Jegyzőkönyv. Ikt. sz.: IUB-41/9-2/2018. IUB-2/2018. sz. ülés (IUB-2/ sz. ülés)

Átírás

1 Ikt. sz.: IUB-41/9-2/2018. IUB-2/2018. sz. ülés (IUB-2/ sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának május 25-én, pénteken, 11 óra 03 perckor kezdődően az Országház Nagy Imre termében (főemelet 61.) megtartott üléséről

2 2 Tartalomjegyzék Napirendi javaslat 3 Az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása, a napirendi javaslat elfogadása 5 Kövér László házelnök megkeresése azonos létszámú képviselőcsoportok felszólalási sorrendjének meghatározása tárgyában (Állásfoglalás kialakítása az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 61. (4) bekezdés szerinti eljárásban) 5 Hozzászólások 6 Határozathozatal 8 Egyebek 9 Az ülés berekesztése 10

3 3 Napirendi javaslat 1. Kövér László házelnök megkeresése azonos létszámú képviselőcsoportok felszólalási sorrendjének meghatározása tárgyában (Állásfoglalás kialakítása az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 61. (4) bekezdés szerinti eljárásban 2. Egyebek

4 4 Az ülés résztvevői Az Igazságügyi bizottság részéről Megjelent Elnököl: Dr. Vejkey Imre (KDNP), a bizottság elnöke Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz), a bizottság alelnöke Dr. Staudt Gábor (Jobbik), a bizottság alelnöke Dr. Bajkai István (Fidesz) Dr. Becsó Károly (Fidesz) Demeter Zoltán (Fidesz) Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik) Arató Gergely (DK) Helyettesítési megbízást adott Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Vejkey Imrének (KDNP) Vigh László (Fidesz) dr. Becsó Károlynak (Fidesz) Az Igazságügyi bizottság titkársága részéről Gáborné dr. Túri Izabella munkatárs Dr. Nagy Zoltán munkatárs

5 5 (Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 03 perc) Az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása, a napirendi javaslat elfogadása DR. VEJKEY IMRE (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Meghívottak! Köszöntöm a bizottság valamennyi tagját és a meghívottakat. Az Igazságügyi bizottság ülését ezennel megnyitom. Az előző ülésen bemutattam az Igazságügyi bizottság új munkatársát Gáborné dr. Túri Izabella személyében. Ezúton tájékoztatom az új tagokat, képviselőtársakat, hogy a titkárságnak további két tapasztalt munkatársa is van, mert múltkor nem mutattam be őket a folytonosság okán. Fontosnak tartanám azonban, hogy megismerjék őket dr. Nagy Zoltán és Kiss Erika személyében, akik szintén készséggel állnak bármelyikük rendelkezésére, amennyiben kellene, vagy bármilyen információ lenne szükséges a munkájuk elvégzéséhez. Ismertetem a helyettesítések rendjét. Vitányi Istvánt jómagam helyettesítem, Vigh László képviselőtársunkat pedig Becsó Károly helyettesíti. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes figyelemmel arra, hogy a bizottsági tagok több mint fele jelen van és a határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni. Soron következik a mai ülésünk napirendjének megállapítása. A napirend módosítására vonatkozó javaslat nem érkezett. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e valakinek a napirendi javaslattal kapcsolatban észrevétele, hozzászólása. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk a napirend elfogadásáról. Kérdezem, ki támogatja a napirend elfogadását! (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag, 10 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a napirendet elfogadta. Kövér László házelnök megkeresése azonos létszámú képviselőcsoportok felszólalási sorrendjének meghatározása tárgyában (Állásfoglalás kialakítása az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 61. (4) bekezdés szerinti eljárásban) Soron következik első napirendi pontként Kövér László házelnök úr megkeresése az azonos létszámú frakciók felszólalási sorrendjének megállapítása tárgyában. Házelnök úr május 22-én érkezett levelében megkereste bizottságunkat annak érdekében, hogy foglaljunk állást és tegyünk javaslatot az ülésvezető elnöknek az azonos létszámú frakciók felszólalási sorrendjének meghatározására. Képviselőtársaim a tegnapi nap során megkapták mind házelnök úr bizottságunknak küldött megkeresését, mind az állásfoglalás-tervezetet. A bizottsági javaslatunk tervezetének lényege az, hogy az érintett frakciók egymás között állapodjanak meg, hogy ki kapjon szót elsőként és határozzák meg az alkalmazásának időintervallumát is. Amennyiben nem sikerülne megállapodniuk, vagy attól valamelyik fél visszalép, úgy a jegyzők sorsolással döntenének a felszólalási sorrendről, mely a ciklus feléig szólna. Ha pedig a megállapodás nem felelne meg a kívánalmaknak, ezt a házelnök állapítaná meg és erről tájékoztatná az érintett frakciókat, ezt követően az előzőekben ismertetett eljárást kellene ismételten követni, vagyis azt, hogy a jegyzők sorsolással döntenének a sorrendről. Az állásfoglalás megalkotására azért van mielőbb szükség, mert az abban foglaltakat már az első plenáris ülésen alkalmazni kell és időt kell tudni biztosítani az érintett frakcióknak a megállapodásra is. Megnyitom a vitát, kérdezem

6 6 képviselőtársaimat, ki kíván hozzászólni. (Dr. Varga-Damm Andrea jelentkezik.) Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak megadom a szót. Hozzászólások DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Új Munkatársak! Azért kértem szót, mert úgy ítélem meg, nekünk minden egyes megnyilatkozásunkban azt kell a társadalom felé üzennünk, hogy még ha a törvényalkotásban hiány is van vagy volt, vagy valamely életviszony azt diktálja, hogy újra kell gondolni, értelmezni egy-egy szabályt, akkor is törekedjünk a probléma megoldására. Azt várják el tőlünk, hogy ha hiba vagy figyelmetlenség volt, azt igyekezzünk kiküszöbölni és törekedjünk arra, különösen mert szinte mindenki jogász köztünk, hogy ez mielőbb végleges rendezést is nyerjen. Valóban magam sem vettem észre korábban, bár nem voltam képviselő, tehát a házszabályt nem oly gyakran olvastam, hogy ez a bármikor előfordulható életviszony nincs részletesen szabályozva. Ezért, bár tudom, hogy egy ellenzéki képviselő javaslata nem gyakran élvez támogatást a kormánypárti képviselők között, örömmel venném, ha a koncepciót, amit megkaptunk, tartalmában nem, de szerkezetében picit javítanánk, azon változtatnánk. Az első és legfontosabb az, hogy a bevezető részben arról beszélünk, hogy ez egy helyzet, amely vélhetően - persze ezt nem kell kimondanunk - egy jogalkotási hiba, hiszen ez egy számban meghatározható helyzet, bármikor előállhat úgy, hogy egyenlőség van. Amikor számokat hívunk, a számok mindenféle eshetőséget kialakíthatnak. Tehát az nagyon fontos, hogy az alapelvek felvezetése után, amely arról szól, hogy a képviselőcsoportokat milyen azonos jogok illetik meg, a 4. pontban lévő végső állásfoglalási pontot előrevegyük, hiszen az arról szól, hogy addig kellene alkalmazni ezt az állásfoglalást, amíg ez a házszabály módosításában már jogalkotásként meg nem jelenik, hiszen, gondolom, az a cél, hogy aztán ez jogalkotási szintre jusson. Ha ugyanis alapvetéseket a képviselőcsoportok egyenlőségét, mint alapelvet a kezdetén már felvetjük, úgy érzem, akkor végzünk nagyon jó munkát, ha mindjárt utána azt is megjegyezzük, hogy bár állásfoglalásunk most eseti jelleggel történt, de ugyanezt az állásfoglalási tartalmat szeretnénk kérni vagy javasolni, hogy a jogalkotó a házszabály módosításával ekként szabályozza ezt a helyzetet. Ez az első javaslat. A második javaslat, amikor már a részletszabályokról beszélünk, arra vonatkozik, hogy ha ezt az alapvetést már az elejére tesszük, és azt mondjuk, hogy természetesen jogalkotással meg kell ezt véglegesen oldani és az eseti állásfoglalásunk azonos azzal a javaslattal, állásfoglalással, amely már a jogszabályalkotás tartalmát jelenti, akkor a szövegnek úgy kellene lennie szerintem, mintha ez maga a leendő normaszöveg lenne. Most persze állást foglalunk abban, hogy mit tegyen a házelnök, de érzékeltetni javaslom a szövegben, hogy majd ez lenne a jogszabályalkotási javaslatunk is. Ez volt a második. A harmadik az 1/b. és a c. pont megcserélése. Hiszen az a. pontban megállapítjuk, hogy ez a megállapodás szóljon az egész ciklusra, de a b. pontban már mi egy részletszabályt fogalmazunk meg úgy, hogy a c. pontban fogalmazzuk meg azt, hogy viszont terminusonként váltakozó sorrendben legyen. Tehát az az eljárásmód, hogy váltakozó sorrend legyen és utána a válasz, hogy a cikluson belül azonosak legyenek a terminusok. Tehát először kimondom, hogy terminusok legyenek és utána kell mondanom szerintem, hogy a terminusok miként legyenek szabályozva. Ezért nagy tisztelettel kérném harmadikként, hogy ezt a két pontot cseréljük fel. Végül pedig: amikor a 2/b. pontról beszélünk, látható, hogy a megfogalmazónak mi volt a szándéka. Egyszerűen az, hogy a két azonos létszámú

7 7 képviselőcsoport egyike sem essen ki a napirenden belüli időintervallum igénybevételéből, de nagyon úgy érezzük - nemcsak én, hanem a képviselőtársaim és a szakértők is -, hogy ez a rendelkezés alkalmat ad arra, hogy a legkisebb képviselőcsoport a végén nem tud megszólalni. Mi van akkor ugyanis, ha van olyan képviselőcsoport, amely náluknál kevesebb létszámmal bír. Nehogy olyan helyzet adódjék, hogy egyszerűen csak azért, mert erre nem gondoltunk és a szabályozás túl tág ajtót nyit, a legkisebb képviselőcsoport a végén az időkeretben megállapított napirendi tárgyalásban esetleg nem tud megszólalni. Tehát ennél a 4. pontnál nem konkrét szövegszerű javaslatom lenne, mert úgy érzem, hogy ezt szakembereknek kell kidolgozni, de kérem, gondoljunk arra, hogy nehogy előforduljon az, hogy kibeszélik a napirendre rendelkezésre álló időt és a legkisebb létszámú képviselőcsoport, amely nem az egyenlő számú képviselőcsoport - ugye, most is van ilyen helyzet - ne tudjon megszólalni. Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy ezt elmondhattam. Higgyék el, nem a kritika volt a célom, hanem az, hogy a bizottság egy olyan állásfoglalást adjon ki, amely aztán már normaszövegként is minél előbb a házszabályba belekerülhet és azt tudjuk mutatni mindenkinek, akit érint és a társadalomnak, a képviselőtársainknak, elnök úrnak is, hogy minél minőségibb és tényleg most már véglegesen szabályozható rendelkezéseket fogalmaztunk meg. Köszönöm a szót. ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt további jelentkezőnek megadnám a szót, csak pontosítani szeretném a képviselő asszony felvetéseit. Tehát akkor (Dr. Varga- Damm Andrea: A 4-es kerüljön előre!) Egy pillanat! Tehát a módosítási javaslata elsőként, hogy a 4. pont kerüljön előre. A második, hogy maga az állásfoglalás úgy legyen megfogalmazva, mint egy normaszöveg. (Dr. Varga-Damm Andrea: Igen.) A harmadik, hogy az 1/b. és az 1/c. megcserélésre kerüljön. A negyedik a 2/b. módosítását javasolja úgy, hogy a legkisebb frakcióval rendelkezőre is vonatkozzon. DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): (A képviselő a mikrofonját nem kapcsolja be.) Tehát hogy ne lehessen azt érteni belőle - bocsánat -, hogy effektív a két egyenlő lélekszámú kibeszéli a napirendre rendelkezésre álló időt, és ha még van nála kisebb, akkor annak ne jusson. (A mögötte ülő szakértő felé fordulva:) Ugye, Krisztina, ez jelentette a problémát? (A szakértő válaszol.) Igen, az interpelláció kérdésében. ELNÖK: Képviselő asszony, az 1., 2., 3. pont adekvát, amit mondott, a 4. pont tekintetében azonban azt kell mondanom, hogy ez jelenleg is így van, mert ha az idő lejár, akkor nem tud a legkisebb frakció megszólalni, és ezt valamennyi frakció, mindenki elfogadta. Tehát ez a gyakorlat, szakadatlan gyakorlat itt a Házban. Ezt a gyakorlatot akarja akkor, ha jól értem, megváltoztatni. De fenntartja ezt a negyedik javaslatát is, szavaztassak erről? Az első háromról nyilván szavaztatnom kell, mert módosító javaslat. Fenntartja ezt a negyediket is annak ellenére, amit mondtam? DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Úgy érzem, hogy miután kapkodni nem szabad, ezt a negyediket most nem elvetném, hanem azt javasolnám, úgy is fogunk ülni mindenféle kérdésben, hogy annyit tegyen meg elnök úr, hogy ennek a kérdését tárgyaljuk ki, nehogy ilyen abnormitások, különösen az interpellációnál előfordulhassanak. Tárgyaljuk ki, hogy a meglévő szabályozások nem adnak-e alkalmat arra, hogy valamely ellenzéki képviselőcsoport ezzel csorbát szenvedjen a megszólalásban. Tehát most elvetnénk, de nem véglegesen. Köszönöm.

8 8 ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kérdésem alapján az 1., 2., 3. módosítási javaslatát fenntartja, a negyediket nem, és akkor elfogadja jelen napirend vonatkozásában azt, hogy ez a helyzet, ez a frakciók kialakított szakadatlan gyakorlata. (Dr. Varga-Damm Andrea igent int.) Köszönöm szépen. (Arató Gergely jelentkezik.) Arató Gergely képviselőtársunknak adom meg a szót. Tessék parancsolni! ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Nem tervezek ilyen részletekbe menő hozzászólást. Azt szeretném csak jelezni, hogy bár elvi alapon lehetne vitatni azt, hogy ez a szabályozás korlátozza a képviselőcsoportok egymás közötti szabad megállapodását, tehát nem bízza rá a képviselőcsoportokra a megegyezést abban, hogy milyen szabályok szerint egyeznek meg és megadja a házelnöknek azt a jogot, hogy kénye-kedve szerint eldöntse, a képviselőcsoportok megállapodása megfelel-e a szabályozásnak vagy nem, ennek ellenére lényegében a lefektetett szabályozás egy korrekt, világos viszonyokat teremtő szabályozás. Biztos vagyok benne, hogy ahogy az LMP-vel eddig is megegyeztünk minden ilyen vitatott kérdésben, ebben a kérdésben is megállapodásra fogunk tudni jutni. Tehát alapvetően nem ellenezzük ezt a szabályozást. Valahogy rendezni kell, ez egy viszonylag méltányos szabályozás ezen belül. ELNÖK: Köszönöm. A képviselőtársamnak annyit mondok, hogy a Ház működése miatt mindenképpen a házelnökhöz kell delegálni ezt a hatáskört, mert ha nem tudnának megegyezni az azonos létszámú frakciók, akkor egy ex lex állapot lenne, tehát valakinek dönteni kell ebben a kérdésben. Nyilván csak a házelnökhöz lehet delegálni ezt a hatáskört. Köszönöm szépen. (Arató Gergely jelentkezik.) Tessék parancsolni! ARATÓ GERGELY (DK): (A képviselő nem kapcsolja be a mikrofonját.) Szerettem volna jelezni, hogy nem ezzel kapcsolatban volt problémám, hanem a harmadik ponttal kapcsolatban, amely azt mondja ki, hogy a házelnöknek joga van érvénytelenné nyilvánítaná a frakciók közötti megállapodást. Határozathozatal ELNÖK: Értem, értem! Köszönöm. Kérdezem, hogy további kérdés, hozzászólás van-e. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, nincs. Ezennel a vitát lezárom. Javaslom, hogy döntsünk az állásfoglalás szövegének elfogadásáról. Varga- Damm Andrea képviselőtársunk javaslatot tett az állásfoglalás szövegének módosítására. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy elfogadják-e azt a módosítási javaslatot, hogy a 4. pont kerüljön az 1. pont helyére, és akkor az 1. pontból 2., a 2.-ból 3., a 3.-ból 4. pont legyen. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Két igen szavazat. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság 2 igen, 7 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett ezt a módosítási javaslatot nem fogadta el. Kérdezem képviselőtársaimat, elfogadják-e Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak azt a módosító javaslatát, hogy ez az eseti állásfoglalás ne ilyenképpen legyen megfogalmazva, mint ami éppen a napirendhez csatolt anyagban található, hanem oly módon, mintha ez már egy normaszöveg lenne. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki ért egyet ezzel. (Szavazás.) Két igen szavazat. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) És tartózkodás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság 2 igen, 8 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot nem fogadta el.

9 9 Kérdezem képviselőtársaimat, elfogadják-e Varga-Damm Andrea képviselőtársunknak azt a módosító javaslatát, miszerint az eseti jellegű állásfoglalásunk tervezetében az 1/b. és az 1/c. pontok megcserélésre kerüljenek. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Két igen szavazat. Ki az, aki nem ért egyet? Hét. És ki tartózkodott? (Arató Gergely: Az enyém igen szavazat volt!) Igen? Akkor még egyszer kérdezem! Ki ért egyet? (Szavazás.) Három igen szavazat. Ki nem? (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság 3 igen, 7 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot nem fogadta el. A negyedik módosító javaslatát a képviselő asszony visszavonta, így arról nem szavazunk. Mivel a módosítási javaslatokat a bizottság nem fogadta el, ezért most az állásfoglalás eredeti szövegéről kell határoznunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy elfogadják-e az eseti jellegű állásfoglalást a megküldött szöveg szerint. Kérdezem, ki fogadja el! (Szavazás.) Ki nem? (Szavazás.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság 7 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett az állásfoglalás szövegét elfogadta. Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom. Egyebek Soron következik az "Egyebek" napirendi pontunk megtárgyalása. A házszabály a előírja, hogy amennyiben több alelnöke van a bizottságnak, az alelnökök helyettesítési sorrendjét meg kell állapítani. A bizottságunknak jelen pillanatban 3 alelnöke van. Azt javaslom a tisztelt Igazságügyi bizottságnak az előző évek szakadatlan gyakorlata alapján, hogy a sorrend a következő legyen. Első helyettes dr. Vitányi István (Fidesz) alelnök úr, második helyettes Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz) alelnök asszony, harmadik helyettes dr. Staudt Gábor (Jobbik) alelnök úr. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Hozzászólást nem látok. Szavazás következik. Kérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e a bizottsági alelnökök helyettesítésével kapcsolatos javaslatommal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Ki nem ért egyet? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 7 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Az Országgyűlésről szóló törvény 21. (2) bekezdése értelmében minden állandó bizottságnak, így a mi bizottságunknak is, létre kell hoznia egy úgynevezett ellenőrző albizottságot. Javaslom szintén az elmúlt évek gyakorlata alapján, hogy ötfős albizottságot hozzunk létre oly módon, hogy az albizottság elnökére az eddigi szokásjognak megfelelően a legnagyobb ellenzéki frakció, egyetlen alelnökére pedig a kormánypárti frakciók tehessenek javaslatot. A fennmaradó 3 tag közül 2-re a kormánypárti, 1 tagra pedig az ellenzéki frakciók tehetnének javaslatot. Erről nem a mai napon, hanem majd a következő ülésünkön kellene dönteni, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják végig, miként kívánnak becsatlakozni az albizottság munkájába. Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy dr. Csizmadia László, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsának elnöke az egyesülési jogról szóló törvény 70. -a értelmében benyújtotta az Alap testületei, valamint az Alapkezelő évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A teljes dokumentum a bizottság titkárságán június 29-ig megtekinthető. Felkérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a bizottság részére megadott elérhetőségeiket aláírásukkal is erősítsék meg bizottságunk munkatársainál. Tájékoztatom végül bizottságunk tagjait arról, hogy mielőtt az ülésünket megkezdtük volna, 10 órától 11 óráig a Velencei Bizottság delegációjával találkozott az

10 10 Igazságügyi bizottság delegációja. Egy órán keresztül, úgy gondolom, érdemi vitát folytattunk. Az ülés berekesztése Kérdezem a bizottság tagjait, van-e az "egyebek" kategóriájában bármilyen hozzászólásuk, javaslatuk, észrevételük. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor a bizottság ülését berekesztem, és köszönöm szépen a megjelenésüket. Szép hétvégét kívánok mindenkinek! (Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 28 perc) Dr. Vejkey Imre a bizottság elnöke Jegyzőkönyvvezető: dr. Lestár Éva