tanulmánykötetéről) 111 Nóvé Béla: Mentés másként újvilági óhazák (a Beszédből világ c. könyvről) 116 Számunkat Kerekes Emőke fotóival illusztráltuk. Köszönjük a művész nagylelkű segítségét. Lapunk megjelenését a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, az E-On Hungária Zrt. és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. KOMMENTÁR kéthavonta megjelenő közéleti és kulturális folyóirat Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Ablonczy Balázs (főszerkesztő), Czibere Károly, Hatos Pál, Mike Károly, Ötvös István, L. Simon László Főmunkatárs: Pesti Sándor és Benkő Levente Csongor Olvasószerkesztő: Csillag István Kiadja a Kommentár Alapítvány (1364 Budapest, Pf.: 78.) titkarsag@kommentar.info.hu Szerkesztőségi titkár: Zsumbera Árpád Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Lapterv: Artinpress Tördelés: Syrena Bt. Nyomdai előállítás: Kapitális Nyomda, 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 14. A lap megvásárolható a Lapker Rt. elárusítóhelyein. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. kerület Budapest, Orczy tér 1. Előfizethető postán, kézbesítőnél, ben: hirlapelofizetes@posta.hu, faxon: (06-1) ISSN

3 Kommentár Morális válság Török Attila EGYRE TÁVOLABB A JÓTÓL Folytatható-e értelmes diskurzus a magyarországi morális válságról? Ami biztos: Magyarország felzárkózási teljesítménye gyenge, az itt élők többségének társadalmi közérzete rossz és romlik. 1 Ami bizonytalan: mely tényezők magyarázzák a vártnál reméltnél? gyengébb teljesítményt. Az empíriára építő megközelítések a Kádár-korszakban szocializálódott választóknak a populista politikai ígéretek iránti fogékonyságára, az ettől nem független gazdaságpolitikai hibákra, az acsarkodó politikai elitre, a modernizáció kikényszerítésére képtelen gyenge államra és még megannyi, ilyen és ehhez hasonló tényezőre szegezik vádló ujjukat. Többen ennél jóval messzebbre vetik tekintetüket. Árral szembe úszva a fenti tényezőkre csupán egy másik létszférában felhalmozódott deficit szükségszerű következményeként tekintenek. Ez a létszféra a moralitás, az erkölcsi értékek szférája. Az erre hivatkozók a valóságot az idealitással, azaz az erkölcsi értékekkel szembesítők sokak szemében azonban reménytelenül régivágásúnak, bigottnak és alighanem intoleránsnak tűnnek. Ráadásul az erkölcsi idealitás vizsgálata ellenáll az empirikus megközelítésnek. Nem mérhető euróban, tonnában, órában, a vele kapcsolatban tett kijelentések ezért könynyen tűnnek értelmetlen ködevésnek. És csakugyan, találomra kiválasztva a közelmúltból néhány ilyen kijelentést, majd mindegyikre igaz: a bátor jó szándék felismerhető, ám meglehetős elnagyoltsággal párosul. A mélyebb tartalom kifejtését kerülő, a jelenséget rendszerint az egyáltalán elképzelhető legnagyobb általánosítással megragadó megállapítások ezek, származzanak bár vezető üzletembertől vagy jobboldali politikustól. Néhány kiragadott példa: A legnagyobb problémát nem a gazdasági, hanem a morális és etikai válság jelenti ma Magyarországon vélte Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. 2 Az ország igazi baja a több évtizede a mélyben munkáló és egyre erősebben megnyilvánuló társadalmi érték- és morális válság [ ] Magyarország problémája nem a költségvetés, a gazdasági növekedés vagy az infláció, ezek eleve nem okok, hanem okozatok így Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde és a Concorde Értékpapír Rt. elnöke. 3 Nemzeti ösz- 1 Nem csak a mi véleményünk ez. Legutóbb a kérdésben általában nagyon diplomatikus RMDSZ-elnök, Markó Béla kesergett ekképpen: A térség gazdasági és politikai vezető erejének tekinthető ország joggal pályázott arra, hogy valamiféle stratégiai központtá váljék, gazdagítsa a visegrádi négyeket, [ ] emberjogi és kisebbségjogi kérdésekben mérvadó tekintély legyen. Nem ez történt. Magyarország politikai tekintélye megingott Európában, gazdaságilag is a rossz tanulók közé kerültünk. (MARKÓ Béla: Nekünk van a legnagyobb bajunk, Népszabadság december 16.) 2 Elhangzott a Nézőpont Intézet Magyarország 2025 című konferenciasorozatán április 21-én (lásd InfoRádió, április 22.). [Az előadás szerkesztett, publikált változata: HERNÁDI Zsolt: Vissza a kályhához. Magyarország hosszútávú jövőképe 2025-ig, Kommentár 2009/3., A Szerk.] 3 JAKSITY György, Fogyatékos nemzet, Index június 17., 3

4 Kommentár Morális válság szefogásra és tisztázott alapelvekre, erkölcsi normákra van szükség jelentette ki Lezsák Sándor.4 A mai Magyarországon nem a gazdasági problémák a legsúlyosabbak, hanem az erkölcsi válság ez Muzslay István professzor véleménye. 5 Ez az általánosító hangvétel nem meglepő. Az egyébként magabiztosan nyilatkozó közszereplő hangja is elbizonytalanodik, ha az erkölcsi értékek világáról kell szólnia. Nagyrészt ismeretlen birodalom ez, melynek nyelve kihalófélben van, így például különösen a keresztény teológia által meghatározott erkölcsfilozófia nyelve. A Civitas Dei és a Civitas Diaboli/terrena ellentéte csak keveseket motivál, intelme 6 nem éppen termékeny talajra hullik, a transitoria bona atque terrena (mulandó és földi javak) hívása erősebb, mint valaha. A megannyi, ezt felváltó erkölcsfilozófiai irányzat a különféle utilitarista elméletek, a tisztán formális értéketika, a materiális értéketika pedig megannyi egymással vitatkozó, legfeljebb szakértőinek szűk csoportja által értett teorémák maradtak, melyeknek a közbeszédbe legfeljebb egy-egy véletlenszerűen elszabadult elemükkel sikerült beszivárogniuk. Kiváltképpen a nagyvárosok nem hívő lakóinak köznapi erkölcsi tudatát már amenynyiben ez egyáltalán értelmezhető valószínűleg a főleg a vulgárutilitarizmusból, kisebb mértékben a kanti formális etikából kiszakított néhány gondolatcafat formálja. Nem létezik az országban a különböző politikai közösségeket és társadalmi csoportokat egyesítő értékfelfogás. Sőt minőségileg más és egymást kölcsönösen kizáró elképzelések élnek az igazságról, a jóról és rosszról, az ország múltjáról, végül pedig a»jó életről«. 7 Mindezt figyelembe véve folytatható-e egyáltalán értelmes dialógus az országot sújtó morális válságról? Nos, attól tartunk, hogy csakis abban az esetben, ha a morális válság teljesen általános és ezért értékérzéseinktől eléggé távoli fogalmát a mindennapi tapasztalatokban megélhető személyes élmények konkretizálják. Olyan élmények, melyek a jó életről alkotott felfogásnak a kulturális identitás, illetve a politikai orientáció szerinti különbözőségei ellenére szinte mindnyájunkban a közvetlen haszonélvezőktől eltekintve az elutasítás azonnali, szinte ösztönösen feltoluló reakcióját provokálják. Ebben a megközelítésben nem tekinthetők például a morális válság tüneteinek a keresztény szellemiség által elítélt, kétségkívül terjedőben lévő, e felfogásban deviánsnak számító viselkedésformák. Így a hagyományos családmodell zavarai és a liberalizált szexuális erkölcs, beleértve a homoszexualitást. (Nem kevesen vannak ugyanis, akik mindebben a válság tünetei helyett a szabadság határainak üdvözlendő kiterjedését látják. Az ország általános morális válsága pedig már csak ilyen: a megállapításához nem elegendő, hogy az ország egyik fele gondolja úgy, hogy a másik fele abban van.) Hol, mivel kapcsolatban érhetnek minket az elutasítás és helyeslés reakcióját provokáló élmények? Elsősorban az állam működése gerjeszthet ilyen reakciókat. Akár alapvetően liberális, konzervatív, keresztény vagy baloldali érzelmű/beállítottságú valaki, a közpénzt herdáló, el- 4 Elhangzott a Nemzeti Fórum december 5-i országos gyűlésén. Lásd Magyar Hírlap december 7. 5 MUZSLAY István: Gazdaság és erkölcs, Új Ember Márton Áron Kiadó, Leuven Budapest, Ut ad illum redeamus a quo peccando recesseramus (Hogy visszatérjünk ahhoz, akitől a bűnök elkövetésével eltávoztunk), Szent ÁGOSTON: De civitate Dei, XI, George SCHÖPFLIN: Demokrácia, populizmus és politikai válság Magyarországon, Politikatudományi Szemle 2007/1.,

5 Török Attila: Egyre távolabb a Jótól sikkasztó, a közérdek szolgálatára létrehozott intézményeket a közérdek ellenében működtető közhatalom minden szemlélőben kiváltja a Nicolai Hartmann által leírt elutasítás-élményt. 8 Az adórendszer, közlekedési politika, energiapolitika, általában a közhatalom kompetenciájába tartozó ügyek kezelése szakmai döntéseken alapul. Ideális esetben ezekben a kérdésekben erkölcsi tartalom egyáltalán nem ismerhető föl. A közigazgatás működésének moralitási és legalitási elemeket is tartalmazó vetülete a társadalom és a közhatalmat működtető politikai erő megbízó megbízotti viszonyában 9 villan föl. A megbízotti státusából eredő feladatkörét a megbízó érdeksérelmére tudatosan gyakorló tehát nem egyszerűen szakszerűtlen megbízott erkölcstelen. Emellett büntetőjogi felelőssége is könnyen megállapítható. Míg a polgári jogban ez eléggé jól értelmezhető, a politikai hatalom gyakorlásánál a közvetlen jogi felelősség megállapítása szinte lehetetlen. Még akkor is, ha nyilvánvaló: a kollektív cselekvés, a közjó előmozdításának intézményeit a moralitási deficitet felhalmozó megbízottak magánelőnyök megszerzésének intézményeivé züllesztik. 10 Nemcsak kivételesen, hanem jellemzően és széles körben. Sajnálatos, de ilyenkor nem marad más, mint az erkölcsi elmarasztalás és a választópolgárok negatív ítéletével megvalósított, érzelmileg felszabadító igazságtétel. Ha bőségesen találunk a közhatalom működésében ilyen példákat, akkor megállapítható: a közhatalom súlyos moralitási deficitet halmoz föl. (Igaz, a demokratikus intézmények kínálta jogokkal nem élő, mindebbe beletörődő civil társadalom maga is osztozik a felelősségben.) Ha ez a helyzet hosszabb időn keresztül fennáll, aligha túlzás egy társadalom morális válságáról beszélni. Ebben a megközelítésben nyilván téves az ismert írónak azt a kijelentése, mely szerint egy ország nem lehet morális válságban, hanem a személyek vannak morális válságban. 11 Eszerint a személyek morális válsága nem összegződik, akármennyien is vannak ilyen válságban, ez nem érinti az általuk működtetett intézmények, illetve az általuk belakott állam morális állapotát. Ez ellentétes a köznapi gondolkodással, amely szerint a halmazok elemeinek minőségei tulajdonságai áteredeztethetőek magára a halmazra. Ha sok a beteg birka a nyájban, kijelenthető, hogy beteg a nyáj. Ha sok a rozsdás csavar egy szállítmányban, nem helytelen rozsdás szállítmányról beszélni és így tovább. 8 [ ] van magas fejlettségű értéklátás is, olyan értékérzéssel, amely mindenütt megvilágítja előtte az utat, s eleve alapjául szolgál az életben minden elutasításnak és elfogadásnak. (Nicolai HARTMANN: Az erkölcsi követelmények lényegéről = UŐ.: Lételméleti vizsgálódások, Gondolat, Budapest, 1972, 544.) 9 Ennek korlátairól Lippmann is szólt: bár a közhivatalnokokat a szavazók választják [ ], ők elsődlegesen nem a szavazó polgárok véleményének tartoznak engedelmességgel, hanem a törvények, a hivatásuk kritériumainak [ ], lelkiismeretes és felelős meggyőződésüknek. Walter LIPPMANN: A közjó filozófiája, Bagolyvár, Budapest, 1993, Ez Bajnai Gordon miniszterelnök véleménye is: ma Magyarországon nagyon sok közintézmény nem arról szól, ami a cégtáblájára van írva, vagyis az intézmény működése sok esetben inkább az azt irányítók érdekeiről szól, és nem azokról, akikért azt létrehozták. Népszabadság január Friderikusz Sándor interjúja Nádas Péterrel, Friderikusz most, ATV, szeptember 19. Nádas egyébként Sólyom László köztársasági elnöknek a morális válságba sodort országról tett, szeptember 18-i kijelentésére reflektált. Ezt a kijelentést nem véletlenül nem idéztük a fentiekben. A szövegkörnyezetből ugyanis egyértelmű, hogy Sólyom nem általában morális válságban lévő országra, hanem egy politikai aktus nyomán, politikai elitjét illetően ilyen válság tüneteit mutató országra utalt. 5

6 Kommentár Morális válság (Más kérdés, hogy a fenti gondolatmenet tisztán halmazelméleti szempontból csakugyan téves, ez az elmélet ugyanis matematikai diszciplínáról lévén szó csak a halmazok mennyiségi, nem pedig ezek elemeinek minőségi jellemzőivel foglalkozik. 12 ) Vegyük sorra a közhatalom működésének néhány olyan területét, ahol a valamennyire is fejlett értéklátás számára nyilvánvaló egyértelműséggel tárulkoznak föl morális deficitre utaló jelenségek. Ezeket négy csoportra osztottuk. I) Jövedelemelosztás Egy dinamikus és innovatív társadalomban akár sokan és akár gyorsan is meggazdagodhatnak, ám az egalitariánus eszméktől mentes szemlélőben ez nem elutasítást, hanem elismerést vált ki. A jelentős jövedelmi és vagyoni különbségek tehát nem feltétlenül utalnak egy társadalom morális válságára. Ha azonban ezeknek a különbségeknek a forrása döntő mértékben a politikai elit által meghatározott, torz szabályok alapján működő állami újraelosztás, melynek forrásoldalát az adóztatás képezi, morálisan felettébb kényes helyzettel állunk szemben. (Gazdagodás és állami újraelosztás) Megbízható adatok természetesen nincsenek arról, vajon a leggazdagabb magyarok közül mennyien szerezték vagyonukat kockázatvállalásból, piaci, főleg nemzetközileg is értékelhető, tehát a kompetitív termékek és szolgáltatások piacán felmutatott teljesítményből. És mennyien az állami újraelosztással összefüggő forrásokból, így jobb esetben közületi tulajdonú vállalatok túljavadalmazott vezetőjeként, rosszabb esetben közbeszerzési visszaélésekből, kormányzati korrupcióból és hogy az ősforrást se hagyjuk ki valamilyen egykapura játszott privatizációs játszma eredményeképpen? Ennek ellenére megkockáztatható, hogy a nyugat-európai, méginkább amerikai arányoknál jóval nagyobb az állami újraelosztáshoz köthető vagyonosodás. (Minden, a magyar gazdaságot kicsit is ismerő szemlélő tudna több olyan milliárdost mondani, aki szinte egész pályafutása során az állami tulajdont igazgatta. Indulóvagyona nem volt, egzisztenciális kockázatot soha nem viselt, az általa igazgatott köztulajdont nem virágoztatta föl, és mégis És ez még nem a legrosszabb Dante Infernójának magyar mutánsában legalább eggyel lejjebb lévő bugyorba kerülne egy másik csoport. Ők a már említett, manipulált közbeszerzési visszaélésekből és egyéb, állami intézményekkel folytatott zavaros tranzakciókból meggazdagodottak. Magukat mindazonáltal élelmes, a piacot értő és kihasználó vállalkozóként pozícionálják.) (A köztulajdonú vállalatok javadalmazási rendszere) Az előző ponthoz szorosan kapcsolódik az ilyen vállalatok javadalmazási rendszerének problematikája. Ezeknek a vállalatoknak a vélt vagy valós működési hatékonysága megkívánhatja kiemelkedő javadalmazású vezetők foglalkoztatását. Nem valószínű, de esetleg elképzelhető, hogy egy-egy ilyen vezető alacsonyabb bérek és juttatások mellett nem a szóbanforgó közületi céget választaná. A helyette alkalmazott olcsóbb vezetők gyengébb képességei miatt pedig a vállalat hatékonysági veszteséget szenvedhet el. (Ez persze inkább elmélet, mint gyakorlati tapasztalat. Inkább ki- 12 Vö. LENGYEL Ferenc: Gondolatok a halmazelmélet leghíresebb ellentmondásairól, e-tudomány 2006/1., 6

7 Török Attila: Egyre távolabb a Jótól vétel, mint szabály, a kirívóan magas jövedelmek vélhetően a kéz-kezet mos elvét követve váltak a magyar köztulajdonú vállalatoknál gyakorlattá. Közgazdasági kitérő: a puha költségvetési korlátú szocialista nagyvállalat dominanciája jellemezte tervgazdálkodásban nem véletlenül alkalmazták a szigorú bérgazdálkodást.) Ám ebben az esetben is köztulajdonban lévő vállalatokról lévén szó a felsővezetők és a vállalati hierarchia legalján tevékenykedő munkavállalók jövedelme közötti húsz-negyvenszeres különbségek aligha a Durkheim által az erkölcsös cselekvés kritériumaként meghatározott szolidaritást erősítik. 13 (Durkheim moralitás-kritériuma egyébként szociológiai eredetű, és az értékobjektivista kritériumoknál 14 jóval kevesebbet követel.) A másik esetben a jövedelmek csupán háttéralkuk eredményeként szöknek az égig. Ilyenkor a közintézmények teljesen egyértelműen magánelőnyök megszerzésének eszközeivé torzulnak. Ez súlyos moralitási deficitre utal. A morális közhatalom szem előtt tartva persze az általános hatékonysági követelményeket indirekt eszközökkel még a magánvállalatoknál is tenni próbál a szélsőséges jövedelemkülönbségek ellen. A súlyos moralitási deficitet felhalmozó, a közjó helyett klientúrájának érdekeit előmozdító viszont saját maga hozza létre és tűri el ezeket saját vállalatainál. II) Adórendszer Az adórendszer technikai elemei nélkülözik a morális vonatkozásokat. Azt, hogy a kormányzat az államszervezet és a szociális ellátórendszer működéséhez szükséges költségvetési bevételeket milyen adófajták milyen kombinációjával szedi be, tisztán szakmai, azaz a kifejezés eredeti (és jó) értelmében amorális kérdés. (Amint fentebb utaltunk rá, a közpénz kezelése már nem az, ám ez az adórendszertől szempontunkból teljesen független kérdéskör.) Az adórendszernek moralitási dimenzióval is rendelkező elemei ugyanakkor a rendszer működtetőinek kommunikációjában illetve hivatali tevékenységében megjelenő, értékválasztásra utaló kijelentések és intézkedések. Az alábbi példák bizonyítják, hogy e kommunikáció és ezek az intézkedések az elmúlt években enyhén szólva nem voltak mentesek a moralitási deficittől. (Hadjárat a fekete/szürkegazdaság ellen) A közterhek fizetésének elkerülése nyilván nem etikus. Jogos a kormányzati igyekezet, hogy ez a jelenség visszaszoruljon. Ezért a ban, a költségvetést stabilizálandó beindult kampánynak 15 valóságos fiskális kereszteshadjárat volt ez az általános céljai nem vitathatók. Ám az adókat és járulékokat nem viselő jövedelemnek több fajtája ismert. Ezek származhatnak a szürke-, a fekete- és akár a kriminális gazdaságból is. A kormányzati pénzbehajtás differenciálatlanul vette célba ezeket. Sőt a dolog természetéből és az utóbbi kettő látenciájából adódóan a legnagyobb eréllyel az egyébként tisztán üzleti értelemben tisztességes módon, legális szükségletet kielégítő szürkegazdaságot sújtotta. A kampány üzenete és vélhetően kiagyalóinak ér- 13 Erkölcsös, ami a szolidaritást erősíti, ami segít abban, hogy az emberi cselekvést valami más vezérelje, mint a puszta önzés. (Emile DURKHEIM: Sociology & Philosophy, Macmillan, 1974.) 14 Lásd pl. Max Scheler vagy Nicolai Hartmann elméleteit. 15 Igaz, az akkori pénzügyminiszter ennek az ellenkezőjét hirdette. A Figyelőnet júliusi 30-i értesülése szerint A szankciók szigorítását nem az államháztartás helyzete tette szükségessé, hanem a tisztességes piaci szereplők és a lakosság érdekeit kívánja megvédeni a kormány mondta Veres János. 7

8 Kommentár Morális válság tékhierarchiája szerint a vevői megelégedésére, becsületesen, de számla nélkül teljesítő vállalkozó negatívabb figura, mint semmilyen erőfeszítést nem tevő, de egyébként munkaképes segélyezett. Erre az értékhierarchiára lehet következtetni az akkori pénzügyminiszternek, Veres Jánosnak egy nyilatkozatából is: Az elmúlt két évben csökkent az illegálisan forgalmazott cigaretták és üzemanyagok aránya [ ] a munkaügyi ellenőrzések 42 ezer feketemunkást értek tetten. 16 Ugyanő egy másik nyilatkozatában is teljesen differenciálatlanul hivatkozik a feketegazdaság különféle jelenségeire, így számára a fogyasztó egészségére súlyosan veszélyes termék eladója és például a közteherjegy nélkül uborkát szedő napszámos ugyanolyan megítélés alá esik. 17 A pénzbehajtó szemüvegén keresztül nézve ez csakugyan indokolt, ám egy kormánytag, mégha pénzügyminiszter is, nem lehet egyszerű pénzbehajtó, és megítélésünk szerint nem juthat el a szó eredeti jelentése szerinti amoralitásnak erre a szintjére. Ez ugyanis teljességgel ellentétes a csendes többség hartmanni értelemben vett értékérzésével és súlyos morális deficitről tanúskodik. (Vagyonosodási vizsgálat) A fentiekhez szorosan kapcsolódó morális deficit fedezhető fel ebben az esetben is. A vagyongyarapodási vizsgálatok ugyancsak 2006-ban kaptak lendületet. Ekkortól söpörte félre az adóhatóság az ilyen vizsgálatok jogi hátterével kapcsolatos aggályokat. A vizsgálat nagyon komoly fegyvert adott a kormányzat kezébe az adózatlan jövedelmek feltárásához. 18 Ebbe beleértendők a kiemelkedő társadalmi veszélyességű, korrupciós bűncselekményekből származó természetesen adózatlan jövedelmek is. Ezek a bűncselekmények kiemelkedően veszélyesek, hiszen különös erővel roncsolják a közbizalmat. Pontos adatokról itt sem lehet tudomásunk. Mindazonáltal felettébb valószínű, hogy a feketegazdaság elleni kereszteshadjárathoz hasonló morális differenciálatlanság jellemezte ezeket a vizsgálatokat is. Azaz, a két szélsőséget kiemelve, például a jellemzően a be nem vallott, de egyébként értékteremtő és társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységből, illetve a közhatalmi pozícióknak, beleértve a köztulajdonú vállalatoknál viselt pozícióknak az áruba bocsátásából származó értelemszerűen mindkét esetben adózatlan jövedelem pénzbehajtói szempontból azonos megítélés alá esett. Úgy tűnik, hogy a kormányzat az új csodafegyvert csakis bevételei növelésének szempontja szerint vetette be. Feltételezhető, hogy a közélet megtisztításának mindennél időszerűbb feladata érdekében egyáltalán nem. (Az utóbbi évek nagy port kavaró, nyilvánosságot kapott korrupciós ügyei között legjobb tudomásunk szerint egy sem volt, amelynél vagyonosodási vizsgálat nyomán került volna a korrupt közszereplő a hatóság érdeklődésének fókuszába. Pedig ahol korrupció van, ott adózatlan jövedelem is van, s gyakran nem is kevés.) E pontnál érdemes visszautalni lásd: küzdelem a feketegazdaság ellen a csendes többség értékérzésére és az ezt figyelmen kívül hagyó kormányzati döntések rendkívüli morális deficitjére. 16 Népszava július Lásd Veres: 4000 milliárdos a feketegazdaság, Figyelőnet július 6., veres_4000_milliardos_feketegazdasag. 18 Állítólag ban összesen vagyonosodási vizsgálatot végeztek, és ennek alapján csaknem 74,5 milliárd Ft adókülönbözetet tártak föl. 8

9 Török Attila: Egyre távolabb a Jótól ( Feltöltési kötelezettség ) Az adórendszer technikai elemeiben feltárulkozó megannyi etikai probléma vizsgálata egyáltalán nem célunk bár alighanem megérne egy részletesebb elemzést. Az állam moralitási deficitjére utaló egyetlen, kirívó példa azonban idekívánkozik. Ez a könyvelők által csak feltöltési kötelezettségként emlegetett jogintézmény. Ennek lényege: bizonyos adónemekre év közben adóelőleget kell fizetni, és azt még az adóév vége előtt fel kell tölteni a teljes éves bevétel szerint. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, ha a december 20-ig a tárgyévre megfizetett adóelőleg elmarad a tényleges adó 90%-ától. 19 Az intézkedést 2006-ban vezették be, a költségvetési válsághelyzet évében. Akkor ez ügyes húzásnak tűnt, hiszen a válságév mindenáron kozmetikázandó adóbevételeit lehetett növelni az egyébként csak a következő év első hónapjaiban esedékes tételekkel. Jellegzetes, tulajdonképpen pitiáner könyvelési trükk, ami azonban balszerencsés esetben nehéz helyzetbe hozhat vállalkozókat: még be sem folyt bevétel után kell adót befizetniük. Az intézkedés kiagyalóinak morális profilját nem nehéz felrajzolni: a havasalföldi fanarióta adóbérlő hajthatta el martalócainak 20 fegyvereitől védve hasonló ethosztól vezérelve a paraszt utolsó kecskéjét. Ez még a török időkben volt, s egy-egy ilyen adóbérlő mit sem tudhatott arról, hogy tőle nyugatabbra már az úr jobbágy viszonyban is megjelentek valamennyire a kölcsönös méltányosság elemei. III) Önkormányzat (Parkolási rendszer különös tekintettel Budapestre) 21 Elképzelhető, hogy a rendszer felállítása és üzemeltetése valamilyen gazdaságossági számítás alapján előnyösebb kiszervezve outsourcingolva magántulajdonú cégekhez. De kényes kérdésről van szó. Az elszámolások tisztasága, annak meggyőző bemutatása, hogy a befolyt összegek közcélra fordítódnak-e, különösen fontos. Persze önkormányzati üzemeltetés mellett is számtalan lehetőség kínálkozik a visszaélésre. Ám az elszámolás átláthatóságának az üzleti titokra hivatkozó ködbeborítása márpedig magáncégek közbeiktatásával éppen ezt történt súlyos moralitási deficitre utal. Ezt semmilyen, a vélt vagy valós pénzügyi előnyökre hivatkozó érvelés sem tudja feledtetni. Egy, az Alkotmánybírósághoz forduló indítványozó is észrevételezte, hogy a jogviszony a parkoló gépkocsi használója, valamint a fővárosi közgyűlés között jön létre, a díj és pótdíj jogosultja a fővárosi önkormányzat. Mivel a hatáskör átruházására törvényi szabály nem jogosítja fel a fővárosi önkormányzatot, a közigazgatási szerv hatáskörét semmilyen tekintetben nem ruházhatja át az üzemeltetésre létrehozott gazdasági társaságra. 22 Amikor a vélt vagy valós hatékonyság és az átlátható évi XCII. törvény 172. (12): Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. 20 A görög Armatolo/j (armatolosz, felfegyverzett ) szó balkáni, torzult változata. 21 Mondanivalónk érvényességét feltehetően, legalábbis indirekt módon, erősíti az Alkotmánybíróság november 18-i, 109/2008. sz. határozata. Eszerint a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet alkotmányellenes, ezért azt június 30. napjával megsemmisíti. 22 Idézi az AB fenti határozatának Indoklás I. része. 9

10 Kommentár Morális válság ság konfliktusát az átláthatóság kárára oldották föl, ráadásul még a legalitási normákat is megsértették, a közhatalmat erkölcstelenül gyakorolják. A parkolási rendszer sokakat irritál, s az irritáció egyik fő tényezője alighanem az egészséges értékérzés által elutasított, egyértelmű moralitási deficit. A rokkantak számára fenntartott parkolóhelyeken jogosulatlanul parkolókat legújabban rendkívül súlyos, akár Ft-os bírság is fenyegeti. Annak ellenére ez a súlyos, a kéthavi minimálbér összegét közelítő szankció, hogy ennek a szabálytalanságnak az elkövetői nem kis részben jóhiszeműek, gyakran a parkolási jelzések káoszában elveszetten teszik, amit tesznek. Ez a példátlan szigor ennek ellenére első pillantásra még akár valamiféle humanista erkölcsi tartalmat is hordozhat: a főváros kíméletlen a hátrányos helyzetű embertársaik életét nehezítő szabálytalankodókkal. A kérdést továbbgondolva azonban figyelemreméltó diszkrepancia tárul szemünk elé: ugyanaz a főváros mit sem törődik például az akár súlyos betegségük miatt rendszeres kezelésre járókkal, ha halmozott balszerencséjük olyan kórházba kényszeríti őket, melynek környéke fizető parkolási zóna. Fizetniük kell, mint bárki másnak. A lepel így lehullik: nem a rokkantak esetében színlelt humanizmus, hanem a rendszer egészére jellemző kapzsiság, a fentiekben leírt ellenőrizetlen csatornákba áramoltatott közpénz megszerzésének mohó vágya áll a szigor mögött. A diszkrepancia egyben árulkodó jele egy újabb, súlyos moralitási deficitnek. IV) Az állam ellumpenesedése 23 Az állami szervezet működése és az egyén életvitele közötti analógiák talán erőltetettnek tűnnek, ám a moralitási deficit kimutatásában hasznos segédeszköznek bizonyulhatnak. A lumpenproletár fogalmát Marx emelte a köztudatba. Először, érintőlegesen a Kommunista kiáltvány, később, részletesebben a Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája című írásában. Mára a szóösszetétel egyik tagja a proletár a marxizmus eszmei hatásának szinte teljes visszaszorulása miatt kikopott a hazai köznapi szóhasználatból. (Mint ahogyan például az angolszász országokban mindig is csak a szakzsargonban használatos szó maradt.) Azaz, a szóösszetételből kiesett az, ami az osztályharcra utal. Másik tagja, a lumpen 24 némi jelentésváltozáson ment keresztül. Ma már, különösen a konzervatív oldal publikációiban, elsősorban felelőtlenül költekező, fogyasztási hitelek miatt eladósodott, kizárólagosan hedonista életfelfogású, a metaökonomikus értékek hívására soha nem mozduló, alacsony szociokulturális státusú embert takar ez a fogalom. 25 ( A lumpen mindig a máséból, a mások munkájából él, hiszen ő nem dolgozni akar, csak élvezni. 26 ) Másik jelentésrétege is megmaradt, az eredeti, marxi meghatározáshoz közeli tartalommal. Eszerint a lumpen-státusra gyakran jellemző a legalitási normák csekély 23 A kifejezést különféle internetes felületeken már többen használták. Maga a kifejezés tehát nem, csupán a kifejtés mikéntje származik tőlünk. 24 A német szó jelentése: rongy. 25 TŐKÉCZKI László például két írásában is elemzi ezt a magatartásformát és ennek politikai összefüggéseit, illetve történelmi előzményeit: A mai kormánykoalíció társadalmi alapja az erkölcsileg lumpenesedett társadalom, Hitel november; A magyarországi lumpen elit és sajátosságai, Hitel január. 26 TŐKÉCZKI: A mai kormánykoalíció társadalmi alapja 10

11 Török Attila: Egyre távolabb a Jótól tisztelete, az alkoholizmus, a züllött életvitel, a politikai befolyásolhatóság, a nyitott fül a populista hívószó meghallására, a rövidtávú előnyök szerinti választói magatartás, esetleg a szavazat áruba bocsátására. Lassan végéhez közeledő évtizedünk magyar államának működésében jó néhány vonás felfedezhető a fent felsoroltakból. (Néhány másik természetesen még nagyon metaforikusan sem értelmezhető, így a választói magatartással kapcsolatban írottak.) A lumpenesedés megkülönböztető jele, a fogyasztási célú eladósodás mindenképpen. Emlékeztetőül: december 31-én a magyar központi költségvetés adóssága 9224,19 milliárd Ft, azaz 39,2 milliárd euró volt. Ez szeptember 30-ára milliárd Ft-ra, azaz 70,1 milliárd euróra nőtt. 27 Míg ez előbbi a bruttó hazai termék 53,7%-a, az utóbbi annak 76,9% 28 volt. Jóllehet az állami vagyon értékének 2002 és 2008 között feljegyezhető változásáról egyebek mellett az állami vagyonkezelés intézményeinek átalakulása miatt nem rendelkezünk semmilyen adattal, 29 bizonyosra vehető, hogy az adósság növekedésével szemben nem áll több mint 30 milliárd eurós vagyongyarapodás. A lumpenállam egyszerűen felélte a felvett hiteleket. A jövő nemzedékeit nyomorító pénzügyi teherből plazmatévé, tengerparti nyaralás, sokat tudó mobiltelefon és ki tudja, még mi minden lett. A másik, a magyar állam működésében megfigyelhető lumpen-sajátosság a törvényszegő magatartás. Ez elsősorban az állam és intézményei információszolgáltatási kötelezettségének szisztematikus megsértésében érhető tetten. Átadjuk a szót egy újságírónak: három évbe telt, hogy a bíróság végre megfellebbezhetetlenül kimondja: a Központi Statisztikai Hivatalnak ki kell adnia azokat az adatokat is, amelyekkel Magyarország az uniós szervezetek felé szeretne trükközni a költségvetés hiányát illetően. Ez a három év persze bagatell időszak ahhoz a tizenegyhez (!) képest, amíg a mindenkori magyar kormányok hadakoztak Kenedi János történésszel néhány volt állampárti akta kiadása miatt. Kenedi idehaza már kimerített minden jogi fórumot, az állam a jogsértést is vállalta, de nem engedett saját törvényeinek, inkább kétszer is bírságot fizetett, természetesen a mi pénzünkből, hogy aztán a strasbourgi emberi jogi bíróság mondja ki, hogy igenis az állampolgárnak van igaza az állammal szemben, és a magyar kormány ismét kicsengethessen 13 ezer euró büntetést, szintén a mi pénzünkből. Milliókat fizetnek az adóforintjainkból azért, hogy velünk szemben kövessenek el törvénysértést ez megengedhetetlen, a mindenkori hatalmi arrogancia legnyilvánvalóbb formája. 30 Hasonló tapasztalatokról számol be a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Ez a civil szervezet úgy találja, hogy állami intézmények minden rendelkezésre álló jogi eszközt igénybe vesznek, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozniuk a bíróságok által közérdekűnek minősített, tehát a jog szerint megosztandó információkat. 27 Forrás: AKK Zrt. 28 Becsült szám az MNB adatai alapján. 29 Csupán a december 31-i adat ismert: milliárd Ft (forrás: az MNV Zrt szeptember 1-jei sajtóközleménye). 30 KÓSA András: Hétköznapi korrupcióink, Hírszerző december 9., korrupcioink html. 11

12 Kommentár Morális válság Az állam lumpenesedésének igaz, csak metaforikusan értelmezhető további tünete a függés a különféle tudatmódosító szerektől. E szerek megfelelője az egyáltalán nem olcsó sikerpropaganda. Az állami költségvetést éppen az összeomlás közelébe manőverező kormányzat mindenki levelesládájába nyomtatványt pottyant, amelyből kiderül: minden a legnagyobb rendben, az irány jó, a haladás sebes. Igaz, egy alapvető különbség ebben az esetben ugyancsak feltűnő. A lumpenizálódott egyén maga fizeti és magának adagolja az alkoholt vagy a kábítószert. Az állam a megbízóinak a választóknak adagolja és e megbízókkal fizetteti ki. * Befejezésül két gondolat. Az egyik: tudjuk, hogy az állami és a kormányzati működés napi gyakorlatát az erkölcsi idealitást megjelenítő értékek követelményeivel szembesíteni 31 határtalan, már-már szemtelen naivitásra vall. Azonban nem naivak vagyunk, csak úgy hisszük, hogy a kormányzat működésének az erkölcsi idealitással való ütköztetése sajátos, ritkán alkalmazott perspektívát kínál. Olyan perspektívát, amelyből nézve szokatlan élességgel villannak a föl a működés fogyatékosságai, így a kisebb-nagyobb moralitási deficitek. A másik: e felvillanó deficitek vészkiáltásnak is hallhatóak. Választópolgár, vigyázz! Az állami/kormányzati/önkormányzati működés reményeink szerint pontosan leírt, többszörösen előforduló moralitási deficitje értékhiányos közéleti szereplők folyamatos jelenlétére figyelmeztet. Amennyiben a kormányzást mert az is egy hatalmas vagyonkezelési megbízásként értelmezzük, nem megkerülhető a kérdés: rábízható-e vagyonunk, sőt annál több is, satnya értékérzésű, az erkölcsi értékek imperatívuszához süket jelentkezőkre? 31 Nicolai Hartmann megfogalmazásában: az értékek [ ] követelményeket támasztanak velünk szemben. Ellentétben állnak azzal, ami van [ ], és azt kívánják, hogy mások legyünk, mint amilyenek vagyunk, és másként cselekedjünk, mint ahogyan hajlamaink szerint cselekednénk. Éppen ez a normák, parancsok, imperatívuszok értelme: akarnak valamit tőlünk, követelnek, parancsolnak és tiltanak, elvárást támasztanak, tekintélyre tartanak igényt. Ez nyilván nagyon pontosan megfelel annak a szerepnek, amit az életben játszani hivatottak, az irány- és vezérelvek szerepének. (HARTMANN: I. m., 533.) 12

13 Kommentár Morális válság Egedy Gergely POLITIKAI KÖZÖSSÉGÜNK PATOLÓGIÁJÁRÓL KONZERVATÍV OLVASATBAN Egy politikai közösséggel aligha történhet rosszabb, mint hogy nem tud közösségként működni a magyar köztársaság politikai közössége pedig immár régóta épp ezzel a dilemmával küszködik. Ha a rendszerváltás óta eltelt két évtizedről mérleget vonunk, talán semmi sem ad okot több aggodalomra, mint az, hogy a demokratizálódott Magyarországon sem sikerült megteremteni a politikai közösséget előtt, a diktatúra keretei között aligha beszélhettünk politikai közösségről, de ezt a hiányt azóta sem tudtuk pótolni. Sőt most valószínűleg még messzebb vagyunk ettől, mint húsz éve Hogyan gondolkodjanak erről a konzervatívok, akik a politikai közösség állapotának kérdését nem tudják elválasztani a fennálló politikai rend működőképességétől? Kétségtelen tény: annak a demokratikus rendnek, amely hazánkban a rendszerváltás nyomán kialakult, egyre nyilvánvalóbbak a zavarai. Bár a demokrácia aligha nevezhető a konzervatívok által legtöbbre becsült értéknek, a magyar demokrácia minősége a konzervatívok számára is életfontosságú kérdés, hiszen szorosan összefügg a politikai közösség állapotával. A Kommentár 2009/5. számában Körösényi András kitűnő tanulmányban vette sorra és elemezte demokráciánk patologikus vonásait; ez az írás abból a feltevésből indul ki Körösényi megállapításaival egyetértve, hogy demokráciánk patologikus állapotáért végsősoron politikai közösségünk patologikus állapota a felelős. 1 Három kulcstényező A társadalmi rend jó működőképességéért aggódó konzervatív felfogás mint ismeretes nem hivatkozhat az utópisztikus jövő csábító ígéreteire, és nem építheti stratégiáját a szabadság iránti vágyra sem, ugyanakkor mégis rendelkeznie kell (Roger Scruton szavaival) cselekvésre ösztönző erővel és hivatkozási alappal. A neves angol filozófus három olyan kulcsfogalmat jelölt meg e tekintetben konzervatív gondolkodók hosszú sorának a felfogását osztva, amelyek hasonló ösztönző erővel rendelkezhetnek, mint a riválisok népszerű eszméi. Ezek a tekintély, a hűség és a hagyomány mindenekelőtt rajtuk múlik az intézményi rend stabilitása, s ezzel összefüggésben a politikai közösség sorsa is. 2 E sorok szerzőjének az a bevallottan konzervatív nézőpontú, s ezért sokak által nyilván nem osztott meggyőződése, hogy e három feltétel meglétét egyetlen demokrácia sem nélkülözheti, hazánkban pedig e három tényező mindegyikével súlyos bajok 1 KÖRÖSÉNYI András: A magyar demokrácia patologikus vonásai, Kommentár 2009/5., Lásd Roger SCRUTON: A konzervativizmus jelentése, ford. Szabó Péter, Novissima, Budapest, 2002,

14 Kommentár Morális válság vannak. Innen nézve tehát nem is meglepő, hogy a rendszer működésére folyamatosan a diszfunkcionális következmények nyomják rá a bélyegüket, s a közjó helyett sok tekintetben a közrossz politikája érvényesül. A tekintély hiánya A konzervatív gondolkodás dogmatikájában alapvető fontosságú fogalom a tekintély, latin szóval az autoritás, amelyet élesen meg kell különböztetni a puszta hatalomtól. A tekintélyt nélkülöző hatalom csak szánalmas erőszakot szül anélkül, hogy tiszteletet ébresztene. Scruton találó fogalmazásában: hatalom és tekintély egymást keresik, és ha találkoznak, az teremti meg az intézményes rendet. Nálunk viszont a hatalom és a tekintély hosszú idő óta nem találkozott egymással. David Riesman amerikai szociológus a 20. század második felében megkülönböztette az autonóm gondolkodású, saját belső értékei szerint eljáró, belülről irányított egyént a modern társadalom által kitermelt típustól, a kívülről irányított embertől. 3 E termékeny distinkciót alkalmazva bátran fogalmazhatunk úgy, hogy Magyarországon az államszocializmus évtizedei társadalmunk jó részét kívülről irányítottá tették, s ezen a rendszerváltás óta eltelt húsz év sem változtatott, sőt több tekintetben még inkább háttérbe szorította a belülről irányított egyéniségeket. Miért? A folyamat hátterében az autoritás társadalmi méretű hiánya húzódik meg. Joggal figyelmeztet ugyanis Molnár Tamás Az autoritás és ellenségei című művében: tévedés lenne azt gondolni, hogy a kívülről irányított ember fontosabbnak tartja az autoritást, s ahhoz igazodik valójában a belülről irányított személy ismeri el az autoritást, már csak azért is, mert azt ő maga is gyakorolja. 4 Az autoritás a posztmodern társadalmakban mindenütt teret veszített, Magyarországon azonban specifikus tényezők is hozzájárultak ehhez. 5 A század első felének tekintélyelvű politikai törekvései sokak szemében árnyékot vetettek az autoritás eszméjére, az államszocializmus totalitárius berendezkedése pedig teljesen lejáratta az autoritást. 6 A látszat azonban megtévesztő: a diktatúra nem az autoritásra, hanem tulajdonképpeni ellentétére, a nyers (külső) erőszakkal fenntartott alá-fölérendeltségi viszonyokra épül! A tekintélyről írott nevezetes esszéjében joggal hangsúlyozza Hannah Arendt is: súlyos tévedés az erőszakot a tekintéllyel összekapcsolni, összekeverni, s ennyiben a mo- 3 David RIESMAN: A magányos tömeg, Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1983, MOLNÁR Tamás: Az autoritás és ellenségei, Kairosz, Budapest, 2001, A neves politológus, Samuel Huntington már a hetvenes évek közepén felhívta a figyelmet arra, hogy az autoritás forrásai az amerikai társadalom minden szintjén kiapadóban vannak, s ezt összefüggésbe hozta a demokrácia növekvő problémáival. Lásd Michel CROZIER Samuel HUNTINGTON Joji WATANUKI: The Crisis of Democracy, New York UP, 1975, (Huntington hangsúlyozza: The questioning of authority pervaded society. Uo., 76.) 6 A mélyebben fekvő okok mögött tehát, Pesti Sándor más összefüggésben tett találó megállapítását idézve, ott húzódik az egész 20. századi magyar történelem. PESTI Sándor: A magyar demokrácia válsága (?), Kommentár 2006/6.,

15 Egedy Gergely: Politikai közösségünk patológiájáról dern diktatúrákat sem lenne szabad tekintélyelvűnek minősíteni. 7 Igazi autoritása természetesen a Kádár-rendszernek sem volt, a felülről mindent megmondó paternalista politika a kívülről irányított emberekben találta meg a saját bázisát. A felmérések világosan jelezték: Magyarország már a 80-as évekre Európa egyik leginkább atomizált társadalmává vált, amelyet individualizmus, politikai cinizmus és a közügyek iránti teljes apátia jellemzett. E háttér jól magyarázza, hogy miért lúgozódott ki az autoritás gyakorlatilag minden szinten a társadalmat összetartó kötelékekből után pedig a diadalmasan előretörő, s a Zeitgeist, vagyis a korszellem által megtámogatott liberális gondolkodás tette a legtöbbet azért, hogy az autoritás ne foglalhassa el az őt megillető helyet. A politikai tekintély osztozott a vallási és erkölcsi tekintély sorsában. A rendszerváltás időszaka nagy lehetőséget mulasztott el, amikor nem alkotott egy olyan új alkotmányt, amely az autoritás megkérdőjelezhetetlen forrásává válhatott volna. A formálisan is ideiglenes, a régit toldozó-foldozó, még az első szabad választás előtt kihirdetett és számos tekintetben súlyos szakmai kritikával illetett magyar alkotmány alkalmatlannak bizonyult arra, hogy hitelesen foglalja össze a politikai közösség alapcéljait. Ne felejtsük: az alkotmány minősége és a politikai közösség jellege között elválaszthatatlan kapcsolat van. A jeles alkotmányjogász, Szentpéteri Nagy Richárd fogalmazását idézve hatályos alkotmányunk a népköztársaság egykori kvázi-alkotmányának a kitörölhetetlen nyomait viseli, és nem a megoldást, hanem éppen a problémát szolgáltatja. 8 Az Alkotmány így nem tudott az új rendszer szimbólumává válni. A rendszerváltással párhuzamosan megteremtett demokratikus állam sem tudta elnyerni azt a legitimációt, amely az autoritás forrásává avatta volna a 2002 óta folytatott kormányzati politika pedig még tekintélyének maradékától is megfosztotta. A magyar állam autoritás-hiányának és leépülésének a következményeit arra gondolva érthetjük meg igazán, hogy egy társadalmon belül az autoritások természetes módon kapcsolódnak össze, s ha egy kulcsintézmény összeomlik, az a többi autoritására is hatással van: megszakítja az autoritás-láncot. A magyar állam nem véletlenül került az autoritás ellenségeinek a célkeresztjébe: végsősoron ugyanis neki kellene garantálnia a többi intézmény autoritását, erre azonban nem képes. A polgárok nem is mutatnak lojalitást az állam és intézményrendszere iránt: bár sok mindent szeretnének kapni tőle, semmilyen tiszteletben sem részesítik. 9 A túlnyomó többségükben így fel sem merül az, hogy az állammal szemben valójában másfajta kötelezettségek terhelik őket, mint amilyenek mondjuk a piaci szférában keletkeznek. Mindez persze, rögtön tegyük hozzá, elválaszthatatlan attól, hogy nálunk az állam sem a konzervatívok által joggal elvárt személyes jellegű felelősséggel jár el, s így sok tiszteletre nem is szolgál rá. A tekintély, amint arra Balázs Zoltán rámutat, egyfajta ígéretet tartalmaz, s ennek a megtarthatósága mind a két 7 Hannah ARENDT: Múlt és jövő között, Osiris, Budapest, 1995, SZENTPÉTERI NAGY Richárd: A megkerült alkotmány = A körbezárt politika. Elemzések a jelenkori Magyarországról, Méltányosság-könyvek L Harmattan, Budapest, 2008, A TÁRKI legfrissebb kutatása is kimutatta, hogy hazánk a politikai intézményrendszerbe vetett bizalom tekintetében a legrosszabb helyzetű országok között van. Lásd a TÁRKI vezérigazgatójával, Tóth István Györggyel készített interjút a Magyar Narancs november 12-i számában. 15

16 Kommentár Morális válság félen múlik: lényegében a közösség tagjai tisztelettel és engedelmességgel, a vezetői pedig bölcs és korrekt, az anarchiát és a zsarnokságot egyaránt elkerülő kormányzással tartoznak. 10 Nálunk egyik fél sem teszi meg a magáét. Autoritás-hiányos államunk így tehetetlenül sodródik: tükrözi, sőt bővített módon újratermeli társadalmunk működési zavarait. E közegben magának a politikának is elveszett a tekintélye, pedig a közösségnek szüksége lenne erre. Az autoritás hiányának figyelembe vétele nélkül tehát aligha tudjuk megmagyarázni, hogy miért mutat annyi patologikus tünetet a magyar demokrácia. A liberális gondolkodás súlyos tévedésben van, amikor a demokráciát és az autoritást szembeállítja, mintegy egymást kizáró fogalmakként kezelve őket tekintély nélkül ugyanis demokrácia sincs. Az autoritás feláldozásának meg kell fizetni az árát; Magyarországon pedig feláldozták az autoritást. A hűség hiánya A hűség a politikai közösség létének előfeltétele; ez teszi azt többé egyének puszta öszszességénél. Joggal mutat rá Scruton: az emberi állapotból fakad annak szükségessége, hogy az egyén, mielőtt autonóm módon létezne és cselekedne, valami önmagánál nagyobb dologgal azonosítsa magát. 11 Ez a nagyobb dolog az európai fejlődésben tipikusan a nemzet; ahogy Körösényi András és szerzőtársai is megállapítják, Európában a politikai közösség egységévé általában a nemzet vált. 12 Valóban elmondható, hogy a politikai közösségnek természetes azonosulási keretet kínál a patriotizmus. Magyarországon azonban a nemzet nem tudja ezt az integráló funkciót betölteni, ezért a mi társadalmunkban igen gyenge a hűségnek ez a természetes formája. Az önreflexióra nem igazán hajlamos politikai közösségünk a diktatúrától való megszabadulása óta sem nézett szembe azzal, hogy mi is legyen összetartozásának az alapja. Miért nem képes a nemzet a közös hűség tárgyává válni? Mindenekelőtt azért, mert nálunk a nemzet fogalmának a tartalma a mai napig nem tisztázódott, s így ez az eszme nem a kohéziót erősíti; ellenkezőleg, a nemzethez való viszony politikai törésvonallá vált, méghozzá a legélesebbek egyikévé. A törésvonal-elmélet első kidolgozói, Seymour Martin Lipset és Stein Rokkan Nyugat-Európában nem találtak hasonló megosztottságot, hazánkban azonban a nem kellően szervesült modernizációs folyamat gyakorlatilag már a 19. század végére megteremtette ezt a törésvonalat, amely a rendszerváltást követően a nemzeti és a globalista ellentétpárként vált leírhatóvá. 13 A nemzet fogalmának természetesen többféle értelmezése lehet. Magyarországon azonban a nemzetnek sem a közpolgári, sem pedig a kulturális felfogása nem kristályosodott ki: társada- 10 Lásd BALÁZS Zoltán: A politikai közösség, Osiris, Budapest, 2003, SCRUTON: I. m., KÖRÖSÉNYI András TÓTH Csaba TÖRÖK Gábor: A magyar politikai rendszer, Osiris, Budapest, 2003, Az ezzel kapcsolatos érveket részletesebben lásd EGEDY Gergely: Nemzet és modernizáció = UŐ.: Konzervativizmus az ezredfordulón, Magyar Szemle Könyvek, Budapest, 2001,

17 Egedy Gergely: Politikai közösségünk patológiájáról lomtörténeti fejlődésünk sajátosságai miatt a nemzeti lét közpolgári elemei gyengék maradtak, ám a nemzettudat kulturális változata sem tudott harmonikusan kialakulni. A politikai közösség elviekben a ráció és a kulturális identitás alapján egyaránt megszerveződhet, nálunk azonban e tényezők egyike sem bizonyult képesnek a közösségteremtő funkció betöltésére. 14 A vélhetően legtöbbet ígérő megoldás, a kettő valamiféle szintézise pedig még csak nem is körvonalazódott. A rendszerváltást követően így gyorsan egyszerre két tűz közé került a hűség alapjául szolgáló, s a konzervatívok által igényelt patriotizmus: baloldali-liberális irányból maga a nemzeti eszme is könyörtelen és szüntelen támadás célpontjává vált, s ezzel párhuzamosan a radikális jobboldalon harcias nacionalista gondolatok fogalmazódtak meg. Az ilyen eszmék azonban, ahogy erre Scruton is figyelmeztet, nem a hűséget szolgálják, hanem egy fegyverbe hívó ideológiát alkotnak, s így nem is eredményezhetik az intézményes rend stabilitását. 15 (A hűség konzervatív értelmezése megköveteli tehát, hogy a nemzet iránti hűség összeegyeztethető legyen a politikai közösséget fenntartó többi alapértékkel.) A további részletekbe bocsátkozás nélkül megállapíthatjuk: nem lehetséges lojalitás a politikai közösség iránt, ha annak tagjai nem tisztázták viszonyulásukat összetartozásuk alapjához, mert így nem alakulhat ki a szükséges bizalmi közösség sem. Magyarországon a politikai közösség iránt nincs igazán lojalitás. A hagyomány hiánya A hűség fogalmának megértése és elfogadása feltételezi a hagyomány mibenlétének és jelentőségének a megértését is. 16 A tradíció, amelynek elsajátítása a tekintélyen alapul, több a szokásnál vagy a rítusnál: ez a társadalmi tudás nélkülözhetetlen formája, amely a történelmet belefoglalja a szándékba. De milyen történelmet foglaljon a szándékaiba a magyar politikai közösség? A hagyományok akkor képesek hatékonyan erősíteni a bennük osztozók hűségét, ha sikeres múlthoz kapcsolódnak a mi 20. századunk azonban nem sok sikeres tradíciót adott nekünk Történelmünk mely hagyományait kövessük akkor? E kérdés roppant éles formában merült fel már a rendszerváltás hajnalán is ám valamiféle nemzeti konszenzusnak a körvonalai még azóta sem sejlettek fel. A szerencsésebb sorsú országok roppant erős támaszt találnak hagyományaikban, Magyarországon viszont jószerével nem találunk olyan tradíciót, amelyet a politikai közösség egésze elfogad. Ez összefügg azzal, hogy nálunk a történelemhez való viszony éppoly megosztó tényező, mint az autoritáshoz és a nemzeti eszméhez való viszony. A múltra vonatkozó reflexió minden politikai közösség fontos alkotóeleme, a magyar politikában azonban ennél többről van szó: kitüntetett helyet foglal el a történelem ér- 14 Vö. SCHÖPFLIN György: Ráció, identitás, hatalom = UŐ.: A modern nemzet, Attraktor, Máriabesnyő Gödöllő, 2003, SCRUTON: I. m., A hagyományhoz fűződő konzervatív viszonyuláshoz lásd BÉKÉS Márton remek esszéjét: A reformkonzervativizmus lehetősége, Kommentár 2006/6.,

18 Kommentár Morális válság telmezése. Nem túlzás azt mondani, hogy nálunk a politikai hatalomért folytatott küzdelem mindig szervesen összekapcsolódik a múlt értelmezésének és a tradíciók szelektálásának a jogáért való küzdelemmel. A magyar 20. század, amely a baloldalt és a jobboldalt egyaránt bár eltérő módon és mértékben kompromittálta, a hagyományok kontinuitását gyakorlatilag lehetetlenné tette. A rendszerváltás pedig nem volt képes széles körben elfogadott új hagyományt teremteni, mert nem tudta szimbolikusan elhatárolni egymástól a diktatúrát és a demokráciát. A hagyományok hiánya szellemi kényszerpályákra állította közéletünk szereplőit. A tradíciók megszakítottságának következményeként Magyarországon nincs európai értelemben vett számottevő baloldal. A posztkommunista baloldal a rendszerváltás óta nem tudott úrrá lenni súlyos legitimitási deficitjén, s nem tudta beilleszteni magát az európai szociáldemokrata hagyományba. Hatalmi ambícióit így nem tudja mással igazolni, mint az erősen eltúlzott s részben saját maga által kreált szélsőjobboldali veszély elhárításának szükségességével. Az ellenségkép kialakítására irányuló (s abban ki is merülő) stratégia súlyosan deformálja a demokratikus rendszer működését: demokráciánk patológiájának egyik alapvető összetevője a posztkommunizmus fogságában vergődő magyar baloldal. 17 Az államszocialista hagyománnyal kötött kompromisszumba a hazai liberalizmus is beleroppant. De a jobboldal identitása is számos rendhagyó vonást mutat, nem csekély mértékű zavarról árulkodva. A felhasználható honi hagyományokban nem bővelkedő konzervatívok az elmúlt két évtizedben többféle identitásteremtő stratégiával is kísérleteztek, de mindmáig nem sikerült egyértelműen kialakítaniuk a saját, önmagukat mindenki mástól megkülönböztető arculatukat. 18 Így azután, Lánczi András találó megfogalmazásával élve, nálunk a kommunizmus öröksége kövült hagyománnyá a lelkekben. 19 E körülmény viszont nyilvánvaló módon megakadályozta az autoritás és a hűség megerősödését, s azon történelmi hagyományaink újrafelfedezését, amelyek a politikai közösség önteremtését segíthették volna. Így még arra nézve sem alakult ki hagyomány, hogy egyáltalán kik is alkotják a magyar politikai közösséget. Az alapok hiánya Körösényi András demokráciánk patológiájának négy lényeges vonását emelte ki: a politikai felelőtlenség eluralkodását, a pártokrácia uralmát, összefüggésben a túlzott (párt)politikai polarizációval, a korrupció további erősödését és a rendszer legitimitás- 17 Vö. SCHÖPFLIN György: Demokrácia, populizmus és politikai válság Magyarországon, Politikatudományi Szemle 2007/1., Erről lásd EGEDY Gergely: Patrícius és mozgósító konzervativizmus, Magyar Szemle 2006/3 4., részletesebben UŐ.: Political Conservatism in Post-Communist Hungary, Problems of Post-Communism május június. 19 Lásd LÁNCZI András: A kommunizmus mint hagyomány = UŐ.: Konzervatív kiáltvány, Attraktor, Máriabesnyő Gödöllő, 2002,

19 Egedy Gergely: Politikai közösségünk patológiájáról deficitjét. 20 Ez az írás amellett érvel, hogy a három elemzett kulcstényező, az autoritás, a hűség és a hagyomány hiánya (legalábbis nem elégséges mértéke) maga után vonja politikai közösségünk patologikus állapotát, aminek viszont már elkerülhetetlen következménye, hogy demokráciánk is a fentebb jelzett patologikus tüneteket mutatja. Autoritás hiányában a közösségi kontroll intézményei tehetetlenek, a felelősségre vonásnak és az elszámoltatásnak a lehetőségei roppant módon beszűkülnek, tág teret nyitva a politikai felelőtlenségnek és a korrupciónak. A kollektív identifikáció súlyos zavara és a vállalt hagyományok hiánya a hűséget megfosztja forrásától, hűség hiányában pedig nincs, ami a politikai törésvonalak által kiváltott megosztottságot ellensúlyozni tudná. Ilyen körülmények között részekre, egymást diabolizáló táborokra szakad a közösség, s a pártok iránti lojalitás könnyen erősebbé válik a nemzet egésze iránti lojalitásnál. Autoritás és hűség nélkül pedig aligha élvezhet legitimációt politikai rendszerünk s e pontból kiindulva jól magyarázhatók demokráciánknak azon patologikus vonásai, melyeket Körösényi András joggal emelt ki. Ismerünk példákat a történelemből, amikor az állam nem épül valóságos politikai közösségre; nálunk a kettő elszakadt egymástól. A hatalom intézményrendszere mögött nincs igazi politikai közösség, az utóbbi viszont úgy érzi, hogy nincs állama. Autoritás, hűség és hagyomány a lehető legszorosabban összetartozik, és egymást feltételezi: hiányuk a politikai közösséget s ezáltal közvetve a demokráciát is az alapjaitól fosztja meg. Magyarország esete igen egyértelműen dokumentálja ezen összefüggés érvényességét. Feketetó 20 KÖRÖSÉNYI: I. m.,

20 Kommentár Magyar alakok Balázs Péter A VALÓSÁGOS SZABADSÁGNAK IGAZ ÉRTELME Martinovics Ignác Oratio ad proceresének eszmetörténeti vizsgálata A szabadság lényege: nem hinni a múlt szentségében (Lord Acton) A korábbi nemzedékek nagy történészeinek köszönhetően tisztában vagyunk az 1780-as, 1790-es években egymásnak feszülő politikai erők gondolkodását meghatározó alapelvekkel, a közöttük fennálló erőviszonyokkal és a század utolsó évtizedének viharos és fordulatos eseményeivel is. Véleményem szerint azonban a kutatás némileg adós maradt a korszak kulcsszereplőinek tolla alól kikerülő fontosabb munkák politikai-eszmetörténeti elemzésével, s az európai politikai gondolkodás kontextusában való elhelyezésével. 1 A felvilágosodás korszakának háttérbe szorulása ugyanis azt jelenti, hogy nem fordítunk kellő figyelmet a magyar politikai gondolkodás hagyományának olyan fontos építőkockáira, amelyek pedig igen megtermékenyítőleg hatottak utókorukra is 2 méltatlanul felejtettük el őket (pontosabban fogalmazva: méltatlan, hogy csak címükre és slágvortokban összefoglalt tartalmukra emlékszünk). Ezzel szeretném is letudottnak gondolni a kötelező penzumot: bár az 1790-es évek és a reformkor között fennálló kontinuitással kapcsolatos viták nem érdektelenek, Miskolczy Ambrus összefoglalásából számomra elsősorban mégiscsak az derül ki, hogy a huzakodás elsősorban metaforák felett zajlik, s így végsősoron eldönthetetlen marad. Feltűnő továbbá a perspektíva némiképp teleologikus volta: mintha a magyar felvilágosodás nagyjai csak annyiban lennének érdekesek, amennyiben megelőlegezik (a maguk tökéletlen módján) a nemes utódok küzdelmeit. A korszak írásaihoz eszmetörténeti szempontból közelítve az az érzésünk támadhat, hogy még nem kellőképpen tisztázott az 1790-es évek jeles politikai gondolkodóinak filozófiai háttere, pontosabban szólva a felvilágosodás alapvetően egységes, ám mégis sokszínű és sok irányzatot felölelő filozófiáján belül elfoglalt pozíciójuk. Röviden szólva: jelen írásban nem a reformkor perspektívájából visszatekintve, hanem saját kora kontextusában, illetve néhány örök politikai filozófiai kérdés mentén próbálom olvasni Martinovics Ignác egy 1790-es röpiratát. 1 Ígéretesnek tűnik Kovács András Ákos és Szűcs Gábor Zoltán tanulmánya a Korall 35. számában, ám jelen írásomban nem cambridge-i ihletettségű diszkurzuselemzéssel, hanem hagyományos eszmetörténeti vizsgálódással próbálok közelíteni a tárgyalt szöveghez, némiképp felbátorodva Jonathan Israel diszkurzus-ellenes módszertani javaslatain (ezekről lásd rövidesen megjelenő recenziómat az Aetasban): Martinovicsot tehát nem különböző beszédmódok használójaként, hanem a radikális felvilágosodás híveként próbálom láttatni. 2 Vö. KECSKEMÉTI Károly: A magyar liberalizmus, , Argumentum, Budapest, A jeles történész arra hívja fel figyelmünket, hogy a reformkor liberális reformeszméi milyen mélyen gyökereznek az ben aktív nemzedék eszméiben. A kontinuitás kérdésének historiográfiai áttekintéséhez lásd MISKOLCZY Ambrus: A felvilágosodás és a liberalizmus között, Lucidus, Budapest,

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.

1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért. 1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

L. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok

L. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló T/363 számú törvényjavaslatról 2010. augusztus 30-én és 31-én benyújtott módosító javaslatokról A TASZ továbbra is

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára I. Botrányos esetek a Budapesti Békéltető Testület 2014. első félévéből A Budapesti Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) 2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN

A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Kornai János hozzájárulása a modern közgazdaságtanhoz Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Kar A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Chikán Attila Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Zsolt Péter Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Láthattunk az elmúlt 20 évben olyan Soros pénzből fizetett választási részvételre felszólító plakátot, ahol csak magyar liberális megmondóemberek

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A Párbeszéd Magyarországért kiadványa

A Párbeszéd Magyarországért kiadványa A Párbeszéd Magyarországért kiadványa A Párbeszéd Magyarországért meggyőződése, hogy nincsenek másodrangú állampolgárok. Mindenkinek joga van a létbiztonsághoz. Ezért a PM teljes vállszélességgel kiáll

Részletesebben

A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása

A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása 1. Az adatkezelő jogos érdeke: Az érintettek köre: a Partner kártya és Multipont Programban

Részletesebben

Társadalmi Etikai Kódex

Társadalmi Etikai Kódex Társadalmi Etikai Kódex Magunkért Mozgalom 2017. április 30. A Kódex célja A Kódex azokat az értékeket és magatartási normákat foglalja össze, amelyeket elvárhatunk a mai kor emberétől, származástól, nemtől,

Részletesebben

EY EMEIA Visszaélési Felmérés

EY EMEIA Visszaélési Felmérés EY EMEIA Visszaélési Felmérés 2017 Április The better the question. The better the answer. The better the world works. A bizonytalan üzleti környezet kihívása 1. oldal EY EMEIA Visszaélési Felmérés 2017

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a meghívást és köszönöm a lehetőséget, hogy, mint a magyar civil társadalom egyik képviselője és mint politológus kifejthetem a véleményemet a Magyarország

Részletesebben

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA KAMPÁNYKORRUPCIÓ A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az

Részletesebben

FELADATELLÁTÁS ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS

FELADATELLÁTÁS ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS FELLEGI MIKLÓS 1 Új finanszírozási és helyi adórendszer: Élet az adósságkonszolidáció után A tanulmány a helyi adók szerepét, jelentőségét vizsgálja az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Arra

Részletesebben

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Készült az Európai Bizottság Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága számára

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Egy kis kommunikáció

Egy kis kommunikáció Egy kis kommunikáció A kommunikáció alapvető fontosságú a szervezeten belül, ezért mindenképp indokolt a szervezeti vonatkozásaival foglalkozni, és föltérképezni az információ belső áramlását. A belső

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ

IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ Együtt vigyáz(z)unk a pénzére! 2009 TARTALOM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Mi a betétbiztosítás feladata és miért fontos az Ön számára? 2. Kik tartoznak a betétbiztosítási rendszerbe?

Részletesebben

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV október

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV október sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2004. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT.

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Hatályos: 2015. július 1. TARTALOM BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.

GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18. GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP UTCAI SZOCIÁLIS MUNKÁT MŰKÖDTETŐ ÉS BEFOGADOTT SZOLGÁLTATÓK FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZATHOZ

PÁLYÁZATI ADATLAP UTCAI SZOCIÁLIS MUNKÁT MŰKÖDTETŐ ÉS BEFOGADOTT SZOLGÁLTATÓK FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZATHOZ Pályázati azonosító: Főigazgatóságra érkezés dátuma: Iktatószám: PÁLYÁZATI ADATLAP UTCAI SZOCIÁLIS MUNKÁT MŰKÖDTETŐ ÉS BEFOGADOTT SZOLGÁLTATÓK FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZATHOZ A pályázati űrlapot

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.04.04. szerda A civil társadalmat erősítené az EU a keleti partnerországokban Komoly előrelépések az EU keletei partnersége terén Túllőhet a célon az EU szigorú termékcímkézése Nemzeti Eszközkezelő

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben