TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Első rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Első rész"

Átírás

1 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Első rész 2012

2 ISBN Ö ISBN Kiadó: Tomori Pál Főiskola Felelős vezető: Dr. Meszlényi Rózsa

3 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Első rész Régi dilemmák új megoldások Kalocsa, 2012

4

5 Lektorálta: Dr. Daubner Katalin Dr. Szűcs Olga Miklósné Dr. Zakar Andrea Szerkesztőbizottság: Dr. Daubner Katalin Miklósné Dr. Zakar Andrea Balázs Judit

6

7 Tartalomjegyzék Előszó Dr. Blahó András PLENÁRIS ÜLÉS ELŐADÁSAI Globális világgazdasági válság: A megoldások vitája Dr. Bors Katalin Dr. Ferencz Viktória Osteoporosisos betegek rehabilitációja, különös tekintettel a kompressziós csigolyatörésekre Dr. Kovács Levente A Tobin-adón innen és túl Maya Nagy Jövőbe látó emberek Dr. Bányai Kornél MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK Ókori dilemmák mai szemmel a római légiók logisztikai megoldásai Dános Anikó Nők a vállalati szervezeti hierarchiában a nők foglalkoztatásának legjellemzőbb problémakörei Dr. Daubner Katalin A transznacionális társaságok napjaink világgazdasági válságában Fenyő Márk A pénzügyi válság begyűrűződése az Európai Unióba Dr. Frenyó Zoltán A filozófia háromszöge és Európa három gyökere

8 Gyulaffy Béláné Dr. Nehéz-cash megoldás etikai befektetés édesvíztárolóba Kissné Dr. Budai Rita Zichy Mihály ( ): Fogoly a börtönben Kővágó Györgyi Innováció, marketinginnováció a kisvállalkozások működésében Dr. Kuti Ferenc Az energiatudatos gondolkodás egyes kérdései a Nemzeti energiastratégia 2030 fényében Martos Diána Az epilepszia és a gyermekvállalás Dr. Mezei István A gazdaság fejlesztését befolyásoló társadalmi változások az Észak-magyarországi régióban Dr. Miklós György A hidegháború történetének második szakasza Abstracts

9

10

11 Előszó Előszó A Tomori Pál Főiskola 2012 novemberében immár kilencedik alkalommal rendezi meg hagyományos konferenciáját. Ez a rendezvény mindig a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából kerül megrendezésre, amely sajátos lehetőséget biztosít a főiskolai és meghívott oktatók és kutatók számára, hogy kutatási eredményeiket prezentálják és megosszák egymással. Idén is számos hazai és nemzetközi szakember tiszteli meg rendezvényünket, a magyarországi kollégák mellett szlovákiai, lengyelországi, olaszországi, romániai és szerbiai felsőoktatási intézmények képviselői is emelik konferenciánk színvonalát. Előadóink számos tudományterületről érkeznek, ezért konferenciánkat ismét az interdiszciplinaritás, a sokszínűség jellemzi. Külön kiemelem előadóinkat az orvostudomány és a biológia területéről, akik segítségével konferenciánkon adózunk Szentágothai János munkásságának, emlékének, születésének 100. évfordulóján. A magyar és angol nyelvű előadások szerkesztett anyagát ebben az évben két kötetben veheti kezébe minden érdeklődő, ezáltal a konferencia-kötet nem csak tudományos, hanem ismeretterjesztő célt is szolgál. Kiadványunkat mindenki szíves figyelmébe ajánlom. Dr. Meszlényi Rózsa főiskolai tanár rektor Kalocsa, november

12

13 PLENÁRIS ÜLÉS ELŐADÁSAI

14

15 Tudományos Mozaik 9. TPF GLOBÁLIS VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG: A MEGOLDÁSOK VITÁJA Dr. Blahó András egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Világgazdasági Tanszék A globalizáció révén egyre szervesebbé váló világgazdaság nem lehet válságoktól mentes mindaddig, amíg a rá jellemző mély egyenlőtlenségeket és szerkezeti aránytalanságokat nem orvosolják. Erre viszont elszigetelt, nemzeti receptek nem, vagy nem kielégítő mértékben alkalmasak: a rendszerszintű aránytalanságok kezelése rendszerszintű, nemzetközi/globális együttműködést sürget. A jelenlegi világgazdasági válság megoldásánál jól hasznosíthatók az 1929/1933, valamint az 1973/1975-ös, az 1979/1980-as válságok tanulságai. A legfontosabb következtetés az, hogy a lényegesen megváltozó nemzetközi gazdasági és politikai környezetben még egyébként koherens válságmegoldási mechanizmusok sem képesek eredményt hozni. A 2007-ben kezdődött válságnál tehát olyan gazdaságpolitikai lépésekre van szükség, amely a nemzeti és globális környezet jelentős változásait is figyelembe veszi. Ehhez a nemzetközi intézmények lényeges reformjára is szükség van. Kulcsszavak: világgazdasági válság, válság-megoldások, Keynes-i módszerek, új elemek a válság megoldásában Bevezetés A máig vitatott kezdetű globális világgazdasági válságnak immár óriási felhalmozott irodalma van. Leírták a gazdaságtörténeti lefolyását, az egyes országok, régiók alkalmazkodásának menetét, elemezték a korábbi válságok világrendszer szemléletű jelenségeit 1, az alkalmazott módszereket, de viszonylag kevés az összehasonlító, komparatív elemzés e közgazdasági és általános politikai gazdaságtani eszközök hatásmechanizmusairól. A szakirodalom továbbra is követi e folyamatokat, s az immár félévtizedes tapasztalatok általánosítása van hátra. Igaz, ma is vannak vélemények, amelyek magát a válság fogalmat is túlzónak tartják, inkább a világgazdasági rendszer működési zavarairól, semmint annak válságáról beszélnek (Magas-Kutasi, p.53.) 2 Mit lehet és kell tanulnunk e válság lefolyásából? Milyen alternatív megoldások léteznek, s egyáltalán vannak-e alternatívák a döntően megszorító, növekedést lassító, s ezzel a társadalmi folyamatokat jelentősen megnehezítő lépésekkel szemben? Ezen kérdések teljes körű megválaszolására természetesen nem vállalkozhatunk. Tanulmányunkban inkább arra szorítkozunk, hogy a korábbi főleg az közötti világgazdasági válságokkal vetjük össze a jelenlegi folyamatokat annak érdekében, hogy a hasonlóságokat és eltéréseket pregnánsan kimutassuk. Ezzel remélhető meggyőződésünk szerint az, hogy a jelenlegi globális válság megoldásának iránya, körvonalai felrajzolhatók. 1 A valóban hatalmas nemzetközi és hazai irodalomból csak néhányat említhetünk. Ilyen a Miszlivetz Ferenc által szerkesztett két kötet (Miszlivetz, 2009), Szentes Tamás kötete (Szentes, 2009), Magas István Kutasi Gábor (szerk) (Magas Kutasi, 2010). 2 Érdemes idézni Magas István véleményét: Amit tehát az elmúlt két évben ( B.A.) megtapasztaltunk, az sokkal kevésbé a kapitalizmus általános válsága hanem sokkal inkább az országhatáron túlnyúló pénzügyek szabályozásával összefüggő, új típusú piaci és kormányzati elégtelenségek sorozata... Ennyiben a világgazdaság konjunkturális megtorpanása, majd az azt követő általános bizalomvesztés és termelés-visszaesés egy globális koordinációs probléma megjelenése, semmint a kapitalizmus vége. (Magas, in Magas Kutasi, o.)

16 Globális világgazdasági válság: A megoldások vitája Dr. Blahó András Tanulmányunk röviden összegzi többnyire korábbi tanulmányok alapján az eddigi világgazdasági válságok megoldási tanulságait. E gazdaságtörténeti előzmény után térünk rá a jelenlegi válság természetrajzára, ennek eddig tapasztalt megoldási kísérleteire. A tanulmány végén összegezzük e megoldási kísérletek összehasonlító elemzését. Végül a lehetséges alternatívákat írjuk le. 1. Az as válság kezelése A közgazdaságtan a korábbi elméleti felvetések szerint és alapján ezt a válságot túltermelési válságnak nevezte. Milton Friedman, Nobel-díjas közgazdász viszont ezzel teljes ellentétben azt állította, hogy itt is egy, a monetáris megszorításokat kapkodva alkalmazó állami beavatkozás okozta a nagy bajt. Friedman kimutatta, hogy minden válságot a hibás monetáris beavatkozás okozott, még az as nagy válságot is. Ez megdöbbentő felismerés volt, hiszen addig úgy tudtuk, hogy 1929-ben túltermelési válság tört ki. Először az 1920-as évek konjunktúrájának mesterséges továbbgerjesztésére alkalmaznak az államok felelőtlen monetáris expanziót (hiteltúlkínálat, alacsony kamatok!), majd amikor a pénzkibocsátásnak és a reálgazdaság bővülésének elszakadása miatt bekövetkezik október 29-én a tőzsdekrach, akkor ellenkező irányú fékberántással fokozzák válságig a bajt: nagyarányú monetáris és fiskális szűkítésbe kezdenek, ami hirtelen összezsugorítja a vásárlóerőt, és ehhez képest már tényleg túltermelés van a gazdaságban. Először a bankszektorban következik be az összeomlás 1931-ben, majd mindez tovagyűrűzik a reálgazdaságra ben már 30 millióra rúg a munkanélküliek száma a világon. A közgazdasági elmélettörténetben Keynes előtt az érték-, ár- és jövedelemelosztás elméletei uralkodtak. Ezen elméletekben az ármechanizmus biztosítja a gazdálkodók számára a rendelkezésre álló erőforrások optimális kihasználását. E modellben nincs és nem lehet munkanélküliség, a munkabér-mechanizmus szabad játéka összhangba hozza munkapiacon is a keresletet és kínálatot, azaz teljes foglalkoztatottság körüli állapot jön létre. E rendszerben az állam gazdasági beavatkozása lehetetlen és felesleges is volt. Az as világgazdasági válság élesen ellentmondott az ilyen elméleteknek. A világgazdasági gyakorlat általánosítására adott frappáns elméleti választ John Maynard Keynes (Keynes, 1965) 3. A korábbi, neoklasszikus felfogás képviselői bíztak a teljes foglalkoztatás automatikus megvalósulásában, Keynes viszont elvetette ezt a koncepciót. Választ kellett találni arra kérdésre, mitől függ a foglalkoztatás nagysága, ha egyszer a tőkés gazdaság automatizmusai nem valósítják meg a teljes foglalkoztatást. A nagy gazdasági világválság lerombolta azokat az elképzeléseket is, melyek szerint az üzleti ciklusok pusztán monetáris politikával kiküszöbölhetők. Keynes a monetáris politikával szemben az államháztartás-politikára helyezte a hangsúlyt. Az összekereslet és azon át a nemzeti jövedelem, a foglalkoztatás nagyságának a meghatározása szempontjából a beruházásé az alapvető szerep. S ha a magánberuházások nem elegendők, az államháztartás-politikának kell a kormányzati kiadások révén a szükséges keresletet megteremtenie. A munkanélküliség problémájára megoldást keresve egy sor elméleti újításhoz jutott. Így a neoklasszikus felfogással szemben hangoztatta, hogy a beruházás határozza meg a megtakarítás nagyságát: a kormányzati kiadások a magánberuházásokkal együtt 3 Keynes elméleti munkásságának összefoglalásánál sokat jelentett számomra Mátyás Antal munkássága, az általa publikált elméleti tanulmányok. Lásd különösen (Mátyás, 2003.)

17 Tudományos Mozaik 9. TPF munkanélküliség esetén a multiplikátor hatáson át oly mértékben növelik a nemzeti jövedelmet, hogy végül is a belőle eszközölt szándékolt megtakarítás nagysága megegyezik a magánszektor szándékolt beruházásával, valamint a kormányzati kiadásokkal. Ez alapján kitűnik, hogy a kormányzat munkanélküliség esetén bevételei felett költekezhet. A kiadásai nyomán megnövekedett nemzeti jövedelem utólag biztosítja a fedezetet kiadásai számára, amikor is a kormányzat az adó révén olyan jövedelemrészt von el, amely kormányzati kiadások nélkül létre sem jött volna. S még egy fontos fejlemény Keynes munkásságával kapcsolatban. A korábbi elméletek a közgazdaságtan és a rá alapozó gazdaságpolitikai lépések értékmentességét hangoztatták. Keynes feladta ezt, s meghatározott ha úgy tetszik, érték központú gazdaságpolitika mellett foglalt állást. Annak a gazdasági rendnek, amelyben élünk, fő hibája, hogy nem tud teljes foglalkoztatást biztosítani, továbbá, hogy önkényes és igazságtalan benne a vagyon és a jövedelem elosztása.. (Keynes, oldal) azt hiszem, hogy társadalmilag és lélektanilag indokolt a jövedelmek és a vagyon jelentős egyenlőtlensége, de nem olyan mérvű aránytalansága, amilyen ma tapasztalható. (Keynes, oldal) Azt hiszem, hogy a beruházás társadalmi kézbevétele meglehetősen széles körben bizonyul majd az egyetlen olyan eszköznek, amelynek révén meg lehet közelíteni a teljes foglalkoztatást.. (Keynes, oldal). Keynes tehát határozottan állami beavatkozást sürgetett (persze nem egy túlbürokratizált rendszerűt), s a piacgazdaság anticiklikus vezénylését látta célszerűnek, megvalósítandónak. E javaslat alapvetően a kereslet-korlátozta gazdaság problémáira koncentrált, amelyet a túlzott megtakarítások és a likviditási preferenciák okoztak 4. Ennek orvoslására különböző költségvetési lehetőségek adottak: - közmunkálatok finanszírozása a központi költségvetésből (oktatás, közegészségügy, társadalombiztosítás stb. területén), - beszerzések/támogatások magánvállalatoktól, azok számára (főleg K+F, oktatás, továbbkézés), - a jövedelmek újraelosztása progresszív adózás révén 5. A fiskális javaslatok mellett a keynes-i gazdaságpolitika a monetáris politikát is aktivizálta a kamatlábak csökkentésével, a rendelkezésre álló hitelkeretek ezáltal történő növelésével, a hitelfelvétek ösztönzésével. Az eredmény természetesen a központi költségvetés hiányát növeli, de ezt remélhetően a keletkezett gyorsabb gazdasági növekedés bevételei ellensúlyozhatják. Keynes e nagy művét 1936-ban publikálta. Ekkorra már Németországban egészen más gazdaságpolitikával biztosították a teljes foglalkoztatottságot, nevezetesen a fegyverkezési kiadások felfuttatásával, infrastrukturális beruházások kiterjesztésével. Hasonló módszerekkel dolgozott az Egyesült Államok is az ún. New Deal politikában. A Szovjetunióban az 1928-ban indult ötéves tervek a teljes állami tulajdon alapján kísérelték meg a teljes foglalkoztatottság biztosítását. A II. világháború utáni helyreállítási időszak végeztével a legtöbb nyugati államban a keynes-i elképzeléseket alkalmazva indították be a gazdasági fellendülést, jelentős eredményekkel. Az ún. jóléti állam, vagy a szociális piacgazdaság egyszerre kísérelte meg a foglalkoztatás jelentős 4 Ez utóbbi azt jelenti, hogy a gazdag jövedelem tulajdonosok magas megtakarítási hajlandósága nem jár együtt megtakarításaik fogyasztásával vagy beruházásokra költésével. 5 Az alkalmazott fiskális politika lényegéről, hatásosságáról, annak fenntarthatóságáról lásd Benczes István és Kutasi Gábor kitűnő könyvét (Benczes Kutasi, 2010.)

18 Globális világgazdasági válság: A megoldások vitája Dr. Blahó András kiterjesztését, valamint az általános gazdasági növekedés fokozását. Az eredmények egészen 1970-ig nyilvánvalóak: az általános jólét kiteljesedett, a gazdasági növekedés jobbára egyensúlyi feltételek között ment végbe. 2. Az ös, illetve az as globális válság tanulságai Az 1960-as évek szárnyalásai után német gazdasági csoda, japán fellendülés, nyugateurópai integrációs kísérletek sikerei jött a hidegzuhany: Nixon amerikai elnök bejelentette a bretton-woods-i rendszer alapját jelentő dollár-arany átváltás felfüggesztését. Ennek gazdaságtörténeti okait itt nincs lehetőségünk kibontani, csak arra utalunk, hogy a kialakult stagflációs nyomás, az 1973-ban kirobbant kőolaj válság egyaránt általános recesszióhoz vezetett a világkereskedelemben, s nagy mértékben instabillá tette az eddig jól funkcionáló nemzetközi monetáris és pénzügyi kapcsolatokat. Ez a válság már nem a korábbi, nemzetközi válság volt hanem egy már valóban globális, a fennálló világgazdasági rendszer alkotóelemeit 6 alapvetően érintő globális válság, ennek minden jellemzőjével és hatásaival. Az általános hatás éppen amiatt következhetett és következett be, hogy a II. világháborút követő évtizedekben a világgazdasági szereplők nemzetállamok, transznacionális vállalatok, nemzetközi intézmények egységes, szerves rendszerbe fejlődtek. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy a szereplők mindegyike egyaránt és egyforma mértékben volt integráló elem. Nem, több nemzetállamra is jellemző maradt a központi magtól való jelentős fejlettségbeli távolság. Az évi válságtól eltérően ahol döntően egy magországban, az USA-ban kezdődtek a válságjelenségek -, a 70-es évek válsága már kevésbé köthető egy vagy több országhoz, itt már egyértelműen a nemzetközi fejlettségi szakadék mélyülése vált közvetlen vagy közvetett okká. A keynes-i gazdaságpolitika alkalmazásával jelentős szerkezeti átalakulások mentek végbe a nemzetállamok gazdasági és társadalmi szerkezetében. A tudományos és technikai fejlődés, az ipari termelés lényeges módosulása, a mezőgazdasági termelés GDP-n belüli arányának visszaszorulása, de jelentős hatékonyságbeli növekedése, a szolgáltatási szektor kiterjedése, a transznacionális vállalatok globális elterjedése, stb. a globális nemzetközi kapcsolatok bővülését, ezek nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának fokozódását jelentették. A rendszerben természetessé vált az egyenlítő hatások tovagyűrűzése, a külföldi közvetlen tőkebefektetések, a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő kereskedelmi cserearányok torzulása (fejlődő országok kárára), a globális tőkeáramlások perverzzé 7 válása révén. 8 6 Ez még a volt szocialista országokra is igaz, noha főleg rosszul értelmezett ideológiai okok miatt ezek esetében az a jelszó volt hangzatos, hogy..a válság hozzánk nem gyűrűzik be. Azaz, az eltérő társadalmi-gazdasági rendszer miatt a globális válság e térségben nem érvényesül. A történelmi fejlődés bizonyította be ennek éppen a fordítottját. 7 Perverz tőketranszfernek nevezzük a fejlődő világból a fejlett centrum országokba áramló tőkemenynyiséget (közvetlen és portfolió egyaránt), amely jelentősen meghaladja a centrumból a perifériára irányuló tőkemennyiséget. Mind az elméleti, mind a gyakorlati feltételezés ennek éppen az ellenkezőjét állítaná. Lásd World Economic and Social Survey, 2012, In Search of New Development Finance, United Nations, Department of Economic and Social Affairs, E/2012/50/Rev. 1 ST/ESA/341 és World Economic Situation and Prospects 2012, Update as of mid-2012, The present document updates World Economic Situation and Prospects 2012 (United Nations publication, Sales No. E.12.II.C.2), released in January E folyamatok beható elemzését adja Szentes Tamás több műve is. Lásd különösen (Szentes 1976, 1999.)

19 Tudományos Mozaik 9. TPF Ez(ek) a válság(ok) jelezte(ék) először rendkívül hatásosan, hogy nem ciklikus, periodikus válságról van szó, hanem az egész világgazdaság egészét érintő szerkezeti és intézményi válságról. Még pontosabban: a korábbi, nyerstermék-ipari termékcserére alapozott nemzetközi munkamegosztás átalakulása ütközött az erre létesített világgazdasági és nemzeti intézményrendszerrel. Sem a nemzetközi szervezetek (főképp a bretton woods-i intézmények), sem a szárnyaló évek alatt kialakított nemzeti szabályozási stratégiák nem voltak képesek a válságot kezelni. A világgazdasági rendszerben olyan aszimmetrikus egyenlőtlenségek keletkeztek (lásd Szentes, 1999), amelyek szétfeszítették a megoldást intézményesen biztosító szervezeti és közgazdasági kereteket. Valami lényegesen újra, másra volt szükség. Sokan írnak a keynes-i megoldások válságáról, alkalmazhatatlanságáról. Valóban erről van szó? Tény, hogy a lényeges világgazdasági változások, szerkezeti módosulások a nemzeti alkalmazkodási cél és eszközrendszert is alapvetően befolyásolták. A korábbi módszerekkel nem lehetett már tartós megoldásokat elérni, szükség volt ezek lényeges módosítására. A döntően nemzeten belüli problémákra kidolgozott gazdaságpolitikai lépések nem akadályozták meg az infláció emelkedését, s ami ezzel együtt járt, a bruttó társadalmi termék/termelés növekedésének lelassulását, amit stagflációnak neveztek el. A keynes-i megoldások csökkenő hatékonysága abból fakadt, hogy a nemzeti és globális keretek közötti feszültségek lényegesen kiéleződtek. A nemzeti megoldásra kigondolt szabályozás nem, vagy csak részlegesen volt képes döntően nemzetközi, globális egyenlőtlenségek kezelésére. A globalizáció gyorsulása, a transznacionalizálódás kiterjedése, a növekvő számú regionális integráció mind-mind tovább élezte az intézményi megoldási képességek és erre irányuló tevékenységek sikere közötti ellentéteket. Akár paradoxonnak is nevezhetnénk azt a tényt, hogy a háború utáni évtizedek sikeres keynes-i gazdaságpolitikája éppen e sikerekkel fokozta a globális egyenlőtlenségeket, s vezetett súlyos válságjelenségekhez. E jelenségek egyértelműen bizonyították a döntően nemzeti egyensúlytalanságok kezelésére alapított nemzetközi intézmények kompetencia hiányát 9 : csak tűzoltóként szerepelhettek, hisz alapító tagállamaik csak erre hatalmazták fel őket. Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy nem Keynes koncepciója volt sikertelen, hanem a nemzetgazdaságok környezetének lényeges változása továbbá már nem tette adekváttá ennek alkalmazását. A monetáris ellenforradalom, de a Keynes-i forradalom sem ismerte fel a keynes-i gondolatok logikáját, nevezetesen azt, hogy ezek egy többé-kevésbé zárt (nemzeti) rendszerben fejtik ki hatásukat. Bővebben kifejtve: logikus feltételeznünk, hogy egy mérsékelt fiskális expanzió amely a fejlesztési források mobilizálására irányul -, s az ezzel többnyire együttjáró ideiglenes infláció amely a keresletkorlátolt körülmények között beruházásokat indukál -, nem feltétlenül vezet növekvő költségvetési hiányhoz, vagy egy inflációs spirálhoz, feltéve, hogy a gazdasági szereplők reakciója az elvárható mértékű és irányú. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy növekvő piaci kereslet növekvő beruházásokhoz vezet, amely gazdasági növekedést eredményez, s ezzel növeli a költségvetés bevételeit és a pénzkeresletet. 9 Érdemes idézni egy tanulmányból Richard Jolly-t: A jelenlegi (globális B. A. ) kormányzási megoldások kettős értelemben is hibásak. Nem hatékonyak: a szerkezeti elemek nem koherensek, s képtelenek a globalizációs komplex kihívások megfelelő kezelésére. Nem általánosak, s ezért nem is mondhatók hatékonynak legitimizációs értelemben: lényegében még mindig a világgazdasági erőviszonyok és befolyás XX. század közepi viszonyait tükrözik. (Jolly, et al, o.)

20 Globális világgazdasági válság: A megoldások vitája Dr. Blahó András Ebből logikusan következik, hogy ugyanez a gazdaságpolitika, globális környezetben alkalmazva megfelelő és hatékony lehet. A dolog azért nem ennyire egyszerű. A jelenlegi válság több olyan vonatkozást is kimutatott, olyan új különbségekre is rámutatott, amelyek a keresletkorlátok lényegét is módosították. Továbbá az is biztos, hogy a keynes-i gazdaságpolitika globális környezetre történő alkalmazása nagyon is sajátos feltételeket követel a globális intézményektől, beleértve globális folyamatok szabályozási képességét, a beruházásokat, fogyasztásokat, a globálisan értelmezett emberi szükségletekre koncentrálását, a globális közjavak hathatós menedzselését, nemzetközi adókkal finanszírozott globális költségvetést, globális közjószág szektort, a transznacionális vállalatok és nemzetközi pénzügyi intézmények világméretű tevékenységének globális ellenőrzését. Ez nem más, mint a sokat emlegetett globális irányítás (global governance) kiterjesztése meglévő intézmények alapos megreformálásával, s akár újak alapításával. Az 1980-as évek válságát több, hasonlóan világgazdaság méretű válság követte. Ilyen volt az 1990-es évek második felének permanens monetáris válságsorozata, amely kezdődik Mexikóval (1995), folytatódik Oroszországgal (1996), Japánnal (1997), és végül tetőzik a New Yorki tőzsdepánikkal (1998). E sorozatból mégsem lett recesszió a reálgazdaságban. A megoldások azonban ha egyáltalán sikeres megoldásról lehetett beszélni -, csak nemzetgazdasági szinten oldották fel a felhalmozódott problémákat, de a világgazdaság egészében továbbra is fennmaradtak a szerkezeti és intézményi feszültségek. Az ilyen nemzeti megoldások révén terjedt rohamosan a neoliberális monetarista szemlélet, amely a pénzkínálat szűkítésével ahogy ma mondjuk, megszorításokkal kísérelte meg az elveszett egyensúly helyreállítását. A tény tény maradt: sem a keynes-i, sem a neoliberális monetarista politikák nem voltak képesek tartós, világrendszer méretű megoldás(oka)t kínálni. Az alkalmazott fejlesztési stratégiák egyszerre kellett, hogy kezeljék a nemzeten belüli strukturális, szociális és más feszültségeket, valamint a globális világgazdasági rendszerbe történő bekapcsolódás módozatait. Mivel a nemzetgazdaságon belüli egyenlőtlenségek többnyire válságokhoz vezetnek, s aligha maradnak elszigeteltek a világgazdaságban, az előbbihez nagyjából hasonló követelmények vonatkoznak a válság menedzselésre is. Az első, globális szerkezeti és intézményi válság tanulsága könnyen belátható. A globalizáció révén egyre szervesebbé váló világgazdaság nem lehet válságoktól mentes mindaddig, amíg a rá jellemző mély egyenlőtlenségeket és szerkezeti aránytalanságokat nem orvosolják. Erre viszont elszigetelt, nemzeti receptek nem, vagy nem kielégítő mértékben alkalmasak: a rendszerszintű aránytalánságok kezelése rendszerszintű, nemzetközi/globális együttműködést sürget. Természetesen lényeges változások mentek végbe a világgazdaságban az első globális válság óta. Ezek a következők: 1. A technikai forradalom új hulláma (a humán erőforrás megerősödése, új dinamikus ágazatok a gazdaságban), 2. Új, dinamikusan növekvő feltörekvő országok megjelenése karakteres gazdaságpolitikával (Brazília, Argentína, Mexikó, Chile stb.), 3. A neoliberális és monetarista paradigma győzelme (a Washington-konszenzus (1985), a nemzetközi áru- és tőkeforgalom további liberalizálása, a deregulációs, liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése), 4. A globális hatások begyűrűzése a központilag tervezett (szocialista) országok gazdaságába (belső feszültségek, a kelet-nyugati kapcsolatok enyhülése, kiterjedése), 5. A globalizációs folyamatok felgyorsulása. (Volt szocialista országok gyorsuló beintegrálódása a világgazdasági rendszerbe, a technikai és kommunikációs forradalom,

21 Tudományos Mozaik 9. TPF a transznacionális vállalatok tevékenységének kiterjedése, neoliberális monetarista gazdaságpolitikák gyors terjedése). A csak felszínesen felsorolt változások révén a világgazdasági alkalmazkodás lényege és módszere is változott, változnia kellett. A korábbi neoliberális megközelítések tarthatatlanná váltak, ismét az állam fokozott szerepét hangsúlyozza több nemzetközi és hazai közgazdász. (Lásd Jolly, et al, 2012.) 3. A válságkezelés hagyományos és új módozatai A 2007-ben (2006-ban?) induló világgazdasági válság a rövid távon nélkülözhetetlen tűzoltásszerű kezelés mellett megköveteli a hosszabb távú gondolkodást és cselekvést is. Rövid távú megoldások csak akkor hoznak (hozhatnak) eredményt, ha beilleszkednek egy hosszabb távú célrendszerbe, ami azonban már messze nemcsak a válság sikeres és a lehetőségek szerint viszonylag kevéssé költséges túlhaladásával foglalkozik, hanem a válság utáni időszak kritikus kérdéseire irányítja a figyelmet. Ezek többsége viszont nem, vagy nemcsak a válság következményeiből származtatható, hanem azokból a globális egynsúlyhiányokból és sürgető kényszerekből is, amelyek esetenként évtizedek óta halmozódnak, amelyeket a válság átmeneti háttérbe szorítás ellenére nemcsak felerősített, de részben a korábbiaktól eltérő környezetbe is ágyazott. Ebben az új helyzetben kell megtalálni a legmegfelelőbb válaszokat egy olyan korszakban, amit történelmileg példátlan méretű és minőségű globalizáció, valamint számos országot és társadalmi csoportot fenyegető menthetetlen marginalizáció, lemaradás, leszakadás, kiszorulás jellemez. (Inotai, in Magas-Kutasi, 2010.) E válság lényeges jellemzője, hogy a teljes mértékben globálissá vált pénzügyi szektor indította el. A transznacionális pénzügyi intézmények bankok, biztosítók, kockázatkezelők teljes liberalizációja a hirtelen fellendülést, pénzbőséget is, de a szunnyadó egyensúlytalanságot is globálissá tették. Ez a pénzügyi válság még inkább felerősítette a mai globális szabályozó rendszer gyengeségeit. Ma már bizton állíthatjuk, hogy legalább négy területen szükséges határozott beavatkozás nemzeti és globális szinten egyaránt ahhoz, hogy a válság kezelését megkíséreljük. Először: meg kell találni a globális rendszerben rejlő kockázatok megelőzésének módozatait. Másodszor: határozottabban kell javítani a globális piac szereplői kockázatainak áttekinthetőségét, ennek nyilvánosságra hozatalát. Harmadszor: ki kell terjeszteni a szabályozó intézmények nemzetközi intézmények közötti együttműködés nemzetközi jellegét. S végül, negyedszer: hatékonyabb és összehangoltabb válságmegoldási mechanizmusokat kell bevezetni. E megközelítések tényleges figyelembevétele azért is fontos, mert a válságot megelőző évtizedekben több területet is elhanyagolt a válságkezelési elmélet és gyakorlat, s e területek a globális válság kockázatait jelentősen növelték. Lássuk e területeket! 1. A globális makrogazdasági egyensúlytalanságok alacsony kamatlábakat eredményeztek, amelyek nagyobb kockázatvállaláshoz vezettek, s hozzájárultak a globális részvényárak ún. buborék-jelenségének kialakulásához. 2. A pénzügyi szektorban bekövetkezett hatalmas változások és a kockázatkezelés csődje az elmúlt két évtizedben jobban kiszolgáltatta a nemzetközi pénzügyi rendszert a bizonytalanságoknak. 3. A tőkeáttételeken alapuló pénzügyi termékek jellemzője a kiterjedt kockázatvállalás, anélkül, hogy beépítené azokat a rendszerkockázatokba. S éppen e miatt szükséges egy kiterjedtebb, átgondolt szabályozás. (Csáki, in Magas Kutasi, p. 71.) A válság kirobbanásával talán érthető módon azonnal megindult egy példátlan mértékű anticiklikus pénzügyi forráskihelyezés, annak reményében, hogy a gazdaság automatikus hatjóerői már képesek működni, a termelést újraindítani. Tény, hogy ezzel egyidejűleg

22 Globális világgazdasági válság: A megoldások vitája Dr. Blahó András szembesültek az alkalmazó államok a mentési politikák költségeivel, s ezek nagysága és szerkezete is hathatós állami intézkedéseket sürget. Nyilvánvaló az igyekezet a pénzmennyiség növelésével a hitelkínálatot beindítani -, de ennek inflációs hatásával is számolni kell. Egyszerre kell tehát az inflációs célt tartani (központi bankok alapvető szerepe), valamint beruházás ösztönzést megvalósítani. A válságkezelés legalább e sorok írásáig nem járt együtt alapvető szerkezeti változásokkal, sem a bankszektorben, sem pedig a támogatott iparágakban, miközben sorra mentette meg az egyébként valószínűleg versenyképtelen munkaerőt, a költségeket nem ellensúlyozza a termelékenység növekedése vagy a technológiai haladás. Az hamar kiderült, hogy a pénzügyi egyensúlyteremtés klasszikus útja már csak a felhalmozott adósság méreteinél fogva sem látszott járhatónak. Arról nem is beszélve, hogy a költségvetési bevételek számottevő növelése olyan adópolitikát követelne meg, amely még az igen szerény növekedést is megfojthatja. Másrészt a kiadások csökkentése, ami alapvetően érintené az elmúlt évtizedekben kiépült szociális jóléti rendszereket, politikailag és társadalmilag aligha vállalható, különösen akkor, amikor a munkanélküliség magas, a válság társadalmi költségei pedig éppen a mostani években tetőznek. Marad tehát két eszköz, nagy valószínűséggel közös alkalmazása. Az adósságok jelentős részét, talán legfőbbképpen az USA-ban, de Európában is jelentősen felerősödő inflációval igyekeznek eltüntetni, miközben az adósságkezelés idősávját akár az évtized végéig is meghosszabbítják. Ez pedig nem más, mint a most felmerült és felhasznált költségek egy részének átterhelése a következő generációkra. Több szakértő elhúzódó deflációra, az áremelkedés csökkennésére számít. Az elmúlt évek tapasztalata azonban ezt az elvárást nem mindenben s mindenütt teljesítette. Megjelent ugyanis ismét a stagflációnak lásd feljebb nevezett jelenség: gyenge gazdasági növekedés mellett erősödő infláció. Az inflációs nyomást tovább növeli a nyersanyag-, energia- és élelmiszerárak emelkedése, mint külső inflációs elem. Ennek az inflációnak a kezelése különösen súlyos kihívást intéz a nemzetközi pénzügyi rendszer számára, nem utolsósorban pedig az eurozóna és a közös pénz, az euró jövője szempontjából vet fel lényegi kérdéseket. A globális gazdasági válság multidimenzionális természetét, mély gyökereit és kiterjedt hatásait tekintve belátható, hogy a jelenlegi módszerek és gazdaságpolitikák a válság menedzselésére aligha hatékonyak. Ha egyáltalán, bizonyos helyeken és területeken részleges eredményeket mutathatnak fel, de a válság mélyebb gyökereiig nem jutnak el. A válságmegoldásra javasolt neoliberális monetarista módszer döntően megszorító intézkedéseket tartalmaz, s mint ilyen, túlnyomórészt ökonomista megközelítés alapján: a nemzetközi gazdasági és társadalmi realitásokat mellőzve. A keynes-i, vagy jobban mondva neo-keynes-i megközelítés, amely a gazdasági növekedés ösztönzésével kívánja elérni a gazdaság dinamikus egyensúlyát, s egyúttal szigorú ellenőrzést és korlátozásokat javasol a pénzügyi szektor fölött, talán relevánsabb az előbbi módszernél, de e nézet képviselői is gyakran tekintenek el a valóság komplexitásától és változásaitól. A válságot megszorításokkal és restriktív gazdaságpolitikával kezelni javaslók a fizetési mérleg egyensúlyi helyzetének visszaállítását, a költségvetési hiány csökkentését, a kumulatív eladósodási folyamatok megállítását ígérik és várják. 10 Itt utalnunk kell M. Friedman 10 Tény viszont, hogy az ilyen megoldások a munkanélküliség jelentős emelkedésével járnak. Ma több mint 24 millió ember munkanélküli Európában, 17 milliónál is több az euró övezetben, s a folyamatnak még nincs vége tavaszán Spanyolországban 23 százalék volt az állásnélküliek aránya, Görögországban 19 százalék. A munkanélküliség 2012-ben 50 százalékkal magasabb, mint a válság kiinduló évében, 2007-ben volt. Különösen súlyos a munkanélküliség a 25 év alatti ifjúság soraiban, ahol ez az arány 22 százalék

23 Tudományos Mozaik 9. TPF munkásságára, aki a válságok általános tanulságait figyelve megállapította, hogy több téves feltételezés is meghúzódott az állami beavatkozások mögött. Hozzá kell ehhez tenni, hogy Milton Friedman kimutatta: nem igaz Keynes összefüggése a jövedelmek és a fogyasztás elszakadására. A jövedelmek emelkedésével nem csökken a fogyasztási határhajlandóság. Sőt, az utóbbi évben markánsan megfigyelhető eme határhajlandóság egyértelmű növekedése: az amerikai átlagpolgár a jövedelmének szinte nulla százalékát takarítja meg napjainkban. Legföljebb régebbi megtakarításait mozgatja meg, például részvényeit lecseréli másfajta részvényekre. Friedman másik fölismerése: nem érvényes a Philips-összefüggés, amely szerint a munkanélküliség és az infláció ellentétesen mozognak egymással. Látható hogy ördögi kör alakult ki: a tőkefölöslegek felhalmozódása megállíthatatlan, nem működik az ezt kordában tartó állami szabályozás keynesi elve, mert nem is működhet: az adókat a csillagos égig kellene emelni ehhez ugyanis. És nem alakult ki másfajta szabályozási mechanizmus. Törvényszerű, hogy a pénztőke piac ellenőrizetlenül meglóduljon és túlfusson a reálgazdaság bővülésének ütemén, tehát megsérül a pénzellátás egyenletességének friedmani kritériuma. Bármenynyire is logikusak e friedman-i megállapítások, mégis igaz, hogy e nézetek több lényeges és fontos szempontot is mellőznek. Ezek közül lássunk néhányat: 1. Lényegi ellentmondás van a fenti, kétségkívül kívánatos célok, valamint a megszorító intézkedések káros reálgazdasági hatásai között. A leglényegesebb általánosan ismert, a költségvetési egyensúly javulásával a gazdaság recessziós spirálba kerülhet, s ez újabb egyensúlytalanságokat szül. 2. A pénzmennyiség egyensúlya a modern monetarista elmélet szerint nemcsak úgy biztosítható, hogy a túlzott pénzmennyiséget csökkentjük, hanem a gazdasági növekedés ösztönzésével is, amely a növekvő pénzkereslettel helyreállíthatja a pénzkínálat és kereslet egyensúlyát. 3. A többnyire monetaristák által sürgetett megszorító intézkedések ellentmondanak a vele együttjáró neoliberális politikának, amely ösztönzi a privatizációt, a liberalizációt és deregularizációt, a piaci mechanizmusok kiterjesztését a társadalom minden területére, s többnyire adócsökkentést alkalmaz a gazdagabb rétegek érdekében és javára. Ez pedig növeli a társadalmi feszültségeket s ezzel is felerősíti az egyensúlytalanságot, eladósodottságot. 4. A gazdasági liberalizáció olyan neves képviselői mint Adam Smith, David Ricardo, J. S. Mill, Alfred Marshall, s mások, egyáltalán nem javasolták mint korunk neoliberálisai teszik a privatizáció, vagy a piaci mechanizmusok kiterjesztését az oktatásra, közegészségügyre, kultúrára, tudományra, sportra, a társadalombiztosításra. Mindnyájan erőteljes szociális érzékenységről tettek tanúbizonyságot, s sürgették a szegénység csökkentését. A neoliberalista, monetarista megközelítés e hiányosságai és tökéletlenségei ellenére sem állítható, hogy a megszorításra alapozó gazdaságpolitika néhány akár több eleme ne lenne célravezető. S ezzel együtt az is állítható, hogy a keynes-i módosított módszerek alkalmazását is kellő kritikával kell a gyakorlatba ültetni. A válságot keynes-i módszerekkel megoldani kívánó szakértők is negligálnak lényeges kérdéseket. Ezek közül sorolunk fel néhányat: 1. A korábbi válságokat keynes-i módszerekkel megoldó gazdaságpolitikák nemzeti és nemzetközi feltételei lényegesen mások voltak a maiakhoz képest. 2. Mivel a bármilyen természetű, s bármilyen országban keletkezett válságok természetüknél fogva globalizálódnak, míg gazdasági és társadalmi hátterük a globális gazdaságban

24 Globális világgazdasági válság: A megoldások vitája Dr. Blahó András gyökeredzik, a nemzetgazdaságok elvesztették gazdasági folyamatokat irányító képességüket. A nemzetgazdasági keret továbbra már nem adekvát a keynes-i elgondolások sikeres alkalmazására. 3. Míg korábbi évtizedekben a válság és recesszió a kereslethiányhoz kötődött, a jelenlegi válságban egyszerre jelentkezik a kereslethiány alapvető tömegtermékek iránt, s túlzott kereslet a luxuscikkek iránt. 4. Amennyiben a keynes-i elgondolásokat globális szinten kivánjuk alkalmazni ami teljesen releváns és ésszerű -, ez nemcsak adekvát intézményi rendszert kíván meg (erről még szólunk), de egy új globális társadalmat, társadalmi szerződést is. 4. A globális (világgazdasági ) válságok új tényezői és vonatkozásai A fent leírtakból egyértelműen következik, hogy a választás nem egyszerűen a vagy neoliberális monetarista megközelítés, vagy keynes-i módszerek alkalmazása. Javallott, hogy a lényegesen megváltozott globális körülmények között újra értékeljük ezen alkalmazások alapfeltevéseit. A körülmények változásával valóban elképzelhető a két megközelítés vegyítése, de ehhez egy erős társadalmi legitimációval rendelkező politikai vezetés szükséges. A politikai vezetés válságmegoldási készsége önmagában egy komoly feladat. Nem feltétlenül igaz, hogy a kormányzat (vagy egyéb intézmények) a gazdasági optimumot tartják követendőnek, létük alapját szolgáltatva a hatalmi kérdések is fontos szerepet játszanak. Ezért figyelhető meg szinte mindenütt jelentős óvatosság a megszorító intézkedések alkalmazásával szemben. Könnyen belátható, hogy ennek társadalmi hatásai akár szembe is fordíthatnak jelentős rétegeket a politikai irányítókkal, ez pedig lassításra kényszeríti őket. Az irányítók demokratikus ellenőrzése sem állami, sem nemzetközi szinten (intézményekben) nem érvényesül. Éppen a válsággal indokolják a megszorításokat, s e megszorítások tovább mélyítik, s nem megoldják e válságokat. Ez a helyzet viszont még sürgetőbbé teszi a politikai legitimizáció erősítését, a társadalom minél szélesebb rétegeinek bevonását a válságmegoldás módozatainak kidolgozásába, érvényesítésére. Ez nemcsak nemzeti kormányzati szinten, de nemzetközi intézmények döntéshozatalában is követendő gyakorlat kell, hogy legyen. A válság előrehaladtával az is világossá vált, hogy a globális szintű döntéshozatal és irányítás is jelentős módosításra, változásra szorul. Persze több helyen és módon felmerült már a keynes-i módosított megoldás globális szintű alkalmazása, ehhez azonban a nemzetközi intézmények döntéshozatali rendje még nem alkalmazkodott. A nemzetállamok továbbra is nemzeti, s nem globális érdekek alapján járulnak hozzá a globális döntésekhez, e döntések megvalósításának nincsenek meg a mechanizmusai, nincs és nem lehet - ma még felelősségre vonás kibújás esetén. Éppen e kibújási lehetőségek rövidre zárása érdekében terjedtek a globális irányításra vonatkozó elképzelések. 5. Globális szabályozás mint válságmegoldási módszer? A nemzeti válságmegoldási receptek korlátait a fentiekben már kifejtettük. Láttuk, hogy csak akkor lehet egy nemzeti megoldás sikeres, ha ez párosul nemzetek közötti - regionális vagy globális együttműködéssel. Ehhez viszont egy új típusú globális együttműködés szükséges, az ún. globális szabályozás (global governance) kiterjesztéséhez. Tény, hogy a globális szabályozással párhuzamosan a nemzeti szabályozás önállósága ha úgy tetszik szuverenitása

25 Tudományos Mozaik 9. TPF csökken. A helyes kérdés azonban nem az, hogy mekkora és milyen szuverenitás csökkenést tartunk elfogadhatónak, hanem az, hogy a globális együttműködés kiterjesztése révén a nemzeti szuverenitás mely területei nyernek (teljesednek ki), s melyek veszítenek. Ennek szép példája a II. világháború utáni globális rendezés, az ENSZ szakosított pénzügyi szervezeteinek a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak a megalapítása. Az alapító tagországok ha nem is könnyen rájöttek arra, hogy a két világháború közötti versengés kudarcait orvosolandó, egy új világgazdasági rendre volt szükség. Ma már az is egyértelmű, hogy ez, a több mint hat évtizedig megfelelően működő rendszer képtelen volt a globalizáció új világához alkalmazkodni, tehát új, hatékony(abb) világgazdasági rendre és rendszerre van szükség. Ez pedig a már felsorolt érvek alapján elképzelhetetlen egy globális szabályozó hatóság nélkül. A nemzetközi pénzügyi rendszer ma diszfunkcionálisan működik, átfogó reformjának elmaradása a nyitott világgazdaság fennmaradását veszélyezteti. Nem mondható, hogy ne történtek volna kísérletek a nemzetközi szabályozás kiterjesztése, elmélyítése terén. 11 A G-20 csoport noha nem minősíthető nemzetközi szervezetnek sorozatosan fogad el globális szabályozást sürgető, azt előkészítő határozatokat. Erre jó példa a Los Cabos (Mexikó) Nyilatkozat, amelyet június 19-én fogadtak el. Ebben a következőkre hívja fel a figyelmet a szervezet: 32. Elismerjük egy hatékony globális és regionális biztonsági háló fontosságát. Üdvözöljük az IMF rendelkezésre álló erőforrásainak növelésére irányuló elkötelezettséget. Ez egy széleskörű nemzetközi összefogás eredménye, nagyszámú országgal. Az elkötelezettség meghaladja a 450 milliárd dollárt s ez a évi reformban megígért forrásbővülés felett értendő, s nem használható csak egyetlen földrajzi régió számára. E források a teljes IMF tagság rendelkezésére állnak. E forrásokat kétoldalú megállapodások révén lehet igénybe venni Ez az erőfeszítés mutatja a G-20 és a nemzetközi közösség elkötelezettségét amellett, hogy a globális pénzügyi stabilitás megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos lépéseket tegyenek, s növeljék a Nemzetközi Valutaalap szerepét a válság megelőzésében és megoldásában. 34. Megállapodtunk abban, hogy a jelenlegi felügyeleti rendszert jelentősen át kell alakítani, beleértve a bilaterális és multilaterális felügyelet jobb integrálását, a globális, hazai és pénzügyi stabilitásra fókuszálva, beleértve országpolitikák tovaterjedő hatásait is. Üdvözöljük az IMF munkáját egy integrált felügyeleti döntési rendszer előkészítésére s elkötelezzük magunkat e döntési folyamat támogatására. Aláhúzzuk a szigorú árfolyampolitikai felügyelet fontosságát s ösztönözzük e felügyeleti tevékenység gyakoriságának növelését, ahol szükséges, beleértve globális likviditási, tőkeáramlási, tőkemérleg intézkedéseket, tartalék-, fiskális-, monetáris- és pénzügyi szektor politikákat, amelyek hatnak a külső stabilitásra. Üdvözöljük az IMF folyamatban lévő munkáját, amely a külgazdasági szektorra irányul, amely erősítené a multilaterális elemzést és fokozná a felügyelet transzparenciáját A talán túlzottan is bürokratikusnak tűnő megfogalmazás mögött lényegi megállapodások húzódnak meg. A válság immár négy éve eljuttatta e húsz országot a világgazdaság vezető országai ezek arra a döntésre, hogy nemzetek közötti versengéseiket moderálva a globális 11 Érdemes itt utalnunk a G-20 Csoport és ez utáni nyilatkozataira, ahol kifejezett globális szabályozást ösztönző lépéseket sürgettek, valósítottak meg. Lásd a különböző csúcstalálkozók nyilatkozatait: Washington, november ; London, április 1-2; Pittsbourg, szeptember 24-25; Toronto, június 26-27; Szöul, november 11-12; Cannes, november 3-4; Los Cabos (Mexikó), június A G-20-szal kapcsolatos dokumentumokat lásd G-20 Information Centre, University of Toronto. Web cím:

26 Globális világgazdasági válság: A megoldások vitája Dr. Blahó András szabályozás konkrét lépéseit is mérlegeljék. A folyamat persze lassú és ellentmondásos, de minden bizonnyal elindult. E szabályozások hátterében mindig ott húzódott a tény, hogy a globális pénzügyi világ komplexitása oly mértékűvé vált, hogy e műveletek korlátlanná, ellenőrizhetetlenné váltak. A szabályozási igény tehát nyilvánvaló volt, s a valóság követte is ezt. Mégis, a nemzetközi pénzügyi intézmények felügyeletére szánt szabályozási intézkedések hihetetlen bonyolultsága inkább növeli a probléma súlyosságát, semmint hozzájárulna annak megoldásához. Csak néhány példát hozzunk erre. A Bázel III. egyezmény jelenleg 616 oldalas, több mint tízszer terjedelmesebb, mint a Bázel I. egyezmény. Az Amerikai Egyesült Államok pénzügyi szabályozási törvénye, a Dodd Frank Act több mint 848 oldal. Ennek része az ún. Volcker Szabály, amely a szellemi tulajdonnal védett termékek kereskedelmére vonatkozik, 383 kérdést, és 1420 alkérdést tartalmaz. Ki és miképp képes ezek követésére? Nem beszélve e szabályozások gyakorlatba ültetésének felügyeletéről. A vállalatok, kormányok és szabályozó intézmények számára ez egyre több időt, költséget jelent, amely már közelít a vállalhatatlan mértékhez. Egyre többen hangoztatják azon véleményüket, hogy az ilyen bonyolult szabályozások egyszerűen követhetetlenek és valószínű, hogy céljaikkal teljes ellentétben nem képesek a bonyolódó valóság tükrözésére. Ma már közhelynek hat arról írni, hogy a gazdaság egésze, ennek kapcsolatrendszere globálissá vált, ugyanakkor az e folyamatokat irányító intézmények többsége ma is nemzeti s nem globális jellegű. Tény, hogy a nemzeti befolyásolás, ennek hatékonysága kérdésessé vált: a nemzeti megoldási kísérletek sorra beleütköznek más nemzetek megoldási gyakorlatába, s a súrlódások egyre nagyobb erővel kényszerítik a kormányokat egy kiterjedtebb, regionális illetve globális együttműködés irányába. Ennek elfogadása azonban a nemzetállamok számára nehéz, hisz a döntési kompetenciák bizonyos átrendeződésével jár együtt. Minden állam számára világos, hogy ma még nem létezik egy olyan együttműködési mechanizmus, amely kellő hatékonysággal és erővel biztosítaná az általános, regionális és egyedi válságok hatékony kezelését. Az igaz viszont, hogy az igény egy ilyen megoldási rendszerre a válság évei alatt általánossá vált. A sokoldalú együttműködés, a globális irányítás, és a kollektív kockázatkezelés fontosságát senki sem vonja kétségbe, de hatékony lépéseket csak döcögve, a nemzeti érdekek körömszakadtáig történő védelmével tesznek (Simai, 1994.) A globális gazdasági válságról szólva látnunk kell, hogy ez valóban..fontos mérföldkövet jelentett, amely azt is jelezte, hogy a világ az új világgazdasághoz való igazodás hosszadalmas folyamatába lépett. A globalizáció máris univerzális imperatívusszá alakította az alkalmazkodás kérdését, amely a gazdag és a szegény országokat egyaránt érinti. A multilaterális intézményeknek katalizátorokként kell működniük, serkentve az új irányelveket és akciókat. Az irányelvek célkitűzéseinek és instrumentumainak változtatása mindig is nehézségekkel járt, még a nemzeti kormányzás keretében is.. A fejlődés preferált útvonalának kutatása, a válságok és a sürgősségi helyzetek humanisztikus megközelítésének tanulmányozása, a túléléssel, az emberiség előrehaladásával számoló megoldások és alternatívák feltérképezése, amelyek elősegíthetik a harmonizált irányelvi keret kialakítását, igen fontos feladatokkal látják el majd az előttünk álló évtized társadalomtudományát is. (Simai, p. 11.) A globális irányítás értelmezése immár több évtizede a szakirodalom része. 12 A hatalmas nemzetközi és hazai szakirodalom egységes abban, hogy a globális szabályozás nem jelent még 12 Itt legyen elég utalnunk Simai Mihály (1994), illetve Csáki György (2005), Szentes Tamás (2002, 2003.), valamint Thakur Weiss (2007) munkáira

27 Tudományos Mozaik 9. TPF (vagy még nem) globális kormányzást, egy világállamot, de igenis jelenti a globális problémák közös erőfeszítésen alapuló megközelítését, amelyet világméretű együttműködés tesz lehetővé. Egy ilyen globális együttműködésnek a következő kérdésekre kell határozott válaszokat adnia (Szentes, oldal): Az ENSZ rendszer megreformálása a képviseleti és szavazási rendszer változtatásával a társadalmi rétegeket, foglalkozásokat képviselő globális nem-kormányközi szervezetek (NGO-k), valamint civil szervezetek révén (a Közgyűlés második házának létesítésével, amelynek tagjai az előbbi szervezetek képviselői lennének), Egy globális közszolgálati szektor létesítése a megreformált ENSZ felügyelete alatt, ahol a világ költségvetést az utóbbi demokratikusan választott gazdasági irányító testülete irányítja, s amely fontos eszköze lehet a globális anti-ciklikus gazdaságpolitikának, Nemzeti határokat átszelő progresszív nemzetközi jövedelem adózás bevezetése, de az adók beszedéséért, azok világ költségvetéshez történő transzferéért az egyes államok lennének felelősek, A hozzáadottérték adók nemzetközi standardizálása oly módon, hogy kiterjedjenek a pénzügyi szektorra is, magas kulcsokat írva elő luxustermékekre, fegyverekre, s minden olyan termékre, szolgáltatásra, amely káros az egészségre és környezetre, vagy ilyeneket propagál, Kohéziós és strukturális alapok (amilyenek az Európai Unióban is léteznek) létesítése az ENSZ keretén belül, amelyeket a világköltségvetésből finanszíroznak, a fejlettségbeli szakadékok csökkentése, a kevésbé fejlett régiók strukturális változásai elősegítése érdekében, s melyek elosztását adott országok reális igényei, valamint közegészségi, oktatási, munkahelyteremtést, szociális ellátást javító erőfeszítéseik függvényében folyósítanak, A lényegi, demokratikusan hozott ENSZ határozatok kötelezővé tétele, Az ENSZ felhatalmazása a határozatok megvalósításának kikényszerítésére, s így tovább Naivitás lenne feltételezni, hogy az ilyen globális irányítást kezdeményező egyéni, nemzeti, regionális 13 vagy akár globális kezdeményezések hamar célra vezetnek. Az ellenállás több ok miatt is erősödhet, de maga az igény továbbra is fennáll. Az egyik legnagyobb nyomást minden valószínűség szerint a transznacionális vállalatok magatartásában kell várnunk, a következő okok miatt. E vállalatok termelési, szolgáltatási rendszere globális méretű: forrásbevonásuk, termelési folyamatai, elosztási viszonyaik a világgazdaság nagy részét érintik ma már. Természetes, hogy az egyes elszigetelt nemzeti szabályozások, korlátozások kiváltották e társaságok ellenkezését, s több esetben is hatásosan verték vissza a nemzetgazdaságok korlátozó tevékenységét. A velük kapcsolatos nemzetközi szabályozási kísérletek egészen 1975-ig nyúlnak vissza. 14 Éppen e szerv kutatási eredményeinek is köszönhető a TNC-k tevékenységének káros hatásait korlátozó szabályozó tevékenység kiterjedése. Fontos itt utalnunk az un. Pasinetti-jelenségre. Luigi 13 Bár csak érinti témánkat, fontos megjegyezni az Európai Unió elnökének, José Manuel Barrosonak az Európai Parlamentben szeptember 12-én mondott évnyitó beszédét, ahol a föderális irányban történő továbblépést azaz a globális szabályozás közelítését -, a fiskális központosítás újabb elképzeléseit vázolta fel. 14 Az ENSZ keretében, az évi válság nyomán jött létre az un. Committee of Eminent Persons (Kiemelkedő Személyiségek Bizottsága), amelyben a transznacionális (multinacionális ) vállalatok világgazdasági szerepének felmérése volt a fő feladat. E bizottságan Ádám György professzor, a téma kiemelkedően fontos szakértője is szerepet kapott. E bizottság javaslatára jött létre az ENSZ-ben önálló kutatási egységként a Centre for Transnational Corporations (CTC), amely egészen 1995-ig New Yorkban fejtette ki tevékenységét. Kutatási eredményeit a Központ a World Investment Report sorozatban publikálta. Ma a Központ az UNCTAD keretében ún. programként, tehát nem önálló kutatási egységként működik

28 Globális világgazdasági válság: A megoldások vitája Dr. Blahó András Ludovico Passinetti (1930-) olasz közgazda mutatott rá arra, hogy a felhalmozási-beruházási ráta erőszakos megemelése a fogyasztás rovására - amely a nemzeti megszorító intézkedéseknek állandó eleme - nem juttatja a társadalmat többlet fejlesztési forráshoz. Ugyanis amit nyer ilyenkor a vállalkozói szféra a beruházási források terén, azt el is veszti a piaci oldalon történő profitvesztés formájában. Amennyivel csökkentjük a fogyasztást (reálbéreket, reálnyugdíjat), összességében annyival kevesebb árut tudunk értékesíteni a piacon, így ennyivel csökken a bruttó profit. Márpedig az amortizáción (értékcsökkenési leíráson) kívül a profit a tőke másik fejlesztési forrása. Mármost mi a jobb a társadalom (a társadalmi béke és jólét) szempontjából: ha leszorítjuk a reáljövedelmeket (az életszínvonalat) és ezáltal jutunk több beruházási forráshoz (a pénz közvetlenül a vállalkozókhoz jut), vagy ha hagyjuk kiáramolni és forogni a forgalom és a fogyasztás szférájában, így juttatva többletprofithoz, és ezáltal többlet fejlesztési forráshoz (!) a termelői-vállalkozó szférát? Aligha kétséges a válasz. A jelenlegi válságban felerősödtek a nemzeti megoldási (korlátozási) módszerek, nem véletlen tehát, hogy e globális vállalatok érdeke egy egységesebb mégha szigorúbb is globális szabályozási rendszer létesítése. Az ő gazdasági és társadalmi érdekeik lehetnek azok a katalizátorok, amelyek felgyorsítják a globális szabályozás egyes részelemeinek kifejlesztését, megvalósítását. Ehhez járulhatnak még hozzá azok az alulról jövő kezdeményezések, nyomások, amelyek korábban nemzeti civil és szakmai mozgalmak nemzetköziesedése révén terjednek. E mozgalmak fokozott nemzetköziesedése a globális irányítás eredményeinek egyik fontos záloga. Összefoglalás helyett A nemzeti, regionális és globális megoldási kezdeményezések ellenére jogos a kérdés, van-e kilátás a végleges rendezésre? Meggyőződésünk, hogy igen, még akkor is, ha látjuk, hogy a munkanélküliség történelmi magasságokban van, a válság folytatódik néhol még mélyül is-, az alagút vége nem látszik. Mégis, tanulhatunk a 30-as évek angol és amerikai lépéseiből, a fejlődő országok elmúlt évtizedekbeli tapasztalataiból különösen az ázsiai országokéból, Kína és India megkerülhetetlen e téren. E térségben az orthodox, megszorító gazdaságpolitikák elvetése, egy sajátos keynes-i nemzeti szabályozás és kontroll érvényesült, kiegészítve regionális szabályozó és támogató mechanizmusok kiépítésével. De jó példákat találhatunk néhány európai országban, Kanadában és Latin Amerikában is. E tapasztalatok is bizonyítják, hogy vannak alternatívák. De ezek csak akkor megvalósíthatók, ha a nemzeti és nemzetközi szféra kapcsolatainak új elképzeléseire, újonnan kidolgozandó politikáira, egymást támogató tevékenységeire koncentrál. (Jolly, et al., 2012.) Ezek közül említünk néhányat: 1. A teljes foglalkoztatottság visszaállítása, mint nemzeti és globális cél, prioritás. 2. Nagyobb figyelmet fordítani a nemek közötti egyenlőségre, s a nők mobilizálása a növekedés és reform érdekében. 3. Lényeges beruházások a gyermekek és más sérülékeny társadalmi csoport érdekében a magas színvonalú egészségügy, táplálkozás, alapvető oktatás területén, hogy ezzel a jövőbeli termelékenységet és egyenlőséget ösztönözzük. 4. A kirívó egyenlőtlenségek csökkentése, mint egy igazságosabb és dinamikusabb társadalom felé vezető út első állomása, ahol a szegénység kisebb, a társadalmi szolidaritás viszont kiterjedtebb. 5. A bank- és pénzügyi szektor ellenőrzése annak érdekében, hogy ne a reálszektor urai, hanem szolgái legyenek

29 Tudományos Mozaik 9. TPF 6. A válság utáni megújulást segítő akciók erősítése annak érdekében, hogy a munkanélküliség, egyenlőtlenségek, klímaváltozás fenntartható fejlődést gátló hatásait kiküszöböljük a hosszú távú fejlődésben. 7. A nemzetközi szervezeteket, intézményeket úgy megerősíteni, hogy erőteljesebben képviseljék a feltörekvő, fejlődő és átalakuló országokat. 8. S végül, de nem utolsó sorban: mindezek érdekében a politikai közvélemény figyelmét, politikai támogatását kell elérni az ilyen alternatívák támogatására

30 Globális világgazdasági válság: A megoldások vitája Dr. Blahó András IRODALOMJEGYZÉK Benczes, I. Kutasi, G. (2010): Költségvetési pénzügyek. Hiány, államadósság és fenntarthatóság. Akadémiai Kiadó, Budapest, Pénzügy és Számvitel Szakkönyvtár, sorozatszerkesztő: Vigvári András, 358 oldal. ISBN Csáki, György (2010): Globális kormányzás globális szabályozás a világgazdasági válságból való kilábalás kollektív eszközeiről. In: Magas István Kutasi Gábor (szerk): Változó világgazdaság. Globális kormányzás- vállalati nemzetköziesedés regionális fejlődés. Tanulmányok Simai Mihály 80. születésnapjára. Budapesti Corvinus Egyetem, oldal. ISBN Inotai, András (2010): A fenntartható kapitalizmus felé? In: Magas István Kutasi Gábor (szerk): Változó világgazdaság. Globális kormányzás- vállalati nemzetköziesedés regionális fejlődés. Tanulmányok Simai Mihály 80. születésnapjára. Budapesti Corvinus Egyetem, oldal. ISBN Jolly, R. Emmerij, L. Weiss, T. G. (2005), The Power of UN Ideas. Lessons from the first 60 years: a summary of the books and findings from the United Nations Intellectual History Project. UNIHP, New York Jolly, R. et al. (Cornia, G. A. Elson. D. Fortin, C. Griffith-Jones, S. Helleiner, G. van der Hoeven, R. Kaplinsky, R. Morgan, R. Ortiz, I. Pearson, R. Stewart, F.) (2012), Be Outraged. There Are Alternatives. Published by Richard Jolly. Keynes, J. M. (1965): A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Magas István Kutasi Gábor (szerk): Változó világgazdaság. Globális kormányzás- vállalati nemzetköziesedés regionális fejlődés. Tanulmányok Simai Mihály 80. születésnapjára. Budapesti Corvinus Egyetem, oldal ISBN Mátyás, A. (2003): A modern közgazdaságtan története. Aula Kiadó, Budapest, oldal. ISBN Miszlivetz, Ferenc (szerk): Válság világrendszer szemléletben. Savaria University Press, Szombathely, oldal. Miszlivetz, Ferenc (szerk): Eredeti válságfelhalmozás: összeomlás vagy átalakulás? 2. változatlan utánnyomás. Savaria University Press. MTA Politikai Tudományok Intézete, Szombathely Budapest, oldal Simai, Mihály (1994): The Future of Global Governance: Managing risk and change in the international system. United States Institute of Peace Press, Washington, D.C. Simai, Mihály (2009): A multilaterális együttműködés új kérdései és új lehetőségei a válság után. Fejlesztés és Finanszírozás, 3. szám

31 Tudományos Mozaik 9. TPF Szentes, T. (1976), Az elmaradottság és fejlettség dialektikája a tőkés világgazdaságban. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 481 oldal ISBN Szentes, T. (1999), Világgazdaságtan I. kötet Elméleti és módszertani alapok. Aula Kiadó, Budapest, 947 oldal ISBN x Szentes, T. (2002), World Economics 1. Comparative Theories and Methods of International and Development Economics. Akadémiai Kiadó, Budapest. 462 p. ISBN (1-2.) Szentes, T. (2003), World Economics II. The Political Economy of Development, Globalisation and System Transformation. Akaémiai Kiadó, Budapest, 439 p. ISBN (1-2.) Szentes, T. (2009), Ki, mi és miért van válságban? Napvilág Kiadó, Budapest Szentes, Tamás (2012): Global crises: Is the Keynesian recipe relevant if applied under a global governance? (Some revisited issues) Budapest, Kézirat. Thakur, R. Weiss, T. G. (2007), The UN and Global Governance: An Idea and Its Prospects. Indiana University Press, US. World Economic and Social Survey, 2012, In Search of New Development Finance, United Nations, Department of Economic and Social Affairs, E/2012/50/Rev. 1 ST/ESA/341 World Economic Situation and Prospects 2012, Update as of mid-2012, The present document updates World Economic Situation and Prospects 2012 (United Nations publication, Sales No. E.12.II.C.2), released in January

32

33 Tudományos Mozaik 9. TPF OSTEOPOROSISOS BETEGEK REHABILITÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KOMPRESSZIÓS CSIGOLYATÖRÉSEKRE Dr. Bors Katalin főigazgató, Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház, Visegrád Dr. Ferencz Viktória egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest A népesség öregedése a 21. század egyik legnagyobb társadalmi, ezen belül egészségügyi és gazdasági kihívása. Európára is jellemző ez a tendencia, sőt itt követhető nyomon a legmarkánsabban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiójának adatai szerint a várható élettartam nőknél 80, férfiaknál 72 év. Az örvendetes jelenség azonban a népbetegségek előfordulási gyakoriságának emelkedésével is együtt jár, melyek közül kiemelkedő fontosságú a lakosság 10%-át érintő csontritkulás. A évi Egészség Világnap témája A tevékeny időskor egészséges éveket ad, az IOF (International Osteoporosis Foundation) jelmondata a 2012-es Osteoporosis Világnap alkalmából így hangzik: Állj meg az első törésnél. A típusos csontritkulásos törések közül a csigolyatörések jelentőségét számarányuk, mortalitási és morbiditási rátájuk, a mindennapi élettevékenységet és ezen keresztül az életminőséget deprimáló voltuk határozza meg. A rizikócsoportok szűrésével, a törés optimális kezelésének bevezetésével, a páciens rehabilitációjával jelentős életminőség javulást érhetünk el. Bevezetés Az osteoporosis az egyik legfontosabb oka az időskorúak körében tapasztalt beszűkült tevékenységnek, a részvétel akadályozottságának, ezen populációban tapasztalható fokozott morbiditásnak és a mortalitásának. Ahogy a nyugati típusú társadalmak idősödnek, úgy hazánkban is egyre nő az idősebb lakosság számaránya, amelynek következtében az osteoporosis gyakorisága is növekszik. Ezáltal a betegség és a következményes csonttörés egyéni és társadalmi jelentősége is egyre nagyobb. Az osteoporosis ellátási költségei (akut, rehabilitációs) hatalmasak. Európában a 2000-ben kalkulált 36,3 milliárd eurós költség 2050-ben már az előjelzések szerint 76,8 milliárd eurós kiadást jelenthet. A költségek megduplázódására hazánkban is számítani kell. [1, 2] Csonttörések Európa, az Egyesült Államok és Japán területén az IOF (International Osteoporosis Foundation) adatai szerint 75 millió ember szenved osteoporosisban (OP). A NOF (National Osteoporosis Foundation) becslései szerint világszerte több mint 100 millió ember esetében fokozott az osteoporotikus csonttörés rizikója ben 9 millió új csonttörés következett be, amelyből 1,6 millió a különös jelentőséggel bíró csípőtáji fractura, míg a jelen közlemény fő témáját képező klinikai csigolyatörés 1,7 millió betegnél fordult elő ben Európában 4 millió új csonttörés következett be, amely adat még megdöbbentőbb úgy, ha a minden 8. másodpercben kialakuló új csonttörésre gondolunk. Ezen törések direkt költsége évente 31,7 milliárd euró. Az 50 év feletti nők egyharmada, illetőleg az 50 év feletti férfiak egyötöde minden bizonnyal csonttörést fog elszenvedni. Az életkor előrehaladtával a csonttörés kialakulásának kockázata növekszik. A csonttörési kockázat növekedése az életkor függvényében ábrázolva exponenciális görbével írható le. A csigolya, csípő, distalis alkartörések 75%-a 65 év feletti életkorúaknál következik be. A csonttörés az újabb fractura egyik legfontosabb rizikófaktora

34 Osteoporosisos betegek rehabilitációja, különös tekintettel a kompressziós csigolyatörésekre Dr. Bors Katalin Dr. Ferencz Viktória Bármely korábbi osteoporotikus csonttörés az újabb törés rizikóját közel megduplázza (86%- kal növeli), egyes töréstípusoknál ez az arány nagyobb is lehet. Az újabb törés esélye időben a korábbi töréshez közelebb sokszorosa lehet a fenti arányszámnak. Egy 50 éves nő teljes élettartamra vonatkozó (lifetime) rizikója csigolyatörés vonatkozásában 16%, míg férfiak esetén 5%. Az USA-ban évente csigolyatörés következik be, és alig beteg kerül orvosi ellátásra, ez a csigolyatörött betegek alig egyharmada. Lehetséges azonban, hogy a fenti számarány messze alulbecsli a csigolyatörések számát, hiszen csupán a klinikai csigolyatörés esetén fordul a beteg orvoshoz, míg a morfológiai törések számában csak durva becslésekre hagyatkozhatunk. A csigolyák esetében a viszonylag csekély mértékű ásványi anyag csökkenés is kifejezett csonttörési rizikófokozódással jár. A csigolyák esetén 10%-os csonttömeg csökkenés megduplázza a törési rizikót. [3, 4, 5, 6] Szimptomatikus vagy aszimptomatikus csigolyatörés A csigolyatörések zöme valószínűleg aszimptomatikus, ezért nem kerül orvosi ellátásra. Az ilyen jellegű törések mögött a trabekuláris szerkezet mikrotörései állnak, melyek krónikus hátfájás okozói lehetnek, így tartósan rontják az életminőséget. A klinikai (szimptomatikus) csigolyatörés következményei már pontosan mérhetők és igazoltan fokozott morbiditással és mortalitással járnak. A kialakult háti fájdalom (akut, krónikus) részint közvetlenül a csonttörés következménye, másrészről a törés következtében kialakult statikai rendellenességekkel magyarázható, amely a csigolya és testmagasság csökkenésével, a tartási rendellenességgel, a kyphosis fokozódásával, a test súlypontjának eltolódásával, a kompenzációs izomműködés fokozódásával, az izmok következményes fáradásával, a mobilitás csökkenésével magyarázható. Ezáltal az aszimptomatikus csigolyatörés is szimptómássá válik. [5, 7, 8, 9, 10] Az életminőség romlása egyértelműen nem csupán a szimptómás csigolyatörése vonatkozik, amelyet a fentiekkel is alátámaszthatunk. Egy tanulmány alapján az osteoporosisos betegek közel 70%-a állította, hogy a mindennapi élettevékenységek (ADL-activity of daily living) funkciói károsodtak. Az ADL funkciók károsodásának fő okát a betegek az eleséstől való félelem és a fájdalom következményének tartották. A betegek több mint fele a felmérést megelőző egy évben valóban el is esett. [11]. A fogyatékossági folyamat elemei az 1. ábrán láthatók. A szerzők korábbi vizsgálatai szerint az életminőség károsodása fizikális, mentális és szociális komponensekből tevődik össze. A csigolyatörés vonatkozásában a felsorolás csoportosítását táblázat formájában tüntetjük fel (1. táblázat). A csigolyatörés következményei A csigolyatörés következményei a mortalitás és morbiditás fokozódásában foglalhatók össze. Az egyik fő morbiditási tényező az újabb törés kialakulása, a másik kiemelendő következmény az életminőség romlása. Azonban talán még inkább hangsúlyozza a csigolyatörés fontosságát, hogy a törés következménye a mortalitás fokozódása. A törést követő évben az összes halálozás 60 éves populációban közel 13-szoros, és még a törés után 5 évvel is több, mint 4-szeres a csigolyatörést el nem szenvedett, kor szerint illesztett női populációhoz viszonyítva, svéd regiszterből származó adatok alapján. A fenti összefüggés más korú populációk megfigyelése alapján is igazolható, bár az idősebb lakosság vonatkozásában a számarányok eltérnek. 80 éves kor felett a mortalitás fokozódása a törés utáni egy éven belül több, mint 3- szoros, és a törés utáni 4. évben is nagyobb, mint a csigolyatörést el nem szenvedett populáció mortalitása (RR=1.3) [12] Férfiaknál a megfigyelés lényegében azonos számértékeket mutatott. Megdöbbentő volt, hogy a csigolyatörés vonatkozásában igazolódtak a mortalitás fokozódását legkifejezettebben alátámasztó adatok, még akkor is, ha az összevetést a csípőtáji csonttörések mortalitást fokozó hatásával vetették össze. A halálozás növekedés azonban még

35 Tudományos Mozaik 9. TPF egyéb perifériás csonttörések esetén is igazolható volt, mint a felkar- és alkartörések, bár az összefüggés a töréshez közelebbi években igazolódott csupán a statisztikai szignifikancia erejével. Orvosi rehabilitáció csigolyatörés esetén A rehabilitáció eszköztára lényegében nem tér el az osteoporosis kezelésében, az újabb csonttörés kialakulását megelőző tercier, prevencióban alkalmazott eszközöktől. A rehabilitáció célkitűzése azonban merőben különbözik a kezelés célkitűzésétől. A végső cél a páciens rehabilitációjában a funkciókárosodás, a részvétel akadályozottságának minimalizálása, esetenként teljes megszüntetése. Rehabilitációra olyan törések utáni állapotok esetén kell, hogy sor kerüljön, amelyeknek következményei egyszerű utókezeléssel nem szüntethetők meg, és amelyek miatt a beteg humán funkciói, illetve társadalmi kapcsolatai sérülnek. Ilyenek a kompressziós csigolyatörések, a csípőtáji törések, a felkartörés, és esetenként a csuklótörés. Továbbá rehabilitáció szükséges, amennyiben adekvát terápia ellenére állapotromlás következik be a mozgásfunkciók elvesztésével. A páciens optimális ellátásából kihagyhatatlan a rehabilitációs kezelés, amenynyiben szekunder osteoporosis esetén a páciens az egyéb alapbetegség okán is rehabilitációra szorul pl. stroke, reumatoid arthritis, diabetes mellitus, stb. Továbbá kiemelnénk a multimorbiditás esetét, ahol a betegségek között definitív osteoporosis is szerepel. A rehabilitáció végcélja tehát az életminőség javítása, amelyet a fizikális függetlenség, emocionális stabilitás és a szociális kapcsolatok bővítésével érhetünk el. A rehabilitáció további célja a betegség progressziójának megakadályozása, vagy a betegség előrehaladásának lassítása, amely a törések egyik fő rizikótényezőjének, a csontvesztés ütemének csökkentését, a további csonttörések kialakulásának megakadályozását jelenti; illetőleg amennyiben lehetséges, a regresszió elérése is célként fogalmazható meg anabolikus terápiás lehetőségek alkalmazásával. Csonttörés utáni akut ellátást követően rehabilitációs eljárások nélkül a funkcionális beszűkülés tovább fokozódhat, a műtéti technikák fejlődése ellenére is csupán szerény eredmények érhetők el. Egyes esetekben csonttörés után csak a konzervatív eljárások (rehabilitáció eszköztára) jönnek szóba. A csonttörésen átesett beteg korszerű ellátása a mielőbbi mobilizációt is magába foglalja, amely a rehabilitáció eszközeivel lehetséges. A rehabilitáció fő eszköztára csigolyatörés esetén A csigolyatörés ellátása során két fő lehetőség közül választhatunk: műtéti illetve konzervatív, de a különféle műtéti megoldások alkalmazása mellett is szükséges a konzervatív terápia eszköztára. A csigolyatörés esetén a gerinc biomechanikai stabilitása több ponton is sérül, a törés kialakulásához több kóros tényező egyidejű fennállása szükséges, ezért a műtéti beavatkozás során végzett makroszkopikus rekonstrukció, vagy az arra való törekvés önmagában nem elégséges, bár kétségtelen, hogy esetlenként nem kihagyható lépés. A rehabilitációs célú műtétekkel az életminőség javítása, a korai mobilizáció és a terhelésstabilitás elérése a cél. Ezen túl az elsődlegesen fájdalomcsillapító műtéti beavatkozásokra főleg terápiarezisztens gerincfájdalom esetén, illetve a csigolyatörés utáni akut szakban kerülhet sor. A két jelenleg is alkalmazott műtéti megoldás a percutan vertebroplastica (VP), illetőleg a kyphoplastica (KP). A kyphoplastica során egy ballon segítségével alakítják ki a bejuttatandó csontpótló anyag helyét, amely ballon megakadályozza ezen anyag kicsorgását. A VP esetében az akut műtéti szövődmények aránya kicsi, körülbelül 1-3%-ban fordul elő a környező lágyszövet (gyök és a durazsák) sérülése, illetve a csigolyatest zárólemezeinek sérülése (nagyon súlyos OP). Nagyon ritkán a cement befecskendezése kapcsán kicsorgás jöhet létre az epiduralis térbe, a gyökcsatornába, a paravertebralis vénákba, a csigolya köré vagy a canalis spinalisba, valamint részben kompressziós, részben hőhatás révén idegi károsodás jöhet létre,

36 Osteoporosisos betegek rehabilitációja, különös tekintettel a kompressziós csigolyatörésekre Dr. Bors Katalin Dr. Ferencz Viktória vagy a szegmentális vénákba történő cementkiáramlás tüdőembóliát okozhat. [13, 14] A beavatkozások fő és reális veszélyét az újabb csigolyatörés kialakulása jelentheti. Az új fractura a beavatkozáson átesett betegek kb. 20%-át érinti. A törések a szomszédos csigolyákon szignifikánsan gyakrabban fordultak elő, mint a távoli szegmentumokban. Leginkább a műtéti terület melletti csigolyák törési veszélye áll fenn. [15] A törés következtében létrejövő szkeletális változások neuro-mulscularis változásokat indítanak el, amelyek a csigolyatest magasságának műtéti növelésével nem orvosolhatóak. A fenti folyamat fordított irányban is zajlik, amely következtében egy ördögi kör jön létre. A kitörés csupán akkor lehetséges, ha több ponton is beleavatkozunk a folyamatba, amely beavatkozás elsősorban a fizioterápia eszköztárának használatával lehetséges. Gyógytorna, gyógyászati segédeszköz, gyógyszeres kezelés együttes alkalmazásával kiváló eredmények érhetők el, ezek a beteg funkcionális állapotának, életminőségének javulását és a progresszió megakadályozását is eredményezhetik. A kyphosis növekedésében nem csupán a csigolyák összeroppanása, hanem a hátizmok atrophiája és a törés következtében létrejött megrövidülése is fontos kóroki tényező. Ennek megfelelően a rehabilitáció során az izomrendszer elváltozásait mindenképpen kezelni kell. A törés következtében a gerincoszlop és az azt körülvevő izmok, szalagok integritása sérül. A mellkas alakja megváltozik, a mellüregi tér beszűkül (vitálkapacitás, aerob kapacitás csökken). A mozgásfunkciók beszűkülnek, a mindennapos élettevékenységek korlátozódnak. A megbomlott biomechanikai egyensúly következtében az elesés rizikója növekszik, mindezek miatt pszichés sérülés is kialakul. A gyógyszeres kezelés során a terápia célja a csonttörési rizikó csökkentése. A közlemény keretei nem teszik lehetővé a gyógyszeres kezelés részletes ismertetését. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a különféle kezelési eljárások eltérő mértékben gyakorolnak hatást az alábbi folyamatokra. Lehetőség van a csontmennyiség növelésére, amely önmagában még nem jelenti a szerkezet stabilizálását, bár a nagyobb csontmennyiség általánosságban jobb biomechanikai tulajdonságot jelenthet. Bizonyos készítmények előnyös csontszerkezeti változásokat eredményeznek, illetőleg a csont anyagi minőségének javulását okozzák. Egyes gyógyszerek a csontépítés serkentését, mások a csontbontás csökkenését eredményezik, vagy mindkét folyamatot egyidejűleg befolyásolják, amely által pozitív csontfogalmi egyensúly jön létre. A jelenleg alkalmazható gyógyszerek: bisphosphonátok (per os / vénás, eltérő alkalmazási gyakoriság), parathormon, strontium-ranelat, denosumab, szelektív oestrogen receptor modulátorok, női hormonpótlás, calcitonin, fluoridok, testosteron kezelés, tibolon, illetőleg a szinte minden esetben szükséges Ca pótlás (eltérő Ca sók) és D vitamin (natív / aktív) substitutio. A gyógytornával, vagy tágabb értelemben véve a fizioterápiával az izomerő növelését, az izomfunkció serkentését érhetjük el. Így a koordináció javul, ezáltal az elesés, és törés rizikója önmagában is csökkenthető. A csontot körülvevő lágyrész mennyiségi növekedése egyszerű mechanikai védelmet is jelenthet, főleg elesés esetén. Az izom-csontszöveti interakción (mechanostat elmélet) keresztül az izomerő csontképzést indukál, ennek következtében a csonttömeg növekszik, valamint a csontszerkezet optimális átrendeződésen megy keresztül, a terhelés irányultságának megfelelő optimális átalakulással. Hátizmok ereje szoros kapcsolatot mutat a kyphotikus tartással, járásbizonytalansággal, vertebrális csonttörésekkel. A paraspinalis izmok erősítése csökkenti a vertebrális csonttörés rizikóját. [16] A proprioceptív dinamikus tartásjavító gyakorlatok csigolyatörés után megakadályozzák a kyphotikus tartás kialakulását és növelik a paraspinális extenzorok erejét. [17] Nem szabad megfeledkezni az osteoporosist okozó szekunder okokról sem, gondot kell fordítani azok felismerésére és optimális kezelésére is. A segédeszközök vonatkozásában csigolyatörött betegeknél elsősorban a testközeli segédeszközök szerepét kell hangsúlyozni. Ezen segédeszközök a test pozícióját optimalizál

37 Tudományos Mozaik 9. TPF ják, ezáltal a sérült területre eső erő nagyságát csökkentik, ez a fájdalom csillapításában, a mielőbbi mobilizálásban jelenthet gyors megoldást. A test pozíciójának megváltoztatásával az izomzat terhelése is megközelítheti az optimális, fiziológiás állapotot. [18] A biofeedback elvén alapuló orthesis megakadályozza a kyphotikus tartás fokozódását, csökkenti a test kilengését, így az eséseket, növeli a háti extenzorok erejét. [19] A bevezetőben említett epidemiológiai adatok alapján nyilvánvaló, hogy az osteoporosisos eredetű csigolyatörések hatalmas tömegeket érintenek világszerte. A prevenció, terápia és rehabilitáció protokollok szerinti alkalmazása egységesíti az osteoporosisos betegnél alkalmazandó teendőket, de a kezelési módszereket minden esetben a páciens egyéni igényei szerint kell kialakítani. Összefoglalóan: a törött csontritkulásos betegeknél a károsodás (törés) gyógyítása mellett mindig fel kell mérni a funkcióban bekövetkező veszteségeket is, és annak megléte esetén a mozgásfunkciók helyreállításához be kell vetni a rehabilitáció eszköztárát is. Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. táblázat Az életminőség romlásának okai csigolyatörés esetén Fizikális Mentális Szociális Fájdalom Félelem Izoláció Biomechanikai statikai változások (antalgia, fokozott kyphosis, stb) Betegségtudat Egyensúlyzavar/ Instabilitás Segédeszköz használat szükségessége miatti szégyen Hospitalizáció Ápolási intézmény Közösségben való részvétel csökkenése Járásbizonytalanság Önellátás csökkenése Közösségi aktivitás csökkenése Gyakori elesések Önbecsülés csökkenése Csökkent mozgásképesség Rászorultság érzése Szövődmények 1. ábra A fogyatékossági folyamat fogalmai osteoporosis esetén Károsodás (impairment) a biológiai működés zavara. Csonttömegcsökkenés és a csont mikroarchitekturájának destructiója Tevékenység (activity) akadályozottsága, humán funkciók zavara fokozott csonttörékenység az ADL-funkciók, a járás, az alkalmazkodóképesség romlása Részvétel (participation) korlátozottsága, a társadalmi funkciók zavara Családi (belső), társadalmi (külső) kapcsolatok beszűkülése ADL: activity of daily living: mindennapi élettevékenység

38 Osteoporosisos betegek rehabilitációja, különös tekintettel a kompressziós csigolyatörésekre Dr. Bors Katalin Dr. Ferencz Viktória IRODALOMJEGYZÉK Kanis JA, Johnell O. Requirements for DXA for the management of osteoporosis in Europe. Osteoporos Int. 2005;16(3): Handoll HH, Gillespie WJ, Gillespie LD, Madhok R. Moving towards evidence-based healthcare for musculoskeletal injuries: featuring the work of the Cochrane Bone, joint and Muscle Trauma Group. J R Soc Promot Health. 2007;127(4): Riggs BL, Melton LJ 3rd. The worldwide problem of osteoporosis: insights afforded by epidemiology. Bone. 1995;17(5 Suppl):505S-511S. Röllinghoff M, Sobottke R, Koy T, Delank KS, Eysel P. Minimally invasive surgery of the lumbar spine. 2. Z Orthop Unfall 2008;146(3): Black DM, Cummings SR, Karpf DB, Cauley JA, Thompson DE, Nevitt MC, Bauer DC, Genant HK, Haskell WL, Marcus R, Ott SM, Torner JC, Quandt SA, Reiss TF, Ensrud KE. Randomised trial of effect of alendronate on risk of fracture in women with existing vertebral fractures. Fracture Intervention Trial Research Group. Lancet 1996;348(9041): Cooper C, Atkinson EJ, O'Fallon WM, Melton LJ 3rd. Incidence of clinically diagnosed vertebral fractures: a population-based study in Rochester, Minnesota, J Bone Miner Res. 1992;7(2): Riggs BL, Melton LJ 3rd. The worldwide problem of osteoporosis: insights afforded by epidemiology. Bone. 1995;17(5 Suppl):505S-511S. Kado DM, Browner WS, Palermo L, Nevitt MC, Genant HK, Cummings SR. Vertebral fractures and mortality in older women: a prospective study. Study of Osteoporotic Fractures Research Group. Arch Intern Med. 1999;159(11): Nevitt MC, Thompson DE, Black DM, Rubin SR, Ensrud K, Yates AJ, Cummings SR. Effect of alendronate on limited-activity days and bed-disability days caused by back pain in postmenopausal women with existing vertebral fractures. Fracture Intervention Trial Research Group. Arch Intern Med. 2000;160(1): Silverman SL. The clinical consequences of vertebral compression fracture. Bone 1992;13(Suppl 2): Lewczuk E, Białoszewski D. The level of physical activity in patients with osteoporosis in relation to the risk and prevention of falls. Ortop Traumatol Rehabil. 2006;8(4): Johnell O, Kanis JA. An estimate of the worldwide prevalence, mortality and disability associated with hip fracture. Osteoporos Int. 2004;15(11): Kulcsár Z, Szikora I, Berentei Z, Martos J, Nyáry I. Percutan vertebroplasztika az osteoporosisos kompressziós törések kezelésében. Ca és Csont 2003;6: Kulcsár Z, Marosfoi M, Berentei Z, Veres R, Nyáry I, Szikora I. Frequency of adjacent vertebral fractures following percutaneous vertebroplasty. Orv Hetil. 2009;150(37): Liu WG, He SC, Deng G, Guo JH, Fang W, Zhu GY, Teng GJ. Risk factors for new vertebral fractures after percutaneous vertebroplasty in patients with osteoporosis: a prospective study. J Vasc Interv Radiol. 2012;23(9):

39 Tudományos Mozaik 9. TPF Briggs AM, Greig AM, Wark JD, Fazzalari NL, Bennell KL. A review of anatomical and mechanical factors affecting vertebral body integrity. Int J Med Sci. 2004;1(3): Pfeifer M, Sinaki M, Geusens P, Boonen S, Preisinger E, Minne HW; ASBMR Working Group on Musculoskeletal Rehabilitation. Musculoskeletal rehabilitation in osteoporosis: a review. J Bone Miner Res. 2004;19(8): Sinaki M, Lynn SG. Reducing the risk of falls through proprioceptive dynamic posture training in osteoporotic women with kyphotic posturing: a randomized pilot study.am J Phys Med Rehabil 2002;8(4): Kaplan RS, Sinaki M, Hameister MD. Effect of back supports on back strength in patients with osteoporosis: a pilot study. Mayo Clin Proc. 1996;71(3):

40

41 Tudományos Mozaik 9. TPF A TOBIN-ADÓN INNEN ÉS TÚL Dr. Kovács Levente főtitkár, Magyar Bankszövetség A válság során a kormányok időben felismerték a hitelintézeti szektor súlyos érintettségét, és speciális szerepe miatt a bizalmi kockázatok jelentőségét is. Ezért több rendszerszintű fontosságú bankot, bankcsoportot jelentős közpénzek felhasználásával stabilizáltak. A pénzügyi rendszer viszonylagos stabilitásának elérésekor egyrészt a bankmentésre felhasznált közpénzek visszaszerzésére, másrészt jövőbeli krízisek esetére költségvetési terhelést nem okozó bankmentő alapok létrehozása került előtérbe. Ennek a politikai népszerűségnek örvendő módszere a különböző típusú banki különadók bevezetése volt. Az Európai Unió döntéshozói elsődlegesen a pénzügyi tranzakciós adó átfogó bevezetését támogatták, ezért annak bevezetését több szinten is megvitatták. A brüsszeli egyeztetések végét be sem várva, különösebb hatásvizsgálat nélkül, 17 tagállam tranzakció, eredmény és/vagy mérleg alapú banki különadót vezetett be. Nagy részük az ebből származó bevételeket az eredeti céloktól eltérően a költségvetési hiányuk csökkentésére használja fel. A tanulmány a banki különadók bevezetésével kapcsolatos szakmai álláspontokat mutatja be, valamint kitér a magyar helyzetre és a várható hatások alapján visszafogottságra inti a döntéshozókat. Kulcsszavak: FTT, FAT, FSC, Tobin-adó, bankadó JEL-kód: H25, G10, G21, G38 Előzmények A 2008-ban kitört, pénzügyi eredetű világgazdasági válság hatására a kormányok kettős feladattal találták magukat szembe. Egyrészt a pénzügyi szektor stabilitását kellett biztosítaniuk, aminek legtermészetesebb módszere a szabályozás volt. Ezzel a lépéssel a felügyeletek, a jegybankok és a kormányok elkéstek ugyan, de az élénk kommunikációval bemutatott (túl)szabályozással szakmai helytállásukat és elkötelezettségüket igyekeztek demonstrálni. A másik feladat a rendszerszintű fontosságú bankok stabilizálási költségeivel kapcsolatos: A tagállami kormányok a válság kitörésekor általában rövid lefutású válsággal számoltak, így a hatások tompítása érdekében nem kímélték a közpénzeket sem: a bankszektor stabilizálására több országában jelentős állami forrásokat használtak fel. A kormányokra jelentős nyomás nehezedett, hogy a válság okozásáért bűnösnek kikiáltott bankszektortól ne csak ezeket a közpénzeket szedje vissza, hanem büntesse is őket. Óvatosabb, előre tekintő vélemények szerint az ebből származó extrabevételekből alapokat kellene létrehozni (EKB, augusztus 4.), amelyek egy jövőbeli gazdasági visszaeséskor az akkor esetleg szükségessé váló bankmentésre lesznek majd felhasználhatók, illetve eszközeikkel már most a fejletlenebb országok pénzügyi sérülékenységét lehetne csökkenteni. A szeptemberi G-20-as csúcstalálkozó résztvevői felkérték az IMF-et, hogy indítson széles körű vitát arról, miként vonható be a pénzügyi szektor azoknak a terheknek a viselésébe, amelyeket a kormányzatok a bankrendszer megreformálása érdekében vállaltak. Az IMF a áprilisi előzetes jelentésében, amelyet júniusban véglegesített (IMF Final Report for the G20, június), két adótípust javasol: 1. egy pénzügyi stabilitási adót (Financial Stability Contribution FSC) a pénzügyi szektor jövőbeli támogatásának forrásaként. Ez egykulcsos (esetleg intézménytípusonként eltérő kulcsú) elvonás lehetne, amely később, az intézményi kockázatokat is figyelembe

42 A Tobin-adón innen és túl Dr. Kovács Levente véve, esetleg több kulcsossá alakítható. Az IMF azonban nem határozta meg az adó alapját, ami pedig az érintettek számára kulcskérdés lett volna; 2. egy pénzügyi adót (Financial Activities Tax FAT), amely a pénzügyi intézmények eredménye, illetve bizonyos javadalmazások (pl. bérköltségek) alapján kivetett adó lenne. Ez az adótípus egyéb pl. költségvetési célra is felhasználhatóvá válna. Az Európai Bizottság 2010 októberében háromféle adótípust ajánlott megvitatásra: az FAT-t (amelyet az IMF javasolt), a pénzügyi tranzakciós adót (Financial Transaction Tax FTT, közismert nevén Tobin-adó), amely látszólagos egyszerűsége miatt jelentős politikai népszerűségnek örvend, valamint egy, az intézmények mérlege vagy annak egyes tételei alapján meghatározandó adót. A Bizottság 2011 júniusában a Tanács részére már csak az FTT bevezetését javasolta, nyitva hagyva azonban a lehetőséget arra, hogy a későbbiekben a többi adónem bevezetését is kezdeményezze. A Bizottság szeptember végén tette közzé a tranzakciós adót bevezető európai uniós irányelv tervezetét (Európai Bizottság COM (2011) 594, szeptember 28.). A tervezet szerint az új adó minden tagállamra kiterjedne, és mindenhol ugyanazt az adókulcsot alkalmaznák, amely értékpapírok, spot devizakonverziók esetében 0,1%, míg a származtatott ügyletek esetében 0,01% lenne. Az irányelvet hatályba lépése esetén 2013 végéig kellene átültetni a nemzeti jogrendekbe, majd január 1-jétől indulna az adó beszedése. Az Európai Tanács és az ECOFIN több ülésén is foglalkozott ezzel a témával (Európai Tanács, ), de az adósságválság és a fiskális paktum kidolgozása miatt lekerült a sürgősséggel tárgyalandó napirendről. Az FTT bevezetésének a tervezetben foglalt módját a tagállamok vegyesen fogadták. Elsősorban az EU tengelyét képező Németország és Franciaország támogatja a pénzügyi és befektetési termékek széles körére kiterjedő tranzakciós adó alkalmazását. Ők is azonban az adó lépcsőzetes bevezetését szorgalmazzák, amely kezdetben a másodlagos piacon forgalmazott részvényekre és kötvényekre (kivéve az állampapírokat), esetlegesen az EU-licensszel rendelkező kollektív befektetési formákra terjedne ki, majd a későbbiekben kerülnének be az adó hatálya alá az egyéb, elsősorban a származékos termékek. A tagállamok egy része, elsősorban is Nagy-Britannia, támadják az adó bevezetésének ötletét, és a bankszektor adóztatásának egyéb lehetséges formáit (pl. a FAT-ot) javasolják helyette. Ugyancsak felmerült, hogy a hozzáadottérték-adó (VAT) jelenlegi európai bizottsági felülvizsgálata során megfontolják a pénzügyi szolgáltatások VAT-mentességének megszüntetését. A tagállamok által változatos formában bevezetett egyéb banki adók és illetékek egységes kivetésének a lehetőségét is megvizsgálják. A tagállamok változatos érdekei és elképzelései miatt 2012 őszére elképzelhetetlenné vált a Bizottság előterjesztésének olyan továbbfejlesztése, amely ésszerű időn belül konszenzust teremtett volna, és így EU szinten bevezethetővé tette volna az FTT-t. Az EU alapszerződése lehetővé teszi, hogy amennyiben 9 tagállam egyetért az Európai Bizottságok meghatározott témákban benyújtott irányelv előterjesztésében foglaltakkal, akkor kérhetik annak kizárólag az érintett tagállamokra kiterjedő alkalmazását október elején 10 tagállam nyújtott be ezzel kapcsolatos kérelmet a Bizottságnak, amely október 23-án terjesztette azt elő az Európai Tanácsnak. A 10 tagállamra kiterjedő szabályokat az érintett tagállamok részvételével a Tanács minősített többségi jóváhagyásával és az Európai Parlament egyetértésével dolgozhatja ki a Bizottság. (Európai Bizottság IP/12/1138, október 23.) A pénzügyi tranzakciós adó előzményei A második világháború végén (1944) az Egyesült Nemzetek Bretton Woods-i Monetáris és Finanszírozási Konferenciáján határoztak a kereskedelmi korlátok lebontásáról és a szabad tőkeáramlás elősegítéséről. A megvalósításhoz az amerikai dollárt kulcsvalutának fogadták el

43 Tudományos Mozaik 9. TPF azzal a feltétellel, hogy a dollárt az arany egyenrangú helyetteseként működtetik. Ezen stabilizációs politika általános elvei: 1. rögzített árfolyamok alkalmazása; árfolyam kiigazítás rendkívüli fizetésimérleg-hiány esetén; 2. a nemzetközi kereskedelem zavartalan fejlődését biztosító pénzügyi liberalizáció; 3. a valutáris rendszer multilaterális felügyelete; 4. a hivatalos tartalékokat kiegészítő (támogató) hitelmechanizmus kialakítása. (Gál, 2010) A rendszer előnyei mellett meg kell említeni az instabilitási tényezőket is. Ezek a dollárhoz és közvetett módon az aranyhoz kötött valutarendszer ellentmondásaiban rejlettek. A rendszer komoly problémája az volt, hogy az amerikai gazdaságpolitika hibáinak esetén sérülékennyé vált. A változatlan keresztárfolyam fenntartásához a rendszerbe tartozó országoknak az inflációs rátájukat az Egyesült Államokéval azonos szinten kellett tartaniuk. Az előforduló zavarok leküzdése érdekében többféle átmeneti intézkedéssel próbálkoztak, így pl. Az USAban a külföldi értékpapírokba való befektetésekre kamatkiegyenlítő adót vezettek be. Azonban minden erőfeszítés ellenére fennmaradt az Egyesült Államok folyó fizetési mérlegének a hiánya és minden számítás azt igazolta, hogy az amerikai dollár túlértékelt. (Hall-Taylor, 2003) A világgazdaság pénzellátása folyamatosan azt kívánta, hogy az amerikai fizetési mérleg deficites legyen, mert akkor a dollár áramlik ki, másfelől a fix áron történő aranyra váltás elméleti lehetőségének a megőrzése azt igényelte, hogy az Egyesült Államok halmozódó fizetésimérleg-hiánya ne lépjen túl egy ésszerű határon. Az ellentmondást magának a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer megszüntetésével oldották fel (Gál, 2010), hiszen az Egyesült Államok nem volt felkészülve arra, hogy (unciánként 35 dolláros áron történő arany eladásra) kötelezettséget vállaljon a dollár vásárlóerejének fenntartása érdekében (Hall-Taylor, 2003). A dollárhoz kötött fix árfolyamrendszer megszüntetésével a dollár és a többi valuta véglegesen 1973-ban tért át a lebegő árfolyamok alkalmazására. Ettől kezdve a dollár árfolyamát többé-kevésbé a szabadpiac törvényei szabályozták. (Gál, 2010) Ezzel a monetáris szektor a tőkepiacoknak adta át meghatározó szerepét. (Vigvári, 2008) A Bretton-Woods-i rendszer stabilitása után, a lebegő árfolyamok és a tőkepiacok térnyerése olyan pénz- és tőkepiaci turbulenciák veszélyét hordozta magában, melynek kezeléséhez múltbeli tapasztalat még nem állt rendelkezésre. A pénz- és tőkepiacok túlzott volatilitásának (Jankovich, 2006) és az igen rövid futamidejű spekulatív ügyletek visszafogására született meg 1972-ben a Tobin-adó ötlete. A nemzetközi pénz- és tőkepiaci stabilitás fenntartásának egyik elméletileg lehetséges eszköze lett volna ez az adótípus, melyet devizakonverziós (spekulációs) pénzmozgásokra, nemzetközileg egységes szinten, a tranzakciók volumenétől függő mértékben javasolt kivetni a Nobel díjas közgazdász. A közgazdasági viták során a pénzpiacok stabilizációja helyett az adó tőkepiaci regulációs funkciója került előtérbe. Ezt követően egyes országokban több kísérletet is tettek a bevezetésére. Így például Svédországban 1984-ben a részvények, 1989-ben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalmát terhelték meg vele. Hatására a forgalom súlyosan visszaesett, ezért 1991-ben teljesen kivezették. Az Egyesült Királyságban 1974-ben vezették be a brit tőzsdéken forgalmazott brit kibocsátású értékpapírok adásvételére, és a mai napig alkalmazzák. Az adóalap szűk, így mind a piaci, mind a költségvetési hatása elhanyagolható. A Tobinadóval foglalkozó szakirodalom szerint e megoldás egy-egy államban, államközösségben nem lehet hatékony, ezért csak világszinten, egyszerre lehet bevezetni. (A pénz és a tőke mai mobilitása miatt ugyanis a nemzeti vagy regionális szintű adókat a piaci szereplők könnyedén kijátszhatnák.) Az európai bankszektor kritikája a pénzügyi tranzakciós adóval szemben Az Európai Bizottság szerint az FTT bevezetése azért lenne kívánatos, mert a) a spekulatív (nem a termelést szolgáló) kockázatos pénzügyi tranzakciók visszafogásával erősítené a stabilitást a pénzügyi piacokon;

44 A Tobin-adón innen és túl Dr. Kovács Levente b) visszaszerezhetők lennének a válságmenedzselésre felhasznált kormányzati pénzek; valamint c) egy mechanizmus jönne létre későbbi hasonló kiadások fedezésére. Az adó bevezetését előíró irányelv tervezete az adó céljaként az alábbiakat jelölte meg (Európai Bizottság COM (2011) 594, szeptember 28.): biztosítson megfelelő költségvetési bevételt; az adó révén a pénzügyi szektor arányos és kielégítő mértékben járuljon hozzá a költségvetési bevételekhez (különös figyelemmel arra, hogy a hozzáadottérték-adó mentessége miatt a szektor terhelése kisebb, mint a többi gazdasági ágazaté); az adó csökkentse a nemkívánatos piaci viselkedést, és így stabilizálja a pénzügyi piacokat; a bevezetendő intézkedések koordinálásával az EU elősegítheti a belső piac egyenlő versenyfeltételeket biztosító működését. Ezzel egyidejűleg a betétbiztosító intézmények alapjait a biztosított betétek későbbiekben meghatározandó (várhatólag 1%-os) szintjére fel kell tölteni. Az Európai Bizottság által meghatározott célok tekintetében a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) sem egységes. Jelenleg abban egyetértés mutatkozik, hogy a bankszektornak arányos mértékben hozzá kell járulnia a közfinanszírozáshoz. Abban is egységes álláspontot képviselnek, hogy az FTT EU-szintű bevezetésével egységesítsék a bankszektort terhelő ma igencsak változatos különadókat. A további témákban azonban jelentősek a véleménykülönbségek, ideértve azt is, hogy vajon az uniós szinten egységessé teendő bankadóból származó bevétel az EU költségvetésébe kerüljön-e. Ugyancsak eltérően ítélik meg az adónak a bankszektorra és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait, illetve azt, hogy a tranzakciós adó mennyire hatásos szabályozási eszköz lehet. A Tobin-adó ellen az Európai Bankföderáció, mint az Európában működő bankok szakmai érdekképviselete is tiltakozott. Indokai közül a következők a legfontosabbak: Nem megalapozott a Bizottság azon érvelése, hogy a pénzügyi szolgáltatók nem arányosan vesznek részt a közteherviselésben, mivel adóterhelésük nem éri el a más ágazatokban működő vállalkozásokét, elsősorban a hozzáadott érték típusú adókkal kapcsolatos tárgyi adómentességük miatt. A PwC e témával kapcsolatos elemzése (PwC, október), amely egyebek mellett áttekintette az Európai Bizottság hatástanulmánya által figyelembe nem vett tényezőket is, kimutatta, hogy a es időszakban az EU bankszektora által ténylegesen kifizetett, nem visszatéríthető VAT értéke az időszak felében meghaladta azt az értéket, mint amit ezen a jogcímen fizetett volna a szektor egy nem VAT-mentes adókörnyezetben. Az IMF tanulmánya kimutatta (IMF Final Report for the G20, június), hogy a bankszektor egyéb adónemekkel kapcsolatos befizetései kiemelkedőek az EU legfejlettebb országaiban. Például a pénzügyi szektortól beszedett társasági adóbevétel aránya eléri az összes ilyen típusú bevétel 20-25%-át. A hitelintézeti szektor eredményességének csökkenése miatt az EB ezt 2012-ben már csak 18%-ra becsüli (Európai Bizottság, május). Mivel az EU számos országában vezettek be a szektort terhelő speciális adót, illetve járadékot, a pénzügyi intézmények inkább tekinthetők túl-, mint aluladóztatottnak. A pénz- és tőkepiacok globalizáltsága miatt csak világszinten egységes bevezetéssel érhetők el a kívánt piaci hatások, egyébként a Tobin-adót be nem vezető országokba tevődik át a forgalom. Jelenleg a globális szabályozók az Egyesült Államok és az EU pénzügyi és tőkepiaci reformjára koncentrálnak, pedig ma a feltörekvő piacokon folyik a nemzetközi

45 Tudományos Mozaik 9. TPF pénzügyi és befektetési tranzakciók mintegy negyede. Ezek a régiók lehetnek a nyertesei az FTT nem globális bevezetésének, hiszen a globalizált pénzügyi piacokon a források és a tranzakciók ezen kevésbé költséges piacokra menekülnének. (EBF, Economic Perspective on the introduction of the Financial Transaction Tax, március) Az EB meglehetősen elnagyoltan vázolja az FTT bevezetésétől várható áthelyeződési hatásokat: minden kereskedési tevékenységet összevontan vizsgál, nincs termékenkénti vagy tevékenységek szintjén végrehajtott hatásvizsgálat. Azt azonban e tanulmány is elismeri, hogy a pénz- és tőkepiacokon strukturális törés következhet be, bizonyos termékkörök és szolgáltatások (különösen a nem szabványosított, OTC származékos ügyletek) akár 70-90%-a is elvándorolhat az Európai Unió piacairól. Az adó bevezetése elsősorban a nagy forgalmú, kis haszonkulcsú termékek elvándorlását idézheti elő. Ennek két legkárosabb várható következménye a piaci likviditásra és a fedezeti célú ügyletekre gyakorolt hatás. A likviditás és a kis haszonkulcsú ügyletek között szoros korreláció mutatható ki; félő, hogy ezen ügyletek elvándorlása eltünteti a likviditást az európai pénzügyi piacokról. (Csillik - Tarján, Cross-region analysis through a myopic leader-follower model, 2012/2.) A hagyományos fedezeti ügyletek is jellemzően ebbe a kategóriába tartoznak. Az FTT hatásaként várható, hogy az EU pénzügyi piacain a drága, bonyolult, nagyobb kockázatot hordozó ügyletek maradnak, míg az olcsó, a kis-közepes cégek, kisbefektetők számára elérhető termékek elvándorolnak. Ez elsősorban az exportorientált középvállalati kör számára okozhat gondot. (EBF, Interim Report on the Financial Sector Tax, október) Ugyancsak ösztönözné az elvándorlást, hogy előzetes kalkulációk szerint a nagy pénzügyi intézmények által fizetendő adó elérné a jelenlegi adózás előtti eredményük szintjét. (EBF, Report on the Proposed FTT Directive, január) A strukturális törés nyilvánvaló hatással lenne a szektorbeli foglalkoztatásra, ami ugyancsak negatívan befolyásolná a gazdasági növekedés kilátásait. (EBF, Interim Report on the Financial Sector Tax, október) Bár az áthelyeződési hatás kivédésére a kereskedési helyszín szerinti adózás alapelve mellett be kívánják vezetni a kibocsátó helye szerinti adózást is, ettől a forgalom EU-n kívülre helyeződése esetén nem várható lényeges bevételnövelő hatás. Nem egyenletes a teher elosztása, mivel a piaci forgalom bizonyos pénz- és tőkepiaci központokban összpontosul. Az EU-ban az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban végzik az adó hatálya alá eső tranzakciók 87%-át (ezen belül az Egyesült Királyságban a 71%-át). A származékos ügyleteket figyelmen kívül hagyva a koncentráció jóval kisebb (az első három ország: EK 34%, Spanyolország 23%, Németország 13%.) (EBF, Interim Report on the Financial Sector Tax, október) A szokásos áthárítási effektus miatt tisztázatlan, hogy végső soron ki fogja viselni a terheket. Az adó közgazdaságilag nem hatékony, mert nem tesz különbséget a válság alatt jól és rosszul működő intézmények között. Ennek következményeként a válság múltbeli terheit, illetve alapszerű működés esetén a jövőbeli költségeit is szétteríti a piac egészére. Ez a szolidaritási elvű forrásgyűjtés azonban erősítheti a potyautas attitűdöt egyes piaci szereplőkben. Rossz az adó bevezetésének időzítése, mert ma (a válság zuhanási periódusa utáni időszakban) a pénzügyi szektor mindennemű adóztatása visszafogja a hitelkínálatot, ami akadályozza a gazdaság helyreállítását. Általánosságban egy olyan időszakban, amikor a válság hatásaként kirobbanó szabályozási dömping a legváltozatosabb módon terheli a pénzügyi szektort (pótlólagos

46 A Tobin-adón innen és túl Dr. Kovács Levente tőkekövetelmény előírása, betétgarancia-alapok feltöltése, adminisztratív szigorítások költséghatásai, különadók stb.), egy új, a szektort, a pénzügyi intézmények tulajdonosi és/vagy ügyfélkörét terhelő adónem bevezetése gátolja a gazdaság talpra állását. (Csillik - Tarján, 2009) Az adó bevezetése nem segíti a kijelölt célok elérését, ugyanis: a korábbi költségvetési források visszaszerzése kétséges az adó beszedésének bonyolultsága miatt. Kétséges a stabilitási funkciója is, a korábban tárgyalt hatások miatt. A pénzügyi piacok stabilitásának legjobb szabályozási eszközei egyébként is a prudenciális szabályozás és a felügyeleti funkció erősítése. A Bizottság hatásvizsgálatának módszertanával és eredményeivel kapcsolatosan is több szakmai kritika merült fel: Az EB becslése szerint az FTT bevezetése hosszú távon 0,53-1,76%-kal csökkentené az EU GDP-jét, aminek éves hatása talán elhanyagolható. Későbbi elemzéseiben a Bizottság ezt a becslést tovább csökkentette 0,28%-ra. Ezeket a számításokat a szektor kétségekkel fogadta, mivel nem világos, hogyan vették figyelembe az áthelyeződési, piacátrendeződési és egyéb negatív hatásokat. (EBF, Interim Report on the Financial Sector Tax, október) Ugyancsak tisztázatlan, hogy az EB az elemzésében szereplő korábbi 37 Mrd EUR-ra rugó adóbevételi becslést, amely önmagában eléri az EU jelenlegi GDP-jének a 0,3%-át, milyen megfontolás mellett emelte fel 57 Mrd EUR-ra. Már a korábbi becslés is jelentős bizonytalanságokat hordozott magában, hiszen az alkalmazott módszer egy zárt gazdaság leegyszerűsített modelljén alapult, nem számolt a GDP-csökkenés adóalap-erodáló hatásával, valamint nem elemezte a hatásokat tagországokra, termék- és szolgáltatáskörökre, egyes piaci helyszínekre (szabályozott, illetve OTC piac) lebontva. Ugyancsak figyelmen kívül hagyta az adó halmozódását is. (A tranzakciókat lebonyolító pénzügyi intézmények közül ugyanis csak a központi elszámolóház maradna ki az adó hatálya alól.) (Lásd az 1. ábrát). 1. ábra Tipikus folyamat nyugdíjpénztári befektetési eszköz vásárlása esetén Szállító Bróker Elszámoló partner Központi elszámoló Elszámoló partner Bróker Nyugdíjalap 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% (mentesítve) 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% Forrás: Clifford Chance: Financial Transaction Tax: Update, okt. Bankadók az Európai Unió tagállamaiban Az Európai Unió Tanácsában a mai napig nem tudtak a tagok megállapodni az átfogó és egységes bankadóról. 17 tagállam kormánya, nem várva a brüsszeli döntésekre, különböző típusú és mértékű banki különadót vezetett be, általában az elmúlt egy-két év során (lásd 1. táblázat). A különadók változatossága, az élesen eltérő mértékek, az igen gyors bevezetés, a nemzeti bankszövetségekkel történő egyeztetések elhagyása sokkal inkább ötletszerűséget, mint hatástanulmányokon alapuló előkészítést mutat

47 Tudományos Mozaik 9. TPF 1. táblázat Banki különadók és illetékek az Európai Unió tagállamaiban Ausztria Belgium Ciprus Dánia Egyesült Királyság Franciaország Görögország Hollandia Lettország Magyarország Németország évi, saját tőkével, biztosított betétállománnyal, illetve egyéb kötelezettségekkel csökkentett, mérlegfőösszegen alapuló, sávos (1 Mrd euróig 0%, 1-20 Mrd euró: 0,055%, 20 Mrd euró felett 0,085%) adó; 2011.január 1-jétől. A központi költségvetés bevétele. Saját tőkével, illetve biztosított betétállománnyal csökkentett, mérlegfőösszegen alapuló, egykulcsos (0,035%); január 1-jétől. A központi költségvetés bevétele. Adókedvezménnyel támogatott megtakarítási betétszámlák állományán alapuló, egykulcsos (0,08%) adó, továbbá kiegészítő adó (0,03-0,12%); 1997-től a normál és 2012-től a kiegészítő. A központi költségvetés bevétele. A tőkekövetelmény szabályokban meghatározott alapvető tőkével csökkentett összes forráson alapuló, egykulcsos (0,03%); parlamenti elfogadás 2011 decemberében. Pénzügyi stabilizációs alap bevétele. Bérköltségen (ide nem értve az hozzáadottértékadó-köteles tevékenységek bérköltségét) alapuló, egykulcsos (10,5%); 2011-től. A központi költségvetés bevétele. A tőkekövetelmény szabályokban meghatározott alapvető tőkével, biztosított betétállománnyal és egyéb fedezett, illetve likvid forrással csökkentett összes forráson alapuló, egykulcsos (0,088%) adó; 2011-től. A központi költségvetés bevétele. Bélyegilleték : részvények másodlagos piaci forgalmán alapuló adó, kulcsa: 0,5%; 1984-től. A központi költségvetés bevétele. Nagy összegű ( eurót meghaladó) bónuszon alapuló adó, kulcsa 50%, és levonható a társasági adóból; 2010-től. Speciális banki innovációt segítő alap bevétele. A tőkekövetelmény szabályokban meghatározott minimálisan előírt tőke összegén alapuló, egykulcsos (0,25%) adó; 2011-től. A központi költségvetés bevétele. Az FTT alapja az 1 Mrd euró piaci értéket meghaladó francia vállalatok részvényeinek vásárlási értéke, mértéke 0,2%; augusztus 1-jétől. Hitelállomány összegén alapuló, egykulcsos (0,6%) adó; 1975-től. A központi költségvetés bevétele. A tőkekövetelmény szabályokban meghatározott alapvető tőkével, valamint biztosított betétállománnyal csökkentett, összes forráson alapuló adó. Rövid lejáratú források esetén az adókulcs 0,044%, hosszúak esetén 0,022%. Az alapbér 25%-át meghaladó bónuszok esetén 10%-kal növelendő a kulcs; július 1-jétől. A központi költségvetés bevétele. Korrigált kötelezettségállományon alapuló, egykulcsos (0,036%) adó; január 1- jétől. Pénzügyi stabilizációs alap bevétele. Hitelintézeti járadék: állami kamattámogatással érintett jelzáloghitel-állomány kamatbevételének 5%-a; január 1-jétől. A központi költségvetés bevétele. Pénzügyi szervezetek különadója: évi korrigált mérlegfőösszegen alapuló, sávos (sávhatár: 50 Mrd Ft, kulcsok: sávhatár alatt 0,15%, felette 0,53%) adó; július 1- jétől. A központi költségvetés bevétele. 0,2%-os pénzügyi tranzakciós illeték a hagyományos pénzforgalmi és 0,3% a készpénzes tranzakciók után; január 1-jétől. A központi költségvetés bevétele. A tőkekövetelmény szabályokban meghatározott alapvető tőkével és nem banki betétek összegével csökkentett összes forráson alapuló sávos ((sávhatárok euróban: 300 M, 10 Mrd, 100 Mrd, 200 Mrd, 300 Mrd; kulcsok: 0,02%; 0,03 %, 0,04%, 0,05%, 0,06%) adó; január 1-jétől. Pénzügyi stabilizációs alap bevétele

48 A Tobin-adón innen és túl Dr. Kovács Levente Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Derivatívák nominális értékén alapuló, felső korlátos adó (0,0003%, a nettó eredmény max 20%-a). Pénzügyi stabilizációs alap bevétele. A menedzserek alapbérét meghaladó mértékű bónuszon alapuló adó, kulcsa 10%; 2010 júliusától. Pénzügyi stabilizációs alap bevétele. Termelő tevékenységek különadója, amely a társasági adót emeli meg bankok esetében 0,75%-kal. A központi költségvetés bevétele. A tőkekövetelmény szabályokban meghatározott alapvető tőkével és biztosított betétállománnyal csökkentett összes forráson alapuló egykulcsos (0,05%) adó. A központi költségvetés bevétele. Az adó alapja a mérlegen kívüli (nem fedezeti célú) derivatívák névleges értéke és a kereskedési derivatívák nettó értéke, kulcsa 0,00015% Autonóm régiók betétállományon alapuló adója (0,3-0,57% között változó kulccsal); 2001-től. Az autonóm régió költségvetésének bevétele. Saját tőkével és bizonyos alárendelt kölcsöntőkével csökkentett összes forráson alapuló, egykulcsos (0,036%) adó. Pénzügyi stabilizációs alap bevétele. Saját tőkével, biztosított betétállománnyal és alárendelt kölcsöntőkével csökkentett összes forráson alapuló, egykulcsos (0,4%) adó; január 1-jétől. Részben a költségvetés, részben pénzügyi stabilizációs alap bevétele. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállománnyal csökkentett mérlegfőösszegen alapuló adó. Kulcsa 0,1%, a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállomány adókedvezménye azonban 0,2%-os kulccsal veendő figyelembe; 2011 augusztusától. Pénzügyi stabilizációs alap bevétele. Forrás: EBF Executive Committee jelentés: Report on Other Regulatory Priorities, június 22. A táblázatot összeállította: Vass Péter (Magyar Bankszövetség) Ahogyan a 2. ábra is mutatja, a bevezetett bankadók három fő típust alkotnak. A legelterjedtebb (15 országban alkalmazott) módszer a mérlegtételen alapul, az FTT- és az FATtípust pedig 3-3 ország vezette be. Egyes országokban ezek vegyes alkalmazására került sor, így két ország (Magyarország és az Egyesült Királyság) két típust vezetett be, egy ország (Franciaország) pedig mindhárom típust alkalmazza. Az egyes mérlegtételhez kötött adóztatás elterjedtsége mögött valószínűleg az húzódik meg, hogy az ebből származó költségvetési bevétel tervezhető a legpontosabban

49 Tudományos Mozaik 9. TPF 2. ábra Banki különadók típusai az Európai Unióban Forrás: EBF Executive Committee:Report on Other Regulatory Priorities, június 22. Az ábrát szerkesztette: Fenyő Márk (Miskolci Egyetem) A bankadók felhasználása is különböző; van, ahol az ilyen típusú adóbevételből külön alapot képeznek, van, ahol a költségvetést tartják vele egyensúlyban, és van, ahol e két eljárást kombinálják. A 3. ábra ezeket az információkat szemlélteti. Az ábrán jól látható az, hogy a kockázatosabbnak tartott tagországok teljes egészében a költségvetési egyenlegük szinten tartásához használják fel ezt az adóbevételt. A kevésbé eladósodott, stabilabbnak tartott országok pedig egy jövőbeli alapot tudnak képezni a banki különadóból

50 A Tobin-adón innen és túl Dr. Kovács Levente 3. ábra A banki különadók felhasználása az Európai Unióban Forrás: EBF Executive Committee:Report on Other Regulatory Priorities, június 22. Az ábrát szerkesztette: Fenyő Márk (Miskolci Egyetem) Banki különadók Magyarországon A 2010-es választások után a második Orbán-kormány igen nehéz gazdasági helyzetben, ugyanakkor több mint 2/3-os parlamenti felhatalmazással, vette át a stafétát elődjétől. Az erős hátterű kormány az élet szinte valamennyi területén átfogó reformokat vezetett be, így többek között hadat üzent az államadósságnak és a túlköltekezés politikájának, valamint prioritásként kezelte a devizában súlyosan eladósodott háztartások helyzetének könnyítését és a munkahelyteremtést. (Túry - Vida, 2012) A teljes körű átalakításhoz széles eszköztárból válogatta össze az alkalmanként unortodoxnak nevezett válságkezelési módszereit. Ezeket a nemzetközi testületek és több ország vezetése is aktív figyelemmel kíséri. Az uniós országok politikusainak egy része (közülük is kiemelendő Szlovákia) 1 egyre inkább mintaként tekint rá (MTI, augusztus 2. 8:59.). A többi ország és a nemzetközi szervezetek pedig a kialakult európai és nemzetközi jogrendszer, a befektetővédelem, a kiszámíthatóság és végső soron a gazdaság mai növekedési modelljének megkérdőjelezését látják benne. (EKB, augusztus 4.) (Deák, 2012) A kormányzati intézkedések súlyosan érintettek több, korábbi húzó ágazatot. A legnagyobb terhet egyértelműen a hitelintézeti szektorra helyezték. Magyarországon a még jelenleg is alkalmazott bankadó első típusát 2008-ban vezették be, amelyet a korábbi, állami kamattámogatású forint-jelzáloghitelek kamatbevétele után kell megfizetni. Mértéke az ilyen típusú 1 Szlovákia Magyarország után vezetett be hasonló mértékű (az EU-átlagot sokszorosan meghaladó) banki különadót

51 Tudományos Mozaik 9. TPF kamatbevétel 5%-a, összege kb. 11 milliárd Ft/év. Tipusából fakadóan a lakossági jelzálogfinanszírozást végző bankok arányosan fizetik. A pénzügyi szervezetek második tipusú különadóját az igen aktív kormányzati válságintézkedések keretében 2010-ben vezették be. Ennek alapja a évi korrigált mérlegfőösszeg. A mértéke 50 Mrd Ft mérlegfőösszegig 0,15%, felette (2011-től) 0,53%, teljes összege kb. 120 milliárd Ft/év. Az egész bankszektor fizeti, de hatása különösen súlyos a vállalati ügyfelek hitelezésére fókuszáló bankok esetében, hiszen a vállalati hitelek szokásos marge-a nem bírja el a félszázalékos adótartalmat. Hatása az új induló bankok, a nagyon kicsi bankok és a takarékszövetkezetek esetében mérsékelt. 2. táblázat A mérlegfőösszeg alapú bankadó egyes magyarországi hitelintézetek esetében Hitelintézetek neve 2009 évvégi eszközök összesen* Maximális bankadó* AXA Bank Fióktelep ,0 Banco Popolare Bank ,9 Banco Primus Fióktelep ,4 Bank of China ,1 Banif Plus Bank ,0 BNP Paribas Fióktelep ,2 BNP Paribas Securities Fióktelep ,8 Budapest Bank ,2 Crédit Agricole Fióktelep ,8 CIB Bank ,4 Citibank Fióktelep ,9 Cofidis Magyarországi Fióktelepe ,7 Commerzbank ,7 Credigen Bank ,9 Deutsche Bank ,0 DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank ,0 Erste Bank ,9 FHB Jelzálogbank ,4 FHB Kereskedelmi Bank ,5 Fundamenta ,1 Gránit Bank ,5 Hanwha Bank ,6 ING Fióktelep ,4 KDB Bank ,6 K&H Bank ,6 Kinizsi Bank ,3 MagNet Bank ,1 Cetelem Bank ,4 Magyar Takarékszövetkezeti Bank ,4 Volksbank ,9 Merkantil Bank ,6 MKB Bank ,2 Mohácsi Takarék Bank ,3-51 -

52 A Tobin-adón innen és túl Dr. Kovács Levente Oberbank Fióktelep ,0 OTP Bank ,1 OTP Jelzálogbank ,5 OTP Lakástakarékpénztár ,9 Porsche Bank ,9 Raiffeisen Bank ,5 Sopron Bank ,2 UniCredit Bank ,8 UniCredit Jelzálogbank ,5 Adatok millió forintban. * Ezen alapadatokból még le kell vonni egyes bankrendszeren belüli tételeket, melyek a ténylegesen megfizetendő adó mértékét csökkentik! (Forrás: PSZÁF) A banki különadók, a gyűjtőszámlás lakossági devizahiteles konstrukció 2 és a végtörlesztés eredménycsökkentő 3 hatását a befektetők azonnal, azok bejelentésekor érvényesítették a tőzsdén jegyzett bankok árfolyamában. Az ezekből fakadó áresések az OTP és az FHB esetében bejelentésenként kb %-ot tettek ki, amely mértéket a nemzetközi befektetői hangulat változása is determinálta. A befektetői döntések értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a visszamenőleges hatályú jogszabályi változtatások a jogrendszerbe vetett bizalmat is megingatták. 4. ábra Az OTP és az FHB részvényárfolyamának változásai a különadó, a gyűjtőszámlahitel, a végtörlesztés és a tranzakciós illeték hatására FHB (bal t.) OTP (jobb t.) Forrás: BÉT 2 A csekély ügyfélérdeklődés miatt ennek nem a közvetlen költségei, hanem a felkészülés kiadásai és az operáció közvetett költségei voltak jelentősek! 3 Ez a százmilliárdokban mérhető azonnali veszteség mellett a legjobb ügyfélkör és a legjobb hitelportfólió jövőbeli nyereségének elvesztését is jelentette!

53 Tudományos Mozaik 9. TPF Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a különadók és a túlszabályozások a hitelintézetek aktivitását is befolyásolták. A hitelintézetek árfolyamokkal korrigált mérlegfőösszegének nö- vekedési üteme a válság kitörése után csökkent. A csökkenő tendencia ellenére a 2010-es banki különadó bejelentéséig még növekedést mutatott, és csak ezt követően váltott át a negatív tartományba. (Kovács, A magyar bankrendszer helyzete és kihívásai, ) Ezt a ten- denciát az Európai Unióban a bankok tőkemegfelelési mutatóira vonatkozó szabályok szigoríl kiindulva, az Európai Unió beavatkozási lehetőségére és a költ- ségvetés bevételi követelményeire figyelemmel fogadta el az Országgyűlés a pénzügyi tranz- tása még tovább rontotta. A Tobin-adó ötletéből akciós illetékről l szóló törvényt 2012 nyarán. A kormányzati bejelentések szerint ez a törvény 2012 novemberében módosításra kerül. A már elfogadott törvény és várható módosításai nem a spekulatív pénz- és tőkepiaci befektetéseket, hanem készpénzes tranzakciókat, továbbá a banki és postai normál átutalási és pénzforgalmat adóztatják meg. A készpénzes tranzakciókra a tervezett mérték 0,3%. A nem készpénzes tranzakcióknak az alapja igen széles, a várható mértéke 0,2%, de maximum 6000 forint. 30 milliárd forint a készpénzes és 230 milliárd forint a nem készpénzes s tranzakciós illetékekből l várt éves költségvetési bevétel. A végső tehervise- lést nyilvánvalóan az egyes intézmények költségviselő képessége és piacszerzési szándéka fogja meghatározni. Így azt várjuk, hogy a teher ügyfél- és terméktípusonként különböző arányban oszlik majd meg a bankok és az ügyfelek között. Az adóztatási cél eltér a Tobin-adó és a pénzügyi tranzakciós illeték esetében. A Tobin-adó a túlzott volatilitás, valamint a speku- latív ügyletek visszaszorításának az eszköze. A tranzakciós illeték célja viszont a költségvetési bevétel biztosítása, és nyilvánvalóan nem a pénzügyi tranzakciós forgalom visszafogása, habár - a szakértők k által túlzottnak tartott mértéke miatt - ilyen hatása is lehet. (EKB, Vélemény a pénzügyi tranzakciós illetékről, július 24.) 5. ábra Becslés a tranzakciós illetékbevételek várható eloszlásáról Átutalás 19% 5% 34% Egyéb banki fizetési műveletek 33% 9% Bank és ügyfele közötti műveletek Bankfióki és ATM készpénzforgalom Postai tranzakciók Forrás: Vass Péter szakértő

54 A Tobin-adón innen és túl Dr. Kovács Levente A bankok eredményességét a banki különadók és extraterhek mellett, sőt náluk is nagyobb mértékben rontotta a hitelportfóliónak a válság és az árfolyamcsökkenés miatt bekövetkező romlása, továbbá a túlszabályozással kapcsolatos kiadások növekedése. Összesített következményként a magyar bankszektor átlagos tőkearányos nyereségtermelése 2010-ben 1%-ra csökkent (Csillik, dec.) ben a vállalati és lakossági hitelezési értékvesztés, a végtörlesztés és a banki különadók együttes hatása 10,5%-os, súlyos tőkearányos veszteség lett. A magyarországi leánybankokban az anyabankok a veszteségek fedezésére az elmúlt két és fél évben 2 milliárd Euró mértékben hajtottak végre tőkeemelést. Az időközben ismertté vált évi GDP adatok egyre nyugtalanítóbb tendenciát mutatnak. Egyértelműen látszik, hogy a túlterhelt magyar bankszektor nincs abban a helyzetben, hogy a gazdasági fejlődést beindítsa. Az októberi bejelentések (a teljes bankadó fenntartása + a tranzakciós illeték megduplázása) hatására a bankok hitelezési képességének további csökkenése miatt pedig az amúgy is tőkehiányos magyar kis- és középvállalatok kerülnek egyre nehezebb helyzetbe, melynek hatásait a foglalkoztatottsági és termelési adatok fogják rövidesen mutatni. Záró gondolatok Globális összehasonlításban az európai bankszektor hagyományosan konzervatívan, a szokásokhoz ragaszkodó módon s ennek egyik következményeként igen biztonságosan, kiszámíthatóan működik. Ugyanakkor a változásokra és az új kihívásokra való reagálás jó néhány ágazathoz képest hosszabb átfutással, megfontoltabban valósul meg. Ennek ellenére állítható, hogy a világgazdasági válság alapjaiban változtatta meg a bankszektor szerepfelfogását, kockázat- és felelősségvállalási attitűdjét. A banki és a politikai elit viszonyrendszerében hosszú idő után a politikai elit visszaszerezte elsőbbségét (Patai, szept. 30.), és ennek megfelelően a klasszikus gazdasági és pénzügyi összefüggésekre talán kevésbé figyelve, néha talán túlzottan is aktuálpolitikai célok befolyása alatt szabadabban hajtja végre elgondolásait. Nemegyszer a hatásmechanizmusok megismerése és/vagy megfelelő számbavétele nélkül nyúl hozzá a hitelintézeti szektor szabályozásához és különadóztatásához. A bankszektor a modern gazdaság működtetője, az ipari forradalom óta amely akkoriban elképesztő tőkekoncentrációs igénnyel lépett fel pedig egyértelmű mozgatórugója is. A hitel tartja mozgásban a gazdaságot, és a hitelpénzteremtés immár három évszázada növeli az emberiség jólétét. Korunk gazdaságának a bankszektor szerves része, azzal szoros és kölcsönös egymásrautaltságban működik. Ez az oka annak, hogy a bankszektor minden olyan terhet felvállal, amely segíti a gazdaság egészét, vagy szerencsésebb esetben új fejlődési pályára állítja, de minden olyan extrateher ellen tiltakozik, amely lefojtja a gazdaságot

55 Tudományos Mozaik 9. TPF 6. ábra A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyar Bankszövetség Tárgyalási Jegyz egyzőkönyvének könyvének Preambuluma, december 15. Forrás: Magyar Bankszövetség Ezt tükrözte a Magyar Kormány és a Magyar Bankszövetség között a december közepi és az azt követőő tárgyalási jegyzőkönyvek, jegyz könyvek, melyekben közös elkötelezettséget vállalválla tak a tehermegosztás, ehermegosztás, a stabilitás, a kiszámíthatóság és a gazdasági fellendülés érdekében. A decemberi jegyzőkönyv könyv elfogadását a magyar bankvezetők bankvezet k mellett támogatásukról biztosítotbiztosíto ták a nagy európai bankházak felsővezetői fels i is. A magyar gazdaság számára számár szükséges kormányzati és hitelintézeti kölcsönös szerepvállalás borult fel 2012 októberében. Ugyanis az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásából eljárásából való kikerülése érdekében a Magyar Kormány olyan intézkedési tervet dolgozott ki, melynek egyes elemei a decemberi megállapodás megáll egyoldalú felmondását jelentették

56 A Tobin-adón innen és túl Dr. Kovács Levente IRODALOMJEGYZÉK Hatástanulmány a pénzügyi tranzakciós adó irányelv javaslathoz. (2011). Forrás: ial_sector/summ_impact_assesmt_en.pdf, ial_sector/impact_assessment.zip. Csillik - Tarján. (2009). Reconstruction paths in Europe between In Bonoldi - Leonardi, Recovery and development in the European periphery (old.: 29-42). Berlin: Duncker & Humblot. Csillik - Tarján. (2012/2.). Cross-region analysis through a myopic leader-follower model. Acta Oeconomica, Csillik, P. (2011. dec.). I-III. negyedéves hitelintézeti teljesítmény. Magyar Bankszövetség. Deák, D. (2012). A tőkeszabadság igazolhatatlan korlátozása tagállami adóintézkedés révén: a banki különadó és a tranzakciós illeték esete Magyarországon. Budapest: Corvinus Egyetem. EBF. (2011. március). Economic Perspective on the introduction of the Financial Transaction Tax. Economic and Monetary Affairs Committee jelentés. EBF. (2011. október). Interim Report on the Financial Sector Tax. Financial Sector Tax Working Group jelentés. EBF. (2012. január). Fact-Finding Study. Financail Sector Tax Working Group jelentés. EBF. (2012. január). Report on the Proposed FTT Directive. Financial Sector Tax Working Group jelentés. EKB. (2010. augusztus 4.). Vélemény a pénzügyi egyensúlyhiány csökkentését célzó különböző törvénymódosításokról. EKB CON/2010/62. EKB. (2012. július 24.). Vélemény a pénzügyi tranzakciós illetékről. EKB CON/2012/59. Európai Bizottság. (2012. május). Technical Fiche: Tax Contribution Of The Financial Sector. Forrás: ial_sector/fact_sheet/tax-contribution-fin-sector.pdf. Európai Bizottság COM (2011) 594. (2011. szeptember 28.). Javaslat a a Tanács Irányelve a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre. Forrás:

57 Tudományos Mozaik 9. TPF Európai Bizottság IP/12/1138. (2012. október 23.). Comission proposes green light for enhanced cooperation on financial tranaction tax. Forrás: Európai Tanács. ( ). Euro Summit Statement, 26 October Conclusions: European Council, 9 December Forrás: Conclusions: European Council, 2 March Conclusions: European Council, 29 June Gál, Z. (2010). Pénzügyi piacok a globális térben. Budapest: Akadémia Kiadó, ISBN Hall-Taylor. (2003). Makroökonómia. Budapest: KJK_KERSZÖV, ISBN IMF Final Report for the G20. (2010. június). A Fair and Substantial Contribution by the Financial Sector. Jankovich, L. (2006). A kelet-közép-európai új tagállamok eurózónás csatlakozásának pénzügypolitikai kérdései, különös tekintettel Magyarországra. Debreceni Egyetem: Doktori értekezés. Kovács, L. (2011. szept. 30.). Banki különadók az EU-ban. Magyar Közgazdasági Társaság konferenciája. Pécs. Kovács, L. ( ). A magyar bankrendszer helyzete és kihívásai. In Magyar Pénzügyi Almanach ISSN X (old.: ). Budapest: TAS-11 Kft. MTI. (2012. augusztus 2. 8:59.). Terjedni kezdett Európában a magyar unortodox gazdaságpolitika Patai, M. (2011. szept. 30.). Pénzügyi kilátások. MGYOSZ konferencia. Budapest. PwC. (2011. október). How the EU VAT exemptions impact the Banking Sector. Forrás: 18_VAT_Study_final_report.pdf. Túry - Vida. (2012). Monitoring jelentés. In Politikai és gazdasági elemzés az EU10 teljesítményéről (old.: 37-45). Budapest: MTA KRTK Világgazdasági Intézet ISSN Vigvári, A. (2008). Pénzügy(rendszer)tan. Budapest: Akadémia Kiadó, ISBN

58

59 Tudományos Mozaik 9. TPF JÖVŐBE LÁTÓ EMBEREK Maya Nagy főiskolai tanár, Accademia Belle Arti Venezia, Olaszország Ez a rövid tanulmány Makovecz Imre három meg nem épült, különlegesen fontos építészet-technikai épületének bemutatásáról szól. Az első egy termál szálloda terve Magyarországra, a második egy kopt templom Egyiptomba és a harmadik egy gyár, amely Észak-Olaszországba készült volna. Kulcsszavak: Makovecz Imre, organikus építészet, épület-tervek, Vándor-iskola Bevezetés Minden építészeti stílus a templomépítés szolgálatában született. Minden ezután eljövendő művészet ugyanígy kell, hogy megszülessen. (A. Gaudi) A Mindenható jókedvében talán úgy százévente teremt és ajándékoz az emberiségnek és az Istenben hívő népeknek jövőbe látó embereket. Spanyolországnak pl. így ajándékozta Antoni Gaudit, vagy a nagyon sok szenvedést átélt lengyel népnek Carol Wojtyla pápát. Nekünk, magyaroknak adott pl. egy csodálatos egyéniséget, akit Prohászka Ottokárnak hívtak és aki nagy reformot hozott létre az egyházon belül, gondoljunk csak a Kalot és egyéb szociális tevékenységekre. Szerintem ma is ilyen törhetetlen, egyenes gerincű emberekre lenne szükség, mint ő volt, aki 50 évvel megelőzte a II. Vatikáni Zsinat újításait. Talán mert a magyar nép a századok folyamán mindig állhatatos módon kitartott az egy igaz Isten mellett, kegyes volt az Úr hozzánk, adott nekünk egy olyan embert is, Makovecz Imrét, aki a művészeten keresztül hozott hatalmas újítást. Megdöbbentő, hogy ő a múltból merítette rengeteg technikai vívmányát, amelyek mind a népi kultúra felelevenítéséből származnak. Tizennégy éven keresztül hozzá kötődő barátságomat halálának első évfordulójára írtam le, amely a szeptemberi Országépítő c. folyóiratban jelent meg. Nehéz kizárólagosan a technikai vívmányairól beszélni, mert azt nem lehet elválasztani sem az alkalmazott filozófiájától, sem a hitétől. A szüleimen kívül egész életemben két mélységesen istenhívő embert ismertem meg, az egyik a ferences minorita P. Stafano Trojani, a másik Makovecz Imre. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert hiszem, hogy a hit és a tudomány szoros kapcsolatban van egymással. Imre minden munkájában megjelenik, felelevenedik, feltör, szárnyal az a majdnem őskeresztény világ, amely csodálatos módon megelevenedett a középkorban is; a rossz és a jó ellentéte, mint egy csodálatos angyal. Szent Mihály kultusza volt az, ami elvarázsolt a műveiben és ami miatt először megkerestem. Makovecz Imre épület-tervei Makovecz Imre művészetét leginkább az organikus építészettel lehet jellemezni. Organikus építészet az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület természetesen nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, szerves egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. (Wikipédia). Ezért mondják, hogy az organikus építészet inkább filozófia, aminek megnyilvánulásai annak épületei. A szerves építészet inkább település-léptékű, nem épület-, hanem ember-centrikus. Megközelítése ökologikus: a minimumra törekszik, nem pazarló, így pl. minimális szerkezettel fed le nagy tereket. Hajlított és íves felületeket és éleket mutató lakóépületeikre szívesen használják a választékos hajlék kifejezést

60 Jövőbe látó emberek Maya Nagy Makovecz Imrétől három, a valóságban nem manifesztálódott épület-különlegességet mutatok be. Magyarország Az egyik a Felső-Tisza vidéki Abádszalók termálszálló komplexumának terve (1. kép). Ahogy Imre mondaná, ez még nem valósult meg, mert az Európai Uniós pénzekhez vezető úton valahol elakadt az ügy, s mert ő soha nem volt hajlandó kenőpénzekkel elősegíteni az utat. Ez a terv több szempontból is nagyon jelentős. Az első a történelmi vonatkozása: a szkíták birodalma kb. a Krisztus előtti VIII. századtól a Krisztus utáni I. századig tartott 1. A legnagyobb etnikumuk a lovas hunok voltak. Ezen a területen találhatók az úgynevezett gerendek, S formájú építmények, amelyek 50 métertől 35 méterig terjednek. Pontosan nem tudjuk, de a kutatók és régészek szerint télen benne laktak, nyáron eltorlaszolták ezeket a különleges formátumú konstrukciókat és halat tenyésztettek benne. Imre második kiemelendő tudományos kutatása a területek szigorú tektonikus feltérképezése minden olyan helyen, ahová épületet tervezett. A harmadik pedig ezeknek az ősi építkezésekből merített természetes elemeknek a kinagyítása, mai értelemben való felhasználása és átdolgozása. A negyedik technikai vívmánya az előzőekben említett, mindenkori szerves építészet, ami a vasbeton alkalmazása előtti építkezést jellemezte. Ezt minden szempontból újra alkalmazta, de csakis a leglényegesebb pontokon, ellentétben a kelet által parancsolt panelházakkal és a nyugat által alkalmazott vásárolj újra házat, lakást koncepciójával. Makovecz szerint egy háznak alul nehéznek kell lennie, ezért vastag téglából legyen, felül pedig könnyűnek, ezért a tetőszerkezete fából legyen, ahogyan azt az emberek kezdetben is alkalmazták fedésre. Csodájára járnak épületeinek, amelyeket a különböző faanyagok kombinációival, a legjobb minőségű cédrusfákból, vagy az ezer méter felett élő novo borovi fenyőfából készített. Utóbbinak az a jellegzetessége, hogy nem korhad el, mert olyan nagy a gyantatartalma. Külön érdekességet jelent a fa és a kő anyagainak kombinációja, pl. a paksi katolikus templom szürke ardezio borítása. Az építészet nem szolgálja a civilizációt a máig érvényben lévő és csupán gyakorlatias építészeti funkció-felfogás értelmében. Mivel viszont az ember szellemében és nem testében egzisztál, az építészet szellemi alkotás. idézi Makoveczet Keserű Katalin Álarc nélküli bál című, Kolozsvárott most megjelent cikkében. Az épületek főfala egy emberi arc. Olaszország is tele van régi kúriákkal, városi épületekkel, amelyek ugyanezt az arculatot hordozzák, szem és száj jelenik meg. Belőlem azt az érzést váltják ki, hogy önmagunkba nézünk befelé, egy belső emberi létbe. Erre figyelmeztetik a mai ember világát, aki elfelejtett Istenre és önmagába nézni a Mammon imádása miatt. Makovecz a gondolkodás-megismerés eredményének tartotta azt, amihez kutatásokat végzett az adott helyről, a környezetről, az emberekről. Úgy vélem, az én munkám kísérlet arra, ( ) hogy az épített környezetben az elűzött és elfelejtett általános, ha úgy tetszik az archetípus, az Archai világa megjelenjen. írta. Az emberi környezet és a természet megtartásáért és megóvásáért folytatott küzdelméért Makovecz Imre sok elismerést kapott, főleg külföldön, de a rosszat szolgálók támadták is. Egyiptom A második nagyszerű, el nem készült épület terve az Egyiptomba szánt Kopt kolostor, amelyhez a szír és magyar motívum-világ elemeiből merített. Szívből ajánlom minden magyar, művészetet értelmezni tudó és akaró embernek a nagyszerű Huszka József Turáni ornamentika című könyvét. Ebből világosan kitűnik a szimbolika-rendszerünk, pl. az eszter

61 Tudományos Mozaik 9. TPF gomi vár kápolnájában megfestett oroszlán és életfa motívum. A templom kupoláján világosan látható ugyanaz a szír, vagy hun-avar-magyar felrajzolt, megjelenített szimbolikus világ. Természetesen abba a tájba és környezeti világba helyezve, amelybe kerül majd, építészettechnikai jellegzetessége a jurta világára utal, míg ez a nép nomád életformát élt és bizonyos sivatagi területeken ma is él még. Ugyanúgy, mint ahogyan a Pantheon kupolája is a jurta kőkemény mérnöki, matematikai pontosságú szerkezete, a magyarságnak a Kelet sztyeppéiről hozott genetikai rendünkbe kódolt öröksége. És pontosan az egyházművészetben találja meg legjobban az önkifejezésnek azon formáit, amiben legjobban kitűnik egyedülálló, különleges egyénisége. A katolikus vagy a protestáns templomok fejezik ki azt a tudatot, ami a hitet árasztja és láthatóvá teszi az Euharesztia jeleit, egy magasabb rendű világba emelve fel, egy másik dimenzióba repítve a hívőket írja Paolo Portoghesi neves olasz iskolateremtő, posztmodern építész Makoveczről. Különleges módon a részletekbe helyezi bele alapvető mondanivalóját és ez a fa, amely összeköti a földet az éggel, az embert felemelve és közelítve Istenhez. Idézek az élőfa templomokról egy legendát, amit Dr. Radnai Mikes írt művészettörténész édesapámnak 2 Élőfa templomok 3 címmel. A kisebb fafajták kápolnákat, a nagyobbak templomokat, a még nagyobbak katedrálisokat képeznek ki. Sok vita folyt pl. a Piliscsabai Stefaneum Auditoriumának kupolájáról, mert az ferde. Makovecz mindig azt mondta nekem, hogy az ásza el van ferdítve, mert így a tetőszerkezet belseje a lefelé fordított bárka alakú formája következtében minden hallgatóhoz pontosan elviszi a hangot a színpadról. Ez az egyik nagy újítása volt a kutatásainak. Olaszország A harmadik épület terve a Trevisóba szánt Magis cég gyára kívülről (2. kép) és belülről (3. kép). Ez sajnos nem készült el, mert a kivitelező egy egyszerű gyárat fogadtatott el a tulajdonossal ehelyett a nagyszerű terv helyett. A tárgyalásokon én is jelen voltam és rendkívül sajnálom azt az elveszett lehetőséget, hogy ma lehetne egy világhírű építész által tervezett épületük. Makovecz Imre, a Mester A mi megszámlálhatatlan beszélgetésünk alkalmával Imre többször is elmondta, hogy jöttek hozzá külföldi diákok, akik szerettek volna tanulni a Vándor iskolájában, de ennek kőkemény feltételei voltak. Mindenkitől megkérdezte: te hogy kezded az épület-tervezést? Természetesen a válasz: számítógéppel. Na ez az fiam, amit itt nálam nem lehet csinálni, mert az építésztervező elgondol valamit, mint egy látomást. Az egészet nagyban, aztán elkezdi lerajzolni, majd lebontja a belső részletekre. Ez egész más, mint a számítógépes program, (ami egy lobbi érdekeit képviseli). Itt elkezdik egy helyiséggel, amire majd felépítik a többit. A Vándor iskolában minden évben hat tanárnál hat-hat hónapig tanul hat végzett, építészmérnöki diplomával rendelkező diák. Ők olyan technikai képzést kapnak, amely egyedülálló a világon. Ez a Master képzés. Makovecz Imre, halála előtt nem sokkal az Országépítő c. folyóiratban Gerle Jánossal folytatott beszélgetést az építéstechnika alapelveiről. Többek között ez hangzott el: Hogy egy épületfizikai példát mondjak: általános, hogy vidéken 25 centiméteres, soklyukú téglából húzzák fel a falakat és arra rakják fel a hőszigetelést. Így el lehet érni az előírt hőszigetelési értéket, de az ilyen falnak nincs hőtároló képessége. Olcsóbb lenne 51-es fallal építeni, ami minden

62 Jövőbe látó emberek Maya Nagy hőtechnikai igénynek megfelel, de mégsem így van, mert ráveszik az embereket részben korrupcióval -, hogy a gyártók és a szállítók érdekeit szolgálják Az építészet feladatairól a következőket mondta: Az építészet szolgálat, a főépítészet különösen az. Húsz éve mondom folyamatosan, hogy az építészeknek kutya kötelességük felvállalni egy-egy település gazdájának a szerepét. Legyen meg ennek a világos törvényi háttere, a képzés feltételei, mert akkor egészen mások volnának a lehetőségeik a helyi kezdeményezéseknek is, és erősítést kapna az a második Magyarország, amely az egészséges fejlődés legfontosabb biztosítéka. Végezetül hadd idézzem Pio atya szavait a magyarokról egy jobb jövő reménységével, amiben Imre állhatatosan hitt: Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigyelem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az egész emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú Őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra. Francesco Forgione, Pio Atya ( )

63 Tudományos Mozaik 9. TPF Képjegyzet 1. kép 2. kép

64 Jövőbe látó emberek Maya Nagy 3. kép

65 Tudományos Mozaik 9. TPF Jegyzetek 1) Lásd: Veronique Schiltz, Gli sciiti, Ed. Rizzoli 2) Vita ed opere di Zoltán Nagy, Rivista di studi ungheresi, Universita La Sapienza di Roma, 2008, num 3. 3) A legenda a következő: A Szent Család Egyiptom felé menekülése során az első éjszakát egy pálmafa erdőcskében töltötte. A pálmafák megismerik a menekülőket, megindulnak, s a tisztás körül térhatárolt védelmi kiképzést hoznak létre. Úgy nagyítják, csoportosítják, idomítják, stb. törzseiket, ágaikat, gallyaikat, lombozatukat, hogy oldalt és felül körülzárt templom-alakzatot képeznek ki, belül oltár, szószék, stb. imitációikkal. Az őket üldöző gonoszság mérges permetáradatot zúdít a kiképzésre, mire a pálmafa csoportosulás ágai, gallyai, lombjai még jobban egymáshoz csuklanak, tapadnak kívül és belül egyformán, színük megtartása mellett megkeményednek kő, porcelán, üveg, stb. keménységűvé. Pálmafa templommá válnak, s hajnalban a vékonyabb, ritkásabb oldalfali részeken - mint templom ablakokon -, bevilágít a kelő nap fénye. A tovább menekülő Szent Család a következő éjszakát egy cédrusfa erdőcske tisztásán tölti, a rákövetkezőt egy datolyafa csoportosulás védelme alatt és így tovább. Mindenütt lejátszódik a templommá alakulás folyamata, a gonoszság állandó merényletei folytán, az első bekezdésben leírtaknak megfelelően. Ennek híre megy a világ főbb fafajtái között, ők is kinőnek gyorsított ütemben Palesztinában, ők is facsoportosulásokat hoznak létre a menekülés hátralévő útvonalán és egymás után jönnek létre a tölgy, bükk, akác, platán, éger, stb. élőfa-templomok, növénytani sajátosságaik szerint kiképződve a fentiekhez hasonlóan. A kisebb fafajták kápolnákat, a nagyobbak templomokat, a még nagyobbak katedrálisokat képeznek ki. Persze a nagyítások lehetősége ezt a kötöttséget is feloldja. (A legendában minden lehetséges. Ezek jó elővázlatok a fokozatosan elvégzendő kivonatolásokhoz, - kb. három-négy menetben -, míg a kész mű kialakul.) A fenti műveletekben résztvevő fáknak csak annyi águk, gallyuk, lombozatuk nő ki, amennyi szükséges ahhoz, hogy sávszerűen elvégezzék a térhatárolást. Lehet a levágott ágak, gallyak helyét is feltüntetni, t.i. a levágás helyét díszítőelemként. Tehát a fa teljességéből csak vékony sáv jelenik meg, de úgy, hogy a teljesség látszatát keltse, illetve automatikusan kelti. Ez az idomítás egyik válfaja. A csoportosítás és idomítás együttes alkalmazása adja a kiképzésben a feltűnő szépséget, persze a nagyítással együtt különösképpen a belső kiképzésben. Pl. a törzsek, ágak, gallyak nagyított, csoportosított, idomított alkalmazásával. A lényeg: talptól a tető csúcsáig a fa a tárulás jelenségét adja, ugyanakkor templomi térkiképzést is biztosít komplex funkcióval. (Dr. Radnai Mikes akadémikus, Elek, május 25.)

66

67 MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK

68

69 Tudományos Mozaik 9. TPF ÓKORI DILEMMÁK MAI SZEMMEL A RÓMAI LÉGIÓK LOGISZTIKAI MEGOLDÁSAI Dr. Bányai Kornél főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola A Római Birodalom fenntartásának és terjeszkedésének alapja a hadereje volt. A haderő alapvető részét képezték a légiók, amelyek szervezettségükben és hatékonyságukban csak úgy tudtak megfelelni az elvárásoknak, ha tevékenységüket megfelelő logisztikai háttérrel is biztosítani tudták. Jelen cikk az eredeti korabeli források felhasználásával próbál képet adni a légiók logisztikájáról. Habár a téma óriási időszakot ölel fel és a korszakok között sok különbség található, a felhasznált irodalmak azonban mégis némi betekintést nyújtanak az ókori logisztikába. Kulcsszavak: római légiók, logisztika, tábor, menet, ellátás A római légió méretei és a fődolog A Római Birodalom története Róma alapításától a Nyugatrómai Birodalom bukásáig több mint egy évezredet ölel fel, így a címben foglaltakkal lehetetlen lenne egy rövid tanulmányban érdemben foglalkozni. A kronológia és az aprólékos pontosság helyett így inkább igyekeztem korszaktól függetlenül olyan jellemzőket megemlíteni, amelyek közelebb hozzák az olvasót az ókori világ ilyen szempontú megértéséhez. Olyan korabeli írásos dokumentum, ami átfogóan számolt volna be a kor logisztikájáról, sajnos nem létezik. Jelen írás így nem más, mint a korabeli források logisztikával kapcsolatos említéseinek egyfajta gyűjteménye. Ezeket pedig a légiók szintjén vizsgálni azért is célszerű, mert az az ókori Róma haderejének talán leginkább közismert szervezeti egysége. Egy római légió létszáma korszakonként is változott. A legrégebbi időkben, a királyok korában Itália meghódításáig 3,300 ember alkotott egy légiót (3.000 gyalogos és 300 lovas). A köztársaság korában a légió létszáma elérte az főt is, amelyet a császárkorban Julius Ceasar némileg csökkentett (kevesebb gyalogossal és több lovassal főre), de később ez ismét főre emelkedett. A hagyomány szerint Romulus egész hadereje egyetlen légió volt, Julius Ceasar pedig 40 légió felett rendelkezett, Octavianusnak pedig legalább 50 légiója volt. Természetesen a légiók összlétszámát korszakonként is rengeteg tényező befolyásolta, azt azonban tényként kezelhetjük, hogy ha egy légióról beszélünk, akkor mindig egy többezer főt számláló szervezetről beszélünk. A légió mérete nyilvánvalóan megkövetelt valamiféle logisztikai rendszert. Ahhoz azonban, hogy egy ekkora szervezetet ebben a témában vizsgáljunk, kell bizonyos alapvetéseket tennünk. Róma sikereinek kulcsát a haderejében látta. A sikeres haderő kulcsa pedig a hadvezér, aki értelemszerűen letéteményese mindennek, ami a sikeres háború megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges. Nem meglepő, hogy a hadvezérnek elsősorban a fődologban, a fegyveres küzdelemben kell kiválónak lennie. Az összes többi tényező csak segítsége lehet az előbbinek, ahogyan erről Vegetius 1 így emlékszik meg: "Egyetlen dolog segítségével vetette alá a római nép a földkerekséget: a fegyverforgatás, a tábori fegyelem és a katonaság hozzáértése. Mire mehetett volna ugyanis a gallok sokaságával szemben? Mire merészkedhetett volna a magas növésű germánokkal szemben a mi alacsony termetünk?a hispániaiak nem csak számbelileg, de testi erejükben is felülmúltak min- 1 Vegetius: Epitoma rei militaris

70 Ókori dilemmák mai szemmel a római légiók logisztikai megoldásai Dr. Bányai Kornél ket. Az africaiak hadicselek és anyagiak tekintetében mindig is felülmúlták a mieinket. A görögök mesterség és ész dolgában felülmúlnak bennünket." A hangzatos ódák amelyek Róma hatalmáról és fegyvereinek erejéről szólnak természetesen árnyaltabb képet mutatnak ha azokat az írásos emlékeket is tanulmányozzuk, amelyek a hadvezér munkájáról és a hadjáratokról szólnak. Ezekben pedig megjelenik számtalan logisztikai aspektus, rögtön már a stratégia szintjén. Livius, amikor Nagy Sándor hadseregének és a rómaiak erejének képzeletbeli összeméréséről ír, már máig érvényes logisztikai tanulságokat is levon. Ezt mondja: "S vegyük még hozzá, hogy, hogy a rómaiaknak otthoni földön kéznél lett volna az utánpótlás, az ő serege viszont idegen földön harcolva éppúgy felmorzsolódik, mint később Hannibálé." 2 Hiába tehát a briliáns képességű hadvezér, csak akkor lehet sikeres, ha feladatainak minden aspektusában kiváló. És ennek része volt a logisztika is. A logisztikai kérdéseknek ehhez hasonló stratégiai szinten való felemlítésével gyakran találkozunk. A logisztika ugyan a hadvezér személyén, az egyszemélyi vezetésen, a logisztikának a hadvezér stratégiai és szervezőmunkájának részeként jelent meg, azonban egyértelműen mint megkerülhetetlen tényező kerül említésre a későbbiekben is. A definíciós probléma Legelsőként a definíciós problémával szembesülünk, hiszen Rómában a logisztikát a legtöbb témával foglalkozó kutató szerint sem tudjuk a mai logisztika fogalmával egyértelműen leírni. Logisztika menedzsment abban a formában, ahogyan ma értelmezzük, nem létezett. Sem mint önálló menedzsment funkció, sem külön erre létrehozott önálló szervezet nem létezett a rómaiaknál. Ha a logisztika után keresgélünk, akkor egyenként kell olyan kifejezések után kutatnunk mint utánpótlás, élelmezés, szállítás, ivóvíz ellátás, takarmány, készletek stb. Még a logisztika elnevezéshez hasonló fogalmakkal sem találkozunk, az ellátási kérdések esetében, leggyakrabban a res frumentaria, frumentum, copia, annonaria, commeatus latin szavak jelzik az ellátási kérdéseket. Ezeknek a problémáknak a kezelését a légiókban ugyanolyan külön-külön feladatként értelmezték, mint bármi mást, ami a háborúskodáshoz és a működésükhöz szükségeltetett. Talán zavaró is a mai logisztika kifejezést használni a rómaiak esetében, hiszen itt egy feladathalmazról kell beszéljünk, amit annak alapján csoportosítva oldottak meg, amit az éppen aktuális főtevékenységük határozott meg. Átfogóan, a stratégia szintjén pedig a hadvezér dolga volt hogy erről gondolkodjék. A hadsereg ellátási rendszere alapvetően decentralizált volt, ami a birodalom fejlődésével, a tartományok és a helyi közigazgatási rendszer kialakításával és fejlődésével némileg változott ugyan, de az alapfelfogás nem. Mivel a hadsereget az állam tartotta fenn, és alapvetően a kincstárból finanszírozták, így idővel kialakultak bizonyos központilag elhatározott ellátási rendszerek pl. raktárélelmezési elv ez azonban mindig annak a függvénye volt, hogy mi is éppen a légió feladata és milyenek a körülmények. A logisztika 3 fő rendszerben kellett működjön mind hazai földön, mind idegenben. Polybios ezt a három fő tevékenységet így különbözteti meg: A rómaiak egységes és egyszerű rend szerint alkalmazzák csapataikat mindenütt és mindenhol, éspedig a hadsereg menete (1), mind táborozása (2), mind pedig harca idején (3) 3 Nyilván ezek a rendszerek nagyban különböztek számtalan tényező függvényében is, mint például hogy hazai vagy idegen földön, télen vagy nyáron, sík vagy hegyvidéki terepen történt, stb. Az alapfelfogás azonban az volt, hogy a légió egy önmagát fenntartó és magáról folyamatosan gondoskodó szervezet kell legyen. 2 Livius: Ab Urbe condita (A római nép története a város alapításától) Polybios: Historiai (Történeti könyvek)

71 Tudományos Mozaik 9. TPF A tábor A légióknál már a kezdeteknél kialakult a szokás, hogy menetelés közben minden éjszakára tábort alakítottak ki, és ez fejlődött a későbbiekben egyfajta táborrenddé. Voltak állandó, kőfallal körülvett táborok, illetve ideiglenesek, amelyeket a menetek során alakítottak ki. Polybios az előbb idézett könyvében ezt írja: A görögök táborverésnél azt tartják a legfontosabbnak, hogy a természettől fogva védett helyeket válasszák ki.... így a természet adta körülményeket és alaprajzot kénytelenek követni, és magának a tábornak a beosztását is a helyi adottságokhoz kell alakítaniuk. Ennek következménye, hogy senki sem tudja biztosan előre sem a saját, sem az alakulata helyét. A rómaiak azonban az árokásás fáradalmait és mindazt, ami ezzel együtt jár, szívesen vállalják az áttekinthetőség kedvéért, és azért, hogy a tábor alaprajza mindig egységes, állandó és mindenki számára ismert legyen. A tábornak ilyen előre elhatározott rend szerinti kialakítása meghatározta a logisztikai feladatokhoz szükséges erők és eszközök szabályozott rend szerinti kezelését is. A táborok helyét értelemszerűen vízhez, erdőkhöz (fához) és a takarmányhoz közel jelölték mindig ki. A tábor kialakításának leírásakor azonban már több információt is kapunk az anyagi-technikai folyamatokról. Josephus Flavius 4 sok hasznos információt ad számunkra: Nem találomra ütnek tábort, nem is összevissza dolgoznak rajta. Először is elegyengetik a földet, aztán pontos négyszöget tűznek ki a tábor helyéül, s végül az iparosok serege a megfelelő szerszámokkal munkához lát. A táborsáncot és az egész berendezést hihetetlen gyorsasággal építi fel a rengeteg szakképzett munkás Az idézetből megtudjuk, hogy a légiók részei voltak azok a mesteremberek, iparosok, akik a légió működéséhez szükséges szakmunkákkal segítették a hadsereget. Az iparosok serege pedig azt sejteti, hogy nem is lehettek kevesen. A rómaiak a szakmunkákat már nem tartották a katonai szolgálat részeinek, ezért alkalmaztak hozzá mesterembereket. Ezeket általában néhány centurio vezetésével előreküldték, hogy a megérkező katonák már csak a megerősítéssel foglalkozzanak, a tábor kijelölésével már nem. Flavius a tábor katonai szempontú berendezésének bemutatása után említést tesz a tábor többi területéről, ami: A tábor területe olyan mint valami rögtönzött város, van piaca, van külön helyük az iparosoknak, és az ezredeseknek és a századosoknak emelvényeik, amelyekről az esetleges viszályokat elintézik. A sok iparosból akár arra is következtethetnénk, hogy a kiszolgáló tevékenységekhez külön szervezetet, rendszert keressünk a légiót kísérők között, azonban a tábor működéséről így tesz említést: A védősáncon belül a katonák nyugodtan és rendben tanyáznak sátraikban. Pontosan és szabályszerűen végzik el egyéb feladataikat is; a fahordást, az élelem beszerzését, a vízhordást mindig az a szakasz végzi, amely soron van. Továbbá senkinek sem szabad tetszés szerinti időben reggeliznie vagy ebédelnie, hanem valamennyien egyszerre esznek amire kürtszó ad jelt, semmi sem történik vezényszó nélkül. A katonákat tehát szabályozott rend szerint, váltásban osztották be a logisztikai feladatokra, azokra nem hoztak létre önálló funkcionális szervezeti egységeket. A rómaiak táborait tehát egyfajta önálló, öngondoskodó, teljes infrastruktúrával rendelkező városoknak kell elképzelni, ami szabályozott rend és vezénylet szerint működött. Vegetius is így említi 5 : A légiónak mindenhol magával kell hordania mindent, ami a háború bármely formájában szükségesnek tartható, hogy bármely vidéken üt is tábort, felszerelt várossá varázsolja Külön kiszolgáló alakulataik nem voltak, a légiósok végezték a logisztikai feladatokat, amelyek ugyanolyan részei voltak napirendjüknek mint a kiképzés és a gyakorlatozás. A légi- 4 Iosephus Flavius: Bellum Iudaicum (A zsidó háború) Vegetius: Epitoma rei militaris

72 Ókori dilemmák mai szemmel a római légiók logisztikai megoldásai Dr. Bányai Kornél onáriusok logisztikai feladatairól olvashatunk Tacitusnál is, aki a pannóniai légióknál történt lázadások okainál így ír 6 : Mert bizony a katonaság keveset jövedelmező nehéz mesterség: napi 10 asra 7 becsülik az ember lelkét és testét, ebből kell a ruhát, a fegyvert, sátrat venni felróják a zsold szűkös voltát, a munkák keménységét, külön említve a sáncok és árkok építését, a takarmány, épületfa, tüzelő hordását, és amit csak szükségből vagy a tábori henyélés ellen ki szoktak találni. A katonák tehát (akkor) zsoldjukból kellett megvegyék felszerelésüket, a hadsereg csak az élelmezésről gondoskodott. Ebből az idézetből, és a tábor berendezéséből következtethetünk rá, hogy a táborban a piactér azt a funkciót is betöltötte, hogy a katonák ott szerezhessék be azokat a javakat, amelyekről magunknak kellett gondoskodniuk. Az idézetek azt is jól mutatják, hogy a logisztikai feladatok szervesen beépültek a katonák napi tevékenységeibe. Egyedül a szakmunkákra vettek igénybe iparosokat, illetve a katonák saját beszerzései révén szükség volt valamiféle kereskedelmi tevékenységnek a táborba engedésére is. A menet A római légiók szervezettségét és működésének átgondoltságát jól mutatja a menetek megszervezése. Ha a tábor tovább akart vonulni, megdöbbentő sebességel volt képes megindulni. Erről szintén Josephus Flavius ír 8 : Ha tovább akarnak vonulni a táborral, kürtszó jelzi. Mindenki munkához lát; első parancsszóra lebontják a sátrakat, és mindent előkészítenek az elvonulásra. A második kürtszó jelzi, hogy készüljenek az indulásra. Gyorsan felrakják a katonák a poggyászt az öszvérekre és a többi teherhordó állatra, és ezzel készen is állnak az indulásra, mint versenyzők a rajthelyen. Ezután a sáncot felgyújtják, mert a tábor helyett csekély fáradsággal bármikor tudnak másikat építeni. Itt már találkozunk teherhordó állatok említésével is, hiszen annyi felszerelést, málhát kellett magukkal vinniük, amit a mennyiségből adódóan nem lehetett csak a katonák között szétosztani. A menet rendkívül megerőltető volt, amit jól jelez az alábbi idézet 9 : A gyalogos fegyverzete mellpáncél és sisak és mindkét oldalán szálfegyver. A fővezér környezetébe beosztott gyalogosok lándzsát és kerek pajzsot viselnek, a többiek felszerelése dárda és hosszúkás kard, fűrész, kosár, ásó, fejsze, ezen felül szíj, sarló, lánc és háromnapi élelem, úgyhogy a gyalogosok majdnem olyan nehéz poggyászt visznek, mint a teherhordó állatok. A hadsereg menetsebessége, a menet megszervezése egyben szállítási feladat is volt. A menetelés tehát önálló kiképzési feladatot is jelentett, erről Vegetius így számol be 10 : Rögtön a kiképzés kezdetén meg kell tanítani az újoncokat a katonai lépésre. Semmire sem kell annyira ügyelni az úton vagy a csatasorban mint, hogy valamennyi katona megőrizze a lépéstartást. Ezt pedig nem lehet másként elérni, csak folyamatos gyakorlással. A szétszakadozott és rendezetlen hadsereg mindig súlyos veszélynek van kitéve Arra is rá kell kényszeríteni az ifjakat, hogy terheket vigyenek egészen hatvan font 11 erejéig, miközben a katonai lépést is megtartják: a veszedelmesebb vállalkozások alkalmával ugyanis az élelmezést éppúgy nekik kell vinni mint a fegyvereket. Ennek nehézségéről könnyen képet kaphatunk ugyanitt később említve: 6 Tacitus: Annales (Évkönyvek) I.17.1, Az as a legkisebb értékű, vörösrézből vert pénz volt. 4 as ért 1 sestertiust (sárgarézből vert érme), vagyis a katonák szinte csak aprópénzt kaptak. Ezüstből verték a denariust, aranyból pedig az aureust. 8 Iosephus Flavius: Bellum Iudaicum (A zsidó háború) Iosephus Flavius: Bellum Iudaicum (A zsidó háború) Vegetius: Epitoma rei militaris 2.19, Kb. 30 kg

73 Tudományos Mozaik 9. TPF A gyalogságot éppúgy, mint a lovasságot, havi három alkalommal ki kell vezetni menetgyakorlatra. A gyalogságnak tízezer lépéspárt 12 kell megtennie felfegyverezve, minden fegyverével együtt oda és vissza is ugyanennyit a táborig úgy, hogy az út egy részét gyorsabb futásban tegyék meg. Tehát havi három alkalommal, fejenként legalább 30 kiló teherrel kellett egyenként kb. 30 kilométert teljesíteni, részben futva. A napi menet általában 7 óra hosszat tartott, tehát mindezen számokat együtt értékelve, mai szemmel nézve is megdöbbentő képességet láthatunk. A rómaiak tehát elképesztő sebességgel voltak képesek a komplett infrastruktúrájukkal együtt mozgatni a hadsereget. A gyors menetre való képesség és az eszközök rendkívül gyors alkalmazásának képessége nyilván félelmetes erőt képviselt. Nem meglepő, ha még Vergilius is versbe foglalta ezt: mint honi fölszerelésben hős római lépked súlyos terhe alatt, és még mielőtt felocsúdnék ellensége, letáborozik és ott vár csatarendben 13 A felszerelés De mit is tartalmazott egy római légió felszerelése amit magával vitt? Ahogyan azt már előbb is olvastuk, mindent vittek magukkal, amire csak egy táborban vagy háborúban szükségeltetett. A légiók győzelme gyakran nem csak a létszámuktól függött, hanem attól is, milyen eszközökkel rendelkeznek... Centuriánként egy-egy szekéren szállítható hajítógéppel rendelkezik, amelyhez vontatás végett öszvérek, valamint működtetéséhez és irányításához egy-egy szakasz, tizenegy fő tartozik... Egy légióban ötvenöt szekeres hajítógép (carroballista) szokott lenni, továbbá tíz kőhajító (onager), azaz minden cohorsnál egy-egy. Ezeket harcra kész állapotban ökrök vontatják kocsikon. Egyetlen fatörzsből kivájt csónakokat is visz magával a légió, igen hosszú kötelekkel, olykor még vasláncokkal is 14 A technikát erre rendeltetett szállítóeszközökön vitték magukkal, az írás szerint ökröket használtak erre a célra. Az idézetből látszik, hogy csak a hajítógépek szállítására légiónként kellett legalább 65 szekér, egyenként 11 emberrel. És ezek csak maguk a gépek, ezekhez még számtalan egyéb felszerelés is tartozott, amiről ugyanitt így olvashatunk: Vascsáklyákat is hordtak magukkal, valamint hosszú nyélre erősített vassarlókat, továbbá árokásáshoz kétélű és egyéb kapákat, ásókat, lapátokat, teknőket és kosarakat a földhordásra. Csákányokat, baltákat, szekercéket is hord magával a legio, valamint fűrészeket a faanyag és a cölöpök levágására és fűrészelésére. Rendelkezik továbbá mindenféle szerszámmal ellátott mesteremberekkel, akik az ellenség városainak megostromlásához ostromtetőket, védőtetőket, faltörő kosokat és járótornyokat készítenek. A légióval együtt vonuló mesteremberek serege tehát saját szerszámait maga vitte, a legionáriusok a fegyverzettel és az élelmezéssel (benne a vízzel és az állatok takarmányával is!) kellett megbírkózzanak a menetben. Itt azonban kell tegyünk egy pontosítást. A katonák a felszerelést csak Marius reformjai idejétől kezdődően vitték magukkal, egyébként azokat külön fuvarosok szállították társzekereken. Ahogy számtalan korabeli ábrázoláson is látjuk, a katonák saját holmijukat egy rúdon vagy lándzsán a vállukra vetve vitték. Marius reformjai azonban takarékossági szempontokból eltörölték a külön fuvarosok alkalmazását, onnantól a legionáriusok maguk vittek mindent, ezért is kapták a legionáriusok a Marius öszvérei (muli Mariani) gúnynevet. De mivel sokkal nagyobb időintervallumot ölel fel a birodalom Marius utáni időszaka, így a későbbi írók is 12 Kb. 15 km. 13 Vergilius: Georgica III Vegetius: Epitoma rei militaris

74 Ókori dilemmák mai szemmel a római légiók logisztikai megoldásai Dr. Bányai Kornél már szinte csak arról emlékeznek meg, hogy a légionáriusok maguk vitték minden felszerelésüket (Zrínyi is csak így említi), így célszerűbb ennek mentén gondolkodnunk róluk. Menetben a légió 3 részre tagolódott, előhad (agmen primum), derékhad (agmen medium) és utóvéd (agmen novissimum). Mindig olyan rendben meneteltek, hogy abból könnyen felvehessék a harci alakzatot. Mindegyik rész maga vitte a saját málháját, és ha támadás érte őket, a málhát annak megvédése érdekében közrefogták és úgy védték. Ha az ellenség közel volt, úgy az elől haladók poggyász nélkül, csak fegyverrel meneteltek, a málhájukat pedig ilyenkor a hátul menetelők vitték. Az élelmezés és a vízellátás Egy hadsereg logisztikájának mindig kritikus eleme az élelmezés. Az élelmezés megfelelő működése a hadsereg fenntartásának alapvető szükséglete, és emellett mindig ez képezte a légió vonatának (teljes málhájának) legnagyobb részét is. Történeti szemmel a logisztika mindig a katonák és állataik ellátási igényeivel kezdődik. A rómaiaknál létezett a katonai étel fogalom (militaris cibus), amit csak a haderő élelmezésével kapcsolatosan használtak 15. Ezeknek az élelmiszereknek a beszerzését a katonai törvények szigorúan szabályozták, különös tekintettel azokra, amelyeket a katonák saját maguknak szerezhettek be. A katonáknak megengedték, hogy élelmüket kiegészítsék maguk által vásárolt termékekkel is, amelyeket elsősorban azoktól a kereskedőktől szereztek be, akik a hadsereget követték. Az élelem nyilvánvalóan eltérő kellett legyen annak függvényében, hogy éppen merre jártak és mivel voltak elfoglalva. Alapvető élelmiszer volt a hús. A hús alapanyagának az ökröt, disznót és a birkát tartották. Minden római katonai tábor maradványainál rengeteg állati eredetű csontot találtak, és ezek mennyiségéből és minőségéből is következtetni lehetett ennek néhány logisztikai aspektusára. Az állatok esetében ugyanis annak tápanyagigénye és felhasználhatósága nyilván szempont kellett legyen a logisztika tervezésekor. Példának okáért egy ökörnek 50-60%-a ehető (kb. 200 kg), egy disznónak kb. 75%-a (kb. 75 kg), egy juhnak pedig 45-50%-a (kb. 20 kg.). Ezeket az értékeket pedig a háborúkra való felkészüléskor nyilván számba kellett venni. Az állatok tejét is hasznosították, és még arról is maradt fent írásos emlék, hogy a sajtot is maguk készítették 16. Az élelmezésre szánt állatokat mindig külön kezelték a teherhordóktól és a lovaktól, utóbbiakat csak kritikus helyzetekben ették meg. Az idősebb Cato például úgy tartotta, hogy a katonai szolgálathoz a testnek húsevésre van szüksége, de jobb azért, ha sok zöldséget és gyümölcsöt is eszünk 17. A légiók legalapvetőbb szükséglete azonban a víz volt, hiszen annak hiányában napok alatt megsemmisülhetett a hadsereg. A víz biztosítása a vezénylés alapján a katonák közül kijelölt metatores -ek feladata volt, akik amúgy a táborok kijelöléséért is felelősek voltak 18. Plutarchos úgy emlékezik meg Sulláról, mint aki alapvetőnek tartotta, hogy a katonai táborhelyet úgy kell tervezni, hogy mindig legyen saját forrása is a víz biztosításához 19. Ezzel nem volt egyedül, hiszen Julius Ceasar is úgy tervezte a meneteket és a táborokat, hogy mindig álljon rendelkezésre megfelelő vízforrás 20. És bár nem közismert tény, de a későbbi korokban is ez maradt a vezérelv, hogy a vízforrások megléte határozta meg a hadvezérek legfontosabb döntéseit. Ahhoz, hogy egy ember életben maradjon, legalább napi 2 liter vízre van szüksége, ami katonai igénybevétel esetén nyilván ennél sokkal több is lehet. Egy légió esetében pedig 15 Historia Augusta: Alexander Severus Historia Augusta: Hadrian Plutharcos: Cato Mai Frontinus: Strategems Plutarchos: Sulla Julius Ceasar: A gall háború

75 Tudományos Mozaik 9. TPF ez minimálisan litert jelentett egy nap, amit ha nem tudtak helyi forrásokból biztosítani, akkor annak súlya és terjedelme miatt a málhában jelentősen leterhelte volna erőforrásaikat és korlátozza a mozgékonyságot és a manőverezhetőséget is. A víz mellett meg kell említeni a bor és az ecet szerepét is. Ezek egyben energiaforrások is voltak, hiszen egy liter bor az alkoholtartalma miatt kb kalóriát is biztosít, mindamellett már az ókorban is felismerték ennek egészségjavító szerepét. Plutarchos megemlékezik idősebb Cato-ról, aki tisztként szolgált a második pun háborúban, és felvette azt a szokást, miszerint alapvetően csak vizet ivott, de nagy szomjúság idején ecetet is, és ha egészségügyi problémái voltak, akkor bort 21. Appianostól fennmaradt egy lista, amiben a Hispániában harcoló Lucullus csapatainak élelmiszerhiányáról szól 22, ahol is az alapvető élelmiszerek közé sorolta a bort és az ecetet 23 is. (Emlékezzünk rá, hogy az Evangéliumok is említik a keresztre feszített Jézust ecettel kínáló római katonát!) Ezen lista alapján a római légiók alapvető élelmiszerei a következők voltak: gabona, kenyér, kétszersült, marha- vagy disznóhús, bab, lencse, sajt, olivaolaj, bor és ecet, só. A római katonának saját magával szemben 3 fő kötelessége volt: olyan erősnek tartani a testét amennyire csak lehetséges, jó állapotban kellett tartani a fegyverzetét, és váratlan esetekben megoldani a saját élelmezését (vagyis legyen nála mindig elegendő élelmiszer). Az élelmiszer magukkal hordásáról számtalan feljegyzés létezik (Ceasar, Hadrianus, Scipio stb.), és igazából a logisztikai problémák túlnyomó többsége mindig élelmezéssel kapcsolatos volt. Amennyiben tervezett módon bocsátkoztak harcba, úgy a harc előtt is közvetlenül étkeztek, függetlenül a máskor megszokott napirendtől. A fennmaradt írások szerint például a canusiumi csatánál Claudius Marcellus elrendelte az ütközet előtti étkezést, mert a katonáknak erőseknek kell maradni akkor is ha a harc elhúzódik 24. Hosszadalmas csaták során az elől harcolók váltásakor a hátramenők számára mindig elrendelték az étkezést, függetlenül attól, hogy milyen napszak volt 25. Bár vannak erről eltérő nézetek is, azonban az írásos emlékek többsége arról tanúskodik, hogy a légiók saját maguk gondoskodtak az ételek elkészítéséről, magukra főztek és sütöttek. Fennmaradt egy írás arról az esetről, amikor az idősebb Cato meg akarta győzni a hispániai követeket, hogy fogadjanak el segítséget hadseregétől. Felajánlotta minden cohors egyharmadát az élelem elkészítéséhez és azoknak hajókra rakodásához, hogy azok három napon belül menetkészek lehessenek és elindulhasson velük 26. Ezt nyilván azért ajánlotta, mert a hajókon a sütés-főzés nem volt megoldható. Vannak feljegyzések arról is, amikor Postumius Albinus csapatai a züllés jeleit mutatták Numídiában, mivel többek között - az állam által nekik biztosított gabonát eladták és helyette naponként kész kenyeret vettek 27. Amikor Caecilius Metellus átvette a hadsereg vezényletét, egyik első intézkedése volt, hogy megtiltotta a készételek árusítását a táboron belül 28. Az ételért a katonának nem kellett fizetnie, az alapanyagokat az állam finanszírozta, az elkészítését azonban maguk végezték. Herodianus megemlékezik Caracalláról, aki maga őrőlte és sütötte meg a kenyerét, mint valami közönséges katona 29. Julius Ceasar is említi, 21 Plutarchos: Cato Mai Appianus: A hispániai háború A rómaiak által használt ecet valószinűleg nem a ma ismert és a boltokban kapható ecet volt, de erről pontosabb információink nincsenek. 24 Livius: Róma története Appianus: Pun háborúk Livius: Róma története Sallust: Bellum Iugurthinum Sallust: Bellum Iugurthinum Herodianus: A Birodalom története Marcus után

76 Ókori dilemmák mai szemmel a római légiók logisztikai megoldásai Dr. Bányai Kornél hogy csak a legionáriusok tudtak kenyeret sütni, erre a segédcsapatok (leigázott nemzetek által szervezett kiegészító katonai erők) nem voltak képesek 30. Az a tény, hogy a katonák maguk gondoskodtak az ételkészítésről, nagyban növelte a mozgékonyságot. Ennek a szemléletnek kiváló példái a tábori konyhák és a kenyérsütés. Míg az állandó táborokban voltak központi sütödék, addig háborúban vagy menetben nem, hiszen a magukkal vitt sütödék nagyban növelték volna a légió vonatát, és ezzel csökkent volna annak mozgékonysága. Ráadásul a kenyér, amit maguknak készítettek, a panis militaris 1/3-al volt nehezebb mint a gabona maga, amiből készült 31. Ennek annyira komoly szerepe lehetett, hogy az ellátási kérdésekre gyakorta használt frumentum kifejezésük is magát a őröletlen gabonát jelentette. A békében meglévő központi konyha és sütöde csak az állandó helyőrségek, táborok része volt. Ilyen esetekben az erre a feladatra beosztott katonák végezték az ételkészítést, míg táboron kívül, háborúban vagy menetben centuriánként oldották meg. (Egy centuria korszaktól függően embert jelentett.) Centuriánként rendelkeztek saját tábori malommal és kenyérsütővel, ami menetben a centuria katonáinak málháját képezte. Találunk írást arról is, hogy az ételkészítésre igénybe vették időnként a helyi civil lakosságot is. Amikor Claudius Nero erőltetett menetben vezette csapatait Hasdrubal ellen Kr.e. 207-ben, megparancsolta az útvonal menti lakosságnak hogy az út mellett készétellel szolgálják ki az arra menetelő katonákat 32. Habár a katonák magukra főztek sütöttek, ami növelte a sereg mozgékonyságát, az alapvető élelmiszerként funkcionáló kenyér eltarthatósága azonban nagyban befolyásolta az élelmezés szervezését. Nyári melegben a panis militaris - feltehetően fekete kenyér 3-5 napig volt eltartható, télen, illetve hidegben pedig körülbelül egy hétig. Ráadásul a kenyér sütéséhez szükség volt tüzifára, a megrakott tüzek pedig messziről jelezték volna a légió helyét és közelségét ellenséges területen, ami a parancsnokoknak sem volt mellékes szempont. Ennek kompenzálására két megoldást alkalmazhattak: 1. A központi konyhák előre elkészítették az ételt, amennyit lehetett és amennyi eltartható volt, mielőtt a légió megindult volna ahogyan ezt Scipio Africanus is elrendelte a hispániai hadjárata előtt Felszerelték magukat bőven kétszersülttel, ami akár egy hónapig is eltartható volt, nem igényelt már sütést, és ráadásul még könnyebb is volt mint a kenyér alapanyagául szolgáló gabona. A tüzifa A tüzifa biztosításának kérdése értelemszerűen szorosan kapcsolódott az élelmezéshez is, hiszen nem csupán a kenyér, de a többi étel elkészítéséhez is szükség volt tűzre. Az ehhez szükséges tüzifa biztosítása napi feladat volt, hiszen ennek szállítása jelentősen növelte volna a légió vonatát. Frontinus megemlékezik róla, hogy a tüzifa hiánya nagyon komoly gondokat okoz, hiszen a nyers ételek fogyasztása megbetegíti az embert 34, Julius Ceasar pedig egyenesen azt mondja, hogy a tüzifa hiánya legalább akkora veszélyt jelent mint a víz, vagy a gabona hiánya Julius Ceasar: Bellum Civile Plinius: Naturalis Historia Livius: Róma története Polybios: Történeti könyvek Frontinus: Strategems Julius Ceasar: Bellum Civile

77 Tudományos Mozaik 9. TPF A tüzifa beszerzése állandó munkája volt a katonáknak, és ezért a táborhelyet is mindig olyan helyen kellett kijelölni, ahol a közelben volt elegendő fa, erdő kellően vastag fákkal 36. Az élelmezés mellett tüzelőnek, a hideg időjárás miatt is fontos volt a fa. Olyan területeken, ahol nem volt elegendő fa, bármilyen éghető anyagot felhasználtak. Dio Cassius említ faszenet hordó katonákat 37, Manlius Vulso pedig a Galatia felé tartó menetben, amikor erdőtlen vidékeken haladt át, szárított marhatrágyát használt tüzelő gyanánt 38. A tüzelő fontosságát jól jelzi, hogy Kr.e. 150-ben amikor Hasdrubal csapatait körülvették, azok a saját sisakjaikat égették el, hogy főzni tudjanak 39. Ennek ellenére azonban az alapvető tüzelő forrás mégiscsak a fa volt, ami látszik abból is hogy a tüzelő gyűjtésre a lignatio szót használták, ami a latin ligna=fa szóból ered. A tüzifát alapvetően nem kivágták, hanem a lehullott ágakat gyűjtötték össze, amit Frontinus egyételműen említ 40. A tüzifát (lignum) megkülönböztették a tábor építéséhez szükséges fától (materia), és még ezek begyűjtésére is külön szavuk volt (lignari és materiari). Az összes faigény akkora volt, hogy amikor egy légió hosszabb ideig táborozott le, akkor ott komoly erdőírtást végeztek. Josephus megemlékezik róla, hogy Jeruzsálem négy hónapig tartó ostrománál a római hadsereg a város körüli 15 kilometeres körzetben minden létező faanyagot felhasznált 41, komplett kiirtva ezzel minden környékbeli erdőt és fát. A fentiek alapján a rómaiaknál elsődleges szempont lehetett a mozgékonyság, a gyors reagálóképesség és a magas harcérték, ami a logisztikát tekintve az alegységek szintjéig decentralizált tevékenységekben jelent meg a központosított funkciók helyett. Mivel a harcra való képesség mellett a magukról való gondoskodás szinte egyenrangú részét képezte a légió életének, így napi vezénylés alapján osztották ki a működéshez szükséges alapvető logisztikai feladatokat a katonák között mint az ételek elkészítése, a tűzi- és építőanyagnak való fa beszerzése tekintetében. Természetszerűleg a helyi források különösen a víz, fa és legelők alapvetően határozták meg a haditervet, különösen háborúk és a menetek idején. A rendszer egészét a fegyelmezett rend jellemezte, hiszen mindennek a légió parancsnoka által elrendelt rend és időbeosztás szerint kellett történnie. Létezett-e a logista? No de akkor ki is volt az a bizonyos logista? Mivel gyakorta előfordul a logisztika irodalmakban az a nézet, hogy a logisták voltak a felelősek a római légiók élelmezésének szervezéséért és így az első logisztikusok voltak, ezért fontosnak érzem a kérdés tisztázását. A logista emlegetése különösen mert a szó nagyon hasonlatos a mai logisztika kifejezéshez nagyon vonzó lehet azoknak, akik etimológiai alapon keresnek igazolást a logisztika ókori eredetéről. Ezt a nézetet eleve értelmetlennek érzem, hiszen kortól függetlenül már az ősidők óta a nagyobb szervezetek egyértelműen nem lehettek meg logisztika, anyagi és technikai biztosítás nélkül, tehát felesleges a logisztika ősiségét bizonygatni. Ahogy a jelen cikkben olvasható, logisztika szervezésének módja a római haderőben nem épült önálló és funkcionálisan külön kezelt logisztikai szervezetre. A légiók logisztikájával kapcsolatos történeti forrásokban sehol sem találkozunk a logista említésével. Az egyetlen ismert említés a forrásokban a római konzulok listájában szereplő bizonyos Lucius Burbuleius Optatus Ligarianus nevű római konzulról szól, aki pályafutása alatt betöltötte még a Szicília 36 Plutharcos: Sulla Dio Cassius: Róma története Livius: Róma története Appianus: A pun háború Frontinus: Strategems Josephus: Bellum Judaicum

78 Ókori dilemmák mai szemmel a római légiók logisztikai megoldásai Dr. Bányai Kornél proconsulja, Hadrianus alatt a Cappadocia kormányzója és Szíria logistája címeket. Nyilvánvalóan ez a magasrangú nemes nem foglalkozott a hadsereg napi élelmezési feladatainak megoldásával. Habár a logista szerepével nem vagyunk teljesen tisztában a források hiányában, az azonban joggal feltételezhető, hogy szerepe inkább a hadsereg finanszírozásában lehetett. Feltételezésem szerint a logista a Róma által a hadsereg fenntartására biztosított pénzek elosztásában és a helyi adókból erre fordítandó részek biztosításában játszhatott szerepet, és egyértelműen a helyi tartományi adminisztráció része volt. Ilyen értelemben pedig inkább tekinthető kincstárnoknak, állami hivatalnoknak, mintsem logisztikai szakembernek. A logistát mint ókori logisztikust emlegetni tehát egy olyan tévhit, ami semmivel nem igazolható jelenlegi ismereteink szerint. Nem véletlen tehát, hogy ahol a logista-t mint ókori logisztikust emlegetik, sehol nem találunk forrásmegjelölést. Logista tehát létezett, de nincs nyoma annak, hogy köze lett volna a mai fogalmaink szerint értelmezett logisztikához

79 Tudományos Mozaik 9. TPF NŐK A VÁLLALATI SZERVEZETI HIERARCHIÁBAN A NŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK LEGJELLEMZŐBB PROBLÉMAKÖREI Dános Anikó főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola Magyarországon a nők foglalkoztatási lehetőségeit és karrieresélyeit több tényező is megnehezíti. Az ún. üvegplafon-szindróma (glass-ceiling syndrome) a piramiselv érvényesülését jelzi a szakmai előrejutásban. A jelenség a női karrier megtorpanását mutatja: elméletileg van lehetőség előrejutásra, de külső akadályozó tényezők megjelenése miatt az mégsem valósul meg. A nők foglalkoztatásnak klasszikus problémája a nemek közti bérkülönbség, amely szinte világjelenség: hasonló végzettség, szakmai kompetencia és életkor mellett a férfiak ugyanabban a pozícióban többet keresnek. A 40 év feletti, középfokú végzettségű nők hátrányos foglalkoztatási helyzete szintén kiemelt fontosságú terület. A családban betöltött szerep és munkavégzés kapcsolata miatt kialakuló kettős teher stabilizálódik, így a nemek közti különbségek egyik alapvető forrása az egyenlőtlen gondozási feladatmegosztás Az egyszülős háztartások elterjedésével ráadásul nő a szegénység a nők körében. A gyermek(ek) vállalása és nevelése pedig a nők munkaerő-piaci jelenlétét félbeszakítja, illetve a reintegráció után hátrányosan megváltoztatja. Ugyanakkor a nemek szerinti vegyes összetétel a vállalati szervezet számára nagyobb rugalmasságot, termelékenységet jelent, ahol a szakmai teljesítmény és megfelelő kompetenciák képzik a kiválasztás alapját. Ez a sokféleség, diverzitás versenyelőnyt jelent, kreatívabb szervezetet, változatos egyéni képességeket, termelékenyebb csoportmunkát, kevesebb fluktuációt és betegállományt eredményez. A nők helyzetének javítására tehát célszerű (lenne) konkrét stratégiá(ka)t kialakítani, amelynek célja, hogy a női tehetségeket azonosítsák és támogassák, növeljék számukat a nagyobb jelenlét érdekében, olyan szervezeti kultúrát fejlesszenek ki, amely vonzza és megtartja őket, a fizetések szétosztásának alapja a nemek egyenlősége legyen, és a vezetői szerepre alkalmas női tehetségeket felismerjék és proaktív módon menedzseljék. Kulcsszavak: üvegplafon-szindróma, nemek közti bérkülönbség, a szegénység feminizálódása, CSR, tokenek-, méhkirálynő- és imposztor- szindróma Bevezetés A nők családban és társadalomban betöltött szerepe az évszázadok során sokat változott. Vannak azonban olyan jellemzők, amelyek nagyon mélyen, megkövesedve még mindig jelen vannak, és a fejlődés útját állják. Hazánk számos patriarchális jegyet megőrző társadalma olyan mély gyökereket jelent, hogy az idők során rögzült családi szerepeket konzerválja. Évszázados tradíció, hogy a nő helye a tűzhely mellett van, feladata a szülés és gyermeknevelés, a háztartás vezetése. Ezt a családmodellt megváltoztatja a nők tömeges munkába állása, mely következtében a kétkeresős családok általánossá válnak. Mindez hatással van a háztartási munkamegosztásra, a munkaerőpiac nyújtotta lehetőségekre, az esélyegyenlőségre, a rugalmas foglalkoztatási formákra, a szervezetben jellemző családbarát intézkedésekre és a vállalati kultúrára is. Nők a munkaerő-piacon számokban, az Unióban és Magyarországon Hazánkban a 90-es évek társadalmi politikai - gazdasági változásai után a korábbi biztos munkahelyek megszűnésével ezrek lettek munkanélküliek. Sok nő számára az inaktivi

80 Nők a vállalati szervezeti hierarchiában a nők foglalkoztatásánaklegjellemzőbb problémakörei Dános Anikó tás jelenti a megoldást, ugyanakkor a hosszú gyermekgondozási idő lejártával egyre nehezebb a munkába való visszatérés, az új, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás. Az állás megőrzése kiemelten fontos, és a családi feladatokban nem jellemző a férfiak részvétele, a korábbi konzervatív nemi szerepfelfogás tovább mélyül. A nők foglalkoztatása az 1993-as mélypont után nő, 1998-tól lassul, majd 2000-ben megtorpan és stagnál. 5-7%-kal mindig elmarad az Uniós szinttől; illetve míg az unióban lassú növekedés, addig hazánkban stagnálás érzékelhető. Általános tendencia, hogy a nők foglalkoztatási szintje a férfiakét nem éri el, és a hazai értékek az EU-átlag alattiak. Legmarkánsabb különbség a mediterrán, míg a legkiegyenlítettebb ráták a skandináv államokban láthatók. A nők alacsony foglalkoztatásának oka lehet az alapfokú végzettségűek alacsony elhelyezkedése (27,3%-uk dolgozik, az EU-ban 48,3%). A foglalkozatási jelentés is kiemeli öt tagállam lisszaboni célokhoz való jelentős elmaradását ban ben hazánkban a férfiak 61,1%-a és a nők fele foglalkoztatott. A részmunkaidős foglalkoztatást tekintve is elmaradás jellemző. Frey (2005) szerint, ahol alacsony gazdasági fejlettség és női foglalkoztatás látható, ott a részmunkaidős alkalmazás sem terjed el. Gábor et al. (2009) is rávilágít, hogy a magas női foglalkoztatási ráta a részmunkaidőben foglalkoztatottak magas számával jár, és negatívumnak tartja, hogy a hazai bőkezű támogatási rendszer ez ellen hat. Ugyanakkor érdekes, hogy már tíz évvel ezelőtti (1999-ben) vizsgálat szerint a nők fele (48,8%) választaná a részmunkaidőt amiatt, hogy családra több időt tudnának fordítani. A korosztályt illetően, a részmunkaidőben munkát vállalók korábban (2000) többnyire évesek, 2006-ban pedig már a fiatalabbak (15-24 évesek) is. Ez összeköthető azzal, hogy leginkább a kisgyermekes, gyermektelen vagy felnőtt gyerekkel rendelkező nőkre jellemző Európában. A közép-európai, többnyire 2004-ben csatlakozott tagállamok rátája az uniós átlag felét teszik ki, míg a skandináv, nyugat-európai és mediterrán országok az EU-átlag feletti részmunkaidős rátákkal bírnak. (Korén, 2009) Nemzetközi kitekintésben nő részmunkában foglalkoztatottak száma 1991 és 2003 között ban a női foglalkoztatottak 11,8%-a, hazánkban a nők 6,2%-a dolgozik ilyen formában ban legmagasabbak a holland, majd német ráták. A legnagyobb növekedés Olaszországban és Luxemburgban látható. Magyarországon 2008-ban a foglalkoztatott nők 6,2%-a dolgozik részmunkaidőben (a férfiak 5,8%-a) ben 17,3%-kal nő a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, ami a teljes lakosság körében 5,2%-os emelkedést jelent. Ekkor az EU-ban 18,2% a részmunkaidős foglalkoztatás aránya. A gazdasági válság miatt a határozott idejű szerződések aránya nő (10,3%-ról 21,4%-ra), a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma nő, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya csökken ben részmunkaidőben 198,7 ezer fő dolgozik, ennek 65,4%-át nők teszik ki. Frey (2001) kiemeli, hogy a gyermek léte a férfiak gazdasági aktivitását növeli, a nőkét csökkenti. Nagy (2000) is vizsgálja háztartási jellemzőkkel való kapcsolatát. Úgy véli, hogy a férfiak gazdasági aktivitását erőteljesebben növeli, ha házas, mint a nőkét. Bebizonyítja, hogy a

81 Tudományos Mozaik 9. TPF tízéves vagy kisebb gyermeket nevelő nők aktivitása alacsonyabb, mint a gyermekteleneké, de a gyerek életkorának előrehaladtával nő az aktivitás. Általános tendencia a fejlett országokban, hogy a nők munkanélkülisége meghaladja a férfiakét. Magyarországon ez sokáig nem jellemző, melynek oka lehet, hogy a nők jórészt a védettebb ágazatokban dolgoznak. Tehát ritkábban válnak munkanélkülivé, de ha igen, akkor nehezebb állást találniuk. (Nagy, 2000) igazolja, hogy a munkanélküliség valószínűségét növeli a gyermekvállalás a bizonytalanabb tervezés miatt. A munkanélküliségi ráta 2009-ben nemzetközi összehasonlításban kedvezően alakul. Az inaktivitást sok tényező befolyásolja. A 15 évnél idősebb és a éves inaktív női népesség aránya csökken ( ), az Uniós ráták alatt marad. Az inaktívak összetételét tekintve szembetűnő változás, hogy nagymértékben (kilencszeres!) nő a férfiak által igényelt gyermekgondozási díj ( ), ami a szülői szerepekben való növekvő részvételt mutatja ben a lakosság 38,5%-a inaktív (EU-ban ez az érték 9,6%-kal alacsonyabb). A nők 35,6%-os inaktív; jórészt a gyermeknevelési és családi kötelezettségek miatt ben az inaktívak 58,8%-a nő, és a gyermekgondozási ellátást majdnem teljes egészében (98,5%) nők igénylik. A női foglalkoztatás legjellemzőbb problémakörei A nők foglalkoztatása nem kezelhető izoláltan, hiszen feminista, földrajzi, szociális, regionális politikák egymásra hatása jellemző. (Timár, 2000) Így a nehézségek sem választhatók szét. Egy-egy problémakör már önmagában is társadalomtudományi mélységekbe mutat, így a tipikus nehézségek legfontosabb jellemzői kerülnek bemutatásra. 1. Az üvegplafon-szindróma (glass-ceiling syndrome) A piramiselv érvényesülését jelzi a szakmai előrejutásban, mely a nők számára általában hamarabb jön el, mint a férfiaknak. A jelenség a karrier megtorpanását mutatja: elméletileg van lehetőség előrejutásra, de külső akadályozó tényezők megjelenése miatt az mégsem valósul meg. Tehát ugyanolyan szakmai háttérrel rendelkező nő kisebb ívű karriert ér el. Ezt alátámasztja, hogy sok nő dolgozik középvezetőként, de felsőbb szinten nem. (Debreceni - Komka, 2004) A kifejezés először 1970-ben jelenik meg olyan szervezeti előítéletként, amely a női karrier akadályozó tényezője. Később (1990) ennél árnyaltabban fogalmaz az UNICEF, mely az előítéletet olyan üvegfalnak nevezi, amely a női vezetőket stratégiailag kevésbé fontos területekre szorítja. (Sebők, 2001) Az üveg jelzi, hogy a gátló tényezők nem nyíltan jelennek meg, ezért nehéz ellenük tenni. A hazai gyakorlatban még jobban érvényesül a szindróma, mint az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában; a hagyományos szerepelvárások, a szervezetekben és családokban is érvényesülő korábbi patriarchális felfogás, valamint diszkriminatív személyzeti politika miatt. Ez különösen jellemző az egyetemi szférában: minél magasabbra jut egy nő, annál ritkább lesz a levegő. (Debreceni - Komka, 2004) Powell (1999 In Nagy, 2007) úgy véli, hogy a nők vezetésben betöltött helyét és szerepét befolyásolják a társadalmi normák, iskolai végzettség, munkaerő-kínálat nagysága, a nők munkaerő-piaci részvétele, munkaerőigény, gazdasági szerkezet, foglalkoztatási esélyegyenlőséget pártfogó társadalompolitika és jogszabályok megalkotása, kulturális sokszínűséghez való szervezeti viszonyulás, a

82 Nők a vállalati szervezeti hierarchiában a nők foglalkoztatásánaklegjellemzőbb problémakörei Dános Anikó munka és család vállalati kezdeményezések és a nők jövőbeli aránya a felső vezetésben. Egy 2009-es felmérés eredménye szerint hazánkban javul a felsővezető nők aránya, a korábbi egyötöd helyett egyharmadra emelkedik ( ). Powell (1999 In Nagy, 2007) szerint a jövőben a felső vezetésben részt vevő nők arányára és szerepére hatással lesznek a nők státuszával kapcsolatos társadalmi normák, a hatékony vezetőről kialakult maszkulin sztereotípiák, a nemi alapú sémák alkalmazása a döntéshozatalban, a felső vezetői pozíciókba kerülő nőkkel kapcsolatos bizonytalanságok, a feladatorientált viselkedés, befolyás és vezetői szerep a csoportban, a döntéshozatali folyamat, a kulturális sokszínűséghez való szervezeti viszonyulás, a sokszínűséggel kapcsolatos vállalati kezdeményezések, az alacsonyabb szervezeti szinteken dolgozó vezetők tapasztalatai, érdeklődés a felső vezetői pozíciók iránt és a vállalati világ elhagyására vonatkozó késztetések a korlátozott karrierlehetőség miatt. Speciális vezetési terület a törvényhozó testületekben való részvétel (Magyarországon 2010-ben 35 nő tagja a parlamentnek). Ez a világ 186 országa között a 138. helyet jelenti. (Koncz, 2010) Ma már az üvegplafon mellett gyakran használják a labirintus metaforát is: a női karrier nem lineáris, hanem egy útvesztő, melyben négy akadály (előítélet, ellenállás, vezetési stílus és munka-magánélet egyensúlya) jelenik meg folyamatosan. (Nagy, 2009) 2. A nemek közti bérkülönbség A nők foglalkoztatásának klasszikus problémája, szinte világjelenség: hasonló végzettség, szakmai kompetencia és életkor mellett a férfiak ugyanabban a pozícióban többet keresnek. Ennek szabályozása a Római Szerződésig nyúlik vissza (119. Cikkely fogalmazza meg: gender pay gap ), és deklarálják az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét is. Ezt később az Amszterdami Szerződés (3. cikkely, 75/117. sz. irányelv) dolgozza át és felszólítja a tagállamokat, hogy minden, ezt sértő rendelkezést szüntessenek meg. A GM is kiemelt hangsúllyal veszi figyelembe. Az Egyenlő Esélyek Bizottsága (Equal Employment Office:EOC) szerint a keresetkülönbségek 25-50%-áért felelős maga a diszkrimináció. (Debreceni-Komka, 2004) Az elméleti tanok közül az emberi tőke elmélet köthető leginkább a nemek közötti bérkülönbséghez. (Galasi, 2000) A teória szerint az egyéni tudástőkét az oktatásban, majd a munkaerőpiacon szerzett tapasztalat, tudás adja, és feltételezi, hogy ha ez magasabb, magasabb kereset társul hozzá. Konszenzus van a kutatók között a tekintetben, hogy a nemek közötti keresetkülönbség tükrözi az eltérő nemi szerepeket, az eltérő társadalmi és munkaerő-piaci pozíciókat (H. Sas, 1984); Koncz, 2008), és a társadalom értékítélete is ezt erősíti. A bérkülönbségek mögött több ok is meghúzódhat. Koncz komplex megközelítést hangsúlyoz. A nemek közti bérkülönbség csökkenését több kutató is alátámasztja. Galasi (2000) 1986 és 1996 között vizsgálja a kereseteket, és úgy véli, hogy a nők felzárkózásában számos tényező játszik szerepet. Giddens (2008) szerint a bérszakadék szűkülését az idézi elő, hogy a nők jobban fizetett szakmákban is el tudnak helyezkedni. A Global Employment Trends for Women, (2009) tanulmánya is szűkülő bérrést állapít meg között. Egy 2009-ben publikált cikkben írják, hogy nőarcú marad a szegénység. Ez összefügg azzal, hogy a keresetkülönbség nő a gyermekek számának emelkedésével: egy gyermek mellett 15%, két-három gyermek mellett pedig 25-26%-os bérrés jellemző ben átlagosan 20% a fővárosban és környékén a nemek közti bérkülönbség, míg az alföldi, dél-dunántúli régiókban jóval kiegyenlítettebbek a ráták ban kedvező irányban változik a bérkülönbség rátája, a hazai 11% az uniós átlag (15%) alatt marad

83 Tudományos Mozaik 9. TPF Ha ágazatok szerint vizsgáljuk a béreket, leginkább a pénzügyi területen jellemzőek nagy különbségek, és legkiegyenlítettebbek a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban (94,7%). (Szabó, 2004) A szektoriális különbségeket Sáriné-Tóth (2007) vizsgálata is alátámasztja. Az elektronikai cégnél a férfiak keresete, az élelmiszeripari szervezetnél pedig a nők keresete magasabb. Az Economist cikke szerint az Egyesült Államokban 1995-ben a vezetők 95%-a férfi, a nők a férfiak bérének átlagosan 68%-át keresik a Fortune 500 cégét megvizsgálva. Tíz évvel később az átlagbér a férfiak bérének 72%-a, tehát csekély növekedés látható. Az európai országok bérkülönbségei eltérőek. Az uniós országok bérrés-csoportok szerinti besorolása is elemezhető. Kedvező, hogy 1995 és 2006 között nő az alacsony és csökken a kimondottan magas (kb. 25%-os) bérrésű országok száma. Jól látható, hogy a bérrés erőteljesen szóródik a tagállamok között. Magyarország helyzete kedvezőnek mondható, hiszen a közepes bérrésű országok csoportjából az alacsony bérrésű csoportba lép ra. Ez látható a görög, ír és szlovén állomok esetében, valamint fejlődést Hollandiában, Litvániában és az Egyesült Királyságban lehet tapasztalni. 3. A 40 év feletti, középfokú végzettségű nők foglalkoztatási helyzete A rendszerváltás óta a munkanélküliek jelentős részét alkotják. A munkaerő-piacról való kiszakadásuknak két oka: egyrészt a gyermekvállalás következtében hosszú ideig a munkaerő-piacon kívül rekednek, másrészt pedig elavult ismeretekkel rendelkeznek és nehézséget jelent számukra a gyors tudományos-technológiai fejlődéssel való lépéstartás és a naprakész idegennyelv-tudás elsajátítása. Ez is megerősíti az élethosszig tartó tanulás koncepciójának szükségességét. (Debreceni-Komka, 2004) 4. A családban betöltött szerep és munkavégzés kapcsolata A társadalomban változó női-férfi szerepek alakulása a munkavégzésre is hatással van. A kettős teher stabilizálódik, és a munka-magánélet egyensúlytalansága számos negatív következménnyel jár. Perrons (2003) is megerősíti, hogy a nemek közti különbségek alapvető forrása az egyenlőtlen gondozási feladatmegosztás. 5. Az egyszülős háztartások elterjedésével növekvő szegénység a nők körében A 70-es évekig jellemző szociális állampolgárság többnyire a férfiakra vonatkozik, a nők társadalmi helyzetét inkább a családi állapotuk határozza meg. Kutatások igazolják, hogy a gazdasági fejlettség csökkenő szegénységben élők arányával jár, bár azon belül a nők reprezentáltsága nő; a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetük ellenére. (Debreceni- Komka, 2004) A szegénység feminizálódása mögött az áll, hogy a válások emelkedésével egyre több nő neveli egyedül gyermekét, ezáltal szegénységkockázatuk magasabb. Gábos-Szivós (2009) szerint a nemek közti szegénységkülönbség nem szignifikáns, de a fenti jelenséget igazolják. A statisztikák szerint az egyszülős háztartások száma a 70-es évek óta másfélszeresre nőtt, és az egyedül gyereket nevelő nők szegénységkockázata az uniós átlag háromszorosa

84 Nők a vállalati szervezeti hierarchiában a nők foglalkoztatásánaklegjellemzőbb problémakörei Dános Anikó 6. Gyermek(ek) vállalása és nevelése A nők munkaerő-piaci jelenlétét félbeszakítja, illetve a reintegráció után megváltoztatja. A gyermekgondozási szabadságot követően a nők jó része (70%) szeretne visszatérni a munkaerő-piacra, ugyanakkor a munkahelyek a kiesett tudás és alacsonyabb terhelhetőség miatt nem veszik vissza a kisgyermekes anyákat. (Debreceni- Komka, 2004) Így a gyermekvállalás a nők 71%-a és a férfiak 61%-a esetében kedvezőtlen a munkahelyi kilátásokra nézve. Ennek megfelelően a gyermekvállalási intenciókat a munka fontossága jelentősen befolyásolja. Egyértelműen bizonyított, hogy a halasztott intenciókat az állami szabályozás, a családtámogatási rendszer és a munkaerő-piaci helyzet nagyban előidézi. (Kapitány-Spéder, 2009) A gyermekgondozási szabadság hossza országonként eltérő képet mutat. Jól látható, hogy hazánkban majdnem a legrövidebb az apasági szabadság, mely összefüggésben áll az egyenlőtlen gondozási feladatokkal és a hazai konzervatív szemléletet is tükrözi. Nők a munka világában, nők foglalkoztatása Mindenkinek mást jelent a munka. Van, akinek lehetőséget, van, akinek kényszert, van, akinek kiteljesedést, van, akinek unalmas tevékenységet. E szubjektív elemeken túl a munka szerepe folyamatosan változik a nők életútja során az idők folyamán. A fizetett munka világa hiába nyitott a számukra, vannak olyan tényezők, melyek gátolják a munkavállalást. Tóth (2001) szerint a növekvő női munkavállalással nem lehet számolni, mert - ugyan nő az iskolai végzettség, a munkavállalási arány mégsem magasabb, - a jelenlegi szociális és gyermekjóléti intézmények mindezt nem támogatják, - a családbarát munkahelyeket tekintve nehezen mozdítható közhangulat, - a nőket képviselő civil szervezetek nem gyakorolnak elég erős nyomást a kormányzati szférára, gazdasági szervezetekre, - a konvertálható szaktudás biztosítása képzési lehetőségeket igényel, - kiaknázatlan a távmunka lehetősége, nehézkes a részmunka elfogadtatása, terjesztése, - adózási, gazdálkodási és bürokratikus akadályok szintén gátló tényezők. László (2003) úgy fogalmaz, hogy a magyar munkaerőpiac ma még eléggé érzéketlen a nemi, faji stb diszkriminációval szemben, az európai munkaerőpiac viszont biztosan nem fogja eltűrni ezt a magatartást. A szociális Európa előírja az azonos munkáért azonos bér elv garanciáját, a rugalmas munkaszervezeti formák elérhetőségét nők számára, az élethosszig tartó tanulás koncepció értelmében a képzés hozzáférhetőségét, a gazdasági ágazatokban kiegyenlítődő férfi és női foglalkoztatási rátákat, a család és hivatás összeegyeztetésének elősegítését és a munkaerő-piaci reintegráció támogatását. A vállalkozóvá válás is lehetőség, melyet számos tényező befolyásol (családi minták, személyiség stb). (Jakab, 2000) Hazánkban a fiatal (18-34 éves) vállalkozók harmada nő. A nagyobb vállalkozási hajlandóság érdekében cél a vállalkozási kedv növelése, amiben a magyarok a legkevésbé eredményesek egy 2009-es nemzetközi felmérés szerint. A HEFOP Nőiség és vállalkozás programja keretében lehetőség van tapasztalatcserére, képzésre és információs adatbázis is rendelkezésre áll

85 Tudományos Mozaik 9. TPF Nők a munkahelyen Az esélyegyenlőségi politikák és nők számára is a legfontosabb cél, hogy magasabb számban tudjanak munkát vállalni. A nemek szerinti vegyes összetétel a szervezet számára nagyobb rugalmasságot, termelékenységet jelent, ahol a szakmai teljesítmény és megfelelő kompetenciák képzik a kiválasztás alapját. Ez a sokféleség, diverzitás versenyelőnyt jelent, kreatívabb szervezetet, változatos egyéni képességeket, termelékenyebb csoportmunkát, kevesebb fluktuációt és betegállományt eredményez. Szintén ezt erősíti egy másik, a vezetés nem-jellegéhez kötődő cikk is, mely szerint ha tényleg van női és férfi vezetés (annak előnyeivel és hátrányaival együtt), akkor ez is indokolja, hogy a vegyes alkalmazás a leghatékonyabb a szervezet számára. A dél-wales-i egyetemen a nők helyzetének javítására konkrét stratégiát alakítottak ki, melynek célja, hogy a női tehetségeket azonosítsák és támogassák, növeljék számukat a nagyobb jelenlét érdekében, olyan szervezeti kultúrát fejlesszenek ki, amely vonzza és megtartja őket, a fizetések szétosztásának alapja a nemek egyenlősége legyen, és a vezetői szerepre alkalmas női tehetségeket felismerjék és proaktív módon menedzseljék. Ennek eredménye, hogy az egyenlőség releváns és mérhető, érvényesül a sokszínűség, javul a nők megjelenési aránya, csökken a bérkülönbség, tudják azonosítani a high potential -t, amely fontos a vezetői utánpótlás tervezésekor. Számos kutatás foglalkozott már azzal, hogy a női munkaerő mit tud hozzátenni a szervezet eredményes működéséhez. Ezen érvek között szerepel a - sokoldalúság, együttérzés, szervezési és kommunikációs készségek, - nyitottabb légkör, élénkebb vita, gyorsabb probléma-felismerés, bátorság, kreativitás, más látószög, - könnyebb tapasztalat-megosztás, mások figyelembe vétele, - terhelhetőség, felelősségérzet, tapasztalat, higgadtság, szervezőkészség, lojalitás, csoportkohézió erősítése (Koltai, 2006). Ugyanakkor az alábbi negatív tulajdonságokat társítják a nők alkalmazásához: - aprólékosság, rutinjellegű feladatok elvégzésére való alkalmasság, elkényelmesedésre való hajlam, alacsonyabb kezdeményezőkészség, a saját teljesítmény alulértékelése, melynek javítására az önmenedzselés tanulása hasznos lenne. (Pintér, 2006) - nehezebb döntésképesség, alacsonyabb kockázatvállalás, gyengébb érdekérvényesítés, fejlett manipulációs eszköztár, bizonytalanság, kevesebb versengés, önbizalomhiány. (Koncz, 2007) - sztereotípiák is kapcsolódnak foglalkoztatásukhoz. Franciaországban már tanfolyamot tartanak a női és férfi vállalati kapcsolatok megismerésére, kezelésére. A nők számára többnyire fontos az érzelmek kifejezése, a közösséghez tartozás, a kellemes légkör kialakítása. A női vezetők inkább többes szám első személyben fogalmaznak, és a problémamegosztás és jó kapcsolatteremtési készség előnyös lehet a vezetés során. A Vezető Nő A női vezető elnevezésű konferencián (2008) kiemelik a kitartást, empátiát,

86 Nők a vállalati szervezeti hierarchiában a nők foglalkoztatásánaklegjellemzőbb problémakörei Dános Anikó megértést, segítő kommunikációt, másokra való odafigyelést, tudásmegosztást mint nemi sajátosságokat. A nők munkához való megváltott hozzáállását mutatja az Accenture kutatásának eredménye is, mely szerint a nők 46%-a úgy érzi, nincs számára elég kihívás, több felelősséget és komplexitást vállalnának munkájuk során. A nők szervezeti hierarchiában elfoglalt helyéhez több jelenség kapcsolódik. Az említett üvegplafon és labirintus metaforák mellett ismert a tokenek, méhkirálynő- és imposztor szindróma is. Van olyan eset, amikor maga a szervezet generálja a nemek közti különbségek fennmaradását. Kanter (1977 In Popova, 2002) nevéhez fűződik a tokenek (szimbólum) jelensége, azaz a vezetőkön belül egy kisszámú női vezetői csoport, akiket a dominánsok (ez esetben férfiak) ellenőriznek. Ide sorolható még a méhkirálynő szindróma is. Ekkor a vezetői pozícióban levő nő ellenséges a fiatal, tehetséges nőkkel szemben, mert félti a megszerzett helyét és tudja, hogy ha a másik jobban beválik, rá már nem lesz szükség. (Popova, 2002) Az imposztor szindróma lényege, hogy ha a nő egy alacsony pozícióból minél magasabbra jut, imposztornak érezheti magát; hiszen a társadalmi vélekedést átveszi: mindenki tudja, kik valók a csúcsra. (Kovács, 2007) Vitákat kiváltó kérdés, hogy a vezetésnek van-e neme, lehetnek-e a nők jó vezetők, milyen vezetési stílust képviselnek. Újabb szervezetelméleti kutatások szerint a sikeres vezető lágy, emberközpontú, ami a nőkhöz közel álló, hiszen a kommunikáció, nyíltság, lelkesítés az elvárt tulajdonságok. Peters-Waterman (In Konczosné, 2007) szerint a csapatmunkán és a konszenzus-menedzsmenten lesz a hangsúly a jövőben, ami a nők egyik erősségét, a kommunikációt és együttműködést hangsúlyozza. Koncz (2007) szerint már a kérdés feltevése is helytelen, hogy a nők vajon rendelkeznek-e a vezetéshez szükséges képességekkel. Véleménye szerint a hangsúly a kiválasztás helyességére, a megfelelő képességek megtalálására kell, hogy essen, nemtől függetlenül. Ez különösen fontos magasabb pozíciók esetén, amikor a kettős szerep összehangolása még nehezebb. Hofstede (1991 In Konczosné, 2007) a nők vezetésben elfoglalt helyét az ország kultúrájához kapcsolja, mivel mások az értékek, gyökerek mindenütt. A maszkulin, magas férfi értékű országokban erős a nemi szerepek elkülönülése. Például a skandináv államokban magas a nők vezetői testületekben való aránya, Japánban pedig alacsony. Ugyanez jellemző a politikai életben is: az észak-európai országokban magas a női részvétel, a déli országokban alacsony. (Koncz, 2006) Munkavállaló-barát vállalati politikák CSR (Corporate Social Responsibility) vállalatok társadalmi felelősségvállalása, napjainkban gyakran hallott kifejezés. A profitorientáció mellett a környezetre való tudatos figyelem egyre fontosabb. Emellett a CSR olyan értelemben is újdonság, hogy nemcsak a körülvevő fizikai környezetért felelős a vállalat, hanem az általa foglalkoztatott munkavállalókért is. Az alkalmazottak megbecsülése pedig a fluktuáció csökkenésében, a szervezethez való kötődésben mindenképpen megmutatkozik. Számos kutatás bizonyítja, hogy az elkötelezett, motivált munkaerő jobban is teljesít. Azok a szervezetek, amelyek a foglalkoztatást humánus oldalról közelítik, nagyobb elégedettséget, így üzleti eredményt érnek el. A kulcsmunkaerőn kívül vannak olyan foglalkoztatottak, akik élethelyzetüknél fogva speciális figyelmet kellene,

87 Tudományos Mozaik 9. TPF hogy élvezzenek. Ide tartozhatnak a kisgyermekes szülők, idős munkavállalók, megváltozott munkaképességűek stb. A speciális helyzetre tudatosan is fel lehet (kellene) készülni különböző stratégiák, politikák segítségével. E fejezet célja rávilágítani arra, hogy a HRtevékenységekbe miként lehet mindezt adaptálni, milyen dokumentumok, stratégiák kapcsolódnak ehhez, azok implementálása miképp történik. Tuska (2002) úgy véli, hogy a jövő szervezetének jellemzői98 mellett az ember az egyik legfőbb érték, a szervezet meghatározó értéke. Hogy ténylegesen értéket jelent-e a munkavállaló, illetve mit értünk érték alatt, arról már kevesebben írnak. Úgy gondolom, hogy a fentiek alapja az egyenlő bánásmód, egyenlő esélyek biztosítása. Gyulavári (1999) is felveti, hogy bár az esélyegyenlőség kifejezés az uniós csatlakozással párhuzamosan gyakorta említett, kérdés, hogy csak hangzatos szlogen, vagy a gyakorlatban is érvényesül. Az egyenlő bánásmód a diszkrimináció tilalmára vonatkozik, míg az esélyegyenlőség annyival több, hogy konkrét lépéseket támaszt az állam felé az egyenjogúság biztosítása érdekében. (Gyulavári, 2004) Az egyenlő bánásmód irányelvének (76/207/EGK) alkalmazását a munkához és szakképzéshez jutás, szakmai előmenetel és munkafeltételek biztosítása során kell garantálni. Magyarországon a évi CXXV. Törvény definiálja a közvetett és közvetlen hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés (szegregáció) fogalmait. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban hátrányos helyzetű, speciális csoportoknak számítanak a nők, 40 évnél idősebb munkavállalók, romák, fogyatékos/megváltozott munkaképességű személyek, két vagy több tíz éven alul gyermeket nevelő munkavállalók, tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő munkavállalók és tartósan beteg gyermeket egyedül nevelők. A rájuk való tudatos figyelem és gondoskodás mentén jelennek meg a befogadó munkahely, a munkahelyi sokszínűség (diverzitás), etikus viselkedés, családbarátság stb kifejezések. Az, hogy milyen módon, milyen politikák, gyakorlatok útján valósul meg az esélyegyenlőség, az szervezetenként más és más, a közös vonás a hasonló szemlélet. A sokszínűség új értéket jelenthet a vállalatoknak. Az esélyegyenlőséghez képest többletértékkel bír. A sokszínűség Koltai (2008) szerint szűkebb értelemben a nyelvi és kulturális különbségeket, tágabb vonatkozásban pedig az egyének egyedi képességeinek megértését és munkahelyen történő elfogadását takarja. Zubány (2008) úgy véli, hogy a korábbi Élni és élni hagyni szlogen mára már az Élni és együtt élni -vé változik. Előnyös a szervezet számára, hiszen fejleszti a vállalat alkalmazkodási, adaptációs készségét, a különböző csoportok tudnak egymástól tanulni, az eltérő képességek eredményesebb munkát tesznek lehetővé, kreatívabb a csoport, egymásrautaltság, munkamegosztás jellemző; hatékonyabb team-munka, egymás tisztelete és csökkenő sztereotípiák jellemzők, nincs mi és ők. Azonban nehézséget okozhat a közös gondolkodás (ami a munkavégzést veszélyezteti) és, hogy a homogén csoportok hatékonyabban dolgoznak egyszerű, gyors feladatok megvalósításakor. Azért, hogy az esélyegyenlőség ne csak szóvirág legyen, érdemes formálissá, konkréttá tenni a megvalósítás folyamatát. Az esélyegyenlőségi/sokszínűségi stratégia tervezése alapos mun

88 Nők a vállalati szervezeti hierarchiában a nők foglalkoztatásánaklegjellemzőbb problémakörei Dános Anikó kát igényel. Kiinduló pont a vízió kialakítása, a jelenlegi helyzetkép feltérképezése, és a hogyanok megválaszolása a terv konkrét lépéseit jelentik óta kötelező esélyegyenlőségi tervet készíteni az 50 főnél többet foglalkoztató költségvetési intézményeknek, valamint a többségi állami tulajdonú vállalkozásoknak. A terv a törvényben megnevezett csoportok foglalkoztatására tér ki, de bevonhatók más, a törvény által nem definiált hátrányos helyzetű csoportok (pl. nagycsaládosok, pályakezdők) is. Többnyire foglalkoztatást érintő kérdéseket tartalmaz, különös tekintettel a bérezésre és juttatásokra, munkakörülményekre (munkaidő, munkaeszközök hozzáférhetősége), szakmai előmenetelre, képzésekre, szülői szereppel kapcsolatos kedvezményekre. Mivel korábban a terv nem teljesítése semmiféle következménnyel nem járt, 2007-től az Egyenlő Bánásmód Hatóság felügyeli mindezt. Elnöke, Demeter Judit, bár több problémát is megfogalmaz, ugyanakkor kiemeli, hogy uniós szinten a legszélesebb területű ilyen hatóságról van szó, hiszen a magánéleten kívül gyakorlatilag mindenre kiterjed. Összegzés A terv sikerének alapja a szervezet szemlélete. Ehhez alapvető feltétel a vezetők elkötelezettsége, amely a későbbi siker záloga. A munkavállalók téma iránti érzékenyítése szintén lényeges, de a folyamat hatékony megvalósulása érdekében az egyértelmű célok rögzítése, és a mérés, visszacsatolás sem hagyható figyelmen kívül. A felülvizsgálatra és auditra érdemes hangsúlyt fektetni a későbbi fejlesztés érdekében. Childs Jr. (2006) szerint a XXI. század kihívásaira a diverzitás ad választ, melyben a főszerep a HR-é, de aktív vezetői támogatás nélkül kudarca van ítélve. Kiemeli, hogy az IBM-nél a diverzitás üzleti tényező, amely az esélyegyenlőség, pozitív diszkrimináció és munka/magánélet arány területeken valósul meg Már 1899-ben megtörténnek az ehhez kapcsolódó lépések, amely ma az IBM-értékek egyik alapkövét adja. Cél, hogy ugyanolyan sokszínű munkaerőállománnyal rendelkezzék, mint amilyen széles körű a vásárlói bázisuk (165 ország), és egyenlő esélyeket kínáló munkahelyet jelentsen. Tapia (2007) úgy látja, a HR-esnek van mit tanulni a marketingestől azért, hogy célba érjen a diverzitás. A HR-programba történő beépítése, működtetése és kommunikálása ugyanúgy történjék, mintha fogyasztókhoz szólnánk. Lényegesnek tartja megvizsgálni (főleg több nemzetiség esetén) a munkavállalók takarékossági szokásait, egészséghez, karrierhez való viszonyulását. Ennek fényében más juttatások, programok, teljesítménymenedzselés, munkatársi elkötelezettségi rendszer dolgozható ki

89 Tudományos Mozaik 9. TPF IRODALOMJEGYZÉK Childs Jr., J. T. (Ted) (2006): A munkaerő-diverzitás jelenkori globális problémája. In: Losey, M. Ulrich, D. Meisinger, S. (2006): A HR jövője, Az emberierőforrás-menedzsment perspektívái. HVG Kiadó Zrt., Budapest, pp Debreceni, E. Komka, N. (2004): A nők foglalkoztatási helyzete és a nők foglalkoztatási esélyegyenlőségét célzó aktivitások a fővárosban. Fővárosi esélyegyenlőségi módszertani füzetek sorozat, Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda műhelye, Budapest, pp Frey, M. (2001): Nők és férfiak a munkaerőpiacon, In: Nagy, I. Pongrácz, Tné Tóth, I. Gy. (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről TÁRKI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, pp Gábor, R. I. Galasi, P. Nagy, Gy. (2009): Foglalkoztatáspolitikai kihívások. Köz-gazdaság, Homloktér, 2009/1, pp Gyulavári, T. (2004): Az Európai Unió szociális dimenziója. II. rész: Szociális jogharmonizáció. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség. OFA Kht., pp Jakab, J. (2000): Szerepváltás és identitásalakulás a női vállalkozóvá-válás folyamatában. Tudásmenedzsment, I. évf., 1. szám, pp Koltai, L. (szerk.) (2006): Tippek és tanácsok speciális helyzetű nők munkahelyi befogadásának elősegítésére. Írta: Csiszér, É. Egerszegi, D., Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda, Budapest, pp Koncz, K. (2006): Választás 2006: nők a parlamentben. Munkaügyi Szemle, 50. évf., 2006/7-8., pp Koncz, K. (2007): Kompetenciák az emberierőforrás-menedzsment szolgálatában. Női kompetenciajellemzők, II. rész. Munkaügyi Szemle, 51. évf., 2007/6, pp Korén, A. (2009): Supporting and Obstructive Factors of Reconciliation Work and Private Life in Hungary. In: Kopycińska, D. (Scientific Ed.) (2009): Labour Market in EU and in the World. Monograph No 14 in series Economics & Competition Policy, University of Szczecin, Microeconomics Department, Szczecin, pp Kapitány, B. - Spéder, Zs. (2009): A munkaerőpiac és a pénzbeli családtámogatási rendszer hatása a gyermekvállalási tervek megvalósulására. In: Nagy, I. Pongrácz, Tné (2009): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI Konczosné, Sz. M. (2007): Kommunikációs ismeretek. Győr, pp , Kovács, M. (2007): Nemi sztereotípiák, nemi ideológiák és karrier aspirációk. Educatio, 2007/1, pp

90 Nők a vállalati szervezeti hierarchiában a nők foglalkoztatásánaklegjellemzőbb problémakörei Dános Anikó Nagy, Gy. (2000): A nők munkaerő-piaci helyzete Magyarországon. Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ, Budapest, pp Nagy, B. (2009): Nők és férfiak a vezetésben. In: Nagy, I. Pongrácz, Tné (2009): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI Szociális és Munkaügyi Minisztérium, pp Popova, K. (2002): Sikeres női vezetők attitűdjei. Női vezetők a férfiak világában. Budapest, pp Tapia, A. (2007): A sokféleség erőteljes bevonása: a puha megközelítés kemény része. In: Gandossy, R. Tucker, E. Verma, N. (szerk.) (2007): Gazdálkodj okosan a tehetséggel, Döntéshozóknak és humán szakembereknek. HVG Kiadó Zrt., Budapest, pp Tuska, A. (2002): Az Európai Unió hatása a magyarországi emberi erőforrás-menedzselésre és munkaerőpiacra. Emberi erőforrás menedzsment, Módszertani füzetek, 6. szám, CODET Tanácsadó, Fejlesztő és Oktató Kft., Budapest, p. 11, 49, 57. Zubány, E. (2008): Éljünk a sokszínűséggel! Munkaügyi Szemle, 52. évf., 1. szám, pp

91 Tudományos Mozaik 9. TPF A TRANSZNACIONÁLIS TÁRSASÁGOK NAPJAINK VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁGÁBAN Dr. Daubner Katalin főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola A nem-pénzügyi transznacionális társaságok szerepét a külföldi közvetlen beruházási tevékenységen keresztül mutatja be a tanulmány. A transznacionális társaságok (TNC-k) meghatározó szerepet játszanak korunk világgazdaságában, mivel részesedésük a globális külföldi közvetlen beruházásokban (FDI), a termelésben, a szolgáltatásokban, a hozzáadott értékben és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős volt az első olyan év, amikor az összes FDI beáramlás több, mint fele fejlődő és átmeneti gazdaságokba irányult. A világ 20 legnagyobb FDI-t befogadó országából 10, a beruházókból pedig 5 volt fejlődő vagy átmeneti gazdaság. A 2007-ben kezdődő globális gazdasági és pénzügyi válság a nem-pénzügyi TNC-k közül azokat sújtotta leginkább, amelyek a profitnövelés céljából kialakított pénzügyi részlegeikkel maguk is részesei voltak a nemzetközi pénzpiac spekulációs tevékenységének. Stratégiai alternatívák kidolgozásával és végrehajtásával 2009 után elindult a megélénkülés a TNC-k világában. Kulcsszavak: transznacionális társaság, külföldi közvetlen beruházás, világgazdasági válság Bevezetés A vállalatbirodalmak világgazdasági térnyerése az 1970-es évek második felében bontakozott ki, amelyet a szakirodalomban transznacionalizálódásnak neveznek. A transznacionális szó először 1974-ben jelent meg az ENSZ Economic and Social Council of the United Nations (ECOSOC) által létrehozott bizottság nevében: Commission and Center on Transnational Corporations. Transznacionális társaságoknak (TNC-k) a United Nations Conference on Trade and Development (UNCTAD) által definiált szervezeteket tekintem. Az egyre gyorsuló globalizáció következménye, egyszersmind oka is a TNC-k hatalmának erősödése és terjedése. Az anyavállalat leányvállalatok szimbiózis működése uralkodóvá vált, szerepük felértékelődött és kölcsönösen függő, de aszimmetrikus helyzet alakult ki a nemzetgazdaságokkal való viszonyukban. Az egyes országok fejlődése, versenyképessége és a világgazdaságban elfoglalt helye mindinkább attól függ, hogy milyen tartós és előnyös kapcsolatot tudnak kialakítani a transznacionális társaságokkal részint befogadó, részint anyaországként. A nemzetközi nagyvállalatok csak olyan kiszámítható, előre tervezhető, kedvező társadalmigazdasági környezetben hajlandók és tudnak működni, amelyet a befogadó nemzetállamok kormányai és civil szervezetei teremtenek meg számukra. Nem csak a megfelelő fizikai, gazdasági és szellemi infrastrukturális körülmények fontosak, hanem az olyan adottságok, mint a stabil jogrend, a kultúra, a biztonság, az erkölcs és a bizalom. A TNC-k globális előnyeik optimalizálására törekszenek, beleértve a tevékenységük együtteséből származó profitmaximum elérését. E vállalatok közül a legerősebbek és leginkább alkalmazkodóképesek a nemzetközi mobilitásukkal, rugalmas üzletpolitikájukkal és versenystratégiájukkal a gazdasági krízishelyzeteket is a legkisebb veszteséggel képesek kezelni. A transznacionális társaságokról A TNC-k anyavállalatainak és külföldi leányvállalatainak száma folyamatosan növekszik, elsősorban a fejlődő és átmeneti gazdaságokban. Míg 2004-ben a világ 180 országában leányvállalat és leányvállalat működött, 2008-ban anyavállalat és leányvállalat, 2010-ben a világ 195 országában anyavállalat és le

92 A transznacionális társaságok napjaink világgazdasági válságában Dr. Daubner Katalin ányvállalat és 2010 között az anyavállalatok száma csaknem másfélszeres lett, a leányvállalatoké pedig 30 %-kal növekedett. Jellemző tendencia, hogy a fejlett országokból származó anyavállalatok aránya az évek során fokozatosan csökkent, az 1992-es 92 %-ról ben 70,5 %-ra. Bár a számuk 2008-hoz képest 24,4 %-kal nőtt, a fejlődő országok TNC-inek növekedése ennél gyorsabb, 31,7 % volt. A leányvállalatok többsége a fejlődő és átmeneti gazdaságokból származik, 2008-ban 54,6 %- ot, 2010-ben 58,1 %-ot képviseltek. Ezt alapvetően az okozza, hogy a szóban forgó országokban az anyavállalatok több leányvállalatot működtetnek, mint a fejlettekben ben a fejlett gazdaságokban átlagosan 5 leányvállalat jutott egy anyavállalatra, míg a fejlődő és átmeneti országokban ben a fejlett országok közül az USA rendelkezett a legtöbb TNC-vel: az anyavállalatok száma 9.692, a leányvállalatoké volt. Az Európai Unióban anyavállalat és külföldi leányvállalat működött. A fejlődő és átmeneti gazdaságok közül Kína a csúcstartó anya- és leányvállalattal. Ezek szerint az amerikai anyavállalatok átlagosan 3, a kínaiak viszont 36 külföldi leányvállalattal dolgoznak. A TNC-k többnyire magántulajdonban vannak, de különösen a fejlődő és az átmeneti gazdaságokban fontos szerepet játszanak az állami tulajdonú befektetők. Ez utóbbiak hatása nélkülözhetetlen a nemzetközi vállalkozások stabilitásának biztosításában, a be- és kiáramló tőke ágazati szerkezetének alakításában, a válságba került vállalatok helyzetének javításában és a gazdasági kockázatok kezelésében ben 653 állami tulajdonú TNC volt a világban, ebből 285 a fejlett, 345 a fejlődő és 21 az átmeneti gazdaságokban. A kiáramló közvetlen külföldi beruházás értéke 146 milliárd $ volt, ennek több, mint 60 %-a, 90 milliárd $ a fejlődő és átmeneti országokból származott, ezzel is bizonyítva az állami TNC-k szabályozó szerepét. 1. táblázat A világ 10 legnagyobb nem-pénzügyi transznacionális társasága a külföldi eszközállomány értéke szerint, Társaság Anyaország Iparág 1 1 General Electric Co USA Elektromos, elektronikus felsz. 2 3 Royal Dutch Shell Plc Hollandia/Egyesült Királyság Kőolaj 3 4 British Petroleum Plc Egyesült Királyság Kőolaj 4 2 Vodafone Group Plc Egyesült Királyság Telekommunikáció 5 6 Toyota Motor Corporation Japán Autógyártás 6 5 Exxon Mobil Corporation USA Kőolaj 7 7 Total SA Franciaország Kőolaj 8 13 Volkswagen Group Németország Autógyártás 9 9 Electricité De France SA Franciaország Villamos energia, gáz és víz Gas De France Suez Franciaország Villamos energia, gáz és víz Forrás: World Investment Report 2011, Web table 29 alapján A táblázat első oszlopa a társaságok évi, a második oszlopa a évi sorrendjét mutatja. Az első helyen álló General Electric külföldi eszközállománya 2010-ben 552 millió $ volt, az összes eszközállományának közel háromnegyede és a 287 ezer alkalmazottból 154 ezer fő dolgozott külföldi leányvállalaitnál. A top-10 TNC közül 2010-ben a General Electric, a Total SA és az Electricité De France helyezése változatlan maradt 2007-hez képest. A 8. helyre került viszont a korábban 13. helye

93 Tudományos Mozaik 9. TPF zett Volkswagen Group, miközben a 2007-ben 9. helyezett Ford Motor Company 2010-ben lemaradt, csak a 27. helyet foglalta el a száz legnagyobb társaság között. Előre tört viszont a 20. helyezett Gas De France a 2010-es lista 10. helyére. A General Electric az egyik példa arra, hogy egy ipari cégbe bekapcsolt jelentős pénzpiaci tevékenység milyen veszteséget okozhat válság idején. A General Electric, az USA egyik legnagyobb társasága tőkepiaci értékéből 2008-ban 269 milliárd dollár veszett el idézi Simai Mihály a The Economist március 21-i számában megjelent adatot. az elmúlt évtizedek során egyre nagyobb szerepet kapott a társaság keretében létrehozott hatalmas nemzetközi pénzpiaci konglomerátum, a General Electric Capital. A válságot megelőző években a társaság hasznának mintegy 50 százaléka a pénzpiaci tevékenységekből származott. A pénzpiaci válság súlyos veszteségeket okozott ily módon a GE egész rendszerének, hiszen a General Electric Capital óriási veszteségeket könyvelhetett el. Ezért is döntöttek úgy, hogy a válságot követően a bank szerepét csökkenteni fogják a rendszerben. Átértékelték önfinanszírozó képességüket és a külső forrásoktól való függőségüket is. [Simai, 2009, old.] Ugyanakkor a cég a külföldi eszközállománya alapján amelynek értéke 31 %-kal növekedett 2007 és 2010 között a világ vezető nem-pénzügyi társasága volt 2010-ben. Azt is hozzá kell tenni, hogy a többi mutató nagysága (összes eszközállomány, külföldi és összes eladás, külföldi és összes foglalkoztatott létszám) ezen időszakban csökkent. Eladásai 13 %-ot estek és 40 ezer embert bocsátottak el a válság hatására. A világ top-100 nem-pénzügyi transznacionális társasága között 6 feltörekvő ország 7 óriásvállalata szerepel (Dél-Koreából kettő). A legnagyobb a Hutchinson Whampoa Limited, Hong Kong, (diverzifikált termékek) a 30. helyen, 76 millió $ külföldi eszközállománnyal. Ezt követi a Vale SA, Brazília (bányászat) az 55. helyen, a CITIC Group Kína (diverzifikált termékek) a 60. helyen, a Samsung Electronic Co., Ltd, Dél-Korea (elektromos és elektronikus felszerelések) a 63. helyen, a Petronas- Petroliam Nasional Bhd, Malajzia (kőolaj-kitermelés, -finomítás és elosztás) a 69. helyen, a Cemex S.A.B. de C.V., Mexikó (nem-fém ásványi termékek) a 79. helyen és a Hyundai Motor Company, Dél-Korea (autógyártás) a 88. helyen. A külföldi közvetlen beruházások alakulása A 20. század végén a neoliberális gazdaságpolitika eredményeként eltűntek a nemzetközi tényezőáramlást akadályozó korlátok. Ennek az lett a következménye, hogy az áru- és szolgáltatáskereskedelem addigi dominanciáját először a pénztőke-mozgás, majd a külföldi közvetlen beruházás áramlása váltotta föl. Az UNCTAD szerint összhangban az OECD és az IMF definíciójával az FDI olyan befektetés, amely hosszú távra szól, ily módon a befektető tartós érdekeltséget, befolyást szerez egy másik ország vállalatában, minimum 10 %-ban. Az FDI a TNC-k tevékenységén keresztül valósul meg. Az 1980-as években bekövetkezett hitelkínálat-szűkülés ösztönözte az FDI növekedését, mivel a világgazdaságilag nyitott országok versenyezni kezdtek a tőkeforrásokért. Napjainkban már a nemzetközi szolgáltatásáramlást is a határokon átívelő működőtőke áramlások biztosítják. FDI beáramlás a világban A világban megvalósuló FDI beáramlás a TNC-k számának növekedésével párhuzamosan, 1995-től kezdve bár időszakos visszaeséseken keresztül növekvő trendet mutat

94 A transznacionális társaságok napjaink világgazdasági válságában Dr. Daubner Katalin 1. ábra Az FDI beáramlások értéke a világban és országcsoportok szerint, (milliárd USD) Forrás: World Investment Report 2012, p től kezdve két csúcs és két jelentős visszaesés látszik a beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetéseknél. Az első folyamatos csökkenés közötti, amelyet 2003-tól ig folytonos növekedés követ. A második visszaesés a közötti időszakban ment végbe. A évi FDI maximális értéke milliárd $ volt, amelyet 6 év múlva, 2006-ban ért el újra a 2003-tól meginduló növekedés. A évi globális csúcs milliárd $-t tett ki, ez jelenleg történelmi maximum. Az utána bekövetkezett, két éven át tartó csökkenés miatt 2009-ben az FDI értéke 60,6 %-a volt ennek a maximumnak. Globális szinten a 2009-től tartó, 2 év alatti 27,3 %-os növekedés eredményeként a beáramló befektetések a 2007-es csúcsnak csupán a 77,1 %-át érték el, milliárd dollárt, tehát a jelenlegi tendencia alapján még néhány év kell a korábbi maximum beállításához. Az is jól követhető az ábrán, hogy a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságok is 2003-tól mutatnak jelentős növekedést az FDI beáramlásban. Míg a év mind a fejlett, mind a fejlődő országok esetében egyaránt a maximális beruházási érték volt, a 2007-ben kezdődő világgazdasági válság később érte el a fejlődő és az átmeneti gazdaságokat. Utóbbiakban ig nőtt a beáramló tőkeberuházás, amikor a fejlett országokban már jelentős volt a visszaesés. Ez egyben azt is jelenti, hogy rövidebb idő, egy év alatt kezdték a válságból való kilábalást, a fejlett országoknak ehhez két évre volt szükségük. Fontos jellemző, hogy a fejlődő és az átmeneti gazdaságokba áramló közvetlen külföldi beruházási tevékenység kisebb ingadozást mutat, mint a fejlettekben. A fejlődőkbe irányuló FDI 684 milliárdos nagysága 2011-ben nemcsak utolérte, hanem 5,3 %-kal túl is szárnyalta a évi 650 milliárd $ csúcsot. A fejlődő világban elsősorban Kelet- és Dél-Kelet Ázsia, továbbá Latin-Amerika feltörekvő országai vonzzák az FDI-t. A legnagyobb befogadó Kína, ahol az FDI beáramlás 2011-ben érte el a maximális 124 milliárd dollárt. Ugyancsak történelmi csúcsot ért el Hong Kong 83 milliárd dollárral. Az átmeneti gazdaságokban a maximális FDI beáramlás 2008-ban 121 milliárd $ volt. A válság miatti visszaesés következtében 2011-ben 92 milliárdot tett ki, ami 24 %-kal kisebb, mint a csúcsérték. Ugyanakkor a fejlett gazdaságokba áramló 748 milliárd $ FDI 2011-ben az elmúlt 2 év 23,4 %-os növekedése ellenére a 2007-es milliárdos csúcsértéknek alig több, mint a fele,

95 Tudományos Mozaik 9. TPF csupán 57 %-a volt és még a 2005-ös értéket sem érte el. Az FDI globális szintű visszaesése és lassú növekedése tehát elsősorban a fejlett országoknak tudható be. A világ legszegényebb régióiba, így Afrikába, az LDC (legkevésbé fejlett) és a SIDS (kis szigetek) országokba 2009 óta folyamatosan csökken az FDI beáramlás. Utóbbi két csoportba összesen 75 ország tartozik. Észak-Afrikában a 2011-es arab tavasz eseményei és az azt követő politikai bizonytalanság teszi kockázatossá a befektetéseket. A világgazdasági és pénzügyi válság ahhoz vezetett, hogy a kisebb gazdasági növekedést produkáló, nagyobb pénzügyi és reálgazdasági veszteséget szenvedő, lassabban alkalmazkodó, fejlett gazdaságok súlya összességében csökkent az FDI beáramlásokban. Míg 2007-ben 66 %-ot képviseltek a világban, 2011-ben már csak 49 %-ot. A fejlődő ás átmeneti gazdaságok 2007-ben még csak egyharmadát adták az összes FDI beáramlásnak, 2011-ben viszont már több, mint a felét, együttesen 51 %-ot. A 2011-es összes FDI érték 451 milliárd $-ral volt kisebb a 4 év előttinél, miközben a fejlett országok elmaradása 562 milliárd $-t tett ki. A két érték közötti különbséget a fejlődő és átmeneti gazdaságok FDI-többlete kompenzálta. FDI kiáramlás az országokból Az FDI kiáramlás között globálisan 44 %-kal nőtt, de még mindig 23 %- kal marad el a 2007-es csúcstól. A fejlett országokban is átlagosan 44 %-os az emelkedés, az USA-ban 50 %, az Európai Unióban 43 %, Japánban 53 %. A fejlődő és köztük főleg a feltörekvő országok az utóbbi években váltak számottevő befektetőkké is gyors gazdasági növekedésük és bőséges pénzforrásaik révén, valamint azon erős motivációk hatására, hogy stratégiai erőforrásokhoz és vagyonhoz jussanak külföldön között Oroszország 54 %-kal, 67 milliárd $-ra, India 13 %-kal, 65 milliárd $-ra növelte a külföldi közvetlen beruházásai értékét ben Kína 65 milliárd $-t, Hong Kong 82 milliárd $-t helyezett ki. Ennél kisebb értékben, de növelték a kiáramló FDI-t Dél-Kelet Ázsia (Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld), Nyugat-Ázsia (Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia, Törökország, Egyesült Arab Emirátusok) és Latin-Amerika (Chile, Kolumbia) országai is. Nagyságrendekkel kisebb értékben, de Azerbajdzsán, Kazahsztán és Szerbia is növelte a kihelyezést. A fejlődő és átmeneti gazdaságok súlya a nemzetközi termelésben és fogyasztásban is növekvő, ezért transznacionális társaságaik olyan beruházásokba fektetnek, amelyek hatékonyságés piac-kereső projekteket tartalmaznak. Az FDI kiáramlásokban 2007-ben a fejlett országok 83 %-ot, a másik két országcsoport pedig 17 %-ot képviselt re ebben is nagyobb teret nyertek a fejlődő és átmeneti gazdaságok, mivel részesedésük 27 %-ra nőtt. A befektetések iránya eltolódott a fejlett technológiát igénylő iparágak és szolgáltatások felé. Dél-Kelet Ázsiában Szingapúr, Indonézia, Malajzia, Vietnam, Thaiföld felelt meg ezeknek a követelményeknek, Dél-Ázsiában pedig Bangladesh vált befektetői célponttá mint alacsony költségű termelési hely. A közvetlen külföldi tőkeáramlások 20 vezető országát mutatja a 2. táblázat

96 A transznacionális társaságok napjaink világgazdasági válságában Dr. Daubner Katalin 2. táblázat FDI beáramlás és kiáramlás a világ 20 legnagyobb befogadó és anyaországában 2010-ben és 2011-ben (milliárd USD) Befogadó ország R* Beáramlás Beáramlás Anya- R* Kiáramlás Kiáramlás ország USA (1) USA (1) Kína (2) Japán (7) Belgium (3) Egyesült Királyság (11) Hong Kong (4) Franciaország (4) Brazília (7) Hong Kong (3) Szingapúr (6) Belgium (8) Egyesült Királyság (5) Svájc (6) Oroszország (9) Oroszország (10) Ausztrália (11) Kína (5) Franciaország (12) Németország (2) Kanada (16) Kanada (12) Németország (8) Olaszország (14) India (15) Spanyolország (13) Spanyolország (10) Hollandia (9) Olaszország Ausztria Mexikó (17) Svédország (18) Indonézia (20) Szingapúr (17) Luxemburg Dánia Chile (19) Dél-Korea (15) Hollandia Ausztrália Forrás: World Investment Report 2012, Annex table I.1. alapján R* = a zárójelben lévő számok az országok sorrendjét mutatják 2010-ben A fejlődő/feltörekvő régiókba irányuló erőteljes FDI beáramlás kifejeződése, hogy a fogadó top-20 ország között 2011-ben 9 fejlődő, ill. feltörekvő gazdaság szerepel. 17 ország ben és 2011-ben is a listán van, Olaszország, Luxemburg és Hollandia helyett 2010-ben Szaúd-Arábia (13), Írország (14) és Svájc (18) szerepelt között a FDI beáramlás közel négyszeresére nőtt Indonéziában, csaknem háromszorosára Szingapúrban és Brazíliában. Szaúd-Arábia 2009-ben és 2010-ben is tagja volt a top-20-nak, de az évről-évre csökkenő beáramlás 2011-ben már ezt nem tette lehetővé. A felsorolt 20 országba irányuló FDI értéke adja a világ összes beáramlásának a háromnegyedét, a maradék egynegyed a több, mint 170 ország között oszlik meg. Az FDI kiáramlást tekintve, 2011-ben a top-20 között volt 5 fejlődő/feltörekvő ország. A húszból ez esetben is ugyanaz a 17 ország szerepel mindkét évben. A 2011-es listára felkerült Dánia, mivel között 7-szeresére növelte a külföldi beruházásait, Ausztria 4- szeresére, Ausztrália pedig több, mint másfélszeresére. Emiatt maradt le a 2010-es top-20-ban szereplő Norvégia (16), Írország (19) és Luxemburg (20). Jelentős beruházó az Egyesült Királyság, amely közel megháromszorozta és Japán, amely megduplázta a kihelyezések értékét. Az Európai Unió gazdasági problémái is közre játszottak abban, hogy 2011-ben Németország és Hollandia kevesebb, mint felét ruházta be külföldön az előző évi értéknek

97 Tudományos Mozaik 9. TPF Az összes kiáramló külföldi beruházásokból a top-20 ország 2010-ben 83 %-ban, 2011-ben pedig 84 %-ban részesedett. A táblázatból az is látható, hogy 14 olyan ország volt 2011-ben, amelyek egyaránt nagy FDI befogadók és kihelyezők. A fejlettek: USA, Ausztrália, Kanada, továbbá az EU országai közül Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia. A fejlődők/feltörekvők: Kína, Hong Kong, Szingapúr és Oroszország. A kiáramló FDI iránya elsősorban attól függ, hogy milyen a fogadó ország gazdasági és politikai helyzete, hiszen a beruházó TNC-k megtartani, vagy bővíteni szeretnék külföldi piacaikat, ezáltal biztosítani a profitjukat. A feltörekvő országok az utóbbi két-három évben gazdasági fellendülést produkáltak és elemzések szerint a további gazdasági kilátások is jónak mutatkoznak. Ezen tényezők hatására mind a fejlett, mind a fejlődő és átmeneti gazdaságokból ide áramlik a befektetések többsége ben az összes FDI (összeolvadások, felvásárlások és zöldmezős FDI projektek) közel fele irányult a fejlődő, illetve a feltörekvő országokba, míg 2007-ben ez az arány csak 32 % volt. Az FDI áramlások közötti csökkenésének okai a világgazdasági és pénzügyi válság hatásaiban keresendők. Először is, a válság következtében a vállalatok beruházási kapacitásai jelentősen gyengültek. Az is lényeges, hogy hagyományosan szoros kapcsolat van a gazdasági növekedés és az FDI áramlás között. Az említett időszakban különösen a fejlett országokban csökkent a gazdasági növekedés üteme, ez tovább gyöngítette a beruházási kedvet külföldi célpontok felé. A válság alkalmazkodásra és új stratégiák követésére serkentette a vállalatok döntéshozóit, ezért a magas kockázatú beruházási projektektől a biztonságosabb lehetőségek felé fordultak és 2009 után kezdetét vette a viszonylag lassú megélénkülés. A külföldi közvetlen beruházásokkal olyan országokat keresnek a vállalatok, ahol - megfelelő és biztos a jogszabályi háttér, - kiszámítható az üzleti környezet, - erős az ösztönzés az FDI-politikára, - jók az intézményi keretek, - nem korlátozzák a piacra lépést, - stabil a politikai háttér, - megbízható az adatgyűjtés, a statisztikai feldolgozás módszertana és az adatközlés. Ha ezek a feltételek mint sok afrikai országban, illetve az LDC és SIDS csoportban részben, vagy egészben hiányoznak, az adott gazdaság nem remélheti új befektetők megjelenését, vagy a korábban oda települők további működését. A külföldi közvetlen beruházások gazdasági ágazatok szerint A 2000-es évek elején és a es átlag alapján is, az FDI projektek szektorok szerinti megoszlása a szokásos képet mutatta: mérsékelt volt a primer szektorban (8 %), jóval nagyobb az iparban (41 %) és legnagyobb a szolgáltatásoknál (51 %) után a globális gazdasági és pénzügyi válság átrendezte az arányokat. Ezt mutatja a 3. táblázat

98 A transznacionális társaságok napjaink világgazdasági válságában Dr. Daubner Katalin 3. táblázat Az FDI projektek gazdasági szektorok szerinti megoszlása, (milliárd USD és %) Évek Primer szektor Ipar Szolgáltatás Érték % Érték % Érték % , , ,0 átlaga , , , , , , , , , , , ,0 Forrás: World Investment Report 2012, p. 9. alapján A 2011-es állapot szerint az FDI értékén belül a legnagyobb az ipar részaránya, ezt követi a szolgáltató szektor, majd a primer szektor. A primer szektorban és a szolgáltatásoknál 2009-ben és 2010-ben is csökkent a beruházott érték, amely az ágazati arány esésében is kifejezésre jutott, az iparba áramló FDI viszont már 2010-ben elkezdett növekedni. Ugyanakkor csak a primer szektorban volt akkora a növekedés, hogy 54 %-kal meghaladta a évek átlagát, ily módon a részaránya is emelkedett az összesen belül. Az előre törést a bányászatba, valamint a földgáz- és a kőolaj kitermelésbe áramló beruházás okozta, különösen a fejlődő és átmeneti gazdaságokban. Az ipari szektor 2011-re veszített az előző évi részarányából, amit a kőolaj és a nukleáris tüzelőanyagok 37 %-os, valamint a gépjárművek és egyéb szállítóeszközök 15 %-os beruházáscsökkenése okozott. A gazdasági bizonytalanság az utóbbiakat befolyásolta igen kedvezőtlenül, elsősorban a fejlett országokban. A pénzügyi válság érzékenyen érintette a gyáripart és ezért sok cég szerkezeti átalakítást hajtott végre a hatékonyabb és jövedelmezőbb tevékenységek javára. Kapacitásfeleslegek alakultak ki és a kilátások sem voltak biztatóak, különösen a fejlett országokban. A vegyipar és a gyógyszeripar viszont viszonylag rugalmasan reagált a válságra, 2010-ről 2011-re globálisan 65 %-os növekedést regisztráltak. Sok óriásvállalat invesztált fejlődő országokba. Pl. egy japán cég 4,6 milliárd $ értékben vásárolt föl egy indiai vegyipari társaságot. A 2011-es legnagyobb, 13,7 milliárdos ügyletet a Takeda japán cég bonyolította le a generikus gyógyszerekkel foglalkozó svájci Nycomed cég akvizíciójával. A élelmiszer, ital, és dohány iparágat érintette legkevésbé a válság, ami abban fejeződik ki, hogy 2011-ben a es évek átlagához viszonyítva 40 %-os, 2010-hez képest pedig 18 %-os növekedést értek el. A szolgáltató szektor szenvedte el a legnagyobb visszaesést: 2008-tól 2010-ig évről-évre csökkent az FDI, a 3 év alatt a 2008-as érték 43 %-ára esett vissza. Bár 2010-ről 2011-re 15 %-os növekedést regisztráltak, ez az érték alig tette ki a es időszak átlagának 70 %-át. A növekedés az áram-, gáz- és vízszolgáltatásban, a szállítás, raktározás és a kommunikációs szolgáltatás területén ment végbe, felvásárlással és zöldmezős beruházással egyaránt. A pénzügyi szolgáltatások 13 %-kal nőttek és 80 milliárd dollárt tettek ki 2011-ben, de mint a válság által leginkább sújtott tevékenységek több, mint 50 %-kal maradtak el a krízis előtti átlagtól

99 Tudományos Mozaik 9. TPF A transznacionális társaságok tevékenységének jövedelmezősége A 2007-től kezdődő világgazdasági recesszió után a gazdasági környezet jelentősen javult az utóbbi három évben. Eredményeket értek el az országok a pénzügyi rendszer stabilizálásában, a fejlett országokban újból növekedésnek indult a kereslet és a feltörekvő gazdaságok rugalmas növekedést produkálnak. A fogyasztói és a befektetői bizalom nagyrészt visszatért és kedvező kilátásokat prognosztizálnak az elemzők. Mindezek pozitív hatást gyakoroltak és gyakorolnak a transznacionális társaságok beruházási hajlandóságára. A kedvező változások a profitok nagyságát is pozitívan befolyásolták. Ezt mutatja a 2. ábra. 2. ábra A transznacionális társaságok profitnagysága és profitabilitása, (milliárd USD és %) Forrás: UNCTAD, based on date from Thomson One Banker Az ábrán azonnal szembetűnik, hogy a 2000-es évek elejének gazdasági visszaesése milyen nagy profitveszteséget okozott a transznacionális társaságoknál ben negatív lett a profit, de ezután évről-évre folytonos és jelentős növekedés kezdődött, amely 2007-ben érte el a maximumát. Az ezután kezdődő visszaesés 2009-ben oda vezetett, hogy a profit, illetve a profitabilitás (a nettó jövedelem és az összes árbevétel hányadosa) alig haladta meg a korábbi, 2004-es értéket ben jelentős, 2011-ben mérsékelt növekedés következett be a profitoknál. A továbbiakban is azok lesznek a profit alakulásának meghatározó tényezői, hogy mennyire kedvez a befektetéseknek az országon belüli makrogazdasági, továbbá a világgazdasági környezet. Amennyiben a gazdasági kockázatokkal kapcsolatos várakozások romlanak, akkor ezek is fékezik a beruházásokat. Fontos megjegyezni, hogy 2009-től kezdve mind a beáramló, mind a kiáramló FDI állomány megtérülési rátája fokozatosan növekedett 5,6-ról 7,2-re és így beérte a válság előtti, re vonatkozó átlagot. A következő adatok a transznacionális társaságok profitnagyságának és profitkilátásának alakulásával kapcsolatosak: a határokon átívelő összeolvadások és felvásárlások (M&A) értékét,

100 A transznacionális társaságok napjaink világgazdasági válságában Dr. Daubner Katalin valamint a külföldi leányvállalatainak globális teljesítményét mutatják. Összehasonlításként a világ GDP és a világexport adatai szerepelnek az utolsó két sorban. 4. táblázat Az M&A, a külföldi leányvállalatok és a világ néhány adata, (milliárd USD folyó áron, illetve ezer fő) Megnevezés átlaga Határokon átívelő M&A Eladások Hozzáadott érték Teljes vagyonérték Export Foglalkoztatottak száma Világ GDP Világ export Forrás: World Investment Report 2012, p. 24. alapján A transznacionális társaságok közvetlen külföldi beruházásai nagyrészt az M&A által valósulnak meg. Bár korábban már láttuk, hogy 2011-ben sok, 3 milliárd dollárt meghaladó, ún. mega-felvásárlás valósult meg, ezek száma és értéke 2009-ben jelentősen visszaesett, a válság előtti két év átlagának közel harmadára től növekedés kezdődött, de még így sem éri el a krízis előtti nagyságot. A külföldi leányvállalatok tevékenysége, vagyonértéke és alkalmazotti létszáma viszont minden bemutatott évben növekszik. Eladásaik 35 %-kal nőttek, vagyonértékük közel megduplázódott átlagához képest. Az általuk létrehozott hozzáadott érték a világ GDP-jének kb. 10 %-át teszi ki. Exportjuk dinamikusan növekszik és a válság előtti időszak átlagához képest közel másfélszeres az értéke. A világ exportjának egyharmadát adják mindegyik vizsgált évben. A foglalkoztatottak száma az elbocsátások ellenére is emelkedett, a krízis előttihez viszonyítva 34 %-kal. Mindezen adatok olyan trendet engednek láttatni, amelyek szerint a TNC-k tevékenysége továbbra is nagymértékben járul hozzá a globális termelési és beruházási tevékenység értékéhez, profitábilis működést biztosítva számukra. A gazdaságpolitikai szabályozók hatása a külföldi közvetlen beruházásokra A válság hatására sok ország átértékelte és megváltoztatta a külföldi befektetéseire vonatkozó gazdaságpolitikáját. Bizonyos iparágakban folytatták a liberalizálást és ösztönözték a beruházások mindkét irányát, máshol szabályozó, illetve korlátozó intézkedések születtek iparpolitikai megfontolások alapján. Mindenesetre kettősség figyelhető meg, hiszen egy beruházás-liberalizálási rezsim felé való elmozdulás hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, ugyanakkor a társadalmi és politikai érdekek egyidejűleg szabályozást is megkövetelhetnek bizonyos időszakokban, az ország adott társadalmi-gazdasági céljainak elérésére. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint között minden évben 40 és 80 között volt azon országok száma, ahol új szabályozást vezettek be a külföldi beruházásokra ben legalább 44 országban, összesen mintegy 70 változást regisztráltak, amelynek több,

101 Tudományos Mozaik 9. TPF mint háromnegyede beruházás-ösztönző, a többi kedvezőtlen. Az új intézkedések közel fele kifejezetten a külföldi beruházásokra irányult. A kedvező szabályozók az FDI liberalizációjára, tevékenységének támogatására, vagy a működési feltételek könnyítésére vonatkoztak, a kedvezőtlenek új belépési normákat írtak elő és a külföldi beruházások alapításának korlátozását célozták. A kötöttségek lazításával megnyílt a lehetőség az FDI előtt, főleg a mezőgazdaság, bizonyos szolgáltatások és a pénzügyek terén. Ezekre következik néhány konkrét példa. [WIR 2012, Ch. III.]. a) beruházás-liberalizálási intézkedések Kanada a 2011-ben érvényes 312 millió dolláros küszöbértéket 2012-ben 330 millió dollárra emelte a WTO tagsággal rendelkező beruházó országok számára. Oroszország 10 %-ról 25 %-ra növelte a külföldi felvásárlók részesedési arányát a kőolaj kitermelésben. b) beruházást ösztönző és könnyítő jogszabályok Angola új beruházási politikájával támogatja és ösztönzi a hazai és a külföldi beruházókat, ha fejlesztendő iparágakba invesztálnak (mezőgazdaság, ipar és a közlekedés bármely fajtája). Kína új irányelveket dolgozott ki az FDI ösztönzésére a stratégiai fontosságú iparágakra (amelyek magukban foglalják az energiahatékonyságot, a környezetvédelmet és a csúcstechnológiát), valamint a szolgáltatásokra. Az USA koordinálta a szövetségi politikákat a külföldi beruházások vonzására. c) korlátozó intézkedések India a gyógyszeriparban a felvásárlásokat és összeolvadásokat kormányzati engedélyhez köti. Az ásványi kincsekben gazdag fejlődő országok a kitermelő iparra hoztak új szabályozókat részint azért, hogy többletbevételhez jussanak, részint azért, hogy ellenőrzést gyakorolhassanak a magánvállalatok fölött. Ezt államosítással, kisajátítással, vagy tőkekivonási előírásokkal érhetik el. Másik módszer az ásványkincsekre kivetett adók és járadékok mértékének növelése, amelyet több országban az érintettekkel való egyeztetés előz meg. Az UNCTAD elemzése szerint [WIR 2012, p. XXIII.] új generáció jelent meg a beruházási politikákban. Ezek arra törekszenek, hogy 1) a gazdaságfejlesztési célokkal összhangban szinergiát generáljanak a fejlesztési stratégiákban, 2) előmozdítsák a felelős beruházási magatartást és a CSR-t megtestesítő elveket, 3) biztosítsák a politika hatékonyságát mind szándékában, mind végrehajtásában abban az intézményi környezetben, amelyben működnek. A transznacionális társaságok helyzete a jelenlegi világgazdasági válságban A 2000-es évek gyors világgazdasági fejlődése nagymértékben a hatalmas mennyiségű, könnyen igénybe vehető hitellehetőségen alapult. A hitelezési hajlandóság állandó jelenléte egyúttal különösen a feltörekvő országokban a külföldi közvetlen beruházásokat is vonzóvá tette. Először az országok az FDI fogadójaként, majd maguk is beruházóként jelentek meg a transznacionális társaságok világában

102 A transznacionális társaságok napjaink világgazdasági válságában Dr. Daubner Katalin A 2007-ben kibontakozó pénzügyi, majd világgazdasági válságba forduló krízis a pénzforrások beszűküléséhez vezetett. A hitelek nehezen elérhetővé váltak, megdrágultak és ez csökkentette a befektetési lehetőségeket. A beruházási hajlandóság nemcsak a romló jövedelmezőség, hanem a jövőbeni kedvezőtlen gazdasági kilátások miatt is nagymértékben visszaesett. A TNC-k világgazdaságban betöltött szerepe és működésük jellemzői nagymértékben hozzájárultak a jelenlegi világgazdasági válság kitöréséhez és alakulásához. Részben azért, mert a nem-pénzügyi TNC-k is foglalkoztak pénzügyi tevékenységgel, részben azért, mert a pénzügyi TNC-k nem ismerték fel időben a hitelezéssel kapcsolatos kockázatokat és negatív hatásokat, ill. későn reagáltak a már bekövetkezett eseményekre. A válsághoz vezető legfontosabb okok a következőkben foglalhatók össze [Farkas, 2010]: - Minden eddiginél nagyobb pénzügyi luftballon alakult ki, amit az tett lehetővé, hogy a pénztőke és termelőtőke közvetlenül összefonódott, sőt a pénzbefektetések jövedelme a kapitalizmus történetében először nagyobb lett, mint a termelő tőkéé. - az összeolvadások és felvásárlások során nagyobb és tőkeerősebb termelő-pénzügyi konglomerátumok alakultak ki, amelyek együttműködnek, egyszersmind egymás versenytársai. A határokon átívelő fúziók és felvásárlások 36 %-kal nőttek 2010-ben, de még mindig kb. egyharmadával alatta maradnak a 2007-es csúcsnak. A fejlődő országokban az M&A értéke ugyanakkor megduplázódott. A zöldmezős beruházások csökkentek 2010-ben, de 2011-ben enyhe növekedés indult meg mind az értékükben, mind a számukban. - a gazdasági kapcsolatok liberalizálása és kiteljesedése azt eredményezte, hogy a munkaigényesebb termelést kitelepítették a jó adottságokkal rendelkező feltörekvő országokba, főleg Kínába, - a korábbinál lényegesen nagyobb fölösleges termelő kapacitások alakultak ki, de ezek fenntartását a TNC-k tőkeereje és pénzpiaci extraprofitja lehetővé tette, - a termelés kitelepítése nemcsak az országok, hanem a munkások fokozott, világméretű versenyeztetését is magával hozta, amelynek során leszorították a bérköltségeket. A GDP-ben világszerte nő a tőkejövedelmek aránya a munkajövedelmek rovására, - a csökkenő lakossági keresletet és megtakarításokat fogyasztásösztönző hiteldömpinggel hidalták át, aminek hatására hatalmas adósságállomány duzzadt fel, - az egyes országokban nemzetközi kereskedelmi és fizetési mérleg egyensúlytalanságok alakultak ki, - a jövedelmi különbségek országokon belül és országok között is tovább nőttek, súlyos társadalmi feszültségeket okozva. Mindezek kialakulásában a TNC-k elkülönült vállalati érdeke nagy szerepet játszott, ugyanúgy, mint az elmúlt évtizedek pénzügyi liberalizációja. A leginkább nemzetköziesedett társaságok stratégiai döntései az anyaország érdekeitől is függetlenednek és a globális vállalati érdeknek rendelik alá a különböző nemzetgazdaságokban folyó műveleteiket. (Simai-Gál, 2000) 2010-ben a legnagyobb nem-pénzügyi TNC-k külföldi aktivitása újból felélénkült és az összesen belüli részesedésük magas maradt. A gazdasági és pénzügyi válság során sok társaság elbocsátásokat és szervezeti átalakítást hajtott végre, hogy profitábilis maradjon. A fejlett országok TNC-i amelyek a világ TNC-inek kb. háromnegyedét jelentik és a globális FDI kihelyezésnek a 70 %-át adják gyakran csökkentették az otthoni tevékenységüket és új külföldi lehetőségeket kerestek a komparatív előnyök kihasználására. A pénzügyi TNC-k viszont nem fokozták nemzetközi tevékenységüket, mert jelentős nehézségeket tapasztaltak 2010-ben. Sokakat jelentős állami támogatással konszolidáltak és voltak, amelyek külföldi eszközállományuk nagy részét eladták. Becslések szerint a pénzügyi és gazdasági válság negatív hatásainak enyhítésére, a gazdaságok élénkítésére globálisan kb milliárd dollárt költöttek a közötti időszakban. Ebből kb milliárd dollár a fejlett, a többi a fejlődő országokba került

103 Tudományos Mozaik 9. TPF Fontos kiemelni, hogy a TNC-k többsége a K+F területén kevésbé csökkentette a ráfordításait a válság ellenére is. A globál triádból az USA és Japán növelte, az EU viszont csökkentette ezen költségeit. Jelentős növekedés Kínában és Indiában figyelhető meg. Ez részint azzal függ össze, hogy a már elkezdett K+F programok nem állíthatók le, részben pedig azzal a megfontolással, hogy ezek nagymértékben járulnak hozzá a versenyhelyzet és a hatékonyság növeléséhez. Általában elmondható, hogy a nem-pénzügyi TNC-k nemzetközi szerepe a gazdasági és pénzügyi válság miatt nem csökkent. Nemzetközi tevékenységük 2010 óta bővül, eladásaik, alkalmazottaik száma és a külföldi leányvállalataik eszközállománya egyaránt növekszik. A világon működő összes TNC hazai és külföldi tevékenysége során kb. 16 billió $ hozzáadott érték képződött 2010-ben, amely a globális GDP-nek több, mint egynegyede. A külföldi leányvállalatok adták a globál GDP több, mint egytizedét és a világ exportjának egyharmadát Összefoglalás A transznacionális társaságok világgazdaságban betöltött szerepe és a nemzetgazdaságokra gyakorolt hatása a jelenlegi világgazdasági válság alatt és után is meghatározó. Nem csak az anya- és leányvállalatok, hanem a beszállítóikként működő sok tízezer kis- és közepes vállalat is részt vesz az értékláncban a gazdasági élet minden területén. A válság sok vállalatnál csődöt okozott, a megmaradó többség viszont tevékenységének átstrukturálásával, munkaerő elbocsátással és minőségileg jobb munkaerő alkalmazásával, új piacok keresésével, a K+F kiadások hatékonyabb elhelyezésével igyekszik gazdasági erejét és profitját növelni. A piackereső beruházások mellett inkább a hatékonyságjavító projekteket keresik. Összességében elmondható, hogy a válság előtti nemzetközi tőkeáramlási folyamatok és nagyságok még nem tértek vissza, bár 2010-től a növekedés, ha lassan is, de megindult a racionális alternatívákat kereső, rugalmas óriásvállalatoknál. A válság hatására több új jelenség is megfigyelhető. Egyik markáns jellemző a fejlődő és átmeneti országokból származó TNC-k számának és FDI tevékenységének növekedése a fejlett országbeliek rovására. Mindegyik országcsoportban nőtt a kormányok szerepe és felelősségvállalása a gazdaságban, ezt részben a külföldi közvetlen beruházások könnyítésével, részben azok szigorításával kívánják elérni. A fenntarthatóság, a társadalmi és környezeti problémák kezelésére most már akkora figyelmet fordítanak, mint korábban a gazdasági növekedésre. A várható fejlődési kilátások és a kihívások nem az elszigeteltség, hanem a nemzetközi koordináció erősödése irányába mutatnak. Ugyanakkor A mostani válság nem söpörte el mint általában a válságok a felesleges tőkéket, nem árazta le a reális szintre az eszközértékeket, a termelő szférában is maradtak jelentős felesleges kapacitások. Ennek a szokatlan jelenségnek a magyarázata az állami fiskális és monetáris lazításban, a hatalmas mentőcsomagokban rejlik. [Farkas 2011, 9. old.]

104 A transznacionális társaságok napjaink világgazdasági válságában Dr. Daubner Katalin IRODALOMJEGYZÉK Blahó András és munkaközössége: Világgazdaságtan Akadémiai Kiadó, Budapest, Daubner Katalin: A transznacionális társaságok napjainkban TPF Tudományos Mozaik 6. kötet, Második rész Kalocsa, 2009, pp ISBN Farkas Péter: A jelenlegi világgazdasági válság jellegéről (Egy nem neoliberális vázlat) MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, Farkas Péter: Miért táncol újra a szakadék szélén a világgazdaság? MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások 202. sz., Budapest, augusztus Magas István (szerk.): Világgazdasági válság Diagnózisok és kezelések Aula, Budapest, Risk Analysis Study. A costum project for BT, pdf Simai Mihály: A globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 2. kötet: Transznacionális vállalati stratégiák és multilteralizmus MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában. Új trendek és stratégiák Akadémiai Kiadó, Budapest, Simai Mihály Gál Péter (szerk.): Új trendek és stratégiák a világgazdaságban. Vállalatok, államok, nemzetközi szervezetek Akadémiai Kiadó, Budapest, Szalai Erzsébet: A multinacionális vállalatok, valamint társadalmi, gazdasági és politikai kisugárzásuk Magyarországon. OTKA tanulmány, január. Szentes Tamás: Világgazdaságtan I. kötet Elméleti és módszertani alapok Aula, Budapest, Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? Napvilág Kiadó, Budapest, The Hidden Risks in Emerging Markets. Harvard Business Review, April, pp World Investment Report 2009: Transnational Corporations, Agricultural Production and Development UNCTAD, United Nations, New York and Geneva, 2009 World Investment Report 2010: Investing in a Low-carbon Economy UNCTAD, United Nations New York and Geneva, 2010 World Investment Report 2011: Non-equity Modes of International Production and Development UNDTAD, United Nations, New York and Geneva, 2011 World Investment Report 2012: Towards a New Generation of Investment Policies UNCTAD, United Nations, New York and Geneva,

105 Tudományos Mozaik 9. TPF A PÉNZÜGYI VÁLSÁG BEGYŰRŰZŐDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBA Fenyő Márk doktorandusz, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar A jelenleg is tartó világgazdasági válság meghatározó szerepet tölt be mindennapjainkban. Ennek hatását szeretném bemutatni az Európai Unió néhány nyugati államának példáján keresztül. Ahogy a XX. században, most is az Egyesült Államokból indult ki a probléma, és onnan gyűrűzött át a többi országra. Az közötti válság okai, története mára ismert. A történelem sajnos elhomályosult és nem sikerült okulni belőle, mint ahogy azt az ázsiai országok tették az ázsiai válság tanulságaiból. Az aktuális válság nem volt tekintettel országhatárokra vagy kontinensek szabta határokra sem. A hatása és a kezelésére tett intézkedések országonként változnak annak függvényében, hogy mennyire érte az adott államot váratlanul a krízis helyzet. Kulcsszavak: világgazdasági válság, hitelek értékpapírosítása, válságkezelő támogatások Az értékpapírosítás egyik termékének az ABS-nek a jelentősége a válság begyűrűződésben A válság kialakulásában jelentős szerepe volt a hitelek értékpapírosításának. Ennek a folyamatnak több terméke is született: ABS (Asset backed securities) MBS (Mortgage Backed securities) CDS (Credi Default Swaps) CDO (Collaterized Debt Obligation) A fentiek közül az ABS birtoklás jelentőségét és hatását szeretném megvizsgálni. Az amerikai eszközfedezetű értékpapírok (ABS) tulajdonlásának esetében az ázsiai országok közül Japán és Kína együttesen a papírok 24%-val bír. Kiemelkedő azonban az európai részvétel. Az Európai Unió tagállamai közül az Egyesült Királyság veszi ki a legnagyobb részét, Belgium Németország és Írország ennek körülbelül a harmadával rendelkezik. (1. ábra). 1. ábra Külföldi tulajdonban lévő (1500 milliárd USD) hosszú lejáratú amerikai eszközfedezetű értékpapírok (ABS) tulajdonosi megoszlása (2007. június) Japán 9% Kína 15% Egyéb 17% Kajmán szigetek 16% Európa 39% Egyesült Királyság 13% Luxemburg 7% Írország 5% Hollandia 4% Belgium 4% Németország 3% Svájc 3% Bermuda 4% (Forrás: Saját szerkesztés a MNB, Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2008 április 1 adatai alapján) 1 Letöltve:

106 A pénzügyi válság begyűrűződése az Európai Unióba Fenyő Márk A válság nem egyszerre és nem egyenlő mértékben sújtotta az országokat. Köszönhető ez az említett értékpapír tulajdonosi struktúrának is. A helyzet enyhítésére és kezelésére az államok különböző mértékű válságkezelő és gazdaságösztönző támogatásokat nyújtottak (1. táblázat). 1. táblázat A gazdasági válság kezelésére 2008 szeptember 1. és március 31. között nyújtott állami alapok Ország neve A GDP arányában (%) Összesen Ebből a fiskális ösztönzésre Összesen Összeg (milliárd dollár) Ebből a fiskális ösztönzésre Egyesült Királyság 51,6 4, Hollandia 39, Belgium 30, Németország 28 6, Izland Magyarország 6, USA 92,9 5, Világ 33,8 4, Forrás: UN/DESA: Monthly Briefing World Economic Situation and Prospects, április 2. 2 Belgium, Németország 3-4%-ban részesültek az értékpapírokból. Mindkét ország a GDPjének körülbelül 30%-át, a szintén 4%-kal rendelkező Hollandia már közel 40%-ot, míg Európában a legnagyobb mértékben részesülő Egyesült Királyság már az 50%-ot meghaladó állami alapot biztosított. Izland esetében ez az alap a GDP-nek több, mint 2,5-szerese. Magyarországon március 31-ig 6,2%-os, összesen 10 milliárd dollár összegű támogatás történt. Ez a nyugati országokhoz képest alacsonynak mondható, de mint említettem az igazi hatását csak később éreztük meg. Az ázsiai országok és Ausztrália esetében a GDP-hez viszonyított arány és az összeg is elmaradt az Európai Unió említett országaihoz képest. Kína 190 milliárd dolláros támogatása nagynak tűnhet a környező országokhoz képest, azonban ez a gazdasági erejének és 4521 milliárd dolláros GDP 3 -jének köszönhető. A kormányok bőkezűen bántak a segélycsomagokkal, nem kímélve az állam pénzét. Az államok adósságállománya a válság kirobbanása óta folyamatosan gyarapodik (2.ábra). Ez a folyamat mára már oda vezetett, hogy száz éve nem tapasztalt probléma ütötte fel a fejét: országok mennek csődbe. 2 Letöltve: Forrás: Letöltve :

107 Tudományos Mozaik 9. TPF 2. ábra A központi költségvetés adóssága (a GDP%-ban) Egyesült Királyság Belgium Írország Forrás: OECD adatok alapján saját szerkesztés 4 Németország Hollnadia Luxemburg USA Az eltérő gazdaságpolitikából és a különböző állami ösztönző csomagoktól függ az, hogy mekkora méreteket ölt az államadósság. A legnagyobb és legszembetűnőbb növekedés Írországban tapasztalgató, ahol 2007-ben körülbelül 1,4%-ról 2010-re közel 12,6%-ra emelkedett. Jelentős problémával néz szembe az Egyesült Királyság a maga 42,79%-os és Írország a 40,87%-os növekedéssel. Az Egyesült Államokban az előző országokhoz képest kevesebb, 25,57%-kal nőtt az államadósság, viszont ez a 2007-es bázisévhez viszonyítva 2010-re 1,7- szeresére növekedett. A legkiegyensúlyozottabb helyzetben Németország volt. A vizsgált időszakban 4,85%kal emelkedett az államadóssága. A bankszektor részesedése a válság okozta terhekből - A bankadó bevezetése A mindennapos bizonytalanság, a válság okozta terhek az államok számára újabb és újabb feladatokat adnak nap, mint nap. Az ABS és a többi értékpapírosított hitelek (MBS, CDS, CDO) kiötlői a befektetési bankok voltak. Így a válság bűnbakjának kikiáltott bankszektornak a bekövetkezett helyzet miatt ki kell vennie a részét a terhek viseléséből. A pénzügyi rendszer viszonylagos stabilitásának elérésekor egyrészt a bankmentésre felhasznált közpénzek visszaszerzésére, másrészt jövőbeli krízisek esetére költségvetési terhelést nem okozó bankmentő alapok létrehozása került előtérbe. Ennek a politikai népszerűségnek örvendő módszere a különböző típusú banki különadók bevezetése volt szeptemberében Pittsburg-ben a G20-as csúcs alkalmával az IMF felkérést kapott, hogy álljon elő a bankadók lehetséges alternatíváival júniusában két adótípust javasolt (A Fair and Substantial Contribution by the Financial Sector, ): 1. Financial Stability Contribution (FSC) 2. Financial Activities Tax (FAT) 4 Letöltve Dr. Kovács Levente: Tranzakciós, eredmény és mérleg alapú bankadók az Európai Unióban. In Negyed százados a magyar bankrendszer, Magyar Bankszövetség, Budapest p.7. 6 A Fair and Substantial Contribution by the Financial Sector. IMF Final Report for the G-20. (June 2010)

108 A pénzügyi válság begyűrűződése az Európai Unióba Fenyő Márk Az Európai Bizottság 2010 októberében háromféle adótípust javasolt megvitatásra: 1. a Financial Activities Tax (FAT-t, mely az IMF javaslata), 2. a Financial Transaction Tax (FTT, más néven Tobin-adó), 3. Mérlegfőösszeg alapján kivetett bankadót. A Bizottság 2011 júniusában a Tanács részére már csak az FTT bevezetését javasolta. Azonban nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a későbbiekben a többi adónem bevezetését is kezdeményezze. Terv szerint 2011 decemberéig dolgozták volna ki a végleges javaslatot úgy, hogy a bevezetésre 2014-ben kerüljön sor, azonban a véglegesítés elhalasztásra került. Az Európai Bankföderációnak több ellenvétése is akadt az FTT-vel, azaz a Tobin-adóval sezmben. Ezek között van az egységes bevezetésnek a problémája. Ugyanis az adónak csak akkor lehet pozitív hatása, ha globálisan vezetnék be. Továbbá, a bevezetés időzítése sem megfelelő, mert a bankok hitelnyújtási tevékenységét visszafogja, ezzel akadályozva a gazdaság helyreállítását. Az adók felhasználását az egyes országok különbözően látják (3.ábra). 3. ábra A pénzügyi szektor adóinak felhasználása Forrás: saját szerkesztés az Európai Bankföderáció 2010-es adatai alapján A legáltalánosabb nézet az, hogy a bevételeket a költségvetésbe forgatnák vissza. Olyan állam is akad, amely egy elkülönített pénzügyi alapba kívánja elkülöníteni egy esetleges krízishelyzet kezelésére. Továbbá akad aki mindkét megoldást elfogadhatónak találja. Összegzés A válság szűnni nem akaróan érezteti hatását. Az államok helyzete sokszínű a gazdasági szerkezet, az államadósság nagysága, a kiszolgáltatottságuk szerint. Az azonosság azonban az, hogy mindennapos problémákkal küzdenek. Alig akad olyan ország, amely egy kicsit is fellélegezhet a válság okozta szorítás alól. A növekvő eladósodottság során a hitelek hiánya vagy az esetleges felvételkor már nemcsak a hétköznapok embere, hanem az államoknak is jelentős falakba ütköznek. A válságadók bevezetésével és elért hatásukkal szemben számos aggály merül fel. Kétséges, hogy segítenek-e a gazdaság romló tendenciájának megfékezésében vagy elmélyítik azt

109 Tudományos Mozaik 9. TPF IRODALOMJEGYZÉK Dr. Kovács Levente: Tranzakciós, eredmény és mérleg alapú bankadók az Európai Unióban. In Negyed százados a magyar bankrendszer, Magyar Bankszövetség, Budapest A Fair and Substantial Contribution by the Financial Sector. IMF Final Report for the G-20. (2010. jún.). Financial Sector Tax. Brüsszel: EBF jelentés. (2011. okt.). MNB, Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2008 április Nagy EU tagállamok és a gazdasági válság, A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások, 9. kötet, Szerkesztette:Somai Miklós, Budapest 2009 UN/DESA: Monthly Briefing World Economic Situation and Prospects, április 2. ( a Világbank hivatalos honlapja) ( az OECD hivatalos honlapja) "A bemutatott kutató munka a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg"

110

111 Tudományos Mozaik 9. TPF A FILOZÓFIA HÁROMSZÖGE ÉS EURÓPA HÁROM GYÖKERE Dr. Frenyó Zoltán főiskolai tanár, kandidátus, Tomori Pál Főiskola A filozófia egyrészt érvényesnek tekintett tanrendszer, másrészt az emberi időben bontakozó és szűntelenül alakuló bölcsesség. Az alábbiakban szeretném bemutatni, végsősoron hogyan illeszkedik e két eltérő struktúra egymáshoz, másszóval a vázlat keretei közt megkísérlem egyesíteni a filozófia rendszerét és történetét, e két, a filozófia egészéhez képest szükségképpen részleges területet. Az egyesítésen keresztül pedig ki fog derülni, hogy a systematika és a historika megvalósult egysége nem más, mint Európa szelleme, annak szerkezetével és történetével. A következőkben ezért szemügyre vesszük a filozófia háromszögét, ezután meghatározzuk az európai szellem három gyökerét. Remélhetőleg belátható lesz, hogy az egyesítés révén a filozófia nem egy alapvető dilemmája feloldható és néhány korproblémánk megfelelő helyére tehető. Kulcsszavak: abszolútum, világ, ember, antikvitás, kereszténység, modernitás, tudomány, gazdaság. A filozófia egyrészt érvényesnek tekintett tanrendszer, másrészt az emberi időben bontakozó és szűntelenül alakuló bölcsesség. Az alábbiakban szeretném bemutatni, végsősoron hogyan illeszkedik e két eltérő struktúra egymáshoz, másszóval a vázlat keretei közt megkísérlem egyesíteni a filozófia rendszerét és történetét, e két, a filozófia egészéhez képest szükségképpen részleges területet. Az egyesítésen keresztül pedig ki fog derülni, hogy a systematika és a historika megvalósult egysége nem más, mint Európa szelleme, annak szerkezetével és történetével. A következőkben ezért szemügyre vesszük a filozófia háromszögét, ezután meghatározzuk az európai szellem három gyökerét. Remélhetőleg belátható lesz, hogy az egyesítés révén a filozófia nem egy alapvető dilemmája feloldható és megfelelő helyére tehető. A filozófia háromszögének feltárásánál a mindenség egy-mivoltából indulunk ki. Rögtön megjegyezzük: itt természetesen egy meghatározott fogalmat használunk, illetve feltételezünk. Igaz ugyan, hogy az indiai és a kínai filozófia egyes irányzatai ennek nem felelnek meg, de az alapozásnál ez mégsem zavaró, mert az európai filozófia is eljut ennek reflexiójához. Anaximandrosz arkhéja az apeiron, a határ nélküli, a meghatározhatatlan. A buddhizmus szerint nincs egy, és nincs állandó lét; Nágárzsuna szerint léten és nemléten túl az üresség az egyetlen elv. Viszont meg kell fontolnunk az egy ősi elvét a preszókratikusoknál, mindenekelőtt az eleatáknál, valamint a brahmanizmusban, később a plótinoszi újplatonizmusban. Ha túljutunk a kezdeti egy mibenlétének, létmódjának és fogalmiságának problémáján, s ha ezt az eredendő egyet kibontjuk, illetve az egységet elemei és dimenziói felől tekintjük, már meghatározott módon három irányt pillanthatunk meg: az Abszolútum, a Világ és az Ember területeit, amelyek együttesen le is fedik a filozófia kérdésköreit. Ezt egy háromszög segítségével, az alábbi sémával szemléltethetjük:

112 A filozófia háromszöge és Európa három gyökere Dr. Frenyó Zoltán Abszolútum=Alap=Isten theocentrizmus középkor Világ kozmocentrizmus ókor Ember anthropocentrizmus újkor Az Abszolútum-Világ-Ember alkotta alapvető háromszöget a rövidség kedvéért az alábbiakban AVE-háromszögnek fogjuk nevezni. Ebben rangban és realitásban az első az Abszolútum (Feltétlen), amely létesíti és fenntartja a Világot és az Embert. Alapnak is nevezhetjük, a vallás és a teológia pedig Istennek nevezi. A gondolkodás időbeli kibontakozását tekintve pedig némi leegyszerűsítéssel szólva és elővételezve a későbbieket - az ember először (az ókorban) leginkább a Világra, később (a középkorban) az Istenre, majd (az újkorban) az Emberre irányította figyelmét. A Világ fogalma az örök kozmosz görög képzetét és a semmiből teremtés keresztény elvét tartalmazza, az Ember pedig a véges-végtelen, valamint a test-lélek-szellem egységeként, illetve modern tudományával áll előttünk. Isten és a Világ viszonya a lét és létezés viszonya, a részesedés elve. Itt mind az immanens, mind a transzcendens szemlélet megjelenik. A Világ és az Ember viszonya először a makrokozmosz és a mikrokozmosz viszonya, később kettősség: teremtésként érték, de mint mundus a szembenálló és fékező világ képzete, végül pedig meghódítandó terület. Isten és az Ember viszonya a képmás, az istenképiség tanítása. Isten egyszerre tremendum és fascinans, rettegett és elbűvölő. Az ember önmagát és az önmagán kívüli világot gondolja el és ismeri meg: ez a szubjektum és az objektum viszonya. A filozófiában ezeknek a területeknek megfelelően alakultak ki a filozófia egyes ágazatai (diszciplínái). Arisztotelész megkülönböztetett elméleti (metafizika és fizika), valamint gyakorlati (etika, politika, gazdaságtan) filozófiai tudományokat, a logikát pedig a gondolkodás egyetemes módszerének és tudományának tekintette. A hellenizmus sztoikus filozófiája dolgozta ki a filozófia három részének eszméjét. Ezek: a fizika (természetfilozófia), a logika (az egyetemes elvek tana) és az etika (erkölcstan). A későbbi filozófiai rendszerekben még számos egyéb felosztás született. Christian Wolff tudomány-rendszerében a bevezetés a logika, a tudományok pedig elméleti és gyakorlati részre oszlanak. Az elméleti rész két ága az általános metafizika (ontológia, lételmélet) és a speciális metafizika, amelynek három része van: az Istennel foglalkozó természetes teológia, a világgal foglalkozó kozmológia és az emberi lélekkel foglalkozó pszichológia. A gyakorlati rész ágazatai pedig az etika, a politika és a gazdaságtan. Mint látszik, Wolff rendszerében külön figyelemre méltó, hogy a speciális metafizika éppenséggel a filozófia háromszögének kérdéseire oszlik. 1 A rend kedvéért hozzátesszük, hogy a filozófia a fentiek értelmében azokat a tanokat jelenti, amelyeket az ember a végső elvvel, a világgal (természettel), magával és embertársaival kapcsolatban ismer fel és alakít ki. A filozófia legfontosabb ágazatai eszerint bontakoznak ki: metafizika avagy ontológia, logika, természetfilozófia, ismeretelmélet, filozófiai antropológia, etika, esztétika, társadalomfilozófia (politológia, államtan, jogfilozófia, történetfilozófia) s az emberformálás eszközeiként a pedagógia és a rétorika. Platón nyomdokain, a legfőbb 1 Christian Wolff: Vernünftige Gedanken von Gott, der Welt und der Seele des Menschen, auch allen Dingen überhaupt (1719)

113 Tudományos Mozaik 9. TPF idea, az igazi realitás átfogó eszméje alapján beszélünk az Egy, az Igaz, a Jó és a Szép elvéről, a lét, a logikum, az etikum és az esztétikum tartalmairól. Ezen a ponton fel kell vetnünk a kérdést, vajon szerepel-e, s ha igen, miként szerepel az AVEháromszög a filozófiai gondolkodás múltjában, illetve felvetettek-e ehhez hasonló koncepciókat a filozófiai hagyományban. Minthogy az AVE-háromszög merőben objektív helyzetet ragad meg, a gondolkodás történetében ennek nyilván többszörösen megtalálható a leképeződése. Teljesen stabil és kiegyensúlyozott kifejtését azonban úgy vélem nem, illetve alig találjuk a filozófusok elméleteiben. Lássuk a támpontokat, gondolati előzményeket, rendszereket és adalékokat! Első helyre kívánkozik Platón filozófiája. Le kell szögeznünk, hogy a platóni ideaelméletet két világ-elméletnek kell tekintenünk, ahogyan az megmutatkozik például Platón vonalhasonlatában. Arno Anzenbacher ugyanakkor méltán tesz említést az általa ábrázolt úgynevezett platóni háromszögről, amely az Abszolútum, az Én és a Lét közötti viszonyokat láttatja. Eszerint a Lét és az Abszolútum viszonya a methexis, az Én és az Abszolútum viszonya az anamnézis, az Én és a Lét viszonya a tapasztalat. Anzenbacher azonban a megismerés lehetőségét magyarázza a háromszöggel, amelynek tartalma tehát transzcendentális és ismeretelméleti. Az AVE-háromszög tartalma azonban objektív és metafizikai, ezért az úgynevezett platóni háromszög nem az AVE-háromszög esete. 2 Plótinosz rendszere 3 az Egytől a Szellemen és a Lelken át az Anyagig többé-kevésbé magában rejti ugyan az AVE-háromszög mozzanatait, nem hármas azonban a tagozódása, továbbá nem kölcsönös viszonyokat tartalmaz, hanem alászállást és felemelkedést egymáson keresztül. Ezért Plótinosz filozófiája sem az AVE-háromszög esete. A kérdést érdemben tárgyalja Szent Ágoston, aki a filozófia három részre osztásának platóni és sztoikus elvéről így ír: A filozófusok a bölcseletet három részből állónak akarták tartani; vagy inkább megfigyelhették azt, hogy három részből áll, hiszen nem őrajtuk múlt, hogy ez így van, ők csupán rájöttek erre. Egyik részét fizikának, a másikat logikának, a harmadikat etikának nevezik, amelyek sok munkában gyakran a philosophia naturalis, rationalis, moralis latin névvel szerepelnek. (...) Ebből azonban nem az következik, hogy e hármas felosztásnál az isteni háromságra gondoltak. Ellenben azt állították, hogy ezt a felosztást először Plato találta ki, és ajánlotta, aki szerint a természetnek nincs más alkotója, sem az értelemnek más adományozója, sem a helyes és boldog életet nyújtó szeretetnek más ébresztője, mint az Isten. Ámbár valóban különböző személyek különböző dolgokat gondolnak a dolgok természetéről, az igazság kutatásának módjáról és a jó céljáról, amelyre minden cselekedetünket irányítanunk kell, mégis az egész gondolatvilágunk e három nagy és egyetemes kérdés körül forog. 4 Figyelemreméltó Bonaventura misztikája, amelyben a felemelkedés 1. a természeten (mint vestigia Dei), 2. a lelken (mint imago Dei) át vezet 3. az isteni lényegig. Ebben a sémában feltűnik a világ-ember-isten hármassága, de ez a szemlélet ismét nem hármas viszonyrendszert képez, hanem kifejezetten egyirányú felemelkedést. A mű nem ontológia, hanem misztika. 5 Áttekintésünkben ki kell emelnünk Nicolaus Cusanus alakját. Korának, a XV. századnak különlegesen mély filozófusa Cusanus. Fő műve, amely A tudós tudatlanságról címet viseli, három részében éppenséggel az Abszolútummal (=Isten), a Világgal és az Emberrel foglalkozik. 6 Cusanus kifejti, hogy Világból nyert fogalmaink pontos ismeretet nem tudnak adni az Abszolútumról, amelyben e fogalmak érvényüket veszítik, s az ellentétek egybeesnek egy- 2 A. Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Herder, Budapest, old. Einführung in die Philosophie. Verlegergemeinschaft Neues Schulbuch, Verlag Niederösterreichisches Pressehaus, St. Pölten Wien, Herder, Salzburger Druckerei, o. 3 Plótinosz: Az Egyről, a szellemről és a lélekről. Európa, Budapest, Augustinus: De civitate Dei, XI. 25. Szent Ágoston. Isten városáról. Kairosz, Budapest, III. köt (Kiemelés: F. Z.); Ld. még: De civitate Dei, VIII Bonaventura: Itinerarium mentis in Deum. Misztikus művei. Szent István Társulat, Budapest, Nikolaus Cusanus: A tudós tudatlanság. Paulus Hungarus Kairosz, Budapest,

114 A filozófia háromszöge és Európa három gyökere Dr. Frenyó Zoltán mással (coincidentia oppositorum). Az Abszolútumhoz képest a Világ mint korlátozott egység és nagyság áll fönn. Az Ember kitüntetett pont, önálló tényező, aki az Abszolútumhoz és a Világhoz egyaránt kötődik. Mindazonáltal Cusanus munkájának ebben a részében nem ad kidolgozott antropológiát, hanem a hangsúlyt Jézus Krisztus alakjára helyezi, aki mint az Abszolutumot az Emberrel összekötő istenember jelenik meg és ad teljességet a maga személyén és egyházán keresztül. Cusanus korszakok határán áll, paradigmaváltások mentén alkot. Ismeri az antikvitást, gondolati hagyománya a keresztény ókor és középkor, a patrisztika és a skolasztika, szemléletét ugyanakkor a reneszánsz kutató szelleme, a modern kor mentalitása is jellemzi. Istenre, a világra és az emberre egyaránt nyitott világnézete így lehetővé tette, hogy művében kölcsönös összefüggéseiben ragadja meg az Abszolútum, a Világ és az Ember elveit. Miként fentebb jeleztük, Christian Wolff filozófia-felosztása, benne a teológiára, kozmológiára és pszichológiára oszló speciális metafizika-fogalma igen közel áll az AVEháromszöghöz, de ez inkább elágazásként, mintsem nyugvó és ismét kölcsönös hármasságként jelentkezik. Természetesen számításba kell venni Hegel filozófiáját. Leginkább az Enciklopédiában 7 kibontakozó rendszere a Logika, a Természetfilozófia és az ember világát feltérképező A szellem filozófiája című három kötetére oszlik, s ezeken keresztül kíséri végig a Szellem útját magánvalóságától magáértvalóságáig. A három kötet tematikai szempontból valamelyest párhuzamba állítható az AVE-háromszöggel, fontosabb azonban ennél az, hogy a hegeli filozófia idealizmus, amelyben az abszolútum helyét a szellem foglalja el, a Logikában foglalt pánlogizmus azonban teljességgel ellentmond az abszolútum fogalmának. Tovább gyengíti a megfeleltetést az, hogy az AVE-háromszög állandó hármas kölcsönviszonya helyett a hegeli hármas tagozódás a tézis-antitézis-szintézis és a megszüntetve megőrzés menetében a szellem fenomenológiájában annak evolúcióját, egyirányú kifejlődését jelenti. A hegeli rendszer tehát végeredményben nem felel meg az AVE-háromszögnek. Fel kell vetnünk, vajon milyen viszonyban van az AVE-háromszöggel Karl Popper három világ-elmélete. A Popper által tételezett három világ: 1. A fizikai világ, 2. A mentális tapasztalatok világa, 3. Az elme termékei, az emberi elméletek. Világosan látni kell, hogy ez a három világ-elmélet nem metafizikai, nem filozófia-rendszertani, nem heurisztikus séma, hanem olyan konstrukció, amely a pszichofizikai probléma megoldására született és csak a természet-ember viszonylatában mozog. Maga Popper hangsúlyozza, hogy az általa tételezett harmadik világ az ember alkotása. Eszerint ennek semmi köze az abszolútum elvéhez. Mivel Popper a test-elme kettősségében gondolkodik, azok a korábbi filozófusok, akiknek hasonló elméleteire utal, nem relevánsak az AVE-háromszög szempontjából. Sőt, azt kell mondanunk, javarészt Popper saját harmadik világ-elméletének előtörténeteként sem jöhetnének számításba. (A hivatkozott gondolkodók: Hésziodosz, Hérakleitosz, Xenophanész, Parmenidész, Platón, Arisztotelész, a sztoikusok, Plótinosz, Leibniz, Bolzano, Frege, Husserl. Érdekes módon a sorból a teljes keresztény filozófiai tradíció hiányzik.) Összegezve egyértelműen kijelenthetjük, hogy Popper három világ-elmélete nem felel meg az AVE-háromszög tartalmának. 8 A filozófia története ezeken kívül még a legkülönbözőbb hármas tagozódásokat mutatja föl, amelyek nem kielégítően, vagy egyáltalán nem illeszkednek az AVE-háromszöghöz. A sztoikusok már említett logika-fizika-etika hármassága szerinti filozófia-felosztása valós osztályozás, de szempontunk szerint nem kielégítő, mert az abszolútum a fizikába olvad, az emberi tényező pedig két területet foglal le, a logikum ugyanis alapvetően nem az abszolútumra 7 G. W. F. Hegel: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai, I-III. Akadémiai Kiadó, Budapest, Karl Popper: Test és elme. (Knowledge and the Body-Mind Problem.) Typotex, Bp skk. old

115 Tudományos Mozaik 9. TPF irányul. Egy másik példa és más típusú felfogás Pierre Teilhard de Chardin rendszere, 9 ahol az evolúció az Anyag Élet Gondolat három szakaszában bontakozik ki, hogy végül a teremtés a misztikus Ómega-pontban egyesüljön Istennel. Ez a szemlélet azonban tiszta evolúció, egyenes vonalú fejlődés és nem metafizika. Nem részletezhetjük Fiorei Joachim, Vico, Comte, Kierkegaard hármasságokat felmutató rendszereit, amelyek mind más és más értelmet képviselnek, de annyi közös bennük, hogy az emberi előrehaladásra vonatkoznak. Megemlítjük azonban Aquinói Szent Tamás Summa Theologica című, három részre tagolódó művét. Igaz ugyan, hogy e három rész, bármilyen átfogó is (I. Isten és teremtése; I- II. ember; II-II. etika; III. krisztológia, szentségtan), nem adja ki az AVE-háromszög egész problematikáját a maga, természetfilozófiát háttérben hagyó theocentrikus világnézete szellemében, a mű mégis fontos mostani szempontunk szerint, mert Tamás a lét teljes fogalmát az abszolútumba vezeti. 10 Miután megvilágítottuk a filozófia háromszögének tartalmát (és részleges előfordulásait), most lássuk, hogyan kapcsolódik e szisztematikus tárgy az emberi szellem történeti kifejlődéséhez, Európa három gyökeréhez! Itt nem a forrás szót használom, mert az folyamatos éltetést jelentene. Nem a pillér szót használom, mert az statikus fenntartást jelentene. A gyökér szó az alkalmas kifejezés, mert ez eredetet, bennerejlést, táplálást, működtetést és megtartást jelent. Európa szelleméről az utóbbi évszázadban vég nélkül zajlik az eszmecsere és az éles vita. Ez nem véletlen, mert egyrészt a szűntelen önmeghatározás Európa lényegéhez tartozik, másrészt pedig objektív történeti fejlemények miatt az európai létezés valóban a korábbiaknál mélyebb válságba került. A XX. században ezért jellegzetes krizeológiai, kultúrfilozófiai számvetések születtek Európa mibenlétéről és sorsáról. Anélkül, hogy most elidőzhetnék a téma részletes taglalásánál, sok más jellegzetes, korhoz, ideológiához, világnézethez és érdekhez kötött véleménnyel szemben szeretném leszögezni, hogy meggyőződésem szerint Európa szelleme végeredményben három gyökérből tevődik össze. Ezek: 1. Az antikvitás kultúrája, 2. A kereszténység szelleme, 3. A modern kor nemzeteinek szellemisége és tudománya. Európának, ennek a végtelen telosznak 11 a jelképe földrészünk névadójának tűnékeny alakja. Európé mítosza fontos tanulságokat tartalmaz: Ázsiából származik, nyomában megjelenik fiain, az Alvilág bíráin keresztül az igazság, az őt kereső bátyja által hozott íráson keresztül pedig a kultúra, amelyet a görögök birtokba vesznek. Személyében egyesíti a világmindenséget, az eget, a földet és az alvilágot, ugyanakkor a mítoszban alakja homályos és el is tűnik, s róla szólva szemmelláthatóan Hérodotosz is nehezen tudja értelmezni szerepét. 12 A homály sem akkor, sem később nem tekinthető véletlennek. A görögök korában annak az átmenetnek az élményéről és szimbolikus megjelenítéséről van szó, amelynek során a közelkeleti nagy kultúrák perifériáján felnő a görög kultúra. A későbbiek során pedig az elnevezés azért maradhatott érvényben, azért hordozhatott jelentést, mert Európa kibontakozása és gazdagodása nagyon hasonló átmenetek során, kultúrák találkozása, kiteljesedése, súlypontjaik folyamatos eltolódása, majd termékeny feszültséget tartva nagyobb egységbe olvadása révén ment végbe. Athén, Róma, Bizánc, Aachen, majd a Német-Római Birodalom, Közép- 9 Pierre Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség. Gondolat, Budapest, A Summa Theologica beosztásával kapcsolatban ld.: Jean-Pierre Torrell: Aquinói Szent Tamás élete és műve. Osiris, Budapest, ; - Érdekességképpen itt említjük meg, hogy a csillaghegyi Jézus Szíve Plébánia címmel műküdteti honlapját. Szintén figyelmet érdemel, hogy Köntös László pápai református lelkész Isten világ ember, avagy miről szól a Biblia? címmel közölte egy írását, amelyben kijelenti: Azt feltételezem: a Biblia alapvető üzenete az Isten-ember-világ problematikáról ma is racionálisan fenntartható feltételezés. Harangszó, márc Edmund Husserl: Az európai emberiség válsága és a filozófia. Válogatott tanulmáyok. Gondolat, Budapest, Hérodotosz, IV

116 A filozófia háromszöge és Európa három gyökere Dr. Frenyó Zoltán Európa, Hispánia, London jelzik e folyamatot, amelynek végén az Újvilág, illetve a Kelet már külső vonatkoztatási pontot jelent, s így ebben a roppant folyamatban Európa a maga nagy állomásaival mintegy a középen áll. 13 A klasszikus görög civilizáció már maga is egy minden ízében tagolt, sokszínűségében, összetettségében egységes világot jelent. Az antikvitás a görög és a római kultúra kettősségét alkotja. A kereszténység két eredendő forrása az általa értelmezett ószövetségi üzenet és a hellén világ kultúrája. A kereszténység két nagy területe a görög és a latin/római egyház. A kereszténység két nagy alkotó kora a patrisztika és a skolasztika. A középkori keresztény civilizáció újkorba növésével átalakul Európa struktúrája. Az antik és a keresztény alapokat egyrészt a nemzetek sokszínűsége egészíti ki, másrészt az elvilágiasodott és individualista szemlélet gyengíti meg. Ezek között a keretek között a modern kor addig nem látott értékeket mutat fel, de születési körülményei miatt a korábbiak megtagadásának elvétől nehezen tud szabadulni. Az európai kultúra különleges összetettségére, belső egyensúlyára és széles mozgásterére mutat rá, hogy a lét és az emberi lét megragadásában számtalan, s a legkülönbözőbb jellegű fogalmi kettősségeket dolgoz ki és tart fönn. Ilyen, egymást kiegészítő elemeket jelentenek a következők: racionalizmus és irracionalizmus, hit és tudás, ész és szív, igazság és élet, szó és írás, szabadság és szükségszerűség/kegyelem, individualizmus és kollektivizmus, platonizmus és arisztotelianizmus, vita activa és vita contemplativa, világi és lelki hatalom, evilág és túlvilág, optimizmus és pesszimizmus. Az európai szellem effajta tényezők működtetésével és öszszetartásával éli életét a történelemben, s ez olyan tagoltságot jelent, amely páratlan helyet biztosít neki a civilizációk sorában. A filozófia háromszögének és a filozófia történetének összevetésében elismerés illeti Halasy- Nagy Józsefet, aki A filozófia nagy rendszerei című, 1929-ben írt rövid munkájában megkülönböztette egymástól a kozmocentrikus, a theocentrikus és az egocentrikus rendszereket, s ezeket megfeleltette az ókor, a középkor és az újkor filozófiai korszakainak. A szerző tudatosan megállapítja: Ahogy a világegész egyetlen nagy összefüggő rendszer, épp úgy a róla szóló tudás is ilyen tudásrendszerben tárul föl előttünk. (...) Arra a történelmi tényre támaszkodva, hogy a filozófia fejlődése néhány metafizikai alapfelfogásra, s ennek megfelelően néhány rendszertípusra sűrűsödik, amik szinte állandóan ismétlődnek a gondolkodás történetében, megkíséreljük, hogy a történeti fejlődés sokrétűségéből kiemeljük azokat a filozófiai rendszereket, amelyek az emberiség világmagyarázatának a főállomásait jelzik. (...) Úgy látjuk, hogy a világmagyarázó ész három nagy perióduson, mondhatnánk: három nagy és különböző jellegű országon át jutott el mai állapotába, s ezeket 1. kosmocentrikus, 2. theocentrikus és 3. egocentrikus korszakoknak nevezzük. 14 Bár elképzelésével Halasy-Nagy József maradandót alkotott, úgy látszik, sémáját máig nem aknázták ki kellőképpen. Most pedig pillantsunk rá az egyes korszakokra! A megfeleltetés természetesen nem azt jelenti, mintha egy korszak az AVE-háromszög másik két pontjának témájával ne foglalkoznék. A megfeleltetés részben mennyiségi, részben minőségi eltérést jelent. Eszerint egyrészt egy kort a neki megfeleltetett témakör dominálja, másrészt a másik két téma csak az előbbi fényében, függvényében nyer értelmet, tartalmuk az előbbi által határoztatik meg. Már többször szerepelt, hogy a klasszikus antikvitást a kozmocentrikus világnézet jellemzi. Legkorábban Hérakleitosz kijelenti: Mint találomra odaöntött dolgok halmaza, legszebb a kozmosz. 15 Hasonló szellemet képvisel Püthagorasz, voltaképpen az egész preszókratika, Platón Timaiosza, Arisztotelész Fizikája és a hellenizmusnak ha nem is minden, de meghatározóan sok áramlata. 13 Vö.: Frenyó Zoltán: A keresztény Európa eszméje. In: Uő.: Kereszténység és filozófia. Kairosz, Budapest, Nagy József: A filozófia nagy rendszerei. Magyar Szemle Társaság, Budapest, ; Hérakleitosz: B fragmentum

117 Tudományos Mozaik 9. TPF Apuleius a világ fogalmát így írja le: A világ a maga egészében ég és föld, valamint azon dolgok társulásából áll, amelyek természettől fogva mindkettőből részt kapnak; vagy másként: a világ nem más, mint isteni adományból felékesített rend, amelyre az istenek oltalma felügyel. Mert mi lehetne kiválóbb a világnál? Gondolj bármely tetszőleges formára, és zengd dicséretét: mindenképp a világ valamely részét fogod dicsérni; csodálj arányosságot, rendet, alakot, amilyet csak akarsz: ezt, miként bármi mást is, ami van, megint csak a világ fényében fogod dicséretre méltónak találni. Mert hát, kérdem én, tekinthetnénk-e bármit is ékesnek és rendezettnek, ha a szóban forgó dolgot nem a világot mintaképül véve alkotja meg az ész? 16 Az antikvitás természetesen beszél az istenekről, értekezik a kozmosz és az istenek viszonyáról. 17 Az istenek azonban a világ elrendezőjeként kapnak tiszteletet. Mindenhatóságukban is ügyes, alakító mesteremberek. Az antik gondolkodást a politeizmus, antropomorfizmus és a monista filozófiai istentan, a mítosz és a logosz állandó tisztázatlansága jellemzi. Az abszolútum világos és egyöntetű fogalma nincs jelen a görög-római gondolkodásban. Az istenség és a világ viszonya inkább immanes, mint transzcendens. S voltaképpen tisztázatlan az istenség és az ember viszonya is; az istenség nem annyira fascinans, elbűvölő, továbbmenve: szeretendő lény, mint inkább tremendum, rettegett végzet. 18 Az antikvitás bőségesen kínálja az ember nagyságát megéneklő alkotásait. Bármennyire csodálatos is azonban az ember, miként Szophoklész hirdeti, 19 mégis végeredményben mikrokozmosz a makrokozmoszban; a természet része, s ha jót akar, betagolódik a természetbe és alávet magát a világ rendjének. A természet szerint kell élni, hangoztatja intelmeiben az antik ember. 20 Nos, amiben minden sztoikus egyetért, lekötelezett híve vagyok a természetnek, tőle el nem tévelyedni s az ő törvénye szerint és példájára rendezni be életünket a bölcsességgel egyenlő. Boldog tehát az az élet, mely összhangban áll saját természetével. 21 figyelmeztet Seneca. Vagy ismét az ő tömör kifejezésével: Aki akarja, azt vezeti a sors, aki nem akarja, azt vonszolja. 22 Nem szorul bizonyításra, hogy a kereszténység egésze, mind patrisztikus, mind skolasztikus alkotásaival, kat exokhén theocentrizmust képvisel, s minden műve az abszolútum jegyében fogant. A keresztény ember visszavonja magát a világból és bensővé teszi saját világát. Istent és a lelket vágyom megismerni, semmi többet írja Szent Ágoston. 23 Szintén Szent Ágoston szögezi le: Krisztus az alap (fundamentum) Apuleius: A világról. Magyar Könyvklub, Budapest, fej old.; 22. fej old. 17 A maga nemében remekmű: Sallustius: Az istenekről és a kozmoszról. In: Lautner Péter (szerk.): Pogány teológia, I. Kairosz, Budapest, ; Ld. még: Bugár M. István (szerk.): Kozmikus teológia. Források a görög filozófia istentanához a kezdetektől a kereszténység színrelépéséig. Kairosz, Budapest, A két kifejezés tudvalevőleg Rudolf Otto két klasszikus fogalma, amellyel a numinózust jellemzi. Rudolf Otto: A szent (1917). Osiris, Budapest, Szophoklész: Antigoné, sor. Összes drámái. Franklin, Budapest, o.: Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb. Ford.: Trencsényi-Waldapfel Imre. Az eredetiben: Polla te deina, kouden anthropou deinoteron pelei. Figyelemreméltó, hogy az itt használt, s valóban az ember nagyságának kifejezésére szolgáló deinosz nemcsak a bámulatos, rendkívüli, hatalmas, ügyes, különös, hanem ugyanígy a félelmetes, rettenetes, megdöbbentő, ijesztő, szörnyű, siralmas jelentéssel is bír. A szöveg további értelmezéséhez ld.: Szabó Árpád: Szophoklész tragédiái. Gondolat, Budapest, o. 20 Natura duce errari nullo pacto potest. Ha a természet a vezetőnk, semmiképpen sem tévedhetünk. Cicero: De legibus, I. 20.; Nunquam aliud natura, aliud sapientia dicit. Sosem tanácsol mást a természet és mást a bölcsesség. Iuvenalis: Satirae XIV. 321.; Reluctante natura irritus labor est. Mikor a természet ellenszegül, hiábavaló a fáradozás. Seneca: De tranquillitate animi, VI Beata est vita conveniens naturae suae. Seneca: De beata vita, Seneca Prózai Művei, II. köt. Szenzár, Budapest, Ducunt volentem fata nolentem trahunt. Seneca: 107. levél. 23 Deum et animam scire cupio. Nihilne plus? Nihil omnino. Szent Ágoston: Soliloquia, I Augustinus: De civitate Dei, XXI. 26. Szent Ágoston: Isten városáról. IV. köt. Kairosz, Budapest,

118 A filozófia háromszöge és Európa három gyökere Dr. Frenyó Zoltán A természet dicsérete gazdagon kibontakozik a keresztény irodalomban, a természet azonban nem pusztán önmagában, hanem mint Isten bölcs, célszerű és szép teremtése érdemel csodálatot. Az ember kitüntetett teremtmény ugyan, de ismét nem önmagában áll, hanem képmásként (imago Dei) Istenre irányul. Az ember capax Dei, képes Istenre, a transzcendenciára nyitott lény. Martin Heidegger Az alap lényegéről című tanulmányában rámutat arra a mélyreható változásra, amelyen a világ fogalma az antikvitás után a kereszténységben végbement. Már a görög filozófiában megjelenik a kozmosz és az eón megkülönböztetése. Nem véletlen azonban írja Heidegger -, hogy azzal az új ontikus egzisztenciamegértéssel, mely a kereszténységben tört elő, kiéleződött és világosabbá is vált az összefüggés a kozmosz és az emberi jelenvalólét, illetve ezzel együtt az általában vett világfogalom között. Olyan eredendően tapasztaltatik meg ez a viszony, hogy a kozmosz immár közvetlenül az emberi egzisztencia egy meghatározott alapvető módjának a megjelelöléseként vált használatossá. 25 A páli eszmevilágra utalva állapítja meg Heidegger: A kozmosz nem más, mint az emberi lét, éspedig az Istentől elfordult lelkület hogyanjában. 26 Az alapvetést a János evangéliuma adja meg, Heidegger szavaival: A világ az emberi jelenvalólét Istentől eltávolodott alapalakzatát jelöli, magát az emberi lét jellegét. 27 A János-evangélum Prológusának alapszövege szerint: Az Ige volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. 28 Heidegger szerint ez a világfogalom hozzájárult a nyugati szellemtörténet meghatározásához. 29 Heidegger a keresztény gondolkodás két meghatározó alakját, Szent Ágostont és Aquinói Szent Tamást idézi és értelmezi. Szent Ágoston a János-evangéliumhoz írott kommentárjában ezt mondja: Mit tesz az, hogy a világ általa lett? Az eget, a földet, a tengert nevezzük világnak és mindent, ami bennük van, világnak nevezzük. Ismét más megjelöléssel, a világ kedvelőit nevezzük világnak. A világ általa lett, de a világ nem ismerte fel. Vajon az egek nem ismerték fel Teremtőjüket, vagy az angyalok nem ismerték fel Teremtőjüket, vagy nem ismerték fel Teremtőjüket a csillagok, akit megvallottak a démonok? Minden mindenfelől tanúskodott róla. De kik nem ismerték fel? Akiket a világ szeretete miatt nevezünk világnak. Ahol szeret a szívünk, ott lakunk. A szeretet alapján érdemelték ki, hogy megnevezzük, kik hol laktak. Amint mondjuk, ez rossz ház, vagy ez jó ház. Abban, amelyet rossznak mondunk, nem a falakat vádoljuk, abban, amelyet jónak mondunk, nem a falakat dícsérjük, hanem a rossz házban lakók rosszak, a jó házban a lakók jók. Így van a világgal is, vannak, akik a világ szeretetében élnek. Kik ők? Akik a világot kedvelik, ők szívük szerint a világban laknak. Mert akik nem szeretik a világot, test szerint a világban forognak, de szívükben az égben laknak. 30 Heidegger rámutat, hogy Szent Ágoston a mundus fogalmának két értelmét különbözteti meg egymástól: a világ egyrészt a teremtett lét, másrészt az a világ, amelyre a szív irányul, s amely miatt Isten felismerése lehetetlenné válik. Ugyanezt tapasztaljuk Aquinó Szent Tamásnál, aki a mundus-t egyszer az universum (mindenség), máskor a saeculum (világi érzület) értelmében használja. S Aquinói Szent Tamás is kijelenti. Kétféleképpen lehet valaki a világban: egyfelől a testi jelenlét által, másfelől pedig a lélek affektusa szerint Martin Heidegger: Az alap lényegéről. In: Uő.: Útjelzők. Osiris, Budapest, Heidegger, uo. 27 Heidegger, i.m Jn 1, Heidegger, i.m Augustinus: Tractatus in Ioannis evangelium, II. 11. Szent Ágoston. Beszédek Szent János evangéliumáról. Jel, Budapest, I. köt Aquinói Szent Tamás: Summa Theologica, p. II a II ae q a. 2. ad 3.; Vö.: Heidegger, i.m

119 Tudományos Mozaik 9. TPF Az újkorban átértelmeződik mind az abszolútum, mind az ember, mind a világ/természet fogalma. Az újkor anthropocentrikus fordulata nyomán az ember magát helyezi világképének, érdeklődésének középpontjába. Az újkori ember előhangja Giovanni Pico della Mirandola klasszikus szózata az ember méltóságáról: Eltökélte tehát a legtökéletesebb mester, hogy az a lény, akinek semmi sajátságosat nem adhatott, ami egyedül az övé lett volna, együtt bírja mindazt, ami külön-külön lett sajátja az egyes teremtményeknek. Így hát az ember megkülönböztető jegyek nélküli teremtményként fogant meg benne, majd őt a világ közepébe helyezve így szólt hozzá: Sem biztos helyet, sem sajátos arcot, sem pedig semmiféle, csak téged illető szerepkört nem adtunk neked, Ádám, hogy amely helyet, amely szerepkört óhajtasz, azt birtokold kívánságodnak megfelelően. A többi teremtmény a maga meghatározott természete folytán az általunk előírt törvények közé kényszerül, örökre meghatározva. Téged nem fékez semmi kényszer, téged szabad akaratodra bízlak, az fogja természetedet megformálni. A mindenség közepébe helyeztelek, nézz körül, hogy mi a leginkább kedved szerint való a világban. Nem alkottunk sem éginek, sem földinek, sem halandónak, sem halhatatlannak, hogy önmagadat, amilyennek csak akarod, döntésed és rangod értelmében magad alakítsd ki, s mint a fazekas, abba a formába gyúrd át, amelyik inkább tetszik. Lelked végzéséből lesüllyedhetsz az alacsony, állati világba, és újjászülethetsz a felsőbb, isteni világba. Legnagyobb bőkezősége az Atyaistennek, csodálatra méltó boldogság az embernek. Megadatott neki, hogy az legyen neki, amit kíván, s hogy azzá legyen, amivé akar. 32 Anthropocentrikus szemléletének kialakulásával egyidőben azonban az újkori ember tudatára ébred annak, hogy kikerült a világegyetem középpontjából. Ez az ember és a természet viszonyának átértelmezését vonja maga után. Az újkori embert ezért a dinamizmus, de abszolútum nélkül egyben a nyugtalanság is jellemzi, aki nagyságát és kicsinységét, hatalmát és törékenységét egyaránt érzékeli. Jól tükrözik ezt Pascal észrevételei az emberről. Pascal szerint az ember gondolkodó nádszál. 33 Továbbá: Az ember sem nem angyal, sem nem állat, s a legnagyobb baj az, hogy aki angyal akar lenni, állattá lesz. 34 Hasonlóképpen: Csak akkor lehet igaz egy vallás, ha megismerte az emberi természetet. Ha felismerte nagyságát és kicsinységét, és magyarázatot adott az egyikre is, a másikra is. De melyik ismerte meg, ha nem a keresztény vallás? 35 Míg a középkorban szent helyekre zarándokutakat folytattak, 36 az újkor embere felfedező utakra indul, hegycsúcsokat mászik meg, s egészében a világ mint meghódítandó terep tűnik a szeme elé. A görög mitológia még komolyan figyelmeztette az embert határai áthágásának tilalmára. A rettentő erejű alóada ikrek, Óthosz és Ephialthész az égbe akartak törni: Olümposzra az Osszát, és Osszára akarták / tenni az erdős Péliónt, hogy az égbe lehessen / lépni. 37 Büntetésük a lehető legsúlyosabb megtorlás, a Tartaroszba vettetés lett, mint mindazoké, akik az istenekkel akartak vetekedni, s akiknek lelkét a hübrisz, a superbia, az öntelt gőg itatta át (Sziszüphosz, Tantalosz, Szalmóneusz). 38 A modern ember számára a természet fogalma ismét átértelmeződik: a természet mint feltárandó, megismerendő terület áll elő. Megnő a tapasztalat fontossága, a világra irányuló tudomány becsülete (ennek túlhajtása a scientizmus, a tudománynak mintegy megváltó, boldogító szerepe), hangsúlyos témává válik az emberi tudás és alkotó erő kérdése. A természet 32 Giovanni Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról. In: Vajda Mihály (szerk.): Reneszánsz etikai antológia. Gondolat, Budapest, Blaise Pascal: Gondolatok. Gondolat, Budapest, szakasz. 34 Pascal, i.m szakasz. 35 Pascal, i.m szakasz. További, hasonló helyek: 430.; 434.; 443. szakaszok. 36 Pierre André Sigal: Isten vándorai. Középkori zarándoklatok és zarándokok. Gondolat, Budapest, Homérosz: Odüsszeia, XI Bővebben ld.: Frenyó Zoltán: Az antik mitológia alvilág-képzetei. A Hádésztól az Orcusig. In: Uő.: Kereszténység és filozófia. Tanulmányok. Kairosz, Budapest,

120 A filozófia háromszöge és Európa három gyökere Dr. Frenyó Zoltán új szemlélete közben az újkor embere Isten kérdését elhanyagolja (az abszolútumból panteizmus, deizmus, szellem lesz), s jellegzetes irányaival profán, szekuláris, ateista mentalitást hoz létre. Jellegzetes Kant híres kijelentése a Gyakorlati ész kritikája zárszavában, amelyből már hiányzik az Isten iránti figyelem: Kedélyemet két dolog tölti el egyre újabb és fokozódó csodálattal s tisztelettel, minél gyakrabban és kitartóbban gondolok rájuk: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem. 39 A modern ember, miközben a világot elsajátítja, négy évszázad alatt magát és az abszolútumot elveszíti. Ez természetesen nem teljes érvényű megállapítás, de tendenciájában ez jellemzi a modernitást. A középkori nagykultúra szétbomlása, széttörése után, elszakadva az abszolútumtól és a fent leírt módon viszonyulva a világhoz, az újkor embere már nem egységes szubsztancia, hanem test, szellem és lélek hármasságára esik szét, amelyek különállásukban megannyi túlzó s egymással vetekedő irányzatot hoznak létre. Az ennek megfelelő főbb irányokat az alábbiak szerint lehet csoportosítani: a) empirizmus, materializmus, hedonizmus, testkultusz, b) racionalizmus, scientizmus, voluntarizmus, c) fideizmus, szentimentalizmus, esztéticizmus, irracionalizmus, okkultizmus, dekadencia, nihilizmus. Az utóbbi évszázadok harcai azért bizonyultak reménytelennek és eredménytelennek, mert az említett irányzatok közös nevezőn, egyazon síkon mozogtak, s a megújulásba nem tudták és nem kívánták bekapcsolni Európa első két gyökerének értékeit. Ezek után vegyünk szemügyre egy olyan, nagy horderejű problémát az európai szellem keretein belül, amelyben két évezreddel ezelőtti kialakulása óta tulajdonképpen nem történt érdemi elmozdulás. Ennek jelzésére Wilhelm Windelband szavait szeretnénk felhasználni. Wilhelm Windelband "Történelem és természettudomány" című, május 1-én, a straßburgi Vilmos Császár Egyetemen elhangzott rektori beszédében a következőket mondta: "Mindig kínos volt rám nézve, hogy olyan ízléses, finomérzésű nép, mint a görög, elviselte azt az ő egész filozófiáján átvonuló tanítást, hogy valamennyi dolog időszakos visszatérésében a személyiség is visszatér minden tettével és szenvedésével. Mennyire értékét vesztette az élet, ha pontosan ugyanúgy már ki tudja, hányadszor itt volt, és ki tudja, hányszor még meg fog ismétlődni. Milyen borzasztó az a gondolat, hogy én mint ugyanaz a személy már egyszer ugyanazt éltem és szenvedtem, szerettem és gyűlöltem, gondoltam és akartam, ugyanarra törekedtem és ugyanazért harcoltam, és hogyha a nagy világesztendő elmúlt, és az idő visszatér, nekem ugyanabban a színházban ugyanazt a szerepet újra meg újra le kell játszanom. S ami így az egyéni emberéletre áll, még inkább áll a történelmi folyamat egészéről. Csak akkor van értéke, ha egyszeri. Ez az az elv, amelyet a keresztény filozófia a patrisztikában a hellenizmussal szemben győzelemre vitt. Világnézete kiindulópontjában eleve az emberi nem bűnbeesése és megváltása mint egyszeri tények állnak. Ez volt az első nagy és erős megérzése a történelem elidegeníthetetlen metafizikai jogának, hogy az elmúltat ebben az ő egyszeri, megismételhetetlen valóságában az emberiség emlékezete számára megtartsa." 40 Az antik és a keresztény világnézet szemmelláthatóan eltérő struktúrájáról van szó, amely annál nagyobb problémát jelent, mivel Európa két meghatározó gyökeréről van szó. Úgy tűnik, e két világnézet a hellenizmus minden keresztény inkultúrációja ellenére - egymással összeegyeztethetetlen. (Hasonló viszonyt mutat a filozófiai nagyelmélet két lehetséges sémája, a platonizmus és az arisztotelianizmus, amelyek érvényének egyesítése mindig kívánatos volt, de kivitelezhetetlennek bizonyult.) Hogyan lenne képes mégis Európa mindkettőből építkezni és erősödni? Vagy pedig el kell-e hagyni az egyiket a másik megtartása, megóvása érdekében? Windelband itt a ciklikus és a lineáris szemlélet különbségében ragadta meg az antikvitás és a kereszténység különbségét. Ugyanezt a problémát az alábbi konkrét, fundamentális tanításra vonatkozó dilemmaként is megfogalmazhatjuk. Előttünk áll egyrészt az antik, mindenek előtt görög világnézet, 39 Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Gondolat, Budapest, Wilhelm Windelband: Geschichte und Naturwissenschaft. Rektoratsrede, Straßburg,

121 Tudományos Mozaik 9. TPF amely az örökké fennálló kozmoszt, illetve annak a világnak az örök létét hirdeti, amelyből a kozmosz megformálódik. Ehhez gondoljuk hozzá a keletkezés problémájának megoldatlanságát az egész preszókratikában. S előttünk áll másrész a kereszténység tanítása, amelynek hamar egyértelművé vált tantétele szerint a világot Isten a semmiből teremtette. 41 Ez a creatio ex nihilo elve. Anélkül, hogy itt a részletekbe bocsátkozhatnánk, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a valamiből alkotás és a semmiből teremtés elve a maga meghatározottságában ismét szemmelláthatólag összeegyeztethetetlen egymással. Hogyan tudunk tárgyilag megbecsüléssel viszonyulni e két világnézethez? A jelen gondolatmenet szempontjából, amennyire ez lehetséges, most zárójelbe téve a teológiai szempontokat, fel kell vetnünk, hogy vajon érvényteleníti-e egyik a másik tanítást, s ha igen, ez az időben zajlik-e le? Vajon egyáltalán szükségszerű-e, hogy az egyik tanítás kizárja a másikat? Végeredményben hogyan lehetséges, hogy az európai kultúra e két nagyszerű szellemisége egymásnak homlokegyenest ellentétes felfogást alakított ki? S hogyan lehetséges, hogy együtt élünk ezzel az ellentmondással, ha mindkettőre tisztelettel tekintünk? (Alexandriai Kelemen szerint a görög filozófia Istennek a görög néppel kötött szövetsége volt. 42 ) Ha az európai szellem lényegét kívánjuk feltárni, azt kell mondanunk, hogy e szellem tartalmának gazdagodása nem egyszerűen az időben egyenes vonalon előrehaladva, a korábbi érvénytelenítésével és az újabb felismerés érvényesítésével zajlik, hanem egy egyszer kialakult, összeállt szellemi magból, természetesen szakaszokon át, de bővüléseken, újraértelmezéseken, beépítéseken, szintéziseken keresztül zajlik. Ha tehát az antik kultúrának és a keresztény világnézetnek az egyébként szükséges végső egységét kutatjuk, tételeznünk kell, hogy valamilyen, eddig át nem látott módon az örök kozmosz és a semmiből teremtés elve közös nevezőre hozható egymással. Tételeznünk kell, hogy e két gyökér ugyanannak a fennállásnak két, a maguk szintjén lehetséges megfogalmazása volt. Ahhoz pedig, hogy e fennállásról többet tudjunk mondani, új metafizikára és fizikára van szükségünk. Max Scheler Az ember helye a kozmoszban című, 1928-ban írt klasszikus művét ezzel a gondolattal vezeti be: Egy művelt európai fejében az ember szó hallatán csaknem mindig három, egymással teljesen összeegyeztethetetlen eszmekör feszül egymásnak. Egyrészt a keresztény tradíció Ádámról és Éváról, a teremtésről, a paradicsomról és a bűnbeesésről. Másrészt az antik görög gondolatkör, amelyben az emberi öntudat a világon először emelkedett fel saját különleges helyzetének fogalmáig, mégpedig annak a tételnek a formájában, hogy az ember az ész, logosz, phroneszisz, ratio, mens birtoklása révén az, ami a logosz itt éppúgy jelent beszédet, mint azt a képességet, amivel a dolgok mineműségét megragadjuk. Ezzel a nézettel szoros kapcsolatban áll az a tanítás, hogy az egész világmindenségnek is valamilyen emberfeletti ész képezi az alapját, amelyben az ember és valamennyi lény közül csak ő részesül. A harmadik gondolatkör, amely mára szintén tradícióvá lett, a modern természettudomány és a genetikus pszichológia gondolatköre, mely szerint az ember planétánk fejlődésének e késői végeredménye olyan lény, amely az állatvilágban létező előformáitól csak azon képességek és energiák keverékének bonyolultsági fokában különbözik, amelyek egyébként már a nem emberi természetben is előfordulnak. Ez a három eszmekör semmiféle egységet nem képez egymással. Van tehát egy természettudományos, egy filozófiai és egy teológiai antropológiánk, amelyek mit sem törődnek egymással. Egységes eszménk az emberről azonban nincsen. Az emberrel foglalkozó speciális tudományok száma egyre nő, de bármennyire értékesek legyenek is, az ember lényegét sokkal inkább homályba borítják, mintsem hogy megvilá- 41 Mayer Ildikó: A creatio ex nihilo tanának dogmatörténeti kezdetei. In: Frenyó Zoltán (szerk.): Tudom, kinek hittem. Patrisztikus tanulmányok. L Harmattan, Budapest, ; Geréby György: A semmiből teremtés a skolasztikában. In. Fehér Márta (szerk.): A teremtés. Filozófiatörténeti tanulmányok. Áron Kiadó, Budapest, ; Aquinói Szent Tamás: A világ örökkévalóságáról. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, Alexandriai Kelemen: Sztrómateisz, I

122 A filozófia háromszöge és Európa három gyökere Dr. Frenyó Zoltán gítanák. Ha meggondoljuk továbbá, hogy a tradíció említett három eszmeköre mára messzemenően megrendült, különösen nagy mértékben megingott az ember eredetére vonatkozó probléma darwinista megoldása, akkor azt mondhatjuk, a történelem során sohasem vált még az ember olyan problematikussá a maga számára, mint manapság. 43 Scheler fejtegetéseihez kritikai megjegyzéseket kell fűznünk. Schelernek igaza van abban, amikor helyzetleírásában három tényezőt különít el, amelyekben a modern ember tudományát, az antikvitást és a keresztény szellemet pillanthatjuk meg. Igaz ugyan, hogy Scheler kifejezetten csak antropológiai szempontból vizsgálódik, a tradíció általa említett három eszmeköre mégis megfelel a filozófia háromszögének. Schelernek abban is igaza van, hogy e három tényező a mai korban valóban nem képez egységet. A mai kornak ez ténylegesen a válságát tükrözi. Célunk és feladatunk azonban éppen az lenne, hogy e három gyökeret új szintézisbe hozzuk egymással. Messzemenően nincs ugyanis igaza Schelernek akkor, amikor e három tényező elavulásáról, megrendüléséről beszél. A mai ember valóban problematikus a maga számára, de nem azért, mintha gyökerei érvényüket veszítették volna, hanem azért, mert elszakadtak egymástól, miként fentebb bemutattuk. El kell jutnunk addig a belátásig, hogy sem az antik bölcsesség, sem a keresztény bölcsesség nem avult el, s e két ember-megtartó kultúra akkor tudja betölteni hivatását, ha a modern tudomány is a maga eszközeivel, érvényével és a világból merített, soha nem látott eredményeivel e közös emberi bölcsesség gazdagításához kíván hozzájárulni. Mint az előbb érintettük, ahhoz, hogy az AVE-háromszög egyensúlya helyreálljon, (s ezzel, illetve ennek kultúrális dekódolásával tulajdonképpen az európai civilizáció nagyobb távlatokban újra életképes legyen) a modern ember tudományának eredményére: új fizikára, ezen túl pedig szükségszerűen új metafizikára van szükség. A mai részecskefizika a maga bámulatos eredményeivel, az elemi részecskék lehető detektálásával hovatovább kényszerítő erővel sarkallják a filozófiát a lét és a semmi fogalmainak újraértelmezésére. A lét és a nemlét határán táncoló, a létből eltűnő majd a létben megjelenő részecskék, illetve a részecskék részleges egymásba alakulásának jelenségköre egy olyan területet jelent, amely talán keretet ad az örök kozmosz és a semmiből teremtés elvének szintéziséhez, ezzel Európa első két gyökerének egyesítéséhez és újbóli elvi érvénybe léptetéséhez a tudomány oldaláról. Az összefüggéseknek egyébként a filozófia iránt nyitott fizikusok korábban is tudatában voltak. A modern fizika egyik atyja, a keresztény 44 Werner Heisenberg így vall a görög filozófia iránti megbecsüléséről: "Kialakult bennem az a meggyőződés, hogy a modern atomfizika a görög természetbölcselet alapos ismerete nélkül aligha művelhető." 45 Heisenbergnek ezek a sorai A mai fizika világképe (1955) című művében találhatók. A mű harmadik fejezete a humanisztikus műveltség, a természettudomány és az európai kultúrkör viszonyáról elmélkedik. Itt olvassuk Heisenberg alábbi megállapítását is: Melyek azok az okok, melyeket a humanisztikus gondolat képviselői mindig újból felhoznak az antik nyelvekkel és antik történelemmel való foglalkozás érdekében? Mindenekelőtt joggal hivatkoznak arra, hogy egész kulturális életünk, gondolkodásunk és érzelemvilágunk az európai kultúrkör szellemi szubsztanciájában gyökerezik, tehát abban a szellemi lényegben, amely az antik világban kezdődött, melynek kezdeténél ott állt a görög művészet, a görög költészet és a görög filozófia, amely azután a kereszténységben az egyház létrehozásával megélte nagy fordulatát, s végül a középkor végén a keresztény erkölcsnek az antik szellemi szabadsággal való nagyszerű egyesítésével a világot mint Isten világát felfogta, s a felfedező utakkal, természettudománnyal és technikával alapjaiban átalakította. A modern élet minden területén, tehát minden 43 Max Scheler: Az ember helye a kozmoszban. (Darmstadt, 1928.) Osiris Kiadó, Budapest, Bevezetés old. Kiemelések: F. Z. 44 Fizika és vallás kérdéséről ld.: Werner Heisenberg: Első beszélgetés a természettudomány és a vallás viszonyáról (1927). In: Uő.: A rész és az egész. Beszélgetések az atomfizikáról. Gondolat, Budapest, Werner Heisenberg: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp A mai fizika világképe. 62. o

123 Tudományos Mozaik 9. TPF olyan esetben, amikor akár szisztematikusan, akár történetileg, akár pedig filozófiailag a dolgok mélyére hatolunk, azokba a szellemi struktúrákba ütközünk, amelyek az antik világban és a kereszténységben keletkeztek. 46 Carl-Friedrich von Weizsäcker pedig így nyilatkozott a fizika és a filozófia viszonyáról: "Tapasztalati tény, hogy korunk majdnem minden vezető elméleti fizikusa filozofál is. Szintén tapasztalati tény, hogy ez a filozófia messzemenően saját találmányuk, amely néha nehezen hozható összhangba a hagyományos filozófával. Úgy látszik, hogy mindkét tapasztalati tény abban a tárgyi szükségszerűségben gyökerezik, hogy a modern fizikát filozófia nélkül nem lehet helyesen megérteni, és hogy ezt a megértést adekvátan segítő filozófia ma még nem létezik." 47 Világos ugyanakkor, hogy a fizika tudományos problémákat old meg, a filozófia és a civilizáció problémáihoz pedig hiteles anyagot szolgáltat. Maga a létkérdés szószerint a fizikán túli (metafizika) területen kezelhető. Számunkra ezen a téren a leginkább megvilágító erejű az a teljesítmény, amelyet Heidegger fejtett ki az Alap fogalmának vizsgálatával és középpontba állításával. 48 Itt jelen körülmények között kénytelenek vagyunk megelégedni az err való utalással. Miután a filozófia háromszögét, a kozmocentrikus, theocentrikus és anthropocentrikus világnézetet megfeleltettük az antikvitás, a keresztény szellem és a modernitás korának, úgy tűnik, a teljesség történetileg kialakult, a filozófia és a civilizáció lehetséges formáit Európa mára már bejárta. Felvetődik a kérdés: Spengler szellemében 49 vajon ezután már Európa alkonya közeleg? Avagy úgy tekintsük-e, hogy a nyugati ember elérte berendezkedésének optimális állapotát, s ezután a beállt világ apologiáját adva, a liberális demokrácia meghaladhatatlan voltát hirdetve Fukuyama rögeszméjének megfelelően a történelem végéről értekezzünk? 50 Korunk állapotából egyik sem következik. A filozófia háromszögének egyensúlyi állapotához azonban az ember oldaláról teljes körű, hármas átértelmezésre van szükség. Az alap megértésén keresztül szükséges az abszolútum komolyan vétele, s hasonlóképpen elengedhetetlen az ember és a világ viszonyának új meghatározása. A jövőhöz így az elméleten, az emberi tudományon (fizika, metafizika) kívül az emberi gyakorlatnak is ugyanolyan erővel hozzá kell járulnia. Ez pedig közelebbről a gazdaság új felfogását teszi szükségessé. Ez röviden szólva az újkorban önállósult gazdaságnak a társadalomba való visszavételét jelenti. Befejezésül ezt szeretném röviden megvilágítani. Molnár Tamás a modern kort elemezve és bírálva - a társadalom három nagy alapintézményét különbözteti meg egymástól: az államot, az egyházat és a civil társadalmat. Mint írja: A társadalomnak ezt a három egysége képezi az elemi struktúrákat és tegyük hozzá az emberi együttélés természetes formáit. (...) Ezek az alapintézmények mindenkor és mindenütt léteztek. Fő mondanivalójaként pedig rámutat: Arról van szó, hogy az emberiség történetében először korunkban a civil társadalomé az elsőség. 51 A modern korról beszélve tehát a polgárság világáról és a kapitalizmus gazdaságáról van szó. Ez a világ történeti realitás, de nem ontológiai szükségszerűség. Ha nagyobb távla- 46 Heisenberg: Válogatott tanulmányok, i.m Weizsäcker, Carl-Friedrich von: Einstein és Bohr. A fizikusok vitája a valóság fogalmáról (1951.) Válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp Martin Heidegger: Az alap tétele ( ). Gond-Cura Alapítvány, Budapest, 2009.; Az alap lényegéről (1929). In: Uő.: Útjelzők. Osiris, Budapest, ; Ld. még: Gottfried Wilhelm Leibniz: Az alapvető igazságok. In: Uő.: Válogatott filozófiai írások. Európa, Budapest, ; José Ortega y Gasset: Elmélkedések Leibnizről. Az alapelv fogalma és a deduktív elmélet fejlődése. Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, Oswald Spengler: Untergang des Abendlandes (1918). A Nyugat alkonya, I-II. Európa, Budapest, Francis Fukuyama. A történelem vége és az utolsó ember. Európa, Budapest, Molnár Tamás: A liberális hegemónia. (Gondolat, Budapest, 1993.) Kairosz, Budapest, ; 12.; Ld. még: Frenyó Zoltán (szerk.): Molnár Tamás eszmevilága. Barankovics István Alapítvány Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Gondolat Kiadó, Budapest,

124 A filozófia háromszöge és Európa három gyökere Dr. Frenyó Zoltán tokban az emberiség történetének korábbi szakaszaira pillantunk, a tradicionális és a modern társadalom között radikális különbséget tapasztalunk hozzátesszük, az emberi élet szempontjából az előbbi javára. Ez a beágyazott és az elkülönült gazdaság világa. 52 A XX. századi kultúrantropológiai vizsgálódások, R. Thurnwald 53, Bronislaw K. Malinowski 54 és mások kutatásai világosan kimutatták, hogy a tradicionális társadalmakban a nyereség motívuma nem természetes, a munkáért fizetséget várni nem természetes, a munkát a minimumra korlátozni nem természetes, a munka ösztönözői a munka öröme és a társadalmi helyeslés, és az egyéni felhalmozás nem része az úgynevezett primitív ember életének. 55 A közgazdasági tradicionalizmus felfogását Max Weber ekképpen írta le: "Az ember természettől fogva nem pénzt és még több pénzt akar, hanem egyszerűen csak élni akar, úgy, ahogyan megszokta, és annyit akar keresni, amennyi ehhez szükséges." 56 Tudatában kell lennünk annak, hogy - miként Polányi Károly hangsúlyozta - a tradicionális társadalmakban a gazdaság be van ágyazódva a társadalomba, s a termelési és elosztási rendszereket (háztartási gazdálkodás, reciprocitás, redisztribúció) a rokoni-közösségi viszonyok, az erkölcs, a vallási morál, a társadalmi konvenció szabályozzák, motiválják és legitimálják. Az ember természetesen gazdálkodást folytat, de nem eredendően gazdasági módon gondolkodik, sőt annak elkülönült módon tudatában sincs. Mindez nemcsak a törzsi társadalmakra, hanem lényegében az ókor társadalmaira és a feudalizmus korára is érvényes. 57 Csak a XVI. századtól 58 (később újabb fokokat elérve a XIX-XX. századtól), egyszóval a modern korban figyelhető meg, hogy a gazdaság korábbi beágyazott helyzetéből kiszabadul, kiszakad a társadalomból, önálló életbe kezd, elsődleges és vezérszerepre tör. Ettől fogva a gazdaságot saját törvényei vezérlik, elkülönül a társadalmi normáktól és a kormányzattól egyaránt. A korábbi szabályozó rendszereket felváltja a piac mindent átható uralma. 59 Kialakul a homo oeconomicus, a gazdasági ember képzete, pontosabban fikciója, aki a gazdasággal foglalkozik és abban célracionálisan cselekszik. 60 Rögződik az anyagi és a szellemi hamis kettősségének képzete, holott az emberben ez természetes módon egységes életének csak két vetületét jelentheti. Amikor a szerzést elemezve Weber arról ír, hogy "a modern kapitalistákat sem hatja át erősebb szerzési vágy, mint mondjuk egy keleti kereskedőt", s a Nyugat teljesítményét abban jelöli meg, hogy "az eredmény a szerzési ösztönnek mérsékelt játékteret biztosító szabályozott gazdaság" 61, akkor beállításában a nyugati kapitalizmusnak egyenesen az erényei kapnak hangsúlyt és elsikkad a nyugati tőkés gazdasági rendszer társadalmat szétbontó jellemvonása Az alábbiakat ld.: Frenyó Zoltán: A keresztény gazdaságetika érvénye. In: Uő.: Filozófiai kultúra. Tinta, Budapest, R. Thurnwald: Die menschliche Gesellschaft in ihren ethnosoziologischen Grundlagen, B. Malinowski: Baloma. Válogatott írások. Gondolat, Bp Ld. Polányi K.: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Gondolat, Budapest, Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Budapest, o. 57 Polányi K.: Az archaikus társadalom, i. m. 131, 155, Ld. I. Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században. Gondolat, Bp Erkölcs és piac konfliktusát tárgyalja: Lakatos Gyula: Erkölcsi értékek és az árutermelő piacgazdaság. Valóság, 2006/ Ennek bírálatát adja: Muzslay István: Gazdaság és erkölcs. Márton Áron Kiadó, Bp ; Anyikin joggal jegyzi meg, hogy a homo oeconomicus fogalmát Arisztotelész szellemében tulajdonképpen helyesebb lett volna homo chrematisticus-nak nevezni. A. V. Anyikin: Egy tudomány ifjúkora. Kossuth, Budapest, Max Weber: Gazdaságtörténet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp ; A szerzésről ld. még: Uő.: Gazdaság és társadalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp I. köt Joseph Schumpeter szerint a kapitalizmus aláássa azokat a kulturális alapokat, amelyeken nyugszik. J. A. Schumpeter: A gazdasági fejlődés elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp ; Vö.: P. L. Berger: A kapitalista forradalom. Gondolat, Bp

125 Tudományos Mozaik 9. TPF Az a kár, amelyet az előbb jelzett folyamat, a gazdaság elkülönülése, a politikai rendszerek alkalmatlanságával karöltve okoz, felmérhetetlen. Korunk legsürgetőbb feladata, hogy a társadalom ismét magába fogadja, megszelídítse, helyére tegye és természetes szerepéhez juttassa a gazdasági rendszert

126

127 Tudományos Mozaik 9. TPF NEHÉZ-CASH MEGOLDÁS ETIKAI BEFEKTETÉS ÉDESVÍZTÁROLÓKBA Gyulaffy Béláné dr. főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola Az etikai befektetés minden esetben felelős etikus gondolkodáshoz kapcsolt. Ennek a mai gazdasági feltételrendszerben kiemelt jelentősége lenne, amennyiben a gazdasági élet segítése, az édesvíz tárolási lehetőségeinek létrehozása és fenntartása lenne a célja. A magyar gazdaság medence jellegű elhelyezkedése az édesvíz tárolására és megtartására kedvező lehetőséget kínál, célszerű lenne ennek kihasználását megteremteni, mivel a XXI. században az édesvíz megszerzésének kérdései előtérbe kerülhetnek és a magyar gazdaság e tekintetben meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben van. Kulcsszavak: befektetés, etikai befektetés, beruházás, kockázat, kockázatmenedzselés, édesvíztárolás Az élet a kockázat kezeléséről, nem pedig kiküszöböléséről szól. (Walter Wriston a Citicorp volt elnöke) A befektetés formái és jelentősége A befektetés hosszú távon történő pénzelhelyezést jelent, amelynek célja alapvetően eredmény szerzése hosszú távon oly módon, hogy a pénz elhelyezéséről hosszú időszakon belül ne kelljen ismételten gondoskodni. A befektetési döntés meghozatalakor arról kell dönteni, hogy milyen hosszú élettartamú eszközbe, mely időpontban, mekkora összeget fektetünk be. A befektetési döntések történhetnek fináncbefektetés formájában, amely esetben pénzügyi eszközökbe történik a pénz elhelyezése (azaz a pénzpiacon, tőkepiacon és az értékpapírpiacon használjuk ki a lehetőségeket, vásárolhatunk részvényt, kötvényt, ill. záloglevelet, valamint rövidlejáratú értékpapírokat, mint kincstárjegyet), valamint megvalósulhatnak reáleszközökbe történő befektetés formájában is, amely esetben beruházás néven történik a pénz elhelyezése, azaz termelőegységet vásárolunk, vagy építünk. A befektetés minden időszakban és minden gazdaság esetében alapvető jelentőségű, mert lehetőséget teremt a fejlődésre, innovációra. Ennek megteremtéséhez ad segítséget a bankok és a tőzsdék tevékenysége, amikor lehetőséget teremt a megtakarítók számára, hogy pénzüket a vállalkozásra felkészült befektetők részére át tudják adni. Megtakarítást természetes személy és vállalkozás egyaránt létrehozhat, és nem feltétlenül szükséges tényleges befektetési formában megjeleníteni. Vannak olyan megtakarítók, akik/amelyek nem tudnak (vagy nem mernek) jelentős kockázatot vállalni a megtakarításukkal, így fontos számukra, hogy legyen olyan szervezet, amely ezt a kockázatot átvállalja. A bankok igyekeznek forrásgyűjtést végezni, hogy munkájukat zavartalanul tudják megvalósítani, így fontos, hogy létrehozzanak olyan befektetési lehetőségeket, amelyek kockázata alatta marad a jelentősebb kockázatú piaci befektetéseknek. Ez azt jelenti, hogy ügyfeleik számára másodlagos értékpapírral vagy betételhelyezéssel van lehetőség a megtakarítás kezelésére. Ez a megoldás a megtakarító számára kockázatcsökkentő feltétel, mert a banktól vásárolt értékpapír csak a bank kockázati szintjének vállalását jelenti számára. A másodlagos (vagy közvetett) értékpapír segítségével a bankok összegyűjtik a kihelyezhető összegeket, majd ezeket átstrukturálva hitelként elsődleges értékpapír ellenében adják tovább felhasználásra, átvállalva a megtakarítótól az elsődleges, azaz a tényleges befektetéssel kapcsolatos kockázatokat. A tőzsdék elsődleges értékpapírba történő befektetésre adnak lehetőséget azon

128 Nehéz-cash megoldás etikai befektetés édesvíztárolóba Gyulaffy Béláné Dr. ügyfeleknek, akik/amelyek vállalják az ezzel járó jelentősebb kockázatot a várható hozadék ellenében. Amennyiben reáljavakba történik a befektetés, ez többféle jellemző áttekintését igényli, amelyek röviden összefoglalva a következők: - pénz-, és időigényes folyamatok, amelyek esetében szükséges hosszú távra számításokat végezni, mivel tekintettel kell lenni a pénz időértékére, - működési jellemzői tekintetében gondolni kell az innovatív feltételek kialakítására és a megtérülés kérdéseire, amelyek a cég, a gazdaság és a fizetési mérleg tekintetében jelentenek lényeges változásokat, - a megvalósítás elhúzódása, ill. a befejezetlen állomány esetében erőteljes pénzügyi következményekkel kell számolni, amelyet közvetlenül a hosszabb megvalósítás és rövidebb hasznos üzemidő, a romló megtérülés, a növekvő közvetlen költségek és az ezzel párhuzamos nyereségcsökkenés, míg közvetett hatásként a piaci kapcsolatok szétzilálódása, a más területeken ennek késése okán elmaradt haszon, más beruházások megvalósulásának késleltetése és a közérzet romlása jeleníthet meg, - környezetformáló folyamatok, amely a természeti, az épített és a társadalmi környezet jellemzőit egyaránt érintik hosszú távon. Minden befektetés kockázatot rejt, így fontos ezek menedzselésének kérdéseivel is röviden foglalkozni. Kockázatok és menedzselésük A befektetés, ill. a beruházások értelmezését követően célszerű áttekinteni röviden a kockázat jellemzőit is a fenti befektetési kockázati jellemzők okán. A kockázatoknak két alapvetően jelentős területét e téma tekintetében a döntéselméleti és a megvalósítással járó kockázati csoport alkotja. Annak ellenére, hogy a kockázat értelmezése tekintetében szinte mindenki a negatív értelmezésre gondol, a pozitív eltérés is a kockázat kategóriájába tartozik, és járhat kockázatos következményekkel, amely intézkedést igényel. A kockázat értelmezése sokféle, ezért fontos, hogy néhány megfogalmazás szerepeljen, hogy a továbbiakban egyértelmű legyen az értelmezése: - valamely esemény méretének és valószínűségének együttese, olyan környezet, amelyben valamely esemény bekövetkezése adott mértékben valószínűsíthető ( a tényleges és a várható/várt esemény összevetésével) és az esemény méretének valószínűségeloszlása meghatározható, - veszteség valószínűségének szintje, - egy olyan esemény bekövetkezésének lehetősége, amely hatással lesz a kitűzött célokra (AS/NZS 4360:1999 szabvány), - a tervezés jellegéből adódó bizonytalanság, valamint annak lehetősége, hogy az üzleti vagy projekt-célok megvalósításának kilátásait valaminek a bekövetkezése befolyásolhatja (BS :2000 szabvány), - a termelési és értékesítési tevékenységgel szükségszerűen együttjáró bizonytalansági tényező, amely magába foglalja a veszteség lehetőségét is (Közgazdasági kislexikon), - matematikailag a kockázat a várható káresemények értékét jelenti, mivel az adott rendszert fenyegető károkat becsüli

129 Tudományos Mozaik 9. TPF A kockázatok a társadalom fejlődése kapcsán szükségszerűen megjelennek, mivel a társadalom tagjainak tevékenysége adott természeti, társadalmi és gazdasági környezetben valósul meg, miközben a népesség létszáma és összetétele is állandó változásban van. A kockázatok egymáshoz kapcsolódnak, hatásaik összegződnek, így felismerésük és kvantifikálásuk, valamint a szükséges intézkedések meghozatala elengedhetetlen. Nem lehet kétség afelől, hogy a gazdaság fejlődésével a kockázatok változása, növekedése és megsokszorozódása is bekövetkezik, ezért nem nélkülözhető ezek kezelése. A kockázat menedzselése több tevékenység együttese, ezek felsorolás jelleggel - a következők: a kockázat stratégia megalkotása adott gazdasági tevékenységhez kapcsoltan, a kockázat azonosítása, a kockázatszámítás és az elemző munka végzése, a kockázatértékelés, majd a kontrolling munka és végül az intézkedések meghozatala. Intézkedést tenni abban az esetben lehet megfelelően, ha ismerjük a változtatni kívánt feltételeket teljes rendszerükben. Ezért fontos feladat, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődéssel párhuzamosan kutatások történjenek a kockázati tényezők teljes rendszerének feltárására, valamint a kapott eredmények nyilvánosságra hozatala is megtörténjen annak érdekében, hogy a szükséges változtatások lehetségessé váljanak. A változtatások kapcsán fontos, hogy etikai szempontok és szociális jellemzők is helyet kapjanak a döntések meghozatalakor. Ez meglehetősen nehéz feladat, mert az ember furcsa, önző, globalizált lény, aki a maga kényelme növelése érdekében elfogadja a kockázatokat és sok esetben csak súlyos ráhatással hajlandó elfogadni az ezzel szemben tett intézkedéseket. Etikai befektetések Az ökológiai felelősség kérdése hosszú ideig nem jelent meg az ember gondolkodásában, csak az utóbbi időben került előtérbe, mivel megtapasztalhatóvá vált a természeti erőforrások korlátozottsága és a technológiák környezetre gyakorolt negatív hatása. Az ember ökológiai felelőssége úgy fogalmazható meg, hogy a tegnap adottságát őrizzük meg a holnap lehetőségének, vagy másként, hogy a gyermekeink számára is élhető legyen a Föld nevű bolygó. Ennek belátásához és elfogadásához szükséges az etikus gondolkodás. Az üzleti tevékenység azonban nem minden esetben párosul etikus gondolkodással. Ezt Morris Kaplan üzleti filozófus a következőképpen fogalmazta meg: Az üzleti élet etikájával nem az a legfőbb gond, hogy számos olyan ember van, aki etikátlanul viselkedik. A probléma sokkal inkább az, hogy az egész generációnk nincs tudatában annak, hogy etikusan kéne viselkedni. Az ember és környezetének harmonikus viszonya nélkülözhetetlen, így a környezettudatos viselkedés az egyén felelős viselkedését jelenti a környezeti és természeti értékek megőrzésében. Ez nemcsak jogi felelősséget, hanem etikai felelősséget is jelent. A közgazdasági gondolkodásban azonban az etikai kérdések értelmezése csak az utóbbi időszakban jelent meg, mert a nyereség maximálása érdekében minden más szempont háttérbe szorult. Az etikai befektető új gondolkodásmódot jelenít meg a pénzfelhasználás területén. A humánus területeket részesítik előnyben a gazdaságilag kedvezőbb, de a környezeti feltételeket károsító beruházásokkal szemben. Az etikai befektetés nem azt jelenti, hogy a pénz felhasználása nem hatékony. Az öko-hatékonyság azt jelenti, hogy a végzett munka hatékony, miközben a környezet feltételeinek hasznosítása kíméletesebben történik. Fontos, hogy a fogyasztók ismerjék a kedvezőbb döntések meghozatala érdekében a szükséges információkat. Mivel az etikai befektetők pénzük felhasználásáról egyre többet szeretnének tudni, hosszú távon a gazdálkodást is kedvező irányba terelheti gondolkodásuk. Ennek megjelenését jelzik új fogalmak is, mint SRI (Socialy Responsible Investment), azaz a társadalmilag felelős befektetések, valamint a CSR (Corporate Social Responsability), azaz a cégek önkéntes felelősségvállalása. Az etikai befektető gondolkodásmódjának jellemzői a következők: - nem akar tisztességtelen, környezetkárosító, egészségkárosító üzletekhez a hozadék maximálása érdekében finanszírozási forrást adni,

130 Nehéz-cash megoldás etikai befektetés édesvíztárolóba Gyulaffy Béláné Dr. - a beruházás kapcsán nyereséget szerez, miközben új objektum kezdi meg működését, munkahelyet teremtve, együttműködést hozva, miközben a közvetítő intézmény is hozzájut a jövedelemhez, - felelősséggel teszi a befektetést, figyeli a pénz felhasználását. Az etikai beruházás a hagyományos befektetési lehetőségek közötti választást jelenti etikai megfontolások alapján. Az etikai befektetések sikerét az állam is tudja segíteni azzal, hogy előírhatja, hogy a jelentős befektetők hozzák nyilvánosságra, milyen etikai, szociális és ökológiai szempontok érvényesültek az egyes befektetések esetében. Fontos említeni, hogy az etikai befektetések oly mértékben hatékonyak, hogy értékpapírként forgalmazottak jelen időszakban is a tőzsdéken. Az etikai beruházásokkal kapcsolatos feladatok megoldásában az etikai bankok fontos feladatot vállalnak, a cél, hogy a jelenlegi pénz-, és tőkepiaci jellemzőket átalakítsák, azaz a bankpiac névtelensége megváltozzon. Az etikai bank olyan banktevékenységet jelent, amelynek keretében a pénzfelhasználás során emberi, szociális és környezeti szempontokat is figyelemmel kísér. A bank üzletpolitikája középpontjában a pénzforrások és az elosztásuk iránti felelősség jelenik meg. Ennek megfelelőek a bank jellemzői is, azaz: - etika és a gazdasági aktivitás egysége, - szigorú üzletmenet, amelyet ügyfeleik és a közvélemény is támogat, valamint - honlapjukon közzéteszik tevékenységük jellemzőit, amit folyamatosan frissítenek. Fentiekből adódik, hogy az etikai bankok feladatai között szerepel az is, hogy megtalálják és kifejlesszék a környezettudatos befektetési lehetőségeket. Ezek között kell számon tartani az édesvíz tárolásához szükséges rendszer létrehozására irányuló befektetéseket, de más befektetési lehetőségek is szerepelhetnek, mint az újszerű villamosok alkalmazása a városi közlekedésben, a környezetvédelmi képzések finanszírozása, a bio-gazdálkodás finanszírozása, a légkörre veszélyes gázok felhasználásának csökkentése. A magyar gazdaság esetében az ország medence jellege kínálja annak a kérdésnek a feltevését, hogyan lehetne a környező területekről érkező édesvizeket (esővizet) hosszú távon az ország területén tartani, azt mezőgazdasági és egyéb felhasználási területen hasznosítani. Édesvíztárolás, avagy gazdálkodás az édesvízzel A földi élet víz nélkül elképzelhetetlen. Földünket azért nevezik kék bolygónak, mert felszínének mintegy 70 %-át víz borítja, ami a bioszférának lényeges alkotó eleme. A vízkészlet a Földön magas sótartalommal bír ez mintegy 97 %-a a teljes vízkészletnek, - és nem alkalmas fogyasztásra ( emberi, agrár, ipari víz formájában). A további cca. 3 %-nyi édesvíz jelentős része jég formájú, és mindössze a teljes vízkészlet 0,307 %-a termelhető ki közvetlen ivóvíz formában. Ebben a 0,307 %-nyi mennyiségben jelennek meg a kitermelhető felszíni vizek, folyók, tavak édesvizei és a rétegvizek (artézi, vagy mélységi víz, azaz két vízzáró réteg közötti felszín alatti víz) is. A víz iránti igény a gazdasági élet változása következtében folyamatosan nő, ami többféle fogyasztás összetevődéséből ered. A teljesség igénye nélkül fontos említeni a következő fogyasztásnövelő feltételeket: - a népesség fogyasztásának növekedését (az urbanizáció fokozódása egyre jelentősebb vízfogyasztással társul), mivel az élettani minimumhoz képest (ami napi 2-3 liter vízfogyasztás) lehetséges 300 literes vízigény is fejenként a korszerűen felszerelt városi lakásokban, - üdülések, vizisport és gyógyászat tekintetében is fontos a fogyasztás figyelembe vétele,

131 Tudományos Mozaik 9. TPF - higiéniai, ipari és mezőgazdasági szempontok figyelembe vétele is jelentős vízigényt jelez, - alapanyag, segédanyag, energiahordozó formájában is figyelemre méltó a szükséges mennyiség. A tiszta víz nem azonos a desztillált víz fogalmával (bár korábban a csapadékvíz összetétele hasonló volt a desztillált vízéhez) mivel a természetes vizekben megjelent a légkörből belekerülő szennyeződés, így a következő anyagok találhatók benne: - oldott gázok, - oldott szerves és szervetlen anyagok, - egyéb, lebegő szennyeződések. Egy ország vízvagyona nem feltétlenül arányos az ország területével. Magyarország felszíni vízkészletének mintegy 5 %-a jelenti csak a hazai forrást, a többi külföldről érkezik, ami azzal egyértelmű, hogy hazánk erőteljesen kiszolgáltatott a vízellátás tekintetében. Emellett az is nehézséget jelent, hogy a vízkészlet eloszlása térben és időben egyenetlen. Az egyenetlenséget a következők jelentik: - térbeni egyenetlenség oka, hogy a felszíni vizek egyenetlenül helyezkednek el (Duna, Tisza, Dráva), és a felszín alatti vizek is hasonlóak, ezekből fedezhető az ivóvízszükséglet jelentős része, - időbeli egyenetlenség oka, hogy az évszakokban eltérő a csapadékmennyiség és a vízállás is. Az egyenetlen eloszlás mellett még a szükségletekhez képest meglehetősen gyors csökkenés is jellemzi a vízmennyiséget (talajvízszint-csökkenés, folyók kiszáradása), mindemellett jelentős probléma a meglévő élővíz-mennyiség minőségi romlása is. Ezek együttesen felvetik a kérdést, hogyan lehetne az édesvíz tárolását kedvező módon megoldani, hogy a fenti nehézségek megszűnjenek. A gondok csökkentése érdekében fontos lenne átgondolni, hogyan lehetne javítani az édesvíz tárolásának lehetőségeit, mivel az egyenetlenséget nemcsak felismerni, de ennek hatásait csökkenteni is fontos. Ez a nemzetgazdaság esetében az édesvíz-tárolás fontos megoldása lehetne. Ehhez azonban tudatos beruházási tevékenységre lenne szükség, amely az etikai befektetések csoportjába tartozó megoldás. Ennek az az oka, hogy a víztárolás nem jellemzően magas hozadékú terület, így a befektetők pénzük hasznosulását csak hosszú távon tudják kedvezően értékelni, mivel biztos befektetésről van szó. Rövid távon a kedvezőbb, gyorsabb megtérülésű területek felé irányul a befektetési kedv. Az édesvíz tárolását biztosító beruházások megvalósítása érdekében a banki tevékenységben fontos létrehozni olyan projektmenedzselési tevékenységet, amelynek keretében kidolgozott befektetési alternatívát kínálnak a kevéssé kockázattűrő befektetők számára, jelezvén, hogy az alacsonyabb kockázattűrés alacsonyabb hozadékkal jár, de ezt biztosan eléri a befektető. Emellett meggyőző érvekkel alátámasztott anyagokkal fontos a befektetők gondolkodását a szükséges, ám hosszú távon értékes beruházások felé fordítani, azaz az öko-hatékonyság kérdéseit tudatosítani

132 Nehéz-cash megoldás etikai befektetés édesvíztárolóba Gyulaffy Béláné Dr. SWOT-analízissel célszerű átgondolni a fenti kérdéseket, hogy kitűnjön jelentőségük: Erősségek - árvizek kockázatának csökkentése - vízmennyiség ingadozásának csökkenése - agrárgazdaság vízellátásának javulása - locsolás okán termésnövekedés - termékek minőségének javulása - egészségturizmus - hétvégi pihenőhelyek kiépítése - turizmus növekedése - környezetjavítás - növényi társulások megjelenése - madárvilág megváltozása - természet kedvező irányú változása - hajózás biztonsága - ivóvízellátás biztonsága - korszerű épített környezet létrehozása - közlekedés lehetőségeinek bővülése Lehetőségek - vízgazdálkodás megfelelő szintű kidolgozottsága - állandó vízmennyiség biztosítása - hajózás fejlesztése - újfajta növények telepítése, termesztése - új szakmák megjelenése - sportolás különféle formái - természeti és épített környezet-átalakítás - munkahelyek létrehozása építés és működtetés során Gyengeségek - tározók fenntartásával megjelenő pénzigény - természeti változások - turizmus nem megfelelő működése - épített környezet nem tájjellegű volta - hagyományos növények eltűnése - víztisztítás kérdései Veszélyek - épített környezet kockázatai - turizmus bűnügyi veszélyei - tározók építési hiányosságai - építési anyagok és a munka minőségének hiányosságai hosszú távon - vízminőség biztosításának feladatai - munkahelyteremtés okán cserélődő lakosságösszetétel kockázatai (lokálpatriotizmus hiánya) - agresszíven terjeszkedő növény és állatpopulációk, - vizibalesetek növekedése Fontos röviden szólni arról, hogy felszíni vizeinket alapvetően a meteorológiai körülmények országhatáron kívüli feltételei és az országon belüli domborzati jellemzők határozzák meg. A felszín alatti vizek esetében a talajvizek mennyisége meglehetősen kicsi, és a rendelkezésre álló mennyiség is erőteljesen szennyezett. A rétegvizek mennyisége jelentős, ásvány-, termál és karsztvizek találhatók az ország területén. Igen nagy számban található szénsavas forrás, de jelentős a kloridos-konyhasós, és a jódos gyógyvíz is. Összegzés Az etikai befektetés a jelen időszak és a későbbi gazdasági időszakok fontos megoldási lehetőségét jelenti a gazdasági folyamatok továbbfejlesztése tekintetében. A gazdasági gondolkodás átalakításával mód nyílhat arra, hogy a kevésbé gyors megtérüléssel bíró befektetések is tőzsdei bevezetésre kerülhessenek, mivel hatékonysági kérdésekben a lassú megtérülés is lehetőséget jelent hosszú távon a kedvező befektetési kategória létrehozására. (A jelen időszakban is vannak ilyen befektetést tartalmazó papírok a tőzsdén). A SWOT analízis természetesen nem tud minden részletkérdéshez kapcsolt jellemzőt megjeleníteni, de a legérdekesebb és fontos kérdések esetében feltáró jellegű értékelést ad. Az etikai befektetéshez fontos létrehozni az etikai bankokat, amelyek jellemző feladatként befektetéscsomagban kínálhatják ezekkel a beruházásokkal kapcsolatos értékpapírokat

133 Tudományos Mozaik 9. TPF IRODALOMJEGYZÉK Anthony Giddens: Elszabadult világ (Perfekt 2000) Arnold, G.: Corporate Financial Management. Prentice Hall Financial Times Belyácz Iván: Befektetési döntések megalapozása (Aula 2009) Brealey, R.A. Mywes, S.C. Allen F.: Corporate finance.irwin/mc Graw Hill Brigham, E.F.: Fundamentals os Financial Management. The Dryden Press Brigham, E.F. Gapenski, L.C.: Fundamentals of Financial Management. Harcourt College Publishers Farkas Péter: A globalizáció és fenyegetései (AULA 2002) Gyulaffy Béláné : Pénz-pénzügyi összefüggések (saldo 2006) Gyulaffy Béláné: Vállalkozások pénzügyei (DUF 2000) John Perkins: Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai (Ráció 2006) László Ervin: harmadik évezred Veszélyek és esélyek (Új paradigma 1998) Lumby, S. Jones, C.: Corporate Finance Theory and Practice. Thomson Mark H.McCormarck: Amit a Harvardon sem tanítanak avagy a józan ész iskolája (Pallas Lap-, és könyvkiadó 1998) Medvéné dr. (szerk): A környezetgazdaságtan alapjai (Perfekt 2004) Wolfgang Hirn: Kína a nagy falat (HVG 2006)

134

135 Tudományos Mozaik 9. TPF ZICHY MIHÁLY ( ): FOGOLY A BÖRTÖNBEN FESTMÉNY, LEGENDA, POLITIKAI VALLOMÁS Kissné Dr. Budai Rita főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola Zichy Mihály képe a festő egyik legkiválóbb olajfestménye, a magyar romantikus festészet jeles darabja. Az 1850-es vagy 60-as években Oroszországban készült, ahol a festő élete nagy részében alkotott. Tisztázatlan körülmények között került Magyarországra, és a képen ábrázolt személy kiléte máig bizonytalan. Az eddig felmerült lehetőségek közül talán Batthyány Lajos személye a legvalószínűbb, aki az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc prominens alakja volt. Zichy, aki cári udvari festőként nem fejezhette ki érzelmeit, e képben vallotta meg a szabadságharc bukása és hazája elnyomott állapota miatti fájdalmát, hazafias és forradalmi érzéseit, és a cári szolgálat rabságában meghasonlott lelkivilágát. Kulcsszavak: Zichy Mihály, romantikus festészet, börtön-ábrázolás, es szabadságharc, Batthyány Lajos A 2012-es Tudomány Ünnepének címe: Régi dilemmák - új megoldások szinte tökéletesen leírja a következő tanulmány problémafelvetését. A vizsgált képértelmezési kérdés egyidős a festmény magyarországi első kiállításával (1913), és azóta a művészettörténet nem tudott megnyugtató megoldást nyújtani Zichy alkotásának megfejtésére. Ezt a régi dilemmát veszem elő, és próbálom új szempontok segítségével megközelíteni, hogy ha végleges és biztos megfejtést nem is nyújthatok, legalább a rendelkezésre álló adatok segítségével megpróbáljak mélyebbre hatolni a kép belső értelmébe. Zichy Mihály Fogoly a börtönben című képét (olaj, vászon, 138x105 cm, jelzés balra lent: Zichy, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, leltári szám: , jelenleg: Zala, Zichy Mihály Emlékmúzeum) a festő legalaposabb monográfusa, Berkovits Ilona a művész egyik legkiválóbb olajképének tartja. 1 Zichy hatalmas életművében eleve viszonylag kevés olajkép van, hiszen cári megrendelésre készült műveit nagyrészt akvarell-technikával készítette, illusztrációit pedig grafikai technikákkal (ceruza, szépia, toll, kréta, tus, szén), és nagy párizsi képének, a Rombolás géniuszának bukása után szinte teljesen felhagyott az olajképfestészettel. Festőileg valóban ez az egyik legjobban sikerült alkotása, hiszen érettebb mű, mint az 1840-es évekből való, ifjúkori, Bécsben készült festményei, de még nem terheli túl allegorikus tartalommal, mint párizsi korszakának olajfestményeit az 1870-es években, egyszóval akár a magyar romantika kiemelkedő képének is tekinthetnénk. A börtön-tematika ráadásul visszatérő téma Zichy művészetében, akárcsak a repülő démon-alak, 2 melynek mélyebb jelentését érdemes lenne kikutatni, de e tanulmány keretébe ez már nem fér bele. A festő által idős korában összeállított műtárgyjegyzék szerint ben is festett egy Fogoly c. képet, nem valószínű, hogy ez a Fogoly a börtönben lenne, a romantikus téma nyilván már korábban is foglalkoztatta. Említjük majd a Szibériai fogoly című rajzot, és illusztrációi között is találunk ilyen témát: Arany János balladáiból Török Bálint és Ágnes asszony ábrázolását a börtönben. 1 Berkovits o. 2 Gellér Katalin felhívta a figyelmet a visszatérő motívumok jelentőségére, a repülő démon alakját Zichy művészetében több tanulmányában is feldolgozta, többek közt: Az illusztráció démona és a Démon változó arca. Doré és Zichy, in: Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem o. 3 Az eredeti jegyzékről Pintér Ákos újságíró készített másolatot 1902 májusában, mely az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában van, Oct. Gall. 80. Gellér o

136 Zichy Mihály ( ): Fogoly a börtönben Kissné Dr. Budai Rita 1. ábra. Zichy Mihály: Fogoly a börtönben A kép történetében máig vannak rejtélyek, készítésének pontos ideje és Magyarországra kerülésének körülményei sem tisztázottak. Ugyanígy bizonytalan az ábrázolt személy kiléte, melyről megoszlik a szakirodalom véleménye. Vannak azonban olyan adatok, életrajzi források, történelmi események, melyek segíthetnek közelebb jutni a kép minél teljesebb megértéséhez, ezeket kísérelem meg összegyűjteni e tanulmány keretében. A kép története A festmény Magyarországra kerülésének idejét és módját nem állapíthatjuk meg teljes bizonyossággal, sőt még azt sem tudjuk, hogy ez még Zichy életében, vagy csak halála után történt, de abban egyetértés mutatkozik, hogy a mű Oroszországban készült, ahol Zichy élete nagy részét leélte, s ahol meghalt. A festmény első magyarországi bemutatása 1913-ban, tehát már a festő halála után volt, a Nemzeti Szalonban rendezett Zichy-kiállításon, melynek katalógusa tájékoztat a mű sorsáról. E szöveg állítása szerint a művész a Bach-korszak idején festette a képet (tehát 1850 és 1859 között) Oroszországban, s mikor hazaküldte, itthon lefoglalták, s csak a cári udvar közbenjárására kapta vissza a művész, mivel a festmény az ártatlanul kivégzett Gróf Batthyány Lajost ábrázolja a Neugebäude börtönében, s hogy a művész az 1860-as években a bécsi Künstlerhausban akarta kiállítani, de az osztrák kormány kívánságára vissza kellett vonnia. 4 Berkovits Ilona szerint 5 azonban ezek a regényes fordulatok a kép történetében csupán szenzációhajhász állítások, melyeknek nem volt alapjuk, hiszen semmi nyoma nincs annak, hogy Zichy küldött volna haza Szentpétervárról nagy méretű festményeket az 1850-es években, és különösen is naivnak találja a cári udvar beavatkozásának meséjét, mely szintén nem támasztható alá semmilyen dokumentummal. Berkovits hangsúlyozza továbbá, hogy Zichy az 1860-as években egyáltalán nem állított ki sem Magyarországon, sem Bécsben 6. Berkovits nem fogadja el a képtéma meghatározását sem, és elutasítja Bényi Lászlónak a későbbiekben megfogalmazott feltevését is, 7 miszerint esetleg Táncsics Mihályt jeleníti meg a kép. 8 Berkovits az ábrázolt férfiban inkább orosz forradalmárt sejt, esetleg 4 A Nemzeti Szalon jubiláris téli kiállításának és Zichy Mihály gyűjteményeinek katalógusa, Budapest, 1913 december 5 Berkovits o. 6 Ha nem valószínű, hogy hazaküldte, és az sem, hogy halála után került Magyarországra (hagyatéka Szentpéterváron maradt tanítványa, Anna Guszeva örökségeként), a legvalószínűbb lehetőség, hogy valamikor ő maga hozta haza, hiszen 1866 után rendszeresen megfordult szülőfalujában, ahol családja élt. 7 Bényi László: Új Zichy-kép a Szépművészeti Múzeumban, Szabad Művészet o. 8 Berkovits o

137 Tudományos Mozaik 9. TPF Petrasevszkijt, az utópikus szocializmus képviselőjét, akit 1849-ben tartóztatott le az orosz rendőrség. E feltevéseket a későbbiekben alaposabban meg fogom vizsgálni. A festmény a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került vásárlás útján az 1950-es években, majd a magyar festészeti képanyaggal a Magyar Nemzeti Galériába helyezték át. Jelenleg a Zichy Emlékmúzeum állandó kiállításán tekinthető meg a festő szülőhelyén, Zala faluban. A festmény stílusa A kép fénykezelése, a sötét, melegbarna tónusok Zichy későbbi művészetét jellemzik inkább, mint azt Berkovits is megállapítja, így akár feltételezhetünk egy későbbi készülési időpontot. Ifjúkori romantikus festményeiben is kedvelte a barnás árnyalatokat (pl. a Mentőcsónak c. festmény), azonban a korai műveket egyenletesen szórt fény jellemezte. Az az éles, szinte caravaggiói fény-árnyék hatás, melyet a Fogoly-képen látunk, a drámai, mesteri, szinte reflektor-szerű oldalvilágítás merészebb, érettebb festői meggondolásra utalnak. Korai festményeinek szereplői általában élénken gesztikulálnak (pl. Koporsólezárás), a Fogoly a börtönben figurája azonban csak tekintetével, összekulcsolt kezének ernyedtségével fejezi ki érzelmeit, ez is kiforrottabb festőre utal. E kép stílusában egyébként Rembrand festésmodora éled újjá, mind a színvilágban, a fénykezelésben, mind az alakmozgatásban. Mint megállapítottuk, Zichy korai képeihez képest nincs benne túl sok pátosz, sem érzelmesség. Az ábrázolt személy férfikora teljében van, izmos, erős, de szenved a tehetetlenségtől, a leláncoltságtól. Fanatikus, reménykedő tekintettel néz az egyetlen fényforrás felé. A forradalmár Maga a téma, a bebörtönzött, leláncolt férfi, általa a tehetetlenség, a bezártság megjelenítése, s mindemellett annak érzékeltetése, hogy ártatlanul, vagy valami jó ügy miatt került ilyen helyzetbe (erre utal a fénylő, tiszta arc, a nemes arckifejezés, a felfelé irányuló tekintet), régóta gyakori tárgya a festészetnek. Már a szentképek között is találunk ilyen jelenetet, pl. Szent Pál vagy Szent Péter ábrázolását a börtönben. Zichy műve a legközelebbi rokonságot Rembrandt egyes képeivel mutatja, például a Szent Pál a börtönben c. kompozíciójával ábra. Rembrandt: Szent Pál a börtönben, Rembrandt: Szent Pál a börtönben, 1627, olaj, fa, 73x60 cm, Stuttgart. Ez Rembrandt egyik ifjúkori műve, melyet később többször is megfestett, s Szent Péter raboskodásáról is készített képet

138 Zichy Mihály ( ): Fogoly a börtönben Kissné Dr. Budai Rita Az, hogy Zichy műve kapcsán fel sem merült a lehetőség, hogy bibliai jelenetről lenne szó, elsősorban annak köszönhető, hogy bár ifjú éveiben több vallási művet is készített, művészi karrierje folyamán vallásos témát kizárólag megrendelésre festett 10. A festményen ráadásul nincs semmi utalás, semmiféle attribútum, ami alapján a főalakot Szent Péterrel vagy Pállal azonosíthatnánk be, hacsak nem a hosszú szakállas ábrázolás, ami mindkettőjükre jellemző volt. A szentre, mártírra, kiválasztottra, megváltóra való utalás, még ha nem szentképről van is szó, bizonyára szándékos, hisz ugyanígy jelenik meg a főalak a Szibériai fogoly című rajzon, 11 ami feltehetőleg az 1860-as években készült, s melyen egyértelműen krisztusi vonásokat figyelhetünk meg. 3. ábra. Zichy Mihály: Szibériai fogoly Nem véletlen azonban, hogy Zichy Fogoly a börtönben című festményének ábrázoltjában kezdettől fogva akár alaptalanul, akár nem forradalmár-alakot láttak, s természetesen jó okkal hozták összefüggésbe az es szabadságharccal. Hogy ez miért alakult így, ahhoz ismernünk kell néhány adatot Zichy Mihály családi hátteréről és életútjából. A Zichy család a 18. században két ágra szakadt. A grófi ág Habsburg-hű volt, a nemesi ág viszont, amelyből a festő származott, többségében felvilágosult és forradalmi érzelmű volt, a reform-kortól fogva a demokratikus fejlődés mellé állt. Zichy Mihály már 16 évesen határozott politikai nézeteket vallott, erős volt benne a nemzeti öntudat és a Habsburgellenesség. Pesti tanulmányai idején ( ) rajongott Kossuth Lajosért, akinek beszédeit is hallotta. Különösen erős hatással volt érzelmeire Kossuth ( ) és Wesselényi (1838-tól) bebörtönzése, utóbbi ráadásul meg is vakult ott. Fiatal suhancként festőnövendék társaival egyszer még merényletet is kiterveltek Metternich ellen. 12 Zichy 1843-ban ment Bécsbe, ahol 1844-től Waldmüller tanítványa lett. Eladott művei árából, saját pénzén 1846-ban Itáliába ment néhány hónapra. Bejárta Velencét, Rómát, Nápolyt, megismerte Raffaello, Michelangelo művészetét (Rómában mesterével, Waldmüllerrel is találkozott), és feltehetőleg számos további klasszikus műalkotást a reneszánsz és a barokk művészet legjavából. Ezek után festette 10 Gellér o. 11 Reprodukciója: Művészet 1902/4, az eredeti rajz ismeretlen helyen. Berkovits 1964 szerint Csernisevszkijt ábrázolja. Saját műtárgyjegyzékében 1863-ban jegyez fel egy Rabló a menhelyen c. képet, 1872-ben pedig egy Börtönben c. művet. Ezen a rajzon már sokkal oroszosabb típust jelenít meg, mint azt Gellér Katalin megállapítja. Gellér o. 12 Erről Zichy egy öregkori levelében számolt be, némi iróniával megmosolyogva ifjúkori hevületüket. Berkovits 1964, 15.o. A levél okt. 17-i dátumú, ismeretlen személyhez szól, Országos Levéltár, Ernst- Hagyaték,

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepe 2014

Magyar Tudomány Ünnepe 2014 Magyar Tudomány Ünnepe 2014 A foglalkoztatáspolitika jelene és jövője az EU-ban és Magyarországon tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán 2014. november 6. A konferencia védnöke: Vastagh

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben