Nemzeti Jelentés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 35. cikkének 1. pontja alapján. Magyarország

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti Jelentés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 35. cikkének 1. pontja alapján. Magyarország"

Átírás

1 szak ENSZ CRPD/C/2/3 A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény október 15. Eredeti: Magyar és Angol Budapest, október 15. Nemzeti Jelentés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 35. cikkének 1. pontja alapján Magyarország GE (E)

2 Tartalomjegyzék A Bizottság részére benyújtandó szerződés-specifikus dokumentumnak az Egyezmény általános rendelkezéseivel kapcsolatos része Az Egyezmény 1-4. cikke... 3 A jelentés különleges jogokkal kapcsolatos része 5. cikk Egyenlőség és hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség cikk A tudatosság növelése cikk Hozzáférhetőség cikk Az élethez való jog cikk Vészhelyzetek és humanitárius szükségállapotok cikk A törvény előtti egyenlőség cikk Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés cikk A személy szabadsága és biztonsága cikk A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma cikk Mentesség a kizsákmányolástól, erőszaktól és visszaélésektől cikk Az egyén integritásának védelme cikk A mozgásszabadság és az állampolgárság szabadsága cikk Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás cikk Személyes mobilitás cikk A véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, valamint az információhoz való hozzáférés cikk A magánélet tiszteletben tartása cikk - Az otthon és a család tiszteletben tartása cikk Oktatás cikk Egészségügy cikk Habilitáció és rehabilitáció cikk Munkavállalás és foglalkoztatás cikk Megfelelő életszínvonal és szociális védelem cikk A politikai életben és a közéletben való részvétel cikk A kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvétel A jelentés fogyatékossággal élő fiúk, lányok és nők különleges helyzetével kapcsolatos része 6. cikk Fogyatékossággal élő nők cikk A fogyatékossággal élő gyermekek A jelentés különleges kötelezettségekkel kapcsolatos része 31. cikk Statisztika és adatgyűjtés cikk Nemzetközi együttműködés cikk Nemzeti szintű teljesítés és ellenőrzés Rövidítések GE

3 A Bizottság részére benyújtandó szerződés-specifikus dokumentumnak az Egyezmény általános rendelkezéseivel kapcsolatos része Az Egyezmény 1-4. cikke 1) Az Egyezmény szerinti és a magyarországi fogyatékosság fogalom közötti leglényegesebb különbség, hogy a magyar jogrendszer néhány kivételtől eltekintve nem tekinti a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeket a fogyatékossággal élő emberek csoportjába tartozónak. Az Egyezményhez való csatlakozás eredményeként a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül meghívást kaptak a Kormány és a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek közötti párbeszéd fórumaként működő Országos Fogyatékosügyi Tanácsba (a továbbiakban: OFT). 2) Ugyanakkor a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyekre, bár mint pszichiátriai betegekre és nem a fogyatékos emberek egy csoportjára is a későbbiekben kifejtendő módon kiterjed a szociális védelem, ide értve elsősorban a szociális intézményi ellátást, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket, illetve a rokkantsági nyugdíjbiztosítást. Egyelőre azonban hiányzik az országos stratégia, nem terjednek ki erre a célcsoportra a fogyatékos emberek más csoportjait megillető pénzbeli támogatások. 3) Magyarországon a fogyatékosság fogalma a jogszabályokban nem egységes. Terjedelme alapvetően az adott ágazat rendelkezésére álló források, illetve a fogyatékossággal élő személyeknek szolgáltatást nyújtó intézményrendszer kiépítettségének függvénye. A pénzbeli ellátások esetében a fogyatékosság kritériumai szigorúak, alapvetően az orvosi megközelítést tükrözik. A szolgáltatás igénybe vételét szabályozó feltételekben egyre gyakrabban érvényesül a társadalmi szociális modell. Az emberi jogi szempont egyelőre az egyenlő esélyű hozzáférés esetében állami finanszírozású modell-programok pályázati feltételeiben fogható meg. 4) A fogyatékosság meghatározása egyre gyakrabban a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: fogyatékosságügyi törvény) fogalomrendszerére épül. Eszerint fogyatékossággal élő személy az, aki érzékszervi így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. GE

4 5) A havonta folyósított fogyatékossági támogatás szempontjából azok a 18. életévüket betöltött személyek minősülnek súlyosan fogyatékosnak, akiknek állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, valamint önálló életvitelre nem képesek, és ezért mások állandó segítésére szorulnak. Súlyosan fogyatékos személy, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Súlyosan fogyatékos személy, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes, és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Súlyosan fogyatékos személy, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű. Súlyosan fogyatékos személy, aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (autizmus). Súlyosan fogyatékos személy, akinek a mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes, és állandó ápolásra, gondozásra szorul. 6) A pénzbeli ellátások sorában a fogyatékossági támogatás párjának is tekinthető magasabb összegű családi pótlék következik. Ezt az ellátást azon 18. életévnél fiatalabb gyermekek után lehet igényelni, akik tartós betegségük, illetve fogyatékosságuk miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorulnak, illetve a 18. életév betöltése után saját jogon is jogosultságot lehet szerezni rá. 7) A közlekedéshez nyújtott támogatások szempontjából súlyosan mozgáskorlátozott az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött. 8) A fogyatékosság megjelölésére használt kifejezés a közoktatási területen a legmodernebb. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki testi-, érzékszervi-, értelmi- vagy beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Ide soroljuk továbbá azokat a gyermekeket és tanulókat, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza 4 GE

5 nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. A sajátos nevelési igény gyakorlati életben történő meghatározása gyógypedagógiai szempontú. Azt az állapotot jelöli, amikor a gyermek egyedi sajátosságai oly mértékben térnek el az átlagostól, hogy annak alapján a lehetséges fejlődés csak sajátos gyógypedagógiai eszközök, módszerek és segédeszközök biztosításával érhető el. 9) A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) értelmében fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) az a hallgató (jelentkező), aki testi-, érzékszervi- vagy beszédfogyatékos, autista vagy megismerés- és viselkedés-fejlődési rendellenességű. 10) A felnőttképzés rendszere gyakorlatilag szó szerint a fogyatékosságügyi törvény definícióját alkalmazza. 11) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) a törvényben meghatározott jogokra, pénzbeli ellátásokra, illetve szolgáltatásokra való jogosultság szempontjából a közoktatási törvény definícióját veszi át. A törvény kifejezetten fogyatékos gyermekek számára létrehozott gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményt különleges gyermekotthonnak, a gyermeket különleges ellátást igénylő, illetve speciális ellátást igénylő gyermekek nevezi. 12) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) a törvényben meghatározott ápolási díjra és jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra való jogosultság szempontjából a fogyatékossági támogatásra való jogosultság szempontjait veszi át. A támogató szolgáltatás esetében szociálisan rászorult az a súlyosan fogyatékos személy, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül. A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációs intézményébe az a személy vehető fel, aki értelmi-, mozgás- vagy látássérült, és akiknek az oktatása, (át)képzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Pszichiátriai beteg személyek pszichiátriai beteg személyek rehabilitációs intézményébe vehetők fel. A fogyatékossággal élő személyek gondozóházában azok a fogyatékossággal élő személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. A fogyatékossággal élő személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el a 16. életévét már betöltött és legalább részben önálló fogyatékossággal élő személy. GE

6 13) A nyugdíjbiztosítás a fogyatékosság fogalmát nem definiálja. A fogyatékossággal élő személyek a nem fogyatékos személyekkel azonos módon a biztosítási elven járó társadalombiztosítási nyugellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Ugyanakkor a nyugdíjkorhatár betöltése előtt rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj igényelhető. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultságnak több feltétele van. Az egyik az 50%-ot százalékot meghaladó egészségkárosodás (orvosi szempont) % közötti egészségkárosodás esetén további feltétel, hogy az igénylő az egészségkárosodása miatt az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben rehabilitáció nélkül ne legyen foglalkoztatható és a rehabilitációs szakértői szerv rehabilitációját nem javasolja (társadalompolitikai feltétel). További biztosítási elvű feltétel az életkor szerint előírt szolgálati idő igazolása. A rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges, hogy az igénylő kereső tevékenységet ne folytasson, vagy ha mégis, akkor a keresete legalább 30 százalékkal legyen alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári havi keresetének átlagánál és táppénzben, baleseti táppénzben ne részesüljön. A rehabilitációs szakértői bizottság határozza meg, hogy a rokkantság véglegesnek tekinthető-e, illetve hogy mennyi idő múlva szükséges a rokkant személy orvosi felülvizsgálatát elvégezni ez általában 1-3 éves időtartam. A baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultsági feltételei annyiban térnek el a rokkantsági nyugdíj jogosultsági feltételeitől, hogy vizsgálni kell azt is, hogy a megrokkanás túlnyomóan üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következménye-e. 14) A foglalkoztatáspolitikában a jogi rendelkezések a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmát használják. A minősítéshez a munkavállalót, illetve a munkaadót megillető támogatások, valamint a munkaadót terhelő fizetési kötelezettség kapcsolódik. A munkaképesség megváltozásának megállapítását jelenleg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet végzi. A ma érvényes vizsgálatok esetén kritérium a legalább 50%-os mértékű összegészségkárosodás; a pontos és részletes feltételeket a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet tartalmazza. 15) Foglalkoztatáspolitikai szempontból lényeges feltétel, hogy az egészségkárosodással összefüggésben az igénylő a jelenlegi, vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a szakvélemény alapján a rehabilitáció sem javasolt. A fogyatékos személyek alacsony foglalkoztatottsági szintjére tekintettel nem minden esetben szükséges az egészségkárosodás 6 GE

7 mértékének megállapítása. A hatályos szabályozás alapján megváltozott munkaképességű személy, aki a fogyatékosságügyi törvény alapján látási fogyatékosnak minősül vagy vakok személyi járadékában részesül, illetve aki a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül. Ide soroljuk azt a személyt, aki jogszabály alapján súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és ezért a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult. Megváltozott munkaképességű személy továbbá, akinek a halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint 60 decibel hallásküszöb értéket eléri vagy meghaladja, és végül az, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül. 16) A sportról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: sporttörvény) is felsorolja a fogyatékos személyek csoportjait úgy, mint a mozgáskorlátozott, az értelmi fogyatékos, a siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személyeket. 17) A kommunikáció és nyelv fogalma szempontjából a leglényegesebb a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: jelnyelvi törvény). A Magyar Köztársaság a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek, a magyar jelnyelvet használó személyek közösségét pedig nyelvi kisebbségnek ismeri el, amelynek tagjait megilleti a magyar jelnyelv használatának, fejlesztésének és megőrzésének, a siketkultúra ápolásának, gyarapításának és átörökítésének joga. A jelnyelvi törvény melléklete felsorolja a speciális kommunikációs rendszereket is. 18) Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely a fogyatékosság alapján alkalmazna hátrányos megkülönböztetést. 19) Az ésszerű alkalmazkodás tekintetében lényeges, hogy az Európai Unióban amelynek Magyarország tagállama folyamatban van a személyek közötti vallási vagy világnézeti meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló európai tanácsi irányelv kidolgozása. Az irányelv tervezete az Egyezménnyel összhangban fogja meghatározni az ésszerű alkalmazkodás fogalmát. 20) Az ésszerű alkalmazkodás követelményét a fogyatékosságügyi törvény alkalmazza, amikor a munkáltató kötelezettségévé teszi a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. A munkáltató a fogyatékossággal élő személy munkához jutásának elősegítése érdekében a felvételi eljárás során is köteles biztosítani az egyenlő eséllyel hozzáférhető környezetet, amennyiben a megüresedett álláshelyet nyilvánosan GE

8 meghirdette és az álláshelyre a fogyatékossággal élő személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte a meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet. Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató működését ellehetetleníti. 21) Az egyetemes tervezés a magyar jogban még nem definiált fogalom, bár az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006.(II.16.) OGY határozat (a továbbiakban: OFP) már használja, illetve a Kormány által alapított Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (a továbbiakban: FSZK) fejlesztései során rendszeresen alkalmazza. 22) Az Egyezmény 3. és 4. cikkében foglalt általános alapelvek és kötelezettségek biztosítását a jelentés különleges jogokkal és a fogyatékossággal élő fiúk, lányok és nők jogaival foglalkozó részben mutatjuk be. 23) Magyarország az Egyezményhez való csatlakozást követően elsősorban a jelnyelvhez, a közösségi alapú ellátáshoz, illetve a teljes jog- és cselekvőképességhez kapcsolódó jogok tekintetében törekedett progresszív végrehajtásra. Ezek részletes kifejtésére a különleges jogokkal foglalkozó részben térünk vissza. 24) A Kormány és a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek közötti politikai, szakmai párbeszéd fóruma a fogyatékosságügyi törvény alapján létrehozott 27 tagú (14 civil és 13 kormányzati tag) OFT. A Tanács jogosult a Kormány elé kerülő előterjesztések véleményezésére, valamint joga, hogy javaslatot tegyen a fogyatékos személyek életét érintő szabályozásra, programokra. A fogyatékossággal élő személyek Egyezmény bevezetését célzó jogszabályok és politikák kialakításába történő bevonása elsősorban ezen testületen keresztül valósul meg. Az OFT az elmúlt években 12, a Tanács honlapjáról letölthető tanulmányt készített a hazai jogrendszer és az Egyezmény összehasonlításának céljával. Ezek jelentették és jelentik az érdekegyeztetési munka alapját. Jó példa erre a jelnyelvi törvény előkészítése. 25) A főáramba helyezés elvének megfelelően az OFT képviselője jogszabályi előírás alapján részt vesz pl. az Országos Szociálpolitikai Tanács munkájában, a szociális intézményekben történő foglalkoztatás, illetve az otthoni ellátást és a közlekedést segítő támogató szolgáltatás finanszírozására létrehozott országos pályázati ügykezelő bizottság munkájában. 26) További jó gyakorlatnak tekinthető az, hogy az érdekvédelmi szervezet bevonását több esetben jogszabály rendeli el. Így pl. a gépjárműszerzési és -átalakítási támogatások keretszámát a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos 8 GE

9 Szövetségével egyetértésben határozza meg. Jogszabály írja elő a nevezett szövetség bevonását a lakás-akadálymentesítési támogatások ügykezelésébe is. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége jogi előírás alapján vesz részt a látássérült tanulók tankönyvellátásában, emellett arcképes igazolványa akárcsak a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségéé kedvezményes utazásra jogosít a tömegközlekedésben. 27) A jogalkotási törvény is biztosítja annak a lehetőségét, hogy a jogszabálytervezetekről az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek véleményt nyilváníthassanak. A fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek az őket érintő jogszabályok tervezeteiről a közigazgatási egyeztetések során tudomást szerezhetnek és véleményt nyilváníthatnak. Ezt biztosítja az elektronikus információszabadságról szóló törvény előírása is, amely szerint a jogszabályok tervezeteit az előkészítőknek közzé kell tenniük és a véleményezés lehetőségét az interneten is biztosítani kell. 28) Magyarország nem rendelkezik olyan intézkedéssel, ami magasabb szintű védelmet biztosít az Egyezményben foglalt jogoknál. 29) Magyarországon az Egyezmény rendelkezései az állam minden területére mindenféle korlátozás és kivétel nélkül kiterjednek tekintettel arra, hogy Magyarország nem szövetségi és ebből a szempontból nem decentralizált állam. A jelentés különleges jogokkal kapcsolatos része 5. cikk Egyenlőség és hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség 30) A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, továbbá minden személy számára az emberi és az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet így többek között fogyatékosság szerinti különbségtétel nélkül. Az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Az Alkotmányban alapelvi szinten rögzített szabályt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) konkretizálja, így meghatározza az egyenlő bánásmód követelményének személyi és tárgyi hatályát, bevonva abba többek között a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést is. Részletesen definiálja az egyenlő bánásmód követelményét sértő magatartásokat, amelyek: közvetlen vagy közvetett hátrányos GE

10 megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, valamint a megtorlás. A törvény meghatározza a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalmait is. 31) Az Alkotmánybíróság az Alkotmányban foglalt emberi méltósághoz való jogból levezette annak egyenlőségi-komparatív funkcióját. Mivel minden ember másokkal egyenlő méltósággal rendelkezik, tilos indokolatlan, ésszerűtlen különbséget tenni egyes emberek és csoportok között. Ezt az Alkotmánybíróság a 9/1990. (IV. 25.) AB határozatában a következőképpen összegezte: Az Alkotmányban megfogalmazott megkülönböztetési tilalom értelmezésével az is megállapítható: a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. 32) A fogyatékossággal élő személyek egyenlő és hatékony jogi védelme, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az előnyben részesítés elve, illetve az egyenlő bánásmód szempontjából az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi és az oktatási rendszerek bemutatása indokolt. 33) Az egészségügyi, a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszeren belül a fogyatékossággal élő személyek jogait a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány védi. Az egészségügyi ellátórendszeren belül ide tartozik továbbá az Országos Tisztifőorvosi Hivatalon belül működő szakfelügyeleti rendszer is. 34) A gyermekvédelmi törvény is alkalmazza a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az egyenlő bánásmód követelményét a gyermeki jogokhoz, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer egyes szolgáltatásaihoz való hozzáférés tekintetében. A fogyatékossággal élő gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A törvényi előírások betartásán a minisztériumi szakfőosztály, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, a módszertani intézmények, a fenntartók, illetve a működést engedélyező hatóságok, továbbá a megyei szociális és gyámhivatalok őrködnek. 35) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport jogellenes 10 GE

11 elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban; továbbá az olyan nevelésre, oktatásra való korlátozás, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. 36) A közoktatási törvény a fogyatékossággal élő gyermekek, tanulók ellátásáról és az előnyben részesítést szolgáló előírásokról az általános szabályozás keretén belül rendelkezik, ami a fogyatékossággal élő és az ép gyermek egyenlőségéről, emberi egyenértékűségéről vallott pedagógiai felfogást is kifejezi. Az egyenlőségeszményen alapuló nevelés a fogyatékossággal élő gyermeket az iskoláztatás közvetítésével ugyanazokból a kulturális javakból kívánja részesíteni, mint nem fogyatékossággal élő társát, még akkor is, ha az oktatás tartalmát, a kialakítandó kompetenciákat és képességeket a fogyatékosság miatt módosult és korlátozott lehetőségekhez kell igazítani. A sajátos nevelési igényű tanulókat oktató iskola egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időt is meghatározhat helyi tantervében. A csoportok, osztályok átlaglétszámának számításánál a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót a fogyatékosság típusától függően kettő vagy három főként kell figyelembe venni, azaz a részükre szervezett, elkülönített osztályok maximális létszáma 7 15 fő között lehet, integrált oktatás esetén e szorzó alkalmazásának kötelezettsége biztosítja az alacsonyabb osztálylétszámot. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában közreműködő intézményekben függetlenül attól, hogy külön vagy a nem fogyatékossággal élő tanulókkal együtt történik az oktatás a minden iskola számára meghatározott tanórai foglalkozásokon túl egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs tanórai foglalkozásokat is kötelező szervezni. A rehabilitációs célú órakeret a fogyatékosság típusától függően a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15 50%-a. A sajátos nevelési igényű tanulót a vizsgán ide értve az érettségi vizsgát is hosszabb felkészülési idő illeti meg, emellett lehetővé kell tenni számára az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl. írógép, számítógép) használatát, szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, illetve a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Mentesítés esetén az adott tanuló fejlesztését, felzárkóztatását egyéni fejlesztési terv alapján történő egyéni foglalkoztatás során kell biztosítani. A vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló GE

12 a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat. A sajátos nevelési igényű tanulók teljes köre ingyenes tankönyvellátásra jogosult. 37) A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain folyó gyakorlati képzés keretében a tanulókat a munkavédelem és az érdekvédelem tekintetében megilletik mindazon jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A tanulószerződés megkötésekor és teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítésére munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. 38) Előnyben részesítés jogcímen a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási felvételi eljárás során többletpont illeti meg. A felsőoktatási törvény alapján a fogyatékossággal élő hallgatót indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól. A vizsgán itt is biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón pedig lehetővé kell tenni segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, illetve a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Fontos kritérium, hogy a mentesítés kizárólag az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet az oklevél által tanúsított alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. A törvény alapján egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is; a fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje ehhez képest négy félévvel megnövelhető. 39) A a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény alapján a felnőttképzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. Fogyatékossággal élő személyek képzése esetén a képző intézménynek biztosítania kell a célcsoportnak megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. A fogyatékossággal élő személy részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági, pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja kötelezettségeit. A felnőttképzést folytató intézménynek a képzésben résztvevővel a polgári jog szabályai szerinti szerződést kell kötnie. Az akkreditált felnőttképzést folyató intézményeknek ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert kell működtetnie. A panaszkezelés leírását a képzésben 12 GE

13 részt vevő számára hozzáférhetővé kell tenni, a bejelentett panaszokról, a kivizsgálás eredményéről és a megtett intézkedésekről nyilvántartást kell vezetni. 40) Magyarországon a fogyatékosságügyi politikákat, illetve programokat első helyen a fogyatékosságügyi törvény alapján az OFT közreműködésével elkészített Országos Fogyatékosügyi Program tartalmazza. Végrehajtásáról az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007.(VIII.7.) Kormány határozat rendelkezik. Emellett a főáramba helyezés elvének megfelelően számos más program is foglalkozik a fogyatékosságügy kérdéseivel. 41) A Legyen jobb a gyermekeknek c. program olyan átfogó intézkedéscsomag, amely a foglalkoztatás javításától, az oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszerek minőségének javításán át, a gyermekek jól-létének javításával a szegénység érezhető csökkentését és a gyermekek esélyeinek növelését szolgálja. A feladatok kiterjednek a korai állapotfelmérés egységes rendszerének megalkotására, a napközbeni kisgyermekellátás fejlesztésére, a megfelelő szintű hozzáférés biztosítására, esélyegyenlőségi kérdésekre és a családi ellátások biztosítására. 42) Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Alapértékei: az egészség mint alapvető emberi jog, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás, valamint az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. 43) A pszichiátriai ellátás hosszú távú fejlesztési koncepciója a Lelki Egészség Országos Program, ami teljes mértékben illeszkedik az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió kapcsolódó dokumentumaihoz, problémafelvetésében és struktúrájában támaszkodik a European Pact for Mental Health and Well-being 2008 című dokumentumra. Területei: az öngyilkosság és a depresszió prevenciója; a fiatalok lelki egészsége és a lelki egészség az oktatásban; a lelki egészség a munkahelyi környezetben; az idős emberek lelki egészsége; küzdelem a stigmatizáció és a diszkrimináció ellen. 44) A Portál Program a könyvtárügy stratégiája célja a fogyatékossággal élők kiemelt támogatása, ezért minden, az Európai Unió forrásaiból finanszírozott könyvtári projektben kiemelten szerepel a fogyatékossággal élők könyvtári ellátásának fejlesztése. Ezek szerint a könyvtári rendszer egésze alkalmas kell, hogy legyen a nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelytől és településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére. GE

14 45) A Közművelődési Stratégia c. dokumentum is megfogalmazza a társadalmi kohézió erősítését és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű csoportok kulturális esélyegyenlőségének biztosítását. 8. cikk A tudatosság növelése 46) Jó gyakorlatként említhető a Kézenfogva Alapítvány Fogadd el, fogadj el! című, értelmileg akadályozott emberek életét bemutató, illetve a hallássérültek érdekvédelmi szövetségének a hallássérült személyek világával foglalkozó interaktív, országos roadshow-ját. A közel 30 rendezvényen kb fő vett részt, a média-megjelenések száma meghaladta a 150-et. Kormányzati támogatást kapott két nagyszabású jótékonysági koncert, ahol a Nem adom fel! együttes fogyatékossággal élő zenészei és magyar sztárok együtt léptek fel. A rendezvény új alapokra helyezte a társadalmi szerepvállalás gondolatát, a fogyatékos emberek a gyűjtést ugyanis nem önmaguk, hanem a hátrányos helyzetű roma gyerekek, illetve erdélyi gyermekotthonok támogatására szervezték, látványosan szemléltetve ezzel mottójukat: mindenki elég gazdag ahhoz, hogy másokon segítsen. A koncerteken összesen kb fő vett részt, az országos médiamegjelenés kiváló volt. 47) A felnövekvő generáció szemléletformálásában kiemelt szerep jut az iskolának. Az oktatási kormányzat támogatásával az FSZK koordinációjában készült el az Elindulás Felkészülés a fogyatékosság megismerésére, a fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok segítésére című szakmai dokumentum (CD és DVD), amely alternatív tananyagként segíti a fogyatékosságokról szóló ismeretek elsajátítását az évfolyamok tanulói számára. 48) Az Egyezmény ratifikálásakor a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős minisztérium megbízást adott a siketek és nagyothallók, a vakok és gyengénlátók, valamint az értelmi fogyatékossággal élő emberek országos érdekképviseleti szervezeteinek, hogy készítsék el és sokszorosítsák az Egyezmény jelnyelvi, Braille-, illetve könnyen érthető változatát. A három akadálymentes formátum hazánk történetében először a jogszabályok hivatalos kiadására létrehozott Magyar Közlöny mellékleteként jelent meg. Az akadálymentes formátumok 1-1 példányát a minisztérium térítésmentesen eljuttatta az ország valamennyi megyei és egyetemi könyvtárának, ahonnan azóta kölcsönözhetők. A jelnyelvi és a könnyen érthető változat a minisztérium honlapjáról is elérhető. 49) További jó gyakorlat az FSZK által megvalósított A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása című, kormányzati és európai forrásokból 14 GE

15 támogatott nagyszabású kiemelt projektje. Az ennek keretében fejlesztett mintegy 70 többségében akkredtitált képzési program mindegyikében megjelennek, és az egyes szakterületeken kifejtésre kerülnek az Egyezmény előírásai. 9. cikk Hozzáférhetőség 50) A hozzáférhetőség területén jelentős előrelépések történtek mind jogalkotási, mind más intézkedések tekintetében. Több ízben módosításra került a fogyatékosságügyi törvény, amelyben az épületek akadálymentesítéséről áthelyeződött a hangsúly a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésre. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály a korábban már létező, a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó követelmények mellett ma már kiterjed más fogyatékossági csoportok igényeire is, és ez a váltás számos ágazati jogszabályban is megjelent. Megszületett a jelnyelvi törvény, melyhez kapcsolódóan előírásra került a televíziós feliratozás, illetve a jelnyelvi tolmácsolás óta szabályozott a segítő kutyák képzése és alkalmazása is. A források közel ötvenszeresére emelésével elsősorban európai uniós forrásokból kiírásra kerültek kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatok, míg az ágazati célú, infrastrukturális beruházások esetén horizontális követelménnyé vált az egyenlő esélyű hozzáférés. Megkezdődött a szakemberek képzési programjainak átalakítása, ide értve a honlapok akadálymentesítésétől kezdve, a különböző mérnökök, kivitelezők képzésén át egészen a kommunikációs szakemberek képzésének széles körét. Országos felméréseket követően ma már számos honlap nyújt információt az egyenlő eséllyel hozzáférhető szolgáltatókról. 51) A fogyatékosságügyi törvény kötelezővé teszi a kormányzati és az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások akadálymentesítését, hármas követelményrendszer megállapításával. Külön definiálja a szolgáltatás, az épület és az információ egyenlő esélyű hozzáférhetőségét. A törvény kormányzati fenntartású közszolgáltatások esetében egységesen december 31-i határidőt szab, az önkormányzatok esetében kötelező ütemezés alapján 2008., majd 2009., végül 2010., december 31-i határidővel írja elő az oktatási, egészségügyi és szociális ellátások, illetve az önkormányzati ügyfélszolgálatok tekintetében. A magánszféra épületeire és szolgáltatásaira a december 31-i határidő irányadó. A törvény azt is kimondja, hogy amennyiben fogyatékossága miatt bárkit jogellenesen hátrány ér így például valamely kötelezett intézmény a rá irányadó határidőre nem tette egyenlő eséllyel hozzáférhetővé közszolgáltatásait, megilletik mindazon jogok, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelme GE

16 esetén irányadók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett fogyatékossággal élő személy vagy érdekében bárki más bíróság előtt pert indíthat a mulasztó intézménnyel szemben. 52) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény meghatározza a középületek akadálymentes kialakítására vonatkozó követelményeket, értelmezi az alapvető fogalmakat: Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet részletesen ismerteti az épített környezetre vonatkozó akadálymentesítési követelményeket. 53) A gyógyászati segédeszközt forgalmazó szaküzlet esetében a jogszabály tárgyi feltételeket határoz meg, melyek szerint az a közútról, illetve egészségügyi intézményben működő szaküzletnél az intézmény közlekedési útvonaláról a mozgáskorlátozott személyek által is akadálymentesen megközelíthető kiszolgáló helyiség lehet. Hallásjavító gyógyászati segédeszköz forgalmazásánál szabad-hangtér vizsgálóegység és játék-audiometriás egység megléte is szükséges. Egyedi gyártó műhelynek a közútról, illetve egészségügyi intézményben működő gyártónál végtagprotézis, járógép, fűzőkészítés esetén az intézmény közlekedési útvonaláról a mozgássérültek által is akadálymentesen megközelíthető, a méretvétel, próba és átadás célját szolgáló, mosdóval, WC-vel ellátott, a műhelytől elkülönített, összességében legalább 25 m2 területű térséggel kell rendelkeznie. 54) A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedés terén, az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény a helyközi autóbusz-közlekedés terén az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei megteremtésének határidejét január 1-jében határozza meg. A felügyeleti jogkör gyakorlója a Nemzeti Közlekedési Hatóság, ahol sor kerülhet az utas-jogokkal kapcsolatos panaszok kezelésére, sőt bírság kiszabására is. A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK rendelet hazai alkalmazását a térségi, elővárosi, és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 270/2009. (XII. 1.) kormányrendelet, valamint az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII. 1.) kormányrendelete biztosítja. A rendelet részletes műszaki előírásokat, szabványokat tartalmaz a mozgáskorlátozott személyek egyenlő esélyű 16 GE

17 hozzáférésének biztosítására: pl. alacsony padló, rámpa, emelőlift, szélesebb ajtó, fogyatékossággal élő személyek számára fenntartott ülőhely. 55) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló évi LX. törvény biztosítja az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges feltételeket, így ahol az ügy természete ezt lehetővé teszi, biztosítja a különböző fogyatékossággal élők számára az akadálymentes, valamint a telefonos ügyintézés és ügyindítás lehetőségét. A Közigazgatási Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság a szervezési, illetve jogi és műszaki szabályozások, szabványok, ajánlások elkészíttetése és végrehajtása során kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének javítására, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük egyenlőségének biztosítására. 19. számú ajánlása előírja, hogy a központi államigazgatás szervezetei által működtetett honlapoknak tartalmi és formai szempontból a vakok, gyengénlátók és színtévesztők számára is elérhetőnek kell lenniük ben elkészült a WEB Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0) magyar nyelvű fordítása. 56) Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény előírja a fogyatékossággal élő felhasználók igényeinek fokozott figyelembe vételét. A törvény alapján kiadott miniszteri rendelet alapján adott rádió-berendezéseknek és elektronikus hírközlő végberendezéseknek alkalmasnak kell lenniük a fogyatékossággal élő személyek általi használatra. A fogyatékossággal élő előfizetők részére a központi költségvetés terhére támogatás nyújtható az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez. A rádióamatőr szolgálatról szóló 6/2006. (V. 17.) IHM rendelet alapján a fogyatékossággal élőket a vizsgadíjból 50% kedvezmény illeti meg. 57) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló évi LXXIV. törvény egyik célja a fogyatékossággal élő felhasználók igényeinek figyelembevétele a digitális átállás során. 58) A postáról szóló évi CI. törvény alapján a postai hozzáférési pontok létesítése és működtetése során gondoskodni kell arról, hogy a fogyatékossággal élő személyek könnyen és akadálymentesen hozzáférhessenek a postai hálózathoz. A postai szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével és a fogyatékos személyek postai szolgáltatásokhoz való hozzáférésével összefüggő követelményeiről szóló 14/2004. (IV. 24.) IHM rendelet alapján a postai szolgáltató köteles az állandó postai szolgáltató helyeken a fogyatékossággal élő személyek számára az akadálymentességet biztosítani, beleértve a tájékozódási és informálódási lehetőségeket. A fogyatékossággal élő személyt megilleti az információs esélyegyenlőség a postai szolgáltatások GE

18 igénybevételekor. A postai szolgáltató köteles a kommunikációban jelentősen akadályozott személy számára megteremteni a szolgáltatással összefüggő tájékozódás feltételeit. A szolgáltató az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét, működési feltételeit, telefonos és internetes elérhetőségét, a fogyatékossággal élő személy számára segítséget nyújtó személy hozzáférésének lehetőségét köteles az ügyfélszolgálati helyein, illetve internetes honlapján közzétenni. A fogyasztó vagy a fogyasztói érdekek, illetve a fogyatékossággal élő személyek képviseletét ellátó társadalmi szervezet a postai szolgáltatással kapcsolatban panaszt nyújthat be a szolgáltatónál. 59) A szociális törvény a speciális jogok között szerepelteti az akadálymentes környezethez, az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosításának jogát. A szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek új működési engedélyeinek kiadásakor az akadálymentesség megléte feltétel. 60) Magyarországon a jelnyelvi tolmácsszolgálatok kiépítése 2003-ban kezdődött el. Jelenleg 19 megyei, 3 fővárosi, továbbá 1, a siketvak személyek részére országos ellátási területen működő jelnyelvi tolmácsszolgálat működik. A törvényes hátteret a jelnyelvi törvény biztosítja, amelynek alapján a szolgáltatás nyújtása január 1-től már csak a törvényben meghatározottak szerint történhet. 61) A rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény alapján a közszolgálati és az országos televíziós műsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy a műsorszolgáltatása során valamennyi közérdekű közlemény, hírműsorszám és a filmalkotás naptári naponként a évben legalább két órán keresztül magyar nyelvű felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. Ezt követően a napi óraszám évente 2 órával emelkedik, majd a évtől a teljes műsoridőben kötelező lesz. A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot a műsorszolgáltató annak teljes időtartama alatt a műsorszám egységét nem sértve 6 óra és 24 óra közötti időszakban köteles feliratozni, vagy jelnyelvi tolmácsolással ellátni. 62) A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet alapján segítő kutya a fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs feladatokat ellátó, jogszabályban meghatározott állategészségügyi követelményeknek megfelelő kutya. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a gazda és a kiképző jogosult a segítő kutyával tartózkodni és a segítő kutyát használni a lakosság elől elzárt területek kivételével a 18 GE

19 közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben, területen. 63) Az OFP alapján minden induló, új, állami forrásból, illetve EU forrásból történő beruházás esetén a támogatás odaítélésénél kötelezővé kell tenni azt, hogy a létesítendő épület, építmény, tömegközlekedési vagy egyéb közhasználatú eszköz megfeleljen az akadálymentes környezet elvárásainak. Az OFP egyúttal előírta, hogy a minisztériumok készítsék el a évekre vonatkozóan az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezését is. 64) A cél gyakorlati megvalósítása érdekében az FSZK elkészítette és 2007-ben kiadta a Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához című kiadványt, amit a változó jogszabályi környezetre figyelemmel átdolgozott és 2009-ben Segédlet a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek kialakításához címmel újra kiadott. A segédletek az FSZK és kormányzati honlapon mindenki számára hozzáférhetők. A segédlet alkalmazása valamennyi, az Európai Unió forrásából meghirdetésre kerülő pályázat esetében kötelező. A segédlet szempontrendszere egyúttal alkalmas az akadálymentesség felmérésére is. A kiadvány foglalkozik az épített környezet komplex akadálymentesítésével, az info-kommunikációs akadálymentesítés építészeti elemeivel (vezetősávok kialakítása, színhasználat, megvilágítás, strukturált terek alkalmazási lehetősége, vészjelző berendezések akadálymentes kialakítása), az információs rendszerek akadálymentesítésével (ügyfélirányító rendszerek, irányjelzők, tájékoztató rendszerek, piktogramok alkalmazása, színkódolás), a hangerősítők alkalmazásával (indukciós hurokerősítők, adó-vevők alkalmazása) és a honlapok, online szolgáltatások akadálymentesítésével. 65) Az egészségügyi területen 23 kistérségi járóbeteg-szakellátó központ, 8 kórház járóbeteg-szakellátása vált akadálymentessé, a sürgősségi ellátás és az onkológiai fejlesztések akadálymentesítése pedig folyamatban van. A gyermekvédelem területén a gyermekjóléti szolgálatok, a bölcsődék és családi napközik fejlesztésére lehetett pályázni. A "Tudásdepó Expressz" programban valósul meg a könyvtári szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek akadálymentesítése, ide értve kiegészítő eszközök, szoftverek beszerzésének támogatását is. Minden megyében akadálymentesek a munkaügyi központokban működő Rehabilitációs Információs Centrumok. 66) A rendvédelem területén a fogyatékossággal élő személyek őrizetbe vételének száma gyakorlatilag elenyésző. Ebből, az akadálymentesítés költségigényéből és a rendelkezésre álló források szűkösségéből adódóan az átalakítások végrehajtására a rendőrségnél jelenleg nincs mód. GE

20 Elvi problémát jelent a rendőrségi fogdákban az őrzésbiztonsággal és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával összefüggő követelmények összeegyeztethetetlensége. A fogdában a fogvatartott biztonságos őrzése csak úgy biztosítható, ha nincs a fogvatartott birtokában olyan eszköz, amelyet támadó eszközként felhasználhat. Egyes gyógyászati segédeszköznek minősülő, a fogyatékossággal élő személyek számára a mindennapi élet során nélkülözhetetlen tárgyak birtokban tartása általánosságban az őrzésbiztonságot veszélyezteti. Kézenfekvő megoldás, ha a fogyatékossággal élő személlyel szemben elrendelt őrizet végrehajtására a büntetés-végrehajtó szervezet valamely egészségügyi intézetében kerül sor, ahol megfelelően kiképzett személyzet áll rendelkezésre, és az akadálymentesítéssel járó feladatok elvégzése is megtörtént. 67) Egy kormányzati kutatás során 90 közigazgatási honlap akadálymentességét ellenőrizték. A vizsgált weboldalak (pl. minisztériumok, megyei jogú városok, az Alkotmánybíróság, a Vám- és Pénzügyőrség honlapjai) 23%-a felelt meg a kritériumoknak, 40% tartalmazott külön aloldalt a gyengénlátók részére, 10%-nál a szövegméret változtatására alkalmas opció is létezett. 68) A Magyar Turizmus Zrt. által működtetett nemzeti turisztikai adatbázis tartalmazza azon szálláshelyek listáját, amelyek önbevallás alapján akadálymentes szobákkal is rendelkeznek. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az adatok nem minden esetben megbízhatóak. 69) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeinek akadálymentességi helyzetéről ún. "Akadálymentességi kataszter" készül, amelyen félévente megtörténik a változások átvezetése. 10. cikk Az élethez való jog 70) Az Alkotmány alapján minden embernek, így a fogyatékossággal élő személyeknek is veleszületett joguk van az élethez; attól senkit sem lehet önkényesen megfosztani. A halálbüntetés eltörléséről szóló 23/1990. (X. 31.) AB határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez és méltósághoz való jog ugyancsak egységet alkotó olyan oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog, amely számos egyéb alapjognak forrása és feltétele. Az emberi élethez és méltósághoz mint abszolút értékhez való jog korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben. 71) Az egészségügyi ágazati jogszabályok elsősorban az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: egészségügyi törvény) és a magzati élet védelméről szóló törvény 20 GE

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

Ügyleírások: Ápolási díj

Ügyleírások: Ápolási díj Ügyleírások: Ápolási díj Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti

Részletesebben

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve: Születési neve: Anyja neve: Szül. hely, év, hó, nap: Lakcíme: Tartózkodási címe: TAJ száma:

Részletesebben

KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Ha az ápolt személy nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: A törvényes

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Átvettem: 2012 szignó. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1 KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Anyja neve:

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok: Neve:.. Születési neve:... Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Városi Polgármesteri Hivatal Intézményirányítási és Szociális Osztály Levélcím: 3060 Pásztó, Kölcsey F. út 35. : (32) 460-155 A Hivatal tölti ki! ÁTVETTEM Dátum: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve: 1.1.2. Születési neve:

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1. Személyes adatok 1.1.1.Neve:... 1.1.2.Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Érkezett: Szignó:. 0501 I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:...

Részletesebben

MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI HIVATALA. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI HIVATALA. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Benyújtandó: Mezőkövesd, Mátyás király út 112. Tel.: 49/511-554 Ügyfélfogadás: H, Sze: 8:00-16:00 P: 8:00-12:00 MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI HIVATALA KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve:.......... Születési neve:. Anyja neve:..... Születési hely, év, hó, nap:.... Lakóhely:....

Részletesebben

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉRDI JÁRÁSI HIVATAL HATÓSÁGI OSZTÁLY Érdi Járási Hivatal tölti ki: Érkezett:.... No.:. Átvevő aláírása:... Ügyfélfogadás helye és rendje: Hétfő: 13.00-18.30 Szerda: 8.00-12.00

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához Papkeszi Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 8183 Papkeszi, Fő u. 42. Tel: 06/88-588-650 KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ megállapításához Ügyfélfogadás rendje: Hétfő és szerda: 8.00 16.00 óráig Péntek: 8.00

Részletesebben

I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS:

I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékos személy az, aki érzékszervi

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapítására*

K É R E L E M ápolási díj megállapítására* K É R E L E M ápolási díj megállapítására* I. ÁPOLÁST VÉGZŐ SZEMÉLYRE VONATKOZÓ ADATOK: 1.) Személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Állampolgársága:...

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Társadalombiztosítási Azonosító Jele: Adóazonosító jele: Az ápolt személlyel

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, idő (év, hó, nap):... Lakóhelye:...

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására A Hivatal tölti ki! Érk.dátum: Érk. szám: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM az ápolási díj megállapítására A Hivatal tölti ki! ELLENŐRIZTEM Dátum: Aláírás: 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Sulyok Tamás fıiskolai adjunktus projektkoordinátor Tanulás és fogyatékosság Egri Kulturális és Mővészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal Móri Járási Hivatala KÉRELEM az ápolási díj megállapítására/kötelező felülvizsgálatára

Fejér Megyei Kormányhivatal Móri Járási Hivatala KÉRELEM az ápolási díj megállapítására/kötelező felülvizsgálatára Fejér Megyei Kormányhivatal Móri Járási Hivatala KÉRELEM az ápolási díj megállapítására/kötelező felülvizsgálatára 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok: 1.1.1. Neve:...

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási dij megállapítására

KÉRELEM az ápolási dij megállapítására KÉRELEM az ápolási dij megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. 1. Személyes adatok 1.1.1. Neve: 1.1.2. Születési neve: 1.1.3. Anyja neve: 1.1.4. Születési hely, idő (év, hó, nap):

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Kérelem az ápolási díj megállapítására

Kérelem az ápolási díj megállapítására 1. számú melléklet a 141/2005. (VII. 27.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez] I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok Kérelem az ápolási díj megállapítására

Részletesebben

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot.

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2002.(02.15.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 50/1999.(11.25.) számú

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására A Hivatal tölti ki! Érk.dátum: Érk. szám: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM az ápolási díj megállapítására A Hivatal tölti ki! ELLENŐRIZTEM Dátum: Aláírás: 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1.

Részletesebben

A fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás A fogyatékossági támogatás 1998. évi XXVI. törvény 22. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás

Részletesebben

Születési neve: Születési hely, év, hó, nap:, év hó nap. Lakóhely:, u. hsz. em. a. Tartózkodási hely:, u. hsz. em. a. TAJ száma: Adóazonosító jel:

Születési neve: Születési hely, év, hó, nap:, év hó nap. Lakóhely:, u. hsz. em. a. Tartózkodási hely:, u. hsz. em. a. TAJ száma: Adóazonosító jel: Algyői Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Csoport IG-APTT www.algyo.hu A beérkezés dátuma: 201. Ügyintéző aláírása: KÉRELEM A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását,

Részletesebben

Az Állam-és Jogtudományi Kar fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzata

Az Állam-és Jogtudományi Kar fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzata Az Állam-és Jogtudományi Kar fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzata 2009. december 16. DEBRECEN A Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Kari Tanácsa a

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Ápolási díj megállapítása iránti kérelem

Ápolási díj megállapítása iránti kérelem Dömös Község Önkormányzata 2027 Dömös, Táncsics M. u. 2. Iktató Iktató bélyegző, Ápolási díj megállapítása iránti kérelem Az űrlap minden rovatát olvashatóan, NYOMTATOTT BETÜKKEL szíveskedjen kitölteni!

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magán-személynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot

Részletesebben

VI. FEJEZET KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

VI. FEJEZET KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK VI. FEJEZET KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ HALLGATÓKAT MEGILLETŐ TANULMÁNYI KEDVEZMÉNYEK ÉS AZ EGYETEM ÁLTAL BIZTOSÍTOTT TANULMÁNYI TÁMOGATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL Nftv. 41. (1) A Kormány a) hátrányos

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.2. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok 1.2.1. Az ápolási díj megállapítását arra való tekintettel kérem, hogy az ápolt személy: 1.2.1.1. súlyosan fogyatékos, 1.2.1.2. fokozott ápolást igénylő

Részletesebben

29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről

29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről Lezárva: 1999. május 31. Hatályos: 2003. I. 1. 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről A felsőoktatásról

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására /felülvizsgálatához

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására /felülvizsgálatához Csanytelek Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2. sz. ( ÁTVÉTEL: SZIGNÓ: ) I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10 Szociális helyzet pontrendszere 1. sz. melléklet 1 Ha a pályázó javaslat nem a Semmelweis Egyetem kollégiumában lakik 2 albérletben lakik 3 budapesti és eltartóival lakik 0 saját lakásban lakik 0 ismerőse

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve 6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az eljárás az ügyfél kérelmére indul, formanyomtatványon. elbírálásához csatolni kell:

ÁPOLÁSI DÍJ. Az eljárás az ügyfél kérelmére indul, formanyomtatványon. elbírálásához csatolni kell: ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult hozzátartozók: a házastárs,

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról A tervezet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő azon miniszteri

Részletesebben

TOMORI PÁL FŐISKOLA A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLY- EGYENLŐSÉGÉNEK SZABÁLYZATA

TOMORI PÁL FŐISKOLA A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLY- EGYENLŐSÉGÉNEK SZABÁLYZATA TOMORI PÁL FŐISKOLA A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLY- EGYENLŐSÉGÉNEK SZABÁLYZATA Változat száma: 3 Elfogadás dátuma: 2010.03.09. Határozat száma: 2010/2/9. Hatályos: 2010.03.09. Felelős személy:

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

4.számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

4.számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4.számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Szabályzat

Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 A Szabályzat hatálya és célja...3 1....3 II. A hallgatók esélyegyenlősége...3 A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása...3 2....3

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 28/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Lengyel Laura Óvoda alapító okiratának módosításáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 28/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Lengyel Laura Óvoda alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁSI DÍJRÓL

TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁSI DÍJRÓL TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁSI DÍJRÓL Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe. Az ápolási díj három

Részletesebben

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SPECIÁLIS JOGOK DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28.

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28. Hogyan segíthetjük elő a fogyatékos emberek különbözőségének tiszteletét és elfogadásukat az emberi sokszínűség részeként egy szakmai szolgáltató szervezet munkája által? Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós

Részletesebben

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity pótjegyre nem vonatkozik.

A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity pótjegyre nem vonatkozik. Utazási kedvezmények 1./Kedvezmények a közforgalmú vasutak vonalain Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban a 65. életéve betöltésétől a magyar állampolgár a 2. kocsiosztályon, személyi igazolványa

Részletesebben

Bugyi Nagyközség Polgármesteri Hivatala 2347 Bugyi, Beleznay tér 1. Tel.: 06-29/547-506 Fax: 06-29/348-464 ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM

Bugyi Nagyközség Polgármesteri Hivatala 2347 Bugyi, Beleznay tér 1. Tel.: 06-29/547-506 Fax: 06-29/348-464 ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM Bugyi Nagyközség Polgármesteri Hivatala 2347 Bugyi, Beleznay tér 1. Tel.: 06-29/547-506 Fax: 06-29/348-464 ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM Ápoló adatai: Neve: lánykori neve: Születési hely, idő:

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához / kötelez felülvizsgálatához ( Az ápolt személy háziorvosa tölti ki)

Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához / kötelez felülvizsgálatához ( Az ápolt személy háziorvosa tölti ki) Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához / kötelez felülvizsgálatához ( Az ápolt személy háziorvosa tölti ki) I. Igazolom, hogy: Név:... Születési neve:. Anyja neve:... Szül. hely, év,

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 3-11/2011/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Részletesebben

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 53-73/2011.ikt.sz. 6. sz. napirendi pont Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a HARMÓNIA Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon

Részletesebben

1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről

1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az új Országos Fogyatékosügyi Programról

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOK HKR V. FEJEZET MEGJEGYZÉS: A PARAGRAFUSOK SZÁMOZÁSA A TELJES HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben