Készült a Függtelen Ökológiai Központban 2006.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készült a Függtelen Ökológiai Központban 2006."

Átírás

1 Autonóm kisrégió az Európai Unióban Esettanulmány az Alpokalja kistérség vizsgálatával Készült a Függtelen Ökológiai Központban A kötet megvalósulását támogatta az Európai Unió, a Magyar Köztársaság és Répceszemere Önkormányzata

2 Készült az Európai Unió PHARE ACCESS 2003 / / programja, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium valamint a Répceszemerei Önkormányzat támogatásával Szerkesztők Ertsey Attila, Medgyasszay Péter Szerzők Dr. Árpási Miklós, Dr. Barótfi István, Ertsey Attila, Gampel Tamás, Dr. Illyés Zsuzsanna, Dr. Kontra Jenő, Licskó Béla, Medgyasszay Péter, Orosz Miklós, Pálfy Miklós, Polgár Antal, Varga Géza, Varga Pál Tördelés Ertsey Attila Készült a Független Ökológiai Központ Alapítványban, Budapest Tel: ; Fax: ; E.mail: Független Ökológiai Központ Alapítvány

3

4 Tartalomjegyzék Bevezető 1 1. Az autonóm kistérség autonóm település gondolata Jövőkép megfogalmazása Tájhasználat A fenntartható tájhasználat és mezőgazdaság Az alternatív energiagazdálkodás tájvédelmi kérdései Perspektívák Vízellátás szennyvízkezelés Szennyvízelvezetés és tisztítás Energiaellátás A megvalósítás programjának meghatározása Az Eu környezetpolitikájának áttekintése Regionális projekt-menedzselő rendszer felállítása 413 Kitekintés és végszó 415 Irodalomjegyzék 420

5

6

7 Bevezető Előzmények Jelen tanulmány első közvetlen előzménye a Független Ökológiai Központban 1999-ben megjelent "Autonóm Kisrégió Esettanulmány" és "Autonóm Kisrégió Országos Ajánlás" kötetek. Az Esettanulmányban egy 2000 lélekszámos, 5 faluból álló térség, a Dörögdi Medence adottságait vizsgáltuk az EU csatlakozás előtt. A számos hazai és nemzetközi szakértő részvételével készült kötet elsősorban a közmű-, és energiaellátás autonóm lehetőségeit vizsgálta. A helyi munka tapasztalatait, általános következtetéseit Országos Ajánlás kötetben összegeztük. A Független Ökológiai Központ a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottságával közösen két eseményt rendezett az "Autonóm Kistérség" koncepció országos megismertetésére. A Nemzeti Fejlesztési Terv készítőinek 2002 szeptemberében megrendezett Szakmai Nap után januárjában Országos Konferencia került megrendezésre. A Független Ökológiai Központ az Országos Konferencián hirdetett meg egy országos pályázatot, kistérségi műhelymunka napok megszervezésére. A Műhelymunka Napok során az 1999-es tanulmányokat készítő szakértők vidéki kistérségek adottságait térképezték fel, majd beszélték át helyi lakosok, vállalkozók, önkormányzati szervek közös fórumán, hogy a terület lehetőségeit közösen határozzák meg. A pályázat négy nyertese között volt az Alpokalja kistérség, ahol 2003 nyarán került megrendezésre a kétnapos Műhelymunka. A Független Ökológiai Központ törekvései mellett számos hatás érte még az Alpokalja kistérséget (pl. ausztriai példák közelsége, Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség nyitottsága, BFH Kft segítségével megvalósuló hazai mintapéldák). A települési és kistérségi autonómia lehetősége legerősebben Répceszemerén, Radics László polgármester úr helyi fejlesztési politikájában jelent meg. A falu fejlesztési koncepciójának elkészítése során számos helyi autonómia irányába mutató elképzelést fogalmaztak meg. Répceszemere fejlesztési elképzeléseinek pontosítására pályázati forráshoz jutott a Phare CBC keretéből, és ezzel párhuzamosan indult meg az 1999-ben készített Esettanulmány, és Országos Ajánlás tanulmánykötetek frissítése, mely munka mintaterülete az Alpokalja kistérségi társulás. Mit jelent az autonómia? Az autonómia olyan önállóság, mely miközben egy nagyobb egész aktív részese - az ésszerű lehetőségek szerinti legnagyobb mértékben a saját forrásokra támaszkodik. Egy közösség számára az autonómia nem járhat elzárkózással, az önző önellátás pedig nemcsak méltánytalan, de lehetetlen is BEVEZETŐ 1

8 volna. A saját forrásaira támaszkodó közösség tehát a szűkebb és tágabb környezetéhez elevenen kapcsolódik, másoktól minél kevésbé függ, a lehető legnagyobb mértékben saját lábon áll és a külvilággal szemben - egyoldalú függés, vagy kényszerek nélkül - egyenrangú partner. Az autonómia nem tagadja a munkamegosztást, tagadja viszont a gazdasági, politikai vagy kulturális függést, kiszolgáltatottságot, nyílt vagy burkolt elnyomást. Az autonómia kifejezést ezen írás keretei közt nem a ma szokványos köznapi politikai értelemben, inkább a működés értelmében használjuk. Miért van autonómiára szükség? A rendszerváltozás óta bekövetkezett átalakulás az országot nyitottá és a kellő megerősödés lehetősége híján kiszolgáltatottá tette. Magyarország gazdasági autonómiáját elveszítette. Erőteljes koncentráció valósul meg a fejlesztésekben, az erőforrások elosztásában, a tőkepiacon. Az új helyzet bizonyos szereplők részére kedvező, mások számára veszélyekkel jár. A vidéki kistelepülések nagy részére egyre kevésbé burkoltan kimondatott: versenyképtelenek és ezért pusztulásra ítéltettek. Az autonómia visszaszerzésére esélyt mégsem a nagyvállalatok és a nagytőke, vagy a központosított infrastruktúra nyújt, hanem a kis- és középvállalkozások, a vidék, a decentralizált, stabil és több lábon álló helyi közösségek. A vagyontalan és csak a központi újraelosztás köldökzsinórján függő települések és önkormányzataik új stratégiát kell felépítsenek, ha életben kívánnak maradni. Ehhez saját képességeik, potenciáljuk feltárására van szükség, a hely eltartóképességének, saját erőforrásainak, stabilitásuknak erősítésére, függőségük csökkentésére. Egy régió ill. kistérség megerősödését, stabil és tartós fejlődését elsősorban a régió potenciáljai, a környezet és cselekvő szereplőinek értékei és lehetőségei, tehetsége és képességei alapozhatják meg. Ehhez a régióra irányuló emberi erőforrások és tevékenységek szorosabb kapcsolódására van szükség, vagyis egy új helyi, regionális azonosságtudat (identitás) felépítésére. Ez egyaránt vonatkozik a tájra, a természeti-tárgyi környezetre, a gazdaságra és az emberekre, tehát egy kibővített identitásról van szó, amelyben egyaránt kap helyt a gazdaság, a természeti környezet és a szociális tartalom. A régiók jelentősége és az Európai Közösség Az Európai Unió fejlődése során a minden tekintetben önálló nemzetállamok jelentősége elsősorban gazdasági értelemben csökken és előtérbe kerül a régiók szerepe, melyek a természetes kulturális gazdasági adottságok és lehetőségek szerint alakulnak. Az EU tehát többek megfogalmazása szerint - a régiók Európája lesz. Ezért is fontos, hogy egy kisebb vagy nagyobb régió megfogalmazza-e és miként saját identitását. A regionális azonosságtudat kiforrásának folyamatában a politikai lehatároltság helyére a közösség, az erőforrás-gazdálkodás viszonylagos autonómiája lép. A fenntarthatóság kérdése sem politikai határokkal, hanem a határokon átívelő táj ökológiai egyensúlyával függ össze. 2 BEVEZETŐ

9 Kinek szól ez az írás? Nem csupán szakembereknek szól, hanem elsősorban kistelepülések önkormányzati vezetőinek, testületeinek és polgárainak, illetve nagyobb településeken belüli kerületek, lakótelepek, városnegyedek, tömbök képviselőinek, akik egészben (a település egészében, a település és környezete ökológiai egységében) gondolkodnak és új fejlesztések kezdeményezői, vagy előbb-utóbb döntési helyzetbe kerülhetnek. Mi a célja ennek az írásnak? E vezérfonal korábbi esettanulmányok és számottevő hazai tapasztalatok alapján felvázolja a települési vagy regionális autonómia főbb területeit, eddig ki nem használt lehetőségeit. Néhány témakört (energiaellátás, vízgazdálkodás, tájfejlődés, ökológia, mezőgazdaság) kiemelten tárgyal, ismerteti az e területeken eddig kevéssé ismert alternatívákat a megújuló természeti erőforrások alkalmazására, fölvázolja a konkrét megoldások modelljét, s a megvalósításhoz vezető lépéseket. Segítséget ad ahhoz, hogy merre nézzen körül, mit vizsgáljon meg az, aki települése, környezete adottságait, képességeit át akarja tekinteni. A döntéshozó áttekintheti a lehetséges alternatívákat, továbbá azt, hogy a választott infrastruktúra és a vízió megvalósítása mennyibe kerül, milyen forrásokból létesíthető, hogyan működik, a beruházásnál milyen tulajdonformák választhatók. Nem megvalósíthatósági tanulmányról van szó - hiszen ajánlásunk nem konkrét helyszínről szól - hanem az előzetes döntéshez hozzásegítő vezérfonalról. A konkrét javaslatokat tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány csak követheti ezt a szakaszt, s erre következhet maga a megvalósítás. Miért emeljük ki az energiaellátás vízgazdálkodás tájfejlődés ökológia mezőgazdaság témaköreit az autonómia tágabb területéből? A közösség döntései során ma már kénytelen a környezeti hatásokra is figyelni. A nagyobb egységtől a kisebb felé közelítve: a település teljes közigazgatási területe, egy városnegyed a maga épületeivel, növényzetével de akár egy lakóház és közvetlen környezete is tekinthető olyan önálló ökológiai egységnek, mely törekedhet az egységen belüli dinamikus egyensúlyra. Ennek az egyensúlynak a legfontosabb összetevői a termelés és energiafogyasztás, a vízfogyasztás és tisztítás, valamint ezek környezeti hatásai. Az egyensúlyt alkotó elemek környezetbarát alternatívái - a megújuló energiaforrások (biomassza, energiaerdő, stb.) valamint a természetközeli víztisztítás és vízvisszaforgatás, az esővíz hasznosítás - szorosan összefüggnek a mezőgazdasági műveléssel, földhasználattal és tájalakítással. Az alternatív közműfejlesztés tehát csak a teljes környezeti összefüggés részeként végezhető. BEVEZETŐ 3

10 Mit jelent a fenntartható település (városnegyed, tömb, épület) minősége? A fenntarthatóság feltételének a település / kisrégió csak akkor felelhet meg, ha környezetét nem terheli meg annyira, hogy az ökológiai egyensúly felboruljon. Az egyensúly megfogalmazásának egyik módja az input output egyensúlya és ezek mértékének minimalizálása. (bővebben lásd a jövőkép fejezetben) Autonómia és energia A települések és az egyéni háztartások legnagyobb függőségét az energiafogyasztás okozza. A szociális problémák között az egyik legnagyobb megterhelést jelenti az önkormányzatok számára a közműtartozások kiegyenlítése, a segélyek kigazdálkodása, s ezen belül is az energiadíjak a legjelentősebb tételek. A vízellátás és szennyvízkezelés hiánya egyelőre szociális problémákat nem, csak környezetieket vet föl. Az autonómia, a részleges önfenntartás megvalósításában tehát az energia az elsőszámú kérdés, így a bevezetésben róla előbb szólunk. Ehhez kapcsolódnak később a tágabb környezet, ezen belül is a víz kérdései. Az energiakérdés, mint országos probléma Ma Magyarország egyik legnagyobb problémája a lakosság, az önkormányzatok és a nemzetgazdaság egésze számára az energiaellátás. Az ország energiaszükséglete cca. 75 % - ban importból fedezhető, ez a külkereskedelmi mérleghiány 50 %-áért felelős. További probléma, hogy az ellátás biztonsága is veszélyeztetett, amire a 2006-os orosz-ukrán gázvita rávilágított, de a kőolaj- és gázárak napi változása is erre hívja fel figyelmünket. Ma az energiaszámlákat egyre nehezebben fizető lakosság, az önkormányzatok, de a helyi ipar és mezőgazdaság is főleg központi, gyakran monopolhelyzetű ellátórendszerektől függ. A magánosítás utáni helyzetben mindez a korábbi központi újraelosztás rendszeréhez képest élesebben mutatkozik meg. Az energiakiadások profitja a szolgáltatóknál illetve az erőmű-tulajdonosoknál jelentkezik, adótartalmuk pedig költségvetési bevételként jelenik meg. Az energiára kifizetett pénzek a településekről kifelé áramlanak, nagy részük külföldre. Miközben az energiafüggőség az árakkal együtt nő, az energiatermelés folyamatos környezetrombolást okoz. A vezérfonalban ismertetett módszerekkel be kívánjuk bizonyítani, hogy van más alternatíva, s ez a helyi kezdeményezésen alapszik. 4 BEVEZETŐ

11 Van-e realitása a megújuló energiaforrásoknak? A megújuló energiaforrások használata nem utópia. A példát erre elsősorban a hozzánk hasonló klimatikus adottságokkal rendelkező közép-európai országok (Ausztria, Németország) adják, ahol robbanásszerűen terjednek a napenergiával üzemelő egyedi és kommunális fűtő- ill. melegvíz-ellátó rendszerek 1, a szélerőművek, a biogázüzemek, a bioüzemanyag-feldolgozók, versenytársaivá válván a szénnek, kőolajnak és a nukleáris energiának. Óriási kihasználatlan potenciálllal rendelkezik Magyarország a geotermális energia terén. Globális veszélyek helyi cselekvés A Földgolyó az ú.n. üvegházgázok - főként a CO 2 (szén-dioxid) - kibocsátása miatt klímakatasztrófa elé néz. Az óceánok a kibocsátott CO 2 nagy részét elnyelik, azonban a telítettség elérése után ez a fékező hatás nem érvényesül többé, a légköri üvegházgázok növekedése megugrik. Ez a telítettségi küszöb egyes szakértők szerint éves távlatban bekövetkezik. A rohamosan csökkenő erdők sem tudják fékezni a folyamatot. A katasztrófa elkerülésére vonatkozó lépések tehát ma már nem csupán választható alternatívák, hanem a túlélés kizárólagos és sürgető eszközei. A klímaváltozás várható hazai hatásait 2003 óta "A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok (VAHAVA) program keretében elemezték tudósok, döntéshozók, társadalmi szervezetek [1]. A program során elkészített vezetői összefoglaló klímaváltozás legfontosabb jelenségeiként a következőket nevesíti: A hőmérsékletváltozás Magyarországon jól követi a globális módosulásokat, sőt annál valamivel nagyobb melegedési értéket jelez. Az elmúlt 30 évben a melegedés felgyorsult hazánkban. A minimum és maximum hőmérsékletek növekedtek. Az éves csapadékmennyiség a 20. században jelentősen csökkent. A csapadék intenzívebben érkezik. A meteorológusok megállapították, hogy a csapadék a korábbi egyenletes eloszlással szemben ma nagy szünetekkel, óriási adagokban érkezik. A felmelegedés dinamikus légköri folyamatokat gerjeszt, melyek gyakori év végére Ausztriában háztartás használta az összességében más 2,8 millió m 2 napkollektort használati melegvíz termelésre és fűtésre. BEVEZETŐ 5

12 katasztrófákban öltenek testet. A nem ökologikus erdőművelés, a klímaváltozás okozta hirtelen felmelegedés kiváltotta gyors olvadás állandósítja a Kárpátmedencében az árvizek és aszályok ingalengését. Ez sürgős és komplex gondolkodást és cselekvést követel, mert a klímaváltozást befolyásoló emberi beavatkozások hatásai éves késéssel jelentkeznek A cselekvést pedig nem lehet kormányprogramoktól várni, hanem helyben lehet és kell elkezdeni, a felelősség mindenkié. A megújuló források használatának értelme A megújuló források jellegzetessége, hogy a keletkezés helyén, vagy attól nem nagy távolságra érdemes használni azokat. E források ugyanis kis energiasűrűséggel bírnak, mely többé-kevésbé egyenletesen oszlik meg egy adott területen. A megújuló energia azonban demokratikus, mindenütt rendelkezésre áll, méghozzá helyben. Érdemesebb tehát helyben fölhasználni, mint elszállítani. Emellett az ásványi eredetű fosszilis energiahordozók végesek és alkalmazásuk fűtési célokra ésszerűtlen: fontos ipari nyersanyagokkal állítunk elő hő- és villamos-energiát, míg ez más forrásból is gazdaságosan megoldható, környezetkárosítás nélkül. A megvalósult megújuló energialétesítmények tulajdonformái szinte kizárólag egyéni vagy közösségi (önkormányzati v. szövetkezeti) formák kellene legyenek, a külföldi tőke és a multinacionális óriáscégek számára e terület már terjeszkedési célpont, azonban ebben még döntő szerepe van a helyben élőknek. E technológiák természetük szerint - lévén kicsik és szétszórtak -. a helyi gazdaságot és az önigazgatást erősítik. Figyelmeztetőek az ellenérdekelt felek által elért eredmények: a szélenergiahasznosításban szemben Ausztriával nálunk a döntően külföldi tulajdonú, befektetői tőke dominál, a hazai ill. helyi tulajdon elenyésző; a hazai bankok nehezebben hiteleznek a megújulókat hasznosítani akaró gazdáknak ill. önkormányzatoknak; az áramszolgáltatók visszaélnek monopolhelyzetükkel az áram kötelező átvétele során; az állami átvételi garancia meghosszabbítása késik, így a hasznosítás üteme lassul, a vállalkozói érdeklődés csökken. Erőteljes törekvés jelentkezik a megújuló források monopolizálására biomassza nagyüzemi gazdálkodással való termelése -, a helyi tulajdonszerzés megakadályozására. Ennek kezdődő, riasztó példája a szélenergia privatizálása. Kisszámú kivétel bizonyítja azonban, hogy van helye a hazai vállalkozói és önkormányzati tulajdonnak és részvételnek. Itt az ideje ezen alternatívák megismerésének, melyek kiutat mutathatnak a függőségből, a saját potenciálok feltárásán keresztül. A klímaváltozási keretegyezmény és Magyarország Magyarország a kyotói világkonferencián a közötti időszakra 6 %- os csökkentést vállalt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásai tekintetében, 6 BEVEZETŐ

13 az es bázisidőszakhoz képest 2. A CO 2 kibocsátás azonban a gazdasági visszaesés és a megindult szerkezetváltás következtében több mint egyharmadával csökkent Míg 1987-ben a CO 2 kibocsátás 83 millió tonnát, a CO 2eq kibocsátás 122 millió tonnát tett ki, 1995-ben mindössze 60, illetve 83 millió tonnát. Ez azt jelenti, hogy a bázisértékként meghatározott 122 millió tonna kibocsátást kell csökkenteni 6 %-kal, elérve a 114 millió tonna értéket. [2] Magyarország kyotói vállalásait vélhetőleg tehát teljesíti. Az előrejelzések szerint azonban az ország CO 2eq -kibocsátása 2015-ben millió tonna lesz (ez 0-5 %-os emelkedést jelent a jelenlegi (2006) szinthez képest. Az akkori fogyasztásunk valószínűleg magasabb lesz, mint a világátlag kétszerese. [3] Milyen mértékű CO2-redukció érhető el megújuló energiaforrásokkal? Ma Magyarországon az összenergia-felhasználáson belül a megújuló energiák részaránya a kétségbeejtően alacsony 2,6 % körül van, ez is jórészt a meglévő vízierőműveknek és a hagyományos fatüzelésnek köszönhető illetve az utóbbi években fatüzelésre átállított szenes erőművek termelésének köszönhető. A 2006-ban társadalmi vita alatt álló magyar energiapolitika szerint 2010-re 71/1150 PJ azaz 6 %-os; 2025-re 108/1250 azaz 8,6 %-os megújuló energiaforrás használatot prognosztizál. [4, 5] A hivatalos számítások alapján az állapítható meg, hogy energiatakarékossági intézkedésekkel és a megújuló energiafajták alkalmazásával a vállalt CO 2 - csökkentés 50 %-a realizálható. 3 Meggyőződésünk, hogy ennél jóval nagyobb eredmény érhető el, ehhez azonban átfogó nemzeti energiastratégia és közösségi részvétel szükséges. 2 Ausztria és Dánia 25 %-ot vállalt. 3 a Bohoczki F. által számított növekedés nem számol több, tervezés alatt álló kis vízierőmű teljesítményével, valamint a modern fafűtés növekedési arányával, mely fosszilis tüzelőanyagokat válthat ki, mindezek nagyobb csökkentést is eredményezhetnek. Ezzel szemben külön összehasonlítást érdemelne a csak tervezett megújuló energiahasználattal ellentétben a tényleges fosszilis energiahasználat növekedése, pl.: a tervezett bükkábrányi 1000 MW-os barnaszénerőmű, gázprogram, forgalomnövekedés, ipari fejlesztés, égetőművek, stb. BEVEZETŐ 7

14 Megújuló energia Nap hasznosítási formája melegvíz készítés fűtés szárítás, aszalás áramtermelés hasznosítási helye lakosság mezőgazdaság egyéb hőtermelés Geotermikus fűtés melegvíz készítés villamosenergia-termelés mezőgazdaság egyéb hőtermelés lakosság gyógyturizmus Száraz biomassza melegvíz készítés gőztermelés fűtés szárítás lakosság mezőgazdaság egyéb hőtermelés ipar Folyékony és gáznemű biomassza motorhajtás termikus hasznosítás villamosenergia-termelés közlekedés mezőgazdaság ipar szolgáltatás táblázat Az alternatív energiaforrások használatával az alábbi területeken jelentkezhet CO 2 kibocsátás-csökkenés [Bohoczky Ferenc nyomán] 8 BEVEZETŐ

15 Energiafajta Jelenlegi felhasználás Tervezhető növekedés Geotermikus 3,20 PJ 0,80 PJ Nap 0,04 PJ 3,00 PJ Hulladék biomassza 3,60 PJ 2,50 PJ Tűzifa 28,00 PJ 0,00 PJ Energiaerdő 0,00 PJ 10,00 PJ Alkohol, metilészter olaj- Lakossági energia takarékosság növekedés 0,00 PJ 6,50 PJ 0,00 PJ 10,00 PJ Összesen : 32,80 PJ táblázat A lakossági közvetlen energia-takarékosságból és a megújuló energiaforrások használatából eredő energia-megtakarítás mértékét a következő táblázat mutatja [Bohoczky Ferenc nyomán] Ez az energiamennyiség mintegy kétmillió tonna CO 2 kibocsátás csökkenést jelent. Magyarország vállalt kötelezettségének megvalósítása, központi intézkedéseket és helyi kezdeményezéseket egyaránt igényel, mégpedig sürgősen. Az energiakérdés nem csupán szakértői belügy Az energiaellátás a teljes infrastruktúra része. Nem vizsgálható önmagában, és nem vizsgálható csak gazdasági szempontból. Egy teljes környezeti összefüggés részei az energiatermelés, a vízzel és a szennyvízzel való bánásmód, a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdaság, a táj egészének fejlődése, a helyi ipar és kereskedelem, valamint a közigazgatás, a szociális élet, mindez egymásra is hat és a rendszer minden egyes eleméhez az ott élő embereknek van a legtöbb köze. A magyar falu perspektívái A magyar kistelepüléseket kedvező és kedvezőtlen hatások érik, melyek során talpon maradásuk a tét. A mezőgazdaság, mint fő megélhetési forma ma BEVEZETŐ 9

16 látszólag a legnagyobb kockázati forrás. A tájjal való összeszövődöttség a kiszolgáltatottság illúzióját keltheti, azonban a viszonyok megváltoztatásával ez lehet a stabilitás záloga. Meg tud-e maradni a falu a világpiaci versenyben, megtalálja-e helyét a nemzetközi munkamegosztásban? Meg tudja-e őrizni földtulajdonát és kiaknázni értékeit? Ellen tud-e állni a megszüntetésére irányuló erőfeszítéseknek és alapja tud-e lenni az ország újonnan felépítendő autonómiájának? Az EU tagság miatti termőterület-csökkentés okoz-e munkanélküliséget? Be tudjuk-e hozni hátrányunkat a nyugati országokkal szemben, vagy a szakadék mélyül tovább? Képesek vagyunk-e egyenrangú félként együttműködni külföldi partnerekkel (pl. Burgenlanddal)? Reális kérdések. Megválaszolásukhoz, melyet csak településenként, konkrétan lehet megkísérelni, e tanulmány adalékokat kíván adni. 10 BEVEZETŐ

17 1 Az autonóm kistérség autonóm település gondolata 1.1 Fenntarthatóság és autonómia Mindennapjaink egy látszólag már megszokottá váló, konstans válsághelyzetben telnek. A válság globális méretű, a teendők már nem a jövőben megteendő, sürgős lépések, melyeket majd valaki az állam, a környezetvédelmi hatóságok, a civilek, a szociális intézmények, etc. - megtesz helyettünk, hanem rég elmulasztott tettek pótlására tett kísérlet. E tettek tovább nem halaszthatóak, megtenni sosem késő őket, azonban elsőként az okokat kell feltárni, majd a gyógyításhoz világos fogalmakkal kell rendelkeznünk egy egészséges földi életről, egy emberhez és természethez méltó jövőről. Az emberiség először szabadságot kapott, mellyel korlátlanul és felelőtlenül élt. Most a felelősség ideje jött el. Erre utalnak a sorozatos környezeti és szociális katasztrófák, melyek során újra kell fogalmaznunk mindent. Az emberiség egészének jelenlegi életmódja nem fenntartható figyelmeztetnek rá az események. Mi a fenntarthatóság? Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban tartotta Környezet és Fejlődés Konferenciáját. Itt született az Agenda 21 - Feladatok a XXI. századra c. dokumentum, amely ajánlásokat tartalmaz a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében. A fenntartható fejlődés gondolatával találkozunk az ENSZ öt évvel azelőtti (1987), a Környezet és Fejlődés Világbizottságának jelentésében (Brundtland-jelentés) amely Közös jövőnk címmel vált közismerté. Megfogalmazása szerint a harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. 4 Először tehát a harmonikus fejlődés ideáját kapcsolták össze nem egészen világos módon a fejlődés fogalmával, amit azután a döntéshozók behelyettesítettek a növekedéssel. Harmóniáról ma már egyáltalán nincs szó. A modern gazdaságok ideológusai által sulykolt növekedéskényszerről azonban kiderült, hogy a jövő felélését eredményezi, tehát a növekedés nem lehet azonos a fejlődéssel. A fenntartható fejlődés fogalma tehát a gazdasági érdekcsoportok által a saját szociális és természeti környezetet pusztító tevékenységük álcázását szolgáló ideológiai fügefalevélnek bizonyult, s emiatt fénye megkopott. Helyét a környezet fenntarthatósága vette át. Ebben az értelemben használjuk mi is. Térjünk vissza mégis a kezdetekhez. Mit is jelent a harmónia? Van-e fogalmunk róla? Létezik-e fenntarthatóság harmónia nélkül? A harmónia az égi rend és a teremtett világ összhangját jelenti, melyet kezdetben a Teremtő biztosított, ma azonban a harmónia léte vagy nemléte a mi kezünkben van. Ha a fenntarthatóság nem illeszkedik egy magasabb, kozmikus 4 Közös jövőnk Mezőgazdasági Kiadó, Bp AZ AUTONÓM KISTÉRSÉG AUTONÓM TELEPÜLÉS GONDOLATA 11

18 rendbe, akkor a gyógyulásra nincs esély, akkor csak egy keskeny-nyomtávú, spenót-ökológiáról beszélhetünk (J. Beuys), mely csak újabb problémákat szül, ha időben későbbre is tolja azokat. A fenntarthatóság viszonyítási alapja a makro- és mikrokozmosz harmóniája. Az emberiség mai tudatállapotában eljutott a felnőttkorba. A gondoskodás helyett a szabadságot és a hozzá tartozó felelősséget igényli. A modern embert már nem a közösség hordozza, hanem az ő szabad elhatározása az, amely a közösséget hordozni képes, ennek hiányában a közösség széthull. Ma a szabad individualitás ideje jött el, az autonóm ember korszaka. Az autonóm ember belső igénye azonban a külső világban régi, önmagukat túlélt formákkal találkozik. Hogy autonómiaigényét kiélhesse, újra kell alakítsa az őt körülvevő környezetet, hogy a gondoskodás abban őrzött, idejétmúlt formáit az autonómia intézményeivé alakítsa. A hagyomány sokáig őrizte az ember, a Föld és a Kozmosz harmóniájának emlékét. A hagyomány forrása kiapadt, a modern ember az anyagi világ tökéletesítésének igyekezete közben elszakadt a szellemtől, s ez a harmónia felborulásához vezetett. Ennek külső következménye az ökológiai katasztrófa, a rombolás mérhető léptékére figyelmeztetnek a világállapotról szóló jelentések, az ökológiai lábnyom. A kölsődleges reformok, változtatások azonban tüneti kezelések maradnak, ha az alapkérdés megválaszolatlan marad: mi a harmónia, hogyan álíthatjuk helyre? Az ember ma újra a kozmikus összefüggések felé fordul, a környezettel új viszonyt épít, s ennek fő motívuma egy új szociális érzék, mely az egészség megőrzésén túl a környezet gyógyítását is feladatául tűzi ki. 1.2 Az autonómiáról általánosságban Az autonómia önállóságot, felnőttséget jelent, megszabadulást a külső gyámkodástól. A régi falu teljesen önellátó volt, feleslegéből kereskedett. Az autonómia ma ennél többet jelent. Az autonómia önrendelkezés, nem elzárkózás. Ha egy településnek megvan a lehetősége a saját lábon állásra legyen az bármely területen: árutermelés, energiaellátás, kereskedelem, közigazgatás, kulturális, és társadalmi szociális élet -, akkor érdemes azt megvalósítani, feltéve, hogy ez nem jelent elzárkózást a közvetlen, vagy tágabb környezettől, piactól. Az autonóm település tehát működhet maximálisan decentralizált módon, miközben a világpiacra termel és részt vesz annak működésében. Az autonómiának azonban mindenütt vannak természetes korlátai. Bármely területen tehát csak ésszerű, a lehetőségek szerinti autonómiáról beszélhetünk. Ezt a társadalmi életben önigazgatásnak, a gazdaságban részleges önfenntartásnak nevezhetjük. 12 AZ AUTONÓM KISTÉRSÉG AUTONÓM TELEPÜLÉS GONDOLATA

19 1.2.1 Autonóm település autonóm kisrégió Az autonómia megvalósítható egy épületben, egy lakótömbben vagy intézményben, városnegyedben, településen, de ennél nagyobb regionális - léptékben is. Az autonóm kisrégió koncepciója olyan, több település alkotta társulást, mely táji, ökológiai és ezzel összefüggő szociális tényezők következtében, egészséges módon kialakult adottságai révén önmagában egyensúlyt megvalósító ökológiai egységet alkothat. A táji-ökológiai egység felismerése és megnevezése alapozza meg a régióhoz kapcsolódó identitást, mely egyszerre gazdasági, ökológiai és szociális tartalmú Regionális identitás fenntartható fejlődés A régiók illetve térségek szerepének megerősödése feltétele a globális gazdaságba való bekapcsolódásnak. A régiók térségek határait azonban nem absztrakt gazdasági közigazgatási szempontok szerint kell lehatárolni, hanem a táji-ökológiai adottságok alapján. Ennek egyik lehetséges kerete a vízgyűjtő szerinti lehatárolás, vízgyűjtő-alapú tervezés (EU Vízügyi Keretirányelv 2000). A fejlődés alapjait a saját potenciálok feltárása, korlátait a régió ökológiai egyensúlya jelöli ki. A saját potenciálok feltárása együtt kell járjon a regionális identitás megragadásával és megfogalmazásával. A fejlesztés alapja a változás növekedés nélkül elve alapján végzett integrált regionális fejlesztés lehet. Mi következik a regionális azonosságtudat megerősödéséből? A helyi gazdaság hozzáigazítása a régió adottságaihoz: a helyi nyersanyagok és erőforrások igénybevétele, kiaknázásuk mértékének meghatározása a termék és melléktermék (hulladék, károsanyag, stb. is) kibocsátás mértékének felmérése, optimalizálása erős helyi termelő és értékesítő hálózatok és kooperatív kapcsolatok kiépítése, melyek kifele nyitott és új piacokat kereső gazdaságot alapoznak meg Mit jelent az autonómia az élet különböző területein? Autonómia a közigazgatásban Saját önkormányzat, önigazgatás. Alulról fölfelé épülő képviseleti rendszer, településszövetségek. Minden döntés az érintettek képviseleti szintjén, az EU szubszidiaritás elve szerint. AZ AUTONÓM KISTÉRSÉG AUTONÓM TELEPÜLÉS GONDOLATA 13

20 Autonómia a kultúrában Saját, szabad és önigazgató iskola, kulturális élet, egyesületek, civil szervezetek. Hogy a fenntartás minél kevésbé a központi költségvetés terhére történjen, hanem minél inkább cégek és magánszemélyek által adott támogatásból, ehhez adóreform kell, mely az ajándékpénz működését lehetővé teszi Autonómia a helyi gazdaságban Erős helyi gazdaság, kis- és középvállakozások nagy száma, melyek támogatásaikkal, helyi adóikkal a helyi szociális ellátást és kulturális szükségleteket, valamint közigazgatást működtetni képesek, csökkentve, sőt apránként felszámolva a kényszerű állami beavatkozást. Az önkormányzatok gazdasági autonómiája akkor nőhet, ha a központi költségvetés a központosított adóbevételek nagyobb hányadát hagyja helyben. Ez a gyakorlatban az SZJA nagyobb hányadának helyi hasznosítását jelenti. Az autonómia másik fontos forrása a saját tulajdonból származó bevételek, ezek közt kiemelten fontos a közbirtokosságok léte. Ahol ezeket szorult gazdasági helyzetük következtében az önkormányzatok korábban eladták, ott vissza kell vásárolni. A közbirtokosságok hatékony és nonprofit működése a közös költségek fedezésének, a közös intézmények létének alapja. Fontos továbbá, hogy az újonnan létrejövő, pl. energetikai célú vállalkozásokban az önkormányzat illetve a közösség tulajdonrésszel vegyen részt (pl. szélerőmű, biomassza fűtőmű, stb.), akár apportként (földterület). A tulajdonforma lehet tőkerész, illetve szövetkezeti tulajdoni hányad. Az így szerzett jövedelem nem áramlik külső tulajdonosokhoz, hanem helyben marad. Törekedni kell a pénzügyi befektetői részvétel elkerülésére, a helyi tulajdon dominanciájára Autonómia a helyi kereskedelemben Helyi piac illetve üzletek, ahol megjelennek a helyi termékek is, azonban ezek saját, vagy közvetítő kereskedelem révén eljutnak a távoli piacokra is. Mit jelent ez? A települést nem kizárólag egy vagy több szupermarket látja el, messziről, nyomott árakon érkező árukkal, hanem a helyben termelt javak megélhetést adnak a termelőnek és a kiskereskedőnek is. A helyi feldolgozóktól (pék, mészárszék, zöldséges, stb.,) származó áruk alkotják a kínálat többségét, nem kizárólag nagykereskedelemből, nagybani piacról származó termékek Autonómia a mezőgazdaságban Erős, a termelők részvételével működő kereskedő szervezetek, saját terménytároló kapacitással. Központi irányítástól független, önigazgató, a piac változásaira érzékenyen reagáló kis-, közép- és nagyvállalkozások. Helyi feldolgozóipar. A földterület túlnyomórészt helyi tulajdonban. A mezőgazdaság és a kereskedelem autonómiáját alapozza meg az élelmiszer- 14 AZ AUTONÓM KISTÉRSÉG AUTONÓM TELEPÜLÉS GONDOLATA

AUTONÓM KISRÉGIÓ ORSZÁGOS AJÁNLÁS 1999

AUTONÓM KISRÉGIÓ ORSZÁGOS AJÁNLÁS 1999 AUTONÓM KISRÉGIÓ ORSZÁGOS AJÁNLÁS 1999 A kötet létrehozói ezúton fejezik ki köszönetüket Láng István akadémikusnak a program támogatásáért, Kerekes Sándor tanszékvezetonek, a Tisztább Termelés Magyarországi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Passzívházak, autonóm települések. Ertsey Attila

Passzívházak, autonóm települések. Ertsey Attila Passzívházak, autonóm települések Ertsey Attila TOSICS IVÁN - VÁROSKUTATÁS KFT. Fenntartható védekezés a klímaváltozás ellen CO 2 emisszió kiváltása: energiatakarékosság átállás megújuló energiaforrásokra,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Elzmények, partnerség, támogatók

Elzmények, partnerség, támogatók Világváros vagy világfalu? avagy fenntartható építés és területfejlesztés Budapesten és az agglomerációban Medgyasszay Péter építészmérnök, MBA, Független Ökológiai Központ Elzmények, partnerség, támogatók

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Medgyasszay Péter: Célok és lehetőségek a fenntartható házak létesítésére

Medgyasszay Péter: Célok és lehetőségek a fenntartható házak létesítésére Medgyasszay Péter: Célok és lehetőségek a fenntartható házak létesítésére Reménykeltő, hogy manapság a szakma és a közélet egyre többet foglalkozik az épületek energetikai korszerűsítésével, sőt tágabban

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben