A DG TRADE munkadokumentuma IRÁNYMUTATÁS-TERVEZETEK A HATÁLYVESZTÉSI FELÜLVIZSGÁLATOKRÓL ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK IDŐTARTAMÁRÓL

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2013) XXX draft A DG TRADE munkadokumentuma IRÁNYMUTATÁS-TERVEZETEK A HATÁLYVESZTÉSI FELÜLVIZSGÁLATOKRÓL ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK IDŐTARTAMÁRÓL HU HU

2 I. A HATÁLYVESZTÉSI FELÜLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. Az intézkedések ötéves időtartamának lejárta előtt hatályvesztési felülvizsgálat indítható (lásd az alábbi VIII. szakaszt). Az 1225/2009/EK rendelet (a továbbiakban: a dömpingellenes alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése és az 597/2009/EK rendelet (a továbbiakban: a szubvencióellenes alaprendelet) 18. cikkének (4) bekezdése szerint az ötéves időszak vége előtt mintegy kilenc hónappal a Bizottság értesítést tesz közzé a közelgő hatályvesztésről a Hivatalos Lapban. Az értesítés meghatározza, hogy legkésőbb meddig nyújthatók be hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelmek. A hatályvesztésről szóló értesítés felhívja a figyelmet arra is, hogy az érdekelt felek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával párhuzamosan időközi felülvizsgálatot is kérhetnek. 2. Az uniós gazdasági ágazatnak joga van a káros dömping/támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét alátámasztó elegendő bizonyíték alapján hatályvesztési felülvizsgálatot kérni. Az alaprendeletek 5. cikkének (4) bekezdése, illetve 10. cikkének (8) bekezdése szerint ehhez az uniós gazdasági ágazatnak bizonyítania kell, hogy elegendő támogatottsággal (jogosultsággal) rendelkezik. A hatályvesztési felülvizsgálat megkezdésére irányuló kérelemnek legkésőbb az ötéves időszak vége előtt három hónappal kell beérkeznie a Bizottsághoz. 3. Az alaprendeletek 11. cikkének (2) bekezdése, illetve 18. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság saját kezdeményezésére is indíthat hatályvesztési felülvizsgálatot. A Bizottság azonban csak kivételes körülmények fennállása esetén jár így el. 4. Amennyiben a Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot kíván indítani, az intézkedések lejárta előtt értesítést tesz közzé a Hivatalos Lapban a hatályvesztési felülvizsgálat megkezdéséről. II. A VALÓSZÍNŰSÉG VIZSGÁLATÁNAK ELŐRETEKINTŐ JELLEGE 5. A hatályvesztési felülvizsgálat központi kérdése, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű-e, hogy megismétlődik-e a dömping/támogatás és a károkozás. Ezért a Bizottság előretekintő elemzést alkalmaz. Ez az elemzés arra összpontosít, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén a jövőben hogyan alakulna a behozatal a dömping/támogatás, az árak és mennyiségek tekintetében, és hogyan változna az uniós gazdasági ágazat helyzete. Ez az előretekintő vizsgálat vagy jövőre irányuló elemzés elkerülhetetlenül a jövőre vonatkozó feltételezéseket és előrejelzéseket foglal magába. 6. Bár a vizsgálat a jövőre irányul, a döntésnek a rendelkezésre álló tényeken kell alapulnia. A Bizottság megítélése szerint célszerű az, hogy a felülvizsgálati időszakhoz felhasználandó adatok tekintetében a felülvizsgálat megkezdésének időpontja előtt akár három évet is elérő időszakot vegyen figyelembe. Az ezen időszakokra vonatkozó nyilvántartott adatokon alapul annak megállapítása, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén várható-e a dömping/támogatás és a kár folytatódása vagy megismétlődése. Ugyanakkor az, hogy pl. nem, vagy csak kismértékben tapasztalható dömpingelt behozatal, vagy hogy az adott időszak alatt jelentős mértékben javult az uniós 1

3 gazdasági ágazat helyzete, csupán az első lépést jelenti az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén jelentkező jövőbeli helyzet elemzésében. Az ilyen viszonylagos előrelépések önmagukban még nem jelentik azt, hogy az intézkedésekre már nincs szükség, mivel ezek ellenére is valószínű lehet a dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődése. 7. A kárral való fenyegetés fogalmával ellentétben, amely szerint az alaprendeletek 3. cikke (9) bekezdésének, illetve 8. cikke (8) bekezdésének megfelelően a kárnak világosan előreláthatónak és közvetlennek kell lennie, abban a tekintetben nincsen meghatározott időkeret, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén mikor várható a kárt okozó dömping/támogatás valószínű megismétlődése. Figyelembe véve a jövőbeli piaci fejlemények középtávú előrejelzésének bizonytalanságát, a Bizottság szerint a lehetséges hatályon kívül helyezést követő egy-két éves időtartam tekinthető megfelelő időkeretnek. 8. Az intézkedések meghosszabbításának alátámasztásához nem elégséges annak puszta lehetősége, hogy a dömping és a kár folytatódhat vagy megismétlődhet. Az ítélkezési gyakorlat szerint a valószínűség a puszta lehetőségnél szigorúbb feltételt jelent 1. Az intézkedések tehát csak akkor tarthatók fenn, ha a vizsgálat azt mutatta ki, hogy hatályvesztésük esetén olyan körülmények alakulnának ki, amelyek ösztönöznék a dömping/kiegyenlíthető támogatás és a kár folytatódását vagy megismétlődését 2. III. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE a) A dömping folytatódása 9. Ha megállapítást nyer, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat folyamán jelentős mennyiségben folyt a dömping, a Bizottság általában azt a következtetést vonja le, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésekor tovább folytatódna a dömping. 10. Kivételes esetben azonban különböző konkrét piaci körülmények fennállása kizárhatja ezt a következtetést: ha például a dömpingellenes/kiegyenlítő vám hiányában az exportáló gyártó képes lenne exportárait a rendes érték fölé emelni, vagy ha a hasonló termék ára az Unióban magasabb, mint a rendes érték, lehetséges a dömping folytatódásának kizárása. b) A dömping megismétlődése 11. A dömping megismétlődése valószínűségének kérdése rendszerint olyan esetekben merül fel, amikor az érintett termék behozatala az intézkedések bevezetését követően megszűnt, igen alacsony szintre esett vissza, vagy pedig a dömpingszintnél magasabb áron folytatódott. A megismétlődés valószínűségére vonatkozó elemzés középpontjában az áll, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén az érintett termék behozatala valószínűsíthetően milyen áron és milyen mennyiségben várható. E két tényező kölcsönösen kihat egymásra. Az elemzés célja annak megállapítása, hogy a hatályvesztés következtében újból jelentkezne-e jelentős mennyiségű dömpingelt 1 T-188/99. sz. Euroalliage kontra Bizottság ügy, EBHT 2001., II o., 42. pont. 2 T-188/99. sz. Euroalliage kontra Bizottság ügy, EBHT 2001., II o., 43. pont. 2

4 behozatal. A figyelembe veendő tényezőket az alábbi felsorolás tartalmazza, dőlt betűvel szedett szemléltető példákkal együtt. Az Unióban, illetve az exportáló országban gyártott és értékesített termék árai közötti viszony. Az Unión belüli alacsonyabb árak azt jelezhetik, hogy az uniós piacon nehéz versenyt folytatni, és hogy az exportőrök dömpinghez folyamodnak majd az exportálás folytatása esetén, hogy javítsák az újbóli piacra lépés esélyeit. A harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és az exportáló ország árai közötti kapcsolat A harmadik országokba irányuló kivitel alacsonyabb exportárai azt jelezhetik, hogy az exportőrök képesek dömpinget folytatni, ha újból elkezdenek az Unióba exportálni; Kapcsolat a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és az Unión belüli árszint között. A harmadik országokban tapasztalt alacsonyabb árszint ösztönözheti azt, hogy dömpingelt áron az uniós piacra irányítsák át az exportot, mivel az uniós piac vonzóbb; a harmadik országokban tapasztalt magasabb árszint az uniós piacra irányuló dömping ellen hathat. Az Unióba irányuló behozatal aktív feldolgozási rendszerek szerinti árai. Ezek az árak jól jelezhetik, hogyan alakulhat az árszint az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén. Amennyiben alacsonyabbak az exportáló ország árainál, ez a dömping megismétlődésének előrejelzése lehet; A behozatali árakra árra vonatkozó kötelezettségvállalások vagy változó vámok alkalmazandók. Ha az árak csak a kötelezettségvállalásban vagy a változó vám révén meghatározott minimumárat tükrözik, ez azt jelezheti, hogy az árszintet nem a piaci erők működése határozza meg, és ez az árszint az intézkedések megszüntetése esetén automatikusan csökkenni fog; Kihasználatlan kapacitások és készletek, tervezett kapacitásbővítés az exportáló országban. E tényezők fennállása azt jelzi, hogy valószínűleg megismétlődik a dömping, mivel az exportőr számára a hazai kapacitások és készletek kihasználatlanul hagyásánál még az is előnyösebb, ha dömpingelt áron értékesít az uniós piacon. Más termékek gyártásáról az érintett termék gyártására való átállás képessége. Ez a képesség jelezheti azt, hogy lehetségessé válik a dömpingelt áron folytatott import mennyiség növelése. A kérdés nagyban függ a másik termékre jellemző sajátos piaci helyzettől. Például az átállásra ösztönözhet, ha a másik termék a vizsgálat tárgyát képező terméknél kevésbé nyereséges; Kijátszás és visszanyerés (lásd a dömpingellenes alaprendelet 12. és 13. cikkét). Az ilyen gyakorlat előfordulása a dömping megismétlődésének előrejelzése lehet; A harmadik országbeli piacok vagy az exportáló ország hazai piaca esetleg képes további exportmennyiségek felvételére. Ez a dömping megismétlődésének valószínűsége ellen szóló tényező lehet. A dömpinggyakorlat fenntarthatósága. A dömping megismétlődésének valószínűsége ellen szólhat, ha olyan információk állnak rendelkezésre, amelyek szerint az adott dömpinggyakorlat nem tartható fenn. 3

5 Mindazonáltal az itt felsorolt tényezők egyike sem szolgálhat önmagában döntő útmutatásul, mivel ezek rendszerint egymással szoros kapcsolatban vannak. IV. A TÁMOGATÁS FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE 12. Ahhoz, hogy határozottan megállapítható legyen a támogatás folytatódása vagy megismétlődése, valószínűnek kell lennie, hogy a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló határozat időpontját követően a támogatásból (vagy támogatásokból) származó előny a de minimis szintet meghaladó mértékben folytatódik vagy megismétlődik. 13. A támogatás valószínű folytatódására vonatkozó vizsgálat olyan esetekben alkalmazandó, amikor a támogatások a hatályvesztési felülvizsgálat idején még mindig előnyt biztosítanak. A feltétel az, hogy az eredeti vizsgálatban kiegyenlített támogatás által biztosított előny, vagy az eredeti vizsgálatot követően nyújtott kiegyenlíthető támogatás által biztosított előny a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló határozat időpontját követően is valószínűsíthetően folytatódik majd. A támogatás megismétlődése esetén a program a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló határozat időpontját követően is előnyt biztosít. A meghatározás olyan esetekre is kiterjed, amelyekben a meglévő támogatást valószínűsíthetően új támogatások fogják felváltani. Nem ismétlődő, időszakos támogatás esetében a kiosztási időszaknak a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló határozat időpontjánál tovább kell tartania. 14. A támogatás megismétlődésének valószínűségét olyan esetekben vizsgáljuk, amikor a hatályvesztési felülvizsgálat idején már nem (vagy a de minimis összeghatár alatti szinten) nyújtanak támogatást. A feltétel az, hogy az eredeti vizsgálatban kiegyenlített támogatás által biztosított előny, vagy az eredeti vizsgálatot követően nyújtott kiegyenlíthető támogatás által biztosított előny a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló határozat időpontját követően ésszerűen előrelátható időn belül valószínűsíthetően megismétlődik, és/vagy valószínű, hogy ezután az időpont után új támogatást nyújtanak. Pl. akkor lehet valószínű a támogatás ilyen megismétlődése, ha jogalkotási javaslat született támogatási program bevezetéséről vagy újbóli bevezetéséről, ha ismert, hogy egy exportőr támogatást pályázott meg, vagy ha megváltoztak a piaci feltételek, pl. azáltal, hogy az állami bankok jelenleg támogatást nem tartalmazó kamatlábai a jövőben valószínűleg ismét előnyt fognak biztosítani. V. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE 15. A dömpingellenes és/vagy szubvencióellenes intézkedések eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat helyzetének az eredeti vizsgálathoz képest javulást kell mutatnia, mivel az intézkedéseknek a kár korlátozásához vagy megszüntetéséhez kellett vezetniük. Amennyiben továbbra is fennáll a kár, megvizsgáljuk a kár folytatódásának valószínűségét. Általában azonban a kárral kapcsolatos elemzés központi kérdése az, hogy valószínű-e a károkozás megismétlődése a dömpingellenes/kiegyenlítő intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén. 16. Ez az elemzés kiinduló pontja a dömpingelt/támogatott behozatal árainak és mennyiségeinek valószínű alakulása, amint ezt a dömping 4

6 folytatódására/megismétlődésére vonatkozó elemzés meghatározta. Ezt követően azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakult az uniós gazdasági ágazat helyzete a hatályvesztési felülvizsgálat időszaka alatt és az azt megelőző két-három év folyamán. Harmadik lépésként a vizsgálat feltárja, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthetően kárt szenvedne-e. Annak értékeléséhez, hogy valószínű-e a kár folytatódása vagy megismétlődése, meg kell vizsgálni a kárral kapcsolatos mutatókat, amelyeket az alaprendeletek 3. cikkének (5) bekezdése, illetve 8. cikkének (5) bekezdése sorol fel 3. A kárral kapcsolatos mutatóknak a vizsgálati időszak folyamán való alakulása alapján előrejelzés készül arról, hogy a főbb tényezők hogyan alakulnának az intézkedések megszüntetése esetén. A főbb tényezők ebben az összefüggésben a termelést, az értékesítést, az árakat és a nyereséget jelentik. Ha e tényezők előrejelzés szerinti alakulása kedvezőtlen, fennáll a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége. VI. DE MINIMIS KÜSZÖBÉRTÉKEK 17. Azokban az esetekben, amikor a behozatali mennyiségek a felülvizsgálati időszak alatt elhanyagolhatóak, azaz 1%-nál alacsonyabb piaci részesedést képviselnek (lásd az alaprendeletek 5. cikkének (7) bekezdését, illetve 10. cikkének (9) bekezdését 4 ), megvizsgáljuk, hogy a intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínű-e, hogy a behozatal jelentősen a felülvizsgálati időszakban elért szint fölé emelkedne-e, és ez a növekedés biztosan meghaladná-e a de minimis küszöbértéket. 18. A dömping esetében a de minimis szint a behozatal értékének 2%-a, a támogatások esetében pedig a behozatal értékének 1%-a lásd az alaprendeletek 9. cikkének (3) bekezdését, illetve 14. cikkének (5) bekezdését 5. Az intézkedések nem kerülnek meghosszabbításra, ha a dömpingkülönbözet/támogatási különbözet az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthetően e küszöbértékek alatt marad. VII. AZ UNIÓS ÉRDEK 19. Bár az alaprendeletek explicit módon nem említik ezt, a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat keretében újból megvizsgálja, hogy az intézkedések fenntartása ellentétes Az alaprendeletek 3. cikke (5) bekezdése, illetve 8. cikke (5) bekezdése többek között a következő, kárral kapcsolatos tényezőket sorolja fel: a korábbi dömpingelt behozatal vagy támogatás hatásaiból való felépülés, a dömpingkülönbözet/kiegyenlíthető támogatások tényleges nagysága, az eladások, a nyereség, a termelés, a piaci részesedés, a termelékenység, a beruházások megtérülésének vagy a kapacitások kihasználtságának tényleges vagy potenciális visszaesése; a közösségi árakat befolyásoló tényezők; a pénzforgalomra (cash-flow), az árukészletekre, a foglalkoztatottságra, a bérekre, a növekedésre, a tőkebevonási vagy beruházási képességre gyakorolt tényleges és potenciális kedvezőtlen hatások. A szubvencióellenes vizsgálatokban a fejlődő országokból származó de minimis behozatalra vonatkozóan egy második küszöbértéket is alkalmaznak, amely alacsonyabb, mint 4%, lásd a szubvencióellenes alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdését. Fejlődő országok esetében a támogatásokra vonatkozó de minimis küszöbérték a behozatal értékének 2%- a. 5

7 lenne-e az uniós érdekkel, a Bíróság által előírtaknak megfelelően 6 érdekről szóló iránymutatást). (lásd az uniós VIII. A DÖMPINGELLENES ÉS IDŐTARTAMA SZUBVENCIÓELLENES INTÉZKEDÉSEK 20. A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a dömpingellenes intézkedések csak addig és olyan mértékben maradnak hatályban, amíg és amennyire az a kárt okozó dömping kivédéséhez szükséges. Hasonlóképpen, a szubvencióellenes alaprendelet 17. cikke értelmében a kiegyenlítő intézkedések csak addig az időpontig maradnak hatályosak és csak addig a mértékig, amíg azok alkalmazása a kár keletkezését előidéző kiegyenlíthető támogatások elleni védekezéshez szükséges. 21. Az alaprendeletek 11. cikkének (2) bekezdése, illetve 18. cikke ezt kiegészíti azzal, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések hatálya a kivetésüket követő öt év után megszűnik, kivéve ha a hatályvesztési felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy további öt évig fenn kell tartani őket. Az intézkedések csak akkor tarthatók fenn, ha bizonyítást nyer a felülvizsgálat során, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínű a kárt okozó dömping/támogatás folytatódása vagy megismétlődése. 22. Amint a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (1) bekezdésében és a szubvencióellenes alaprendelet 17. cikkében szereplő csak és szükséges szó jelzi, az intézkedések kivételes esetben öt évnél rövidebb időszakra is bevezethetők. Ez akkor fordulhat elő, ha a vizsgálat kimutatja, hogy olyan sajátos okok vagy körülmények állnak fenn (pl. a piac előrelátható és alapvető megváltozása), amelyek egyértelműen alátámasztják a rövidebb időtartam elégségességét. IX. AZ IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS A HATÁLYVESZTÉSI FELÜLVIZSGÁLATOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT 23. Amint ezt a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (7) bekezdése meghatározza, ha az ötéves időszak végén az intézkedéseknek a 11. cikk (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálata folyamatban van, a felülvizsgálatnak a dömping és/vagy a kár folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatára is ki kell terjednie. A szubvencióellenes alaprendelet 22. cikkének (3) bekezdése hasonló rendelkezést tartalmaz. 24. Amikor közeledik egy intézkedés hatályvesztése, bármely érdekelt fél ezzel párhuzamosan időközi felülvizsgálatot kérhet (lásd a 4. bekezdést) Az időközi felülvizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat együttes alkalmazása következtében változhat a vám mértéke vagy a kötelezettségvállalás, amely szintén megváltoztatható és kiigazítható a felülvizsgálatban megállapított tények alapján. 6 pont. Elsőfokú Bíróság, T-132/01. sz. Euroalliages és társai ügy, EBHT II o., 40. pont, és

8 X. A HATÁLYVESZTÉSI FELÜLVIZSGÁLAT EREDMÉNYE 25. A hatályvesztési felülvizsgálat rendes körülmények között 12 hónapon belül le kell zárni, ám semmiképp nem tarthat 15 hónapnál tovább. A hatályvesztési felülvizsgálat eredménye vagy az, hogy az intézkedéseket változatlan formában fenntartják, vagy az, hogy az intézkedéseket hatályon kívül helyezik. Ha az intézkedést fenntartják, az rendszerint további öt évig alkalmazandó, amennyiben ez alatt az időszak alatt nem változtatják meg vagy helyezik hatályon kívül felülvizsgálat keretében. Az egyes kiegyenlítő/dömpingellenes intézkedések tekintetében elvégezhető hatályvesztési felülvizsgálatok száma nincs korlátozva. 7