Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába. Piac az egészségügyben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába. Piac az egészségügyben"

Átírás

1 Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába Piac az egészségügyben Ragány Károly SE-EMK június Miért van szükség a közgazdaságtanra? 1. Mit? (Mennyit?) Pizzát vagy inget? Keveset de jót, vagy sokat de kevésbé jó minőségűt? Több fogyasztási javat, vagy több beruházási jószágot? 2. Hogyan? Milyen erőforrásokat használjon fel? Milyen technológiát használjon? 3. Kinek? Kik fogyaszthatják el a termékeket, szolgáltatásokat? Ki jusson magasabb jövedelemhez? Legyen sok szegény és kevés gazdag, vagy? 1

2 1. Szűkösség Miért van szükség a közgazdaságtanra? A termékek, gazdasági javak szűkösen hozzáférhetőek A szükségletek azonban jóval nagyobbak Kivétel: szabad javak (levegő, tengervíz) 2. Hatékonyság A társadalom a leghatásosabb módon használja fel erőforrásait az emberi igények és szükségletek kielégítésére Hatékonyság (efficiency) fogalma Meghatározott cél elérése a legkisebb ráfordítással VAGY adott ráfordítással elérhető legnagyobb eredmény. Technikai hatékonyság (Hogyan?) Allokációs hatékonyság (Mit?) 2

3 Piacgazdaság vs. tervgazdaság 1. Piacgazdaság Döntést az egyének és a vállalkozások többnyire szabadon hozzák Magántulajdon, ár, piac, nyereség, költségminimalizálás Szerződéses kapcsolatrendszer 2. Tervgazdaság (Utasításos gazdaság) Gazdasági alapkérdéseket a kormányzat hozza meg Erőforrások, hatalom 3. Vegyesgazdaság Ellenőrzött piacgazdaság Néhány alapvető fogalom 1. Ráfordítások Olyan nyersanyagok, termékek és szolgáltatások, amelyeket további termékek és szolgáltatások előállításához hasznosítanak. Termelési tényezők (erőforrások): Föld Munka Tőke 3

4 Néhány alapvető fogalom 2. Kibocsátások Azok a hasznos javak és szolgáltatások, amelyek a termelési folyamat eredményei, és fogyasztásra kerülnek, vagy a termelésben tovább alkalmazzák őket. Fogyasztási cikk, tartós fogyasztási javak, beruházási jószág 3. Termelési lehetőségek határa (tl-görbe) Azokat a maximális termelési mennyiségeket tűnteti fel, amelyekre a gazdaság szert tehet adott technológiai ismeretei és rendelkezésre álló termelési tényezői révén. Trade-off átváltási kapcsolat Gazdasági növekedés (?) Összkibocsátás nő Termelékenység (hatékonyság) nő ráfordítás egységre eső kibocsátás TL-görbe Miért nem egyenes? Csökkenő hozadék elve 4

5 Néhány alapvető fogalom 4. Mi a különbség költség és kiadás között? Költség (szűkebb értelemben) a gazdasági tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. Kiadás = Cash-flow (valós pénzáramlás) 5. Gazdasági költség (haszonáldozati költség) Opportunity cost A szűkösség miatt elvetett alternatíva elmaradó haszna A határhaszon fogalma Mit jelent a hasznosság? Elégedettség Szubjektív élvezet Hasznosságérzet, amelyet egy termék elfogyasztásakor érzünk Az emberek arra törekszenek, hogy maximalizálják hasznosságukat 5

6 A határhaszon fogalma Határhaszon Marginal Utility Mennyit ér az ötödik szelet torta? Az utolsó elfogyasztott egységgel megszerzett többlethaszon Csökkenő határhaszon elve A határhaszon fogalma TU Összhaszon MU Határhaszon szelet torta szelet torta 6

7 Az előnykiegyenlítődés elve A vagy B termékkosár választása esetén leszek elégedettebb? Az utolsó pénzegységre jutó határhaszon egyezzen meg minden terméknél MU/P = MU/P = MU/P = 1 pénzegységnyi jövedelem határhaszna Egy du. alatt kell felkészülnie 3 tárgyra. Hogy osztja meg a tanulási idejét a 3 tárgy között? Mi történik, ha feljebb megy az egyik termék ára? Közömbösségi görbék Q1 U0 U1 U2 jobb kosarak x1 rosszabb kosarak x2 Q2 7

8 A költségvetési egyenes Q1 1: jövedelmünk nő 2: x2 termék ára nő x1 I1 I0 I2 x2 Q2 Optimális választás Q1 U0 U1 U2 I0 I1 x1 x2 Q2 8

9 Az ár A termék értéke pénzben kifejezve Mit jelent az ár számomra, ha veszek egy autót a használtautó-piacon Ft-ért? Jelzés értékű mind a fogyasztóknak, mind a termelőknek Hasonló a helyzet a munkaerő-piacon is (hiányszakmában a fizetés emelkedik) Azok az árak eredményezik a kínálat és kereslet egyensúlyát, amelyek mellett a vásárlók pontosan ugyanannyit vennének, mint amennyit az eladók értékesíteni szeretnének. A kereslet Kereslet vizsgálata az ár függvényében (minden egyéb tényező változatlansága mellett) Kereslet csökkenése emelkedő ár mellett: Helyettesítési hatás Jövedelmi hatás 9

10 Mi befolyásolja a keresletet? 1. Átlagjövedelem 2. Piac nagysága 3. Összefüggő keresletű termékek árai 4. Ízlés, preferenciák 5. Sajátos hatások Kereslet változása keresett mennyiség változása A kínálat Csökkenő hozadék elve (bor és szőlő) Termelési költségek árai: Ráfordítások árai (költségminimalizálás) Technikai fejlődés (gőzgép) Rokon termékek (H1N1 vs. szezonális vakcina) Kormányzati politika (minimálbér,adók) Sajátos hatások (időjárás szerepe a mezőgazdaságban) 10

11 Kereslet és kínálat egyensúlya Piaci egyensúly azon az áron alakul ki, amely mellett a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. Piactisztító ár A vásárlók és az eladók is elégedettek Marshall-kereszt Kereslet és kínálat változásai 11

12 Árrugalmasság Kereslet Ár változásának függvényében miként változik a keresett mennyiség Autó? Gyógyszer? Helyettesíthetőség Idődimenzió (gáz-fűtés) Rekordtermés paradoxona Kínálat Ár változásának függvényében miként változik a kínált (termelt) mennyiség Textilipar? Aranybánya? Termelési tényezők beszerezhetősége a piacokon Idődimenzió Összefoglalva Az összes ráfordítás és kibocsátás egyensúlyi árának és mennyiségének meghatározásával a piac elosztja vagy adagolja a társadalom szűkös erőforrásait és javait a lehetséges felhasználási módok között. 12

13 Mi a piac? A piacot olyan mechanizmusként kell elképzelni, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók és eladók meghatározzák az árat, a termékek és szolgáltatások pedig gazdát cseréljenek. A piacgazdaság olyan finoman csiszolt mechanizmus, amely összehangolja az embereket, tevékenységeket és a vállalkozásokat az árak és piacok rendszere révén. Adam Smith: A nemzetek gazdasága (1776) a láthatatlan kéz minden egyén önösen saját céljait követi, cselekvéseik azonban mégis a közjót szolgálják A piacok működése Cipő, Lakás, Pizza Kereslet Termékpiacok Kínálat Háztartások Mit? Hogyan? Kinek? Vállalatok Kínálat Tényezőpiacok Kereslet Munka, Föld, Tőkejavak 13

14 A tökéletes piac (perfect market) feltételei [standard mikroökonómia] A piaci szereplők racionális, önérdekkövető magatartása (pl. profitmaximalizálás) Tökéletes informáltság a tranzakcióval kapcsolatban Homogén jószág Sok, egymástól független vevő és eladó van a piacon A belépés és kilépés a piacra/piacról akadálytalan Az ár magában foglalja a tranzakcióval kapcsolatos összes kiadást és hasznot (nincs külön tranzakciós költség) Piaci kudarcok: 1. Monopólium Amikor a láthatatlan kéz nem működik jól 2. Külső gazdasági hatások externáliák 3. Közjavak 4. Érdemes javak 14

15 Monopóliumok Túl nagy piaci befolyás egy kézben Az ár magasabb a piacinál Kibocsátás is alacsonyabb Extraprofit Kormányzati szerepvállalás szükségessége: 1. Árszabályzás 2. Tröszt- és kartell-ellenes törvények 3. Piacnyitás Externáliák Negatív (költség): környezetszennyezés, zajártalom Pozitív (haszon): kutatás-fejlesztés, védőoltások Kormányzati szabályozás 15

16 Közjavak Pozitív externália szélsőséges esete Olyan termékek, amelyek esetében a szolgáltatás kiterjesztése egy további személyre nem jár költséggel, továbbá az embereket nem lehet kizárni e javak fogyasztásából. Hasznok túl nagy mértékben szóródnak és az ellenérték begyűjtése nehézkes Világítótorony, nemzetvédelem Állam, mint vásárló (adók!!!) Érdemes javak Olyan jószágok, amelyeket az egyéneknek érdemes lenne fogyasztaniuk, mégsem teszik pl.: oktatás, biztonsági öv, szűrővizsgálatok Ellentéte is értelmezhető: nem érdemes javak pl.: alkohol, cigaretta 16

17 Méltányosság Egy piacgazdságban a jövedelmek és a fogyasztás egyenlőtlenségének elfogadhatatlanul magas szintjei alakulhatnak ki Tehát a jövedelemeloszlás nem feltétlen méltányos Ellenben ez nem jelenti a piac kudarcát!!! Méltányosság Redisztribúció Állami beavatkozás Progresszív adózás, transzferek (Fiskális politika; fiscus kosár) (Monetáris politika; money) A piaci mechanizmus következményei A piacról kiszorulnak azok a termelők, akiknek csak az egyensúlyi árnál magasabb áron éri meg eladni a termékeiket Nem jutnak hozzá a termékhez azok a potenciális vásárlók, akik csak az egyensúlyi árnál kisebb árat hajlandók, illetve tudnak megfizetni a termékért A piac nem méltányos! 17

18 Egészségügy, ahol a piac törvényei más színt öltenek Mi a közgazdaságtani optimum? Az erőforrások leghatékonyabb kihasználása Társadalmi szinten az összhaszon maximális Mikor maximális a társadalmi összhaszon? Ha az egyének hasznai külön-külön maximálisak Ez hogy érhető el? A piac biztosítja a források legoptimálisabb elosztását Szubjektív haszonelvűség Egészségügy, ahol a piac törvényei más színt öltenek Az egészségügyben azonban ez nem működik Piac kudarca Fogyasztó nem tud helyesen dönteni A szakember segít Objektív haszonelvűség Össztársadalmi szinten eredményez maximális hasznosságot (pl.: kötelező védőoltás) Állam kiemelt szerepe!!! 18

19 Az egészségügyi szektor sajátosságai Származtatott kereslet: A fogyasztó az egészségnek, illetve az egészségi állapot javulásának tulajdonít hasznosságot, azonban a piacon nem az egészség jelenik meg, mint a csere tárgya, hanem az egészségügyi ellátás/szolgáltatás. Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Bizonytalanság Az egészségügyi ellátás iránti kereslet nehezen jelezhető előre. Az egyén maga is bizonytalan, hogy a jövőben mikor és milyen egészségügyi ellátásra lesz szüksége. A jövőbeli kockázat csökkentésének, megosztásának lehetősége a biztosítás! 19

20 Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Externáliák Az externália olyan külső hatás, amely abból ered, hogy egyes piaci szereplők tevékenysége negatív vagy pozitív hatással van más szereplőkre anélkül, hogy kontrollálni tudnák ezt a hatást. Egészségügyi externáliák: fertőző betegségek ellátása (pl. védőoltás), dohányzásmentes életmód terjesztése Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Információs aszimmetria A tranzakcióban résztvevők egyike több információval rendelkezik, mint a másik, és így lehetősége van előnyre szert tenni. Például: szolgáltató és páciens között, a szolgáltató és a biztosító között 20

21 Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Az információs aszimmetriából származó további sajátosságok: Az orvos képviseleti / ügynöki szerepe: Az orvosnak több információja van a szükséges ellátásról, ezért a legtöbbször dönt/választ a páciens helyett. Szolgáltató által indukált kereslet (SID) A szolgáltató ügynöki szerepe révén hatással lehet a kereslet mértékére, jellegére. A beteg kiszolgáltatottsága A fogyasztó szuverenitása a fentiek miatt sérül. Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Monopolhelyzet, céhszerű szerveződés A kínálati oldalon kialakuló szerveződések, például: méretgazdaságossági okok miatt, a korszerű technológia miatti nagy beruházások stb. Az ellátás minőségének védelme érdekében pl. kamarák szerveződnek. Költségek emelkedése (relatív mértékben is) Összetételhatás (technológiai fejlődés) Volumenhatás (öregedő társadalom) Árhatás (infláció+kereslet növekedés) 21

22 Az egészségügyi szektor sajátosságai (folyt.) Szolgáltatások általános jellemzői: megfoghatatlanság, tárolhatatlanság, elválaszthatatlanság, komplexitás, sokféleség, nehezen helyettesíthetőség Az egészségügyi szektor sajátosságai (összefoglalás) Származtatott kereslet Bizonytalanság egészségbiztosítás piaca Externáliák Információs aszimmetria Az orvos képviseleti / ügynöki szerepe Szolgáltató által keltett igény (SID) A beteg kiszolgáltatottsága Monopolhelyzet, céhszerű szerveződés Költségek emelkedése Szolgáltatások általános jellemzői 22

23 Egy kis biztosításelmélet Feldobok egy pénzt Zéró összegű játék Az emberek általában kockázatkerülők Egy ember akkor kockázatkerülő, ha számára bizonyos nagyságú jövedelem elvesztésének lehetőségéből fakadó rossz érzés (félelem) nagyobb, mint ugyanakkora jövedelem megszerzésének lehetőségéből fakadó öröm. Jövedelem csökkenő határhaszna Egy kis biztosításelmélet Mit csinál valójában a biztosító? Teríti a kockázatot Összegyűjti sok ember kockázatát és a negatív eseményre fogad: 1 ház leégésének esélye 1:1000 A kár összege: Ft Tehát 0,001 x = Ft Ft adminisztrációs költség Ft profit Biztosítás díja: Ft A fogyasztó mérlegelhet 23

24 Egy kis biztosításelmélet Mi szükséges egy piaci biztosító hatékony működéséhez? 1. Nagy számú eset 2. Egymástól független esetek 3. Tapasztalat a bekövetkezés valószínűségének megítéléséhez és amikor az egész mégsem működik Erkölcsi kockázat (moral hazard) Kontraszelekció A biztosítási piacból eredő sajátosságok: szelekció I. Káros szelekció az átlagosnál alacsonyabb kockázati szinttel rendelkező egyének a közösségi díjszabáson alapuló biztosítási díjat magasnak érzékelik, így nem kötnek egészségbiztosítást a biztosító növeli a díjat (hogy a kevesebb ügyfél befizetéseiből is tudja fedezni költségeit) még többen lépnek ki a legnagyobb kockázatú egyének maradnak. 24

25 A biztosítási piacból eredő sajátosságok: szelekció II. Kockázati szelekció ( lefölözés ): szabadpiaci környezetben az üzleti biztosítók arra törekedhetnek, hogy ügyfélkörüket csak az alacsony kockázatú egyének alkossák. eszközök pl.: bizonyos magas költségű szolgáltatások kizárása a termékkörből, az alacsony kockázatúak számára vonzó szolgáltatási csomag kialakítása stb. társadalombiztosítás A biztosítási piacból eredő sajátosságok Morális kockázat: A biztosított nem érzi közvetlenül az ellátással kapcsolatos költségek terhét, ezért kevésbé jellemzi magatartását a takarékosság, ezt a szolgáltató költségtudatosságának hiánya is erősítheti. 25

26 Piaci kudarcok tömkelege: 1. Objektív haszonelvűség Externáliák Információs aszimmetria Kínálat keltette kereslet 2. Társadalombiztosítás Moral hazard Kontraszelekció 3. Méltányosság (Equity, Access) Az egészségügy tehát egy különleges piac 26

27 Elkerülhető halálozás (megelőzhető) Forrás: Figueras and McKee,

28 Elkerülhető halálozás (kezelhető) Forrás: Figueras and McKee, 2012 Új kihívások az egészségügy előtt A krónikus, nem-fertőző betegségek gyakoriságának növekedése A történelem folyamán sosem látott mértékben nőtt a születéskor várható élettartam és csökkent a csecsemőhalálozás Gyorsabban nőnek a egészségügyre fordított kiadások, mint a GDP Az egészségügyi kiadások egyenetlenül oszlanak meg a lakosság különböző csoportjai között. 28

29 Születéskor várható élettartam és az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2007-ben 29

30 Összesen Ft/fő/év Egy főre jutó egészségügyi kiadások évben (vásárlóerő paritáson) Forrás: OECD Health Data, 2010 Egy főre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás (2003) Férfi Nő Összesen

31 Születés vs. halálozás 31

32 MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI JÖVŐKÉPE Születések arányszáma 2012-ben: 9,1 ezrelék! 1980: 13,9 ezrelék, 1950: 20,9 ezrelék! Halálozások száma: 13,0 ezrelék 1980: 13,6 ezrelék, 1950: 11,4 ezrelék! Teljes termékenységi ráta: 1,32!!! 1980: 1,92, 1949: 2,54! 50 ÉV MÚLVA Pesszimista verzió: Kevesebb mint 8,0 millió lakos az 50 év alattiak és az 50 év felettiek aránya 1:1 Demográfiai kilátások 32

33 A jövő? Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok A jövő? Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok 33

34 Következtetések 1. Az idősödő népesség egyre több betegséget mutat fel (kieső aktív prevenciós politika hiányában még hatványozottabban). 2. Az elszegényedés, a gazdasági problémák a legfontosabb betegséget okozó faktorok 1+2 = növekvő morbiditással kell számolni Magyarországon! 3. Az orvostudomány innovatív eredményei folyamatosan, évről-évre több forrást igényelnek. 4. A lakosság iskolázottsági színvonalának növelésével javul a népesség általános egészség-tudatossága 34

35 A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI Növekvő egészségügyi ellátási igények Növekvő szociális kiadások Generációk közötti konfliktusok Növekvő feszültségek a munkaerőpiacon - harc a munkahelyekért Növekvő halálozás és elszegényedés a fejlődő régiókban Feszültségek a szociális rendszerben és a munkaerőpiacon a migráció következtében Levegőszennyezés Savas esők Ózonréteg csökkenése Globális felmelegedés KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK Erdőirtás, csökkenő zöldfelület Hulladékkezelés következményei/ talajszennyezés - ivóvízbázisok Kémiai biztonság 35

36 Világméretű tendenciák Egyéni szinten: növekvő egészségi ártalmak daganatos megbetegedések légzőszervi megbetegedések allergia/aszma bőrbetegségek táplálkozási betegségek stressz, lelki zavarok 36

Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába. Piac az egészségügyben

Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába. Piac az egészségügyben Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába Piac az egészségügyben Ragány Károly SE-EMK 2015. január Miért van szükség a közgazdaságtanra? 1. Mit? (Mennyit?) Pizzát vagy inget? Keveset de jót, vagy sokat

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába. Piac az egészségügyben

Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába. Piac az egészségügyben Bevezetés az egészségügyi gazdaságtanába Piac az egészségügyben Merész Gergő SE-EMK 2016. január Helyezés Cégnév Ágazat 1 Mol Magyar OIaj és Gázipari Nyrt. energiaipar 4886,6 2 Audi Hungaria Motor Kft

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén 1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 6. elıadás: A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA Megújuló erőforrások A halpopuláció mérete és növekedése közötti kapcsolat Halállomány növekedése (t) G(S*) G(S ) S 1 S* S S 2 Halállomány (t) 1 A halpopuláció növekedési

Részletesebben

Közgazdaságtan - 8. elıadás

Közgazdaságtan - 8. elıadás Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások

Részletesebben

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A gazdaság szerkezeti vázlata

A gazdaság szerkezeti vázlata 3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:

Részletesebben

2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói,

2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói, 2. előadás Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata.

A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata. A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata. Amennyiben a következő oldalakon bármilyen hibát talál, legyen az szakmai probléma, vagy helyesírási hiba, esetleg ötlete, vagy

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás. 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok

Egészséggazdaságtan és - biztosítás. 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok Egészséggazdaságtan és - biztosítás 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája,

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet 213.1.21. hapter hapter 7 4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság Fogyasztói Jóléti közgazdaságtan Hogyan hat az erőforrások allokációja a gazdasági jólétre Fizetési hajlandóság z a maximum

Részletesebben

Mikroökonómia 2009 őszi félév

Mikroökonómia 2009 őszi félév Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben