Sectio Juridica eí Poliíica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp JOGVÁLASZTÁSSAL MEGVALÓSULÓ HIBÁS KAPCSOLÁS PALÁSTI GÁBOR*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica eí Poliíica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 673-682 JOGVÁLASZTÁSSAL MEGVALÓSULÓ HIBÁS KAPCSOLÁS PALÁSTI GÁBOR*"

Átírás

1 Sectio Juridica eí Poliíica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp JOGVÁLASZTÁSSAL MEGVALÓSULÓ HIBÁS KAPCSOLÁS PALÁSTI GÁBOR* 1. A hibás kapcsolás és alapkérdése Jelen dolgozat a szerzőnek a nemzetközi magánjogban közismert jogválasztást feldolgozó publikációnak körébe tartozik. 1 Korábbi írásainkban foglalkoztunk többek között azzal, hogy mi minden lehet a jogválasztás tárgya, illetve a szerzői jogi felhasználási szerződés és a termőföld haszonbérleti szerződés vonatkozásában foglalkoztunk azzal is, hogy egy szerződés mely rendelkezései nem esnek a jogválasztó klauzula hatálya alá. Érdemes röviden összekapcsolni a két kérdéskört, és kitérni arra is, hogy a választott jog tárgyi hatályának és az adott típusú szerződésnek vagy a jogviszony valamely konkrét kérdésének kell-e *DR. PALÁSTI GÁBOR egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Európa Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros ' Külföldi jog alkalmazása a termőföld hasznosításáról szóló szerződésekre, irt: Napi Jogász, november, pp ; Determining the Law Applicable to The Internet, in: microcad 2001 International Scientific Conference, Section A: Law, Kiadó: Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, 2001, Miskolc, pp ; Jogválasztás a magyarországi termőföldek hasznosításával kapcsolatos szerződésekben, in: Publicationes Universitatis Miskolciennis SECTIO JURIDICA ET POLITICA Tomus XIX, Miskolc University Press, 2001, pp ; A felhasználási szerződések nemzetközi kollíziós minősítése, in: Gazdaság és Jog, 12/2001, pp. 3-8; A joghatóság kikötésének és a jogválasztásnak a kapcsolata, in: Cég és Jog és Napi Jogász (összevont szaklap), novemberi szám, pp ; A lokalizációs elmélet és a felek jogválasztása a nemzetközi magánjogban, in: Publicationes Universitatis Miskolciennis SECTIO JURIDICA ET POLITICA Tomus XXII, Miskolc University Press, 2004, pp ; A jogválasztással kapcsolatos kérdések minősítése a magyar jogban, in: PLACET EXPERIRI Ünnepi tanulmányok Bánrévy Gábor 75. születésnapjára, Budapest, 2004, pp ; A felek akarati autonómiájának története, in: Jogtudományi Közlöny, decemberi szám, pp ; The Future Impact of the Rome Convention on Hungarian Conflict Rules, in: European Integration Studies, Vol. 3. No. 1. (2004), Miskolc University Press, pp ; Jogválasztás és csalárd kapcsolás, in: Jogtudományi Közlöny 2005/11, pp ; Lex mercatoria, a nemzetközi jog elvei és hasonló kikötések a jogválasztó klauzulában, in: Külgazdaság - Jogi Melléklet /11-12, pp Közrendi, imperatív, kógens és diszpozitív szabályok, in: Magyar Jog 2006/február, pp ; Speciális jogválasztási modellek: az önszabályozó szerződés, in: Gazdaság és Jog, 2006/február, pp ; Speciális jogválasztási modellek: a méltányosság választása, in: Gazdaság és Jog, 2006/március, pp " Dépecage és tronc commune a nemzetközi magánjogban, in: Jogtudományi Közlöny 2006/3, pp Jelen tanulmány lezárva 2005-ben.

2 674 Palásti Gábor valamilyen kapcsolatban állnia egymással. Más szóval szükséges-e az, hogy a választott jog vagy konkrét jogforrás éppen arra a szerződéstípusra vagy jogkérdésre nézve tartalmazzon szabályokat, amelyre nézve választották? Ugyan kézenfekvőnek tűnhet, hogy a két tényező - a választott jog tárgyi hatálya és a szerződés típusa - kéz a kézben jár, és pl. adásvételi szerződésükre a Bécsi Vételi Egyezményt választják a felek, egy építési szerződésre pedig esetleg egy adott államnak az azzal kapcsolatos speciális szabályait, míg egy licenciaszerződésre pedig valamely állam olyan ipaijogvédelmi jogszabályát kötik ki a felek alkalmazandónak, amelyik valóban tartalmaz kötelmi jogi kérdéseket is, a gyakorlatban nem példa nélküli az az eset sem, amikor a felek nem az adott jogviszonyra jellemző szabályt kapcsolnak szerződésükhöz. A Bécsi Vételi Egyezmény esetjoga szépen illusztrálja azt a problémát, hogy mennyiben alkalmazható adásvételi elemmel is rendelkező szerződésre az Egyezmény. Az is lehet, hogy a felek tévesen minősítik ügyletüket egy meghatározott szerződésnek, és míg a szerződésben kikötik, hogy X" állam jogában ismert megbízási szerződésnek minősül esetleg megnevezve az adott állam jogszabályhelyét is -, és ezért az adott államnak az adott szerződést rendező szabályait (is) rendelik alkalmazni rá, addig a választott jogban a szerződés a vállalkozási és megbízási elemek keveredése miatt inkább vállalkozási szerződésnek minősülne, és így nem a felek által megjelölt jogszabályhely, hanem a vállalkozási szerződés szabályai vonatkoznának rá. Azt az esetkört, amikor a felek olyan jogforrást választanak, amelynek saját fogalmai szerint nem tartozik tárgyi hatálya alá a szerződés, a hibás kapcsolás elnevezéssel javasoljuk illetni, mert a tárgyi hatály szempontjából hibásan kapcsolnak egy jogforrást egy adott jogviszonyhoz! A hibás kapcsolásból fakadó legalapvetőbb kérdés kézenfekvő: a felek akarati autonómiája a választott jogforrás tárgyi hatályról szóló rendelkezése felett áll-e, vagy csak olyan jogforrás választható, amelyik saját rendszere szerint is az adott szerződéstípus szabályozására jött létre? A kérdésre egyértelmű válasz nem adható, azonban úgy találtuk, hogy a joggyakorlat és jogirodalom három, egymástól elhatárolható lehetőség mentén szerveződik. Ennek megfelelően lesznek esetek, ahol a tárgyi hatályról szóló rendelkezés következtében nem lesz a választott jogforrás alkalmazható; lesznek esetek, ahol részben alkalmazható lesz a választott jogforrás, és lesznek esetek, ahol teljes egészében a hibásan kapcsolt jogot fogják alkalmazni. Mielőtt azonban kitérnénk ezekre a kérdésekre, alább ismertetjük néhány olyan megállapításunkat, amelyek a hibás kapcsolásra általában vonatkoznak.

3 Jogválasztással megvalósuló hibás kapcsolás A hibás kapcsolás további ismérvei Első látásra úgy tűnhet, hogy hibás kapcsolás csak anyagi jogi jogválasztásnál fordulhat elő, amikor is a felek valamely konkrét jogforrást vagy rendelkezést tesznek szerződésük részévé, amely mögött további lex causae található. Ez a megállapítás gyakorlati szempontból talán igaznak tűnhet, azonban elméletileg mindenképpen korrigálandó. így elképzelhető, hogy a felek által választott jog képes arra, hogy lex causae-ként viselkedjék, mert képes lefedni a szerződéses jogviszony minden kérdését, és a felek jogválasztása is ilyen irányú, valamint a fórum elismeri ezt a választást, mégis - a választott jog szerint nem a tárgyi hatálya alá tartozó ügyletről van szó. Ilyen pl. a lex mercatoria választása fogyasztói szerződésre vagy családi jogi szerződésre olyan fórum előtt, amelyik egyébként elismeri a lex mercatoriát. Hasonló példa az is, ha az adott jogviszony nem minősül szerződésnek a választott jog szerint, és ezért annak szabályai alapján nem is lehetne alkalmazni rájuk a szerződési jogot. Ilyen lehet pl. valamely, a felek által közigazgatási szerződésnek minősített jogviszony, ami a választott jogban azonban állami normatív aktus, és ezért a szerződési jog nem is vonatkozik rá. Hangsúlyozzuk, hogy itt elméleti lehetőségekről van szó - azaz nem találtunk joggyakorlatot vagy azt kommentáló jogirodalmat a kérdésben. Másodsorban megjegyzendő, hogy a hibás kapcsolás kérdése mind a primér, mind a szekunder minősítésnél felbukkanhat, azonban szerepük eltérő. Az igazán izgalmas" kérdés annak a kollíziónak a feloldása, ami a felek által választott jogforrás tárgyi hatálya és a felek szerződése között feszül, a szekunder minősítés területén található. A primér minősítésnél pusztán annak a minősítési kérdésnek van szerepe, hogy az adott tényállás szerződés-e egyáltalán, és ezért kiteijed-e rá a jogválasztás a lex fori alapján, illetve hogy az adott típusú szerződésre nézve a jogválasztásnak vannak-e speciális korlátjai - pl. fogyasztói szerződések esetén. Nyilvánvaló, hogy ezekben a kérdésekben, mint nemzetközi magánjogi kérdésekben a fórum joga dönt, ami felülírja a felek minősítését - azaz pl. a felek által nem fogyasztói szerződésnek ítélt kérdésben (pl. az egyéni vállalkozó részben személyes, részben vállalkozói használatra vásárol) is alkalmazni kell a fogyasztói korlátokat, ha a fórum joga szerint fogyasztói ügylet jött létre. Arra azonban, hogy a választott jog vagy konkrét jogszabály alkalmazhatóságát befolyásolná az a tény, hogy a fórum joga szerint a választott jognak nem az adott szerződéstípusnak megfelelő szabályát választották a felek, nem találtunk példát. Természetesen a hibás kapcsolásnak nincs köze a hasonló elnevezésű csalárd kapcsoláshoz: a felek részéről csalárdság nem kell, hogy fennálljon, illetve annak megléte vagy hiánya irreleváns. Pusztán hibásan kapcsoltak össze

4 676 Palásti Gábor egy szerződést egy joggal vagy jogforrással a választott jog vagy jogforrás tárgyi hatálya alapján. 3. A hibás kapcsolásra adható válaszok Amint kiderül, a felek akarati auonómiáját a hibás kapcsolás csak kis részben korlátozza: a hibásan alkalmazni rendelt jogszabály érvényesülésének legfontosabb akadálya a gyakorlati alkalmazhatatlanság. Az egyes szerződéstípusok speciális szabályai nem feltétlenül alkalmasak más szerződéstípusokban való felhasználásra. így pl. a felek azon rendelkezése, hogy építési vállalkozási szerződésüket valamely állam termőföld haszonbérleti szabályai vagy esetleg fuvarszabályai szerint bírálják el, teljesen kézenfekvően nem fog érvényesülni. Egyes szerződéstípusok speciális szabályait sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem lehet értelmezni más szerződéstípusoknál, és ez az ésszerűségi megfontolás a felek akarati autonómiája felett áll. Ez azt jelenti, hogy az akarati autonómia főszabály szerint kiterjed arra is, hogy a felek a jogalkotó szándékától eltérő tartalmú szerződésre kikössék valamely szerződéstípus rendelkezéseit. A gyakorlati alkalmazhatóság feltétele mellett érvényesül továbbá itt is a külföldi jog alkalmazásának két közismert korlátja: a közrend, illetve az imperatív szabályok köre A hibás kapcsolás miatt nem alkalmazható a felek által választott jog vagy jogforrás Két olyan okot találtunk, amelyik kizárja azt, hogy a felek hibás kapcsolása alapján alkalmazni lehessen a választott jogot vagy jogforrást. Az egyik ok kézenfekvő, a másik ok kivételes. Mindez azt vetíti előre, hogy a hibás kapcsolás ritkán vezet a felek akarati autonómiájának korlátjához. Az első ok az, ha a választott jog alkalmatlan arra, hogy a jogviszonyt rendezze. A Bécsi Vételi Egyezmény esetjogából ilyen volt a svájci hulladékfeldolgozó erőmű építésének esete 1 amelyben a bíróság megállapíthatónak vélte a feleknek a CISG-re utaló hallgatólagos jogválasztását, azonban a jogviszonynak a nagyberendezések szerelése és szállítása néven ismert szerződéstípust megvalósító jellege miatt, ahol az adásvételi elem elenyésző a tervezési, építési, munkavégzési, betanítási, stb. elemekhez képest, nem tartotta a svájci bíróság alkalmazhatónak a Bécsi Vételi Egyezményt. Bár nem sok olyan esettel találkozunk, ahol a felek jogválasztása egyáltalán nem 2 RT AG v. WT GmbH & Co. KG, HG Zürich [HG = Handelsgericht = Commercial Court], , HG /U/zs

5 Jogválasztással megvalósuló hibás kapcsolás 677 adásvételi szerződésben a CISG-re mutatott volna - kifejezett jogválasztással pedig egy esetben sem találkoztunk véleményünk szerint mindazok az esetek, amelyek a CISG autonóm alkalmazhatóságával és tárgyi hatályával kapcsolatosak, megállnák a helyüket akkor is, ha nem az autonóm alkalmazás körében merültek volna fel - pl. valamelyik peres fél érvelésében hanem jogválasztás útján kellene dönteni bennük. Ilyenek pl. azok a fúvaijogi szerződések, amelyeket adásvételi szerződés teljesítése céljából, vagy ahhoz kapcsolódóan kötöttek. 3 A másik ok, ami miatt a hibás kapcsolással felhívott jog nem alkalmazható, a közrend. A jogirodalomban 4 ilyennek találták a fogyasztói ügyletre nem alkalmazható jogszabálynak fogyasztói ügyletre választását, illetve a hatósági határozat vagy bírósági végrehajtás útján létrejött szerződésre olyan jogforrás választását, amelyik kifejezetten kizárja az alkalmazhatóságát ilyesfajta ügyletekre mint a CISG. így az ilyesfajta ügyletre nem csak a szerződés részévé tenni kívánt Bécsi Vételi Egyezmény nem alkalmazható, hanem az egész lex mercatoria mint lex causae sem A hibás kapcsolás miatt csak részlegesen alkalmazható a választott jog vagy jogforrás A második eset az, amikor a jogviszony bizonyos részét képes átfedni a felek által választott jog, azonban a jogviszony más kérdéseinek a kezelésére már nem alkalmas. Amennyiben a szerződés egyes részei elválaszthatóak a teljes szerződéstől, és ezek kezelésére alkalmas az adott jogforrás, akkor ezen részeket rendszerint a felek által választott jog alapján ítélik meg, míg más részeire nem teljed ki a hibásan kapcsolt jogforrás. A Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata alapján ilyen eset volt a motorkerékpáros ruhák és felszerelések esete, 5 ahol a bíróság megállapította a szerződésre a CISG hallgatólagos választását. A szerződés az adásvétel mellett a megbízási és a forgalmazói szerződés tartalmi elemeit is magán viselte. A felperes a motorkerékpáros felszerelések gyártója volt, aki eladóként több szállítmány vételárát is követelte a viszonteladó alperestől, aki viszont arra hivatkozott, hogy kifizetetlen megbízási díja fejében tartotta vissza több szállítmány vételárát", és viszontkeresetet teijesztett be elmaradt megbízási díja fejéig. A bíróság a szerződéses konstrukciót szétbontva a CISG rendelkezéseit 3 Ld. pl. Sino-Add (Singapore) PTE. Ltd. v. Karawasha Resources Ltd., (2001) Haishangchuzi No. 119, (5 March 2002), vagy Bundesgerichtshof 1 ZR 5/96, február 22., CLOUT 269. (Magyarul idézi Vörös II ) 4 Winship Ismeretlen felek kőzött, 16 u 1/01, Oberlandesgericht Köln, , Unilex forrás:

6 678 Palásti Gábor alkalmazta a dolog adásvételének kérdésében, de a viszontkeresettel érintett kérdésekre már nemzeti jogot alkalmazott. Ehhez hasonló tényállásról van szó akkor is, amikor az egyébként adásvételinek minősülő szerződésből folyó igénnyel szemben azonos eljárásban viszontkeresetet vagy kifogást terjeszt elő az alperes, amelynek alapja azonban már nem adásvételi szerződés. Ekkor a feleknek az egész komplex jogviszonyra vonatkozó, a Bécsi Vételi Egyezményre mutató jogválasztása esetén is rendszerint eltekintenek a CISG alkalmazásától a jogviszony azon kérdései körében, amelyeket a CISG nem képes rendezni. 6 Nem alkalmazható hibás kapcsolás útján jutott el keresetében a felperes a Bécsi Vételi Egyezményhez az Eiffel Torony kábelei ügyében, 7 ahol a felek ugyan a CISG-t választották adásvételi szerződésükre, azonban a vevő lekéste az irányadó német jog szerinti elévülési határidőt igénye érvényesítésével, és így arra hivatkozott, hogy a CISG választásával egyben arra is irányult az akaratuk, hogy a CISG alapján támasztható igényekre ne lehessen elévülési időre hivatkozni, mivelhogy annak meghatározása a CISG-ből hiányzik. Ekkor nem az egész szerződést, hanem csak a jogviszony egy kérdését próbálta az Egyezmény választásához kötni a fél, arra hivatkozva, hogy az közös akaratuk. Hogy végül ez a törekvése meghiúsult, nem annak volt köszönhető, hogy a közös akaratot nem lehetett bizonyítani, hanem annak, hogy a felhívott jogforrás alkalmatlan volt a konkrét kérdés rendezésére. 8 Hasonló kérdés merült fel a magyar jogirodalomban is ismertetett ghánai kakaóbab ügyében, 9 a bizonyítási teher kérdése kapcsán. Végezetül megállapíthatjuk, hogy az Egyezmény alkalmazhatóságával kapcsolatos következtetések itt sem térnek el aszerint, hogy azokat az autonóm alkalmazás vagy a felek választása körében - esetleg a kollíziós jogi alkalmazhatóság más formája alapján - vonjuk le. így a magyar nyelvű joggyakorlatban 10 és jogirodalomban" is ismert esetek végkövetkeztetése azonos azzal, ha az egyes tényállásokban a felek kikötése mutatott volna az Egyezményre. 6 Pl. Ismeretlen felek között, 1 Ob 77/01g, OGH [= Oberster Gerichtshof], Ausztria, ismeretlen felek között, 11 U 191/94; OLG Hamm [OLG = Oberlandesgericht], Németország, , mindkettőhöz Unilex forrás: 7 Traction Levage SA v. Drako Drahtseilerei Gustav Kocks GmbH, Cour d'appel de Paris, Franciaország, 4607/2000, , Unilex forrás: 8 De vesd össze ugyanezt a problémát a Csatorna Alagút esettel, ahol az angol és francia jog közös elveire mutató jogválasztás szintén alkalmatlannak tűnik arra, hogy konkrét elévülési kérdésben döntsön, a bíróság végül mégis azokból vezette le az elévülési időre adandó választ! 9 Repubblica e Cantone del Tinico, La Seconda Camera civile del Tribunale d'appello; CLOUT 253,!«: Vörös II VB/94131, VB/96038, 1997/10. Választottbírósági határozat stb. 11 Ld. Vörös II

7 Jogválasztással megvalósuló hibás kapcsolás A hibás kapcsolás ellenére teljesen alkalmazható a választott jogforrás Bizonyos esetekben sem gyakorlati, sem közrendi okok nem szólnak az ellen, hogy a választott jogforrást annak ellenére alkalmazzák a szerződésre, hogy a jogforrás nem tekinti az adott jogügyletet a szerződésre alkalmazhatónak. Elképzelhető, hogy a nemzetközi jogforrás megalkotásakor az államok nem tudtak megállapodni annak minden olyan lehetséges esetre való alkalmazásában, amelyre egyébként alkalmas volna, és ezért bizonyos jogtárgyakat kihagytak tárgyi hatálya alól. Honnold a CISG jogalkotási dokumentumainak vizsgálatával arra a következtetésre jutott, hogy éppen az ULIS és a Hágai Egyezmény szabályozási modelljének 12 összehasonlító vizsgálatával kapcsolatos jegyzőkönyvekből derült ki, hogy a Bécsi Vételi Egyezménynél nem arra irányult a jogalkotói szándék, hogy az Egyezmény hatályával kapcsolatos szabályok ellenére történő választást érvénytelenné tegyék, vagy automatikusan alárendeljék az egyébként alkalmazandó lex cauase szabályainak. 13 Az, hogy a kérdés rendezése végül kimaradt a CISG-ből, annak köszönhető, hogy nem tudtak egyetértésre jutni abban, hogy mi legyen az Egyezmény és a nemzeti lex causae viszonya akkor, ha az Egyezmény alkalmazási körét a felek fogyasztói ügyletekre is kiterjeszetnék. 14 Bár a fogyasztói ügyletre való választás a fentiek alapján közrendi okokból feltehetően kizárt, további kizárt jogtárgyak esetében alkalmazható lehet a CISG. így a Bécsi Vételi Egyezmény tárgyi hatálya alól kizárt a hajó adásvétele, mégis, a jogirodalomban gyakran előforduló megállapítás, hogy hajó adásvételére a felek választhatják a CISG-t 15 ; ugyanez vonatkozhat a kötvények, részvények, értékpapírok, villamos energia, stb. adásvételére is, ha a felek így kívánják. 16 Ehhez néhányan csak annyit tesznek hozzá, 17 hogy az ilyesfajta jogválasztással szemben rendszerint érvényesíteni kell a fórum által kijelölt nemzeti jog kógens szabályait is azaz hiába választjuk a CISG-t hajó adásvételére, ettől még nem tudjuk megkerülni a lex causae-nak az adásvételre általában, vagy különösen a hajó adásvételére vonatkozó, a CISG-től eltérő szabályait. Mi ezt az érvelést nem tartjuk megalapozottnak: éppen az lenne a lényege az ilyesfajta jogválasztásnak és az akarati autonómiának, hogy ha a felek az Egyezményt akaiják alkalmazni akár a tárgyi hatály alá nem tartozó szerződésükre is (pl. hajó vétele), akkor azt megtehessék, ha azt gyakorlati alkalmazhatósági vagy közrendi okok nem gátolják. A lex causae csak annyiban lehet gátja a felek ilyesfajta 12 Vö. ULIS 4. cikkely és Hágai Egyezmény 7. cikkely (1) bekezdés n Honnold Honnold uo. 15 Schlechtriem 36., Sándor 43., Honnold 83. Honnold Bianca-Bonnell 63., Sándor

8 680 Palásti Gábor rendelkezésének, amennyiben általában egy meghatározott jogforrás vagy nemzetközi egyezmény esetében gátja lesz. A CISG ugyanis nem tesz különbséget az autonóm út és a kollíziós út (itt: felek választása) alapján történő alkalmazhatóság terjedelme és korlátjai között, és rendszerint a nemzeti kollíziós jogok sem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy a helytelen szekunder minősítés ( a szerződésünk igenis a CISG hatálya alá tartozó jogügylet!") eredménye az lenne, hogy a jogválasztásnak ettől olyan korlátai keletkeznének, amelyek a helyes szekunder minősítésnél ne állnának fenn. Elmondható továbbá a CISG kapcsán, hogy az elfogadott hibás kapcsolás esetén a felek hallgatólagos választása nem minden esetben állapítható meg akkor, amikor egyébként hibátlan" kapcsolás esetén megállapítható lenne. Értelemszerűen ez vonatkozik arra az elvre, hogy a CISG-t tartalmazó nemzeti jog választása automatikusan elvezet miket a CISG-hez. Éppen a hibás kapcsolás esetében nem ez lesz a helyzet, hiszen ekkor kifejezetten figyelembe kell venni a tárgyi hatály rendelkezéseit. Példával illusztrálva ezt, míg egy szállítmány szekrénysor nemzetközi adásvételére vonatkozóan a magyar jog megjelölése a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazásához vezet minket, hajó adásvételére nézve a magyar jog választása nem vezet automatikusan az Egyezményhez hibás kapcsolás útján. Más szóval: a hibás kapcsolásnak ki kell tűnnie a felek rendelkezéséből, mert ennek hiányában az a vélelem áll fenn, hogy a nemzeti jog választásában megnyilvánuló ráutaló magatartásuk mögött a hibátlan" kapcsolás szándéka állt. A CISG-n kívüli körből utalunk végül az ún. Csatorna Alagút esetre is. Rendkívül érdekes példája a tronc commune jogválasztásnak 18 a XX. század második felének egyik legnagyobb európai építési projectjéből, a Kontinenst az Egyesült Királysággal a La Manche Csatorna alatt összekötő alagút építéséből keletkezett, három szintet is megjárt, rendkívül hosszas bonyolult eset az ún. Csatorna-Alagút eset. 19 A jogvita a koncesszionárius és a kivitelező között keletkezett. Mindkét fél olyan különféle gazdasági társaságokat tömörítő cégcsoport volt, amelynek tagjai között vegyesen voltak angol és francia cégek. Mivel az egész beruházáson áthúzódott ez a fajta vegyes angol-francia jelleg, a szerződő felek ezt juttatták kifejezésre jogválasztásukban is, amennyiben a szerződés és annak értelmezése minden vonatkozására az angol és a francia jog közös elveit kell alkalmazni, ilyen közös elvek hiányában pedig a nemzetközi kereskedelmi jog azon általános elveit, amelyeket a nemzeti és nemzetközi 18 Ld. Palásti 19 Channel Tunnel Group Ltd. v. Balfour Beatty Construction Ltd. (1992) 1 Q.B. 656, és Channel Tunnel Group Ltd. v. Balfour Beatty Construction Ltd. (1993) A.C Az elsőfokon született döntéshez - mivel semmilyen precedens értéke nincs - nem találtunk pontos forrásmegjelölést. Hivatkozva: Redfern-Hunter 2-45.

9 Jogválasztással megvalósuló hibás kapcsolás 681 választottbíróságok alkalmaznak." 20 A komplex jogvitában többek között felmerült néhány meghatározott igény elévülési idejének kérdése is, amelyet szintén a fenti hibrid" jogrendszer (az angol és a francia jog közös elvei) alapján kellett volna elbírálni. 21 Meglátásunk szerint ez a jogválasztás legalábbis egyes szerződéses kérdések - mint az elévülési idő kérdése - vonatkozásában hibás kapcsolást valósított meg, mert a két állam jogának közös elvei nem alkalmasak ilyesfajta konkrét szerződéses kérdések rendezésére. Ha úgy tetszik: a felmerülő jogkérdések nagy része kívül esik a közös jogelvek tartományán. A jogvita menetét az abban a felperes ügyvédjeként résztvevő Hunter úgy jellemezte, hogy egy csoport francia és egy csoport angol jogász minden egyes jogkérdésre kidolgozta az angol és a francia jog szerinti választ, és ahol az eredmény azonos lett, ott megpróbálták megállapítani, hogy az eredmény alapjául szolgáló elvek mennyiben fedték egymást. 22 Bár a jogválasztást több kritika és megjegyzés is érte a különböző szinteken eljáró bírák részéről, 23 annak érvényességét egyikük sem vonta kétségbe. Amint az esetet kommentáló Sammartano megjegyzi, nem az volt a kérdéses, hogy a jogválasztó klauzula világos-e: az ugyanis elég világos volt. Ami nem volt világos - és az eljárás elhúzódásához vezetett - az a francia és az angol jog elvei közös tartományának meghúzása volt. 24 A jogvitát övező kényes politikai és gazdasági helyzetben a bíróság mégis mindvégig tartotta magát a felek jogválasztásához, és tartózkodott attól, hogy bármilyen kérdésben is valamelyik állam - Franciaország vagy az Egyesült Királyság - jogának javára kelljen döntenie az alkalmazandó jogról in all respects to be governed by and interpreted in accordance with the principles common to both English law and French law, and in the absence of such common principles by such general principles of international trade law as have been applied by national and international tribunals" A jogválasztó klauzulát idézi: Redfern-Hunter Uo. 22 Uo. 23 Uo. 24 Sammartano Hunter érvelése szerint a kiemelt volumenű, rendkívül összetett konstrukciók esetén, ahol két államra leszűkíthetőek a résztvevők, a project rendkívüli komplexitása indokolhatja a két résztvevő jogának közös tartományára vonatkozó jogválasztást egyszerű" nemzetközi szerződések esetében azonban ő sem látja ezt indokoltnak.

10 682 Palásti Gábor Hivatkozások jegyzéke Bianca-Bonell-CM. Bianca-M. J. Bonell (szerk.): Commentary on the International Sales Law, The 1980 Vienna Sales Convention, Milan, Honnold-J. Honnold: Uniform Law for International Sales Under the 1980 United Nations Convention, 1982 Palásti-Palásti Gábor: Dépecage és tronc commune a nemzetközi magánjogban, in: Jogtudományi Közlöny 2006/3., pp Redfern-Hunter (+ szélszám): Redfern, Alan-Hunter, Martin: Law and Practice of International Commercial Arbitration, Sweel & Maxwell, London, Sawi/wartano-Rubino-Sammartano, Mauro: The Channel Tunnel and the Tronc Commune Doctrine, in: 1993., 10 Journal of International Commercial Arbitration, 59. Sándor-SindoT Tamás: A nemzetközi adásvétel (Az áruk nemzetközi adásvételéről szóló évi ENSZ-egyezmény magyarázata), Napra-Forgó Kiadás (A kézirat lezárásakor a kézikönyv Vékás Lajossal közösen frissített változata még nem jelent meg) Schlechtriem-Peter Schlechtriem: Uniform Sales Law The UN-Convention on Contracts for the International Sale of Goods, Manz, Vienna Vörös (+ kötetszám) - Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga I-III, Krim Bt. 2004, Budapest Winship-Peter Winship: Changing Contract Practices int he Light of the United Nations Sales Convention: A Guide for Practitioners, in: 29 International Lawyer (1995)

Nemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény

Nemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény Nemzetközi adásvétel A Bécsi Vételi Egyezmény Előzmények 1929: Ernst Rabel német professzor veti fel szükségességét A munka a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében indult meg 1964: HNMK elfogad

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 1.

Nemzetközi magánjog 1. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

A garancia új törvényi szabályozása

A garancia új törvényi szabályozása 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 221 GULYÁSNÉ CSEKÕ KATALIN A garancia új törvényi szabályozása Ez a vitaindító cikk azzal a határozott szándékkal született, hogy a garancia új szabályozására tágabb kitekintésben

Részletesebben

Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél?

Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél? Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél? Vannak olyan határokon átnyúló ügyletek, amelyek esetében nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az adott ügylettel kapcsolatos

Részletesebben

A közös európai adásvételi jog alkalmazása a Róma I. rendelet keretében

A közös európai adásvételi jog alkalmazása a Róma I. rendelet keretében BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK A közös európai adásvételi jog alkalmazása a Róma I. rendelet keretében ÖSSZEFOGLALÓ Kivonat E tanulmány

Részletesebben

A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*

A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 427-396 A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* A házassági perek - amelyek magukba

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

JOGI MELLÉKLET. Szerződésszegő magatartások a Bécsi Vételi Egyezményben és az új Ptk-ban 1 GLAVANITS JUDIT RÁCZ DIÁNA

JOGI MELLÉKLET. Szerződésszegő magatartások a Bécsi Vételi Egyezményben és az új Ptk-ban 1 GLAVANITS JUDIT RÁCZ DIÁNA JOGI MELLÉKLET Szerződésszegő magatartások a Bécsi Vételi Egyezményben és az új Ptk-ban 1 GLAVANITS JUDIT RÁCZ DIÁNA Az adásvételi szerződés a kereskedelmi kapcsolatok alapvető intézménye, ezért annak

Részletesebben

v b arbiter ex compromisso m y m. A

v b arbiter ex compromisso m y m. A B ó Á m A m v - b y m m j m v v, A v m y bb y ó j - j v ó ó j v m v -, m y v j bb mó j y y. A m v b v - m m j, y j m m, m m y v. 1 A v b b m m j - m y, y m j m m - y óm j y v. T bb u ó y vb v b ó j j u

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Dr. Vida Sándor* VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Az Európai Bíróságot számos esetben foglalkoztatta már, 1 és bizonyára még sokszor fogja foglalkoztatni

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE (1999-2012)

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE (1999-2012) DR. CSÉCSY ANDREA PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE (1999-2012) I. MAGYAR NYELVŰ PUBLIKÁCIÓK I/1. MONOGRÁFIÁK, MONOGRÁFIÁBAN ÍRT FEJEZETEK, KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1. Szerződésszegés. In: Osztovics András (szerk.):

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen

Részletesebben

PHD ÉRTEKEZÉS. dr. Palásti Gábor Péter

PHD ÉRTEKEZÉS. dr. Palásti Gábor Péter PHD ÉRTEKEZÉS dr. Palásti Gábor Péter MISKOLC 2008 2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Palásti Gábor Péter A szerződésre alkalmazandó jog

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

Í t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Í t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.950/2014/3. szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hámori Péter által képviselt felperesnek Dr. Kovács Kornélia ügyvéd által képviselt

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

SZAKMAI ZÁRÓBESZÁMOLÓ A POLGÁRI PERJOGUNK

SZAKMAI ZÁRÓBESZÁMOLÓ A POLGÁRI PERJOGUNK SZAKMAI ZÁRÓBESZÁMOLÓ A POLGÁRI PERJOGUNK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS SZÜKSÉGESSÉGE TEKINTETTEL A NEMZETKÖZI TRENDEKRE TÉMÁJÚ F 043352 SZÁMÚ OTKA KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL Kutatásunk kezdetén 2003-ban szükségesnek

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetésének

A munkaviszony megszüntetésének A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

A verseny rövid ismertetése

A verseny rövid ismertetése MISKOLCI EU VÁNDORKUPA Országos európai jogi perbeszédverseny A verseny rövid ismertetése 1. A verseny célja A 2014-ben immár kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Miskolci EU Vándorkupa európai uniós

Részletesebben

Könyvek

Könyvek EH 2016.10.K29 A bejegyzési kérelmet benyújtó ügyvéd nem minősül az 1997. évi CXLI. tv. 26. (7) bekezdése szerinti jogosultnak. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező,

Részletesebben

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról

Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.850/2014/7. szám A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda által (eljáró ügyvéd: dr. Soltész Beatrix) képviselt felperesnek, dr. Juhász Ádám ügyvéd által képviselt

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BERÉNY TÉGLA TÉGLAIPARI KFT

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BERÉNY TÉGLA TÉGLAIPARI KFT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BERÉNY TÉGLA TÉGLAIPARI KFT ELFOGADVA: 2017. szeptember 12. UTOLSÓ MÓDOSÍTÁS: HATÁLYOS: 2017. szeptember.12. 1 Tartalom 1. Általános adatok, elérhetőség... 3 1.1. Vállalkozás

Részletesebben

Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása

Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR 1 X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOGRA 1. Általános helyzetkép Polgári eljárásjogunk európai polgári eljárásjoghoz történő igazítása a kilencvenes évek elején elkezdődött.

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

FOGYASZTÓVÉDELMI KISOKOS. Mikor vihetem vissza a hibás terméket?

FOGYASZTÓVÉDELMI KISOKOS. Mikor vihetem vissza a hibás terméket? FOGYASZTÓVÉDELMI KISOKOS 2015 Mikor vihetem vissza a hibás terméket? Készítette: A Forum Controll Egyesület a támogatásával A leggyakoribb téves tájékoztatások: A pénztártól való távozás után reklamációt

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

Dr. Palásti Gábor Ph.D. LL.M.

Dr. Palásti Gábor Ph.D. LL.M. SZAKMAI ÉLETRAJZ Dr. Palásti Gábor Ph.D. LL.M. Egyetemi docens Szoba: B/43. Tel: 370-8601/343 Email cím: palasti_gabor_peter@kre.hu Tudományos minősítés: 2008., állam- és jogtudományok, PhD. Minősítése:

Részletesebben

A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről*

A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről* M a g á n j o g é s m u n k a j o g 2014/2 JeMa Czugler Péter Áron A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről* A devizaalapú

Részletesebben

Az ún. tippadói tevékenység minősítése

Az ún. tippadói tevékenység minősítése Az ún. tippadói tevékenység minősítése A Bank állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 2.

Nemzetközi magánjog 2. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 2. Knapp László knapplaszlo@freemail.hu Tananyag Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

A verseny rövid ismertetése

A verseny rövid ismertetése MISKOLCI EU VÁNDORKUPA Országos európai jogi perbeszédverseny A verseny rövid ismertetése 1. A verseny célja A 2016-ban immár tizenegyedik alkalommal megrendezésre kerülő Miskolci EU Vándorkupa európai

Részletesebben

Győri Ítélőtábla Gf.IV /2014/6.szám

Győri Ítélőtábla Gf.IV /2014/6.szám A szerződési kikötések nem minősíthetők általános szerződési feltételeknek pusztán azon körülmény miatt, hogy szerződésminta (blanketta) felhasználásával kerültek szerződésbe foglalásra, ha ennek ellenére

Részletesebben

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

Az Apple Samsung jogviták a táblagépek területén és a forum shopping lehetősége

Az Apple Samsung jogviták a táblagépek területén és a forum shopping lehetősége Iustum Aequum Salutare X. 2014. 2. 71 79. Joghatósági szabályok az uniós formatervezési minta-oltalmi rendelet alapján Az Apple Samsung jogviták a táblagépek területén és a forum shopping lehetősége Somssich

Részletesebben

TUDOMÁNYOS ÉS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

TUDOMÁNYOS ÉS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ TUDOMÁNYOS ÉS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1. Személyes adatok: Név: Menyhárd Attila Cím otthon: H-9024 Győr, Vécsey u. 14 I/1 Cím munkahely: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék; H-1364 Budapest,

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4. Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári

Részletesebben

TELJESSÉGI ZÁRADÉK, AVAGY EGY ANGOL ISMERŐS BEFOGADÁSA A KONTINENTÁ-

TELJESSÉGI ZÁRADÉK, AVAGY EGY ANGOL ISMERŐS BEFOGADÁSA A KONTINENTÁ- RÁCZ DIÁNA TELJESSÉGI ZÁRADÉK, AVAGY EGY ANGOL ISMERŐS BEFOGADÁSA A KONTINENTÁ- LIS JOGRENDSZERBE BEVEZETŐ GONDOLATOK Napjaink felgyorsult világában egyre égetőbb szükségét látjuk a nemzetközi kereskedelemben

Részletesebben

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A támogatott döntéshozatal érvényesülése az egészségügyi jog területén

A támogatott döntéshozatal érvényesülése az egészségügyi jog területén A támogatott döntéshozatal érvényesülése az egészségügyi jog területén Szántó Krisztina ( IV. évfolyam, nappali tagozat) Jogaink, így a betegjogok gyakorlásához is elengedhetetlen a cselekvőképesség megléte.

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. július 2. 2015. 15. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3116/2015. (VII. 2.) AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról... 892 3117/2015. (VII.

Részletesebben

Igazságügyi együttmıködés polgári ügyekben az Európai Unióban. Útmutató gyakorló jogászok számára. www.eurocivil.info

Igazságügyi együttmıködés polgári ügyekben az Európai Unióban. Útmutató gyakorló jogászok számára. www.eurocivil.info Igazságügyi együttmıködés polgári ügyekben az Európai Unióban Útmutató gyakorló jogászok számára www.eurocivil.info A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyik célja, hogy

Részletesebben

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye 1 dr. Czeglédy Csaba Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye Fő jogterületem a munkajog; az ügyvédi praxisomban felmerülő jogesetekből a munkaviszony megszüntetésének gyakorlatát, a vonatkozó bírósági

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

A k özi ö g zi a g zga zg tási i pe p rek Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

A k özi ö g zi a g zga zg tási i pe p rek Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s A közigazgatási perek Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Közigazgatási per lényege Közigazgatási hatósági határozatokkal (törvényben meghatározott egyéb határozatokkal) szemben,

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

Nógrád és Diósjenő községek

Nógrád és Diósjenő községek 2012. április hó a diósjenői önkormányzati képviselőtestület tájékoztató havilapja A képviselő-testület a 2012. május 7-ei rendkívüli testületi ülésén úgy határozott, hogy az önkormányzatok ellen hozott

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

A magánjogi elévülés dogmatikai alapjai. PhD értekezés tézisei

A magánjogi elévülés dogmatikai alapjai. PhD értekezés tézisei MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Gondosné Pusztahelyi Réka A magánjogi elévülés dogmatikai alapjai PhD értekezés tézisei Miskolc 2013 A PhD

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2011/0059(CNS) 2.4.2012 MÓDOSÍTÁS: 24-37 Véleménytervezet Marina Yannakoudakis (PE478.403v01-00) a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban I. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. . M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM GYAKORLATI ÚTMUTATÓ

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2013) XXX draft BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM GYAKORLATI ÚTMUTATÓ A KÁROK SZÁMSZERŰSÍTÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 101. ÉS 102. CIKKÉNEK MEGSÉRTÉSE

Részletesebben

Szorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben

Szorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben Szorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben Áttekintés A versenyjogi kártérítési perekről lehetőségek és kockázatok Jogszabályi háttér Ki indíthat pert és ki perelhető? A versenyjogi

Részletesebben

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme 6. melléklet Az Önkormányzati jogok bírósági védelme I. A helyi önkormányzatiság A rendszerváltás alapvető értékei közül az egyik legjelentősebb a helyi önkormányzatok kialakítása, amely a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése

Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés

Részletesebben

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére Amely létrejött egyrészről ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére Név Székhely Képviseli Adószám Cégjegyzékszám Bankszámlaszám Szolgáltató nevében eljáró

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália

Részletesebben

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám 2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett

Részletesebben