A BÉREK KÖZTERHEINEK ALAKULÁSA,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÉREK KÖZTERHEINEK ALAKULÁSA, 1989-2010"

Átírás

1 Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 1068 Budapest, Városligeti fasor Hanti Erzsébet A BÉREK KÖZTERHEINEK ALAKULÁSA, A bérekről illetve a bérek alakulásáról beszélve hajlamosak vagyunk a folyamatokat kétszereplősnek gondolni. Piacgazdaságban a keresetek növeléséről jó esetben megállapodik a munkáltató a munkavállalókkal illetve képviselőjükkel. Vállalatinál magasabb szinten pedig a munkáltatók és munkavállalók általában érdekképviseleti szervezeteik révén vesznek részt a bértárgyalásokban. Az országos szintű tripartit tárgyalásokon pedig megjelenik az állam is, mint sajátos munkáltató. Az állam azonban kisebb részben van jelen a munka világában munkáltatóként. A makroszintű tárgyalásokon sokkal fontosabb a jövedelmek elosztásának harmadik szereplőjekénti fellépése. A bérek alakulásában a munkaadók akaratánál, lehetőségeinél és a munkavállalók törekvéseinél, követeléseinél sokszor nagyobb a hatása a közterhek alakulásának illetve a mindenkori fogyasztói árnövekedésnek, illetve az ezekre ható kormányzati, jegybanki politikának. Különösen igaz ez az elmúlt több mint másfél évtized folyamatait tekintve Magyarországon. A bruttó, a nettó és a reálkeresetek, valamint a gazdasági teljesítmény alakulása a rendszerváltás óta Magyarországon A rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok legnagyobb vesztesei a bérek és a foglalkoztatás, vagyis a munkavállalók voltak. A mélypontot az os évek jelentették, amikor az országos bruttó átlagkereset vásárlóértéke több mint 25 %-kal volt alacsonyabb az 1989-es évinél. (1. sz. melléklet) Az átlagkereset reálértéke csak a 2002-es év során haladta meg a 89- es évi szintet. A keresetek bruttó és nettó nominális növekedése eközben látványosan gyors volt. A bruttó átlagkereset növekedése a 10-szeres mértéket 2001-ben, a nettó pedig 2003-ban haladta meg között a bruttó átlagkereset Ft-ról Ft-ra nőtt (2005,4%), a nettó pedig Ft-ról Ft-ra (1646,3%). Eközben a fogyasztói árak emelkedése 1408,0 %-os volt. A legnagyobb mértékű reálbérnövekedés 2002-ben volt (113,6%), mi az átlagkereset vásárló értékét a évi 89,3 %-ról egy év leforgása alatt felemelte 101,4 %-ra ban az átlagkereset vásárlóereje 120,6 %-a volt az 1989-es évinek. A stabilizációs program és a válság következtében visszafordult a bérek felzárkózása, júniusában pedig még mindig 116,9 %-on állt.

2 2 Az országos átlagkereset reálértékének alakulása, I-V. Év Ft/hó évi áron Az átlagkereset reálértéke Százalék % előző év = = , ,3 94, ,0 87, ,6 86, ,1 83, ,2 89, ,8 78, ,0 74, ,9 77, ,6 80, ,5 82, ,5 83, ,4 89, ,6 101, ,2 110, ,9 109, ,5 116, ,5 120, ,2 114, ,7 115, ,6 112, I-VI ,7 116,9 Forrás: KSH adatokból számolta: Hanti Erzsébet A bérek igazi vesztességét a reálbérek és a GDP növekedésének az összehasonlítása mutatja. (2. sz. melléklet) A GDP és a reálbérek 1994-ig nagyjából azonos pályát futottak be, szinkronban voltak ban azonban a gazdasági stabilizáció legnagyobb veszteségét a jövedelmek szenvedték el. Mindkét évben növekvő GDP és termelékenység mellett nagymértékben csökkent a keresetek reálértéke. 1 A GDP a reálbéreknél 2 évvel korábban, már 2000-ben elérte az évi szintjét, és ezután is gyorsabb növekedést mutatott, mint a keresetek reálértéke. A két folyamatot együtt ábrázolva látható, hogy a 90-es évek közepétől a GDP nagyjából kiegyensúlyozottan emelkedett, míg a bérek reálfejlődése csökkenő (1996- ig, 2004, 2007, 2009), stagnáló ( , 2008), és gyorsabban növekvő ( , 1 A veszteséget sommásan a Bokros-csomag hatásának tulajdonítják sokan, ami azonban csak részben felel meg a valóságnak. A Jegybank február 1-én 28 %-ra emelte az alapkamatot, ekkor még csak 22,1 % volt az infláció. ami a jórészt mesterségesen és negatív várakozások által gerjesztett folyamatok hatására júniusra elérte a 31 %-ot is. Ezt az ütemet azonban a bérek már nem tudták követni. A Bokros csomagnak direkt hatása bérekre nem volt.

3 ) szakaszokra bontható. A markáns növekedési, valójában utolérési szakasz től 2006-ig tartott. A reálkereset és a GDP alakulása 1989-hez viszonyítva Forrás/Source: KSH adatok alapján készítette Hanti Erzsébet A 2000-es évek első felében sokan, főleg liberális közgazdászi körökből az adott éveket kiemelve arra a hamis következtetésre jutnak, hogy elszakadtak a bérek a teljesítményektől. Pedig ez a szakasz csak az utolérési (és nem a további leszakadási) folyamat része volt. Ha ugyanazon adatokkal szakaszonként vizsgáljuk a GDP és a reálkeresetek alakulását, a bérek ciklikussága eltérő következtetésekre vezethet, ezért a hosszú távú folyamatok szakaszos vizsgálatánál rendkívül óvatosan kell eljárni. Ezt láthatjuk a fenti ábrából kivett, eltérő időtartomány ( ) ábrázolásából:

4 4 Tudunk azonban olyan szakaszt is kivenni a teljes időszakból, amikor a kiragadott adatok azt mutatják, hogy a bérek a GDP-vel teljes összhangban alakultak. A kiragadott szakaszok vizsgálata a csökkenő, stagnáló és az utolérési szakaszok láttatására alkalmas. A tetszés szerinti szakaszolásokból azonban nem szabad a folyamat egészére vonatkozó következtetést levonni. Az ábrá(k)ból jól láthatóak a stabilizációs évek, és ezáltal az is, hogy ki fizette meg az elmúlt 18 évben a konszolidációk árát, és jól látható az is, hogy érdemi felzárkózási, utolérési szakasz csak a 2001-es évvel kezdődött a munkavállalók illetve kereseteik számára. A teljes folyamat pedig egyértelműen arról beszél, hogy a bérek alakulása tendenciaszerűen nem felelt meg sem az infláció kihívásainak, sem pedig a gazdasági teljesítmények által meghatározott lehetőségeket nem tudta kimeríteni. A GDP és a reálbérek alakulásának összehasonlítása azt bizonyítja, hogy Magyarországon a keresetek alulértékeltsége sokkal nagyobb, mint azt az ország gazdasági fejlettségi szintje indokolná. A bérek és a gazdaság folyamatainak összehasonlításából érdemes még megnézni a bérek és az infláció viszonyát. Ezt különösen aktuálissá teszi az a szintén liberális közgazdászi körökből menetrendszerűen felmerülő, de egyébként soha nem bizonyított tétel, miszerint a bérnövekedés az elmúlt időszakban inflációs hatást gerjesztett volna. A grafikonból ez az összefüggés nem olvasható ki.

5 I-VI I-VI. 5 A bruttó, a nettó keresetek és a fogyasztói árak éves növekedése, a.) Az előző évhez képest 140 % 130 Bruttó kereset Fogyasztói ár Nettó kereset % Bruttó kereset Fogyasztói ár a.) 1989-hez képest Nettó kereset Forrás: KSH adatok alapján készítette Hanti Erzsébet 1992-től kezdve a fogyasztói árindex és a keresetek több szakaszban is ellentétesen változtak ben erőteljesen növekvő bérek mellett az infláció jelentősen csökkent ben ennek a fordítottja történt ben pedig a bérek erősödése ellenére beindult az

6 6 inflációban egy tartós csökkenési folyamat. Ez a csökkenés között megállt, épp akkor, amikor a bérek növekedési üteme lelassult től ismét csökkenő irányt vett az infláció, miközben a bérek erőteljesen növekedtek ben pedig a csökkenő bérek mellett fordult meg az infláció csökkenése, és váltott át ismét növekedő szakaszba ben is még ez látható, csökkenő bérnövekedési ütem mellett folyamatosan növekvő fogyasztói árszint ben egy irányba mozogtak, 2009-re bérek is, árak is csökkentek, idén júniusig pedig emelkedtek. A folyamat inkább azt láttatja, hogy a nagyobb kiáramló bértömeg révén megvalósuló fogyasztásnövekedés (a nem a költségek által vezérelt) az árszint csökkentését eredményezi, a bérek visszafogása, a fizetőképes kereslet csökkenése pedig az árakat növeli (kisebb forgalommal a kereskedők ugyanazon bevétel elérését próbálják megvalósítani). A béreknek árversenyre gyakorolt hatása erősebb volt a vizsgált időszak egészében, mint a bérnek mint termelési költségnek a hatása a fogyasztói árak alakulására. Ezen azért sem csodálkozhatunk, hiszen Magyarországon a bérköltségek aránya a költségek egészén belül átlagosan 10 % alatt van. A bérek inflációs szerepének megítélésével óvatosan kell tehát bánni. E kérdés sokaknak a kedvenc témája. Nem tagadják ugyan, hogy más inflációs okok is vannak, azonban valódi súlyához képest sokkal többet emlegetik a bérinflációt. E nézőpont gazdaságpolitikailag veszélyes is lehet, hiszen az elsősorban nem béralapú infláció ellen hatékonyan fellépni a bérek és egyéb jövedelmek visszafogásával nem lehet. A bérek inflációs hatása két oldalról is jelentkezhet. A költségek árnövelő hatása szempontjából a bruttó béreknek, illetve a teljes, a járulékokkal növelt bérköltségnek van szerepe. A kereslet, a fogyasztás alakulása oldaláról viszont a nettó béreket kell vizsgálni. A bérköltségek az évek során összességükben az egyéb költségeket alulmúlóan emelkedtek a vállalkozásoknál. A bérköltségek, a bérek növekedése kétségkívül hozzájárult az infláció alakulásához - termelési költségként beépülve a termékek árába. Kérdés azonban, hogy szerepüket pontosan hol helyezzük el. Az APEH évi társasági adóbevallási adatai alapján számolva a kettős könyvvitelű társaságoknál a bérköltség aránya a nettó árbevételhez 6,4 % volt nemzetgazdasági szinten. Ugyanekkor a személyi ráfordítások aránya a nettó árbevételben 9,8 %-ot tett ki. Ilyen költséghányaddal a bérek alakulásának nincs sok esélye érdemi hatást gyakorolni az árak megállapításánál. Hivatkozni persze lehet rá, ráadásul a hozzá nem értők számára elég hatásosan. A közgazdászok véleménye megoszlik abban a kérdésben is, hogy a bruttó vagy a nettó bérek alakulását kell-e az infláció keresleti oldaláról vizsgálni. A bruttó bérek ugyan évről évre emelkedtek, fogyasztani azonban csak a kézhez kapott részükből, vagyis a nettó bérekből lehet. A fogyasztóképes kereslet szignifikáns inflatorikus hatását az előbbi ábra cáfolja, legalább is, ami a gyakorlatot illeti. Mindezek persze nem gátolják meg bizonyos kutatói vagy szakértői köröket, hogy gazdasági növekedés mellett csökkenő reálbérek esetén bérek vezérelte inflációról beszéljenek. Erre való hivatkozással a válság idején a Magyar Nemzeti Bank többször is megemelte az

7 7 alapkamatot, ami önmagában erősebb inflációs nyomást eredményez, mint sok év bérnövekedése együttvéve. A jövedelemelosztás harmadik szereplője az államháztartás. Korábban láttuk, hogy amíg huszonegy év viszonylatában a bruttó átlagkereset 20,05-szorosára, a nettó átlagkereset csupán 16,46-szorosára nőtt. A bruttó és a nettó átlagkereset közötti különbség évente is kimutatható. Ez az a része a bérnek, amit a munkáltató odaad a dolgozónak, tőle azonban járulékok és adó formájában az állam elvonja annak egy bizonyos részét. Az állam tehát maga is közvetlenül részesül/részesült a keresetek növekedéséből. Azokban az években, amikor a nettó kereset kisebb mértékben emelkedett, mint a bruttó, a központi elvonások mind abszolút, mind pedig relatív mértékben nőttek, a bér egyre nagyobb részét nem a munkavállaló kapta meg, hanem az a központi költségvetésbe került vissza. A folyamatot tekinthetjük úgy is, mintha ezt a részt a munkáltató nem is dolgozójának adná (bár kétségkívül a bér kimutatott része marad), hanem a központi elvonások növelésével minden látszat ellenére közvetlenül befizeti az államháztartásnak. A központi elvonások hatása a bruttó és a nettó átlagkereset alakulására Év Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset A keresetből történő központi elvonások alakulása Előző év = 100,0 (-) az elvonás növekedése (+) csökkenése ,9 116,9-1, ,6 121,6-7, ,0 125,5-4, ,1 121,3-3, ,9 117,7-4, ,9 127,3 2, ,8 112,6-4, ,4 117,4-3, ,3 124,1 1, ,3 118,4 0, ,1 112,7-3, ,5 111,4-2, ,0 116,2-1, ,3 119,6 1, ,0 114,3 2, ,1 105,7-0, ,8 110,1 1, ,1 107,5-0, ,0 102,8-5, ,5 106,8-0, ,5 101,7 1, I-VI. 103,0 109,6 6,6 Forrás: KSH kereseti adatok alapján Hanti Erzsébet számítása

8 8 Mivel mindez a bérből fizetődik, így végső soron mégis a munkavállaló jár a legrosszabbul. Ez a folyamat 1989 és között 14 évben történt így, a maradék 8 évben pedig fordítva. Csak az es, as, a as, a 2005-ös és a es években emelkedtek gyorsabban a nettó keresetek a bruttónál. Ezekben az években az adócsökkentés következtében több jövedelem maradt a munkavállalónál, de jól járt a munkaadó is, mivel kisebb emeléssel (alacsonyabb költséggel) tudta ugyanazt a nettó bérnövekedést biztosítani dolgozójának. Talán nem véletlen az, hogy ezek az évek megfelelnek a választási vagy a választások előtti éveknek. A bérekből történő központi elvonások meglehetősen ciklikusan alakulnak. Általában megnehezítik a piacgazdaságban zajló bértárgyalásokat, kiszámíthatatlanná teszik a kereseti folyamatokat mind a dolgozók, mind a vállalkozások számára. Kiegyensúlyozott piacgazdaságban az elvonásokat a valorizáció jellemzi. A valorizáció esetünkben azt jelenti, hogy a bruttó és a nettó keresetek alakulása között nincs különbség, az állam tehát nem avatkozik bele sem pozitív, sem negatív módon a bérfolyamatokba. A 90 es évek folyamán zömmel az volt a jellemző, hogy a személyi jövedelemadóban évről évre vagy nem történt meg vagy nem a kellő mértékben alakult a valorizáció, ami így szinte mindig adószigorítást jelentett. Az adóterhek rendkívül jelentős növekedése jellemezte az közötti éveket, s ban is az adóterhelés növekedése eredményezett komoly többletbevételt az egyensúlyi helyzet visszaállítása érdekében. Hasonló mértékű adószigorítás történt ben is, azonban ekkor már nem volt sem átalakulási, sem egyensúlyi válsághelyzet, tehát pusztán egy növekvő központosítást hajtott végre a Fidesz-kormány. A következő nagy elvonást eredményező év 2007 volt, amikor ismét a stabilizáció árát fizették meg a bérterhek növelésével a gazdaság szereplői. Az adóterhek növelése minden eddigi kormánynak érdekében állt. Az évről évre túlköltekező központi költségvetés itt tudta a legkönnyebben, a legkisebb ellenállással beszedni a növekvő kiadásai fedezetét. A stabilizáció és a válságkezelés államháztartási bevételi igényei is ebben az irányban hatottak. Az elvonás egy részét a munkaadók fizetik meg a bérek közterheinek növekedése révén, a munkavállalót viszont közvetlenül éri a bérveszteség, és ő már nem tudja továbbhárítani a terheket. És ez már nem is elmaradt bér, hanem tényleges bérelvonás. A bérek adóterhelésének folyamatos növekedésére a leglátványosabb bizonyítékot az átlagkeresetek és a marginális adókulcsok egymáshoz viszonyított helyzetének vizsgálata adja. Az éves bruttó átlagkereset és az adótábla legmagasabb kulcsának alakulása, Év Alsó adókulcs Felső adókulcs Felső adósáv/ Átlagkereset Felső határa Mértéke Alsó határa Mértéke alsó adósáv Havi Éves Átlagkereset/ felső adósáv * (%) / / % % 16, ,5% % % 10, ,1% % % 9, ,3% % % 9, ,0% % % 5, ,5% % % 5, ,2% % % 5, ,0% % % 5, ,9% % % 4, ,4%

9 % % 4, ,5% % % 4, ,9% % % 2, ,6% % % 2, ,2% % % 2, ,4% % % 2, ,5% % % 2, ,9% % % 1, ,5% % % 1, ,7% % % 1, ,6% % % 1, ,6% % % 1, ,4% I-VI % % 1, ,9% VI-XII % % 1, ,2% I-VI.** % % 1, ,2% * Éves bruttó átlagkereset a legfelső kulcs alsó határa százalékában. ** A korrekciós tényezővel visszaszámolva. Forrás: Adótörvények ( ) alapján Hanti Erzsébet számítása A személyi jövedelemadó indulásakor 16,7-szeres volt a különbség a felső adókulcs alsó határa és az alsó adókulcs felső határa között ben még több mint 9-szeres, között pedig ötszörös volt. A következő mérföldkövet 1999-es év jelentette, amikor is ez az arány 2-2,5-szeresre csökkent. Az évek során valorizáció híján az adótábla sávjai egyre jobban összenyomódtak. Az átlagkereset növekedésével összehasonlítva még rosszabb a helyzet. A marginális (legfelső) adósáv alsó határának 13,5 %-ánál volt 1988-ban az átlagkereset, ez 1990-re 32,3 %-ra emelkedett, 1992-ben már a felénél, 1994-ben a háromnegyedénél volt, 2000-ben pedig átlépte az átlagkereset a marginális kulcs szintjét ben meghaladta a 139 %-át, ami az induló 13,5 %-hoz képest több mint tízszeres változás. A 2010-es nagyobb sávemelés után viszont az átlagkereset átkerült a felső sávból az alsóba, és mindössze a sávhatár 62,2 %-án állt a júniusi béradatok szerint.

10 10 Ha valorizációként azt tekintenénk, hogy az SZJA felső kulcsának alsó határa ott legyen az átlagkeresethez viszonyítva, ahol 1990-ben állt, akkor ma a marginális kulcs közel 11 millió forintnál kezdődne. Az alsó kulcs felső határa pedig kb ezer forint lenne. Azt se felejtsük el, hogy ez esetben a felső kulcs 50 %-nak, az alsó kulcs pedig 0 %-nak felelne meg. Ez a folyamat példátlan mértékű adószigorítást érzékeltet. Ellentétes a progresszív adó logikájával, hogy az átlagos kereset a legnagyobb adókulccsal adózott hosszú éveken át, de ellentmond az uniós országok gyakorlatának is, ahol a marginális kulcs általában magasan az átlagkereset felett lép be. Az EU tagországai zömmel többkulcsos az adótáblát használnak, és a marginális kulcs 30 sőt 40 % felett van Felső adósáv / alsó adósáv PL GB PT FR DE GR AT FI BE LU NL ES CZ MT CY SE IE HU LT LV 60 % Felső kulcs mértéke NL BE AT ES DE PT IE GB FR GR PL LU HU MT FI CZ CY SE LV LT SK 1,0 0,5 GB BE LU IE HU CY DE NL AT SE CZ MT FI FR ES PL PT GR SK LT Átlagkereset / felső adósáv 0,0 Számítások: Hanti Erzsébet (a rendelkezésre álló es uniós adatok alapján) Az SZJA adótábla valorizálásnak elmaradása a magas jövedelműeknek kedvezett. Az alacsony és az átlagkeresethez közeli jövedelmek az évek múlásával egyre magasabb adósávokba kerültek,

11 11 adóterhelésük folyamatosan nőtt, miközben a magas jövedelmek adóterhelése relatíve csökkent. 2 Az SZJA változásai összességében az elmúlt évek során jövedelemátcsoportosítást eredményeztek az alacsonyabb keresetűektől a magasabb jövedelműek irányába. Ez a tendencia napjainkban is tart, sőt a szakértői körökből rendszeresen napvilágot látó reform-elképzelések szinte mindegyike ez irányba tesz kezdeményezést. 3 A évi adóváltozás pedig már konkrét elmozdulás volt a gyakorlatban. 4 Az alacsony jövedelműeket az adójóváírás növelése ugyan kompenzálta, hogy veszteségük ne legyen, de alig nyertek a változással, míg a havi 180 ezer forint feletti keresetűek nyeresége markáns volt. A vizsgált időszakban az alacsony jövedelműek számára az adójóváírás érdemi emelése jelentette a szinte egyedülálló érzékelhetően pozitív változást 2002-ben óta a bérrel kapcsolatos közterheken (járulék és SZJA) belül alapvetően a munkabéren belüli elvonások nőttek, a munkabéren felüli járulékrész pedig csökkent ben a béren felül 44+5%-ot 5 fizetett a munkáltató, 2010-ben pedig már csak 27%-ot 6. A csökkenés 22 %-nyi, zömmel az egészségbiztosítási járuléknál. A csökkenés nagyobb lépését az közötti időszak jelentette, ekkor mintegy 9-10 %-kal lett kisebb a bérre rakódó bérteher, újabb 2-2 %-ot hoztak még a munkáltatóknak a es évek. 7 (lásd a 4. számú táblázatot!) ben is több mint 5 %- nyi csökkentés történt. A változások eredményeként 1992 és 2010 között a munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulék szinte nem változott (24,5 24 %), az egészségbiztosítási járulék 19,5 %-ról 2 %-ra csökkent, a munkaadói járulék pedig 5 %-ról 1 %-ra csökkent. 2 Paradox módon a progresszív adótábla növelte (is) a jövedelmi különbségeket: a legalacsonyabb jövedelműek kezdetben nem adóztak, így bérük nem került bruttósításra. A legmagasabb jövedelműek bére viszont a legmagasabb, a 60 %-os adósáv szerint lett bruttósítva, miközben ma már csak 36 % a marginális kulcs. Az SZJA bevezetése óta eltelt 20 évben az adósávok összecsúszásával az alacsony jövedelmek adóterhelése már bruttósítás nélkül nőtt, míg a magas jövedelműek adóterheinek csökkenése, a marginális kulcs csökkentése tiszta jövedelemnövekedést eredményezett számukra. 3 A februári három adóreform-javaslat közül kettő olyan változásokat eredményezett volna, hogy a havi 1 M Ft-os jövedelemmel rendelkezők havonta már egy bruttó minimálbérnyi adót kaptak volna vissza az intézkedések révén. Ugyanakkor az átlag alatti jövedelmek adóterhelése pedig emelkedett volna. 4 Az SzJA változása következtében a 70 és 130 ezer forint között keresők jövedelme átlagosan ezer forinttal növekedett havonta. Havi bruttó 130 ezer forintos kereset felett erőteljesen nőtt a kereset nettó értéke. A módosítás 180 ezer forintos keresetnél Ft-ot, 200 ezer forintnál Ft-ot, 250 ezer forint környékén pedig havi 16 ezer forint felett hozott a munkavállalónak. Havi 500 ezer forint felett gyors csökkenés következett be a nettóban jelentkező nyereségben, havi 2 millió forint felett már csökkenni kezd a keresetek nettó értéke. 5 24,5% NYJ. +19,5% EÜJ. és 5% MAJ 6 24% NYJ. +3% EÜJ. ebből 1% MAJ 7 Ennek ellenére az alkalmazásban állók száma 1999-ben mintegy 50 ezer fővel kisebb volt (2691,4 e.fő), mint 1995-ben (2743,8 e.fő), ben pedig a növekedés összesen 8 ezer fő volt. Az intenzív és valóban érdemi járulékcsökkentés idején tehát csökkent, illetve stagnált az alkalmazásban állók létszáma. (Ennél valamivel kedvezőbb képet nyújt a foglalkoztatottak számának alakulása, mivel itt egy pozitív statisztikai számbavételi változás történt Ez a munkahelyek valós számát nem érintette.)

12 12 Munkaadói és munkavállalói bérköltségek arányának alakulása az átlagkereset szintjén Forrás: KSH adatok alapján készítette Hanti Erzsébet Ezzel párhuzamosan az évek során a munkavállalói bérterhek folyamatosan nőttek ben 11 %-os béren belüli közteher volt az Szja-n kívül, 2010-ben ugyanez 17 % már. Láttuk, hogy a személyi jövedelemadó terhelése is növekedett volt az az év, amikor az átlagkereset szintjén a béren belüli közterhek (az Szja-val együtt) elérték a bérre rakódó közterheket, és azóta folyamatosan meghaladják azokat. A különbség után tovább nőtt a stabilizációs program járulékemeléseivel. A következő táblázatból látható, hogy a bérre rakódó terhek mindegyik kereseti szinten jelentősen csökkentek, míg a bérből fizetettek pedig nőttek az évek során. A változások markánsan megváltoztatták a közterhek viselésének az arányát. A minimálbérnél az es évek között jelentősen magasabb volt a közterhei összege, alapvetően az adójóváírás felére csökkentésének hatására (az 1998-as 13 %-ról felment 32,5 %-ig, majd a minimálbér szeptemberi adómentesítése eredményeként 2003-ban visszacsökkent 14,3 %-ra. Az átlagkereset fekete évei 1998-től 2009-ig tartottak, amikor az elvonások aránya a 48,2 %-ról 64,5 %-ig emelkedett, majd 2010-re visszacsökkent 45,3 %-ra. A minimálbér és az átlagkereset folyamatai közötti eltérést alapvetően a minimálbér adómentessége, az adójóváírás alakulása eredményezte, mivel járulékfizetés szempontjából azonosak voltak a változások. Az elvonások mértéke %-nyit csökkent a munkaadók javára 2010-re 1994-hez viszonyítva mind a minimálbérnél, mind az átlagkereset szintjén.

13 13 A bérhez kapcsolódó központi elvonások aránya, Az elvonások aránya a nettó bérhez Az elvonások aránya az összes bérköltséghez % Év munkaadónál dolgozónál munkaadónál dolgozónál munkaadónál dolgozónál munkaadónál dolgozónál minimálbér átlagkereset minimálbér átlagkereset ,2 13,0 69,1 42,5 34,0 7,6 32,7 20, ,8 13,0 71,1 46,5 32,7 7,7 32,7 21, ,1 13,0 67,5 43,6 32,0 7,8 32,0 20, ,1 13,0 68,9 48,2 35,1 7,5 31,8 22, ,8 13,0 70,3 52,6 35,0 7,5 31,6 23, ,4 25,8 62,7 54,1 34,2 13,5 28,9 25, ,5 25,8 61,9 53,0 33,9 13,5 28,8 24, ,8 29,9 61,5 61,5 30,8 15,9 27,6 27, ,3 32,5 57,8 61,9 29,1 17,4 26,3 28, ,5 14,3 53,0 53,6 28,0 9,0 25,7 26, ,5 15,6 53,3 55,0 27,8 9,7 25,6 26, ,5 15,6 52,5 54,4 27,2 9,8 25,4 26, ,0 16,7 52,1 57,1 26,0 10,6 24,9 27, ,5 21,5 54,4 64,5 25,9 13,1 24,8 29, ,8 22,8 53,6 62,4 25,8 13,8 24,8 28, I-VI. 42,9 23,7 53,8 63,1 25,8 14,2 24,8 29, VII-XII. 36,8 23,7 43,9 57,0 22,9 14,8 21,9 28, I-VI. 32,9 22,0 39,2 45,3 21,3 14,2 21,3 24,6 Forrás: Adótörvények, alapján Hanti Erzsébet számítása A béreknek a teljesítményekkel való összehasonlítása, a lemaradás azt mutatta (az első részben), hogy hozzáadott értéken belül a bérek rovására nőttek a vállalkozók jövedelmei, jövedelemelvonás történt tehát a munkából származó jövedelmek rovására a vállalkozók javára. A bérterhek alakulásának a története pedig azt láttatja, hogy a munkajövedelmek rovására jövedelemátcsoportosítás zajlott le az elmúlt két évtizedben mind a vállalkozói jövedelmek (munkaadói tehercsökkenés munkavállalói tehernövekedés), mind pedig az államháztartás javára (egyoldalú járulék illetve adóemelések, a valorizálás elmaradása). E két oldalról történő megszorításhoz számoljuk még hozzá az infláció bérek reálértékét csökkentő hatását 8, és máris világosan látjuk, hogy miért csupán 117,2 %-át éri változatlan áron a évi átlagkereset az 1989-esnek, miközben a GDP volumene 127,9 %-ára nőtt. 8 A keresetek és más jövedelmek infláció általi elértéktelenítését tudatosan is hagyták, sőt eszközként használták az egymás utáni kormányok időszakonként eltérő intenzitással.

14 14 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének alakulása, táblázat Év Ft/hó Bruttó kereset Nettó kereset Reálkereset Fogyasztói árindex Százalék % Ft/hó Százalék % Ft/hó Százalék % előző év = = 100 HUF/month előző év = = 100 előző év = = évi áron előző év = = , ,0 100, , ,6 128, ,6 121,6 128,9 128, ,3 94, ,0 167, ,5 152,6 135,0 174, ,0 87, ,1 209, ,3 185,1 123,0 214, ,6 86, ,9 254, ,7 217,9 122,5 262, ,1 83, ,9 318, ,3 277,4 118,8 311, ,2 89, ,8 371, ,6 312,3 128,2 399, ,8 78, ,4 447, ,4 366,6 123,6 493, ,0 74, ,3 547, ,1 455,0 118,3 583, ,9 77, ,3 647, ,4 538,7 114,3 667, ,6 80, ,1 752, ,7 607,2 110,0 734, ,5 82, ,5 853, ,4 676,4 109,8 806, ,5 83, ,0 1007, ,2 785,9 109,2 880, ,4 89, ,3 1191, ,6 940,0 105,3 926, ,6 101, ,0 1334, ,3 1074,4 104,7 970, ,2 110, ,0 1414, ,6 1134,6 106,8 1036, ,9 109, ,1 1543, ,3 1251,4 103,6 1073, ,5 116, ,1 1668, ,5 1345,3 103,9 1115, ,5 120, ,0 1802, ,8 1383,0 108,0 1204, ,2 114, ,5 1937, ,8 1477,0 106,1 1278, ,7 115, ,5 1947, ,7 1502,1 104,2 1332, ,6 112, I-VI ,0 2005, ,6 1646,3 105,7 1408, ,7 116,9 Megjegyzés: Az átlagkereseti adatok a vállalkozások esetében ig a 20 fő feletti, ig a 10 fő feletti, 1999-től a 4 fő feletti létszámú gazdasági szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottakra, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek teljes körében és a kijelölt nonprofit intézményekben teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. Forrás: KSH gyorsjelentések. Saját számítás: Hanti Erzsébet

15 2. táblázat A reálkeresetek és a bruttó hazai termék (GDP) alakulása, Év A bruttó hazai termék volumene Az egy keresőre jutó reálkereset az előző évi %-ában 1989 =100,0 az előző évi %-ában 1989 =100, ,7 100,0 100,9 100, ,5 96,5 96,3 96, ,1 85,0 93,0 89, ,9 82,4 98,6 88, ,4 81,9 96,1 84, ,9 84,3 107,2 91, ,5 85,5 87,8 79, ,0 86,4 95,0 75, ,3 90,1 104,9 79, ,2 94,8 103,6 82, ,2 98,8 102,5 84, ,9 103,6 101,5 85, ,1 107,8 106,4 91, ,4 112,6 113,6 103, ,3 117,4 109,2 113, ,9 123,2 98,9 112, ,5 127,5 106,3 119, ,0 132,6 103,9 123, ,0 133,9 95,2 117, ,6 134,7 100,7 119, ,7 126,2 97,6 116, I-VI. 100,5 126,9 103,7 119,6 2010: GDP előzetes, bér: I-VI. hó tényleges adat. Forrás: KSH adatok alapján számolta Hanti Erzsébet A reálkereset és a GDP alakulása 1989-hez viszonyítva Forrás: KSH adatok alapján készítette Hanti Erzsébet

16 4. táblázat A munkabért érintő legfontosabb járulék-mértékek, ) Bérre rakódó járulékok: Nyugdíjjárulék (%) 24,5 24,5 24,5 24,5 24, /22 6) 24 7) Egészségbiztosítási járulék (%) 19,5 19,5 19,5 19, /2 6) 3 Egészségügyi hozzájárulás (Ft) ) Tb-járulék együtt: (%) ,5 Munkaadói (szolidaritási) járulék (%) 5 7 7,2 5 1) 4,2 4,2 4,2 39% + 39% + 33% + 33% + 31% + 29% + 29% + 29% + 29% + 29% + 29% + 29% + 29/24% Ft 2100 Ft 3600 Ft 3900 Ft 4200 Ft 4500 Ft 3450 Ft 3450 Ft 1950 Ft 1950 Ft 1950 Ft 1950 Ft 1950 Ft (Ft) % 4,2 4 2) (1) 7) Bérgarancia járulék (%) 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 3) Béren belüli járulékok: Nyugdíjjárulék (%) ,5 8,5 8,5 8,5 8,5 9,5 9,5 9,5 - ebből magánnyugdíjpénztár (%) Egészségbiztosítási járulék (%) ,5 7) Tb-járulék együtt: (%) ,5 12,5 12,5 14,5 15,5 15,5 15, % Munkavállalói (szolidaritási) járulék (%) 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1, ,5 1,5 1,5 1,5 (1,5) 7) 1) től 2) től 3) ig 4) től 5) 6) től érvényes adatok a csökkenés a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig től 7) A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27%, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24%, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 % (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5%, a munkaerő-piaci járulék 1%). A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5%, amiből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, a munkaerő-piaci járulék 1,5%. Forrás: adó és tb-törvények, összeállította: Hanti Erzsébet

17 5. táblázat Adóék az átlagkereset szintjén Forrás: KSH adatok alapján készítette Hanti Erzsébet

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP 1626/06 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ ADATGYŰJTÉSE, EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2009. ÉV Adatszolgáltatói kör: Az egészségügyi ágazat létszám-

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről III. negyedév

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről III. negyedév ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről 2010. III. negyedév A feldolgozás mintája: Azon egészségügyi intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2010.

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Helyzetkép a magyar gazdaságról

Helyzetkép a magyar gazdaságról Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,

Részletesebben

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2010 GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság

Részletesebben

Amit a bérfolyamatokról tudni kell

Amit a bérfolyamatokról tudni kell Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Amit a bérfolyamatokról tudni kell BÉR-ADATTÁR - További info: Hanti Erzsébet ehanti@mszosz.hu Adatok lezárva: 2014.03.15. 2 Tartalom 1. A reálkeresetek

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának kiszámítására Tax wedge

Részletesebben

A nettó havi kereset alakulása

A nettó havi kereset alakulása 2 010 2 011 75 000 75 000 1 093 3 140 2 048 61 158 59 110 96,7% -2 048 93,4% 80 000 80 000 2 172 4 156 1 984 64 228 62 244 96,9% -1 984 93,6% 85 000 85 000 3 252 5 172 1 921 67 299 65 378 97,1% -1 921

Részletesebben

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL IV. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon egészségügyi intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését IV.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

2. napirend. ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 118/2016. Tárgy: Döntés illetményalap emeléséről

2. napirend. ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 118/2016. Tárgy: Döntés illetményalap emeléséről ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 118/2016. Tárgy: Döntés illetményalap emeléséről Előterjesztő neve: Kiszelné Mohos Katalin polgármester Előadó neve: Perlaki Zoltán osztályvezető Az előterjesztés aláírás

Részletesebben

A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata

A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata A program teljes hatásáról a kormány nem adott tájékoztatást annak ellenére, hogy a törvényi előírások szerint ezt a törvényjavaslatok

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat Egy vállalat tárgyévi könyvelési adatai szerint az alábbi termelési költségek merültek fel, költségnemenkénti bontásban: ANYAGKÖLTSÉG: Bérköltség: Szociális hozzájárulási

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I. Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 2014/2015. II. félév Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék Miről lesz szó? Példák a bér

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Bér- és bérteher-reform

Bér- és bérteher-reform (a GKI-javaslat összefoglalása) Bér- és bérteher-reform I. A JAVASLAT KÖRNYEZETE A GKI-javaslat abból indul ki, hogy az adórendszerben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheknél (adóknál és járulékoknál)

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu ADÓVÁLTOZÁSOK 2011-BEN Az adóátrendezések kb. 470-480 milliárd forint adócsökkentést és kb. 400 milliárd forint adóemelést tartalmaznak. Szerkezetükben

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 191-192 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 2012/2013. II. félév 72-83 Miről lesz szó?

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

M ű h e l y december

M ű h e l y december M ű h e l y 2007. december ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: 06-1-373-7010 Fax: 06-1-336-7520 http://www.ecostat.hu email: ecostat@ecostat.hu

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

Bérek, adózás, kafetéria, 2014

Bérek, adózás, kafetéria, 2014 Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Bérek, adózás, kafetéria, 2014 1. ADÓVÁLTOZÁSOK A bérek adózásában jövőre nem lesznek lényeges változások. Az apróbb módosítások közül a családi

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat I. rész: Az szja Személyi jövedelemadó Személyeket, és nem háztartásokat adóztat. Béradóként inkább bevételt, mintsem jövedelmet adóztat (bár vannak erős ellenpéldák

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban)

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban) SZJA 1.példa Egy munkaviszonyban lévő elvált nő, havi rendszeres keresete 180 000 Ft. A munkáltatójától havi 8 000 Ft értékben kap élelmiszervásárlásra jogosító Erzsébet utalványt. Más juttatása az adott

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I. Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

ELSZÁMOLÁS Növekvő gazdaság - csökkenő adók gyarapodó Köztársaság

ELSZÁMOLÁS Növekvő gazdaság - csökkenő adók gyarapodó Köztársaság ELSZÁMOLÁS 2006. Növekvő gazdaság - csökkenő adók gyarapodó Köztársaság Jelentés a kormány részére a magyar gazdaság fejlődéséről, a közterhek alakulásáról Célunk, hogy stabil és növekvő gazdaságra támaszkodva

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások MAVZ Közgyűlés 206 206. május 26. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu Az EU országok egy főre eső GDP-je vásárlóerőparitáson

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról február

Havi elemzés az infláció alakulásáról február Havi elemzés az infláció alakulásáról. február A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Jövedelmeket terhelő közterhek és pénzbeli ellátások évközi változásai

Jövedelmeket terhelő közterhek és pénzbeli ellátások évközi változásai Jövedelmeket terhelő közterhek és pénzbeli ellátások 2009. évközi változásai 1. Személyi jövedelemadó 2. Társadalombiztosítási járulék 3. Munkaadói és vállalkozói járulék 4. START kártyás foglalkoztatás

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI 2005. évről benyújtott és feldolgozott, érdemi adatot tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások száma megközelíti a 4 millió 319 ezret. Ez

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben