A faipar fejlesztéséről MOSONYI ISTVÁN főigazgatóhelyettes

Átírás

1 A faipar fejlesztéséről MOSONYI ISTVÁN főigazgatóhelyettes Az ország faellátása a népgazdaság legnehezebb feladatai közé tartozik, mert hazai faanyag-forrásaink nagyon szűkek, bővítésükre csak korlátozott lehetőségeink vannak. Brdeinket főleg lombos állományok alkotják, tűlevelű csak 6,5 százalék. A lombos állományon belül is vannak hiányoságok. Viszonylag nagy helyet foglal el, de kevesebb és gyengébb minőségű iparifát ad a cser és alacsony a százaléka a gyorsan növő és értékes iparifát biztosító nyár fajtáknak. Növeli a faanyagellátás problémáját az a körülmény, hogy szükségletünk majdnem felét import útján kell fedeznünk. A faanyag az import anyagok között az egyik legsúlyosabb tétel. Az elmúlt évek során a beszerzés lehetősége baráti országokból csökkent, tavaly már az importálandó faanyag közel felét tőkés országokból voltunk kénytelenek beszerezni. A beszerzést nemcsak népgazdaságunk teherbíró képessége korlátozza, hanem az általános európai fahiány is. A hazai forrásból származó lombos iparifa (bányászati fa, papírfa és széldeszka rönk nélkül) mennyisége előreláthatólag az alábbiak szerint nő: m Ebből rönkfa, amelyet az OEF. fűrész- és lemezipar dolgoz fel: m Összesen Ezenkívül fűrész- és lemeziparunk dolgoz fel évenként változó mennyiségű, 1956-ban összesen köbméter fenyő- és 5000 köbmétert kitevő, főleg okúmé- és mahagóni import lombfát. Amíg az ország lombosfűrészáru szükségletét az OEF. fűrész- és lemezipara túlnyomórészt kielégíti, addig a fenyő faanyagokban éppen megfordítva, több mint 90 százalékát importból tudjuk csak biztosítani. Az első ötéves terv időszakában a fűrész- és lemezipar munkája némileg javult, népgazdaságunk más területeihez viszonyítva azonban a rendelkezésre álló rönkfát elavult gépekkel és módszerekkel, a kapitalisták által ötletszerűen telepített üzemekben magas önköltséggel, alacsony termelékenységgel dolgozta fel. Ilyen helyzetben tehát a fűrész- és lemezipari termelés kapacitásának és színvonalának emelése nagyon sürgős.

2 Ennek révén faanyagmegtakarítás érhető el, ami több tainyagot jelen országunk faellátásában. A fentiekben vázolt helyzet felszámolása érdekében hozta a Minisztertanács a 3009/1955. számú, a faipar fejlesztéséről szóló határozatát, mely a második ötéves terv időszakára feladatunkká tette meglévő üzemeink korszerűsítését és új üzemek létesítését, a fának más anyagokkal való helyettesítését és általában a faanyaggal való takarékosságot. A 3009/1955. számú minisztertanácsi határozatban megszabott feladatokat a faipar dolgozói és vezetői értekezleteken vitatták meg. A vállalatok a fejlesztési tervet üzemeikre külön-külön lebontották, kiegészítve azt a dolgozók javaslataival. Az így kidolgozott feladatokat már be is építették az évi beruházási és felújítási terveikbe. A határozat megjelenése óta eltelt idő alatt a vállalatok és az OEF. általában a MT. határozat alapján végezték munkájukat. A 3009/1955. számú MT. határozat végrehajtása és a további feladatok a határozat fejezeteinek megfelelően az alábbiakban foglalhatók össze: A fűrész és lemezipar fejlesztése érdekében teendő intézkedések A Minisztertanácsnak a faipar fejlesztéséről szóló határozata feladatunkká tette meglévő üzemeink korszerűsítését és a forgácslap- és farostlemezipar megteremtését. A második ötéves tervben fel kell építeni a Mohácsi Farostlemezgyárat, meg kell valósítani a Hárosi Falemezművek rekontsrukcióját, a szombathelyi és szolnoki faipari kombinátot; a korszerűsítések, bővítések, az elavult technológiák felszámolását, az új létesítmények a hulladékból való farostlemez- és forgácslapgyártás megvalósítását, ezen keresztül a faanyagbázis bővítését; több, jobb és olcsóbb fatermék biztosítását. A minisztertanácsi határozatban szereplő új létesítmények gyártmányait az alábbi számok szemléltetik: Mohácsi Farostlemezgyár Hárosi Falemezművek.. Farostlemez Faforgácslap Műfaidom Fürészáru Rétegelt falemez to m 1 m 3 nr' m s Beruházás Beruházás Beruházás Beruházás Beruházás előtt után előtt után előtt után előtt után előtt utáni Szombathelyi Faipari Kombinát !) Szolnoki Faipari ;i A második ötéves terv időszakában a költséghatáron aluli beruházásokra is jelentős összeg áll az ipar rendelkezésére, melynek felhasználását az OEF. saját hatáskörében szabályozhatja. A keret megállapítása időpontjában a vegyesfaipari vállalatok még nem tartoztak az OEF. felügyelete alá, következésképpen azok igénye ebben az összegben még nem szerepel. A limiten aluli beruházások közül jelentősebbek a Nyugatmagyarországi Fűrészek franciavágási üzemének korszerűsítése, valamint a szegedi

3 üzemek összevonása. A franciavágási üzem korszerűsítése és bővítése folytán a jelenleg 8000 köbméter évi kapacitású, egykeretes fűrészből évi köbméter kapacitású, kétkeretes fűrészt építünk megfelelő lakóépületekkel együtt. Megoldódik továbbá a telepnek az erdőgazdasági rakodóktól való függetlenítése is. A Szegedi Falemezgyár és fűrészüzem összevonását indokolttá teszi az, hogy a szegedi, tiszaparti fűrészüzem rönktere alig 1 2 napi rönkmennyiség befogadására alkalmas és a rönkök tárolása a kb. 6 km távolságra fekvő úgynevezett külső rönktéren történik. A kettős manipuláció és jelentékeny távolságú szállítás miatt a fűrész aránytalanul magas önköltséggel dolgozik. Tekintettel arra, hogy a lemezgyár területe a közvetlen szomszédságban fekvő területtel bővíthető, kézenfekvő a fűrésztelepnek a lemezgyár területére való helyezése. Ezzel az áthelyezéssel 20 Ft/mMténti önköltségcsökkentés érhető el. Az új fűrésznek a kapacitást mivel az a furnér feldolgozásra nem alkalmas rönkanyagot fogja felhasználni a jelenlegi kapacitással szemben csak köbméter évi feldolgozásra kívánjuk tervezni. E nagyobb beruházásokon kívül a többi üzem korszerűsítése is szükséges. Sorrendiségét az dönti el, hogy melyik üzemben milyen várható eredményjavulás biztosítja leghamarabb a beruházás megtérülését. Az ipar a legszükségesebb építkezések mellett termelő gépeket kizárólag olyanokat szerez be, amelyek a vállalati fejlesztési tervekben, mint legdöntőbbek szerepelnek. így többek között beszerzésre kerülnek keretfűrészek, hámozógépek, élragasztó gépek, hengerszárítók, parkettagyalugépek, fűrészélesítők és fogterpesztő automaták stb. A termelőgépek mellett a termelés folyamatosságát elősegítő és biztosító egyéb berendezéseket is akarunk beszerezni. így a rönk- és készáru terek vágányhálózatának bővítését tervezzük, a fűrészcsarnokok belső anyagmozgatását biztosító gépeket, valamint a tervszerű megelőző karbantartáshoz szükséges gépeket és eszközöket, továbbá a termeléshez szükséges gőz- és villamosenergia csökkentését elősegítő berendezéseket kívánunk beszerezni. Azokat a berendezéseket, amelyek a dolgozók egészség- és balesetvédelmi szociális és kulturális igényeit szolgálják, a rendelkezésre álló keretből szintén kellőképpen biztosítani fogjuk. Takarékossági intézkedések A fejlesztési határozat az OEF. részére előírta, hogy gazdaságosabb fafelhasználásra törekedjen. Csökkenteni kell a fának tüzelési célokra való felhasználását. Már évben meg kell teremteni a hámozott belsővel készülő bútorlap gyártásának feltételeit úgy, hogy annak minősége a lécbetétes bútorlappal egyenértékű legyen, össze kell állítani a színesfémekhez hasonlóan a faanyagfelhasználásra vonatkozó tilalmi listát. Ki kell dolgozni ezenkívül a minőségi listát is, amely előírja, hogy egyes gyártmányokhoz milyen minőségű fát szabad felhasználni. Felül kell vizsgáltatni a faanyagból készült gyártmányok méreteit. Szükségszerűen át kell dolgozni felesleges túlméretek csökkentése mellett a fűrészáru szabványokat. E feladatokra vonatkozó határozat megvalósítása érdekében már eddig is történtek intézkedések. A MT. irányelvének megfelelően 1956-ban az évi felhasználási terviben a tűzifát már 8000 vagonnal csökkenteni lehetett. Meg kell említeni

4 itt is, hogy ezen a téren még igen nagy lehetőségek vannak. A további csökkentés előfeltétele az, hogy kellő mennyiségű egyéb tüzelőről és ehhez szükséges berendezésekről gondoskodjunk. Pl. kazánokról, stb. Az erdőgazdaságok a tűzifatermelés csökkentése következtében az iparifakihozatalt emelni tudják. Az anyagtakarékosság fokozása érdekében a hulladék jobb kihasználásával az OEF. faipari vállalatai m 2 18 mm-es parketta gyártásához szükséges parkettalécet állítottak elő a múlt esztendőben, ami lehetővé tette a vékonyabb parketta alkalmazása révén nagyobb terület burkolását. Ezenkívül évi kb m 2 20 mm-es parkettaléc gyártását tervezzük be. Ennek legyártása biztosítására két garnitúra parkettagyártógép kerül behozatalra. Az évben megkezdtük és a további években folytatni fogjuk mintegy évi m 2 parkettázáshoz megfelelő gyengébb minőségű burkoló lapanyag gyártását ben megalapoztuk a hámozott belsős bútorlapgyártás előfeltételeit. A lécbetétes bútorlap arányát a hámozott belsővel gyártott bútorlaphoz viszonyítva a következő táblázat szerint növeljük: Bútorlap évi évi t e r v 63,6 0/ Hámozott belsős 36,4 /o 0/ /o 53,3% 46,7% A közelmúltban dolgoztuk ki és rendeltük el a gyufásdoboz bel dobozának nyárfa helyett bükkfával való helyettesítését, ezen túlmenően a lemezgyárakban keletkező furnérhulladéknak erre a célra való felhasználását, melynek révén évi 2000 köbméter rönk megtakarítását várjuk. Hulladékból nagy mennyiségű gyümölcsládát, ládasarkokat, kévekötő lécet, stb. gyártott az elmúlt évben a fűrész- és lemezipar. A hulladékanyagok fokozottabb felhasználása révén a csornagoló-anyagoknál az alábbi táblázat szerint tervezzük a második ötéves terv anyagfelhasználását: Ládaipari V. által gyártandó csomagolóeszköz m 3 -ben Fából készült ládák mennyisége Fenyőt helyettesítő anyagokból gyártott láda (átszámítva tényleges faládára) farost, forgácslemez stb A faipari szabványok méret-felülvizsgálására és annak alapján új szabványok alkalmazására még nagyobb mértékben nem került sor. Előmunkálatként az erdészeti termékek szabványainak a felülvizsgálatát megkezdtük. Fentieken túlmenően az anyagtakarékosság terén már az elmúlt év folyamán konkrét eredmények mutatkoztak iparunkban. A fűrészelési technológia korszerűsítésével a fűrészáru kihozatali 63,4 százalékról 66,1 százalékra emeltük, ez 8730 köbméter rönkfamegtakarítást eredményezett. Megkezdtük a rönk- és anyagterek rendezését. Szervezettebbé tettük a hulladékanyagok feldolgozását.

5 Lényegesen megjavult az erdőgazdaságok és a fűrész- és lemezipari vállalatok között az együttműködés, azonban még nem oldottuk meg a cser időben való feldolgozását és emiatt cser-készleteink egy része részleges minőségi romlást szenvedett. Nem tartottunk lépést a termelés szükségletével a gőzölési kapacitás bővítése terén sem. Hasonló a helyzet a fülledékeny anyag vízelárasztással való tárolásával is. A fülledés és egyéb romlásmentes feldolgozásának az is feltétele, hogy az ilyen anyagokat a termelés után hamarosan feldolgozzuk. Ehhez azonban a felhasználók folyamatos és egyenletes kielégítése érdekében tartalék készletekkel kell íendelkeznünk. Ezzel elérjük, hogy szárazabb, jobb és olcsóbb anyagot adunk népgazdaságunknak. A fűrésziparnál olyan műszaki intézkedések szükségesek, amelyek egyrészt a kihozatal- és minőségjavítás további fokozására, másrészt a teljesítmény növelésére alkalmasak. Ezek közül új vágástechnológia bevezetését, vékony fűrészpengék alkalmazását, az előrajzolás széleskörű bevezetését és a hulladékanyagokból készíthető termékek feldolgozásának tervszerűbbé tételét irányoztuk elő. A teljesítményfokozás terén a TMK. intézményesítése szükséges, valamint az egyes gépek szerszámsebességének megfelelő beállítása. Ezek mellett az intézkedések mellett a gyártástechnológiákat is tovább kell fejleszteni, elsősorban a folyamatos gyártás megvalósításának irányában. Ennek a tervezése folyamatban van. Az iparvezetés számára pedig hatékonyabb mutatórendszert szándékozunk kidolgozni, amely a termelésben mutatkozó esetleges zavarokra idejében felhívja a figyelmet. A termelés színvonalának további javítása érdekében a művezetők és szakmunkások rendszeres képzését irányoztuk elő. Egyéb intézkedések A határozat idevonatkozó fejezete a fűrész- és lemezüzemekben olyan pénzügyi és tervezési rendszer bevezetését rendelte el, amely arra kell, hogy ösztönözze a vállalatokat, hogy a beérkezett rönkből a legnagyobb értékű termeivényeket állítsák elő, a hulladékot maximális mértékben használják fel. Előírja továbbá a határozat a fűrész- és lemezipari szakmunkás, műszaki vezető, mérnök-továbbképzést, valamint az iparitanuló kérdés megoldását, a fűrész- és lemezipar bérkérdésének rendezését, az üzemek törzslétszámának kialakítását, felkészülését a farostlemez és forgácslap gyártmányok bevezetésére. Mindezek érdekében előírta a Faipari Kutató Intézet és ERDŐTERV műszaki megerősítését a faipar nagyberuházásait ellátó beruházási vállalat szervezését, amely az összes jelentősebb faipari beruházást elvégzi. Lehetővé és szükségessé tette szakemberek külföldre küldését a fejlett technológia tanulmányozására. A meghatározott feladatok közül évben többet végrehajtottunk, míg más feladatokat csak előkészítettünk. A hulladékanyag fokozottabb feldolgozását évben 5 millió Ft termelési értékben a faipari vállalatok termelési tervében is kötelezően előírtuk. Folyamatos intézkedésekkel a hulladékfeldolgozást még másfél százalékkal fogjuk növelni. Igazgatóink részére átmeneti megoldásként, meghatározott időközökben és napokon a legfontosabb pénzügyi, technológiai, szervezési, tervezési stb. témákban tanfolyamot szerveztünk. A jövőben újabb tanfolyamokat kell szerveznünk két hét, vagy esetleg egy-

6 hónapos időtartommal. Megszerveztük 1955-ben 31 fővel 1 hónapos időtartammal a faipari mérnökök továbbképzését. Ugyancsak megindult évben 193 fővel a faipari művezetők továbbképzése. Az iparitanuló képzés 1956-ban az MTH. szervezésével 40 fővel kezdődik. Megegyezés jött létre a Földművelésügyi Minisztérium és az Erdőmérnöki Főiskola szerveivel a faipari felsőoktatás ügyében. Ennek alapján új fakultás létesítése révén a faipari mérnökképzés megindulhat rövidesen. Ma is fennállnak munkaerő és szakember biztosítása terén a nehézségek. Ennek egyik oka, hogy e téren tett intézkedéseink gyakorlatilag még nem oldották meg a fűrész- és lemezipari dolgozók bérhelyzetét. Emiatt az egyes üzemeknél a tervezett létszám feltöltése és a szükséges törzslétszám kialakítása még hiányokat mutat. Ezt jellemzi a fűrész- és lemezipar IV. n.^évi 13,5 százalékos változásmutatója is. Az országos normarendezés keretén belül a fűrész- és lemezipari vállalatoknál végrehajtott normarendezés igen kismértékű volt, az így megtakarított béralapot az alacsony keresetekre való tekintettel nem zároltuk és lehetővé tettük, hogy a vállalatok azt anyagtakarékossági premizálásra felhasználják. A leghelyesebb bérezési rendszer kialakítására külön bérezési bizottságot alakítottunk. A bizottság jelentésének végleges értékelése után a határozatnak megfelelően minisztertanácsi előterjesztést készítettünk. Hogy további anyagmegtakarítást és javuló munkát érhessünk el, elsősorban a gépmunkásokat, a hossztoló és osztályozó munkásokat kell prémiumban részesíteni. Fűrész- és lemezipari munkások munka- és védőruha rendszere elavult, több új munkagép kezelőire vonatkozóan nem intézkedett. E hiányosság kiküszöbölésére utasítás-tervezetet dolgoztunk ki. A külföldi tanulmányutakra egyelőre csak két-két mérnököt küldtünk ki a Német Demokratikus Köztársaságba, illetőleg Nyugat-Németországba. Még ez év során két mérnököt küldünk a baráti országokba a farostlemez és forgácslap gyártás tanulmányozására, mintegy félév időtartammal. A Faipari Kutató Intézet megfelelő képzettségű kutatókkal, illetőleg tervezőkkel való megerősítése még nem történt meg, folyamatban van. Az új feladatoknak megfelelően sokkal inkább műszaki alapokra kell helyezni tervezési módszerünket. Az elmúlt két évben a tervezés egyszerűsítése terén értünk el jülentős eredményeket. Hiba azonban, hogy nem fordítottunk kellő gondot az egyes vállalatoknál az anyagkihozatal terén megfelelő műszaki normák alkalmazására és elhanyagoltuk a műszaki fejlesztési tervek jelentőségét. Ez azzal jár, hogy üzemeink elsősorban új beruházásokból kívánták munkájukat megjavítani és nem érvényesül a belső erőforrások feltárásával a munka jobb megszervezése és megjavítása. A tervezések során elsősorban az anyagkihozatal emelését tartottuk szem előtt, nem fordítottunk ugyanolyan gondot a termelékenység emelésére és az önköltség csökkentésére. Biztosítani kell a tervezéssel azt, hogy a rönkanyag mindenkor a népgazdasági szükségletekhez mérten és a szükséglet felmerülésének időpontjában az ipar rendelkezésére álljon. Ehhez törzskészlet kialakítása szükséges. A törzskészlet kialakítását megkezdtük, erre használjuk fel a kihozatali százalék vagy megtakarított anyagmennyiség nagy részét. növelése révén termelt

7 A Faipari Tudományos Egyesülettel az együttműködést kiépítettük, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztályával azonban eddigi kapcsolataink nem kielégítőek. Megoldandó feladat a favédelem kérdésének intézményes rendezése. Ennek érdekében a további tervszerű munka szükségessé teszi, hogy az O. T. és az illetékes minisztériumok az erre vonatkozó rendeleteket vegyék sürgősen felülvizsgálat alá. A fűrész- és lemezipar korszerűsítése, valamint technológiájának továbbfejlesztése révén a kihozatalt az évi 63,4 százalék, valamint évi 66,1 százalékhoz képest 1960-ra 70 százalékra tervezzük emelni, ami a hulladékanyagból termelhető árukkal együtt kb köbméter anyagtöbbletet jelent. A faiparban a termelési gazdaságossági mutatókat javítani, az önköltséget kb. 5 százalékkal csökkenteni, a termelékenységet pedig iparáganként változóan százalékkal emelni kell a második ötéves terv időszakában. A feladatok szépek és nagyok, megoldásuknak nagy része a faipar dolgozóira vár. Tőlük várja a párt, a kormány, hogy a faipar évtizedes lemaradását a második ötéves terv során nagymértékben behozzák. A faipar dolgozóinak eddigi munkája egyik biztosíték arra, hogy a célkitűzéseket maradéktalanul végrehajtjuk, új feladatok megoldását vállalhatjuk faiparunk, népgazdaságunk és dolgozó népünk még több, jobb és olcsóbb faanyaggal való ellátása terén. Az iparifakihozatal emelésének kérdéséhez HUSZÁR KXDRB, KAT APÁN W ALTÉR és KISS MIKLÓS erdőmérnökök Második ötéves tervünk irányelvei az iparifakihozatal százalékra való emelését tűzik ki feladatul. A kérdést behatóan tanulmányoztuk s ennek alapján véleményünk az, hogy ilyen kihozatal esetén is a tűzifában még igen jelentős mennyiségű olyan anyag marad, amelyből megfelelő technológiával rövid fa- és félgyártmányt (szelvényárut) lehet előállítani. A tűzifának fa- és félgyártmány termelésre való fokozottabb felhasználási lehetőségét eddig főképpen azért nem ismertük fel, mert annak jelentős része hasított alakban került forgalomba s ebben a formájában nem volt szembetűnő az a lehetőség, hogy jó részéből, fűrészen, kisebb méretű szelvényáru állítható még elő. Elgondolásunk korábbi megvalósításának gátja volt továbbá az, hogy a. megelőző helytelen faárpolitika következtében egyes alacsonyabb rendű iparifa választékok értéke a tűzifa ára alatt maradt, s ilyen körülmények között kisipari jellegű és azért költségesebb, alacsonyabb kihozatali százalékot biztosító és gyengébb minőségű, - kisméretű szelvényáru termelése nem lehetett gazdaságos. Megállapítottuk és azt mind elméleti számításokkal, mind gyakorlati munkával beigazoltuk hogy 12 cm-nél vastagabb és hasogatás nélkül, gömbalakban, 1 méteres hosszban termelt tűzifa jelentős részéből bányászatunk részére