KITEKINTŐ ELEMZÉSEK. Ablak a világra. Csehország választ május 25.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KITEKINTŐ ELEMZÉSEK. Ablak a világra. Csehország választ 2010. 2010. május 25."

Átírás

1 KITEKINTŐ ELEMZÉSEK Csehország választ 2010 Ablak a világra május 25.

2 Írták: Marx Anna Nagy Gergely Pásztor Bianka Szerkesztette: Feledy Botond lapigazgató Marx Anna rovatvezető Kiadja a Kitek Média Kft, felelős kiadó: Feledy Botond, lapigazgató A Kitekintő nem foglal állást politikai kérdésekben, ezért a cikkekben közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Az egyes cikkekben megfogalmazott elemzések, előrejelzések a szerzők magánvéleményei, azok pontosságáért, illetve megbízhatóságáért a Kitekintő semmilyen felelősséget nem vállal. Budapest, május 25. Kitek Média Kft Minden jog fenntartva

3 Tartalom Beköszöntő... 4 Bevezetés: Közép-Európa választ... 5 Tumultus a jobboldalon... 7 A cseh baloldal: remények és dilemmák Romapolitika Csehországban Rég nem látunk ilyen durva kampányt Kemény dió lesz a kormányalakítás

4 Beköszöntő Tisztelt Olvasó! A Kitekintő elemző füzeteinek negyedik részéhez érkeztünk, ezúttal a csehországi választásokról állítottunk össze Önnek egy áttekintést. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezúttal egy kelet-európai országban zajló kampányról számolhatunk be, hiszen ez sok szempontból nagyon közel esik a hazai tapasztalatokhoz, problémákhoz és helyenként a magyar gondolkodáshoz. Ahogy az első anyagból is kiderül, idén Közép-Európában számos választásra fog még sor kerülni, amelyek nem kis mértékben befolyásolhatják a magyar kormány szövetségesi struktúráját és külpolitikai mozgásterét, erőforrásait. Éppen ezért bízunk abban, hogy az alábbi elemzések segítséget nyújtanak a cseh választások körüli események jobb megértéséhez. Mint mindig, most is várjuk észrevételeiket, megjegyzéseiket; remélem minél hamarabb jelentkezünk az újabb füzetünkkel. Jó olvasást kívánok! Feledy Botond lapigazgató 4

5 Bevezetés: Közép-Európa választ Marx Anna 2010-et joggal nevezhetjük a választások évének Közép-Európában: húsz évvel a rendszerváltásokat követően immár ötödik hatodik alkalommal járulnak az urnákhoz a polgárok, hogy új törvényhozó testületet válasszanak. A visegrádi országok közül az áprilisi magyarországi választások után május én Csehországban, június 12-én pedig Szlovákiában tartanak parlamenti választásokat. Lengyelországban a 2011 őszén esedékes országgyűlési választásokat megelőzi az idén június 20-i elnökválasztás. A választások nyomán átrendeződhetnek a politikai erővonalak a visegrádi országokon belül és azok tágabb nemzetközi kapcsolatait tekintve. Az elmúlt években hagyományosan jó baráti viszonyt ápoló Csehország és Lengyelország a cseh baloldal valószínűsített választási győzelme után eltávolodhat egymástól. Tekintve a magyar szlovák viszony feszült voltát és a magyar jobboldal elsöprő áprilisi győzelmét, sokan azt valószínűsítik, hogy a következő ciklusban az országcsoporton belül a legfőbb törésvonal a Lengyelország Magyarország és a Csehország Szlovákia párosok között állandósul, különösen, ha az előrejelzéseknek megfelelően Szlovákiában júniusban ismét Robert Fico alakíthat kormányt. Egy választás ugyanakkor nemcsak az olyan belső változóktól függ, mint egy-egy párt kampánya: az eredményt nem kis mértékben a külső körülmények alakítják. Mindenekelőtt a gazdasági válság az, amely ily módon Csehországban is befolyásolja a hétvégi eredményeket. Többek között ezzel magyarázzák a radikális jobboldali pártok megerősödését is: a Jobbik látványos magyarországi előretörése után Csehországban sem kizárt, hogy meglovagolva a válság miatt megugrott munkanélküliséggel járó lakossági felháborodást, bevándorlás-ellenes politikájával parlamenti tényezővé válik a radikális jobboldal. Ugyancsak a válság miatt képezi a választási kampány különösen hangsúlyos témáját a költségvetési hiány és az államadósság lefaragásának módja körüli vita. Csehországban tavaly óta nehezen átlátható politikai folyamatok, kisebb válságok sorozata indult. Cseh szempontból szerencsétlen módon éppen a soros európai uniós elnökség idején sikerült az ellenzéknek sikerre vinni a Mirek Topolánek jobbközép kormányának távozását célzó bizalmatlansági indítványt. A kínos politikai incidenst követően nemcsak Topolánek pártján belül robbantak ki azonnal a később a jobboldal széttöredezéséhez vezető személyi ellentétek, de az is beigazolódott, hogy a parlamentben 2006 óta fennálló, a két oldal közel kiegyenlített erőviszonyaival fémjelzett viszonyok nem biztosítanak stabil hátteret egyetlen kormánynak sem. A fiaskót követően a pártok szakértői kormány felállításában egyeztek meg, amely a tervek szerint előrehozott választások nélkül vezetné át Csehországot a gazdasági válság nehezén. Jan Fischer kormányának valóban sikerült túlélni a következő parlamenti választások hivatalos időpontjáig, azt azonban nem állíthatjuk, hogy a következő kormány válságkezeléssel kapcsolatos feladatai könnyebbek lennének, különösen annak fényében, 5

6 hogy amennyiben az előrejelzéseknek megfelelően ismét kiélezett eredmények születnek, az alakuló valószínűleg koalíciós kormánynak igen nehéz lesz stabil többségre szert tenni a cseh parlamentben. A jobboldali koalíció tavalyi bukását tekintve nem meglepő, hogy a cseh jobboldalnak komoly kihívásoknak kellett megfelelnie az elmúlt időszakban. Néhány kérdésre felemelkedő új pártok adhatják meg a választ. Általánosságban elmondható, hogy míg Közép-Európa néhány más államában a rendszerváltás óta a baloldal korábban egységes ereje szakadt több részre és olvadt el, addig Csehországban a jobboldalon figyelhetünk meg ehhez hasonló folyamatokat: a bukás a nagypártból való kiválásokhoz, ezzel pedig a támogatók megoszlásához vezet. Csehországban kétkamarás parlament gyakorolja a törvényhozó hatalmat. A kiterjedtebb jogkörökkel rendelkező Képviselőház tagjai négy évre, míg a szenátusi tagok hat évre kapják a mandátumukat utóbbi testület tagjainak harmadát kétévente újraválasztják. A most hétvégi választások során az országgyűlés alsóházának, a Képviselőháznak 200 tagját választják a polgárok, listás arányos választási rendszer alapján. Az alsóházba jutáshoz a szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie egy pártnak. A nemzetközi közösség élénk érdeklődéssel figyeli, hogyan alakul a közép-európai politikai porond. Távoli szemlélőkkel azonban nem ritkán előfordul, hogy egy-egy fordulat okait vagy éppen esetleges következményeit félremagyarázzák, vagy figyelmen kívül hagyják a változás egy-egy fontos tényezőjét. A Kitekintő elemzéseinek jelen kötetében átfogó képet nyújtunk a cseh választások körülményeiről, esélyeseiről és a közre játszó legfontosabb tényekről. A kötet felépítését tekintve először bemutatjuk a jelentősebb politikai erőket, aztán a kampány egy-egy jellegzetes motívumáról a romapolitikáról, illetve a negatív kampányról értekezünk, majd elemzésünket esélylatolgatással zárjuk: mi várható, mire készüljünk a hétvégén?

7 Tumultus a jobboldalon Nagy Gergely Míg az előző választásokon csak két jobboldali pártnak sikerült bejutnia a cseh parlament alsóházába, most úgy tűnik, hogy a politikai erőtér ezen részéről akár négy formáció is részese lehet a következő ciklus döntéshozatalának. Sőt, az is elképzelhető, hogy egy, a szélsőjobboldallal kokettáló párt is megugorja a küszöböt. Nagy változások előtt áll a cseh jobboldal: a 2001-ben alapított jobbközép Közpolitikák elnevezésű párt (VV) és a tavaly zászlót bontott konzervatív TOP09 formáció is minden valószínűség szerint sikerrel veszi a cseh parlament alsóházába való bekerüléshez szükséges öt százalékos küszöböt. Így a Képviselőházban négyre emelkedhet a jobboldali erők száma. A jobboldal széttöredezésének legnagyobb vesztese egyértelműen Csehország egyik legjelentősebb rendszerváltó pártja, a jobbközép polgári demokraták (ODS). Mellettük a kereszténydemokratáknak (KDU-CSL) is nagyon rosszul jön az új pártok felbukkanása: így elképzelhető, hogy a bársonyos forradalom óta a cseh parlamenti élet stabil szereplője most kipottyan a törvényhozásból. Egyre valószínűbb, hogy Csehországot eléri a fordított varsói gyors, vagyis Prágában nem a baloldal legnagyobb ereje erodálódik és zsugorodik össze mint Közép-Európa három másik uniós tagországában, Lengyelországban, Magyarországon és Bulgáriában, hanem ugyanez a jelenség a jobboldal legfőbb erejével, az ODS-szel kapcsolatban zajlik le. Azt azonban hozzá kell tennünk, hogy míg a fent említett három országban a baloldal úgy tűnik, jelentősen és hosszabb időre erejét vesztette, Csehországban ez koránt sincs így, a jobboldal nem vesztett erejéből ha összeadjuk a számokat, akkor hasonló támogatottság jön ki a jobboldali pártokra, mint négy éve, csupán az ODS mellé esetleg más pártok zárkózhatnak majd fel. Az alábbiakban bemutatjuk a cseh jobboldal főszereplőit, a pártok programjait, irányvetéseit és vezető személyiségeit. Polgári demokraták: kifulladt a lendület Az ODS Csehország egyik legnagyobb rendszerváltó pártja. A formáció személyi és hatalmi ellentétek miatt 1991-ben vált ki Václav Havel pártjából, a Polgári Fórumból, Václav Klaus vezetésével. A konzervatív, euroszkeptikus, gazdaságilag liberális irányvonalat képviselő párt ideológiája leginkább a brit Konzervatív Párt, a lengyel Polgári Platform és spanyol Néppárt által is meghatározott keretek közé illeszthető be. A párt alapvetésében kiemelt helyen szerepel az alacsony adók biztosítása, az államadósság csökkentése, a családok és gyermekek támogatása, kisebb bürokrácia kialakítása, egy fenntartható szociális rendszer és befektetésbarát üzleti környezet megteremtése. Külpolitikájukban fontos hangsúlyt helyeznek a transzatlanti kapcsolatokra, ez különösen a cseh NATO-csatlakozás előkészületeinél, az elhíresült nyolcak levelénél és a Csehországba tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer telepítésekor volt igazán tetten érhető. 7

8 A párt 1992 és 1997 között a kereszténydemokratákkal, 2006-tól 2009-ig pedig a kereszténydemokratákkal és a zöldekkel (SZ) karöltve kormányzott elején, amikor az ODS-t 2002 óta vezető Mirek Topolánek miniszterelnök és kormánya távozásra kényszerült, személyi ellentétek robbantak ki, sokan köztük Pável Bém prágai polgármester és Ivan Langer elnökhelyettes is Topoláneket hibáztatták a kudarcért, mivel szerintük a pártelnök nem bírta egyben tartani az egyfős többséggel rendelkező koalíciót: a bizalmatlansági szavazáson az ellenzék négy koalíciós képviselő átcsábításával buktatta meg a kormányt. Az ODS vesszőfutásának azonban ez még csak a kezdete, a párt körüli problémák idén áprilisban csúcsosodtak ki. A két új jobboldali erő, különösen a Karel Schwarzenberg volt külügyminiszter vezette TOP09 megjelenése elindította az ODS-szavazók dezertálását. Az ODS támogatottsága jelentős mértékben zuhanni kezdett, és erre még egy lapáttal rátettek Mirek Topolánek pártelnök botrányos kijelentései a zsidókról, melegekről és katolikusokról. A pártelnök most nem úszta meg, le kellett mondania. Az új elnök Petr Necas volt munkaügyi és szociális miniszter lett, a személyi csatározások azonban nem szűntek meg. Necas már bemutatta csapatát, akikkel egy jövőbeli kormányban együtt dolgozna. Az ODS elnöke ugyanakkor kategorikusan kerülte a kormány, kormánytag, kabinet kifejezéseket, a média munkatársaival azt közölte, hogy egyelőre csak neveket köröztet a párton belül és a közvéleményben, addig nem osztják le a miniszteri posztokat, amíg azokat nem szerezték meg. A nevek közül sok ellentmondásos ODS-politikus, például a már említett Ivan Langer vagy Petr Gandalovic pártelnökhelyettes kimaradt. A cseh média ugyanakkor kétkedve fogadta a nyilvánosságra került névsort, mivel a sajtó képviselői szerint a felsorolt politikusok nem elég kompetensek, David Vodrazkát, a környezetvédelmi miniszteri poszt esélyesét például egyes újságírók szerint a civilek egy környezetvédelmi szakértő karikatúrájának tartják, és a bemutatott csapat más tagjairól is hasonló véleménnyel van a cseh média egy része. A polgári demokraták támogatottsága a STEM közvélemény-kutató intézet legutóbb felmérése szerint mindössze 48 helyet szereznének a 200 tagú alsóházban. Ez már bőven 20 százalék alatt van, szemben a 2006-os 35 százalékos eredménnyel. A TOP09: új seprű jól seper? A tavaly nyáron alakult párt neve a tradice, odpovednost, prosperita tradíció, felelősség, prosperitás szavak kezdőbetűiből és a 2009-es év számjegyeiből származik. A formáció megalakulása óta tartó előretörése példátlan a bársonyos forradalom óta tartó újkori cseh politikatörténetben (hacsak a rendszerváltáskor felbukkant erők szárnyalását nem számoljuk). A TOP09 konzervatív, az európai keresztény zsidó kultúrát fontosnak tekintő párt, amely támogatja Csehország európai uniós (EU-) tagságát. A tradíció, felelősség és jólét eszméiből megalkotott pártprogram kulcselemei a humanizmus, a cseh kultúra megőrzése és fenntartása különös tekintettel az állampolgárok következő generációira, a nyílt politizálás a populizmus elutasítása. Az államháztartás egyensúlyban tartása a TOP09-nél is kiemelt helyen szerepel, csakúgy, mint az ezzel szorosan összefüggő fenntartható fejlődés. 8

9 Ennek részét kell, hogy képezze a környezettudatosság és a megújuló energiaforrások arányának növelése is. A cseh lakosság jólétét amely hasonlóan nagy hangsúlyt kap a programban -, többek között a jog és erkölcs tiszteletben tartásával, a társadalmi kohézió megteremtésével, a korrupció elleni küzdelemmel, illetve a versenyképesség javításával kívánják elérni. Emellett a generációk közötti szolidaritásnak, a betegekre, a fogyatékkal élőkre és a szegényekre fordított figyelemnek is növekednie kell. Az oktatás területén a párt konzervatív, ugyanakkor a szociálisan rászorulóknak nagyobb támogatást nyújtana. A pártot többségében a kereszténydemokratáktól érkezett politikusok alapították köztük Miroslav Kalousek korábbi pártelnökkel, akik nem értettek egyet a KDU-CSL szerintük baloldalra húzó politikájával. A Topolánek-kormány volt külügyminisztere, az előkelő családból származó Karel Schwarzenberg vezette párt támogatottságát folyamatosan 10 százalék felett mérték a különböző intézetek az elmúlt hónapokban. Egyes elemzők szerint az ODS-ből való kiábrándultság, a Krumlov hercegeként emlegetett Schwarzenberg karizmatikus megjelenése és hitelessége, emellett pedig a párt nyílt beszéde és konzekvens, nem ígérgető gazdasági programja vonzó a cseh választópolgárok egy jelentős részének. Schwarzenberg megnyerő stílusa és hiteles fellépése a cseh fiatalokra is nagy hatással van. KDU CSL: kieshetnek a régi motorosok A kereszténydemokraták a cseh politikai élet régi szereplőinek számítanak: a párt elődjét még az Osztrák Magyar Monarchia idején alapították 1894-ben. A szocializmus évtizedeiben tevékenységük névlegessé vált. A bársonyos forradalom után az újjáéledő békebeli kereszténydemokraták csatlakoztak a szocializmus idején is működő Csehszlovák Néppárthoz (CSL), ugyanakkor mindenképpen meg szerettek volna szabadulni a kommunizmus alatt diszkreditálódott elemektől, így végül a német CDU ideológiájához hasonló elveket követő Kereszténydemokrata Unió (KDU) párttal való egyesülést választották. A párt Csehszlovákia felbomlása óta az összes jobboldali kormánynak tagja volt ( , illetve ). A kereszténydemokraták emellett Josef Tosovsky 1998-as kríziskormányában is szerepet vállaltak. A felsorolás azonban itt nem ér véget: a KDU CSL a 2002-es szociáldemokrata Spidla-kormánynak is tagja lett, a koalíció ugyanakkor nem bizonyult hosszú életűnek, mert a kereszténydemokraták 2003-ban megválasztott új elnöke, Miroslav Kalousek akit 2009-ben a TOP09 párt alapítói között találunk a jobboldalhoz és az ODS-hez való elköteleződést favorizálta. A pártban a személyi kérdések és a politikai irányvonal meghatározása továbbra is téma maradt, a Cyril Svoboda vezette, inkább a baloldal felé húzó csoport befolyását egyesek túl nagynak találták. Ez magyarázza, hogy többen, köztük a már idézett Kalousek is, a távozás és új párt megalapítása mellett döntöttek. A KDU CSL egy viszonylag stabil, 6 10 százalék között ingadozó szavazói bázissal rendelkezik, a pártra különösen Dél-Morvaország katolikusok lakta részein voksolnak sokan. A kereszténydemokratákat azonban, a kommunistákhoz hasonlóan, az eltűnés veszélye fenyegeti, mivel szavazóik körében felülreprezentáltak az idősek, a fiatalokat pedig 9

10 nem tudják megszólítani. A KDU CSL ugyanakkor a cseh újkori politikai életben mindeddig megtalálta a számítását: az instabil kormányokat produkáló cseh választási rendszerben sok esetben a mérleg nyelvét tudták képezni. A gyengülő kereszténydemokraták szavazóira érdekes módon a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) startolt rá. A szociáldemokraták vezetői, köztük Jirí Paroubek pártelnök is egyre hangoztatják, hogy számukra a vallás igenis fontos, és nem igaz az a bélyeg, hogy egy szociáldemokrata pártban nincsenek vallásos emberek. A CSSD nem alaptalanul próbálja meg magához édesgetni a korábban a kereszténydemokratákra szavazókat: több kutatás szerint is igen sok vallásos ember szavazott a szociáldemokratákra az előző választásokon, még 2006-ban. A mostani előrejelzések szerint eddig úgy tűnt, hogy a KDU CSL nem szerez parlamenti mandátumot. A közvélemény-kutatások folyamatosan öt százalék alatt mérték a párt támogatottságát, ám egy májusi felmérés azt mutatja, hogy a jobboldal régi szereplőjének sikerült magát hét és fél százalékra felküzdenie, így még bármi megtörténhet a párt háza táján, az is elképzelhető, hogy újra fontos szerephez jutnak a kereszténydemokraták. VV: itt van a cseh Jobbik? A Közpolitikák vagy talán Közügyek Pártja névre fordítható Veci Verejne egyes cseh elemzők, publicisták és politikusok szerint csak kirakatpárt, nincs programjuk, és a VV vezetői érdekes nézeteket hangoztatnak járőrözésekről és egyéb, a közép-európai szélsőjobboldali erők elképzeléseihez köthető akciókról. A mértékadó, konzervatív liberális Lidové noviny cseh napilap elemzése szerint felettébb sok hasonlóság figyelhető meg a VV és a magyarországi Jobbik retorikája között. A 2001-ben alakult párt először Prága I. kerületében jutott önkormányzati mandátumhoz 2002-ben. A helyiek közügyekbe való szélesebb beleszólását, az állampolgárok mindennapos gondjaira való adekvát válaszokat és közvetlen demokráciát hirdető VV ezután a cseh főváros több kerületében és Csehország egyéb vidékein is önkormányzati pozíciókhoz jutott, ez a réteg képezi a párt alapját mind a mai napig. A pártot Radek John író, forgatókönyvíró és újságíró vezeti. A 2010-es parlamenti választásokra nagy erőkkel készülő párt most úgy tűnik, hogy megugorja a lécet, és a TOP09-éhez hasonló támogatottsággal (10 százalék) bejut a cseh alsóházba, sőt, akár a cseh parlament negyedik ötödik politikai ereje is lehet. A VV-t azonban az utóbbi hónapokban éles kritikák érték mind elemzők, mind publicisták és politikusok részéről, akik szerint a párt listájára az kerül fel, aki több pénzt ajánl egy helyért. A VV-ben a rasszista elemek is igen erősen felülreprezentáltak. Michal Babak, a párt egyik morvaországi jelöltje a Pravo napilapnak nyíltan beismerte, hogy 2,5 millió koronás (kb. 27 millió forintnyi) anyagi támogatás fejében került fel a párt listájára. Cseh sajtóértesülések szerint Johnt is hasonló módszerrel szervezték be a párt mögött álló pénzügyi körök, akik gyakorlatilag kilóra megvették az írót. A VV-vel kapcsolatos másik adalék, hogy a párt politikusai őrjáratokat szerveztek Prágában, hogy felhívják ezzel a közvélemény figyelmét a hajléktalan, drogos és egyéb nemkívánatos emberek jelenlétére. Elemzők szerint a párt ezen a területen tapasztalható 10

11 retorikája kísértetiesen hasonlít a Csehországban nemrég betiltott szélsőjobboldali Munkáspártéhoz (DS), és a magyarországi Jobbikéhoz. Az őrjáratokat a VV vezetése május közepén felfüggesztette, arra hivatkozva, hogy a párttagok többsége azokat nem tartja megfelelő eszköznek a társadalmi problémák kezelésére. A párt egyik elnökhelyettesének, Jaroslav Skarkanak a blogján ugyanakkor olyan bejegyzések is megjelentek, melyekben a politikus tippeket ad a cseh állampolgároknak, hogy hogyan lehet könnyen vízumot szerezni Kanadába, utalva ezzel a csehországi romák szinte már exodus-szerű kivándorlására. Skarka egy másik blogbejegyzésben arról ír, hogy csak azután száll fel egy villamosra, miután meggyőződött arról, hogy az nincs tele koszos ukránokkal. A párt programjában többek között az is szerepel, hogy összevonják a belügyminisztériumot a védelmivel, amely megoldásnak a demokráciával való összeférhetősége vitatható. Václav Klaus államfő, igaz pártok megnevezése nélkül, május elején arra hívta fel a figyelmet, hogy a cseh választópolgárok óvakodjanak azon politikai erőktől, melyek csak falanszterként léteznek, programjuk nem átlátható és pénzügyi hátterük is zavaros. A leírás egyértelműen a VV-re illik rá. A hírek szerint ugyanakkor a VV is beszállt a jobboldali pártok kiadáscsökkentési csatájába. A jobboldali kispárt 80 milliárd koronát spórolna meg például a közszolgák egy részének elküldésével, progresszív adózás bevezetésével Csehországban a többség egy adókulcs szerint adózik és a 145 ezer korona felett keresőkre kivetett pluszadókkal. A kampány második felében a VV is egyértelműen a költségvetéssel kapcsolatos témákra fókuszált, mivel a jobboldali irányultságú szavazók számára egyértelműen ezek a kérdések a fontosak, és itt lehet még mozgástere a pártnak. A romákkal kapcsolatos problémák Csehországban is hasonló indulatokat váltanak ki, mint a közép-európai térség többi országában, az irányukban megnyilvánuló gyűlölet sok esetben erőszakba csap át, nem ritkák a neonáci csoportok felbukkanása sem a romák által lakott településeken. A VV emellett a bevándorlás-kártyát is kijátszhatja: Csehországban az utóbbi húsz évben eddig soha nem tapasztalt mértékű tömegben jelentek meg immigránsok, legtöbbjük Szlovákiából és a volt Szovjetunió tagországaiból érkezett. Egyes becslések szerint a legális bevándorlók ma a cseh lakosság öt százalék is kitehetik. A gazdasági válság elmélyülésével azonban Csehországban is felerősödtek azok a hangok, melyek szerint a cseheknek kellene inkább munkát adni, és jó lenne, ha a felesleges bevándorlók távoznának az országból. A cseh kormány életbe is léptetett egy ilyen programot, összesen körülbelül kétezer immigráns hagyta így el az országot, amely szám szinte elhanyagolható a több mint félmilliós csehországi bevándorló népességet tekintve. A Cseh Helsinki Bizottság nemrég kiadott jelentésében egyértelműen rávilágít arra, hogy a szélsőséges jobboldali szervezetek támogatottsága növekvő tendenciát mutat a középeurópai országban. A nagy kérdés a VV-vel kapcsolatban az marad, hogy a párt szavazói a közvetlen demokrácia és egyéb policyk mögé bújtatott rasszista hangokat észreveszik-e, és ebben az esetben is a Közpolitikákra fognak-e szavazni. Ha igen, akkor a párt könnyen parlamenti tényező lehet. 11

12 A cseh baloldal: remények és dilemmák Pásztor Bianka A választások minden valószínűség szerint a szociáldemokraták (CSSD) és a jobbközép polgári demokraták (ODS) között fognak eldőlni. A cseh választópolgárok többsége a felmérések szerint a CSSD és ellentmondásos vezetője, Jirí Paroubek felé húz. A kisebbségi kormányzástól, mely végigkísérte a párt történetét, az eddig szalonképtelennek tűnő kommunisták (KSCM), vagy esetleg egy kisebb párt menthetné meg a CSSD-t. Cikkünkben a cseh politikai paletta baloldali pártjait vesszük szemügyre. A szocdemek rögös útja a várható győzelemig A CSSD története 1878-ra, a Habsburg monarchia idejére nyúlik vissza, ám a párt jelenlegi formája és népszerűsége a kilencvenes évek közepétől alakult ki. Václav Klaus kormányának 1997-es összeomlása után a szociáldemokraták a május végére jósolthoz hasonló szituációba kerültek, azaz a párt kapta a legtöbb szavazatot a választóktól, ám a fölényből csak egy kisebbségi kormányra futotta. A kommunisták segítsége abban az időszakban még fel sem merülhetett a párt 1995-ös elvi nyilatkozata egyenesen megtiltotta a velük való együttműködést. Mivel a kisebb formációkkal való egyeztetés sem eredményezett megállapodást, Milos Zeman szociáldemokratái legnagyobb ellenfelükkel, a jobboldali ODS-sel azóta is példa nélküli megállapodást kötöttek, amely után a CSSD kisebbségi kormányt alakíthatott, viszont a polgári demokratáknak tett engedményekre kényszerült. A hatalmas visszatetszést keltő megállapodás 2002-ig tartott, mikor a szociáldemokraták újra győzelmet arattak, és Vladimír Spidla alakíthatott kormányt a kereszténydemokratákkal és a Szabadság Unióval (US). A törékeny koalíciós kormány egy bizalmatlansági indítványt ugyan túlélt, de a szociáldemokraták európai parlamenti választásokon történt kudarcát már nem. Spidla népszerűtlen reformcsomagjával együtt távozott, helyét pedig a korábbi belügyminiszter, Stanislav Gross vette át a zuhanó népszerűségi mutatókat produkáló párt élén. A CSSD-n Gross sem tudott segíteni. A fiatal miniszterelnök bukását végül zavaros pénzügyei okozták 2005-ben: lakásbotránya miatt 80- ról 29 százalékra esett támogatottsága. Paroubek színre lép A lemondott Gross helyét a színes politikai múlttal rendelkező Jirí Paroubek vette át, aki máig irányítja a cseh szociáldemokrata pártot. A közgazdászként végzett politikus 1970-ben a Csehszlovák Szocialista Párt, a kommunista állampárt egyik szatelitpártjának tagja lett, majd a bársonyos forradalom után lépett be a cseh szociáldemokratákhoz. A korábban a regionális fejlesztési minisztériumot vezető Paroubek a 2006-os választásokig nem tudta helyreállítani pártja becsületét. Kudarcához hozzájárulhatott a rendőrségnél a szervezett bűnözéssel foglalkozó Jan Kubice jelentése, amely az alvilággal való együttműködéssel és egy tinédzser lány molesztálásával vádolta meg Paroubeket és más szociáldemokrata vezetőket. A miniszterelnök természetesen tagadta a vádakat. 12

13 Visszahozom Elvist! 2006-ban Mirek Topolánek lett a választások győztese. Paroubek nehezen tudott belenyugodni a szűk vereségbe. Eleinte követelte, hogy az ODS tisztességtelen eszközei miatt ő alakíthasson kormányt, majd az ellenzék vezetőjeként a Topolánek-kormány több népszerűtlen intézkedését is megtorpedózta (például a vizitdíj csehországi bevezetését). A CSSD emellett fáradhatatlanul indította a bizalmatlansági indítványokat, szám szerint négyet. Az igyekezetet 2009 márciusában koronázta siker, Csehország Európai Uniós elnöksége idején ugyanis sikerült eltávolítani Topoláneket az ország éléről. A cseh választók azonban a júniusi EP-választásokon nem honorálták az ország uniós elnökségének tönkretételét: újra az ODS-nek szavaztak bizalmat. A szociáldemokraták működését nemcsak a korrupciós botrányok, hanem a teljesíthetetlen és populista ígéretek is végigkísérik. Az idei választási kampány során Paroubek sietett leszögezni, hogy a jóléti kiadások csökkentését a jobboldallal ellentétben pártja ellenzi, mondván, hogy ha elvesszük a kedvezményeket a kisgyermekes családoktól, akkor a gazdasági válság vissza fog térni valamilyen formában. A párt az időseknek egyszeri bónusznyugdíjjal kedvezne, eltörölné a vizitdíjat, megemelné az anyasági juttatásokat, hitelt biztosítana a frissen házasodottaknak, az energiaárakat pedig csökkentené. A kiadásokat, melyek a szakértők szerint elérhetik a 47 milliárd koronát, adóemeléssel és Uniós forrásokból kívánják fedezni. Paroubek emellett Európa 10 legmagasabb életszínvonalú országa között szeretné Csehországot látni, 2013-ra a felére csökkentené a cseh költségvetési hiányt, és 2016-ra euróra cserélné a cseh koronát. A demagóg választási programot óriásplakátok sora gúnyolja ki, melyeken a szocdem vezető a másnaposság megszüntetésétől kezdve Elvis visszatéréséig mindenfélére ígéretet tesz. Az ígéretözön azonban hatással van a cseh választópolgárok egy részére a felmérések szerint a CSSD támogatottsága százalék körül mozog az ODS 20 százalék körüli értékéhez képest. (Ez mintegy 78 mandátumot jelentene Paroubekéknek a parlamentben.) Mindez annak ellenére történik, hogy a szocdem vezető beszédei rendre botrányba fulladnak bírálói miatt, illetve a médiával sincs jó viszonya a politikusnak: a napokban három vezető napilapot és két hetilapot bojkottált azok állítólagos elfogultsága miatt igaz. az akciót pártja nyomására azóta felfüggesztette. Paroubeknek komoly ellenzéke alakult ki a fiatalok között is, akik többek között vezetési stílusát és a kommunistákkal való együttműködést kritizálják. A kommunista együttműködéssel kacérkodó szocdemek számára elgondolkodtató lehet, hogy a felmérések szerint az 1989 után születettek, tehát a jövő szavazói elfordultak a baloldaltól. A szalonképtelen kommunisták Míg a térség országaiban a rendszerváltás után a kommunista állampárt utódai általában megújultak, és európai mintára többnyire szociáldemokrata párttá alakultak át, a cseh kommunisták imázsuk efféle átalakítására nem voltak hajlandók. Működésüket emiatt 1989 óta ellenszenv és mellőzés kíséri a képviselőtársak részéről. A Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt ennek ellenére stabilan a harmadik legerősebb párt a cseh parlamentben: támogatottságuk jelenleg 13 százalék körüli, annak ellenére, hogy a médiában sem jelennek 13

14 meg a többi pártéval azonos súllyal. Több kísérlet történt a KSCM betiltására is, a párt bírálói szerint ugyanis programjuk alkotmányellenes ban a párt Ifjúsági Unióját sikerült feloszlatni, de egy egész, ilyen erős szavazóbázissal rendelkező párt törvényen kívül helyezése nem túl reális elképzelés. A KSCM-nek kitörési lehetőséget jelent a szociáldemokratákkal való egyre mélyebb együttműködés, ám hozzá kell tenni, hogy a két párt alapvető dolgokban nem ért egyet: míg a kommunisták ellenzik Csehország európai uniós és NATO-tagságát, illetve a Lisszaboni Szerződést, addig ezek támogatása a szocdemek politikájának alapját képezi. Ennek ellenére helyi szinten már most is vannak összefonódások a két baloldali formáció között, így egy kisebbségi szociáldemokrata kormány esetén a kommunista támogatás valószínű. Politikai téren ez valószínűleg adóemelést és a költségvetési hiány növekedését vonná maga után. Ez a verzió már csak azért is könnyen elképzelhető, mert a szociáldemokraták viszonya a kisebb pártokkal igen feszült, az ODS-szel való nagykoalíció pedig szinte elképzelhetetlennek, noha az 1998-as példa azt mutatja, hogy ezt a lehetőséget sem szabad elvetni. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy bár a kommunista párt még mindig a harmadik legerősebb párt Csehországban, korábbi, közel 20 százalékos támogatottságuk a múlté: Bohumil Pecinka írása szerint Vojtech Filip vezetésével a KSCM már nem az örökké elégedetlen emberek csoportja, hanem egy olyan párttá vált, amely a szociáldemokraták kezéből várja a hatalmat. Az új kommunista vezető fellépése ugyanakkor enyhített valamennyit a párt belpolitikai elszigeteltségén, ugyanis elődjével, Miroslav Grebenicekkel szemben a kommunista ideológia nála nem játszik nagy szerepet. A lehetséges királycsinálók Az öt százalékos küszöböt a felmérések szerint több kisebb párt is átlépheti, melyek az esetleges koalíciók létrehozásakor különleges szerephez juthatnak. Ilyen lehet az Állampolgári Jogok Pártja (SPOZ), amelyet egy régi ismerős, Milos Zeman és régi kormányának tagjai hoztak létre 2009 októberében, és amely egyes előrejelzések szerint máris 6,8 százalékos támogatottságot élvez. Az elemzők szerint a SPOZ a szocdemek táborából szerez szavazókat, pénzügyileg pedig az orosz Lukoil cseh részlegének vezetői támogatják az új formációt a cseh médiában komoly vitákat gerjesztett a hír a növekvő orosz befolyástól. A párt bevezetné a progresszív adózást, kiterjesztenék a cseh katonai alakulatok külföldi szerepvállalását, ugyanakkor a vizitdíjat és a tandíjat ellenzik. A szocdemekkel való együttműködést ugyanakkor meggátolhatja Zeman és Paroubek rossz viszonya: a SPOZ vezetője éppen kettejük feszült viszonya és ellentéteik miatt hagyta el a CSSD-t. Mirek Topolánek kormánykoalíciójának legkisebb tagja, a cseh zöldek ezzel szemben várhatóan nem érik el a bejutáshoz szükséges öt százalékot, annak ellenére, hogy olyan prominens cseh értelmiségiek támogatják a pártot, mint Václav Havel, Ivan Klima vagy Ludvik Vaculik. Az Ondrej Liska által vezetett párt vonzereje lehet a következetes környezetvédelmi program, illetve a tény, hogy tagjai általában kimaradtak az igen gyakori cseh korrupciós botrányokból. 14

15 Romapolitika Csehországban Pásztor Bianka A cseh gazdaság talpra állítása mellett az új kormány egyik legégetőbb feladata lesz a szociális feszültségek csillapítása, mindenekelőtt a roma kisebbség helyzetének javítása. Egy nemrégiben készült uniós jelentés szerint a cseh romák a leginkább diszkriminált kisebbség az EU-ban, Csehországot éppen ezért 1993 óta folyamatosan kritizálják a nemzetközi szervezetek. A cikkből kiderül, hogy milyen problémákkal kell szembesülnie a következő cseh kormánynak, illetve miképpen közelítenek a romák helyzetéhez a vezető politikai erők. Romák Csehországban Csehországban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 11 ezres, a valóságban azonban ennél jóval nagyobb, ezer főre becsült roma népesség él. A legfőbb problémát az iskoláztatás, a magas a romák körében a 80 százalékot is elérő munkanélküliség, illetve a lakáskörülmények jelentik, melyek mellé az utóbbi időszakban felzárkózott a cseh szélsőségesek megerősödése, a radikális megmozdulások sorozata, illetve a rasszista indítékú támadások megnövekedett száma mindkét oldalról. Gondot okoz még Magyarországhoz hasonlóan a nagyszámú kivándorló roma népesség: Kanada emiatt vízumkényszerrel sújtotta a cseheket múlt nyáron. A probléma kezelésének legnagyobb akadályát eddig a politikai akarat hiánya jelentette. Cseh vezetőktől igen gyakoriak a romaellenes kijelentések, vezető pártoktól is gyakoriak a romák elleni lépések. A cseh vezetés emellett máig nem tett meg olyan alapvető gesztusokat, mint a kényszersterilizált roma nők kártérítése, vagy a II. világháborús roma munkatábor helyén terpeszkedő sertésfarm lebontása. A legtöbb tervezet az oktatáspolitikából indul ki, jelenleg ugyanis a roma gyermekek nagy részét úgynevezett speciális iskolákban képzik, ahova alapesetben az átlagnál gyengébb értelmi képességű fiatalok járnak. A roma tanulók körülbelül egyharmada kap ilyen oktatást, gyakran ok nélkül. Sok esetben az iskola nincs felkészülve az eltérő kulturális és szociális háttérrel rendelkező gyermek képzésére. Ezen felül sok roma gyermek nem tud megfelelően csehül, mikor általános iskolás lesz. Az adatok magukért beszélnek: míg egy átlagos társadalomban a tanulók körülbelül négy százaléka jár gyengébb értelmi képességűeknek fenntartott iskolákba, a nemroma cseheknél ez az arány a romea.cz adatai szerint mindössze kettő százalék, a romák esetében viszont harminc százalék. Az Amnesty International jogvédő szervezet egyenesen azt javasolta a diszkriminatív gyakorlat visszaszorítására, hogy a 2010/2011-es tanévben fagyasszák be az első osztályosok speciális iskolákba való jelentkezését, de 13 cseh civil szervezet is összefogott a roma gyermekek megfelelő oktatásáért. Az oktatási rendszerben szükséges alapvető változások a következő kormányra várnak. Egyelőre az egyetlen pozitívum az a tény, hogy a cseh vezetők felismerték a problémát, ám az Amnesty International rámutatott arra, hogy az eddig megtett lépések nem elégségesek a látványos és gyors eredmények eléréséhez. 15

16 Az oktatás mellett másik szembetűnő probléma a lakáshelyzet: a ezres roma népességből körülbelül 80 ezren nagyvárosokhoz tartózó gettókban élnek. A rendszerváltás után a nehézipari beruházások kiesése miatt elszegényedett észak-csehországi városokban, mint Litvínov, Chomutov, Teplice elkülönítve élnek a romák. Körükben magas a munkanélküliség aránya, emiatt rászorulnak a segélyekre. Éppen ezért keltett botrányt a chomutovi városvezetés akciója, amikor segélyosztáskor rögtön levonták a hiányzó lakbérés közüzemi tartozásokat. Az egyik leghírhedtebb és legtöbbet kritizált eset a kereszténydemokrata Jirí Cunekhez kapcsolódik, aki Vsetín polgármestereként 2006-ban 360 romát lakoltatott ki, gettószerű lakásokba kényszerítve őket, sokszor meleg víz és áram nélkül. Ezekben a régiókban az utcai összecsapások is gyakoribbak, illetve a radikális pártok, mint a nemrég betiltott Munkáspárt (DS) támogatottsága is magasabb. Fellépés a radikális erőszakkal szemben Míg az eddig felsorolt területeken eddig nem következett be szembetűnő változás, a romák elleni szélsőséges megmozdulások száma a cseh titkosszolgálat (BIS) jelentése szerint csökkent 2010 első felében. Ez az adat közvetlen összefüggésben van a Munkáspárt februári betiltásával: a xenofób, rasszista és homofób nézeteket való szélsőjobboldali pártot második nekifutásra sikerült törvényen kívül helyezni, ám félő, hogy más névvel újra fel fog bukkanni a tárgyalással nyilvánosságot kapott formáció. A radikális DS betiltása mellett egyre magasabb a szélsőséges megmozdulásokért elítéltek száma: Martin Pecina cseh belügyminiszter véleménye szerint a tavalyi évben tapasztalt 50 százalékos növekedés oka nem a radikális eszmék terjedése, hanem a tény, hogy a rendőrség és a bíróság egyre jobb munkát végez. A cseh romák elleni erőszak szimbóluma egy Molotov-koktélos támadás lett, melyben egy kétéves kislány sérült meg: Natalka testének 80 százaléka megégett, ám csodával határos módon felépült, és már ki is engedték a kórházból. A hatalmas felháborodást kiváltó eset, melynek tárgyalása jelenleg is zajlik, felhívta a figyelmet a romák elleni támadások tarthatatlanságára. Hogyan tovább? Michael Kocáb kisebbségügyi miniszter 2009 végén új stratégiát vázolt fel a romák integrációjára, ám kérdéses, hogy a politikus lemondása és a kormányváltás után a terv tovább él-e majd. A program alappillére az oktatás, illetve a roma kisebbség integrációjáért felelős kormányhivatal és az önkormányzatok szorosabb együttműködése: eszerint a gyermeküket iskolába nem járató szülők nehezebben jutnának segélyekhez, illetve két tucat kiválasztott település 750 millió koronát vehetne igénybe integrációs programokra. A szociáldemokraták, a májusi választások várható győztesei, már 2008 októberében megalakították a párt roma ügyekkel foglalkozó szakértői bizottságát, melyben roma és nemroma szakértők átfogó programot dolgoztak ki a roma integráció elérésére. Jirí Paroubek, a CSSD elnöke személyesen felügyeli a bizottság munkáját, és elmondása szerint a szocdemek romaprogramja mind közül a legkidolgozottabb. Paroubek kritizálta továbbá Kocáb populista és rövidtávú terveit. A politikus szintén a gettók felszámolását 16

17 hangsúlyozta a kormány, az önkormányzatok és EU-források beemelésével, ezen felül pedig a roma diákok normál iskolákban történő oktatását és a felnőttek képzését, mellyel a munkanélküliséget számolná fel a párt. Felmerül azonban a kérdés, hogy a költségvetési hiánnyal és válsággal küszködő Csehország miképpen tudja majd Paroubek nagyratörő szociális projektjeit finanszírozni. Az ODS kampányának középpontjában ezzel szemben a költségvetési hiány megfékezése és a szociális juttatások visszafogása áll, éppen ezért szigorúbb segélyezési politikára, ugyanakkor a szélsőjobboldali erőkkel szemben való keményebb fellépésre lehet számítani egy esetleges jobbközép kormánykoalíció esetén. Jelenleg minden politikai párt enyhén rasszista, és programjaik tartalmaznak populista elemeket. Konkrétan a szociáldemokratákról és a polgári demokratákról beszélek. Az őszi önkormányzati választásokon viszont helyi szinten a Szociális Igazságosság Munkáspártja (DSSS, a betiltott Munkáspárthoz kötődő szélsőjobboldali szervezet) szerezhet szavazatokat nyilatkozta Klára Kalibová a Tolerancia csoport vezetője, figyelmeztetve, hogy a rasszista DS betiltása ellenére az elégedetlenebb helyi régiókból nem tűntek el a szélsőjobboldali nézetek. A rasszista DS betiltása után a cseh Jobbik, a Közügyek Pártja (VV) szerezhet újabb nemzetközi kritikákat Csehországnak. A zavaros pénzügyi háttérrel működő populista párt vezetői a kritikák szerint összefüggő program hiányában rasszista és xenofób retorikájukkal szeretnék bázisukat szélesíteni és a prágai parlamentbe bejutni. Felmérések szerint ez sikerülhet is május végén. A VV járőrözéseket szervez, hogy a nemkívánatos elemektől megtisztítsák a cseh utcákat, idegenellenes kijelentéseikkel rájátszanak a Csehországban kialakult bevándorlás-ellenes hangulatra. Összegzésképpen elmondható, hogy a romapolitikája miatt folyamatos nyomás alatt tartott Csehországnak mindenképp lépnie kell, ám a hosszú távú stratégiák kialakítását nehezíti az a tény is, hogy 1996 óta gyakorlatilag nem volt igazán erős kormánya az országnak. Ennek hiányában pedig maximum a Kocábéhoz hasonló lelkes kezdeményezésekre számíthatunk. 17

18 Rég nem látunk ilyen durva kampányt Nagy Gergely Rég nem látott durva és negatív kampánynak lehettek szemtanúi Csehország lakói. A költségvetés és a gazdaság helyzetének tárgyalása helyett a viták a legtöbb esetben személyeskedésbe torkolltak, és az utcai erőszak is megjelent egyes városokban. Hazug, csaló, populista, megbízhatatlan és hiteltelen, aki államcsődbe taszít. Ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették az ODS politikusai a cseh szociáldemokraták elnökét, Jirí Paroubeket a kampány során. A CSSD sem maradt adós a válasszal: szerintük Petr Necas ígérgető, félkatonai szervezettel megfélemlítő, bábember. A két nagypárt kampányából egyértelműen kirajzolódik, és mostanra minden választó számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy miért nem szabad a másik oldalra szavazni, mik azok a veszélyek, amelyek a választókat érhetik, ha a másik nagypárt kerülne hatalomra. Az országot ellepték a Jirí Paroubek populizmusát kifigurázó ODS-plakátok. A komoly témákat is személyes támadássá lecsupaszító kampányban az egyszerű választópolgár azt csak nehezen tudja megtalálni, hogy miért is szavazzon valamelyik párt mellett, és ne valamelyik ellen. Csehország két legmeghatározóbb politikusa, a két Václav, Havel volt és Klaus jelenlegi államfő is felemelte a szavát az elképesztő méreteket öltött negatív kampány ellen. A Tyden hetilapnak nyilatkozva Havel elmondta, hogy a negatív kampány egyértelmű jele annak, hogy a cseh politika válságban van. Az Euro magazinban Klaus hasonló nézeteinek adott hangot. A cseh államfő kifejtette: a kampányban degenerált politikusok vesznek részt, emellett pedig a pártok programjai sem adnak támpontot az eligazodáshoz. Havel úgy vélte, hogy egyes új pártok mint a konzervatív TOP09 megjelenése okot adhat a reményre, Klaus szerint azonban óvatosan kell viszonyulni ezekhez a pártokhoz, mivel elképzelhető, hogy csak falanszterként léteznek, és ürességet találunk programjaik mögött. Az idei csehországi választási kampány még közép-európai mércével mérve is kimondottan negatívra sikeredett. A durva kampány jellemzően a két nagypárt között zajlott, a kis- és középpártok szinte egyáltalán nem vettek részt a csatározásokban. A kampány során napvilágra került botrányokból most csak a legnagyobb visszhangot kiváltókat említjük. Az első igazán szaftos ügy nem a nagypártok háza táján robbant ki. A Milos Zeman volt szociáldemokrata kormányfő vezette új politikai tömörülésről, a parlamenti küszöb körül billegő Állampolgárok Jogainak Pártjáról (SPOZ) március elején kiderült, hogy nagyvonalú támogatásban részesül a Lukoil orosz olajvállalat csehországi részlegének vezető beosztásban lévő munkatársaitól. Az orosz vállalat érdekeiért nyíltan lobbizó Miroslav Slouf és Zdenek Zbytek, akik a Lukoil csehországi divízióját vezetik anyagilag támogatták Zemant, aki tagadja a vádakat. A március ezzel nem ért véget. A szociáldemokraták fotósokat béreltek fel, hogy szúrják ki az ODS munkatársait a CSSD rendezvényein, majd a képeket feltették a szociáldemokraták honlapjára. A szociáldemokraták azt igyekeznek rábizonyítani az ODS- 18

19 re, hogy a jobbközép párt emberei mindenhol ott vannak, és csak a bajt csinálják. Az ODS szerint viszont a CSSD illegális eszközöket használ fel a kampányban. A személyiségi jogok védelméért felelős iroda szerint a CSSD akciója mindaddig nem ütközik törvénybe, amíg a lefényképezett embereket nem montírozzák át, és nem sorolják be őket valamilyen csoportba (pl. a korruptak ). (A szociáldemokraták azóta eltávolították honlapjukról a felvételeket.) Mirek Topolánek korább miniszterelnök szintén gondoskodott arról, hogy Csehországban sokáig emlegessék ezt a kampányt. Több társadalmi csoportról nyilatkozva márciusban Topolánek nem fogta vissza magát. A politikus szerint a homoszexuálisok lusták, és ez a zsidókra is ugyanígy igaz Topolánek itt egy éles megjegyzést tett Jan Fischer miniszterelnökre, aki köztudottan zsidó származású, a katolikus egyház pedig idiótákat nevel az emberekből. Topolánek kijelentését hihetetlen mértékű felháborodás követte, az ODS támogatottsága zuhanni kezdett, Topoláneknek pedig távoznia kellett az ODS éléről. Az új ODS elnök, Necas színrelépésével a szociáldemokraták is új frontot nyitottak a kampányban. Ígéretek és hibák szlogennel futó propagandájukban az ODS új elnökét az előző kormányban betöltött pozíciójában Necas szociális és munkaügyi miniszter volt Topolánek kabinetjében elkövetett tévedések miatt teszik felelőssé. Az események ezek után májusban igencsak felgyorsultak. A kampány középpontjába egy félkatonai szervezet, majd egy részeg férfi került. Jaroslav Tvrdik, a CSSD kampányának vezetője május elején egy olyan videót mutatott be a cseh sajtónak, melyen a jobbközép ODS-hez közeli Kék Csoport tagjai láthatóak, amint lőni és kézigránátot hajítani tanulnak. A szociáldemokraták politikusa szerint a kérdéses videó a Kék Csoport honlapjáról származik, és az eredeti felvétel egy április 17-i nyugatcsehországi edzést mutat be. A felvételen a lövészet és egyéb katonai tevékenységek mellett a csoport tagjai egymás elleni, légfegyverekkel folytatott szimulációs játékot játszanak. A szociáldemokraták azóta támadják a Kék Csoport működését, hogy annak tagjai, egyéb fiatal ODS-szimpatizánsokkal karöltve rendre megzavarják a CSSD kampányrendezvényeit. A többségében fiatalokból álló csoportok a szociáldemokratákat elítélő transzparensekkel jelennek meg a CSSD rendezvényein, magukra irányítva az emberek és a sajtó figyelmet. Tvrdik többször is felszólította Ivan Langert, az ODS elnökhelyettesét, hogy állítsa le az agresszív lejárató akciót, és hívja vissza a fiatalokat a szociáldemokraták rendezvényeiről. A Kék Csoport működése jó darabig a cseh politikai élet fő témája volt. Milan Urban és Zdenek Skromach CSSD-elnökhelyettesek is megrökönyödésüknek adtak hangot, hogy az ODS ilyen eszközökkel folytat negatív kampányt. Urban szerint az ilyesmi távol áll a demokráciától. Skromach újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az ODS és a randalírozó fiatalok közötti kapcsolat nyilvánvaló. A szociáldemokraták a történtek miatt egyöntetűen felszólították Václav Klaus cseh államfőt az ODS korábbi elnökét, hogy ítélje ezeket a cselekedeteket. A CSSD vezetői 19

20 hozzátették, hogy a kialakult szituáció hihetetlen veszélyeket hordoz magában, tekintve az erőszak elharapódzását a társadalom bizonyos csoportjain belül. A CSSD rendezvényein lezajlottakat Petr Necas, az ODS nemrég megválasztott elnöke és listavezetője is élesen kritizálta. Necas ugyanakkor azt is elmondta, elképzelhető, hogy a szociáldemokraták provokálni igyekeznek, és megpróbálják rásütni az ODS-re az agresszív és a demokrácia kereteit túllépő párt bélyegét. A CSSD május közepén úgy döntött, beszünteti a közterületeken folytatott kampányt, miután egy vezető politikusát egy részeg férfi a morvaországi Brnóban tartott kampányrendezvényen megütötte. A 48 éves, ittas állapotban lévő férfi ököllel behúzott egyet Bohuslav Sobotkának, a szociáldemokraták egyik elnökhelyettesének, akit emiatt kórházba is kellett szállítani. Jirí Paroubek CSSD-elnök a történtek bejelentette, hogy a szociáldemokraták inkább vállalatoknál és egyetemi előadókban folytatják programjuk ismertetését. Paroubek a cseh média egyes szereplőit is ostorozta a helyzetért. A pártvezér szerint a sajtóorgánumok nagyban hibásak a kialakult ostromállapotért, sok esetben nem ítélték el a szociáldemokraták elleni támadásokat. A pártelnök ezek után bejelentette, hogy a kampány további részében nem hajlandó szóba állni a cseh média néhány jelentős szereplőjével, például a Mlada fronta Dnes, a Hospodárské noviny és Lidové noviny napilapokkal, a Respekt és a Reflex hetilapokkal. Az idézett sajtóorgánumoknál dolgozó újságírók többsége azonban úgy véli, Paroubek áldozatként és a cseh politikai élet mindenki által támadott figurájaként igyekszik magát és pártját beállítani, holott egyértelmű, hogy az erőszakos cselekedeteket zavarodott vagy részeg emberek követték el. A normális, dolgozó emberek nem érnek rá hétköznap délben kampányrendezvényekre járni fejtette ki egyikük. A fentiekből világosan látszik, hogy a két nagypárt szinte minden eszközt bevet a másik ellehetetlenítésére, az ellenfél politikusait ért durva atrocitásokat sok esetben nem ítélték el egyértelműen. A politikával kapcsolatos erőszakos cselekedetek az utóbbi években harapództak el Csehországban, és a kampány meghatározó elemévé váltak a kiegyenlített politikai erőviszonyok a bal- és jobboldal szinte megegyező támogatottsága, és egyes szociális problémák, például a romák helyzetének elhallgatása mellett. Természetesen nem feledkezhetünk meg róla, hogy a fentiekben ismertetett okokon kívül a szinte ingyen osztogatott sör is minden bizonnyal felelős a részeg emberek kampányrendezvényeken való megjelenéséért. 20

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG Prága Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2009. február Gazdasági-politikai háttér Csehországban a GDP 38,5 százalékát az iparban, 2,5 százalékát a mezőgazdaságban

Részletesebben

A szerb kormány és ellenzéke

A szerb kormány és ellenzéke Nagy Attila Tibor A szerb kormány és ellenzéke Egy korábbi elemzésben beszámoltunk arról, hogy a szerb politikai rendszer milyen társadalmi, gazdasági, kulturális és külpolitikai kihívásokkal néz szembe.

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Parlamenti választások Romániában

Parlamenti választások Romániában Parlamenti választások Romániában Romániában 216. december 11-én rendezték meg a parlamenti választásokat, amelyet ezúttal nagyrészt visszatérve a 28 előtti szabályozáshoz megyei listás, arányos rendszerben

Részletesebben

Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel

Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel Rákóczi Krisztián Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel A hagyományos politikai elit vereségét hozta Szlovákia történetének negyedik közvetlen államfőválasztása, melynek két

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. június

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. június TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG Prága Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2009. június Tájékoztató országtanulmány CSEHORSZÁG 2009 Gazdasági-politikai háttér...2 Demográfia...2 Egészségügyi rendszer...3

Részletesebben

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 Lakossági attitűdök Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban Martin József Péter ügyvezető igazgató Budapest, 2016. november 16. Transparency International Magyarország

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére

A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére Közép-európai közvélemény: A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001. október

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 31. hét Erdély Ponta: Orbán bántó és provokáló alak Victor Ponta sértőnek nevezte a magyar miniszterelnök Romániával szemben tanúsított magatartását. A román kormányfő

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az Európai Unió politikai intézményrendszere Az Európai Unió politikai intézményrendszere Javasolt feldolgozási idő: 50 perc 1. feladat A feladat az Európai Unió intézményeire vonatkozik. Az alábbi linkeken található információkból gyűjtsd ki a táblázatban

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Választások és változások

Választások és változások Hangácsi István Választások és változások Robert Fico, Mikulás Dzurinda és a Gorilla Forrás: shooty.sk Szlovákia választott. A rendszerváltás óta először sikerült egy pártnak abszolút többséget szereznie

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Cseh aggályok a Lisszaboni Szerződéssel szemben

Cseh aggályok a Lisszaboni Szerződéssel szemben Zámbó Balázs Pécsi Tudományegyetem zambo.balazs1@gmail.com Cseh aggályok a Lisszaboni Szerződéssel szemben A Lisszaboni Szerződés ratifikációját beárnyékolták a különböző tagállamokban felbukkanó ellenállások,

Részletesebben

Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása

Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása A Transparency International Magyarország monitorozta a 2010-ben zajló magyarországi országgyűlési választás kampányfinanszírozását. A cél az volt, hogy

Részletesebben

Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz

Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz ugyanebben a körben 40 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

Túlélőkészlet a választásokhoz

Túlélőkészlet a választásokhoz Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest 2015. szeptember 30. TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK...

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes - Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.04.04. szerda A civil társadalmat erősítené az EU a keleti partnerországokban Komoly előrelépések az EU keletei partnersége terén Túllőhet a célon az EU szigorú termékcímkézése Nemzeti Eszközkezelő

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT. Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából

ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT. Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából Debrecen megyei jogú város Önkormányzata szociális bizottsága 1995 áprilisában megtárgyalta

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2012. 14. hét Erdély Önálló magyar vonal a MOGYE-n Elfogadta a kormány azt a határozatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Működési terv Az Amnesty International Magyarország működési terve 2016-ban

Működési terv Az Amnesty International Magyarország működési terve 2016-ban Működési terv 2016 Az Amnesty International Magyarország működési terve 2016-ban ELSŐ CÉL Mindenki ismeri a jogait. És tud is élni velük. Oroszország: Jogvédők veszélyben Emberi jogi képzés (projekt 1-2-3)

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

ELŐZETES ADATOK. A BOM Alapítvány számára készített közvélemény-kutatásból. Budapest, január 21.

ELŐZETES ADATOK. A BOM Alapítvány számára készített közvélemény-kutatásból. Budapest, január 21. ELŐZETES ADATOK A BOM Alapítvány számára készített közvélemény-kutatásból Budapest, Az Ipsos Zrt. 2012-ben is elnyerte a Business Superbrands díjat. 1./ Bizonyára hallott róla, hogy Budapest megpályázta

Részletesebben

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését A fővárosiak többsége nem ért egyet a Fidesz szimbolikus intézkedéseivel. Az ingatlanadó több kerületben történt bevezetése a legnépszerűtlenebb, a dohányzási

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A rendszerváltás utáni szejm összetétele (vastagon a kormánypártok mandátumszáma)

A rendszerváltás utáni szejm összetétele (vastagon a kormánypártok mandátumszáma) Lengyelország politikai pártjai Lengyelországban a rendszerváltást követő alkotmányozási folyamat 1989 és 1997 között zajlott. 1992. október 17-én elfogadott kis alkotmány tartalmazta a kerekasztal-tárgyalások

Részletesebben

A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése -

A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése - A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése - 2010. október Vezetői összefoglaló A 2010-es önkormányzati választások elemzése első látásra egyszerű feladatnak tűnik: a

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/ )

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/ ) Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságának 2013. március 19-én, kedden, 11 óra 3 perckor az Országház

Részletesebben

Női politikusok a közvélemény szemében

Női politikusok a közvélemény szemében Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben