Dr. Lénárt Béla. Nagykálló ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Lénárt Béla. Nagykálló (1930 1944)"

Átírás

1 Dr. Lénárt Béla Nagykálló ( )

2 2 1. A település a 30-as években Lénárt István között Nagykálló vezetı(fı) jegyzıjeként élt, dolgozott a járási székhely funkcióját is betöltı nagyközségben, s állt D Vass Istvánnal, Bereczky Györgygyel, majd M Tóth Józseffel, a falu fıbíróival együtt a képviselı-testület élén. Az 1932-ben, harmadik gyerekként született Lénárt Béla, aki gyermekkora legszebb éveit töltötte itt, családtörténete megírása nyomán - emlékeit tudományos kutatásokkal kiegészítve - a szubjektív emlékezet és az objektív tények szintézise eredményeképp, ma így látja egykori szülıhelyét a fent jelzett idıpontban. A település - a 19. századig megyeközponti szerepébıl adódóan, melyet 1875-ben Nyíregyházával szemben veszített el - az átlagos magyar falvaknál városiasabb jellegőnek volt mondható, fejlett intézményhálózatának köszönhetıen a szokásosnál szélesebb körő értelmiségi középosztállyal, infrasruktúrával, és pezsgı társadalmi, egyesületi élettel. Ennek alátámasztására álljon itt egy idézet, amelyet a fıjegyzı megválasztásának zavaros napjaiban fogalmazott meg a képviselı-testület egyik illusztris tagja, épp Lénárt István megválasztása ellen protestálva:... A nagykállói képviselıtestület - magunk dicsérete nélkül elmondhatjuknem olyan, mint a régi boldog világban egy határszéli nemzetiségi falué... Nagykálló egy nagyobb intelligenciával bíró volt megyeszékhely. A képviselıtestület minden tagja kellı intelligenciával bir,... nagyobbik fele pedig magasabb iskolákat végzett, /képviselı, esperes, mérnök, ügyvédek, orvosok, tanárok, földbirtokosok stb./ igy a képviselıtestület minden tagja tudja azt, hogy mi a köz érdeke Nagykállóban... ( Nánássy Andor országgyőlési- és helyi képviselı-testületi tag levele dr. Gergelyffy András fıszolgabíróhoz, szept. 3.) Íme néhány jellemzı adat a település közötti másfél évtizedérıl. Nagykálló, nagyközség és járási székhely Szabolcs megyében, Nyíregyházától 14 km-re fekszik, egykor Szabolcs vármegye központjaként már Kazinczy országleírásában is szerepelt... Kalló népes, kövér földü helység, a vármegye házával fénylik... ( Kazinczy: Magyarország...földi állapotjának LE-RAJZOLÁSA ) Közúti csomópontként 7 településrıl közelíthetı meg, járási székhelyként pedig mintegy lakos vonzáskörzetét képezte ben - középületei mellett lakóházat regisztráltak. Határa katasztrális holdnyi, neves nagybirtokos nem lakta, középbirtokosok- és bérlık, néhány nagygazda, valamint a község, az egyházak, mint földtulajdonosok mellett elsısorban közép-és kisparasztok birtokolták ban 109 szılı- és gyümölcsös-birtokot is regisztráltak. Közigazgatási határain belül kiterjedt tanyavilággal rendelkezett. Tanyái: Császárszállás (1925-ig vita volt Nyíregyházával hovatartozását illetıen, ekkor Nagykálló közigazgatási területének nyilvánították), Kis-és Nagybutyka, Gát- Görbe- Bogdán- Halom- Jármi- Lichtman- László- Ottó- Újsor- Mezısy- Nagykállói Vadas tanyák, Kállai szılı-és Kisgörény puszták. Igazgatásuk a községi tisztviselık kiszállásával, többnyire helyben történt, az oktatást 4 tanyai, államsegélyes községi iskola szolgálta. Lélekszáma 1935-ben ben fı volt, ez utóbbi vallási megoszlása: református: fı 36.1 % római katolikus: fı 24.8 % görög katolikus: fı 24.7 % evangélikus: 530 fı 5.1 % izraelita: 954 fı 9.3 % ( ez az arány elırevetítette 1944-es elhurcolásuk tragédiájának mértékét!)

3 3 A hagyományos közúti közlekedés mellett a 30-as évek elejéig (1933) autóbuszjárat és vasút, késıbb csak vasúti közlekedés kötötte össze Nyíregyházával (kezdetben napi 5 szerelvénnyel), a Nyíregyháza-Mátészalka, ill. Nyíregyháza-Nyíradony vonalakon. Az M. Kir. MÁV Állomásfınökség korszerő épülete az akkori Vasút utca végén kapott helyet. A helyi közlekedést 18 bérkocsis (konflis) bonyolította. A néhány helyi személyautó- és motorkerékpár tulajdonos, 1 taxis, a gázolaj üzemő mezıgazdasági erıgépek mőködtetıi, valamint az átmenı forgalom üzemanyag-igényeit a piac-tér elıtti, 1934-ben létesített benzinkút-állomás elégítette ki 2 kúttal. A település államigazgatási, bírói, rendészeti, helyi önkormányzati, közoktatási, egészségügyi, társadalmi, kulturális és szociális intézményhálózata, gazdasági, ipari, kereskedelmi létesítményei, egyéb épületeinek sokszínősége igazolja Nánássy Andor idézett levelének valódiságát, Nagykálló, egykori megyeszékhely valóban eltért az átlagos magyar községek képétıl külsı megjelenésében és helyi intézményrendszerét illetıen egyaránt. Barangolás Nagykállóban: a copf-stílusú, egykori megyeháza hatalmas sárga színő épülete uralta a község központját. Az M. Kir. Elmegyógyintézet a település legnagyobb intézménye volt, országos hatáskörrel. (A kállóiak egyszerően sárgaház -nak titulálták.) A csöndesen megbúvó járási fıszolgabírói hivatal és a tiszteletet keltı épületben mőködı M. Kir. Járásbíróság mellett további járási feladatokat láttak el a Járási Tisztifıorvosi Hivatal, az M. Kir. Adóhivatal, Járási Katonai- Csendırségi- késıbb Levente Parancsnokságok, a csendırlaktanya, a Járási Pénzügyıri Biztosi Hivatal. Ha az eredetileg gótikus, majd a XVIII. sz.-ban barokkizált református templomtól a piactérig végigsétáltunk, balra a szépen gondozott templomkert-közpark nyújtott hős árnyat, mögötte a település pénzügyeinek legfontosabb intézete a Nagykállói Takarékpénztár és Hitelszövetkezet és a posta tőnt elı a fák mögül. A park és a benzinkutak között az 1200 m2-es, téglaburkolatú piactér jelentette a tulajdonképpeni agórát, ahol az eredeti funkció mellett a község ünnepségei is zajlottak. Jobbra pedig elıször a Községháza mellett vitt utunk, majd az Állami Szabolcs Vezér Gimnázium és sportkertje, a kaszinó, a mozi, néhány üzlet és a Gıdény-patika emeletes épülete sorjáztak, idézve egy kisvárosi jellegő település-központ hangulatát, miközben a gyógyszertárral szembeni kis terecskén, a konflisok számára kijelölt helyen vígan abrakoltak az épp pihenıben lévı fogatok lovai. A piactér és a benzinkutakkal szemben, az úttest másik oldalán pedig boltok sora zárta a falu központját, ahonnan Nyíregyháza-Újfehértó, Nyírbátor, Balkány, Oros és Ludastó-Téglás felé vezettek a közutak. Egyházi épületek: református parókia és templom, a római- és görög katolikus plébániák, templomaikkal, evangélikus imaház, továbbá izraelita (orthodox) zsinagóga. Iskolák, óvoda: az említett gimnázium mellett (10 tan- és 1 tornaterem) az M. Kir. Mezıgazdasági Szakiskola és Mezıgazdasági Szaktanácsadó Állomás (6 tanterem), mindkettı állami intézmény, de a község is támogatta. Községi fenntartású, de államsegélyes is az iparos-tanonc iskola, szintén közös fenntartású a középiskolai internátus (50 fı). A felekezetek egyházi népiskolákat ( 1940: ref.: 7 tanító, 7 terem, r. kat.: 4 tanító, 4 terem, g. kat.: 3 tanító, 4 terem, izraelita: 3 tanító, 3 tanterem) tartottak fenn, a képviselı-testület rendszeres támogatásként a tanítói nyugdíjintézetbe utalt pénzt, javításkor, felújításkor szintén jelentıs anyagi támogatást nyújtott mindegyik egyháznak. A kiterjedt tanyavilágban pedig 4 községi iskola (7 tanterem) mőködött 7 pedagógussal (Kis-Nagybutyka, Császárszállás- Lichtman tanya, László-Vadas tanya). Az évi XX. tc. alapján szept. 1-jén indultak az elsı népiskolai 7. osztályok. Az intézmények sorát a községi kisded óvoda zárta, amely mellé 1943-ban állami napközi-otthonos óvoda létesítését tervezték, a telket a község biztosította.

4 4 Az egészségügy szervezete a maitól erısen eltérı volt, fıleg az állami és községi alkalmazottak, nyugdíjasaik voltak az OTI, OTBA (egészségbiztosítók) biztosítottjai, a lakosság nagyobb része önköltséggel, vagy a községházán kiállított szegénységi bizonyítvány alapján jutott nélkülözhetetlen szolgáltatásokhoz. Az alapvetı népegészségügyi feladatokat, a dr. Mártonffy István vezette járási tisztifıorvosi hivatal ellenırzése mellett községi körorvosok látták el, épp ezért szerepük nagy jelentıségő volt. A településen dr. Kovács Jenı, 1931-tıl dr. Borsi István, 1936-ban, újabb körzet állítása után dr. Szilvássy József voltak a községi körorvosok. Ezen túl magánorvosként dr. Szakács Sándor, dr.vadász Ernı és felesége, dr. Neubauer György általános orvosok (utóbbi hármat és dr. Kovácsot izraelitaként 1944-ben elhurcolták), továbbá dr. Komlóssy József fogorvos említhetık. Az elmegyógyintézet orvosi- ápolói kara nem vett részt a település egészségügyi ellátásában. 2 patika mőködött, a már említett Gıdény- és a Dános-féle gyógyszertár. A csecsemı-gondozás feladatait körzeti jelleggel a Stefánia Anya-és Csecsemıvédı Otthon, valamint 1 községi szülésznı látta el. (Ez utóbbi munkálkodása révén látta meg a napvilágot e sorok írója is.) Az állategészségügy és élelmiszer-biztonság területén az 1925-ben létesített, 1931-ben modernizált közvágóhíd és az ott mőködı húsvizsgáló szerepe nélkülözhetetlen volt. Dr. Takács Jenı állatorvos 1937-ig magánpraxist folytatott, ettıl kezdve községi állatorvosként mőködött. Ha ezen intézmények tisztviselıi karához hozzávesszük a nagyobb földbirtokosokat, bérlıket, a helyi értelmiség egyéb foglalkozású (elmegyógyintézet orvosi gárdája, gyógyszerészek, a járási fıszolgabíróság tisztviselıi, a járásbíróság bírói kara, ügyvédek, mérnökök, gazdasági intézmények, üzemek vezetıi, tulajdonosai stb.) egyéneit, azzal bıvíthetjük ki dr. Nánássy Andor már ismertetett véleményét, mely szerint a képviselıtestület jelentıs intelligenciával bíró egyének testülete, hogy nem csak a képviselı-testület, hanem maga Nagykálló volt jelentıs intelligenciával (középosztállyal) rendelkezı település. Mindez természetesen eleve megszabta a helyi társadalom közéletének minıségét, sokszínőségét is. A kulturális intézmények közül a községi kölcsönkönyvtár tevékenysége említhetı, a település kulturális rendezvényeinek nyáron a vasútállomás melletti Reinitz-féle vendéglı és kerthelyiség, a piactér, a sportpálya, Harangod, télen a református népiskola összenyitható kettıs tanterme, a gimnázium tornaterme biztosítottak helyet ben vetıdött fel egy községi fenntartású kultúrterem létesítésének gondolata, a képviselı-testület bizottságot hozott létre a megvalósítás érdekében. A dolog 1940-ben realizálódott, amikor megvásárolták az ún. Sırés-házat, ( Kiskálló felé vezetı úton), amelynek nagysága alkalmas volt nagyobb volumenő rendezvények lebonyolítására is. A helyi kultúra és szociális tevékenység igazi letéteményesei azonban a társadalmi szervezetek, egyesületek voltak, amelyek a legkülönbözıbb társadalmi célok és érdekek mentén szervezıdtek. A Hangya szövetkezet, a gimnáziumi kollégium, ipariskola igazgatóságai, felügyelı-bizottsága, a népiskolai iskolaszékek, a Nagykálló és vidéke ipartestület mőködését törvény szabályozta, tagjai a kitőzött célok, feladatok megvalósításának elkötelezettjei voltak. Az önszervezıdés alapján létrejött alapítványok, egyesületek viszont jóváhagyott alapszabály szerint tevékenykedtek, elbírálásuk az alispáni hivatal jogköre volt. Alapítványa volt a mezıgazdasági szakiskolának. Egyházi jellegő egyesületként mőködtek a KALOT (Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa), RKIE (Református Keresztény Ifjúsági Egylet) helyi szervezetei, Katolikus Olvasókör, Katolikus Agrár Ifjúsági Egyesülés helyi csoportja, Református Szeretetegylet, és felnıtt dalárda. Jótékony célú egyletek: Nagykállói Református Szeretetház, Nagykállói Nıegylet, Nagykállói Katolikus Szociális Misszió-és Leány Klubja, a Vöröskereszt helyi szervezete. További szakegyletek: Iparos-kereskedı Olvasókör, Frontharcos Szövetség, HONSZ

5 5 nagykállói helyi szervezete (Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadigondozottak Országos Szövetsége), Polgári Dalárda, Nagykállói Vadásztársaság, Polgári Lövészegylet, Sportegylet, Önkéntes Tőzoltó Egyesület, Leventeegyesület, Hegyközség. Az 1934-ben alakult Bokréta Szövetség alapozta meg a késıbbi Gyöngyösbokréta, a Kállai-kettıs hírnevét. Az 1938-ban megalakult Légvédelmi Liga sajnos már a közelgı háború elsı jele volt, amelynek közepén, a politikai helyzet jobbratolódása eredményeképp júl. 7-én, Vékony József lakásán életre hívták a Magyar Nemzeti Szocialista Párt helyi szervezetét is. A Kisgazdapárt helyileg 1938-ban alakult. A gimnáziumban cserkészcsapat mőködött, Az 1939-tıl kötelezı jelleggel a fiúkból álló leventeegyesület 1944 februárjában leány leventecsapattal bıvült. A békeidıkben télen leginkább jótékony-célú bálok, népszínmővek elıadásai, tánc-és dalestek sora jelezte a pezsgı kulturális életet, nyáron a leventeprogramok, népiskolások, gimnazisták tornabemutatói, év végi záróünnepségei, néptáncbemutatók (Gyöngyös bokréta), a zongorista tanulók nyilvános vizsgái, 1940-tıl a mezıgazdasági szakiskola által szervezett gazdaverseny, ezüst/aranykalászos tanfolyamok színesítették a palettát. Ugyanezen év jún. 16-án elsı ízben rendeztek népmővelési napot is, amely a továbbiakban hagyománnyá vált. A nemzeti ünnepeket- elsısorban a gimnázium tanulóinak színvonalas közremőködésével - az iskolások és ünneplı felnıttek jelentıs számú részvételével mindig nagy figyelem kísérte a piactéren. A település nyári mővelıdési szokásait aztán gyökeresen megváltoztatta, döntıen új dimenziókba terelte az 1937 nyarán felavatott uszoda és strandfürdı, amely nemcsak egyszerően sportlétesítmény lett úszás-oktatással, úszóversenyekkel, teniszpályával, hanem Nagykálló középosztályának, ifjúságának rendszeres találkozó-helyeként valójában a társasági élet központját képezte, vasár-és ünnepnapokon pedig a falu sok-sok lakójának nyújtott kulturált szórakozást. Az uszoda létesítésének idıpontja megelızte Nyíregyháza várost is, elsı volt a megyében! A település gazdasági életét a kiterjedt mezıgazdaság, a helyi kereskedelmi hálózat fejlettsége és néhány nagyobb ipari üzem jellemezte. A 16 ezer holdas hatalmas határ legjelentısebb része szántó és legelı volt, erdeit tipikusan az akác jellemezte. A gyümölcsszılı-és bortermelés 96 holdon folyt. Néhány adat a nagyobb birtokokról: egy 1943-as összeírás alapján öt, kétszáz holdon felüli birtokos/bérlıt regisztráltak: ( Liszkay Dezsı 566 kh., Frischmann Ervin 485 kh., B Tóth István 323 kh., özv. Török Pálné ill. Dercsényi Béla 200-at alig meghaladó földterületekkel. Nagyobb földbirtokkal rendelkeztek még a római katolikus, (180 kh.) a református (112 kh) egyházak. A községi birtok egy részét (200 magyar hold) a mezıgazdasági iskola alapításakor a képviselı-testület állami bérletként az intézmény rendelkezésére bocsátotta, többi birtokát felesbérletben mőveltette. Emellett a Kóder- Somogyi-Csendes és Marján birtokok haladták még meg a 100 holdat. A közép-és kisparaszti gazdaságok mellett a gazdasági cselédek, napszámosok száma is jelentıs volt, amelyre a szegénykataszterbıl következtethetünk ban 462 családfı szerepelt e kategóriában 2110 családtaggal, továbbá 210 gyermekmenhelyi elhagyott gyermek is gondoskodást igényelt, a kataszterben szereplık a lakosság 25 %-át alkották. A szokásos kenyérgabona, kukorica mellett a szántóföldi termelés átlagosnál nagyobb részét a dohány termelése képezte, a homokos jellegő talaj dinnye termesztésére is kiválóan alkalmas volt. A dohányosok számára az akkori Állomás utcán mőködı M. Kir Állami Dohánybeváltó közeli, biztos értékesítést jelentett. Évente több száz termelı kötött szerzıdést az üzemmel. A gyümölcsök közül az almatermesztés bizonyult a legfontosabbnak. Az állattenyésztés területén különösebb specifikum nem állapítható meg, a község fedeztetı állomást (apaállat istálló) mőködtetett.

6 6 Az ipar területén 3 nagyobb üzem említendı: a már megnevezett állami dohánybeváltó-és fermentáló, továbbá két magántulajdonú hengermalom és olajütı: A Helmeczy Sándoré és Lırinczy Istváné. (A háború alatt mindhármat hadiüzemmé nyilvánították.) Néhány kisebb ipari üzem, szolgáltató létesítmény, egyéb gazdasági jellegő szolgáltatás (szeszfızde, ecetgyár, Rappaport József szövödéje, homokbánya, 17 cséplıgép stb.) csupán helyi igényeket elégített ki. A kereskedelmet jelentıs számú üzlet mőködése jellemezte, tulajdonosaik között sok volt az izraelita. Az 1942 nyarán készült összegezés szerint: 121 kereskedés (45 szatócs, 1 vas, 6 tőzifa, 1 textil, 8 hentes, 39 cipész, 21 egyéb bolt) mőködött a településen, amelybıl 64-nek izraelita tulajdonosa volt. (53%.) Azonnal következtethetünk arra, hogy a település kereskedelmét a háború alatt nem csupán a hadigazdálkodás bevezetése, hanem 1943-ban sok zsidó iparengedély visszavonása, majd 1944 áprilisától az elhurcolásuk következtében elıálló hatalmas őr is sújtotta. Nagykállóban - a már ismertetett járási központi szerepbıl adódóan- heti- és országos kirakodó vásárok is színesítették a helyi és környékbeli kereskedelem palettáját. A vásártér céljára 1931-ben vásárolt területet a képviselı-testület, a megfelelı személyi és tárgyi infrastuktúra megteremtése nyomán az itt tartott országos vásárok híre messzire terjedt. A sportélet létesítményeit többnyire már említettük, a futballpálya és öltözı a sportegylet kezelésében volt, a település futballcsapata vidéki bajnokságban játszott. Az uszodában több megyei úszóversenyt is rendeztek, a korcsolyázás szerelmesei pedig 1940 telétıl a gimnázium melletti sportudvaron megnyílt - villanyvilágítással ellátott - jégpályán élhették ki szenvedélyüket. A lıtér a háborús közhangulat megerısödése, a honvédelmi nevelés bevezetése, s a leventemozgalom jelentıségének növekedése miatt egyre inkább vesztett sport jellegébıl, mindinkább a katonai kiképzés eszközévé vált. Néhány jellemzı adat a település szociális helyzetérıl, annak kezelési kísérleteirıl. Láthattuk, hogy a település lakosságának csaknem negyede szegénységi küszöb alatt élt, között további 165 fı hadiárváról és 210 elhagyott személy gyermekmenhelyi ellátásról is kellett gondoskodni, az utóbbiak esetében a község anyagi hozzájárulással támogatta az államot. Az 1932-tıl mőködı szegényház átlagosan lakójával, továbbá a kb. 30 fıs közsegélyezett (1936-ban 32 fı), az 1939-tıl bevezetett ínségmunka (15-20 fı) közelrıl sem tudta hatékonyan kezelni a szegénységet. A háború alatt a szociális nehézségek enyhítésére jelentıs lépések történtek a behívottak, illetve a háborúban elhunytak hozzátartozói, továbbá az elsı világháborús hadiárvák számára kiutalt hadisegélyek emelésére, a zöldkeresztes akciók pedig a szegény gyermekek közétkeztetését szolgálták (1942-ben pl gyermek), amelyhez az önkormányzat is évrıl-évre jelentısen hozzájárult. (1943: az ápr.1- júl. 31-ig tartó turnust pl. mintegy 4000 P-vel támogatták.) Az ONCSA ( Országos Nemzeti Családvédelmi Alap) akció keretében, a központtól kapott P-s támogatással a képviselı-testület - saját telket felajánlva - 15 ún. ONCSA-ház felépítését határozta el, és építette is fel 1943-ban. Hasonló szociálpolitikai célzattal indult meg 1943-ban a már említett állami napközi-otthonos óvoda tervezése is, amelynek ideiglenes gyakorlatát 1944-ben, egyelıre iskolai tantermekben meg is indították. Az Országos Gyermekvédı Liga nyári nyaraltatási akciója csupán néhány gyermeket érintett évente. (1943-ban pl. 3 nagykállói gyermek vehetett részt balatoni üdültetésben.) Újólag utalnunk kell az egyesületek folyamatos karitatív tevékenységére, amely fıképp Karácsonykor pénzruházati -és élelmiszer juttatásokban öltött testet. A rideg számoknál sokkal beszédesebbek e sorok írójának emlékei a szolgálati lakás bejáratánál hetente megjelenı, fillért vagy szelet kenyeret, evésnyi szalonnát kapó koldusokról, az utcájukban élı, és az utca galerijéhez tartozó konflis-kocsis lányka, Kerekes

7 7 Ica otthonának jellegzetes trágya szagáról, amely nemcsak az istállóból áradt, hanem a hetente, törek-lótrágya-agyag keverékével frissen tapasztott ház padlózatából is. Arra is jól emlékszik, amikor - már a háború idején- egyszer népes szegényasszony- csapat állított be a boltozatos kapubejáróba, a naccságával kívántak beszélni, akinek aztán jól beolvastak az urak gazdagságáról, az ı mérhetetlen szegénységükrıl, azt követelve, hogy a fıjegyzı segélyt utaljon ki számukra. Molnár Rózsa tehetetlenül, kissé megrémülve hallgatott, meglehet, már akkor megérintette a szegénység valósága, ami aztán késıbb, az új világban neki és családjának is osztályrészül jutott. Szóval nem szabad sem feledni, sem elhallgatni Nagykálló ezen arculatát sem. A település infrastruktúrájának néhány egyéb vonása: az 1911-ben kezdıdı villanyvilágítás bevezetése a 30-as évekre befejezıdött, közvilágítás és vezetékes telefonhálózat is mőködött. Az egészséges ivóvízellátás érdekében 12 közkutat fúrtak, vezetékes víz-és szennyvíz hálózat nem volt. A csapadékvíz-elvezetése hagyományos árokrendszerrel történt, a homokos talaj gyorsan elnyelte a csapadékot. A nagyobb középületekben egyedi víz-és szennyvíz rendszereket építettek ki. A fıbb közlekedési utak betonburkolatúak (topeka), illetve makadám típusúak voltak, az egyéb helyi utcák közül jelentısebb összeggel ez idıben kövezték az állomás utcát, a piacteret, a benzinkút környékét, a Balkány és Napkor felé vezetı utat. A település számos pontján téglából készült járdák épültek folyamatosan, a mellékutcák nagy része azonban burkolatlan volt. A falu közrendjérıl az önkormányzati rendırség, (5 fı) ill. a csendırség, köztisztaságáról községi utcaseprık gondoskodtak (2 fı) tıl önkéntes éjjeliırséget is szerveztek, amelyet a lakosság látott el. A település nagyjai közül Korányi Frigyes és Simonyi Óbester szülıházait díszítette emléktábla (1914, ill óta). E pezsgı életnek vetett véget az 1941-ben meginduló háború, amely - különösen zsidó lakosságának elhurcolása után - Nagykálló polgári társadalmi alapjainak, gazdaságának felbomlásához, majd 1945 után, egy egészen más alapokon nyugvó, új társadalmi rend kiépüléséhez vezetett. -.- Íme az emlékezet és a levéltár iratanyagának egymásba fonódó eredménye. E sorok írója máig sem tudja eldönteni mi is volt akkoriban Nagykálló, falu, kisváros? Közigazgatásilag falu, természetesen, de az akkor, ott élık mégis többre tartották településüket. Ha kora tavasztól- késı ıszig reggel 5-6 óra között kimentél a Kiskálló felé vezetı útra, ahol a röfögı, malacsivításos, ide-oda szaladgáló konda, a tekintélyes nyugalommal ballagó csorda vonult, azt jelezte: falun élsz. Ha viszont aznap, 7 óra után sétáltál ki a piactérre, akkor vidám elemisták, és komótosabb gimnazisták iskolákba vonulása keltette a látszatot: egy iskolavároska falai között élsz. Ha az uszodában töltötted napodat, fürödtél, asztaliteniszt, rendes teniszt játszottál, kártyáztál és trécseltél, a csárda-szerő épületben lévı kantinban málnaszörpöt, fröccsöt szürcsöltél, városi strandfürdın képzelted magad. Ha onnan kiléptél, sárga kalászosban, homlokukat törölgetı aratókat láttál közvetlenül utad mellett, így hát mégis falun voltál. Ha nyári estén a vasútállomásról konflissal tértél vissza otthonodba, az újonnan kövezett utcán hallottad a lópatkók ütemes csattogását, érezted a gumirádlis kerekeken guruló, féderes kocsi ringatását, csakis Krúdy valamelyik felvidéki kisvárosára gondolhattál, de csakhamar szemedbe tőntek a földekrıl hazatérı, fáradt lovak, ökrök vontatta, nyikorgó, megrakott szekerek, rajtuk elcsigázott gazdáikkal, azonnal tudtad, mégis csak falura vetett sorsod.

8 8 Lénárt István egykori nagykállói fıjegyzı legkisebb, még élı fia ma is vallja, Nagykálló szerethetı, barátságos, kisváros jellegő település volt a 30-as években, amely rendezettebb környezetével, iskoláival, hivatalaival, egykori, méltóságteljes megyeházájával fejlettebbnek tőnt, mint a tipikus magyar falvak bármelyike, ugyanakkor ember-közelibb és jobban élhetı volt, mint bármely, akkori magyar nagyváros. A szegénységgel azonban épp úgy nem tudott megbirkózni, ahogyan egyetlen más falu vagy város sem akkoriban Magyarországon. 2. A község vezetıjegyzıje Az elızményeket tüzetesebben átolvasóban azonnal felötlik a gondolat, alaposan fel kell kötnie alsó fehérnemőjét annak, aki vállalkozni mer egy ilyen nagyközség közigazgatási irányítására, annak fényében, amit a képviselı-testület jellemzésekor már láthattunk, s ehhez még hozzátesszük, hogy 1931-ben a község mintegy 90. e. P adósságot és többszöri, tízezres nagyságrendő ún. függıkölcsönt is görgetett maga elıtt, amely - mint késıbb látni fogjuk - meghaladta a település egy évi bevételét, azaz a mai divatos államadósság fogalma szerinti községadóssága 100 % feletti volt. Mindezek ellenére az 1930-ra megürült vezetı jegyzıi állásra több aspiráns is pályázott, többek között egy Lénárt István nevő egyén is, aki... a Közigazgatási tanfolyamot kitüntetéssel végezte el... a vármegye egyik nagy községében mint közigazgatási jegyzı - évek óta ugy a felettes hatóságnak, mint a lakosságnak legteljesebb megelégedésére mőködik... (Részlet dr. Gergelyffy András fıszolgabíró Szabolcs vármegye alispánjához írt levelébıl szept. 14.) Ki is volt hát ez a Lénárt István? aug. 20-án, az akkori Mezınyéken Lénárt Ferenc, vasúti pályamester és háztartásbeli felesége 4. gyermekeként látta meg a napvilágot, késıbb még egy leánytestvér születése nyomán tehát egy ötgyermekes, egy keresıvel bíró család tagja lett, amely közben Losoncra költözött. Szülei - testvérei közül egyedül ıt - gimnáziumba iratták, melyet 1914 júniusában sikeres matúrával zárt. Elsı állása a városhoz közeli Rap községházáján várta gyakornokként, itt jegyezte el magát egy életre a közigazgatással. (Az élet azonban csak 1946-ig tartott, 50 éves korában ui. B-listázták, bár 1956 októberében kapott még egy sanszot eredeti szakmája folytatására, akkori néhány napos tiszavasvári forradalmi bizottsági titkárságáért viszont 1 éves börtönbüntetéssel lakolt, számára ekkor zárultak be végleg a közigazgatás kapui.) 1916 januárjában a K. u. K. hadsereg 25. gyalogezredének tartalékos tüzér karpaszományosaként már Mrzli, Isonzó, Piave, Görz, Doberdó hegyei-völgyei között találta magát az olasz fronton. Megsebesült, többször kitüntették (Bronz vitézségi érem, 3. osztályú katonai érdemkereszt a kardokkal, Sebesültek érme), végül november 30-án, hadnagyként leszerelt, ezzel le is zárult katonai pályafutása. (A 2. világháborúban katonaként már nem vett részt.) Érmeit nem ırizte meg, katonai élményeit késıbb sem osztotta meg családjával. Háborús éveit így homály takarja. Trianon miatt nem ment vissza Losoncra, Magyarországon maradt, a szabolcsi Nagyhalász községben másodszor is gyakornok lett a jegyzıi hivatalban. Továbbhaladásának feltétele a jegyzıi tanfolyam elvégzése volt, amelyet Szombathelyen, 1921 nyarán kitüntetéssel abszolvált. Ez év decemberében lett a település segéd- majd közigazgatási jegyzıje ben feleségül vette az egykori sátoraljaújhelyi úriszabó, Molnár Pál, Rózsa nevő lányát. Amikor 1931-ben megpályázta a nagykállói fıjegyzıi állást, már 2 gyermeke is volt. Akkori fıjegyzıje az alábbi obsittal engedte további útjára:... 84/1931. Bizonyitvány: Alulirott községi vezetıjegyzı hivatalosan bizonyitom, hogy Lénárt István...okleveles jegyzı Nagyhalász községben 1921 deczember hó 11 óta mint önálló hatáskörü jegyzı állandó alkalmazásban állt, mely idı óta ernyedetlen szorgalmával, absolut megbizhatóságával és kifogástalan erkölcsi magaviseletével úgy a hatóságok, mint a község elismerését kiérdemelte. Nagyhalász márczius 28. Ritli Gyula fıjegyzı.

9 9 Nagykálló történetét illetıen tulajdonképp ekkor lépett színre, más pályázó társakkal együtt Lénárt István is. Akkor még nem gondolta, kezdetekkor darázsfészekbe nyúlt. Mielıtt belevágnánk a történetbe, ismerkedjünk meg nagy vonalakban a magyar közigazgatás akkori mőködésének néhány vonásával, a késıbbi események csakis így érthetıek meg világosan. A dualizmus korszakától a magyar települések általános mőködésének autonómiáját a helyi önkormányzatok testesítették meg. Az önkormányzatiság valójában ma is azt jelenti, hogy a helyi érdekeket - a magasabb jogszabályokkal, érdekekkel összhangban - helyben kell megfogalmazni, és azokról dönteni szintén a helyi közösség joga. A községekben a döntések a képviselı-testületekben történtek, végrehajtásuk pedig az elıljáróságok feladata volt. A képviselı-testületet részben választották (1942-ig 6 évenként), részben automatikusan olyanok is tagjai lettek, akik azon a helyen a legtöbb adót fizették (virilisták). Ez a testület döntött az évi költésvetésrıl, minden egyéb, a mőködést, fejlesztést érintı kérdésrıl, választotta meg fıjegyzıjét, jegyzıit (1942-tıl az alispán nevezte ki ıket), akik az adminisztratív tevékenység letéteményesei voltak. (1929-tıl a jegyzık megbízatása - egyszeri választás nyomán - a nyugdíjazásig tartott). A fıbíró hívta össze a testületi üléseket, vezette azokat, eljárt közössége ügyeiben, felelıssége kiterjedt az önkormányzat teljességére. A vezetı/fı/jegyzı - mint közigazgatási szakember - felelt a testületi munka szakmaiságáért, az ülések elıkészítéséért, a határozatok végrehajtásáért, irányította és végezte az adminisztráció egyre szélesedı feladatkörét, biztosította az ülések közötti folyamatos lakossági ügyintézést, gondoskodott a községi fenntartású intézmények mőködésérıl, kapcsolatot tartott a megyei és járási hatóságokkal. E tevékenységében segédjegyzı társaira, a hivatal tisztviselıire, egyéb munkatársaira támaszkodott, munkájukért is felelıs volt. A jegyzıválasztásokra a mindenkori fıszolgabíró elnökölte Tisztújító szék tett személyi, lehetıleg 3 fıs javaslatot, amelyrıl a képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel döntött. A jegyzık bérét az alispán állapította meg, amelyet azonban a képviselı-testületnek jóvá kellett hagynia. ( Az önkormányzati mőködés alapvetı törvényei: évi XVIII évi XXII évi XXXIII évi LVIII. és LX évi XXX évi XXII. törvénycikkek.) Nagykállót 1901-tıl 1927-ig Seres József fıjegyzı igazgatta, hosszú, dicséretes pályafutásáról, falujáról nyugdíjba vonulása alkalmával, szép búcsúlevelében önmaga vallott. Utódja Veres Bálint 1929-ben elhalálozott, a fıjegyzıi szék jan. 1-jével megüresedett. Az új jegyzı megválasztásáig a fıszolgabíró helyettest rendelt ki, ez esetben dr. Veress Sándor paszabi fıjegyzıt, amit hamarosan visszavont, majd megkezdte az elıkészületeket a választásra, az alispán pályázati kiírása alapján keresve a legalkalmasabbnak vélt jelölteket. Közben a helyi képviselı-testület is lépett és Nánássy Andor képviselı-testületi tag vezetésével - a virilizmus súlyát, továbbá Nánássy országgyőlési képviselıi mandátumát felhasználva - nyomást gyakoroltak a megye kisgyőlésére, fı-és alispánjára, sıt a belügyben is eljártak, miközben Görömbey Péter ref. esperes, testületi társaival a fıszolgabírót is gyızködte, hogy Kisléta egykori fıjegyzıjét, Árendáczky Gyulát bízzák meg a helyettesítéssel, majd pedig ıt is jelöljék a választáson Nagykálló fıjegyzıjének. A fıszolgabíró - engedve a megyei nyomásnak - Árendáczkyt megbízta ugyan a helyettesítéssel, de, mivel nevezett Kislétán súlyos közigazgatási fegyelmi vétséget követett el, a jogszabályok szerint nem jelölhette a fıjegyzıi posztra.... Megfelel a valóságnak, hogy Árendáczky Gyula nem jelöltetett, hanem elsı helyen jelöltetett Lénárt István... írta késıbb alispánjának. Az ápr. 28-án tartott képviselı-testületi ülésen a Tisztújító szék 8 pályázóból Lénárt Istvánt tette az elsı helyre, így javaslata nyomán valóságos botrány tört ki:... A képviselıtestület nagy többsége ezek után a választásban nem vett részt, eltávozott azon kijelentéssel, hogy a jelölést sulyosan sérelmesnek tartja, igy az 50 tagból csak 17 szavazott le egy elıttünk is teljesen ismeretlen emberre... - olvasható a Lénárt István megválasztása ellen benyújtott késıbbi panaszban, amelyet 31 testületi tag írt alá. Az ügy megjárta a megyei kisgyőlést, végül a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságnál kötött ki, amely okt. 13-án úgy ítélt, hogy... a panasznak nem ad helyet... (5318/1931. K.) A választás és a hatályos ítélet közötti idıben a félig-meddig legitim új fıjegyzı egyelıre Nagykállóban megbízott helyettesítıként dolgozott, mivel pedig még nem kaphatta meg

10 10 nagyhalászi állásából való felmentését, engedélyt kapott fıszolgabírójától, hogy... hetenként 3 napon át... Nagyhalász községben tartózkodhassék és ottan a közigazgatási jegyzıi állásával egybekötött hivatalos teendıit elláthassa... (2059/1931. véghatározat.) Végül nov. 1-jére ért véget a zavaros történet, a megye alispánja a bírósági ítélet alapján megerısítette a tavaszi választás eredményét, Lénárt István, Nagykálló új fıjegyzıje megkezdhette 13 évig tartó itteni munkásságát. A választás - egyedülállóan Nagykálló települési önkormányzatisága óta - komoly jelzés volt a fıszolgabírónak, hogy a helyi értelmiség érdekérvényesítı képessége igen erıs, karjai messzire nyúlnak, az új fıjegyzınek szintén intés, hogy, amennyiben sikeresen talpon akar maradni új tisztségében, a képviselı-testület közép-osztálybeli tagjainak véleményét komolyan kell venni, és, amennyiben lehetséges, meg kell nyerni támogatásukat, netán barátságukat. Lénárt István nov. 1-jétıl, immár jogerısen Nagykálló fıjegyzıjeként havi 200 P alapfizetéssel, 15 P személyi pótlékkal, évi 25 P 56 fill. földhaszonérték juttatással és térítés nélküli szolgálatilakás-használati jogával láthatott munkának, miközben családjával beköltözhetett a Régi Posta u alatti házba. (Ma Petıfi S. u.; 1579/932. sz. alispáni átirat.) Havi 200 P fixszel az ember könnyen viccel szólt az akkori divatos sláger, ami ez esetben nem volt egészen igaz. Mit is várt el alispánja, fıszolgabírója és fıképp a település lakossága - a kezdetben a választási fiaskót megemészteni alig tudó - képviselı-testülete ezért a bérért? Nagykálló általános jellemzésébıl kitőnik, hogy a fıjegyzıt sokrétő teendı és kötelezettség várta. A település önkormányzatának jogszabály szerinti feladatai az alábbiak voltak: költségvetés, község- és vagyongazdálkodás, adóügy, anyakönyvvezetés, általános igazgatás, intézményfenntartás, gyám-és szegényügy, bel-és tőzrendészet, köz-és állategészségügy, marhalevélkezelés, községi utak-hidak fenntartása, köztisztaság, községi bíráskodás. ( Az adminisztratív feladatok nagyságrendjét az évi iratszámmal jellemezhetjük: békeévekben db/év, 1940: 5559 db./év, 1943: 5656 db./év.) E feladatok ellátását részben a választott községi tisztségviselık: fıbíró, törvénybíró, közgyám, pénzkezelı és 4 esküdt, mint tiszteletdíjasok, határozatlan munkaidıben, továbbá a hivatalban dolgozó, választott, ill. kinevezett, rendes munkaidejő, havi fizetéssel bíró tisztviselık, alkalmazottak: fıjegyzı, közigazgatási- adóügyi-és segédjegyzık, (késıbb, joggyakornok) irodatisztek, díjnokok, írnokok, a községi orvosok és állatorvos végezték. Együtt alkották az elıljáróságot. További alkalmazottak: kézbesítık (kisbírók), községi rendırök, kocsisok, utcaseprık, szolgák és szegıdményesek képezték az elıljáróság kisegítı állományát. A község által fenntartott intézmények (óvoda, a tanyai, községi-államsegélyes iskolák, iparos tanonciskola, községi internátus pedagógusai, szülésznı, fedeztetı állomás (apaállatok), szeszfızde, vágóhíd, (húsvizsgáló) vásári felügyelet /vásárbíró/) személyi állománya az elıljáróság, ill. gondnokságok, felügyelıbizottságok, iskolaszékek irányítása alatt végezték munkájukat. A választott tisztségviselık kivételével a hivatali és intézményi állomány folyamatosan nıtt, az 1937-ben megnyitott községi strand (gépész-karbantartó, jegypénztáros stb.), az 1940-ben megnyitott kultúrház személyzete mellett a háború miatt megnövekvı hivatali adminisztráció (közellátás, jegyrendszer, légoltalom, katonai beszállásolás stb.) újabb és újabb munkaerı alkalmazását tette szükségessé. (A negyvenes évek elején a létszám meghaladta a harmincat.) Bár e hatalmas feladatkör elvi felelıssége a képviselı-testület és a fıbíró - leghosszabb ideig Bereczki György - vállait nyomta, gyakorlatban a fıjegyzı felelt a bonyolult rendszer összehangolt mőködéséért. Ezért már itt felsoroljuk a fıjegyzı hőséges munkatársait, barátait: Petı Gábor, Déry Zoltán közigazgatási- ill. adóügyi jegyzıket, Bódy László, Hadházi Kálmán, Oláh Mihály segédjegyzıket, a már megnevezett dr. Kovács Jenı, dr. Borsi István, dr. Szilvássy József, dr. Takács Jenı községi orvosokat, ill. állatorvost, az adminisztratív dolgozókat, akik segítsége nélkül a rendszer mőködése elképzelhetetlen lett volna.

11 11 (Árendáczky Gyula, a fıjegyzı választási vetélytársa rövid ideig még közigazgatási jegyzıként mőködött, majd megvált e hivatalától.) Mindezek mellett, ha az elegáns községi fogat végighajtott az utcákon, szinte mindenki tudta, hogy a lovak gyeplıit keményen fogó községi kocsis nem más, mint Vágó András, a nélkülözhetetlen mindenes, vagy a falu tisztaságáért aligha tett többet bárki is, mint a vesszıseprőjét mindig vállán hordó Kupeczki András utcaseprı. İk is hőségesek voltak és nélkülözhetetlenek, mint még oly sokan mások. A mindenkori fıjegyzıt további intézményi, társadalmi kötelezettségek is terhelték, így már az elsı képviselı-testületi ülésen a Hangya Szövetkezet Igazgatóságának tagjává választották, tisztségébıl eredıen a községi iskolaszék, az iparos-tanonc iskola felügyelıbizottsági, a községi internátus igazgatótanácsi tagja volt, elnökölte a leventeegyesületet, a háború kezdetétıl ellátta a légoltalmi parancsnoki feladatokat. Tagja volt egyháza presbitériumának. És mindezek mellett reprezentálnia kellett elıljáróságát a helyi kulturális-és egyesületi életben, annak rendezvényein, valamint - az akkori társadalmi etikett rendje szerint - helyt kellett állnia, családjával együtt a helyi intelligencia privát, társasági életében is. Lénárt István 35 évesen vágott neki új életének, tengernyi feladata megoldásának. -.- A továbbiakban tekintsünk bele a nagyközség életét jelentısen befolyásoló képviselıtestület és elıljáróság munkájának mindennapjaiba! Mindenkor 2 olyan napirend volt, amely a testület teljes körő érdeklıdését kiváltotta, az évi költségvetés elfogadása és a fıjegyzı választása. Ez utóbbi legkülönlegesebb esetét már láthattuk. A község gazdálkodásának alapkérdése viszont mindig az volt, mennyi pénzbıl gazdálkodhat a közösség. Most egy kissé unalmas területre kalauzoljuk az olvasót, de e nélkül, tulajdonképp nem érthetı meg a magyar önkormányzatiság egyik legfontosabb alapkérdése. A magyar önkormányzatok történetében a települések költségvetése általában hiánnyal küszködött, hiszen helyi bevételeik rendre alulmaradtak kiadásaikkal szemben. A települések bevételei az egyes állami közadók részleges, vagy teljes átengedése (elsısorban a helyi illetékek), a saját hatáskörben kivetett helyi adók ( pót-iskola-közmunka adók, mezııri, hegyközségi, kéményseprési járulékok, díjak stb.), a vagyon (földek, házingatlanok, stb.) hasznosítása, jogszabályokban elıírt esetekben államsegély nyomán keletkeztek. Ezek között a pótadó volt az az adónem, amelynek révén igazán egyensúlyba lehetett hozni az évi költségvetést. A pótadó, amelyet a mindenkori képviselı-testület szavazott meg, ma ismeretlen, akkoriban viszont a legnagyobb helyi vitákat kiváltó kérdés volt. Ha ui. a felsorolt bevételi források nem voltak elegendıek a kiadások fedezetére, akkor - rendkívüli megoldásként - a pótadó fegyveréhez nyúltak. Ez olyan adónem volt, amelyet az állami adókat fizetıkre vetettek ki, összegét pedig az állami adók bizonyos százalékában szabták meg. A mérték volt a legfontosabb, hiszen ettıl függött, hogy az adózóknak - rendes állami adóikat leróva - mennyit kell még pluszban adniuk a helyi kasszába. Így aztán mindenki természetesnek találta, hogy a községek, városok legtöbbet adózó polgárai, akik a pótadóból is a legnagyobb áldozatot hozták, azaz legmélyebben nyúltak saját zsebükbe, ott legyenek a döntéshozatalban, beleszóljanak, hogy az önkormányzat mire költi, többek között az ı pénzüket is. Nem csodálkozhatunk tehát, ha a helyi testületeknek elvileg csak felét (sokszor kisebb részét) választották, a többséget a helység legtöbb adót fizetıi, azaz a virilisták képezték, számuk minden évben változott. Nagykállóban is így volt. Az 1935 végén tartott helyi választások alkalmával pl. mindössze 10 rendes- és 7 póttagot választottak (Rendes tagok: dr. Gergelyffy András (ekkor már országgyőlési képviselı), Katona Lajos, dr. Antal Imre, dr. Nánássy Andor dr. Fuchs András, M Tóth József, Kabay István, id. Toka

12 12 Sándor, vitéz Vass József és Simkó András), jóval többen viszont a legtöbb adót fizetı polgárok közül kerültek ki. Közöttük találhattuk a már megnevezett legnagyobb birtokkal rendelkezıket, továbbá, épp egyházi birtokaik nagysága nyomán pl. Görömbey Péter, majd halála után Porzsolt István református esperest, Marnó Gyula katolikus plébánost (késıbb kanonok), Hudák Gyula görögkatolikus plébánost, de ott volt pl. dr. Berta Jenı, a falu legismertebb ügyvédje is. A fı-és törvénybíró, a pénzkezelı, a közgyám és a 4 az esküdt is virilista volt. (Bereczky György fıbíró, Toka Károly törvénybíró, Szondy László pénzkezelı, Bereczky András közgyám, Ács Lajos, Veze József, Szondy Mihály, Horváth András esküdtek.) A képviselı-testület tekintélye tehát épp azért lehetett oly nagy, mert tagjai maguk is jelentıs összegekkel járultak hozzá saját községük fenntartásához. Így érthetı meg az a határozott fellépés is, amelyet Lénárt István megválasztása kapcsán tanúsítottak, mint láttuk, végül mégis eredménytelenül. Lénárt István vezetıjegyzı 1932-re terjesztett elıször költségvetési tervezetet a testület elé. Nagykálló éves költségvetéseinek, a pótadók tervezett mértékének bemutatására álljon itt az utolsó békeévek ( ) kimutatása! Év tervezett kiadás(p) tervezett bevétel(p) Hiány (P) Pótadó mértéke (%) Jól látható, mekkora anyagi erıfeszítést igényelt akkoriban a helyi közösségektıl saját önkormányzatuk mőködtetése, hiszen a hiányt jórészt a pótadóból, azaz saját zsebbıl fedezték. (Ezek a mértékek sajnos nem voltak egyediek, Vattán (Borsod megye) 1923-ban 373 %, Kenderesen, Horthy falujában 1920-ban 300 %-os pótadót vetettek ki, míg pl. Celldömölkön 1932/33- ra mindössze 12 % volt ez a teher. Egyébként Nagykállóban is 1942-ben pl.175 %-ra ugrott a pótadó.) Az átengedett állami, illetve helyi adók, illetékek mértéke a pótadónál alacsonyabb volt, az államsegélyt pedig általában bérekre, ( községi népiskolák tanítói, községháza tisztviselıi stb.) minden esetben megindokolva lehetett igényelni. Rendszeres államsegélyt kapott Nagykállóban pl. a 7 községi tanító, vagy olyan rendkívüli esetben a községháza alkalmazottai, amikor az 1931-es zavaros év miatt januárjában nem kaptak fizetést. A községi vagyon értéke 1931-ben P-re rúgott, elsısorban földingatlan ( 200 kh.), a községháza épületkomplexuma (hivatal, kocsis szolgálati lakás, istállók, gazdasági épületek), továbbá tisztviselıi szolgálati ingatlanok. A vagyon hozadéka elsısorban a földingatlan hasznosításából ( felesbérleti mővelés) eredt. A mőködéshez sajnálatos módon jelentıs hitelállomány is társult. Lénárt István 90 ep hitelt örökölt, melynek törlesztése folyamatos nehézségeket okozott, emellett a jegyzıkönyvek több alkalommal ún. függı-kölcsön (átmeneti hitelek) felvételérıl is tanúskodnak, amelyeket elsısorban fejlesztésekre fordítottak. Jelentısebb hosszú lejáratú kölcsön felvételére az uszoda építése folyamán került sor. Tallózzunk ezen békeévek testületi jegyzıkönyveiben! júl. 21-én Lénárt István... mint a községi képviselıtestületnek elsıizbeni elıadója üdvözli a megjelenteket és kéri a képviselıtestületet, hogy egységes munkával a község elınyeit szem elıtt tartva támogassa ıt... majd:... A Képviselıtestület egyhangulag Lénárt

13 13 István vezetıjegyzınek a helybeli hangyaszövetkezetnél... igazgatósági tagságának viselésére az engedélyt megadja. továbbá... feljogositja a vezetı jegyzıt arra, hogy mindennemü postán érkezett küldeményt a község részére a fıbiró vagy pénztárnokkal együtt átvehesse. (27-30/1931. sz. határozatok.) Az egyhangulag talán a megbékélés elsı jele volt. A testület a 2. félév folyamán 3000 P-t ajánlott a csendırlaktanya javítására, szülésznıt választott, felszerelést vásárolt a tőzoltóknak, kijelölte a bérkocsisok ideiglenes állomását, 1 apaállatot vett, megszervezték az éjjeli ırséget, kijavíttatták az elromlott közkutakat. A pénzügyi bizottság javaslatára P bevétellel és P kiadással lezárták az év zárszámadását. Ebben a községi óvoda és iskolák kiadása több mint 11.eP-re rúgott. Elıterjesztést fogadtak el az évi költségvetés tervezetére, nagy vitákat váltott ki a várhatóan 100 % feletti pótadó kérdése, amelyet végül 116 %-ban állapítottak meg ben történt a községi föld egy részének átadása a mezıgazdasági szakiskolának, melyért a Földmővelésügyi Minisztérium évi 1000 P bérleti díjat fizetett, ekkor létesítették a szegényházat, egyelıre bérleményben elhelyezve. Szept. 12-én táblát avattak Simonyi óbester egykori házánál, az elıtte lévı kis teret róla nevezték el, kikövezték. A vágóhíd épületét felújították, iskolaligetet létesítettek, részleges testületi választást rendeztek, amelynek során a 3 évre választott póttagok újraválasztása történt meg. Meghalt D Vass István a falu fıbírája, a fıjegyzıt kérték fel a búcsúztatásra, ami a testület és a jegyzı egykori feszült viszonyának további oldódását jelezte. Ekkor vette át a stafétabotot a már megnevezett Bereczki György, aki két cikluson keresztül állt a testület élén. Lefolyt a következı év költségvetési tervének vitája, lehetıvé vált a pótadó jelentıs mérséklése. Személyes jellegő ügyet is tárgyaltak, szept. 7-én... Görömbey Péter képviselıtestületi tag elıadja, hogy a vezetıjegyzı ügyköre, munkálkodása, társadalmi kötelezettségei stb. oly nagyok, hogy ezen kötelezettségek nincsenek arányban alacsony fizetésével... javasolja, hogy...részére 100 P mellékjárandóság állapittassék meg a községnek kiutalt államsegélybıl... A képviselı-testület elfogadta az elıterjesztést... Nemmel senki sem szavazott... - olvasható a jegyzıkönyvben. (83/1932.sz. határozat; Megjegyzendı, hogy az állami pénzügyi racionalizálás miatt a vezetı jegyzı eredeti 200 P-s havi bérét, 1932 elején 172 P-re csökkentették.) Lénárt István fıjegyzı, aki ellen 1éve még a testület nagyobb része, személy szerint Görömbey esperes úr is azért indított offenzívát, hogy ne lehessen Nagykálló fıjegyzıje, úgy tőnt, mégis révbe ért, elfogadták ban - a gazdasági válságból lassan kilábalva - született a 30-as évek legnagyobb hatású, a település társadalmi, kulturális-sport életét gyökeresen megváltoztató beruházási döntés. A Fürdıépítı Társaság kereste meg a községet, hogy javaslatot tegyen egy modern uszoda megépítésére. A képviselı-testület pedig megtárgyalva a kérdést, utasította az elıljáróságot, hogy a tárgyalásokat kezdje meg. Hosszú évek teltek el júliusáig, amikorra végre elkészült az 1933-ban elhatározott nagykállói versenyuszoda, strandfürdı, ahogy tetszik jan. 25-én határozta el a képviselı-testület, hogy a beruházás elkezdıdhet a község 4 holdas, saját tulajdonú földjén. Bizottságot állítottak fel a terv, pályázati úton történı elkészíttetésére, továbbá a kivitelezés lebonyolítására, a folyamat vezetésével a vezetıjegyzıt bízták meg. A nyíregyházi Kálmán Károly okl. mérnök irodájában készített, az Államépítészeti Hivatal által jóváhagyott tervek szerint az építkezés mégsem a község ingatlanán, hanem a Kalmár testvérek 1 kh. 746 négyszögöl területő, a községgel elcserélt földjén vehette kezdetét. A medencék vízellátását ui. csak a mai térkép szerint Kállai fıfolyásnak nevezett patak melletti telken lehetett biztosítani. A kivitelezést házi kezelésben végezték egy mőszaki ellenır irányításával. Az elıre látható költségek fedezetére a község P, 25 éves lejáratú kölcsönt vett fel az Országos Testnevelési Tanács közbenjárására a

14 14 MABI-tól. (MABI = Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, amely a befolyt járulékait befektetve hitelt is nyújtott) A hitel feltételei szerint a pénzt csak az uszodára lehetett fordítani, a község vagyonát jelzáloggal terhelték, a tıkét pedig az közötti futamidıben összesen P kamat terhelte A hitel felvételét a Belügyminisztérium engedélyezte. A számítások szerint az évi bevételt 1400 P-re taksálták, a beruházás ennyi idı alatt tehát megtérül. Az uszoda akkor a mai helyén egy 33.3 m. hosszú, folyamatosan mélyülı, a patakkal párhuzamosan elhelyezkedı nagymedencével rendelkezett, amely az akkori szabályok szerint úszóversenyek rendezésére is alkalmas volt. (100 métert kétszeri fordulóval lehetett megtenni.) Mellette pedig egy kismedence várta a gyermekeket. Elkészültek a közös öltözık, illemhelyek és a szivattyúház a patak felıli oldalon, míg a medencék túloldalán fából készült magánkabin-sor húzódott. Az üzemeltetés módja: a patakot deszkapalánkkal a szivattyúzás elıtt felduzzasztották, és annak vizével töltötték fel a medencéket. A használt fürdıvíz leeresztése szintén a patakba történt, a tiszta víz nyerési helyétıl lejjebb. A feltöltés átlagosan 8-l0 órát vett igénybe, általában éjszaka folyt. Csöndes nyári éjszakákon a fél faluban lehetett hallani a szivattyúk csöndes dohogását. A medencék falu felé esı oldalán nádfedeles csárda épült, benne vegyes termékeket, italokat árusító boltocskával. Mellette pedig salakos teniszpálya, továbbá a kocsik, kerékpárok számára kialakított parkoló zárta a sort. A bejárati út a nevezett patakon átívelı híd kiskállói oldalán ágazott ki a fıútból, majd egy fahídon át érhettünk a strand bejáratához. Az építmények között füvesített, illetve homokkal borított terek húzódtak, a létesítményt nyárfasor övezte. A képviselı-testület a belépı díjakat az alábbiak szerint állapította meg: Szolgáltatás megnevezése összeg/ felnıtt gyermek vasárnap belépıdíj 40 fill fill. belépıdíj - 20 fill. 10 fill. csoportos belépı - 10 fill. kabinjegy 80 fill 1 P éves bérlet 12 P 6 P - A magánkabint egy-egy családnak meg kellett vásárolnia, azért külön belépıdíj nem járt. Ha pl. egy háromgyermekes család vasárnap fürdeni akart, közös öltözıvel hétköznap 2.2 P-t, vasárnap 1.9 P-t fizethetett. Sok volt-e vagy kevés? (Ebben az évben a községi szolgák /kocsis, utcaseprı / havi 20 P fizetést kaptak természetbeni juttatásuk mellé; napszámosbérek Nagykállóban 1939 nyarán a csúcsidényben: férfi: 2.2 P; nı: 1.6 P, ínségmunkás: napi 1.2 P.) A szegények számára - különösen sok gyermekkel - a strandolás minden bizonnyal akkor luxusnak számított, a tehetısebbek azonban szívesen áldoztak a belépıjegyekre. (E sorok írója meleg vasárnaponként hatalmas zsúfoltságra emlékszik, amikor késı délután már megkezdték a medencék alaposan elhasználódott vizének leeresztését, hogy aztán fertıtlenítés, majd éjszakai feltöltés után hétfın délelıttre gyönyörően kéklı, tiszta, de általában fokos víz várja a hétköznap jóval kevesebb, fıleg diák- fürdızıket.) A strand úszás melletti egyéb sportolási lehetıségei: strandfoci a homokos területen, asztalitenisz a csárdaépület fedett teraszán, és tenisz a bekerített pályán. Az utolsó békeévekben még úszómester tartott kurzusokat, néhány úszóversenyt is rendeztek. Mindezek mellett felbecsülhetetlen volt annak a színes társasági életnek a kialakulása, amelynek nyaranként igazi színtere 1937-tıl a strand lett. Az ünnepélyes avatás ifj. Horthy Miklós, a Magyar Úszószövetség elnökének jelenlétében július 24-én történt. Lénárt István családi hagyatéka egy fehér márvány plakett, amelynek réz lapjain a következı feliratok találhatók: fent: Magyar Úszó Szövetség 1907 Lent: Lénárt Istvánnak a nagykállói uszoda avató emlékére VII. 24. Nevezett még

15 15 élı fia máig büszke arra, hogy édesapja fıjegyzısége idején született Nagykálló akkor legfontosabb beruházása, amely nyaranta nem csak a falu, hanem a környezı települések, akár Nyíregyháza úszni vágyó lakóit is fogadhatta a megyében különlegességnek számító, gyönyörő strandján! ( A képviselı-testület sok-sok határozata hő tükre az építés egész folyamatának.) között - a strandfürdı építése mellett - indult meg már a bemutató részben felsorolt utcák modernizálása, a butykai és a császárszállási Lichtmann - tanyai községi iskolákat 2-2 tantermessé bıvítették, még 1 tanítói lakást is emeltek 3000 P-s összeggel, a hiányzó anyagi forrást államsegéllyel pótolták, folyamatosan emelték a községi alkalmazottak bérét, támogatták az egyházi iskolák fenntartását. Döntést hoztak községi kultúrterem létesítésérıl szept. 22-én ünnepélyes keretek között adták át dr. Benedek Sándornak, a M. Kir. Közigazgatási Bírósága másodelnökének a község díszpolgári oklevelét. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Mikecz Ödön fıispán is. Mindezek mellett egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezekre az évekre a képviselı-testület és a vezetı jegyzı kezdeti konfliktusa megszőnt, ami a gyakorlatban a teljes egyetértés szellemében való eredményes munkálkodás záloga lett tıl viszont sajnálatosan megtört a nyugodt fejlesztés korszaka, a község vezetıinek munkáját egyre inkább a háborús készülıdés, majd a háborús helyzet kezelése kötötte le. E korszakra esett a zsidók elhurcolásának tragikus története is. 3. A háború A közelgı, majd szept. 1-jén meginduló háború jelei - bár Magyarország ekkor még hivatalosan nem lépett be - hamar jelentkeztek elején Nagykállóba vezényelték a VIII. önálló huszárszázadot. Az 50 fınyi katonaság, a lóállomány beszállásolása mellett, biztosítani kellett irodahelyiségeket, raktárakat, mőhelyeket, több hold nagyságú gyakorló-és lıteret. A községben egyre gyakoribb látvány lett a gyakorlatozó egységek vonulása, az esténként, rendszerint már helyi lányokkal sétáló katonák látványa. Megalakult a járási, majd helyi légoltalmi parancsnokság, ez utóbbi parancsnoka a vezetı jegyzı lett, közvetlen felettes hatósága a kassai VIII. Hadtest parancsoksága volt. Az évi II. törvény értelmében bevezették a 12 éven felüli fiúk levente-kötelezettségét. A helyi parancsnoki feladatokat dr. Horváth Miklós középiskolai tanár látta el, a leventeparancsnokságot: Porzsolt István ref. esperes, Rácz József gimn. ig., Gáspár Endre ref. népisk. ig., dr. Marján György kir. járásbíró, és M Tóth József községi bíró alkották, a vezetıjegyzı elnöksége mellett. Az illusztris névsor igazolja, hogy a mozgalmat a katonai kiképzés elıiskolájának tekintve, akkoriban nagyon fontosnak tartották. A leventeoktatók a néptanítók soraiból kerültek ki, bérüket a Honvédelmi Minisztérium állta, de a község a mozgalom helyi mőködtetéséhez az ún. Testnevelési Alapba évi P-vel járult, láttuk: 1944-tıl leánycsapat is mőködött. A közelgı háború miatt ez évben összeírták a honvédség által igénybe vehetı községi lóállományt. Megállapították a napszámbér-minimumot is az alábbiak szerint: a./ férfiak: április: 1.5 P, július : 2.2 P, december : 1.2 P b./ nık : 1.2 P 1.6 P 1.0 P c./ gyermekek: 0.7 P 1.1 P 0.6 P ( összehasonlításképp az 1940-es hatósági árak: 1 kg. szalonna: 1.9 P, 1 kg. comb: 1.7 P, 1 q. tőzifa: P)

16 áprilisában bevezették a cukor és zsírjegyeket, ( cukor: heti 12-majd 16 dkg/fı) az ellátás biztosítása érdekében Nagykállóban csak egyes, kijelölt keresztény üzletekben lehetett a jegyeket beváltani. ( Már itt kezdıdött a zsidó boltosok diszkriminálása, amelynek részleteit egy külön fejezetben ismertetjük.) A zsírjegy bevezetése gyakorlatilag alig jelentett valamit. A nyár folyamán a benzin, gázolaj, petróleum és tőzifa forgalmazását is korlátozták, az árusításra kijelölt 22 (benzin, petróleum) ill. 12 (tüzifa) üzlet tulajdonosai már csak keresztények lehettek. (A benzin korlátozása pl. hátrányosan érintette az uszoda mőködtetését, a heti medence-vízcserét hosszabb intervallumok váltották fel.) Szociális intézkedésként tejutalványozási rendet vezettek be. Elıször került sor a közintézmények elıírt légoltalmi berendezéseinek ellenırzésére, melyet a járási légoltalmi parancsnokság utasítására Lénárt István légó-parancsnok végzett el. Ez év decemberében szigorú hatósági ár-ellenırzésre utasították a helyi elıljáróságot. Országos népszámlálást is tartottak, eredményét már bemutattuk, ennek a község pénztárát terhelı összege 1500 P. volt. Végül említsük meg, hogy 1750 holdon elemi kár (jégverés) érte Nagykálló agrár-gazdaságait. Az Állomás út kikövezésének befejeztével, a kultúrterem megnyitásával, új tőzoltószertár megépítésével - a háborús viszonyok miatt - véget ért minden további községi felújítás, fejlesztés is ben a háború immár kézzel fogható közelségbe került. Az 1920-as évjárat katonai sorozásán, mind a 82 fıt alkalmasnak ítélték és behívták. Elrendelték az összes közintézményben a légoltalmi óvóhelyek létesítését. A Helmeczy malmot, elsıként hadiüzemmé nyilvánították, közellátási ellenırzés alá vonták. Hamarosan követte a másik malom és a dohánybeváltó is. A közszükségleti cikkek forgalmazásának szigorú ellenırzési rendje érdekében a lakosság fogyasztói vásárlói könyvecskét kapott, amelyben pontosan vezetni kellett a kiszolgáltatott jegyre kapható élelmiszerek mennyiségét. Szeptemberben hısi temetıt és ingyen sírhelyeket kellett kijelölni a várható elhunyt katonák számára. Az elıljáróság utasítást kapott a Kelet felé átvonuló német, magyar csapatok szükség szerinti elszállásolására. Lassan egyre megszokottabbá vált az átvonuló katonai egységek látványa Nagykállóban, azt a laikusok számára is szomorú tényt igazolva, hogy mekkora nyilvánvaló különbség volt a német és magyar egységek fegyverzete között. (E sorok írója jól emlékszik, ilyenkor a fıjegyzı az egység parancsnokait saját lakásán helyezte el, így egyre gyakrabban jelentek meg a Régi posta u. 110-ben német, magyar tisztek 1-1 éjszakára.) 1941 karácsonyán a jótékonysági egyletek immár nem csak a helyi szegények megsegítését tekinthették fı célnak, elindultak a frontra az elsı szeretetcsomagok is. Karácsonykor már nem az ajtón kopogtatott, hanem belépett az ajtón a 2. világháború komor valósága januárja kemény téllel, hatalmas hóval köszöntött be. Nagykálló közútjait járhatatlan hótorlaszok borították, közmunkások serege egy hét alatt szabadította fel a megyeközpontba vezetı utat. Megérkeztek az elsı értesítések a hısi halottakról, elsıként Sütı László és Szabadkai János, majd Balogh József következtek, hárman 11 hadiárvát hagyva idehaza. Egyre több szigorítás jelezte, hogy a háború immár az élet minden területén mind komolyabb nehézségeket támaszt. A katonai behívások folyamatossá váltak, a zsidók behívása is részben rendes, de fıleg munkaszolgálatra. A parasztgazdák bevonulása a mezıgazdaságban munkaerı-hiányt okozott, az intézmények mőködésében is egyre nagyobb gondot jelentett pl. a tanítók-tanárok katonai szolgálata. A tanfelügyelı nyugdíjas pedagógusok beállítását rendelte el. Ennek ellenére pl. a községi internátus ıszi megnyitása, a tanyai iskolák régi mértékő mőködtetése bizonytalanná vált. A mezıgazdasági munkálatok megindulását, végzését jelentısen nehezítette a lóállomány fokozott mértékő behívása, frontra vitele is. Az átvonuló katonaság hosszabb-rövidebb ideig történı itt-tartózkodása pedig a megfogyatkozott igásállatok ellenére egyre több fogatot igényelt. A fıszolgabíró elrendelte, hogy azok, akiknek lovait a honvédség behívta, s szállítási gondjaikat szarvasmarha-fogatokkal oldották meg, nem rendelhetık ki helyi fuvaros-közmunkára. A katonai személyek növekvı beszállásolási

17 17 költségeit elvileg a honvédség megtérítette, az elıljáróság hatalmas mennyiségő térítési díj kimutatásai azonban azt bizonyítják, a kifizetések rendre késtek. Hamarosan hatályba lépett a mezıgazdasági kötelezı terménybeszolgáltatás rendszere, amelynek értelmében az ıstermelıknek gabonát, kukoricát, burgonyát, baromfit kellett hatósági áron beszolgáltatni a kijelölt átvevınél, így ezen termékek szabad piaca beszőkült, szabadon terményt egyébként is már csak vásárlási engedéllyel lehetett forgalmazni. Ez év nyarán a cséplésnél elıször mőködtek közre ellenırök. A közellátás további romlását jelezte, hogy januárban kenyér-és lisztjegyet, (havi 2 kg liszt, napi 25 dkg. kenyér/fı) februárban rizs-fejadagot, gyapjúkontingenst vezettek be, korlátozták a tej üzleti forgalmát. A fıszolgabíró a jegyrendszer kiterjesztése nyomán felszólította az elıljáróságot, az élelmiszer üzleteket, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák az ellátás minden területén megkülönböztetett figyelemben részesüljenek. Emellett elrendelte a vasárnapi munkaszünet ideiglenes felfüggesztését is. A Közellátási Felügyelıség szigorú ellenırzéseket folytatott a Hatósági Árszabályzat betartatása érdekében. A benzinkorlátozás az egészségügyben a mentıautószolgáltatás minimalizálását eredményezte, a község orvosait felszólították, hogy ilyen szolgáltatást csak a legsúlyosabb esetekben rendeljenek el. Légoltalmi intézkedést léptettek életbe a közvilágítás csökkentésére, berepülés esetén pedig a teljes elsötétítésre is fel kellett készülni. A jótékony-célú egyletek immár egész évben győjtıakciót rendeztek a frontra. E feladatok végrehajtásának jelentıs része az elıljáróság vállára nehezedett, a közigazgatásnak egyre inkább a háborús feladatok szolgálatába kellett állnia. A hadiállapot immár behatolt a közintézményekbe, a társadalmi-és magán szféra minden területére ban immár teljes erıvel folyt a zsidók marginalizálása, amelynek részletei a következı fejezetben válnak nyilvánvalóvá. Év elején korlátozták a táncmulatságokat, egyéb rendezvényeket, Nagykálló virágzó kulturális élete romokban hevert. Szigorították a rendészeti szabályokat, a munkakerülı, ill. a munkafegyelmet súlyosan megsértık személyére internálási javaslatot kellett tenni, az elıljáróság iratanyaga szerint ilyen intézkedés azonban nem történt. A közellátás egyre kezelhetetlenebbé vált, a vezetıjegyzı ezért 9 tagú Közellátási Bizottságot alakított, hogy az elıljáróság úrrá legyen az egyre kaotikusabbá váló helyzet felett, amelyet a márc. 1-jén iparigazolványától megfosztott és ezért bezárt 28 izraelita kereskedés megszőnése tovább tetézett. Az immár az intézkedések tengerében fuldokló hivatalt újabb veszteség érte, amikor Petı Gábor közigazgatási jegyzıt az erdélyi Somlóújlak jegyzıjévé nevezték ki, további két tisztviselıt pedig behívtak. Pótlásáról határozat született ugyan, a háborús események azonban már nem tették lehetıvé új jegyzı választását. Az általános szociális helyzet romlása miatt 1943-ban jelentıs népjóléti intézkedések történtek Nagykállóban is (gyermekétkeztetés, ONCSA házak, zöldkeresztes ebédeltetési-tejakciók stb.), amelyekkel a szegény lakosság növekvı elégedetlenségét kívánták mérsékelni központi rendelkezések alapján. Olvashatunk még a fıszolgabíró ínségesek számára juttatott textil-áru adományozásáról ez év januárjában, a Magyar Anyák aug. 20-i ünnepségérıl, ahol 5 család kapott ajándékot, a hadbavonult önkéntes tőzoltók hozzátartozóinak segélyezésérıl, a Nyíregyházán mőködı hadikórház betegeinek juttatott szeretetcsomagokról stb. Mindezekhez természetesen önkormányzati erıfeszítések is nélkülözhetetlenek voltak. (Szervezés, helyi költségvetési hozzájárulás, ingyen telkek biztosítása a házak építéséhez stb.) Légoltalmi utasítás született, hogy minden ipari létesítményben, de a lakóházakban is óvóhelyet kell kialakítani az elıírt szabályok betartásával. (A fıjegyzıi ingatlanban hiába volt tégla-boltíves pince, a kertben külön óvóhelyet ástak, ami földbe mélyített, fagerendákkal bélelt és fedett hely volt, tetejét mintegy cm. vastag földréteggel fedték be.) Másutt is készült ilyen bunker, de a házak nagy részében továbbra is a pince nyújtott menedéket. Mint láttuk ez év nyarán megalakult a nyilaskeresztes párt is, amelyet a fıszolgabíró azzal próbált ellehetetleníteni, hogy Vékony József lakását, ahol az alakulás történt, alkalmatlannak

18 18 nyilvánította a pártéletre, végül tudomásul kellett vennie, hogy nincs eszköze a nyilas mozgalom nagykállói terjedésének megakadályozására. Hamarosan a vezetıjegyzınek is meggyőlt a baja a párt tagjaival. Közben immár sorra érkeztek a Magyar Vöröskereszt Tudósító Irodájától a... Sajnálattal értesítjük, hogy... kezdető levelek, amelyek a fronton harcoló katonák hısi haláláról, eltőnésérıl tudatták a hozzátartozókat. Egyébként elég volt kimenni a strandra, ahol egykor nyüzsgı fiatalok hada vette birtokba nap, mint nap a medencéket, e nyáron már csupán néhány kisdiák lézengett mindössze, a nagyobbak nyári táborokban enyhítették a behívások miatti országos munkaerıhiány gondjait. Ez a Nagykálló már rég nem hajdani békés arcát mutatta, hanem a tragédiák, a sokasodó gondok útvesztıiben bolyongó, szorongásait alig leplezı település szomorú képét tárta elénk tulajdonképp a véget jelentette. Nem csupán az év végén a falun is átrobogó háború befejezését, hanem egyúttal a polgárosodó, civil életében oly sokszínő Nagykálló egy sajátos fejlıdési szakaszának befejezését is. Ez év tavaszát a zsidó lakosság elhurcolása, nyarát a hátrahagyott vagyonuk feletti gusztustalan osztozkodás töltötte ki, amelyet a közigazgatás minden erıfeszítése mellett sem lehetett kordában tartani. A szovjet megszállásig tartó rövid idıszakot a falu közrendje, közellátása fenntartásának egyre képtelenebb kísérlete, majd nyár végétıl a háború alakulása miatti rendezetlen polgári menekülési hullám helyi elszállásolása, a katonai alakulatok visszavonulása, a település egyszeri bombázása, az intézményrendszer mőködésének lassú összeomlása jellemezte. Az év májusában megkezdıdtek a szövetséges hatalmak légitámadásai Magyarország ellen. Így a légoltalmi rendelkezések megsokasodtak. Az alispán értesítette az elıljáróságot, hogy légitámadási gyorssegély utalható, a károsultakat átmeneti gondozás és kártalanítás illeti meg. Ennek értelmében Nagykállóban 4 légókonyhát alakítottak ki, megfelelı mennyiségő élelmiszert tároltak, számba vették az intézmények, hivatalok ideiglenes elhelyezésére alkalmas épületeket. Március 19-ét követıen kisebb német helyırség állandó beszállásolására került sor, ezek számára az élelmiszer kiutalása, a különbözı szállítási igények kielégítése egyre jelentısebb terhet rótt a közigazgatásra és természetesen a lakosságra. Rendezni kellett parancsnokságukkal, hogy a német katonák vásárlásaik folyamán lehetıleg magyar fizetıeszközt használjanak. A mezıgazdasági munkák elısegítésére, nyári napközi otthon létesítését rendelték el, ahol maximum hatvan, 3-7 év közötti gyermek foglalkoztatásáról, élelmezésérıl kellett gondoskodni. Az állam térítést fizetett, amelybıl az élelmiszer és a vezetık díját fedezték. Nagykállóban ötven gyermek számára indították el e szolgáltatást. A közellátás problémái egyre szembeszökıbbek lettek, a cipı, bakancs, fütı-és üzemanyag, a textil termékek de már az alapvetı élelmiszerek (cukor, liszt, zsír, hús, tej) is hiánycikké váltak falun is, a központi kiutalások sok esetben akadoztak. A problémát növelte az ekkor már elhurcolt zsidó tulajdonosok lezárt boltjai árukészletének zárolása (máj. 8.), bár azokban - mint tudjuk - nem lehettek jelentıs élelmiszer-készletek, hiszen már rég nem árusíthattak jegyre kapható cikkeket, és halkan megjegyezhetjük azt is, hogy a lezárt üzletek biztonságát aligha lehetett megırizni az illetéktelen behatolóktól. Alig 2 nap múltán aztán elrendelték, hogy a volt zsidó üzletekben található árukat ki kell szolgáltatni, azaz értékesíteni kell, erre magyarok kaptak megbízást. Egy júniusi fıszolgabírói határozatban olvasható pl.:... A nagykállói Krajnik-féle üzlet az egyedüli, amely a környéken növényvédı szerek forgalombahozatalával foglalkozott és az üzlettulajdonos eltávolitásával a környékbeli gazdák gyümölcsöseiket védıszerek hiányában gondozni nem tudták... ezért az üzlet további mőködtetését Klausz Imre napkori lakosra bízták. ( Fszb. 2545/1944. VI.10.) Újraindították a Frenkel-féle szódás üzemet is. Ezen felbuzdulva számosan kérték további zsidó üzletek kiárusításának engedélyezését, a készletek árát ugyan be kellett (volna) fizetni a Zsidó vagyonok letéti számlára, valójában jó üzletnek tőnt a kiárusítás jogának megszerzése. Így aztán jún. 27-én hiába kerültek ismét zárolásra a... zsidó kereskedık üzletéhez tartozó árukészletek és berendezések... ekkor már aligha volt mit zárolni. (2545/1944. VI. 27.) Ilyen

19 19 körülmények között ugyan kit érdekelt már ekkor, hogy betiltottak minden rendezvényt, avagy az elıljáróság anyagában a következık is olvashatók Szabolcs Vármegye Törvényhatósága Iskolánkivüli Népmővelési Bizottságától:... A magyar szellemi életnek a zsidó szerzık írói mőveibıl való megóvása tárgyában kiadott /1944. sz. M.E. r. alapján felhivjuk a Fıjegyzı urat, hogy községében lévı összes népkönyvtárakból a fenti rendeletben felsorolt szerzık könyveinek adatait... foglalja kimutatásba, azt postafordultával terjessze a Bizottsághoz. ( 429/44. V.10.) A járási leventeparancsnokság is utasította a helyi elnököt ugyanerre. A fıjegyzı persze Magyari Béla ref. tanítóra, mint a helyi népkönyvtár vezetıjére testálta a feladatot, akinek (1940-es adatok szerint) mintegy 1900 kötetet kellett átvizsgálnia, hogy a rendelet hatálya alá esı Bródy Sándor, Füst Milán, Ignotusz Pál, Jászi Oszkár, Molnár Ferenc, Szabó Ervin, Szép Ernı, Szomory Dezsı és még 19 magyar írótársuk, avagy Heinrich Heine, Stephan Zweig, Ilja Ehrenburg és társai nem mételyezik-e Nagykálló mintegy 1000 fınyi könyvtári olvasóját? Arra, hogy mennyi kötetet kellett jelenteni, s mi lett a sorsuk, nincs adat. Minthogy arra sincs, vajon a keresztény magánkönyvtár-tulajdonosok méregtelenítették -e otthoni könyveiket? (Lénárt István nem tette meg, de megtették helyette a bevonuló szovjet katonák, akik az elhagyott szolgálati lakás nagy konyhájában takaros tüzet gyújtottak könyvtára könyveibıl, ık persze nem válogattak, bizonyosan csak fáztak, pedig a Háború és béke is ott állt a könyvszekrényben, netán elégették azt is?) Az utolsó néhány hét az agónia idıszaka volt, és már csak a szubjektív emlékezet talaján alapul a további történet. Késı nyártól megfordult a katonai csapatok mozgásiránya. Minden eddiginél nagyobb népvándorlás vonult a falu fıutcáján Nyíregyháza felé. Német, magyar katonai egységek, a szovjet megszállás elıl menekülı polgári kocsik, szekerek, autók kavalkádja jelezte a front közeledését. Volt olyan idıszak, amikor szinte át sem lehetett menni az út túloldalára. A diákoknak már nem is volt szükségük rá, szeptemberben nem tárultak ki az iskolák kapui. Újabb látnivaló is akadt, az egyik mellékutcában német tank-javító részleg vert tanyát. Az egyre közeledı harcokban megsérült Tigriseket szállították ide, volt olyan is, amelyik saját lábán érkezett, aztán serény kezek szedték le a használható alkatrészeket az egyikrıl, s szerelték fel a másikra. Az így újra harcképessé tett páncélosok nagy csörgéssel azonnal indultak is vissza a frontra. Késı szeptemberi csöndes éjszakákon folyamatos morajlás jelezte az elkerülhetetlent, hamarosan Nagykálló is közvetlenül tapasztalhatja meg a háborút. A veszedelem a levegıbıl is lecsapott, egy kora-ıszi éjjelen néhány szovjet repülıgép gyújtóbombákat dobott a falura, feltételezhetıen egyéb célok helyett itt akartak megszabadulni feleslegessé vált terhüktıl. Félelmetes volt a kioldott bombák sivítása, a becsapódások robbanása a kigyulladó házak lángjától vöröslı égbolt. Egy gépfegyver állandóan kelepelt, valószínőleg a helyi németek légelhárítása mőködött. Néhány ház kapott találatot, jelentıs kár nem keletkezett, a fıjegyzı ezután légiriadó esetén családját az elmegyógyintézet jóval biztosabb pincéjében helyezte el. Az október 15-i kiugrási kísérlet délelıttjén - Horthy rádióban elmondott proklamációjának következményeként - a településen tartózkodó német egységek a piactérre vonultak, körkörös védelemre rendezkedtek be, rohamlövegeik csövei a központba torkolló közutak felé fordulva jelezték, készek bármire. A forgalom természetesen leállt, a Wehrmacht katonái azonban csak a civilekkel néztek farkasszemet, nem történt incidens. Szálasi beszéde után szinte percek alatt kiürült a piactér, a közutakon ismét megindult a végtelen visszavonulási-menekülési áradat. Itt az emlékezet is megszakad, a fıjegyzı családja október 17-én elhagyta lakóhelyét, Sátoraljaújhely volt az úti cél, ahol a menekülık Molnár Rózsa református lelkész öccsénél kívánták átvészelni a harci cselekményeket. Az ottani hatalmas borospincék, reményeik szerint biztos védelmet, túlélést kínálhatnak október 20-án Nagykálló vezetıjegyzıje is

20 20 döntött, felszállt egy magyar katonai jeepbe, hogy szerettei után menjen, majd a front áthaladása után visszatérjen családjával együtt. A történet azonban másként alakult, Lénárt István nov. 1-je és okt. 20-a között, 13 évig volt Nagykálló fıjegyzıje, közigazgatási munkásságát az ország megszállása után, másik településen folytathatta még másfél évig. 4. A zsidók A történet Nagykálló életének legtragikusabb napjai közé tartozik. A zsidótörvények közül az évi IV. tc. (az államigazgatás, sajtó területén zsidók nem alkalmazhatók, egyéb területeken kvótát kell bevezetni, alkalmazása ez év májusában lépett hatályba) még nem érintett senkit, a községházán nem alkalmaztak izraelitákat, sajtó nem volt, az orvosok, ügyvédek kvótája pedig nem tette szükségessé, hogy bárkit eltiltsanak foglalkozásuk gyakorlásától. A diszkrimináció azonban hamarosan a gazdasági szférát már érintette, amikor ui májusában bevezették a cukor-és zsírjegyeket, majd a nyár folyamán korlátozták a benzin, gázolaj, petróleum, tőzifa árusítását, már csupán 1 zsidó tőzifa-kereskedés kapott engedélyt tüzelı árusítására, a felsorolt egyéb cikkeket csak keresztény boltok forgalmazhatták júniusában az elıljáróság fıszolgabírói utasításra elkészítette a helyi kereskedık, kisiparosok regiszterét, itt minden ágazatban megjelölték a zsidó tulajdonosok számát, mint láttuk 53- %-ot képeztek. Mindez már elıkészítése volt az 1943-as retorziónak, amelynek keretében, febr. 23-ától 28 izraelita lakos iparjogosítványát vonták be. (4 bır, cipı, csizma- 3 tüzelı- 16 főszer vegyes ill. szatócs- 5 terménykereskedés húzhatta le redınyét.) Ez csaknem fele volt a helyi zsidó üzleteknek. ( 2469/1944.) A teljes megfosztás 1944 áprilisában történt. A zsidó lakosság elhurcolása utáni kereskedelmi állapotokat már ismertettük. A retorziók folyamatosan eszkalálódtak ápr. 16-án bevezették a év közötti zsidó férfiak kisegítı-és munkaszolgálatra történı hadkötelezettségét, (2870/1941. Korm. sz. r.) ennek realizálása Nagykállóban nov. 21-én történt meg, amikor a jegyzıi hivatal hirdetıtábláján kifüggesztették a behívandók névsorát, 22-én sorra érkeztek az elsı behívók is elején még az itthoni hozzátartozók igényelhettek és kaphattak hadisegélyt a rendes katonai szolgálatot teljesítı magyarokkal együtt, ehhez a munkaszolgálatos egységek parancsnokainak igazolása volt szükséges, az iratanyagban több mint 30 ilyen igazolás található. Augusztusban azonban már a kutató azt konstatálja, hogy pl. Braun Herman hadisegély iránti kérelmét elutasították. Sajnos hamarosan már nem is a hadisegély megtagadása volt a legfıbb probléma, értesítések kezdtek érkezni zsidó címekre is: Magyar Vöröskereszt Tudósító Iroda 20/1943 Lieber Sámuel urnak! Értesitjük, hogy Lieber Sámuel kisegitı munkaszolgálatos I. 23-án Budjninnél eltünt. Bp május 5. ( Valójában Leitner Sámuelrıl volt szó.) 1942 nyarán egyéb gazdasági megszorítások is napvilágot láttak. Az ez évi XV. tc. (A zsidók mezı-és erdıgazdasági ingatlanairól) alapján Nagykállóban 4 zsidó erdıbirtokost fosztottak meg erdıingatlanaitól az államkincstár kezére adva ezeket. Frischmann Ervin földbirtokát állami ellenırzés alá vonták. A szellemi gúzsba kötés egyik példája: az 1568/H/1942 sz. fıszolgabírói átiratból pl. arról értesülhetünk, hogy bevonták a zsidó lakosság rádióit az alábbi indokkal:... egyes külföldi rádió leadó állomások hireinek hallgatásával és továbbadásával az államérdekeket veszélyeztetik... A tragikus végkifejletet 1944 tavasza hozta. Se szeri, se száma a zsidókat érintı korlátozó rendelkezéseknek, ezek leglátványosabbika a sárga csillag viselésére kötelezés volt. (E sorok

VASVÁR NAGYKÖZSÉGI JEGYZİSÉG IRATAI

VASVÁR NAGYKÖZSÉGI JEGYZİSÉG IRATAI MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY V.K.81. VASVÁR NAGYKÖZSÉGI JEGYZİSÉG IRATAI 1875-1950 db (0,12) doboz = ifm 38 db csomó = 2, 61 ifm 184 db kötet = 4, 26 ifm Összesen:

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v. 2009. december 15-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén.

J e g y z ı k ö n y v. 2009. december 15-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén. J e g y z ı k ö n y v Készült: 2009. december 15-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén. Jelen vannak: Oláh József Csaba a bizottság

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a bizottság 2012. augusztus 29-én megtartott rendkívüli ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a bizottság 2012. augusztus 29-én megtartott rendkívüli ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 9/2012. JEGYZİKÖNYV a bizottság 2012. augusztus 29-én megtartott rendkívüli ülésérıl Határozatok száma: 45-46. TARTALOMJEGYZÉK 45/2012.(VIII.29.)

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v Kunbaracs Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 4. /2011. J e g y z ı k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 1-én (pénteken) 13: 00 órakor tartott

Részletesebben

KEMECSE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 24/2005.(XI.25.) rendelete

KEMECSE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 24/2005.(XI.25.) rendelete KEMECSE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 24/2005.(XI.25.) rendelete A Kitüntetı díjak és címek alapításáról és adományozásának eljárási rendjérıl Kemecse Város Képviselıtestülete a társadalmi

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete által. a 2010. június 30-i nyilvános ülésen hozott. határozatok. 31/2010. (VI. 30.) Ökt.

Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete által. a 2010. június 30-i nyilvános ülésen hozott. határozatok. 31/2010. (VI. 30.) Ökt. Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete által a 2010. június 30-i nyilvános ülésen hozott határozatok 31/2010. (VI. 30.) Ökt. határozat elfogadja a Háziorvosi Szolgálat mőködésérıl szóló tájékoztatót.

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2014. szeptember 10 - i nyilvános testületi ülésére a 7. sz. napirendi ponthoz Tárgy: Feladat ellátási szerzıdés

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. június 28-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Kisfaludy

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SOSZÁMA: 204. MELLÉKLET: -1 db TÁRGY: Javaslat az Egészségügyi Gondnokság vezetıi állására pályázat kiírására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Jóváhagyta: Békés Város Képviselı-testülete a 161/2000. (V. 12.) KT számú határozatával

BÉKÉS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Jóváhagyta: Békés Város Képviselı-testülete a 161/2000. (V. 12.) KT számú határozatával BÉKÉS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA Jóváhagyta: Békés Város Képviselı-testülete a 161/2000. (V. 12.) KT számú határozatával a 33/2004. (II. 26.), 140/2005. (VI. 23.), 295/2006. (XI. 30.),

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE Ügyiratszám: 1-12 / 2014. Sorszám: 5. ELİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. december 22-én tartandó ülésére Tárgy:

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. június 28-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi

Részletesebben

Homokmégy Községi Önkormányzat Képviselı-testületének az 3/2011.(III.04.)számú rendelete az Önkormányzat 2011.évi költségvetésérıl

Homokmégy Községi Önkormányzat Képviselı-testületének az 3/2011.(III.04.)számú rendelete az Önkormányzat 2011.évi költségvetésérıl 1 Homokmégy Községi Önkormányzat Képviselı-testületének az 3/2011.(III.04.)számú rendelete az Önkormányzat 2011.évi költségvetésérıl Homokmégy Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az államháztartásról

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2012. augusztus 9-én 8 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen vannak:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 258. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: Javaslat magasabb vezetıi megbízásra vonatkozó pályázati felhívások közzétételére E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. május 27-én megtartott soron következı ülésérıl Jelen vannak: Berecz Pál képviselı Dr. Árva-Lóky Zsófia képviselı

Részletesebben

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 9/2007 (VI. 27.) számú rendelete Az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozásáról, valamint a kitüntetések adományozásának és visszavonásának rendjérıl

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Enying Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. július 8-án tartott r e n d k í v ü l i n y í l t ülésérıl

Enying Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. július 8-án tartott r e n d k í v ü l i n y í l t ülésérıl 01/103-21/2013. JEGYZİKÖNYV 2013. július 8-án tartott r e n d k í v ü l i n y í l t ülésérıl Helye: Jelen vannak: Polgármesteri Hivatal, tanácsterem 8130 Enying, Kossuth u. 26. Pıdör Gyula polgármester,

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2011. szeptember 27-én megtartott rendkívüli ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2011. szeptember 27-én megtartott rendkívüli ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 18/2011. JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2011. szeptember 27-én megtartott rendkívüli ülésérıl Határozatok száma: 110-112. TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATOK: 110/2011.(IX.27.)

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 5/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelete

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 5/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1 Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 5/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelete helyi kitüntetés és elismerı cím alapításáról és adományozásának rendjérıl Alap Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V Zala megye J E G Y Z İ K Ö N Y V BAK, SÁRHIDA ÉS ZALATÁRNOK KÖZSÉGEK ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ-TESTÜLETEI EGYÜTTES ÜLÉSÉRİL 2011. szeptember 12. Határozatok Tárgykód 32/2011. (IX.12.) számú Kt. Határozat

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TEL.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TEL.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TEL.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU MEGHÍVÓ Dorog Város Képviselı-testületének 2010. április 9-én (péntek)

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2013. február 13-án 14 órakor tartott rendes, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tárgyaló terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

SÁRVÁR IRATAI a/ SÁRVÁR NAGYKÖZSÉG IRATAI

SÁRVÁR IRATAI a/ SÁRVÁR NAGYKÖZSÉG IRATAI MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY V.K.68.a. SÁRVÁR IRATAI a/ SÁRVÁR NAGYKÖZSÉG IRATAI 1869-1950 (1950-1971) db (0,12) doboz = ifm 89 db csomó = ifm 222 db kötet = ifm Összesen:

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága 2011. április 28-án 14.00. órakor tartott nyílt ülésén.- Jelen vannak: Veresné Nagy Margit elnök, Király Lászlóné elnökhelyettes,

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2012. április 10-én megtartott rendkívüli ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2012. április 10-én megtartott rendkívüli ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 4/2012. JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2012. április 10-én megtartott rendkívüli ülésérıl Határozat száma: 39-41. TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATOK: 39/2012.(IV.10.)

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

3. Az önkormányzat a támogatás keretösszegét a város éves költségvetési rendeletében határozza meg.

3. Az önkormányzat a támogatás keretösszegét a város éves költségvetési rendeletében határozza meg. Balatonfőzfı Város Önkormányzata Képviselı-testületének 7/2014. (IV.22.) önkormányzati rendelete Balatonfőzfı város közigazgatási területén útépítéshez, útfelújításhoz, parkoló kialakításához és járda

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére Tárgy: Intézményvezetıi pályázatok Sorszám: IV./ 1 Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Sápi András Igazgatási Osztály Tisztelt Képviselı-testület! Kulturális és Sport Bizottság Egyéb elıterjesztés Békés

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2011. október 17-én 14 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen vannak:

Részletesebben

KIVONAT. Ügyrendi és Tájékoztató Bizottsága a napirendet módosításokkal és kiegészítéssel együtt elfogadta.

KIVONAT. Ügyrendi és Tájékoztató Bizottsága a napirendet módosításokkal és kiegészítéssel együtt elfogadta. Alsónémedi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2351 Alsónémedi, Fı út 58. KIVONAT Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testület Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi és Tájékoztató Bizottságának 2010. november

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK NYIRÁDON 1990-2006. I. ciklus 1990-1994

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK NYIRÁDON 1990-2006. I. ciklus 1990-1994 ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK NYIRÁDON 1990-2006 I. ciklus 1990-1994 Az elsı, 1990. szeptember 30-án megtartott helyi önkormányzati választáson 5 polgármester- és 23 képviselıjelöltbıl választhattak Nyirád

Részletesebben

CELLDÖMÖLK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK. 13/2010. /V.28./ sz. rendelete

CELLDÖMÖLK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK. 13/2010. /V.28./ sz. rendelete CELLDÖMÖLK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 13/2010. /V.28./ sz. rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetésérıl szóló 4/2010./III.03./ sz. rendeletének módosításáról A képviselıtestület

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító szám:... c) lakcíme:... d) telefonszáma:...

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v lkunbaracs Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 4. /2012. J e g y z ı k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. június 27-én (szerdán) 15: 00 órakor tartott

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. július 31-én 8 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Békés Város Képviselı-testületének 2011. május 26-i ülésére

Békés Város Képviselı-testületének 2011. május 26-i ülésére Tárgy: A Békési Uszoda mőködésérıl szóló tájékoztató Elıkészítette: Dr. Gulyás Zsuzsanna ig. fıorvos, Perdi Tamás uszodavezetı Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelıintézet Véleményezı valamennyi

Részletesebben

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI

BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 18. számú JEGYZİKÖNYVE HATÁROZATAI 151/2007./XII.28./.kt.határozat: 152/2007./XII.28./kt.határozat: 153/2007./XII.28./kt.határozat: 154/2007./XII.28./kt.határozat:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E Szám: VI. 690/2007. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. június 7-ei ülésére Tárgy: Ingatlanhasznosítással összefüggı ügyek

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére 9. Elıterjesztés Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város igazgatói beosztására beérkezett pályázatok elbírálása Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az Önkormányzat tulajdonába kerülı lakóingatlanok mőszaki állapotáról, az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérérıl szóló 5/2003. (III. 28.) rendelet módosítása Elıkészítette: Váczi

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V. Tét Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2007. március 12-én megtartott ülésérıl.

J E G Y Z İ K Ö N Y V. Tét Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2007. március 12-én megtartott ülésérıl. TÉT VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 9100 Tét, Fı u. 88. 263-3/2007. J E G Y Z İ K Ö N Y V 2007. március 12-én megtartott ülésérıl. 2 TÉT VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 9100 Tét, Fı u. 88. 263-3/2007. J E G Y Z İ

Részletesebben

146/2009. (IV. 29.) számú Képviselı-testületi Határozat

146/2009. (IV. 29.) számú Képviselı-testületi Határozat ülésérıl készült könyvébıl: 146/2009. (IV. 29.) számú Képviselı-testületi Határozat 1.) Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSÉNEK NEMZETISÉGI, ÜGYRENDI ÉS ELLENİRZÉSI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt.sz.: I. 240-10/2012. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-808

Részletesebben

62. számú elıterjesztés

62. számú elıterjesztés A határozati javaslat elfogadásához minısített többség szükséges! 62. számú elıterjesztés Bátaszék Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 24-én, 14-órakor megtartandó ülésére az önkormányzat

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2012. augusztus 1-én 8 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen vannak:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

ZALAAPÁTI ÖNKORMÁNYZATA. 2012. évi M U N K A T E R V E

ZALAAPÁTI ÖNKORMÁNYZATA. 2012. évi M U N K A T E R V E ZALAAPÁTI ÖNKORMÁNYZATA 2012. évi M U N K A T E R V E 2 A munkaterv szerint tervezett rendes képviselı-testületi ülések valamennyi ülésének kötelezı napirendi pontjai az alábbiak: - Polgármesteri beszámoló

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete a Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 21/2011. (X. 25.) Önkormányzati Rendelet módosítására

ELİTERJESZTÉS az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 21/2011. (X. 25.) Önkormányzati Rendelet módosítására Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 2. Száma: 4881-3/2016. Elıkészítı: Kónya Brigitta önkormányzati és vagyonhasznosítási ügyintézı Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje:

Részletesebben

KÉRELEM. Kérem, hogy részemre: - átmeneti segélyt - temetési segélyt. megállapítani szíveskedjenek. Indokaim: I. Személyi adatok

KÉRELEM. Kérem, hogy részemre: - átmeneti segélyt - temetési segélyt. megállapítani szíveskedjenek. Indokaim: I. Személyi adatok KÉRELEM I. Személyi adatok 1. A kérelmezı személyre vonatkozó személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: - - Lakóhely: Tartózkodási hely: Társadalombiztosítási Azonosító

Részletesebben

Elıterjesztés 9. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. október 31-i ülésére

Elıterjesztés 9. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. október 31-i ülésére Elıterjesztés 9. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. október 31-i ülésére Tárgy: Lajosmizse és Felsılajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselı-testületnek - Sárospatak Város Rendelıintézete

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 2013. november 05-én megtartott rendkívüli ülésérıl Jelen vannak: Pap József alpolgármester Dr. Árva-Lóky Zsófia képviselı

Részletesebben

Urányi János Sport Kft.

Urányi János Sport Kft. Urányi János Sport Kft. 8630 Balatonboglár, Gaál Gaszton u. 58. Tel: 85/350-398, Fax: 85/550-188 Web: www.uranyi.hu; E-mail: info@uranyi.hu Sorszám: 11. ELİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Enying Város Önkormányzata

Enying Város Önkormányzata Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 A Pénzügyi Ellenırzı és Rendészeti Bizottság 2010. november 09-i ülésére Tájékoztatás az Önkormányzat hiteleirıl, kölcsöneirıl,

Részletesebben

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének 9/2007. (XI. 05.) rendelete Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam,

Részletesebben

K I V O N A T. Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. március 22-én megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl

K I V O N A T. Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. március 22-én megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl K I V O N A T Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. március 22-én megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl Tárgy: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2011. (..) önkormányzati

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete által 2012. október 30-án megtartott nyilvános ülésen hozott határozatok

Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete által 2012. október 30-án megtartott nyilvános ülésen hozott határozatok Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete által 2012. október 30-án megtartott nyilvános ülésen hozott határozatok 74/2012. (X. 30.) határozata Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete elfogadja

Részletesebben

ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. január 17-i ülésére VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. január 17-i ülésére VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. január 17-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Gondozási

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. november 26-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. november 26-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Dánfoki Üdülıközpont 2009. évi mőködtetésérıl Elıkészítette: Kis Sándorné vállalkozó Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerő szótöbbség Véleményezı bizottság: Pénzügyi Bizottság

Részletesebben

Jegyzıkönyv. Olaszliszka Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2009. január 27-én megtartott nyílt ülésérıl.

Jegyzıkönyv. Olaszliszka Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2009. január 27-én megtartott nyílt ülésérıl. Jegyzıkönyv Készült: Olaszliszka Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2009. január 27-én megtartott nyílt ülésérıl. Jelen vannak: jelenléti ív szerint. Fekete Gyula: köszönti a megjelenteket, megállapítja

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v 1. /2011. J e g y z ı k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. január 31-én (hétfın) 14: 00 órakor tartott ülésérıl. Jelen vannak: Tóth Ferenc polgármester Fehér István

Részletesebben

LÉTAVÉRTES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE KIVONAT

LÉTAVÉRTES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE KIVONAT LÉTAVÉRTES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE KIVONAT LÉTAVÉRTES VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2011. ÁPRILIS 26-ÁN MEGTARTOTT SOROS ÜLÉSÉNEK JEGYZİKÖNYVÉBİL B4 8/2011. (IV.26.) Ör. számú

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. július 24-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Grassalkovich

Részletesebben

4/2008. (II. 29.) Önkormányzati Rendelet

4/2008. (II. 29.) Önkormányzati Rendelet ülésérıl készült könyvébıl: 4/2008. (II. 29.) Önkormányzati Rendelet Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a Hajdúnánás Városi Önkormányzat 2007. évi költségvetésérıl szóló a 15/2007. (VI.

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A mőködés rendje 8 III. A pedagógiai munka

Részletesebben

M E G H Í V Ó. N a p i r e n d : Elıadó: 1./ Helyszíni törvényességi ellenırzés megállapításainak Bózsóné Dr. megtárgyalása (írásbeli)

M E G H Í V Ó. N a p i r e n d : Elıadó: 1./ Helyszíni törvényességi ellenırzés megállapításainak Bózsóné Dr. megtárgyalása (írásbeli) Községi Önkormányzat P o l g á r m e s t e r e Kıtelek, Szabadság út 1. szám M E G H Í V Ó Kıtelek Községi Önkormányzat Képviselıtestülete 2011. január 24-én (hétfı) délután 14 órakor ülést tart, melyre

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu

Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu Levelezési cím: 3950 Sárospatak Pf.:218 E L İ T E R J E S Z T É S a Képviselı-testület

Részletesebben

Elıterjesztés az iskolai védınıi feladatok ellátásával kapcsolatos mőködési hiány finanszírozásra

Elıterjesztés az iskolai védınıi feladatok ellátásával kapcsolatos mőködési hiány finanszírozásra Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Címzetes Fıjegyzıjétıl 2170 Aszód, Szabadság tér 9. tel: 28/500-666 Fax: 28/400-575 Email: jegyzo.aszod@invitel.hu 3284- /2009 szám Elıterjesztés az iskolai

Részletesebben

M u t a t ó. Napirendi pontok:

M u t a t ó. Napirendi pontok: J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzata Városfejlesztési, Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságának 2009. július 16-án 14.00. órai kezdettel tartott nyílt ülésérıl.- M u t a t

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009. 01.01-tól 2009.12.31-ig

Közhasznúsági jelentés 2009. 01.01-tól 2009.12.31-ig START Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft 4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 32. Közhasznúsági jelentés 2009. 01.01-tól 2009.12.31-ig Nyíregyháza, 2010. február 28. Balogh Zoltán

Részletesebben

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu. 22. sz.

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu. 22. sz. Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu 22. sz. JEGYZİKÖNYV Bér Község Önkormányzat, Bér Cigány Kisebbségi Önkormányzat és Bér Szlovák Kisebbségi Önkormányzat

Részletesebben

Törvény a hatósági orvosi szolgálatról (1936)

Törvény a hatósági orvosi szolgálatról (1936) Törvény a hatósági orvosi szolgálatról (1936) 1936. évi IX. törvénycikk a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról I. fejezet Hatósági orvosi szolgálat

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2009 augusztus 11-én 8 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tárgyaló terme Jelen vannak:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

A R 3-13. -aiban foglalt 1-11 mellékletei helyébe ezen rendelet 1-11. melléklete lép. 2..

A R 3-13. -aiban foglalt 1-11 mellékletei helyébe ezen rendelet 1-11. melléklete lép. 2.. Rábakecöl Község Önkormányzat Képviselı-testületének 15/2009.(IX.17.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetését megállapító 3/2009.(II.02.) rendelet módosításáról Rábakecöl Község Önkormányzat

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

Kéthely Község Önkormányzatának POLGÁRMESTERE 8713 Kéthely, Ady E. u. 1. E l ı t e r j e s z t é s

Kéthely Község Önkormányzatának POLGÁRMESTERE 8713 Kéthely, Ady E. u. 1. E l ı t e r j e s z t é s 1 3. számú elıterjesztés Kéthely Község Önkormányzatának POLGÁRMESTERE 8713 Kéthely, Ady E. u. 1. Ügyiratszám: 1722/2015. E l ı t e r j e s z t é s az Önkormányzat 2015. évi költségvetését megállapító

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA:101. MELLÉKLET: 1 TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat ügykörébe tartozó adóügyi feladatokat ellátó

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2010.

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2010. TEST-VÉR Egészségpénztár Cím: 1119 Budapest, Hengermalom út 6/C, 2/39. Tel: (1) 361-4901 Tel/fax: (+ 36 1) 385-8586 Levelezési cím: 1509 Bp., Pf.5. Ingyen hívható: (+36 80) 20 44 73 Honlap: www.tvep.hu

Részletesebben