Kedves Olvasó! Nevelés. Plakátmelléklet. Tartalom

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kedves Olvasó! Nevelés. Plakátmelléklet. Tartalom"

Átírás

1 ÚJ KATEDRA Plakátmelléklet A Commitment Zrt. az egyik alapítója a Minden Gyermek Lakjon Jól! Alapítványnak, mely a leghátrányosabb helyzetű gyerekek egészséges táplálkozását segíti. Szeretnénk, ha a kezdeményezést minél többen megismernék és csatlakoznának hozzá. Ennek érdekében kérjük, hogy a lapunkhoz mellékelt plakátot szíveskedjenek kihelyezni intézményükben. Köszönjük. Tartalom Bölcsek Tanácsa: Nem maradhat normasértés válasz nélkül...2 Nevelés a jövő iskolájában?...5 Dr. Vajda Zsuzsanna: Fegyelemhiány az iskolában...9 Erőszaktanulmányok az iskolai agresszió jelensége Magyarországon a hazai kutatások tükrében...15 Dr. Somhegyi Annamária: Egészség az iskolában A sikeres oktatás-nevelés kulcsa...20 Egy konkrét gyakorlat az egész napos iskolára Beszélgetés Lányi Mariettával, a Gyermekek Háza pedagógiai vezetőjével...31 Kulcsár Gábor: Alkotás, tanulás, munka...38 Fáyné dr. Dombi Alice: Adalékok a tanítói professzió XIX. századi történetéhez...43 Kurucz Zoltán: Ifjúsági szervezetek a Horthy korszaktól a rendszerváltozásig...49 Székely András: Cserkészet ma pedagógusszemmel...53 Az iskolák tannyelve az identitást is kijelöli Beszélgetés Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány igazgatójával...56 Vasárnapi iskola szórványmagyaroknak...58 Böjte Csaba: A kalitkába magot szórni...62 Lipták Ildikó: A színházi nevelés és a drámapedagógia lehetőségei, jelentősége, helye az iskolai nevelésben...64 Dr. Szabó Tamás: Testi nevelés az iskolában: riasztó diagnózis...70 Szabályok ismerete, fair play, csapatmunka Iskolai sport a budapesti Amerikai Nemzetközi Iskolában...72 Vatai Sándor: A sajátos nevelési igényű tanulók helyzete a magyar közoktatásban...75 Kedves Olvasó! Nevelés Az Új Katedra harmadik tematikus különszáma az iskolai nevelés szerepét, bővülésének lehetőségeit járja körül. A nevelés, az értékközvetítés hosszú ideje központi eleme a magyar közoktatás kívánatos és lehetséges jövőjéről szóló szakmai diskurzusnak. Hangsúlyosabb jelenlétét alig-alig vitatja valaki, ám tartalmát illetően már eltérnek a vélemények, ideológiai és szakmai megközelítések csapnak össze, melyek gyakran kioltják egymást. Részben ennek tudható be az oktatás és a nevelés egyensúlyának az elmúlt két évtizedben tapasztalt megbillenése. A másik ok a finanszírozásban keresendő: a folyamatos pénzszűke miatt a fenntartók ezeket a tevékenységeket szüntették meg először. De van felelősségük a szülőknek is, akik a teljesítmény, a felvételi pontok bűvöletében a közösségi élet, a sport, a művészetek vagy az egészségnevelés helyett a fakultációk, a különórák számának növelését tartották fontosabbnak, s ezeket rendelték az iskoláktól. A nevelés háttérbe szorulásának ma már láthatóak egyértelmű következményei. Romlanak a tanulói teljesítmények, egyre több erőszakba torkolló diák-diák, diák-tanár, szülő-tanár konfliktusról kapunk hírt. A fiatalok határozott értékrend nélkül lépnek ki az iskolából, ennek minden társadalmi és gazdasági következményével. Összeállításunkban arra volt mód, hogy néhány kiragadott nevelési területre koncentráljunk kezdve az egészségneveléstől az iskolai sporton át a művészetekig vagy a munkára nevelésig. Igyekeztünk néhány létező jó gyakorlatot, iskolaszervezési megoldást és programot is bemutatni, közöttük mások mellett az egész napos iskola által kínált lehetőségeket, a határon túli közösségekkel kiépített kapcsolat nevelési értékét vagy a cserkészet mai helyzetét. Sajnos megkerülhetetlenül fontos eleme e témakörnek az iskolai fegyelem és az iskolai erőszak kérdése is, amit kutatások tükrében is elemeztünk. Változások előtt áll a magyar közoktatás, ez aligha kérdéses, s ennek oka nem csupán a küszöbön álló kormányváltás. A társadalmi és gazdasági szereplők olyan készségek, ismeretek elsajátíttatását, olyan értékek, tulajdonságok kialakítását várják el az iskoláktól, amelyet azok jelenlegi formájukban, pusztán a tudásátadásra, az oktatásra csupaszítva nem tudnak teljesíteni. Változást eredményez az is, ha az állam, az oktatásirányítás nem reflektál ezekre a kihívásokra, s az is, ha megteremti az új, közösségi alapokon működő iskolát. Előbbi esetben a helyzet további drasztikus romlásával, bizalmatlansággal, elégedetlenséggel és pénztelenséggel kell számolni, utóbbi esetben azonban az iskola visszanyerheti megbecsült helyét, presztízsét. Mindehhez az állami szerepvállalás erősítése (mind szakmai, mind finanszírozási téren) elengedhetetlen, de nem elégséges feltétel. Szükség van a pedagógusok és a szülők egyértelmű támogatására, együttműködésére is e cél megvalósulása érdekében. Ők, mi vagyunk a kulcsszereplők. 1

2 Nevelés ÚJ KATEDRA Bölcsek a nevelésrôl Nem maradhat normasértés válasz nélkül A köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsa a nevelés és az oktatás újjáépítésére megfogalmazott javaslatai megfontolandók minden politikai erô és szakmai szervezet részére. A nevelés területét érintô néhány elképzelést adunk itt közre, a szemelvények a Szárny és Teher kötetbôl származnak. Az iskola értékformáló közössége Kiemelten fontos a közösségek és a kulturálisan meghatározó pedagógusok értékőrző, értékközvetítő, értékteremtő szerepe. Az iskolai értékrend kialakítása, tudatosítása és megőrzése, a jellemformálás, az erkölcsi és közösségi nevelés csak kellően erős és jól működő iskolai közösségekben képzelhető el. Az értékőrzésben, értékközvetítésben, értékteremtésben csak mintaadó, kulturálisan meghatározó szerepű pedagógus vehet részt sikeresen. Úgy is fogalmazhatunk, hogy minden jó pedagógus a nevelés minden pillanatában egyben erkölcstanár is. A pedagógusok felkészültségének növelése, társadalmi megbecsülésének és tekintélyének helyreállítása, értelmiségi szerepkörének biztosítása nélkül az iskolai értékrend számottevő javulása nem várható. Egy felelős oktatáspolitikának ez ma az egyik legfontosabb feladata. Szükség van a tanulók, a pedagógusok, a szülők jogainak és kötelességeinek újraszabályozására. Az értékrendből fakadó viselkedési normákat célszerű a lehető legegyszerűbben, legrövidebben, legérthetőbben és az életkornak megfelelő differenciáltsággal megfogalmazott iskolai vállalásrendszerben (Iskolai etikai kódexben) rögzíteni. Hasznos, ha az Iskolai etikai kódex megértése, értelmezése és elfogadása minden oktatási fokon az iskola közösségi életének fontos avatási eseménye. A pedagógusok számára fontos egy Pedagógiai etikai kódex elfogadása. Ez nemcsak előírja a normákat, hanem ezek meghirdetésével védi is a pedagógusokat, hiszen nyilvánvalóvá teszi, hogy mi az, ami elvárható tőlük. Nem maradhat normasértés válasz nélkül. Az iskolai normasértések kezelésére kikerülhetetlen a normasértés fokától függő átfogó, nyilvános, stabil és kiszámítható közvetítő, konfliktust megelőző (mediáló), konfliktusmegoldó, a sértettet kártalanító (resztorációs), elkülönítő és elrettentő-büntető kezelési rend kidolgozása. Ebben az iskola a normasértés szintjétől és jellegétől függően külső segítséget (így pszichológiai, orvosi, család- és gyermekvédelmi, valamint törvénybe ütköző, kivételesen súlyos esetben értelemszerűen speciálisan képzett igazságszolgáltatási segítséget) is igénybe vehet. A dominanciaviszonyokat átrendező, a változatos élethelyzeteket felhasználó konfliktuskezelő lépéseknek és programoknak elengedhetetlen feltétele a képzési és forrásbeli háttér. A pedagógusi, a tanulói és a szülői közösségek megerősítésére emberi és anyagi erőforrások szükségesek. Választható lehetőségként fontos az egész napos iskola, ahol a szakórák mellett szakkörök és önképző körök, művészeti és színjátszó körök, kórusok, illetve a projektmunka és a csapatmunka alkalmai segítenék a közösségteremtést. A közösségteremtő alkalmak sorában igen indokolt mind a pedagógusközösségnek a családot is bevonó közös kirándulásainak, rendezvényeinek, mind pedig a tanulók és pedagógusok nyári iskoláinak, táborainak, túráinak a támogatása. Kívánatos, hogy a mintaadó, értékképző szerep a pedagógusok, az iskolai értékrend sikeres kialakítása és megőrzése pedig a vezetői munka értékelésének fontos szempontja legyen. Igen indokolt egy mediációs szolgálat létrehozása az iskolai tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus és szülő-pedagógus konfl iktusok terjedésének megelőzésére. E folyamatban a roma és nem roma mediátor párosoknak kiemelten fontos szerepük van, így párban történő felkészítésükre külön program indítása célszerű. Ajánlatos, hogy a pedagógusképzés gyakorlati részében a normasértések kezelésére, a konfl iktusok közvetítésének és megoldásának kreatív megtalálására, a sértettet kártalanító technikák elsajátíttatására különös figyelmet fordítsanak. Fontos biztosítani a pályakezdő pedagógusok számára a rendszeres tanácsadást és szupervíziót a munka közben adódó értékrendbeli és normasértési kérdések megítélésében és kezelésében. Egy központi konfliktusalap létrehozása indokolt, 2

3 ÚJ KATEDRA amelyből kirívó konfliktushelyzet után egyszerűen igényelhető, azonnali intézkedésként szervezett lehetőség biztosítható az érintett pedagógus(ok) regenerálódására, feltöltődésére és speciális képzésére. A konfliktuskezelésben tartósan, sokoldalú segítség után is kirívóan alulteljesítő pedagógusoknak célszerű más pályaívet tanácsolni. Az oktatás finanszírozási és irányítási rendszerének átalakítása során fontos, hogy az iskolai környezet szabálykerülésre ösztönző elemei megváltozzanak. A szülői kapcsolatok erősítése mellett néhány erre vállalkozó iskolában, kísérleti jelleggel érdemes megfontolni a Nagyszülői Tanács létrehozását. ( ) Fordulat a pedagógiai szemléletben: értékek a hátrányok, sikerek a kudarcok helyett Értékek és sikerek a hátrányok és kudarcok helyett. Az oktatási rendszer egészében az értékekre, a sikerre koncentráló mechanizmusokkal kell felváltani a hátrányokra súlyozó, az átlagos teljesítményt számon kérő, annak elérésében a kudarcokat listázó, majd az elvárások alól nagylelkűen felmentést adó pedagógiai gyakorlatot. Kívánatos, hogy a sikercentrikus pedagógusok személyes példájának terjesztésére speciális program induljon. Ajánljuk, hogy a sikercentrikus, fejlesztő (és nem Nevelés megszégyenítő) megközelítések jelenjenek meg az iskola pedagógusainak értékelésében. A hátrányok kompenzálására indított programokat az értékek kibontását segítő, változatosan gazdagító mechanizmusokká kell átformálni mind tartalmuk, mind mechanizmusaik, mind kommunikációjuk szintjén. Az iskolaváltások (második és sokadik esélyt adó formák, szakképzés stb.) esetén fontos az értékalapú, pozitív szelekció mechanizmusainak kidolgozása. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a fenti javaslatok minőségcentrikusak, azaz nem jelenthetnek jogosítványt a teljesítményt nem becsülő, a könnyebb ellenállás irányába mutató magatartás érvényesülésének. Számottevő többletforrások szükségesek az egyénre szabott nevelési-oktatási formák és a differenciált csoportmunka sikeres példáinak terjesztésére. A tehetségek felismerése és gondozása mind a pedagógusok, mind pedig az iskola értékelésének és finanszírozásának fontos eleme. Számottevő források szükségesek a szakkörök és önképző körök újraélesztésére, valamint a művészeti körök, színjátszó körök, kórusok, illetve a projektmunka és a csapatmunka elterjesztésére, ahogyan azt az előző pontban is leírtuk. Fontos, hogy szélesebb körben nyíljon lehetőség a Az értékformáló közösségekbe az osztályközösségek és a pedagógusi közösségek mellett hangsúlyosan beleértjük a kollégiumi, sport-, szakköri, művészeti, önképző köri, szülői és minden másfajta, iskolához tartozó közösségeket is. Példaként hadd álljon itt egy kívánatos iskolai értékrend néhány fontos eleme: az örök értékek (szép, jó, igaz) felismerése, tisztelete és képviselete; az élet, a béke, a család, a gyermek tisztelete, a környezet harmóniája iránti fogékonyság, rendszeretet; a minőségigény, a pontos, megbízható munka öröme, a kiváló teljesítmény kitüntetett értékként való elfogadása; az új iránti fogékonyság, önérzet, a szabadság, a kreativitás és originalitás igénye és tisztelete; felelősségérzet, a hosszú távú, távlatos gondolkodás igénye, a fenntarthatóság szerinti életvitel; becsületesség, megbízhatóság, nyíltság, igazmondás; emberszeretet, kölcsönös megbecsülés, hagyomány- és tekintélytisztelet, az egyéni különbségek iránti nyitottság és tolerancia, a gyengébbek támogatása, szolidaritás, a korlátaink bölcs elfogadásán alapuló alázat; érzelmi érettség, belső harmónia, egyéni és nemzeti önbecsülés, empátia, jóság, szeretetre való képesség és szeretetre méltó életfelfogás, az igaz barátságra, a szerelemre való képesség; közösségépítés: együttműködési és segítőkészség, szolidaritás, kompromisszumkészség; önmérséklet, áldozatképesség; értékelvűség és integritás: az értékrend betartásának és betartatásának igénye, igazságosság; tisztesség, bölcsesség. 3

4 Nevelés gyorsítás különböző formáira is (például előre hozott tantárgyi vizsgák stb.) a gyorsabban fejlődők körében. Integráció a szegregációellenes harc helyett. Az integráció cél, és nem eszköz. Az integráció egybehangolt nevelési-oktatási rendszerének a következők a legfontosabb elemei: széles körben megadja a hátrányos helyzetű gyermekek korai nevelésének esélyét; felismeri és megérti az egyéni szociokulturális különbségeket (ezen belül a roma hagyományrendszer sajátosságait), ennek megfelelő egyéni és csoportos képzést biztosít; felhasználja a manualitás, a szakképzés, a művészeti képzés, a mozgáskultúra és a testnevelés integráló hatását; a változatos alapú értékeket és nem a hátrányokat állítja középpontba; siker- és dicséretorientált a kudarcorientáltság helyett; a hátrány felismerésének pillanatától bevezetett egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokkal csökkenti a lemorzsolódást; személyes hitelességű meggyőzéssel terjeszti a jó integrációs gyakorlatokat; a lemaradó iskolák kiemelt támogatásával és fejlesztésével integrálja az iskolarendszert; az iskolaszerkezetben és a felnőttképzésben gazdag, a sokadik esélyt is minőségi szinten megadó átlépési lehetőségeket biztosít; külön ösztöndíjakkal, az elhelyezkedést, a lakáshoz jutást és a megbecsülést segítő eszközökkel növeli a roma pedagógusok és a pedagógusmunkát segítő szakemberek számát; harmonizálja a szociálpolitikai és egyéb jogi és intézményes hátteret. ( ) Olvasás, nemzettudat, nyelvtanulás Csak a hagyományainkat megismerve érthetjük meg a körülöttünk lévő világot. Az olvasási, a beszéd-, a gondolkodási, a szövegértési és az idegen nyelvi készségek és rutinok fejlesztése az adott tantárgyakon messze túlnyúló össztantárgyi feladat. A nemzettudat fejlesztése segíti az értékek őrzését és más népek értékeinek elfogadását. Az olvasás és szövegértés javítása össztantárgyi feladat. Fontos azoknak az olvasást megszerettető közös családi, iskolai könyvtári programoknak a támogatása és terjesztése, amelyekben a könyvtár mint a tudás és a közösségi öröm forrása jelenik meg. Az olvasáskészség ÚJ KATEDRA javításának össztantárgyi jellegét többek között a jó iskolai könyvtáros-tanár és a jól felszerelt iskolai könyvtár garantálja. Kisgyermekkorban igen fontosak azoknak a népdalok nak, népi játékoknak a megismerése, amelyek segítik a hagyományok továbbélését. A sikertechnológiára való koncentrálással összefüggésben és a nemzettudat erősítésére kiemelt fontosságú azoknak az értékeknek, személyeknek és közös történeteknek a bemutatása, amelyekre magyarként, európaiként büszkék lehetünk. A bemutatás során mind a magyar irodalom és a történelem oktatását, mind pedig az infokommunikáció és a média változatos lehetőségeit célszerű felhasználni. Program ajánlott az idegen nyelvet magas szinten beszélő nyelvtanárok érdekeltségének fokozásához, azért, hogy az oktatásban helyezkedjenek el. E programnak a célnyelvet beszélő országokba való eljutást segítő elemei különösen fontosak. A nyelvtanárok képzésének oktatás-módszertani részében, a nyelvoktatásban és a nyelvtudás számonkérésében a nyelvtani szabályok ismeretének dominanciája helyett a célnyelv gyakorlására és a beszélt nyelv használatára kell helyezni a hangsúlyt. Elkerülhetetlenül fontos a médiában a helyes magyar beszéd. Az általános szinkronizálás helyett a tévécsatornákon a feliratozott filmek vetítése sokkal gyakrabban indokolt. Az olvasási készségek kialakulásának elősegítésére a gyermekáldást váró és kisgyermekes szülőknek fokozottan ajánlott a gyermekkel történő beszélgetés, a rigmusok, a versek közös mondogatása, a közös éneklés és a mesemondás fortélyainak és örömének megismerésére és átélésére irányuló programok szervezése. Fontos a magyarságot és (közép-)európaiságot tudatosító közös történeteink jól fokuszált listájának közös egyetértéssel kimunkált elfogadása és későbbi, időszakos felülvizsgálata. Feltétlenül indokolt e történetek általánosan elvárt megismertetése, közös kincsünkké tétele. Ajánljuk a gyermekkori nyelvtanulás máshol bevált, pedagógiailag helyes, speciális formáinak és metodikai eljárásainak általános megismertetését. Fontos az iskolaváltáskor a nyelvi oktatás folyamatosságát biztosító mechanizmusok, így például a koncentrált, epochális, szintre hozó nyelvi képzések biztosítása. Ki kell dolgozni a diszlexiások és más okokból felmentettek nyelvi képzésének módját és formáit, valamint az e területeken és a nyelvoktatás más, speciális területein a jó gyakorlatokat elterjesztő szervezeti formákat és mechanizmusokat. 4

5 ÚJ KATEDRA Nevelés a jövô iskolájában? Nevelés Az OECD-tagországok oktatási minisztereinek 1996-os párizsi ülésén született döntés arról, hogy a szervezet tudományos megalapozottsággal próbál választ adni arra a kérdésre, hogy milyen lesz a jövô iskolája. Az azóta eltelt idôszakban számos program és fejlesztés kapcsolódott ehhez a kezdeményezéshez, s ha viszonylag szûk körben is, Magyarországon is zajlott diskurzus e kérdés mentén. A kutatás egyik eredményeként a jövô iskoláját illetôen hat forgatókönyvet vázoltak fel az OECD szakemberei, amelyek között negatív és pozitív jövôképeket is találhatunk. Az alábbiakban a nevelés hangsúlyosabb lehetôségét vizsgáljuk a holnap iskoláinak lehetséges változataiban. Számos kutatás, vizsgálat eredménye igazolja az oktatási eredményesség és a támogató környezet (család, szomszédok, kisközösségek) megléte közötti összefüggést. Ugyanakkor az is látható, hogy ezekben a kisebb közösségekben az elmúlt évtizedekben meglazultak a kapcsolatok. Hasonlóan szegényesebb a kapcsolat az iskola és a gazdaság, illetve a társadalom között. Háttérbe szorultak a közösségi intézmények is (könyvtár, mozi, színház, művelődési ház stb.), csökken a különböző szervezetekben szerepet vállalók, ott tevékenykedők száma és aktivitása is. Az elszigetelődést erősíti a mobilitás bővülése is, bár elvben ez akár kedvező hatású is lehetne. A korábban e közösségekben és kapcsolatrendszerekben megvalósuló szocializációs feladatok ellátását ma a szülők egyértelműen az iskolától várják el. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a fogyasztói társadalom is újabb kihívásokat támaszt: háttérbe szorultak klasszikus közösségi, kulturális, morális értékek, amely folyamat szintén az individualizációt erősíti. Mindez pedig nem csupán egyéni vagy közösségi probléma, nemcsak az a gond, hogy a fogyasztási láz kiteljesedése ellenére az elégedettség- és a boldogságér- zet nemhogy nem emelkedett, de csökkent, hanem gazdasági is. A fenti folyamatokat erősíti az eltérő jövedelmi viszonyokból fakadó társadalmi különbségek növekedése is. Ez a különbség korábban is jelentős mértékű volt, de korábban ha kismértékben is, de folyamatosan csökkent. Ráadásul e folyamat vesztesei egyértelműen a gyerekek és a fiatalok, akik nehezebb körülmények között élnek, az iskolából kilépve a korábbinál súlyosabb elhelyezkedési, egzisztenciateremtési nehézségekkel találják magukat szemben. A szocializációval összefüggő elvárások növekedésére az oktatási rendszerek nem egyformán képesek reagálni. A válaszok tartalma pedig legalább annyira függ attól, hogy mennyire letisztult jövőképpel rendelkezik egy-egy ország (s benne a társadalmi elit) arról, mit is vár oktatásától, mint attól, mennyi forrást tud mozgósítani az új feladatok ellátására. Ennek megfelelően alakulnak a stratégiák : van, ahol az iskola közösségi szerepét igyekeznek erősíteni, például az egész napos iskolák támogatásával, másutt a rendszer működése hallgatólagosan az egyén útkeresését támogatja (ami óhatatlanul növeli az esélykülönbségeket), megint másutt ugyan történnek változtatási kísérletek, a folyamatot ennek ellenére a sodródás jellemzi. Magyarország leginkább az utóbbi csoportba sorolható. Még a legalább verbálisan létező reformok sem állnak össze rendszerré, hiányzik a döntés: milyen legyen a jövő iskolája Magyarországon? A választások után alakuló új kormány elképzelései ugyanakkor markánsabbnak tűnnek, mint a távozó kabineté. Az állam megrendelői szerepének, szakmai irányítási kompetenciáinak, finanszírozási tehervállalásának erősítése olyan elemek, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy lehetőség nyílik az iskola közösségi, nevelési, értékközvetítési funkcióinak megerősítésére. A keretek mindehhez adottak, ha nem is olyan mértékben, mint ahogyan azt sokan feltételezik. Mert bár igaz, hogy az unión belül az oktatás ügyeinek alakítása az egyes tagországok hatáskörébe tartozik, az EU az úgynevezett puha közigazgatás eszközeivel igen erőteljes hatást képes gyakorolni az oktatáspolitikákra, s itt elegendő, ha csupán a nemzetközi összehasonlító mérések hatására vagy a bolognai folyamatra utalunk. Az OECD szakemberei az Iskoláztatás a holnap számára program keretén belül hat lehetséges forgatókönyvet, lehetséges 5

6 Nevelés jövőképet vázoltak fel. Közülük kettő az oktatási rendszer jelentős megerősödését vetíti előre, kettő a jelenlegi helyzet valamilyen formában történő továbbfejlődését prognosztizálja, míg kettő az iskolák oktatásban való szerepének, részvételének gyengülésével számol. 1. Az iskola mint közösségi központ Ebben a szcenárióban az intézmények iránti bizalom erős, ennek megfelelően alakul támogatásuk is. A tanulás mellett megerősödnek a közösségi funkciók, az intézmény szorosan együttműködik környezetével. Nagy hangsúly helyeződik az esélyteremtésre, a leszakadó térségek külön támogatásokat kapnak a felzárkózás érdekében. Jellemző az önállóság, az alkotó légkör, melyet mind a politika, mind a helyi közösség támogat és elismer. Kiemelt szerepet kap a tanulók, tanárok szülők együttműködése. A társadalmi, gazdasági környezettel való szoros kapcsolat eredményeként a tanárokon kívül más szereplők is bekapcsolódnak az oktatási, nevelési célok megvalósításába, ami növeli a megszerzett ismeretek relevanciáját és munkaerő-piaci elfogadottságát. A tanárok elismertek, mind tudásuk, mind jövedelmük magas, a foglalkoztatási formák ugyanakkor nem merevek, a rendszer nem zárt, abba külső szereplők is beléphetnek. 2. Az iskola mint a tudásközvetítés központja Ezt az iskolát is bizalom veszi körül. Mind társadalmi, mind finanszírozási háttere szilárd, támogató. Forrásigénye jelentős, 6 amit a minőség biztosítására fordítanak leginkább innovációk és a jól képzett szakemberek finanszírozása formájában. A közösségi iskolától abban különbözik, hogy elsősorban a tudásátadásra koncentrál, a szociális funkciók kevésbé kerülnek fókuszba. Mivel magas szintű a bizalom, egyetértés van a célok tekintetében, és nagy az intézmények felé megnyilvánuló elégedettség, az iskolák szakmai munka terén teljes szabadságot élveznek. A tantervi követelmények magasak, nagyfokú a specializáció lehetősége, az iskolák programjai akár markánsan is eltérhetnek egymástól, a megszerzett tudás azonban mindenütt elismert. Nagy hangsúlyt kap ugyanakkor az esélyteremtés, az esélyek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetűek, a lemaradók (állami) támogatása. Az oktatók magasan képzettek, jövedelmük stabil egzisztenciát biztosít, a pálya azonban e forgatókönyv esetében sem zárt, nagy a mobilitás, jellemző az innovációkban, K+F tevékenységben való aktív részvétel. 3. A változásoknak ellenálló iskolarendszer Ez a forgatókönyv egy olyan helyzetet ír le, amikor a változtatásra ösztönző erők nem érik el azt a kritikus tömeget, amely valódi elmozdulást hozna. A támogatások csökkennek, de az intézményrendszer még működőképes marad. Az iskola igyekszik megfelelni a helyi közösségek igényeinek, de ellenáll a nagyobb, rendszerszintű változtatási szándékoknak, az egységes elvárásoknak. Ennek ÚJ KATEDRA következményeként az eredményesség, a hatékonyság erősen szór, a kiadott bizonyítványok értéke nehezen összevethető, ezért veszítenek is értékükből. Az iskolarendszer a fenti okok miatt nem képes kezelni az esélykülönbségeket sem. Az oktatók tudása megfelelő, az állam komoly figyelmet próbál fordítani megtartásukra és tudásuk korszerűbbé, aktuálisabbá tételére. Ennek ellenére a pálya presztízse folyamatosan csökken. 4. Az oktatás piacosodásának modellje A közbizalom hiánya és az elégedetlenség jellemzi ennek a forgatókönyvnek az iskoláit. Mivel a rendszer ellenáll a változtatásoknak, a hatékonyság növelése érdekében az oktatás részben az állam, részben gazdasági szereplők támogatásával, részben az iskolahasználók döntése alapján átalakul, piacosodik. A kínálat gazdag, jelentős a verseny, a hozzáférés ugyanakkor korlátozott, az oktatás minőségét tekintve szétesett. Növekednek az esélykülönbségek, nő a leszakadás, a kirekesztettség kockázata. Gyengül a tantervi szabályozás és az ellenőrzés garanciális hatása, csökken az oktatásirányítás hatékonysága. A tanárok szerepe felértékelődik, de ennek az elvárásnak csak esetlegesen tudnak megfelelni, bár a helyzetre reagálva széles továbbképzési piac van jelen. Megnő a nemzetközi folyamatok, példák hatása az oktatásra. Sok az oktatási kísérlet, ugyanakkor az újonnan létrejövő programok egy része tiszavirág-életű.

7 ÚJ KATEDRA 5. Network-társadalom, network-iskola E szcenárióban már nem a pedagógus és az iskola a tudás átadásának legfőbb letéteményese. Az iskola képtelen igazodni a változásokhoz, s az oktatási rendszerrel szemben megfogalmazódó erős kritikák, elégedetlenség következményeként sokan korán elhagyják a szervezett tanulás ezen színterét, és más tanulási lehetőséget keresnek (pl. internet, távoktatás). Mindez azzal a következménnyel is jár, hogy kirekesztődnek azok, akik számára ezek a tanulási lehetőségek nem elérhetőek. A tantervi struktúra kiürül, új kompetenciák kerülhetnek előtérbe, de nincs szervezőerő, amely ezeket összefogná. Ebben a helyzetben felértékelődik az információ, a pályaválasztás, a releváns tudáshoz való hozzáférés. Aki ezektől el van zárva, az nagy valószínűséggel leszakad, mert az iskola képtelen betölteni esélykiegyenlítő szerepét. A tanulás egyénivé válik, tartalma, színvonala nagymértékben függ a szülőktől, illetve azoktól a szakemberektől, akik a gyermek oktatásában részt vesznek. Erősödik a globalizációs hatás, illetve aktivizálódhatnak a munkaerő-piaci szereplők, akiknek érdekükben áll a megszerzendő tudásra való befolyás kialakítása. Az iskolák egy része ugyan megmarad, de elveszítik jelentőségüket, mint ahogyan az ott alkalmazott tanárok is. 6. Tanárhiány, krízishelyzet A hat forgatókönyv közül ez a legnegatívabb tartalmú. Az idősödő tanártársadalomból egyre többen mennek nyugdíjba, s nincsenek, akik a helyükre lépnének. Ennek oka egyrészt a közösség iskolával való nagyfokú elégedetlensége, az alacsony finanszírozás, az elégtelen bérek. Kritikus helyzet alakul ki, mivel ahhoz, hogy új tanárokat lehessen a pályára vonzani, jelentősen kellene csökkenteni a követelményeket, ami viszont a minőség további romlásához, s ezáltal az iskola, az oktatás és a tanárok presztízsének további csökkenéséhez vezet. A tanárhiányra adható többi lehetséges válasz (magasabb osztálylétszámok, kevesebb tanítási idő stb.) is a minőség ellen hat. A tantervi szabályozás relevanciáját veszíti, felértékelődik ugyanakkor a vizsgarendszer, hogy a megszerzett tudás mérhető és összehasonlítható legyen. Az egyenlőtlenségek, részben az eltérő szociális, gazdasági, kulturális lehetőségek miatt, részben az oktatás kiegyensúlyozó szerepének hiánya miatt jelentősen nőnek. Azok a közösségek, amelyek erre képesek, megszervezhetik saját iskoláikat, s azokat erőteljesen megvédik a többi csoporttól. Megfelelő gazdasági erejük révén képesek lehetnek a még pályán lévő tanárok legjavát magukhoz vonzani és megtartani. Más tanárok magántanárként vállalnak munkát ott, ahol képesek munkájukat megfizetni. Az állam megpróbál stratégiát kialakítani a sokasodó konfliktusok (oktatási, társadalmi, gazdasági) kezelésére, ám ezek hatékonysága esetleges. Az oktatás jövőjének lehetséges forgatókönyveit azóta számos konferencián, tudományos és politikai fórumon megvitatták. Nevelés Az egyes szcenáriók megvalósulásának valószínűségéről, illetve kívánatos voltáról igen eltérő álláspontok alakultak ki. A diskurzus egyik lényeges eleme, hogy ezek a variánsok való ban a jövő iskolájának különböző formáit írják-e le, vagy ez már maga a jelen valóság. Az OECD Schooling for Tomorrow programjának keretei között zajló gondolkozásba Magyarország is bekapcsolódott: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és az Országos Közoktatási Intézet szervezte azt a programsorozatot, amelynek során a résztvevők megvitatták az egyes forgatókönyveket, jövőképeket. A közös gondolkodásban többek között kutatók, döntéshozók, tanárok, iskolai és önkormányzati vezetők, szülők, civil szervezetek és érdekképviseletek képviselői vettek részt. A workshopok munkájának eredményeként gazdag dokumentáció jött létre, emellett kialakult egy szakmai közösség is, a program kisugárzó ereje azonban alig érzékelhető. A lehetséges forgatókönyvek magyarországi megvalósulását eltérően ítélték meg a program résztvevői. Legtöbben a tanulás szerepének megerősödését prognosztizálták, de számosan voltak, akik a nevelés, a közösségi funkciók szerepének növekedésére számítottak. Nem kizárt ugyanakkor, hogy ezeknek a véleményeknek a megfogalmazásával sokkal inkább vágyaikat vetítették ki a jövőre, semmint egy reális víziót fogalmaztak meg. Sokan a status quo fennmaradását valószínűsítették (az azóta eltelt időszak történései pedig minden bizonnyal további bizonyítékokat szolgáltattak 7

8 Nevelés ehhez a vélekedésükhöz). Az iskola háttérbe szorulását tartalmazó forgatókönyvek magyarországi megvalósulását kevesen tartották valószínűnek. Megítélésünk szerint ma a forgatókönyvek szinte mindegyike jelen van a magyar közoktatásban, ha nem is vegytiszta formában. A magasabb státusú társadalmi csoportok megteremtették a maguk elitiskoláit, mint ahogyan létrejöttek és jól működnek közösségi iskolák is. Utóbbiak esetében külön érdemes említeni nem csekély kisugárzó hatásukat, amelynek eredményeként az oktatáspolitika alakítóinak is mind nagyobb hányada tekinti e modellt követendőnek és terjesztendőnek. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az iskolák többsége sodródik, egyre nehezebb szakmai és finanszírozási feltételek között próbál megfelelni az egyre erőteljesebben artikulált, zavarba ejtően bővülő és gyakran egymásnak ellentmondó társadalmi, gazdasági és (oktatás)politikai elvárásoknak. A legnagyobb gondot azonban a leszakadó térségek iskolái, illetve a hátrányos helyzetű gyerekek tömegeit fogadó intézmények vannak, ahol a tudásátadás, nevelés feltételei egyre jobban erodálódnak: napi probléma az iskolai erőszak, az iskolából való kimaradás, lemorzsolódás, a tanárhiány, miközben aki teheti, kimenekíti gyermekét ezekből az intézményekből, akár a magánszektorba is. Az országgyűlési választások után megalakuló kormánynak ÚJ KATEDRA egyszerre kell választ adnia arra, milyen iskolát, oktatást képzel el Magyarország számára. A kormányalakítás előtt álló pártok oktatási elképzelései, ígéretei leginkább a közösségi iskola modellje felé való lépéseket való színűsítenek. Ez kívánatos és támogatandó cél, ám látni kell, hogy ehhez egyfelől jelentős finanszírozási és szakmai előrelépésre van szükség, másrészt a politikai és oktatási irányításnak meg kell birkóznia a változásoknak ellenálló, a jelenlegi helyzet ilyen-olyan konzerválásában érdekelt iskolákkal és az érdekképviseletek egy részével is. Másfelől ezzel egyidejűleg kezdenie kell valamit a leszakadó, iskola nélkül maradó térségekkel is, ami szintén jelentős forrásigényű feladat. 8

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Program címe: Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Tanúsítvány száma: 13/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. szeptember 03. Kérelmező neve: Kallódó Ifjúságot Mentő Missziós Támogató

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben NÉMETH MARGIT Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben Az MFPI-ben működő Munkacsoport tevékenységéről 2009. szeptember 24. Magyarország helyzete a nemzetközi viszonylatban

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben A felsőoktatás-módszertan professzionalizációja Nemzetközi konferencia Budapest, 2013. június 7. Módszertani kihívások a pedagógusképzésben Dr. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

JANIKOVSZKY EVA MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

JANIKOVSZKY EVA MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Budapest Főváros X. kerület Kőbányai önkormányzat Képviselő-testület ulcsc BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT "OT Budapcsl, JANIKOVSZKY EVA MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma:

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma: A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tevékenysége Előadó: Nagy Zsanett RFKB programkoordinátor 2012. 06. 22. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009 1 Pályaorientáció vagy pályaválasztás?

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS Tapasztalatok tanoda-programok működéséről Előadó: Dr. Szakácsné Foki Katalin, elnök Iskolakultúráért Esélyteremtésért Egyesület Győr Iskolakultúráért-Esélyteremtésért

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről Magyar Pedagógiai Társaság - Pályaorientációs Szakosztály A tanárok és a pályaorientáció - Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Tanuló város tanuló régió műhelykonferencia

Tanuló város tanuló régió műhelykonferencia Tanuló város tanuló régió műhelykonferencia Az Inkluzív Pedagógiai Műhely Kocsis Mihály Civil Közösségek Háza 2015. június 11. Pécs, Szent István tér 17. TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben