Kovács József. Visitatio canonica a gyulai plébánián

Átírás

1 Kovács József Visitatio canonica a gyulai plébánián

2 Édesapám emlékének

3 Kovács József Visitatio canonica a gyulai plébánián ( ) Szeged, 2011

4 Szeged-Csanádi Egyházmegyei Könyvtár I. Gerhardus Kiadó 2011 Kovács József 2011 ISBN ISSN Kiadja a Gerhardus Kiadó, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Kiadója 6720 Szeged, Dóm tér 6. Felelős kiadó: Dr. Kozma Gábor rektor Szerkesztő: dr. Varga Tibor Róbert A borítót Kiss Bea tervezte Műszaki szerkesztő: Varga Péter Kálmán Nyomtatta és kötötte az FV Team Nyomda Felelős vezető Sipos Ferenc

5 Tartalomjegyzék Ajánlás... 8 Bevezetés Visitatio canonica az egyházban Újszövetségi előzmények A kezdeti szerveződések Az első ezredforduló gyakorlata Decretum Gratiani Decretales A trienti zsinat határozatai a visitatio canonicaról A trienti zsinattól a kodifikációig A Codex Iuris Canonici (1917) a visitatioról A II. vatikáni zsinat útmutatása A hatályos Codex Iuris Canonici három kánonja ( ) A visitatio canonica gyakorlata Magyarországon A hazai előzmények Középkori egyházlátogatások A török hódoltság idejének egyházlátogatásai Az újratelepített plébániák első püspöki látogatása A 19. századi plébánia látogatások A gyulai plébánia középkori története a források tükrében Gyula első okleveles említése A plébánia első okleveles említése Középkori gyulai plébánosok A gyulai plébánia birtokviszonyai Szerzetesség a középkori Gyulán Ferencesek Beginák A középkori gyulai templomok A plébániatemplom Szűz Mária tiszteletére

6 Kápolna Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére A ferencesek temploma Szűz Mária tiszteletére A várkápolna az apostolok tiszteletére szentelve Az ispotály kápolnája Szent Elek tiszteletére Kápolna Szent Miklós tiszteletére Kápolna Szent Móric tiszteletére A plébánia épülete Plébániai iskola a középkorban A plébánia temetője Adatok a vallásgyakorlásra A gyulai katolikusok a reformáció és a török hódoltság idején A reformáció megjelenése a városban A reformáció térhódítása A török hódoltság kora A gyulai plébánia 18. században A török uralom alóli felszabadulás kora Az első katolikus magyar telepesek megérkezése A plébánia püspöki megalapítása Harruckern János György birtoka A németajkú katolikusok megérkezése Az újratelepülés utáni első és második plébánia templom A harmadik plébánia templom építése További kápolnák építése A hívek lelki gondozása A katolikus iskola megszervezése Az első visitatio canonica A további egyházlátogatások a század folyamán A 19. század az egyházlátogatások tükrében Rendszeres látogatások A templom és plébánia kegyurasága A plébános és a káplán ellátása A plébános fizetése A káplán fizetése Kántorok és tanítók

7 6.5. A hívek száma a telepítés utáni első században Tragédiák a plébánia életében Ünnepek Kiemelkedő lelkipásztorok A józsefvárosi templomépítés A felgyorsult 20. század A katolikus gimnázium Az I. világháború hatása A nagyváradi egyházmegye szétszakítása Apor Vilmos gyulai plébánossága A II. világháború Málenykij robot A kommunista diktatúra évei A Nagyváradi Egyházmegye határmódosítása Összegzés Függelék Szójegyzék Források és szakirodalom Summary Név- és tárgymutató

8 Ajánlás A római katolikus egyház saját belső joga a kezdetektől komoly hangsúlyt helyezett a püspök pásztori funkciójára. Ez az ókorban és a középkorban szorosan kapcsolódott a püspök és a rábízott egyházi terület különösen a 6. században kibontakozó plébánia és egyházmegyei rend szer következtében közötti lelki házasság eszméjéhez. A püspök mint saját pásztor elválaszthatatlanul vezeti a rábízott nyájat, és elsődlegesen sajátos felelőséggel tartozik területén belül az egyházi hit-letétemény őrzéséért. Ennek ősi eszköze az úgynevezett visitatio canonica. Talán úgy tűnik, hogy a 20. és a 21. század információs forradalmának köszönhetően ez az antik eszköz elveszítette létjogosultságát. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a püspök és egyházmegyéjének kapcsolata, a plébániák működése, a szentség és szentelmény kiszolgáltatás fontossága valamint a szent helyek méltó működése jóval többet jelent, mint azok az információk, statisztikai adatok, amelyet a plébániák, esperesi, illetve főesperesi kerületek rendszeresen eljuttatnak a főpásztorhoz. A többlet pedig maga a személyes kapcsolat az egyház tagjaival, azaz a felszentelt, a megszentelt és a világi krisztushívőkkel. Ez a kapcsolat nem helyettesíthető semmilyen modern eszközzel. A 20. és a 21. században, a civil társadalomban elenyészik a személyes kapcsolat, amely az emberibb tevékenységet mozdította elő évszázadokig. A megyéspüspök személyes látogatása ezt a jelenséget töri át azzal, hogy általa, mint Krisztus ikonja, a pásztor látogatja meg nyáját. Nem nevezhető ez a látogatás puszta ellenőrzsének, hanem inkább Krisztus Titokzatos Teste egyedi működésének. A plébániák helyzetének megismerése, a plébánossal, templom és kápolnaigazgatókkal, a szerzetesekkel, a világi krisztushívők plébániához tartozó csoportjával, valamint mindazokkal, akik felelősséget éreznek az egyház működéséért, kitüntetett módon fejezi ki azt a felelősséget, amit a püspökszentelésben a megyéspüspök elnyert. Kovács József atya éppen ezt az egyedi küldetést elemzi, elsődlegesen a gyulai plébánia kapcsán. A példaként választott plébánia vizitációs jegy- 8

9 zőkönyvein keresztül világos képet kaphatunk a püspöki látogatás jellemzőiről, jelentőségéről és helyéről az egyházmegye kormányzásában. Az egyes kánonjogi kitekintések egyértelműen mutatják, hogy a püspöki vizitáció elválaszthatatlanul hozzátartozik a plébániák életéhez, szolgálva azt a célt, amelyben minden krisztushívő, aki komolyan veszi az egyházban a saját státuszából fakadó kötelességek és jogok alapján való küldetését, amely az egyház elsődleges célját, azaz a lelkek üdvösségét szolgálja. A jól dokumentált mű nemcsak az egyetemes egyházi illetve plébániai szinten törekszik bemutatni visitatio canonica ősi intézményét, hanem kristálytisztán tanúskodik az egyház egységéről, a püspök kiemelt szerepéről, a múlt tanulságairól és a visitatio szükségéről. Reméljük, hogy Kovács József atya munkája, amit doktori disszertációként nyújtott be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetben, segít megérteni a visitatio canonica el nem évülő fontosságát, a hívők, a papok és a megyéspüspök gyümölcsöző együttműködését, mely nemcsak egy kis közösség, hanem az egész egyház javát szolgálja. Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm O. Praem. 9

10 Bevezetés Jelen jogtörténeti munka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetében 2009-ben megvédett doktori disszertációm kibővített változata. A disszertáció megvédését követően lehetőségem nyílt a nagyváradi állami levéltárban fellelhető váradi egyházmegyei iratok kutatására, valamint más források megismerésére is. Három fő területen vizsgálom e jogintézmény megvalósulását és jelenlétét. Először az egyetemes egyházban való elindulását, a kétezer év egyháztörténetében való kibontakozását a hatályos joganyaggal bezárólag. A második terület a magyar egyház ezer évében a püspöki látogatás jelenléte. Harmadik terület pedig a püspöki látogatás a gyulai Nádi Boldogasszony Plébánia melynek 13 éven keresztül plébánosa voltam életében az újratelepítéstől kezdve az egyházmegye határmódosításáig. Plébánosként magam is tapasztalhattam a visitatio canonica püspöki gyakorlatát. A visitatio canonica az egyházban a püspök számára az egyházmegye kormányzásának legősibb módja. Már a kezdetektől, de még inkább a középkortól fogva találkozunk az ellenőrzésnek ezzel a formájával, melyet a trienti zsinat is megerősített, éppen a reformáció előretörése miatt. Nem vesztette el a jelentőségét hazánkban a török hódoltság idején sem, amikor sok püspök nem lakhatott egyházmegyéje területén. Ezért kénytelen volt vikáriusokat kinevezni maga helyett, akik a területen tartózkodtak és rajtuk keresztül irányította az egyházmegyét. Például Szegeden az Alsóvárosi ferences házfőnök az, aki rendszeresen jelentést tett a csanádi püspöknek az egyházmegye állapotáról. A jelentősége a török alóli fölszabadulás után is megmaradt. Azóta is a főpásztorok meghatározott időközönként, folyamatosan látogatják a plébániákat hol személyesen, hol pedig megbízottjaik által. Ha a püspök nem tudja személyesen, betegsége miatt a látogatást végezni, a főesperest, vagy a helynököt bízza meg a plébániák látogatásval. A visitatio canonica intézményét megerősítette a Codex Iuris Canonici 10

11 (röviden: CIC) (1917), a II. vatikáni zsinat Christus Dominus határozatának 23. pontja, a hatályos CIC három kánonja, II. János Pál pápa Pastores Gregis szinódus utáni buzdítása, valamint a 2004-ben megjelent Apostolorum Successores kezdetű, a püspökök számára kiadott direktórium is. A visitatio canonica gyakran összekapcsolódik a bérmálás szentségének kiszolgáltatásával. Tehát abban az évben, amikor bérmálás történik, általában a plébánia ellenőrzése is lezajlik. Az utazási körülmények miatt a püspök korábban több napot is eltöltött a plébánián, ahol a plébános mellett a káplánokat is vizsgáztatta, ellenőriztette, találkozott a hívekkel, volt idő, amikor még a más vallású lelkészek ellenőrzése is hozzá tartozott. A vizsgálat meghatározott kérdéssor alapján történt. Rögzítésre került a püspök neve, a látogatás éve, a plébánia elhelyezkedése az egyházmegyében, azaz hogy mely főesperesség esperesi kerületében található. Emellett szerepelt a leírásban a plébánia székhelyének korabeli neve, az esetleges korábbi elnevezések, a plébánia jogállása, a plébánia alapításának éve, az első anyakönyvek keletkezésének időpontja. Rögzítették továbbá a templom titulusát, a templom állapotát, a kegyúr nevét, a lakosság nyelvét, számát, vallását, a filiák fölsorolását, megjelölve azt, hogy mikor kerültek a plébánia alá illetve van-e lehetőség önállósulásukra. Lejegyzésre került még a temető állapota, az iskola szemléje valamint az, hogy a helység lakosai honnan települtek be és hogy mikor építették a templomot. Ha voltak a látogatott településen kápolnák, szobrok, keresztek vagy romok, akkor azok pontos helyét is belefoglalták a vizitációs jegyzőkönyvbe. Így a visitatio canonica jegyzőkönyvei egyedülálló módon rögzítik egy adott település keresztmetszetét, nem csak vallási téren, hanem szinte az élet minden területén. A gyulai plébánia a nagyváradi püspökségnek régtől fogva kiemelt plébániája. Az Árpád-korban plébániatemplomát többször bővítették. A középkor folyamán Gyula városa két püspökség területén helyezkedett el. A Fehér-Körös jobb partja a nagyváradi püspökséghez tartozott, a plébánia a békési főesperesség köleséri esperesség területén feküdt. Itt volt a plébániatemplom és a ferencesek kolostora is. Később a vár 11

12 miatt az esperesség központja is Gyulára kerül. A település bal parti része az egri püspökség pankotai főesperességéhez tartozott. Itt épült fel a gyulai vár benne kápolnával és ezen a területen helyezkedett el a Szent Elek kápolna is a kórházzal együtt ben a vár kápolnáját Miklós egri segédpüspök szentelte föl. A plébániatemplom Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, búcsújáró hely volt, ahová a környékből sokan zarándokoltak. Erről tanúskodik IX. Bonifác pápa búcsúengedélye 1398-ból. A reformáció és a török uralom alatt a katolikusok száma nagyon megfogyatkozott. Az 1695-ös a török uralom alóli fölszabadítást követően nem alakulhatott közvetlenül újjá a plébánia a háborús körülmények és a Rákóczi szabadságharc miatt. Így csak 1714-ben mikor az osztrák várparancsnok személye megváltozott települhettek le az első katolikus családok Gyulán Szatmári János Elek licenciátus vezetésével. Pelsőczy Bálint kamarai ispántól megkapták a török mecsetet templomul, mely előtte nagy valószínűséggel a Szent Elek kápolna volt ben Csáky Imre váradi püspök elsőként a gyulai plébániát alapította meg Békés megyében, amelyhez ekkor Bihar és Zaránd megye jó része is hozzá tartozott. A megye lakossága nagyon gyér volt. A katolikusok kis számban voltak még ebben az időben Gyulán. Ekkor készítették el a város első pecsétjét Szűz Mária képével és az 1715-ös évszámmal. Első önálló lelkipásztorukat 1716-ban kaphatták a gyulaiak Kovács Pál személyében ban kapta meg fizetségként báró Harruckern János György udvari szállító egész Békés megyét az udvartól. Ő volt az, aki nagyarányú betelepítéseket végzett az egész megyében, így Gyulán is ben német ajkú katolikusokat telepített le Magyar-Gyula mellett, ezzel megalapította Német-Gyulát. A németek lelkipásztori ellátására azonban nem hoztak létre új plébániát, hanem csak egy kis kápolnát építettek számukra. Ők is Magyar-Gyula plébánosához tartoztak, Magyar-Gyulára jártak szentmisére. Nemsokára, saját káplánt kaptak, aki azonban a magyar-gyulai plébánián lakott. Ez sokszor feszültség forrása volt. A plébánia alapítását követően nemsokára létrejön az iskola a kántor vezetésével, aki egyben ellátja a közösség jegyzői feladatait is. 12

13 A visitatio canonica jegyzőkönyvei alapján végigkísérhető a gyulai plébánia fejlődése. Egy olyan nemzetiségében és vallásában összetett plébániáé, melynek hívei magyar, német és szlovák ajkúak, valamint a gyulai református és román ortodox hívek létszámához képest kisebbségben voltak. A hívő közösséget több csapás is érte az itt töltött három évszázad alatt. A 18. században több pestisjárvány, szinte megfelezte a hívek számát, ezért újabb betelepítésekre is szükség volt. Rutheni János plébános a pestises betegek lelkipásztori ellátása közben maga is megkapta a betegséget és életét vesztette. A 19. század elején a város leégett templomaival, a plébánia épületével együtt. Ebben a században Göndöcs Benedek apát döntően meghatározta a város polgári arculatának kialakítá sát. A 20. század két háborúja is jelentős számú áldozatot követelt a hívek kö rében. A század első felében báró Apor Vilmos tevé kenyke dett plébánosként a gyulai hívek körében. A trianoni békeszerző dés következtében a plébánia is elszakadt az egyházmegye központjá tól, és helynök irányította az itt maradt részeket. Rövid ideig Gyula volt a helynökség központja. A második világháborút követően málenykíj robotra hurcolták a német származású katolikus hívek mintegy ötszáz fős csoportját. A híveknek meg kellett tapasztalniuk iskolájuk államosítását ben, az ingatlanok elvételét, valamint az egyházi élet beszűkítését is a kommunista hatalom nyomására től a mindenkori csanádi püspök kormányozta a Nagyváradi Egyházmegye Magyarországra eső részét. A rendszerváltást követően az egyházközség visszakapta ingatlanait. Azonban nem az egyházközség, hanem a Magyar Katolikus Püspöki Kar döntése alapján az egyházmegye újból megindíthatta az egyházi oktatási intézményeit, óvodától a gimnáziumig bezárólag ban II. János Pál pápa a Hungarorum gens motu propriojával módosította a magyarországi egyházmegyék határait. Így a gyulai plébánia a Szeged-Csanádi Egyházmegye része lett. A visitatio canonica, mint a püspök egyik legsúlyosabb kötelezettsége a mai felgyorsult korban leginkább alkalmas eszköze az evangélium 13

14 terjesztésének. A pásztori látogatás során a püspök személyében Krisztus keresi föl és látogatja meg az ő népét. A püspöknek a személyes találkozásra kell fektetnie a hangsúlyt látogatás során, és az adminisztrációs ellenőrzést munkatársainak adja át. Köszönetet mondok Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök úrnak a könyv megjelenéséért nyújtott anyagi segítségért, Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm DSc OPraem. rektor úrnak a dolgozat megírásához adott útmutatásáért, ft. Dr. Kuminetz Géza professzor úrnak és Dr. Beke Margit DSc-nek segítő bírálatért, valamint dr. Bíró Judit, Halász Helga hölgyeknek, ft. Dr. Thorday Attila, ft. Takács István, ft. Dr. Martos L. Balázs és ft. Dr. Alácsi Ervin, P. Kovács Ervin OPraem. ft. Laczkó István, Németh Csaba, dr. Varga Tibor Róbert uraknak az idegen nyelvű szövegek fordításáért, továbbá Nagy Ádám és Dudás Péter papnövendékeknek a számítógépes segítségért valamint G. Tóth Péter, Németh Csaba, Ötvös Csaba és dr. Varga Tibor Róbert uraknak a lektorálásért, a korrektúráért illetve az index összeállításáért. A munka egyházjogi metodológia figyelembevételével készült. Szeged, június 14. Pünkösd hétfőjén Kovács József 14

15 1. Visitatio canonica az Egyházban 1.1. Újszövetségi előzmények A visitatio canonica alapjai, már az Újszövetségben felfedezhetők. Szent Péter írja első levelében: Akik közületek elöljárók, azokat, mint magam is elöljáró és Krisztus szenvedésének tanúja, s egyszer majd nyilvánvalóvá váló dicsőségének is részese, kérem: legeltessétek az Istennek rátok bízott nyáját; viseljétek gondját, ne kényszerből, hanem önként, az Isten szándéka szerint. (1Pét 5 1 2) 1 Szent Pál apostoltól olvashatjuk, amint a püspök tulajdonságaira figyelmezteti Tituszt: A püspök, mint az Isten megbízottja legyen feddhetetlen, ne legyen önhitt, ingerlékeny iszákos, erőszakos, kapzsi, hanem legyen vendégszerető, jóakaratú, megfontolt, igaz, tisztességes, fegyelmezett. Álljon szilárdan a hiteles tanítás alapján. (Tit 1 7 9a) 2 Ugyancsak Szent Pál az, aki efezusi presbitereknek a következő intelmet adta: Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére elöljáróknak, hogy igazgassátok az Isten egyházát, melyet a tulajdon vére által szerzett meg magának. (Apcs 20, 28 29). 3 A püspök (επισκοπος; episzkoposz) elnevezés felügyelőt jelent, akinek a rábízott hívek közösségére vigyázni kell. A szó másodjelentésében a nézés folyamatát, beteg személyek látogatását, a rábízottakra való odafigyelést is magában foglalja. Néhány nap elteltével Pál így szólt Barnabáshoz: Menjünk s nézzük meg, hogy vannak a testvérek azokban a városokban, ahol hirdettük az Úr szavát. (ApCsel 15.36) 4 1 Biblia, Budapest, Biblia, Biblia, Biblia,

16 1.2. A kezdeti szerveződések A püspökség, azaz a dioecesis központja, annak a területnek a közigazgatási irányítását ellátó város volt, és innen kiindulva folyt a pasztoráció a környező térségekben. Az egyházmegye élén az episcopus territolialis, vagyis a megyéspüspök állt, aki mind hitbelileg, mind liturgiailag, mind egyházfegyelmileg, mind pedig gazdaságilag vezette a vele misztikus házasságban lévő egyházmegyét. 5 Miután megszűnik az egyházüldö zés és a városok mellett kialakulnak lassan a plébániák, szükségessé válik azok látogatása is. A keleti egyházban már a 4. század végén a laodiceai zsinat (380 körül) említi a visitatio szükségességét: Non debere in uicis et uillis episcopos ordinari, sed uisitatores, id est qui circumeant, constituit. 6 (D. 80 c. 5) 413-ban tartott arelatensei zsinat már elrendeli, hogy minden püspök évenként teljesítse a visitatiot. 7 Szent Ágoston ( 430) püspök 261-ik levelében írja, hogy castrum fussalenseben új püspökséget alapít, mert az annyira távol fekszik székhelyétől, hogy a visitatiot szabály szerint nem teljesítheti. A khalcedoni egyetemes zsinaton (451) már vizitaló presbiterekről (perideuta) olvasunk. 8 Tehát a püspök már nem csak személyesen, de magbízottja útján is látogat. Majd az 5. századbeli afrikai zsinatokon határoznak arról, hogy Ha valamely püspök a visitatiot elhanyagolván, nem törekszik a donatistákat a vidéki egyházak kebeléből kiirtani, azon szomszéd püspök, aki ebben serényebb, joghatóságot szerez az idegen kerületbeli egyházak felett. 9 Az 5. századtól a visitatio canonica a püspök egyházkormányzati hatalmának egyik legfontosabb eszközévé vált. Az 516-ban tartott tarragonai zsinat már, mint régi szokást említi 5 Szuromi, Sz. A., Egyházi intézménytörténet, Budapest, A falvak vagy tanyák részére ne nevezzenek ki püspököt, hanem inkább látogatót. Codex Iuris Canonici I., (szerk.) Friedberg, A., Graz, Az ókeresztény kor egyházfegyelme, (Ókeresztény írók 5.) (összeáll., ford., jegyz.) Erdő, P., Budapest, Unusquisque episcopus semel in anno circumeat parochiam suam. Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy, Budapest, Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban,

17 a visitatiot és elrendeli az évenkénti látogatást. 10 (C. 10 q. 1 c. 10) A Márton érsek alatt tartott második bragai zsinat (572) részletezi magának a látogatásnak a célját. Eszerint elsősorban: A papok ellenőrzése, a hiányosságok orvoslása, a hívek oktatása és a hitben való megerősítése, valamint a bérmálás szentségének kiosztása, a tévtanok és a súlyos bűnök kiirtása. 11 (C. 10 q. 1 c. 12) Ugyancsak elrendeli, hogy A püspök csak 2 solidus állandó összeget szedhet be a látogatás kapcsán. 12 (C 10 q ) A későbbiekben ezek a tilalmak mármint, hogy a látogatás ne rójon nagy terhet a meglátogatottra újból és újból eredmény nélkül megismétlődnek. A harmadik lateráni zsinat (1179) már azt írta elő, hogy az érsekeknek a viszonyokhoz képest 40-50, a püspököknek 20-30, az arc hidiakónusoknak 5-7 ló használatát engedélyezik, de nem sza bad vadászkutyákkal és madarakkal utazni és költséges megvendégelést követelni. 13 A nagy területű egyházmegyék lehetetlenné teszik a püspök számára az évenkénti látogatási kötelezettség teljesítését. Ezért az 569. évi lugói zsinat szaporította a püspökségek számát, mert a túl nagy egyházmegyéket a püspökök nem voltak képesek évenként minden részeikben meglátogatni. 14 Az első rendszerbe foglalt és egész Európában elterjedt írásmű Nagy Szent Gergely pápa ( 604) Regula pastoralis című írása, mely elsősorban a püspököknek íródott, ráirányítva a figyelmet arra, hogy miként kell felkészülni a lelkek kormányzására. Erre a műre elsősorban azért volt szükség, mert erre az időre megszűnt Itáliában a politikai hatalom és egyre inkább a püspököknek kellett átvenni az emberek irányítását. Senki sem vállalkozik olyan mesterség tanítására, melyet előzőleg nem tanulmányozott behatóan. Nincs nagyobb vakmerőség annál, mint ami- 10 Codex Iuris Canonici I., Codex Iuris Canonici I., Placuit, ut nullus episcoporum, per suas dioceses ambulans, preter honorem cathedrae suae, id est duos solidos, aliud per ecclesias tollat [ ] Codex Iuris Canonici I., Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, Budapest,

18 kor tudatlanok vállalják magukra a lelkipásztori hivatalt, hiszen a lelkek kormányzása a legnehezebb mesterség. (Ars est artium regimen animarum) 15 A szent pápa felhívta a figyelmet arra, hogy a hatalom szolgálat, a vezetőnek mindig az emberek javát kell szolgálnia. A jó példa adására hívja föl a figyelmet, amikor a következőket írja: [ ] a lelkipásztor inkább cselekedeteivel, mint szavával tanítson, inkább helyes életvitelével taposson utat követői számára, mintsem szavaival mutasson irányt [ ]. Mielőtt buzgó szavaikat kiejtenék, cselekedeteikkel hirdessék, amit mondani akarnak. 16 Ezek a gondolatok még napjainkban is érvényesek. A hetedik toledói zsinat 4. kánonja felmenti a kolostorokat a cathedraticum leróvása valamint püspökök látogatásért követelt ellátás és fizetési kötelezettség teljesítése alól, továbbá elrendeli, hogy [ ] a látogatás minden plébánián csak egy napig tartson és a püspök öt lónál többet ne vigyen magával. 17 Szent Bonifác ( 754) találó rövidséggel szól a visitatio canonica céljáról a 743-ban megtartott germán zsinaton: Statuimus ut singulis annis unusquisque episcopus parochiam suam circumeat, populum confirmare, plebem docere et investigare et prohibere paganas observationes et omnes spurtitias gentilium. 18 Elrendeli, hogy a látogatásra érkező püspököt minden pap a hívek jelenlétében köteles fogadni, hogy a hívek ellenőrizhessék a pap beszámolóját. A püspöknek főleg arra kell figyelnie, hogy a pap szabályosan tud-e misézni és keresztelni. Tanítja-e a híveket a vallás igazságaira, végzi-e a zsolozsmát. Nagycsütörtökön megjelent-e a szentolajok átvételére. A papoknak tilos volt a vadászat, az erdőjárás kutyákkal, vadászsólymok tartása. Ha a püspök szabálytalanságot észlelt, a papot kenyéren és vízen való böjtölésre ítélte. Ha pedig rendetlen életmódot folytatott, akkor először véresre kellett vesszőzni és utána két évig börtönbe vetni Gergely,, N. SZ., A lelkipásztor kézikönyve, Budapest, Gergely,, N. SZ., A lelkipásztor kézikönyve, Az ötös szám helyett némely kódexben 50 fordul elő s ehhez képest az 1179-iki III. lateráni zsinat 4. canonja a látogató érseknek 50, a püspöknek 30, az archidiakonusoknak 7 lovat enged. Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, Timon, Á., A párbér Magyarországon, Budapest, Varga, I., A canonica visitatio, in Egyháztörténeti Vázlatok I., Budapest,

19 A 8. században Heddo strasbourgi püspök egyházmegyéjében új gyakorlatot vezetett be. Egyházmegyéjét több főesperesi kerületre osztotta. Ez a gyakorlat a 9. században már általánossá vált, mert Heddo intézkedését I. Adorján pápa megerősítette. Az archidiakónusok most már a püspököt helyettesítették az egyházi joghatóság gyakorlásában, ezért a püspök jobb szemének, fülének, szájának, szívének és lelkének nevezték. 20 Nagy Károly legkorábbi törvényeiben leginkább a püspökök kötelességeire tért ki, amelybe beletartozott az uralkodó segítése a keresztény állam irányításában, de a plébániák vizitációja is. 21 Megjelenik ebben az időben a püspök segítőjeként az archipresbiter és az archidiakónus is. Fokozatosan megerősödik a szerepük, bár kezdetben teljes egészében a püspöktől függtek. Ám a későbbiekben átvették a püspök egyes funkcióit, így a plébániák látogatásának és ellenőrzésének a feladatát is. A Karolingok idején a püspöknek a visitatio során nemcsak a bérmálás szentségének kiszolgáltatása és a hit tisztaságának őrzése volt a feladata, hanem a nyilvános bűnösök fölött való bíráskodás, valamint az ártatlanul üldözöttek oltalomba vétele is. Ezt támasztja alá Nagy Károly több capitularéja, illetve a 813-ban tartott arles-i zsinat 17. kánonja is. 22 Reimsi Hincmar ( ) De Officiis Episcoporum című művében összefoglalja a püspök feladatait, kötelességeit és jogait. A 845. évi meaux-i zsinat 29. kánonja az egyházmegyei látogatás kötelezettségét isteni jogon alapulónak mondta ki Szentkláray, J., A Csanád egyházmegyei plébániák története I., Temesvár, Szuromi, Sz. A., Egyházi intézménytörténet, Budapest, Ut unusquisque Episcopus semel in anno circumeat Parochiam suam. Noverint sibi curam populorum et pauperum in protegendis ac defendendis impositam. Ideoque dum conspiciunt Judices ac Potestates pauperum oppressores existere, prius eos sacerdotali admonitione redarguant et si contempserint emendari, eorum insolentia Regis auribus intimetur, ut quos sacerdotalis admonito non flectit adjustitiam, regalis potestas ab improbitate coerceat. Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, Ut quorumdam Episcoporum reprehensibilis imo damnabilis consuetudo omnimodis corrigatur, qui plebes sibi creditas aut raro aut numquam per se ipsos juxta 19

20 Regino Prümi apát 906 körül írt könyvében egy látogatási formulát adott ki. Eszerint a püspöki látogatás előtt két-három nappal az archidiakónus a papsággal megbeszélést tartott, s a kisebb hibákat már előre rendbe hozta, hogy a püspöknek időt és fáradságot takakarítson meg. A püspök azután a plébániai hívek közül két tanút választott, akiket egyenként, eskü alatt hallgatott ki, hogy jár-e mindenki vasárnap és az ünnepnapokon szentmisére valamint vecsernyére, gondozzák-e a szegényeket, megtartják-e a vasárnapi munkaszünetet, illetve vannak-e olyan istenfélő férfiak, akik a többieket a jóra intik, s ha bűnöket tapasztalnak, a plébánosnak jelentik-e azokat. 24 Ekkor még az archidiakónus látogatása a püspöki vizitációt készítette elő és a püspök megbízásából történt Az első ezredforduló gyakorlata A század egyházjogi forrásai közül érdemes megemlíteni Regino prümi apát Libri duo de synodalibus causis et disciplinis ecclesiasticis című gyűjteményét, melyet Enhiridion visitationis dioecesisnek is neveztek. Ezt Ratbold trieri érsek kezdeményezésére, az érseki székvárosban, a 895-ben megtartott zsinat alapján, 906 körül szerkesztették. Célja az volt, hogy az érsek számára praktikus kézikönyvként szolgáljon a visitatiokon és az egyházi bíróságok ülésein. 25 A főesperesek a 10. és 11. század folyamán, mint a püspöktől függő, önálló joghatósággal nem bíró segédek tűnnek fel, kik a püspököt a megye felügyeletében és a kánoni látogatásoknál gyámolították. 26 A 12. században erősödik az archidiacónusok szerepe. Amikor a 12. század folyamán az archidiakonusok hatalma tetőpontjára jutott, már kétféle visitationális jog és kötelezettség áll egymás mellett. Az egyik a püsordinem Evangelicum et Apostolicum atque Ecclesiasticum visitant, cum Dominus dicat: Speculatorem dedi te [ ]Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, Jánosi, M.: Törvényalkotás a korai Árpád-korban, Szeged, Szentkláray, J., A Csanád egyházmegyei plébániák története I., 7. 20

21 pöké, míg a másik az archidiakonusoké. 27 Ebben az időben a püspök feladata csak felügyelői jog gyakorlására és a bérmálás szentségének kiszolgáltatására terjedt ki. A közvetlen ellenőrzési feladatokat az archidiakónus végzi. A két visitatio azonban kiegészíti egymást. A trienti zsinat után csökkent az archidiakónusok hatalma és ennek hatására került vissza a püspök kormányzati hatalmának gyakorló eszközévé a visitatio canonica. Wormsi Burchardus ( 1025) dekrétumában, mely 1008 és 1022 között keletkezett, nagy segítségére volt a püspököknek egyházmegyéjük kormányzásában. A mű elterjedése és hatása igen nagy volt. Gyakorlati hasznosságán kívül ami a papság oktatásában is érzékelni lehetett a zsinatok megtartásához nyújtott biztos segédeszközt, de az egyházmegyei látogatások, visitatiok vezérfonalául is szolgál,[ ] 28 Burchardusnak a 110 kérdése a visitatiora vonatkozóan föltárja azokat a viszonyokat, melyek a germán népek megtérésének nehéz körülményeit tükrözik. Kitér a gyilkosságra, ököljogra, a nemi erkölcsre, a babonaságra, a varázslásra, a hitéletre a vagyon- és közbiztonságra Decretum Gratiani A Decretum Gratiani 1140 körül idézve a toledoi zsinat (400) határozatát a következőket írja a visitatatiot elhanyagoló püspökről: Relata est coram sancta sinodo querimonia plebium, quod sint quidam episcopi nolentes ad praedicandum uel ad confirmandum suas per annum parrochias circuire, qui tamen exigunt ut mansiones, quibus in profectione uti debuerant, alio precio redimant qui parare debebent. Quae duplex infamia, negligentiae, et auaritiae sanctae synodo magno fuit horrori. Statuerunt itaque, ne quis ultra exerceat id cupiditatis ingenium, et ut sollicitiores sint episcopi de suis gregibus uisitandis. 30 (C. 10 q. 1 c. 9) 27 Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy, Erdő, P., Az egyházjog forrásai, Budapest, Varga, I., A canonica visitatio, in Egyháztörténeti Vázlatok I., A szent zsinat előtt beszámoltak a nép panaszáról, hogy egyes püspökök nem akarják évente körbejárni egyházközségeiket, hogy prédikáljanak vagy bérmáljanak, 21