EU tanulmányok tantárgyi kalauz

Átírás

1 Dr. Meisel Sándor Dr. Vida Krisztina EU tanulmányok tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2005.

2 EU tanulmányok tantárgyi kalauz A kalauz a következő könyvhez készült: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés Miskolc Tananyagíró: Dr. Meisel Sándor, Dr. Vida Krisztina Távoktatási szerkesztő: Héder Klára Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Nyomdai kivitelezés: Mpress Kft. Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva főigazgató Szolnoki Főiskola, szeptember Minden jog fenntartva. A Tantárgyi kalauz vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

3 Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 Az integráció kialakulása és első harminc éve... 8 Közösségekből Unió: az integráció szerződéseinek evolúciója Az EU intézményeinek jellege, a három alapintézmény Az EU egyéb intézményei A döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjai Az egységes piac és a négy alapszabadság A gazdasági és monetáris unió Az Európai Unió közös költségvetése Beküldendő feladat az eddig tanultakról A közös kereskedelempolitika és az Európai Unió külgazdasági kapcsolatai Az Európai Unió versenypolitikája Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Az Európai Unió regionális politikája, a strukturális és kohéziós támogatások Az Európai Unió keleti kibővítése, Magyarország csatlakozása

4 A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Ezzel az ikonnal minden lecke elején találkozni fog. Itt tudhatja meg, hogy átlagosan mennyi időt kell a lecke elsajátítására szánnia, ahhoz hogy biztos tudásra tegyen szert. Ha ezt az ikont látja, feladata az lesz, hogy a témához kapcsolódó szakirodalmat elolvassa a megadott oldalszámok alapján. Ezzel a jellel emeltük ki azokat a célokat, melyeket az adott lecke végére elérhet, ha követi a kalauz utasításait. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján! Ezzel az ikonnal jeleztük, hogy olyan fontos feladat megoldásához érkezett, melyet kidolgozás után, a megadott határidőn belül el kell juttatnia tutorának. 4

5 Bevezetés Kedves Hallgatónk! Szeretettel köszöntjük Önt a Szolnoki Főiskola EU tanulmányok tárgyának hallgatójaként! Most egy olyan kalauzt tart a kezében, amely segíti Önt a megadott tananyag önálló elsajátításában, illetve az önellenőrző feladatokon keresztül tudásának fokozatos tesztelésében. A kalauz segítségével, valamint a sikeres beküldendő feladatának (ld. 9. lecke) leadása, illetve sikeres írásbeli vizsga letétele után, a kurzus végére Ön megalapozott tudással fog rendelkezni az Európai Unióról. Az EU-tantárgyat Ön (bármilyen szakra is jár) tanulmányai 1. évében fogja tanulni, összesen 3 kreditpontért - 90 óra tanulással. A képzés célja A képzés általános célja, hogy Ön megismerkedjen az európai integráció elindulásának körülményeivel, majd pedig az integráció elmúlt fél évszázados fejlődésének folyamatával - a mélyülések és a bővítések dinamikáján keresztül. A tanulás végére - és a vizsgakövetelményekkel összhangban - Ön képes lesz: összefüggően bemutatni, hogy a II. világháború után milyen körülmények között, miért, és hogyan indult útjára az európai integráció; időrendi sorrendben (az aláírás, illetve a hatálybalépés dátumával) felidézni az integrációs szerződéseket (az Alkotmányos Szerződést is beleértve), és bemutatni azok legfontosabb újításait - mégpedig az adott korszak kihívásaira adott közösségi/uniós válaszként (is) értelmezve e jogi dokumentumokat; különbséget tenni a nemzetek feletti és a kormányközi együttműködés között; bemutatni az alapvető integrációs intézményeket - elsősorban azok összetételére és hatásköreire koncentrálva -, valamint felvázolni a közöttük lévő kapcsolatrendszert a döntéshozatal során; olyan alapfogalmakat értelmezni, mint az acquis communautaire, az elsődleges és a másodlagos jog, valamint a közösségi jog elsőbbsége; felsorolni, időben elhelyezni és átfogóan elemezni a gazdasági integráció fejlődési szakaszait (vámunió, egységes belső piac, gazdasági és monetáris unió); bemutatni az EU költségvetését: annak szükségességét, evolúcióját, bevételi és kiadási oldalát, jelenlegi szerkezetét, valamint az ehhez kapcsolódó érdekeket/vitákat; bemutatni négy kiemelkedően fontos közösségi szintű politikát: a külkereskedelempolitikát, a versenypolitikát, az agrárpolitikát és a regionális politikát - ezek működési alapelveit, hatásköri, illetve költségvonzatait; időrendi sorrendben felidézni a közép- és kelet-európai országok és az EK/EU közötti kapcsolatok alakulását a rendszerváltástól máig - beleértve a csatlakozási folyamatot; bemutatni a magyar csatlakozás feltételrendszerét, és Magyarország helyét az EU-ban. 5

6 A zárásról A záróvizsga - hasonlóan a beküldendő feladathoz - tesztekből, és esszékérdésekből fog állni, és akkor tekinthető megfeleltnek, ha eléri az 55%-ot. Ne aggódjon, ha Ön a kalauz és a megadott tananyag segítségével módszeresen tanul, akkor semmi meglepetés nem érheti a vizsgán! Most pedig tekintse át, hogy miről is lesz szó a kurzus folyamán: Kötelező irodalom Horváth Zoltán (2002): Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatala, Budapest. A tantárgy tanulási terve és szerkezete A téma megnevezése Oldalak Mikor tanulom? 1. Az integráció kialakulása és első harminc éve 2. Közösségekből Unió: az integráció szerződéseinek evolúciója 3. Az EU intézményeinek jellege, a három alapintézmény , , Az EU egyéb intézményei A döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjai 6. Az egységes piac és a négy alapszabadság , , A gazdasági és monetáris unió Az EU közös költségvetése Beküldendő feladat az eddig tanultakról 10. A közös kereskedelempolitika és az EU külgazdasági kapcsolatai Az EU versenypolitikája A közös mezőgazdasági politika Az EU regionális politikája, a strukturális és kohéziós támogatások 14. Az EU keleti kibővítése, Magyarország csatlakozása

7 A tantárgy tanulási terve és szerkezete Arra kérnénk, tervezze meg: milyen módon, mikor és hogyan fog tanulni. Az önálló tanulási terv kialakítása a feladatok és lehetőségek átgondolására készteti majd Önt. Így a terv sokkal betarthatóbb lesz, mint ha azt mi terveznénk meg, az Ön körülményeinek ismerete nélkül. Ha átgondolta elfoglaltságait és a rendelkezésre álló időt, készítsen magának ütemtervet! Az ütemtervet készítheti egy saját füzetbe, vagy a Főiskolától kapott naptárba. Előrehaladását képzésszervező tutora fogja támogatni, szakértő tutora pedig értékeli majd beküldendő feladatát, megvitatja Önnel szakmai kérdéseit. Most pedig jó munkát, sikeres és örömteli tanulást kívánunk Önnek az egész Tanszék nevében! 7

8 1. lecke Az integráció kialakulása és első harminc éve Bevezetés Az európai egység gondolata már évszázadok óta foglalkoztatta a filozófusokat, írókat, sőt a királyokat, és a politikusokat is. Ennek megvalósítására azonban a XX. század közepéig nem volt reális esély. A II. világháború szenvedései vezettek el oda, hogy az európai államok vezetői komolyan elkötelezzék magukat a szoros együttműködés mellett. A vasfüggöny leereszkedése miatt az európai integráció csak a kontinens nyugati felén indulhatott el - mégpedig két régi ellenfél: Franciaország és Németország megbékélésével. A Schuman Nyilatkozat nyomán megszülető ESZAK sikere a hat alapító tagállamot a gazdasági integráció továbbfejlesztésére ösztönözte, miközben világossá vált, hogy a védelmi-politikai integráció ideje még nem jött el. A közösségi integráció első három évtizedében megtalálhatók a siker (pl. a vámunió idő előtti létrehozása) és a kudarc (üres szék politikája, euroszklerózis) elemei is. Összességében elmondható, hogy a közben kilencre bővülő EK nem tudta megvalósítani a közös piacot, az 1981-ben és 1986-ban lezajlott déli kibővülések pedig további kihívások elé állították a Tizenketteket. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 6 óra. A Lecke ajánlott anyagának elolvasása és megtanulása után Ön lépes lesz: felidézni a II. világháború utáni, kettészakadó Európa fő problémáit, és a Nyugat- Európában megjelenő együttműködési törekvéseket (OEEC, Európa Tanács, NATO); megmagyarázni, hogy kik és miért javasolták az Európai Szén- és Acélközösség létrehozását; felsorolni az alapító államokat, és értelmezni a nemzetek feletti integráció lényegét az ESZAK példáján; felidézni a két Római Szerződés fő célkitűzéseit, és bemutatni az integrációs formákat (fokozatokat); röviden elemezni az EGK első három évtizedét; felsorolni, hogyan/mikor lettek a Hatokból Kilencek, Tizek, majd Tizenkettek. A lecke anyaga lényegében három részre osztható. Az első rész az integráció elindulásának hátteréről, körülményeiről, a második az EK kezdeti fejlődéséről (és az integrációs fokozatok megismeréséről), a harmadik pedig a szervezet kibővüléseiről szól. 1. önellenőrző feladat (általános műveltségi kérdés) Tudja-e, ki volt az a politikus, aki a II. világháború után megjósolta a vasfüggöny leereszkedését Európára, és sürgette az Európai Egyesült Államok létrehozását? Ön bizonyosan tudja, hogy a XX. századi európai történelem egyik legismertebb és legnépszerűbb politikusáról van szó. (A megoldást a lecke végén ellenőrizheti.) 8

9 Most pedig kezdjünk hozzá a tanuláshoz a könyv és a feladatok segítségével! Első témánk az Európai integráció kezdeteitől szól. Olvassa el a Könyv 1.1. fejezetét ( old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 2. önellenőrző feladat Válaszoljon a kérdésekre! a) Mit jelent magyarul az OEEC? b) Mikor, milyen székhellyel, és milyen céllal alapították? 3. önellenőrző feladat Az alábbiak közül melyik nem volt OEEC-alapító állam? Válassza ki a helyes megoldást! a) Izland b) Írország c) Törökország d) Finnország 4. önellenőrző feladat Hány ország hozta létre az Európa Tanácsot és mikor? 5. önellenőrző feladat Mi az Európa Tanács legfőbb profilja? a) A tagállamok közötti jogharmonizáció előmozdítása; b) Az emberi jogi normák fejlesztése; c) A tagállamok közötti külpolitikai egyeztetés; d) Béketeremtő tevékenység válság-térségekben. Most pedig néhány kérdés következik a NATO témakörében. 6. önellenőrző feladat Válaszoljon a kérdésekre! a) Mit jelent a NATO? b) Mikor hozták létre, és milyen céllal? 9

10 7. önellenőrző feladat Melyik az az ország, amelyik csak 1955-ben válhatott a NATO tagjává? a) NSZK b) Olaszország c) Spanyolország d) Kanada A Könyv segítségével Ön biztosan jól oldotta meg a feladatokat, megoldásait a lecke végén ellenőrizheti is. Így át is térhetünk a második témára: az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásának kérdéseire. Olvassa el a Könyv 1.2. fejezetét ( old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre a 2. önellenőrző feladatsor segítségével. 8. önellenőrző feladat Kinek a nevéhez fűződik a szén- és acél szektor integrációjának terve, és melyik politikus hirdette meg a tervet? 9. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján egészítse ki a mondatot! Azért esett a választás erre a szektorra, mert.. (csak egy válasz helyes!): a) szénből és acéltermékekből Nyugat-Európa behozatalra szorult; b) ezen keresztül lehetett ellenőrizni az esetleges háborús készülődést; c) ez a szektor lassan fejlődött, és így igyekeztek talpra állítani; d) ez a szektor dinamikusan fejlődött, így jó alapját képezte a további integrációnak. 10. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján válaszoljon a kérdésekre! a) Mikor és hol írták alá az ESZAK Szerződést? b) Sorolja fel az alapító tagállamokat! c) Próbálja meg egy mondatban megfogalmazni, mit jelent a nemzetek feletti intézmény fogalma! A fenti feladatsorból talán csak az utolsó kérdést találta nehéznek. A lecke végén található megoldások segítenek Önnek! 10

11 Ha felkészült rá, folytassa a tanulást az 1.3. fejezet ( old.) elolvasásával, mely az Európai Védelmi közösség kudarcától a Római Szerződésig eltelt időt dolgozza fel. 11. önellenőrző feladat Az alábbiak közül melyik jött létre 1954-ben? a) EPK b) NYEU c) EVK d) EFTA 12. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján válaszoljon a következő kérdésekre! a) március 25-én mely államok vezetői, és mit írtak alá Rómában? b) Mi volt az EGK Szerződés legfőbb célkitűzése? c) Emellett milyen közös politikákról rendelkezett a szerződés? 13. önellenőrző feladat Állítsa sorrendbe az integrációs formákat (a fejlettebb felé haladva)! 1) közös piac 2) vámunió 3) politikai unió 4) szabad kereskedelem 5) gazdasági (és monetáris) unió 6) egységes belső piac Ha sikeresen oldotta meg a feladatokat, továbbléphetünk. Olvassa el a Könyv 1.4. és 1.5. fejezetét ( old.), majd ellenőrizze tudását az alábbi feladatok megoldásával! 14. önellenőrző feladat Az EGK első évtizedét gazdasági siker, de politikai megtorpanás jellemezte. Bizonyítsa be egy-egy példával az állítás helyességét! 11

12 15. önellenőrző feladat Mely intézményeket érintette az 1965-ös Egyesülési Szerződés? a) A Bizottságot és a Bíróságot, b) a Bizottságot és a Tanácsot, c) a Tanácsot és a Közgyűlést, d) a Tanácsot és a Bíróságot. Olvassa el ismét figyelmesen az 1.5. fejezetet ( old.), és próbálja meg a saját maga számára értelmezni a három Közösséggel és az Egyesülési Szerződéssel kapcsolatban tanultakat! Ha úgy érzi, érti az olvasottakat, és a feladatokat is jól megoldotta, akkor térjünk rá a lecke utolsó részére, mely az EK bővülésének kérdéseit járja körül! Olvassa el az 1.6. fejezetet ( old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 16. önellenőrző feladat Ki volt az a politikus, aki ellenezte, sőt kétszer meg is vétózta az Egyesült Királyság belépését az EK-ba, és miért? 17. önellenőrző feladat Állítsa kronológikus sorrendbe az új tagok belépését, és határozza meg a belépés évszámát! 1) Görögország... 2) Egyesült Királyság, Dánia, Írország... 3) Spanyolország, Portugália önellenőrző feladat A déli kibővülések milyen kihívás elé állították az EK-t? Lássuk, helyesen válaszolt-e. Lapozzon a megoldásokhoz! Ezzel a mai lecke végére értünk. Reméljük nem fáradt el nagyon. A következő leckében az integráció szerződéseinek evolúciójáról lesz szó. 12

13 Megoldások 1. megoldás: A helyes megoldás a következő: Sir Winston Churchill, brit miniszterelnök volt az a politikus, aki a II. világháború után megjósolta a vasfüggöny leereszkedését Európára, és sürgette az Európai Egyesült Államok létrehozását. 2. megoldás: Ön jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) az OEEC jelentése: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet; b) 1948, Párizsban alapították, a Marshall-segély szétosztásának koordinálására. 3. megoldás: Jól válaszolt, ha a d) válasz-ra tippelt, mert Finnország nem volt alapító állam. 4. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy az Európai tanácsot (ET) 10 nyugat-európai ország hozta létre május 5.-én. 5. megoldás: A helyes megoldás a b) válasz, mert az Európa Tanács legfőbb profilja a pluralista demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás kialakulásának támogatása és fejlesztése, a társadalmi problémák kezelése. 6. megoldás: Jó a válasza, ha azt írta, hogy a) a NATO jelentése: Észak-Atlanti Szerződés Szervezete; b) a NATO 1949-ben, mint transz-atlanti védelmi-katonai szervezet jött létre. 7. megoldás: Az a) válasz a helyes, mert az NSZK csak 1955-ben válhatott a NATO tagjává. 8. megoldás: Az a) válasz a helyes, mert Jean Monnet és Robert Schuman nevéhez fűződik a szén- és acél szektor integrációjának terve. 9. megoldás: A b) válasz a helyes, mert a választás azért esett erre a szektorra, mert ezen keresztül lehetett ellenőrizni az esetleges háborús készülődést. 10. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) az ESZAK Szerződést április 18-án írták alá; b) Az alapító tagállamok: Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg c) A nemzetek feletti intézmény: olyan, a tagállamok által kinevezett, de tőlük független testület, amelynek döntései kötelezik a tagállamokat. 11. megoldás: A b) válasz a helyes, mert a NYEU jött létre 1954-ben. 12. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) március 25-én Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg vezetői EGK és EURATOM Szerződéseket írták alá Rómában; b) az EGK Szerződés legfőbb célkitűzése vámunió és közös piac volt; c) a szerződés emellett rendelkezett külkereskedelempolitika, agrárpolitika, versenypolitika, közlekedéspolitika kérdéseiről is. 13

14 13. megoldás: Jól rangsorolt, ha azt írta, hogy 4), 2), 1), 6), 5), és a 3). 14. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy az EGK első évtizedét gazdasági siker, de politikai megtorpanás jellemezte. Erre utaló jelek: az egymás közötti kereskedelem egyre dinamikusabbá válása, és a vámunió 1968-as létrehozása; az üres szék politikája, és a luxemburgi kompromisszum. 15. megoldás: A b) válasz a helyes, mert 1965-ös Egyesülési Szerződés a Bizottságot és a Tanácsot érintette. 16. megoldás: Helyes a válasza, ha azt írta, hogy az a politikus, aki ellenezte, sőt kétszer meg is vétózta az Egyesült Királyság belépését az EKba Charles de Gaulle volt, mert tartott az USA befolyásának növekedésétől a briteken keresztül. 17. megoldás: Pontosan válaszolt, ha azt írta, hogy 2) ) ) megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy nagy fejlettségbeli különbségek jelentek meg a Közösségen belül. 14

15 2. lecke Közösségekből Unió: az integráció szerződéseinek evolúciója Bevezetés Az európai integráció céljait, intézményi felépítését és működési szabályait az alapító szerződések határozták meg, ezek jelentik tehát az integráció jogi alapját. Az EK/EU-t érő belső, illetve külső kihívások - és az erre adott válaszok jogi megfogalmazásának szükségessége - miatt azonban a szerződések időnként módosításra szorultak. A szerződésmódosítások azután újabb célokat tűztek ki a tagállamok elé, miközben tartalmaznak fontos intézményi-működési reformokat is. Az integráció alapvető jogi dokumentumainak ismerete ezért előfeltétele az EU-tanulmányokban való további elmélyülésnek. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 6 óra. A Lecke ajánlott anyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz: bemutatni azokat a fő okokat, amelyek az alapító szerződések első módosításához vezettek; ismertetni magát az Egységes Európai Okmányt, annak fő újításait; bemutatni azokat a fő okokat, amelyek az EU Szerződés megszületéséhez vezettek; ismertetni a Maastrichti Szerződés fő vívmányait, felsorolni és értelmezni a három pillért (értelmezve a különbséget a közösségi és a kormányközi együttműködés között); felsorolni az EU Szerződés két további módosítását, és kiemelni ezek legfőbb eredményeit; felidézni, mely országokkal bővült az EU 1995-ben, és ismertetni, mit jelent az EGT. A célkitűzésekből is jól látható, hogy e leckében a szerződések megismerése mentén haladunk előre, tehát az előző leckében megtanult három alapító szerződést követően, négy további fontos dokumentum létrejöttének okaival és azok lényegével ismerkedünk meg. Ezen felül - mivel időrendi sorrendben haladunk - nem csak a mélyülésről, de az újabb kibővülésről is említést kell tennünk. Kezdjük az alapító szerződések első módosításával! Lapozza fel a Könyv 1.7. fejezetét ( old.). 15

16 1. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján állítsa össze válaszait a következő kérdésekre! a) A vámunió sikeres megvalósulása után a közös piaci program már jóval kevésbé volt sikeres. Mik voltak ennek a legfőbb okai? b) Milyen dokumentum tartalmazta a lehetséges megoldásokat, és ki volt ennek a szerzője? c) Milyen határidőt (év, hónap, nap) tűztek ki az egységes belső piac megvalósítására, és ennek érdekében hogyan változtattak a döntéshozatal alapvető szabályain? d) A belső piaci program mellett mi volt az Egységes Európai Okmány másik fő eredménye? (Súgó: ezzel kapcsolatban lapozzon a Könyv 290. oldalára!) Ha ellenőrizte a megoldását, haladhat is tovább. Ha a Könyv segítségével sikeresen megoldotta a feladatokat (és a megoldásoknál ellenőrizte is), lépjünk tovább! Folytassa a tanulást az 1.8. ( old.), illetve a 3.1. és a 3.2. ( old.) fejezetek segítségével. Nagyon fontos, hogy megértse, mi vezetett el az EU Szerződés megkötéséhez, és hogy mit jelent a tagállamok közötti kompromisszum alapján létrejött pillér-rendszer. 2. önellenőrző feladat Az alábbiak közül melyik ok nincs összefüggésben a Maastrichti Szerződés létrejöttével? a) A berlini fal leomlása és a német egység; b) A szegényebb déli országok csatlakozása; c) A kétpólusú világrend összeomlása; d) A politikai unió irányába történő továbblépés igénye. 3. önellenőrző feladat Találja meg az összetartozókat! 1. pillér 2. pillér 3. pillér a) bel- és igazságügyi együttműködés b) közösségi pillér (gazdasági és monetáris unió) c) közös kül- és biztonságpolitika 16

17 4. önellenőrző feladat Az alábbiak közül melyik állítás igaz? a) A közösségi pillér csak az EGK Szerződést tartalmazza, amelyet ekkor átneveztek EK Szerződéssé (a másik két közösségi szerződés nem része az EU-nak). b) A közösségi pillér csak az EK és az Euratom Szerződéseket tartalmazza, hiszen az ESZAK ekkorra már hatályát vesztette. c) A közösségi pillér az EK, az Euratom és az ESZAK Szerződéseket tartalmazza. d) Európai Unió alatt a politikai pilléreket értjük. e) Az Európai Uniót a három pillér együtt alkotja. f) Az Európai Unió november 1-jével önálló jogalany lett. g) Az EU Szerződés tovább pontosította a Római Szerződésben már szereplő szubszidiaritás elvét. A megoldásoknál ellenőrizheti, hogy sikerült-e kiválasztania az igaz válaszokat! 5. önellenőrző feladat Válaszoljon egy mondatban a következő kérdésekre! a) Mi az alapvető különbség a közösségi és a kormányközi módszerek között? b) Ki az az európai személyiség, akinek a nevéhez kapcsolhatóak mind az Egységes Európai Okmány, mind a Maastrichti Szerződés gazdasági és monetáris unióra vonatkozó eredményei? Milyen pozíciót töltött be ezekben az években? (Súgó: 37. old.; 221. old.) Ha ellenőrizte a megoldását, haladhat is tovább. Ha úgy érzi, hogy ezt a nagyon fontos részt megértette, és a feladatok ebben segítették, akkor folytassuk a munkát! Az imént arról tanultunk, hogy az EU Szerződéssel a tagállamok igen jelentős mélyülést hajtottak végre. Ez magában hordta a nehézkes megvalósítás (sőt a kudarc) lehetőségét is. Ezért a Tizenkettek még Maastrichtban megállapodtak abban, hogy a szerződés vívmányait (különösen a politikai pilléreket) ban felülvizsgálják. Az 1996/97-es kormányközi konferencia eredményeként megszületett az Amszterdami Szerződés. Minderről a Könyv fejezetének ( old.) elolvasása után kap átfogó képet. 6. önellenőrző feladat Sorolja fel az Amszterdami Szerződés legalább öt fontos újítását, valamint legfőbb hiányosságát! 17

18 Ha most tovább olvassa a tananyagot, vagyis a Könyv fejezetét (egyelőre csak a oldalakat), ott az EU Szerződés második módosításáról, a Nizzai Szerződésről tanulhat. 7. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre! a) Miért volt szükség ilyen rövid időn belül újabb módosításra? b) Melyek a Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU belső működése szempontjából? c) Melyek a Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU kibővülése szempontjából? Ha Ön jól válaszolt, akkor a tanulás igen fontos, a későbbi haladást megalapozó részén van túl! Gratulálunk! Most pedig a mélyülés áttekintése után térjünk ki az EFTA-kibővülésre is, amelynek során 1995-ben a Tizenkettekből Tizenötök lettek. Lapozzon vissza a Könyv 1.9. fejezetéhez ( o.), és válaszoljon az alábbi kérdésekre! 8. önellenőrző feladat Válaszoljon a kérdésekre! a) Milyen előzmények után került sor az újabb kibővülésre? b) Sorolja fel a négy tagjelölt országot, illetve a három új tagállamot! c) Az EFTA-kibővülést követően mely országok maradtak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai? d) Ezek közül melyek azok, amelyek az EGT Szerződésen keresztül kapcsolódnak az EUhoz? 9. önellenőrző feladat Egészítse ki az alábbi állítást az Európai Gazdasági Térség tartalmára vonatkozóan! Az EGT az... kiterjesztését jelenti a tagországokra, és erre vonatkozó %-át az érintett államok át is vették. 18

19 10. önellenőrző feladat Jelenleg hány tagja van az EGT-nek? Válassza ki a helyes létszámot! a) 18 b) 28 c) 29 d) 30 Befejezés Ezzel a 2. lecke véget ért. Ha a feladatokat jól megoldotta, hibáinak korrigálásában pedig segítségére voltak a megoldások, akkor elmondhatja magáról, jól megalapozta tudását az EU-ról! Bátran áttérhet a következő leckére. Megoldások 1. megoldás: Válasza helyes, ha tartalmazza az alábbiakat: a) A vámunió sikeres megvalósulása után a közös piaci program már jóval kevésbé volt sikeres. Ennek a legfőbb okai: olajválságok, recesszió, gazdasági integráció megtorpanása, nem vámjellegű akadályok fennmaradása, illetve: a döntéshozatalban az egyhangúság általános szabálya; b) A lehetséges megoldásokat 1985-ös Belső Piaci Fehér Könyv tartalmazza, szerzője Lord Cockfield volt. c) Az egységes belső piac megvalósítására december 31.; a Tanácsban a minősített többséget kötelezővé tették, valamint az Európai Parlamentet erőteljesebb bevonták a belső piaci döntések meghozatalába. d) A belső piaci program mellett az Egységes Európai Okmány másik fő eredménye a gazdasági és társadalmi kohézió elvének bevezetése. 2.megoldás: A helyes válasz a b) volt, mert a szegényebb déli országok csatlakozása nincs összefüggésben a Maastrichti Szerződés létrejöttével. Ennek valódi oka a lemaradás a világgazdasági versenyben. 3. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy 1. pillér: b) 2. pillér: c) 3. pillér: a) 4. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy a c) és az e) állítások igazak, mert c) a közösségi pillér az EK, az Euratom és az ESZAK Szerződéseket tartalmazza; e) Az Európai Uniót a három pillér együtt alkotja. 19

20 5. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy a) a közösségi módszer: a közösségi intézmények (Bizottság, Parlament, Bíróság) szerepe erős, a Tanácsban a minősített többségi döntéshozatal jellemző, cél a közösségi jogalkotás; a kormányközi módszer: közösségi intézmények szerepe szűk, a Tanácsban az egyhangú szavazás a jellemző, nem cél a közösségi jogalkotás; b) a Maastrichti Szerződés gazdasági és monetáris unióra vonatkozó eredményei Jacques Delors nevéhez kapcsolhatók, aki között az Európai Bizottság elnöke volt. 6. megoldás: Jó a felsorolás, ha azt írta, hogy az Amszterdami Szerződés legalább öt fontos újítása: a második pillér reformja, a harmadik pillér reformja, a foglalkoztatás-politika beemelése a szerződésbe, a minősített többség alkalmazásának és az EP hatásköreinek további bővítése; az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés alapjoggá nyilvánítása (polgárközeliség). 7. megoldás: Helyes a válasza, ha azt írta, hogy a) a rövid időn belüli újabb módosítás okai: a keleti kibővülésből adódó intézményi reformok elmaradása, vagyis az amszterdami maradékok megoldása miatt volt szükség újabb szerződésmódosításra (Nizzai Szerződés) ; b) A Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU belső működése szempontjából: a Tanácsban a minősített többség, valamint az Európai Parlamenttel együtt eldönthető területek további bővítése. c) A Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU kibővülése szempontjából: az intézményrendszer és döntéshozatal alkalmassá tétele új tagok befogadására 27 tagig. 8.megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) a Tizenkettek előbb a mélyítésre koncentráltak, majd 1993-ban megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat a négy tagságért folyamodó EFTA-országgal; b) A négy tagjelölt ország: Ausztria, Finnország, Svédország, Norvégia, illetve a három új tagállam: Ausztria, Finnország, Svédország; c) Az EFTA-kibővülést követően Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc maradtak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai. d) Ezek közül Norvégia, Izland, Liechtenstein azok, amelyek az EGT Szerződésen keresztül kapcsolódnak az EU-hoz. 9.megoldás: Helyesen egészítette ki a mondatot, ha azt írta, hogy az EGT az egységes belső piac kiterjesztését jelenti a tagországokra, és erre vonatkozó jogszabályok. 80 %-át az érintett államok át is vették. 10. megoldás: A helyes válasz a b) volt, mert az EGT-nek jelenleg 28 tagja van. 20

21 3. lecke Az EU intézményeinek jellege, a három alapintézmény Bevezetés Az európai integráció ún. pozitív integráció, amely az akadályok lebontása mellett (negatív integráció) közös intézményrendszert, közös jogrendet, közös politikákat, és közös költségvetést hozott létre. Az EU-ban csak akkor történhet valami, ha arról a legfőbb intézmények döntést hoztak. Ezért tanulmányainkat azokkal az intézményekkel folytatjuk, amelyek mozgatják a folyamatosan változó, egyre mélyülő és bővülő Európai Uniót. Ebben a leckében a tagállami érdekeket megjelenítő Miniszterek Tanácsával (és az Európai Tanáccsal), a közösségi érdekeket megjelenítő Európai Bizottsággal, és a választópolgárok érdekeit megjelenítő Európai Parlamenttel ismerkedünk meg. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 6 óra. A Lecke ajánlott tananyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz: az alapintézmények felsorolására, és annak meghatározására, hogy melyik milyen érdekeket jelenít meg; bemutatni az Európai Tanácsot, a Miniszterek Tanácsát és a COREPERt - ezek összetételét, és feladatát; bemutatni az Európai Bizottságot: annak székhelyét, összetételét (mind a politikai testületre, mind az apparátusra vonatkozóan), illetve hatásköreit; bemutatni az Európai Parlamentet: annak székhelyeit, összetételét és hatásköreit; ismertetni az Európai Ombudsman hatásköreit is. A lecke anyaga tehát három nagy részre tagolódik, vagyis a tagállami, a közösségi és az állampolgári érdekeket megjelenítő fő szervekkel ismerteti meg Önt. A 3. és majd a 4. lecke tananyagának elsajátításával Ön átfogó képet kap az EU intézményi felépítéséről, és így már könnyebben veheti az 5. lecke (döntéshozatal, közösségi jog) akadályait. Kezdjük egy bemelegítő kérdéssel! 1. önellenőrző feladat Tudja-e Ön, miért nem szabad összetéveszteni az Európa Tanácsot az Európai Tanáccsal? Sajnos a két intézmény összetévesztése súlyos típushiba, amit Ön mostantól biztosan el fog kerülni. Most pedig kezdjük el a témánkkal való ismerkedést a 2.1. fejezet ( o.) elolvasásával! 21

22 2. önellenőrző feladat Olvassa el figyelmesen az alábbi öt állítást, és válassza ki a helyes mondatok betűjelét! a) A kormányközi alapokon működő Bizottság mellett a Tanácsban, az EP-ben és a Bíróságban a szupranacionális elemek dominálnak. b) A szupranacionális alapokon működő Tanács mellett a Bizottságban, az EP-ben és a Bíróságban a nemzetek feletti elemek dominálnak. c) A kormányközi alapokon működő Tanács mellett a Bizottságban, az EP-ben és a Bíróságban a szupranacionális elemek dominálnak. d) A kormányközi alapokon működő Európai Tanács mellett a Tanácsban, a Bizottságban és az EP-ben a nemzetek feletti elemek dominálnak. e) A szupranacionális alapokon működő Bizottság, EP és Bíróság mellett a Tanácsban és az Európai Tanácsban a kormányközi elemek dominálnak. Ha Ön jól válaszolt, már érti az intézményrendszer alapjait. Ha nem, olvassa át újból az egyáltalán nem könnyű szöveget, és gondolja ismét végig az intézményekhez kapcsolódóan a kormányközi-szupranacionális fogalompár lényegét! Ezután folytassa a tanulást a 2.2. fejezet ( old.) tanulmányozásával! Ez a fejezet tulajdonképpen három alfejezetre tagozódik. Mi a oldalon található, az Európai Tanácsról szóló tudnivalókkal kezdjük. Ezután térünk rá a Miniszterek Tanácsára és a COREPER-re. 3. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján egészítse ki a mondatot! Az Európai Tanácsot (EiT) azért hívjuk az EU csúcsszervének, mert tagjai az... valamint a(z)... elnöke. Az EiT munkáját segítik a... valamint az... egy tagja. Az Európai Tanács fő feladata, hogy... A feladata, hogy előkészítse, összehívja és levezesse az EiT-t, valamint, hogy képviselje az EU külpolitikai álláspontját a külvilág felé. Az Európai Tanács... óta létezik, és évente... alkalommal ül össze. Ha úgy érzi, megértette az Európai Tanácsra vonatkozókat, akkor ismerkedjünk meg a Miniszterek Tanácsával. Olvassa el a fejezetet ( old.), valamint a és fejezeteket ( old.), majd oldja meg az alábbi feladatokat! 22

23 4. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján feleljen a következő kérdésekre! a) Miért mondjuk, hogy a Tanács összetétele változó? b) Melyik Tanács tekinti át az összes többi munkáját? c) Sorolja fel a Tanácsban alkalmazott szavazási módszereket, és röviden definiálja ezeket! d) Ezek közül melyik a legelterjedtebb szavazási módszer? e) A november 1-jén hatályba lépett nizzai rendszer alapján Magyarországnak milyen súlya van a Tanácsban? 5. önellenőrző feladat Most pedig alkosson párokat a Könyv 73. oldalán található táblázat segítségével! a) Dánia b) Hollandia c) Ausztria d) Szlovénia e) Franciaország f) Csehország g) Lengyelország 1) 29 2) 12 3) 7 4) 13 5) 10 6) 4 7) önellenőrző feladat Végül, a oldal anyagának elolvasása után, próbálja meg röviden összefoglalni, hogy mi a COREPER, és mi a feladata! Ha Ön jól megoldotta a Tanács nagy témaköréhez kapcsolódó kérdéseket, és még nem fáradt el, akkor térjünk át az Európai Bizottságra. Ehhez olvassa el a 2.3. fejezetet ( old.), majd próbáljon válaszolni az alábbi kérdésekre! 7. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján válaszoljon a kérdésekre! a) Hány tagú az Európai Bizottság, hány évre jelölik a tagállamok a testületet, és hol van a székhelye? b) Mikor kezdte meg munkáját a 2005-ös Bizottság, és ki az elnöke? 23

24 8. önellenőrző feladat Melyik az az intézmény, amelyik jóváhagyja a testületet, politikai ellenőrzést gyakorol felette, illetve bizalmatlansági indítvánnyal meg is buktathatja? a) Európai Bíróság b) Európai Tanács c) Európai Parlament d) mindhárom együtt 9. önellenőrző feladat Mi nem tartozik a Bizottság hatáskörébe? a) jogalkotás b) javaslattétel c) a Szerződések őre d) korlátozott önálló döntéshozatal 10. önellenőrző feladat Melyik szerződés vezette be az egy ország - egy biztos elvét? a) Maastrichti b) Amszterdami c) Nizzai d) egyik sem A fentiek mellett nézze át, azt is, hogy milyen hivatali struktúrában dolgozik a Bizottság apparátusa. Ha sikeresen végzett ezzel az alfejezettel, akkor térjünk át az Európai Parlamentre, és az EP mellett működő Ombudsmanra! Ehhez lapozza fel a Könyv 2.4. fejezetét ( old.), majd oldja meg a lecke utolsó feladatsorát is! 11. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján válaszoljon a kérdésekre! a) Mikor változott az Európai Közgyűlés neve Európai Parlamentre? b) Mióta vannak közvetlen választások az EP-be, és hány évre választunk képviselőket? c) Melyek az EP székhelyei? 24

25 12. önellenőrző feladat Tudja-e, hogy az első választás óta milyen tendencia valósul meg a részvételi arány tekintetében? a) növekvő b) csökkenő c) stagnáló Válaszait a Lecke végén található megoldások alapján ellenőrizheti. 13. önellenőrző feladat Válaszoljon a következő kérdésekre! a) Milyen jellegű politikai erők találhatók az EP-ben? b) Sorolja fel az EP legfontosabb három hatáskörét! c) Most pedig sorolja fel azt a három eljárást, amelyeken keresztül az EP részt vesz a döntéshozatalban, és röviden magyarázza is meg ezek lényegét! 14. önellenőrző feladat Hány mandátummal rendelkeznek a kiválasztott tagországok az EP-ben? Alkosson párokat! a) Magyarország b) Németország c) Szlovákia d) Málta e) Olaszország f) Ausztria g) Észtország h) Hollandia 1) 78 2) 24 3) 27 4) 99 5) 18 6) 5 7) 14 8) 6 Végül térjünk ki az Európai Ombudsmanra is. Nyissa ki a Könyvet a fejezetnél ( old.)! 15. önellenőrző feladat Olvassa el a szöveget, majd írja le röviden, mit tanult az Ombudsmanról! 25

26 Befejezés Ha jól megoldotta a feladatokat, talán közelebb került azokhoz az intézményekhez, amelyek tevékenységükkel az Ön életét is befolyásolják, és amelyekben talán egy nap Ön is dolgozhat! EU-polgárként ugyanis bárki jelentkezhet az európai intézményekbe, azokba is, amelyekről most tanultunk, és azokba is, amelyekről a következő leckében esik szó. Megoldások 1. A bemelegítő kérdés megoldása: Helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy az Európa Tanács egy önálló emberi jogi szervezet, amelyről az 1. Leckében tanultunk, az Európai Tanács pedig az EU csúcsszerve (tehát semmi közük egymáshoz!) 2. megoldás: Az igaz állítások a c) és e) válaszok voltak, mert igaz, hogy a kormányközi alapokon működő Tanács mellett a Bizottságban, az EP-ben és a Bíróságban a szupranacionális elemek dominálnak; A szupranacionális alapokon működő Bizottság, EP és Bíróság mellett a Tanácsban és az Európai Tanácsban a kormányközi elemek dominálnak. 3. megoldás: Helyesen egészítette ki a mondatot, ha azt írta, hogy az Európai Tanácsot (EiT) azért hívjuk az EU csúcsszervének, mert tagjai az állam- és kormányfők, az Európai Bizottság elnöke, valamint a bizottságelnöke. Az EiT munkáját segítik a külügyminiszterek, valamint az Európai Bizottság egy tagja. Az Európai Tanács fő feladata, hogy meghatározza az európai integráció továbbfejlődésének stratégiai irányvonalait. A soros elnökség feladata, hogy előkészítse, összehívja és levezesse az EiT-t, valamint, hogy képviselje az EU külpolitikai álláspontját a külvilág felé. Az Európai Tanács decembere óta létezik, és évente 2+2 alkalommal ül össze. 4. megoldás: Válasza helyes, ha kiemelte, hogy a) a Tanács összetétele változó, mert attól függ az összetétel, hogy milyen szakminiszterek ülésére kerül sor. b) Az Általános Ügyek Tanácsa (ma már: az Általános Ügyek és Külügyek Tanácsa) tekinti át az összes többi munkáját. c) A Tanácsban alkalmazott szavazási módszerek: egyszerű többséggel (fele plusz egy), minősített többséggel (súlyozott szavazatokon keresztül), vagy egyhangúsággal (mindenkinek vétójoga van). d) A legelterjedtebb szavazási módszer a minősített többség. e) A november 1-jén hatályba lépett nizzai rendszer alapján Magyarországnak 12 szavazata van a Tanácsban. 5. megoldás: A helyes megoldás a következő volt: a) - 3) b) - 4) c) - 5) d) - 6) e) - 1) f) - 2) g) - 7) 6. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott, hogy A COREPER, Állandó Képviselők Bizottsága: a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetei, és munkatársaik, akik a COREPER fórumán ütköztetik a nemzeti álláspontokat a Tanács-ülések előtt, sőt elő is tárgyalják a Tanács-üléseket. (Így a miniszterek már csak azokról a kérdésekről tárgyalnak, amelyekről COREPER-szinten nem született megegyezés.) 26

27 7. megoldás: Jó válasza bizonyára tartalmazza az alábbiakat: a) A Európai Bizottság 25 tagú, 5 évre jelölik a tagállamok a testületet, és székhelye Brüsszel; b) A jelenlegi Bizottság novemberében kezdte meg munkáját, és elnöke José Manuel Durao Barroso. 8. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha a c) választ jelölte meg, mert az Európai Parlament az az intézmény, amelyik jóváhagyja a testületet, politikai ellenőrzést gyakorol felette, illetve bizalmatlansági indítvánnyal meg is buktathatja. 9. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha az a) választ jelölte meg, mert nem tartozik a Bizottság hatáskörébe a jogalkotás. 10. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha a c) választ jelölte meg, mert a Nizzai szerződés vezette be az egy ország - egy biztos elvét. 11. megoldás: Jó válasza az alábbi elemeket tartalmazza: a) Az Európai Közgyűlés neve 1962-ben változott Európai Parlamentre; b) 1979 óta vannak közvetlen választások az EP-be, és 5 évre évre választunk képviselőket; c) Az EP székhelyei: Strasbourg - plenáris ülések, Brüsszel - bizottságok/politikai csoportok, Luxemburg: Titkárság. 12. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha a b) választ jelölte meg, mert az első választás óta csökkenő tendencia valósul meg a részvételi arány tekintetében. 13. megoldás: Jól a válaszolt, ha úgy gondolja, hogy a) az EP-ben néppártiak, szocialisták, liberálisok, zöldek, baloldaliak, euroszkeptikusok, függetlenek találhatók. b) Az EP legfontosabb három hatásköre: 1. politikai kontroll a Bizottság felett, 2. részvétel a jogalkotásban, 3. költségvetési jogkör; c) A három eljárást, amelyeken keresztül az EP részt vesz a döntéshozatalban a 1. konzultációs eljárás: az EP csak véleményt nyilvánít, de az nem kötelezi a Tanácsot; 2. együttdöntési eljárás: az EP és a Tanács egyenrangú felekké válnak a döntéshozatalban; 3. hozzájárulás: az csak igent, vagy nemet mondhat. 14. megoldás: Akkor válaszolt helyesen, ha azt írta, hogy a) - 2), b) - 4), c) - 7), d) - 6), e) - 1), f) - 5), g) - 8), h) - 3), mert a tagországok mandátumainak száma az EP-ben a) Magyarország: 24 mandátum b) Németország: 99 mandátum c) Szlovákia: 14 mandátum d) Málta: 5 mandátum e) Olaszország: 78 mandátum f) Ausztria: 18 mandátum g) Észtország: 6 mandátum h) Hollandia: 27 mandátum 15. megoldás: A helyes válasz a következő volt: az Európai Ombudsman az EP mellett működik, az EU-polgárok, valamint az EU területén bejegyzett jogi személyek (civil szervezetek, vállalatok) jogainak védelmében. Panasszal lehet fordulni hozzá az Unió intézményeitől elszenvedett kár, vagy sérelem esetén. 27

28 4. lecke Az EU egyéb intézményei Bevezetés A 3. Leckében megismert alapintézmények munkáját további intézmények segítik. Tudásunk az intézményrendszerről csak akkor válhat teljessé, ha ezeket is megismerjük. A 4. lecke így az Európai Bíróságról, az Európai Számvevőszékről, a Gazdasági és Szociális Bizottságról, illetve a Régiók Bizottságáról, valamint az Európai Beruházási Bankról fog szólni. Ezen intézmények léte talán még jobban rávilágít az EU sajátos (részben nemzetek feletti) jellegére, hiszen jogosultságaik kiemelten az első pillérben vannak. Az intézményrendszer szereplőinek áttekintése után térhetünk majd rá az 5. Leckében döntéshozatali folyamatok bemutatására, és a közösségi jog alapjainak tárgyalására. E lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 5 óra. A lecke ajánlott anyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz: bemutatni az Európai Bíróságot, székhelyét, összetételét és hatásköreit; megkülönböztetni a közvetlen és közvetett kereseteket, és fel tudja sorolni az öt közvetlen kereset típusát, valamint (hatodikként) értelmezni tudja a közvetett keresetek útján kialakuló előzetes döntéshozatali eljárás lényegét; röviden bemutatni az Európai Számvevőszéket, annak székhelyét, összetételét és hatásköreit, bemutatni a két konzultatív testületet: a Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, ezek székhelyét, összetételét és hatásköreit; bemutatni az Európai Beruházási Bankot, annak székhelyét és feladatait. 1. önellenőrző feladat (általános műveltségi kérdés) Tudja-e, hogy mely szervezethez tartozik a) a hágai Bíróság, b) a luxemburgi Bíróság, c) a strasbourgi Bíróság? Bizonyára helyesen válaszolt, ezt a megoldásoknál ellenőrizheti is. Most pedig kezdjük az Európai Bírósággal és az Első Fokú Bírósággal! Ne aggódjon, e lecke megértéséhez nem kell jogi végzettség! Olvassa el a Könyv 2.5. fejezetét ( old.), majd pedig ellenőrizze tudását az alábbi feladatok segítségével! 28

29 2. önellenőrző feladat Az alábbi állítások közül válassza ki az igazakat! a) Minden tagállam egy bírót küld az Európai Bíróságba, így létszámuk jelenleg 25. b) Munkájukat főügyészek segítik, akik gyakran a bírák helyett is dönthetnek. c) A Bíróság tevékenységével elősegíti a tagállamok közötti jogegységesítést. d) A Bíróság a letéteményese a közösségi jog egységes értelmezésének és alkalmazásának. e) A Bíróság tehermentesítésére 1999-ben létrehozták az Első Fokú Bíróságot. f) A Bíróság az ESZAK hatálybalépése óta létezik, székhelye Luxemburg. 3. önellenőrző feladat a) Sorolja fel az Európai Bíróság előtt indítható közvetlen keresetek öt típusát! b) Ezek közül melyeket sorolja az Első Fokú Bíróság hatáskörébe a Nizzai Szerződés? (Súgó: ld. a oldalt!) c) Miben különbözik a fentiektől az előzetes döntéshozatali eljárás, és miért soroljuk a közvetett keresetek közé? Mi az eljárás lényege? Ha sikerült megértenie az Európai Bíróság működését, akkor túl van a nehezén! Most ismerkedjen meg az Európai Számvevőszékkel. Olvassa el a 2.6. fejezetet ( old.), és válaszoljon az alábbi kérdésre! 4. önellenőrző feladat Összegezze, mi az Európai Számvevőszék három legfontosabb feladata! Ellenőrizze eddigi válaszai helyességét a Lecke végén található megoldásoknál! Most folytassuk a két konzultatív testülettel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával! Olvassa el a 2.7. fejezetet ( old.), illetve a 2.8. fejezetet ( old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 5. önellenőrző feladat a) Tagjain keresztül milyen érdekeket jelenít meg a döntéshozatalban a Gazdasági és Szociális Bizottság? b) Tagjain keresztül milyen érdekeket jelenít meg a döntéshozatalban a Régiók Bizottsága? c) Magyarország hány taggal vesz részt a két testület munkájában? 29

30 Miután áttekintettük az összes intézményt, amelyek részt vesznek a döntéshozatalban és az ellenőrzésben, most vessünk egy pillantást arra az intézményre, amelyik az EU versenyképességének javításában játszik fontos szerepet. A 2.9. fejezet elolvasásával ( old.) ismerkedjen meg az Európai Beruházási Bankkal, majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 6. önellenőrző feladat a) Mikor jött létre az Európai Beruházási Bank, és milyen székhellyel? b) Kik az Európai Beruházási Bank részvényesei és milyen arányban? c) Mi az Európai Beruházási Bank fő feladata? 7. önellenőrző feladat (általános ismétlés) Csoportosítsa a 3-4. Leckében megismert intézményeket székhelyük szerint! Brüsszel: Luxemburg: Strasbourg: Befejezés Nem volt sem rövid, sem egyszerű ez a tananyagrész. De reméljük, sikerült megérteni és átgondolni. A következő alkalommal megismerkedhet a döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjainak kérdéseivel. 30

31 Megoldások 1. megoldás (általános műveltségi kérdés): Akkor válaszolt helyesen, ha azt írta, hogy a) a hágai Bíróság az ENSZ-hez, b) a luxemburgi Bíróság azeurópai Unió-hoz, c) a strasbourgi Bíróság az Európa Tanács-hoz tartozik. 2. megoldás: A helyes válasz az a), d), f) volt, mert igaz, hogy minden tagállam egy bírót küld az Európai Bíróságba, így létszámuk jelenleg 25; A Bíróság a letéteményese a közösségi jog egységes értelmezésének és alkalmazásának. A Bíróság az ESZAK hatálybalépése óta létezik, székhelye Luxemburg. 3. megoldás: Válasza helyes, ha szerepelnek benne az alábbi elemek, éspedig az Európai Bíróság előtt indítható közvetlen keresetek: 1. kötelezettségek elmulasztása, 2. semmissé nyilvánítás, 3. intézkedés hiánya, 4. kártérítés, 5. fellebbezés (az Első Fokú Bíróságtól az Európai Bírósághoz); b) Ezek közül a következőket sorolja az Első Fokú Bíróság hatáskörébe a Nizzai Szerződés: semmisség, intézkedés elmulasztása, kártérítés; c) Az előzetes döntéshozatali eljárás csak közvetett kereset: a nemzeti bíróságok fordulnak a luxemburgi Bírósághoz jogértelmezésért. Az eljárás lényege, hogy a Bíróság orientálja a nemzeti bíróságokat döntéseikben - ezzel biztosítva a közösségi jog egységes értelmezését és alkalmazását minden tagállamban. 4. megoldás: Akkor válaszolt helyesen, ha azt írta, hogy az Európai Számvevőszék ellenőrzi, hogy a költségvetésbe befolyt-e a tervezett bevétel, szabályos volt-e a pénzek elköltése, illetve a kifizetések megvalósították-e a kitűzött célt. 5. megoldás: Akkor válaszolt helyesen, ha azt írta, hogy a) A döntéshozatalban a Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók, munkavállalók és egyéb (civil) érdekcsoportok érdekeit jeleníti meg. b) A Régiók Bizottsága tagjain keresztül a régiók és helyi önkormányzatok érdekeit jeleníti meg a döntéshozatalban. c) Magyarország taggal vesz részt a két testület munkájában. 6. megoldás: Jó válasza bizonyára tartalmazza, hogy a) az Európai Beruházási Bank 1958-ban jött létre, Luxemburg székhellyel. b) Az Európai Beruházási Bank részvényesei a tagállamok, gazdasági erejük arányában. c) Az Európai Beruházási Bank fő feladata: hosszú lejáratú, kedvezményes hitelek nyújtása elsősorban nagy infrastruktúra-beruházási projektekhez. 7. megoldás Válasza helyes, ha csoportosítása Brüsszel: Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, COREPER, GSZB, RB, EP (bizottsági ülések); Luxemburg: Európai Bíróság, Első Fokú Bíróság, Számvevőszék, Európai Beruházási Bank; Strasbourg: Európai Parlament (plenáris ülés). 31

32 5. lecke A döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjai Bevezetés A 3. és 4. Leckékben megismertük azokat az intézményeket, amelyek valamilyen módon részt vesznek a döntéshozatalban. A jelen leckével arra a folyamatra világítunk rá, amelynek során egy EU-szintű döntés megszületik. Itt elsősorban az első pillérben érvényes közösségi típusú döntéshozatalról lesz szó, amelynek lényege, hogy az Európai Bizottság javasol, a Tanács pedig a Parlament valamilyen közreműködését követően dönt. A jogalkotás végtermékei képezik a másodlagos jogot, míg magának a jogalkotásnak a kiindulópontja - a szerződések - az elsődleges jogforrások közé tartoznak. A közösségi jog olyan fontos alapelveivel is megismerkedünk, mint az elsőbbség, az előfoglalás, illetve a közvetlen és közvetett hatály, valamint tisztázzuk azt is, mit jelent az acquis communautaire fogalma. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 6 óra. A lecke ajánlott anyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz: megkülönböztetni a döntés-előkészítés és a döntéshozatal fázisait, valamint ezek főszereplőit; bemutatni az Európai Bizottság szerepét a döntések előkészítésében (javaslattétel); felsorolni a Tanácsban alkalmazott háromféle szavazást, legalább öt példát hozni az egyhangúságot igénylő jogalapokra; megmagyarázni, mit jelent és hogyan működik (Nizza alapján) a minősített többségi szavazás a 25-tagú Unióban; értékelni az Európai Parlament szerepének növekedését a döntéshozatalban, felsorolni a három legfőbb eljárási típust, és ismertetni ezek lényegét; példákat hozni mind a konzultációs, mind az együttdöntési, mind a jóváhagyási eljárás területeire (az együttdöntés esetén legalább nyolc példát kell tudnia); megmagyarázni, mint jelent az EU-ban az elsődleges jog, a másodlagos jog, és az acquis communautaire fogalma; kifejteni, mit jelent a közösségi jog elsőbbsége, az előfoglalás elve, valamint a közvetlen és közvetett hatály. A lecke tehát két részre tagolódik. Az első részben megismerkedünk a döntéshozatal alapvető sémájával: a döntés-előkészítéssel és a döntéshozatallal - elsősorban a közösségi módszerek alapján (első pillér). A lecke második része a döntéshozatal végeredménye - elsősorban az európai jogszabályok - kapcsán az EU jog forrásait és jellemzőit tárgyalja. Kezdjük tehát a döntéshozatallal, amelyet a Könyv 5. fejezete tárgyal. Olvassa el figyelmesen a oldalon leírtakat, majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 32