KPMG Energetikai Évkönyv 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KPMG Energetikai Évkönyv 2011"

Átírás

1 ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI SZEKTOR KPMG Energetikai Évkönyv 2011 TANÁCSADÁS

2

3 KPMG Energetikai Évkönyv Tisztelt Olvasó! Immár harmadik éve, hogy kezében tarthatja a KPMG Energetikai Évkönyvét. Az elmúlt három év alatt a világ és így az energetika is egyre komplexebbé vált. Szinte naponta történnek olyan újszerű és meghökkentő események, amelyek a beruházási és működési döntéseket befolyásolják. Gondolok itt a Japánban történtekre, az észak-afrikai eseményekre, az amerikai dollár jelentős mértékű gyengülésére, az üzemanyagok árszintjének történelmi magasságára, a naponta megjelenő technológiai újdonságokra. Kiss Péter Partner, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának globális és közép-kelet-európai vezetője Az ellentmondás nyilvánvaló: egyre gyorsuló és változó környezet, míg a beruházási döntéseket a kiszámíthatóságra alapozva lehet meghozni. Az energetikai szektor vezetői számos komplex dilemmával néznek szembe. Stratégiáik kialakításakor meg kell választani azokat a piacokat, amelyek a tartós nyereségességet és a növekedést is biztosítják. Figyelembe kell venniük a Fukusimában történtek hatását a nukleárisenergia-termelésre és általában az optimális termelési portfólió kialakításához. Modellezniük kell, hogy a megújulóenergia-termelés szabályozói környezete hogyan fog változni, és az várhatóan milyen hatással lesz a beruházási döntéseikre. Az energiapiac szinte minden szereplője számára a legnagyobb kérdőjel, hogy hogyan alakul az Európai Unió és benne Magyarország szabályozói környezete. Milyen hatással lesznek a szabályozók a beruházási, a finanszírozási és a működést befolyásoló döntésekre. A fenntartható fejlődés az energetikai szektor minden érintettje számára alapvető érdek, legyen az termelő, fogyasztó vagy finanszírozó. Mekkora szerepet tud ebben a törekvésben a nukleárisenergia-termelés betölteni? Mekkora mértékben képesek ehhez hozzájárulni a megújuló energiafajták? Mekkora szerepet tudnak átvállalni ebben a fogyasztók az energiafelhasználás optimalizálásával? Az energetikai beruházások döntéshozói folyamatában a finanszírozó pénzintézeteknek a jövőben is döntő a szava: mekkora önrészt követelnek meg, kikkel hajlandók üzletet kötni, mekkora mértékben tolerálják a kereskedelmi kockázatokat. Ezek tükrében ajánlom Önöknek a magyar energetikai szektor vezetőinek véleményét a 2010-ben és 2011 elején történtekről. Számomra a nagy kérdés az, hogy a 2010-ben és év elején történtek hogyan járulnak hozzá a XXI. század biztonságos, fenntartható és hatékony energiaellátásához. Mi, a KPMG, annak is az energetikai tanácsadásra szakosodott részlege, arra törekszünk, hogy ügyfeleink a komplex és folyamatosan változó környezetben egyszerű megoldást találjanak üzleti problémáik megoldására, és a komplexitást akadály helyett üzleti lehetőségként kezeljék.

4 4 KPMG Energetikai Évkönyv 2011 Tartalomjegyzék Fenntartható gazdaság és társadalom 6 Szakértői véleményezés: Fenntartható szabályozás Ságodi Attila, KPMG 8 Felül-nézetből: 12 Az elektromobilitásé a jövő Dr. Marie-Theres Thiell, ELMŰ-ÉMÁSZ 14 Fenntarthatóság és racionalitás Fürjes Balázs, NEGOS Zrt. és Zarándy Tamás, IPENERG Egyesülés 16 Paks lépéselőnyben Hamvas István, Paksi Atomerőmű Zrt. 18 Megújulóenergia-stratégia Horváth Péter, Magyar Energia Hivatal 20 Új iparág születhet Kassai Ákos, E-Star Alternatív Nyrt. 22 Önellátó megoldások Olajos Péter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 24 Fenntarthatóság a komfortzónán túl Varró László, Nemzetközi Energiaügynökség 26 Ellátásbiztonság 28 Szakértői véleményezés: Ellátás és biztonság Kiss Péter, KPMG 30 Felül-nézetből: 34 Finanszírozási környezetváltozás Balogh Balázs, OTP Bank Nyrt. 36 Rendszerkockázatok Bertalan Zsolt, MAVIR ZRt. 38

5 KPMG Energetikai Évkönyv Szabályozói kockázatok Dr. Simon Péter, C M S Cameron McKenna LLP 40 Kockázat és kezelés Dr. Zsuga János, FGSZ Földgázszállító Zrt. 42 Magyarország az elosztó központ Góczi István, EMFESZ Kft. 44 Versenyfutás a forrásokért Gulyás Olivér és Vörös Zsolt, MKB Bank Zrt. 46 Költséghatékony ellátásbiztonság Soós Gábor, TIGÁZ-DSO Kft. 48 Piaci viszonyok 50 Szakértői véleményezés: Verseny a fogyasztókért Herczeg Sándor, KPMG 52 Felül-nézetből: 56 Villamos energia és piac Dr. Barócsi Zoltán, MVM Trade Zrt. 58 Hánykolódik, de nem süllyed el Kovács Csaba, Magyar Energia Hivatal 60 Előnyös verseny és versenyelőny Medveczki Zoltán, HUPX Zrt. 62 Verseny és képesség Pataki Róbert, Magyar Telekom 64 Piac és nyitás Thierry Le Boucher, EDF DÉMÁSZ Zrt. 66 Zárszó 68 Egyensúlytalanság Hlavay Richárd, energiainfo.hu 70

6 Fenntartható gazdaság és társadalom

7

8 8 Fenntartható gazdaság és társadalom Szakértői véleményezés Fenntartható szabályozás Ságodi Attila partner, KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás Létezik olyan optimális megoldás, amelyben a három energiapolitikai cél mely szerint az energiaellátás legyen biztonságos és környezetileg fenntartható, a fogyasztók számára megfizethető, illetve a piaci szereplőknek gazdaságos összeegyeztethető. A stabilitás, fenntarthatóság, gazdaságosság szempontjai nemcsak megférnek egymás mellett, de egymástól elválaszthatatlanok. Ugyanakkor kérdéses, hogy ebben valamennyi érintett egyszerre jól is érzi-e magát. A stabilitás, fenntarthatóság, gazdaságosság szempontjai nemcsak megférnek egymás mellett, de egymástól elválaszthatatlanok. AA 2000-es évek elején vált elfogadottá mind tudományos, mind politikai körökben a globális felmelegedés elmélete. Azóta, bár sokan kritizálták a felmelegedés valóságtartalmát, tényként kell szembesülnünk azzal, hogy az elmúlt évszázadokban megszokott földi klíma valóban változáson megy keresztül. A szén-dioxid-koncentráció növekedése megdöbbentő léptékben történik, ez a környezetvédelem és az energiaszektor számára sem figyelmen kívül hagyható folyamat. A Nemzetközi Klímaváltozásért Felelős Szervezet (Intergovernmental Panel on Climate Change IPCC) legutóbbi jelentése szerint a 450-es érték (jelenleg 380 milliomodrész, ppm), alatt szükséges stabilizálni a CO 2 -koncentrációt hogy a földi átlaghőmérséklet 2 C-nál nagyobb mértékben ne emelkedhessen. A megállapított határértéket a jelenlegi növekedési rátával (2 ppm/év) a fosszilisalapú gazdaságok éven belül meghaladhatják. Napjainkban az energiaszektor negatív értelemben véve kiemelkedő az üvegházhatású-gázok kibocsátásának terén. Az energetikához kapcsolódó kibocsátások adják az EU27 széndioxid-emissziójának 38,2 százalékát. Ezenfelül minden egyéb szektorban jelentős energia-, illetve üzemanyagfelhasználás történik. Ha ezeket mint az energetikához kapcsolódó kibocsátásokat vesszük figyelembe, akkor az energiafelhasználáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás a teljes kibocsátás 80 százalékát is meghaladja. Az alacsony emissziójú vagy széndioxid-mentes energiatermelés alternatíváit alapvetően a megújuló és nukleáris energia biztosítja, amelyeknél az egész élettartamot figyelembe vevő (gyártás, működtetés, leszerelés) és a megtermelt energiára vetített kibocsátási mutatók a nullához közelítenek. A magyar villamosenergia-rendszer szén-dioxidkibocsátási faktora hozzávetőlegesen 0,5 tonna CO 2 minden megtermelt MWh-ra, ezzel jelenleg az EU27 középmezőnyében foglalunk helyet. A magyarországi adatokat tekintve elméletben a megújuló- és nukleárisenergia-termelésre történő átállás körülbelül 20 millió tonna/év CO 2 -megtakarítást eredményezhetne, ez természetesen eltörpül a világ, mintegy 30 milliárd tonna teljes CO 2 - kibocsátásához képest, viszont a hazai gazdaság méreteit tekintve elképesztő mennyiség. Számos dimenzió összefüggését kell figyelembe venni, amikor az a kitűzött cél, hogy valami fenntartható, olcsó és egyben zöld legyen. Például ha a leghatékonyabb módon állítjuk elő és nem pazaroljuk az energiát, növelhetjük

9 Fenntartható gazdaság és társadalom Szakértői véleményezés 9 Mivel az energetika nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú ágazat, nem meglepő, hogy a nemzeti szerepvállalásra politikai igény van. a versenyképességünket, és egyúttal a kibocsátást is csökkentjük. Téves elképzelés, hogy a zöld- vagy a megújulótechnológiák bármilyen mértékben, mert ezzel általános versenyképességünket csökkentjük, és nem érjük el azt a célt, amely a hosszú távú fenntarthatóságot támogatná. Vannak jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy jó irányba tart a magyarországi szabályozás, de még nagyon sok a tennivaló. Az energiahatékonyság növelésének pénzügyi ösztönzésére még nincs kialakított rendszer. A megújulóés a kapcsoltenergia-termelés támogatása továbbfejleszthető; egyelőre erősek benne a szociális elemek, amelyek rontják a hatékonyságát és az eredményességét ezeknek az erőfeszítéseknek. Számos kihasználatlan lehetőség rejtőzik a hagyományos technológiák területén vagy az energiafelhasználásban a hatékonyság javításának érdekében. Vannak olyan hagyományos energiatermelési technológiák elég csak a földgáz, illetve azon belül is a jobb hatásfokú egységek arányának növelésére gondolni, amelynek jóval kisebb a kibocsátása, mint más fosszilis energiahordozók felhasználásának. Ugyanakkor a felhasználói oldalon az iparienergia-fogyasztóknál villamos energiában, a lakossági felhasználóknál a hőenergia-megtakarításban vannak még jelentős tartalékaink. A hazai CO 2 -kibocsátás csökkentésében vagy a megújuló források fejlesztésében egyértelműen szerephez kell jutnia a versenynek. Ösztönözhetünk fogyasztókat hatékonyabb felhasználásra, vagy termelőket alacsonyabb kibocsátásra azáltal, hogy versenyt teremtünk közöttük, vagy legalább valamilyen összehasonlító rendszerben nagyobb támogatást juttatunk azoknak, akik a célok szempontjából előrelépést tudnak produkálni. Például amennyiben egy ipari fogyasztó csökkenteni tudja a felhasználását természetesen az adott termelési szintjéhez képest, akár nagyobb támogatásban is részesülhet. Akár úgy, hogy kevesebbet fizet a kötelezően átvett villamos energiáért, vagy adókedvezményt kap, vagy speciális tanúsítványok odaítélésével juthat versenyelőnyhöz. Ugyanígy elképzelhető, hogy szélerőműveket versenyeztetünk a támogatási oldalon annak alapján, hogy kinek van szüksége kisebb támogatásra vagy kötelező átvételi árra. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett érdeke a magyar gazdaság az is, hogy a különböző fűtési rendszerek közötti versenyt ésszerűen szabályozzuk, különösen ott, ahol a távfűtés versenyez az egyedivel, ideértve az egyedi gázfűtés mellett az alternatív módokat is (pl. biomasszatüzelés, hőszivattyú).

10 10 Fenntartható gazdaság és társadalom Szakértői véleményezés Fel lehet és fel is kell mérni, hogy az elfogadható kockázati szintet milyen műszaki megoldásokkal lehet elérni, és az egyrészt mekkora költséggel jár, másrészt milyen pozitív vagy negatív környezeti hatásokat jelent. Javaslatokat megfogalmazni és döntést hozni pedig ezután célszerű. Sűrűn lakott helyeken a távfűtés versenyképességét biztosítani lehet a leválás lehetőségének szigorításával, az egyedi mérők használatával. Viszont, ahol a településszerkezet nem indokolja, ott szigorú hálózati költségbenchmarkok megkövetelésével kerülhető el az ésszerűtlen központosítás. Mivel az energetika nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú ágazat, nem meglepő, hogy a nemzeti szerepvállalásra politikai igény van. Az ideális az lenne, ha az állam tulajdonosi szerepe nem keveredne a szociális szempontú támogatásokkal, illetve a versenysemlegességet biztosító szabályozással. Az állami szerepvállalásnak és felelősségnek a keretrendszer meghatározásában, illetve a kitűzött célok eléréséhez szükséges fejlesztési források elosztásában van jelentős szerepe. Az állam a szabályozás kiszámíthatóságával járul hozzá ahhoz, hogy alacsony kockázatú, kiszámítható szabályozási környezet jöjjön létre, amely vonzó a befektetők számára. Ebbe a szabályozási rendszerbe beleférhet a már említett pozitív ösztönzése azoknak a fejlesztéseknek, lépéseknek, amelyek a célok elérésében többet segítenek. Azonban reálisnak tekinthető, hogy a megvalósulás már tisztán gazdasági szempontok szerint történjen, még akkor is, ha a fejlesztők, beruházók többségi állami tulajdonban lévő vállalatok. Versenyre nemcsak a különböző fűtési megoldások, de a különböző energiatermelési formák között is szükség van, csak így lehet biztosítani a megfelelő hatékonyságot. Az ismert átalakítási technológiák mellett a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság elvárásait egyértelműen a megújuló források és a nukleárisenergia-termelés segíti leginkább. Igaz, az utóbbival kapcsolatban a 2011 márciusában Japánt ért földrengés majd szökőár következtében a fukusimai erőműben történt meghibásodások ismét felkorbácsolták az indulatokat, és világszerte heves vita bontakozott ki az atomenergia-hasznosításról. Azokban az országokban, ahol a közvélemény megosztott a nukleáris energia hasznosítását illetően, a fukusimai atomerőműben történt balesetet követően azonnali, impulzív intézkedések történtek: Németország, Nagy-Britannia és Svájc megkezdte nukleáris programjának felülvizsgálatát. Mindenképpen várható, hogy a nukleáris erőművekkel szembeni biztonsági elvárások tovább szigorodnak, függetlenül attól, hogy új építésről, üzemidő-hosszabbításról vagy a termelés fenntartásáról van szó. El kell azonban kerülni, hogy az atomenergiáról szóló diskurzust rövid távú érzelmi szempontok befolyásolják. Fel lehet és fel is kell mérni, hogy az elfogadható kockázati szintet milyen műszaki megoldásokkal lehet elérni, és az egyrészt mekkora költséggel

11 Fenntartható gazdaság és társadalom Szakértői véleményezés 11 jár, másrészt milyen pozitív vagy negatív környezeti hatásokat jelent. Javaslatokat megfogalmazni és döntést hozni pedig ezután célszerű. A választott energiatermelési technológiától függetlenül a kibocsátási, energiahatékonysági célok teljesülése nagymértékben függ attól is, hogy a gazdasági kormányzat mit gondol, mi fontos számára, és ebben a kommunikációnak óriási szerep jut. Hiszen a kommunikációs csatornákon keresztül lehet információkkal ellátni a lakosságot, egyúttal bizonyos mértékben formálni az emberek véleményét és igényeit. Ha az emberek számára fontos a tisztább, fenntarthatóbb környezet, akkor olyan programokat, szabályozási rendszer vezetnek majd be a döntéshozók, amelyek ennek megvalósulását segítik elő, természetesen figyelembe véve a fogyasztók és az egész gazdaság pénzügyi lehetőségeit. Emellett az államnak a szabályozási keretek és a fejlesztési források elosztásán túl az oktatásban, a munkahelyteremtésben, az adórendszer alakításában van komoly szerepe. Az innovatív iparágak támogatására akár adókedvezmények formájában is áldozni kellene. A megújuló források alkalmazásával összefüggésben egyre inkább terjed a decentralizált termelés. Úgy tűnik, kezd letűnni a XX. század második felében elterjedt nagy, koncentrált energiatermelési megoldások kora. A decentralizáció pedig egyértelműen a fenntarthatóságra való törekvés következménye. Ennek kapcsán kisebb egységekben állítják elő az energiát, amelybe a helyi közösségnek is nagyobb beleszólása van. Elsősorban a biomassza-alapú energiatermelés esetében. Ugyanígy az energiahatékonyság javítását célzó beruházások is decentralizáltan, helyi szinten történnek. Ugyanakkor nyilván lesznek továbbra is nagy, központi fejlesztésekbe történő beruházások (a méretgazdaságossági előny miatt), itt a verseny az ezekbe történő részvételért bontakozhat ki a kis- és közepes vállalkozások körében. Végső soron verseny nem a technológiák, hanem a cégek között alakul ki, amelyek bizonyos eszközöket tulajdonolnak, vagy érdekeltek bizonyos eszközök előállításában, és ott versenyelőnyük van. Tehát akár nagy globális cégek is versenyeznek majd egymással a jövőben, és kétségtelen, hogy az elavult technológiával rendelkezőkkel szemben előnyt szereznek azok, amelyek korszerű, modern, innovatív eljárásokat és megoldásokat alkalmaznak. Az innovatív eljárásoknak azonban hátránya is van, mivel azok drágábbak, mint a hagyományos energiatermelési formák, módok. A régi technológiákat birtokló cégek tehát egyelőre költségelőnyben vannak, mert már túlléptek az úgynevezett tanulási görbén, eszközeik amortizálódtak. Ettől függetlenül vagy éppen ezért igyekeznek ezekből minél több profitot kihozni. Őket segítheti, hogy a lakosság érthető módon minél olcsóbb és megfizethető energiához szeretne jutni. A feltörekvő technológiák ehhez nem képesek alkalmazkodni, ezzel nem versenyezhetnek, ezért van szükség a támogatásukra. Az államnak tehát fel kellene vállalni, hogy erről a pontról kimozdítja a piacot. Ennek érdekében egyrészt a működési engedélyek meghosszabbításának szigorításával és a kibocsátási normák csökkentésével hozhatja versenyhátrányba a magasabb szennyezéssel járó technológiákat, másrészt direkt pénzügyi támogatással is segítheti az innovatív, új energiatermelési technológiákat például a szén-dioxid-kvóták megszerzésénél, vagy az egyéb környezetszennyező anyagok por és más káros anyagok kibocsátásának csökkentéséhez kötve a támogatás megszerzésének lehetőségét.

12 Fenntartható gazdaság és társadalom Felül-nézetből

13

14 14 Fenntartható gazdaság és társadalom Felül-nézetből Dr. Marie-Theres Thiell az Igazgatóság elnöke, ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Az elektromobilitásé a jövő Az elektromobilitás közszájon forgó fogalom, és világszerte komoly a politikai támogatottsága. A jövő fenntartható energiarendszerének valóban szerves része az elektromobilitás. A piaci szereplők többsége is egyetért azzal, hogy az elektromos járműhajtásé a jövő. Több jelentős körülmény segíti ennek beteljesülését. Meghatározó módon a gépjárműflottákra vonatkozó szigorú környezetvédelmi célkitűzések és az új technológiák mozgatják a piacot. Ezekben az években sok nagy múltú gyártó dob piacra sorozatgyártásban készülő elektromos járműveket. Ezek az elektromos autók költség és hatékonyság terén már ma is előnyösebbek a hagyományos meghajtású járműveknél. Ezzel párhuzamosan az akkumulátorgyártók a lítiumionos akkumulátorok legújabb, jelentősen nagyobb hatótávolságú generációján dolgoznak. Így Európában már 2015-től megnyílhat az elektromos autók tömegpiaca. Segítő körülmény a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló politikai törekvés. Az ENSZ 1992-es klímaváltozási keretegyezménye többek között az 1990-es értékekhez képest az üvegházgázok kibocsátásának százalékos csökkentését irányozza elő 2050-ig. Ezáltal különösen az egyéni közlekedés került szembe komoly kihívásokkal. Világszerte 2030-ig a személygépkocsi-flotta megduplázódását feltételezik. Ugyanakkor az EU a gépjárműgyártóktól a 95 g/km CO 2 -flotta-kibocsátást követel meg 2020-ig, ennek be nem tartása esetére milliárdos bírságokkal fenyeget. Költséghatékonyan ez a cél csak hibrid autók és elektromos járművek használatával érhető el. Az autógyártók számára az elektromos meghajtás járműflottákba való integrálása tehát kötelezően szükséges ahhoz, hogy megfelelhessenek a klímaegyezmény célkitűzéseinek. A tömegpiac megindulása az új járművek 10 százalékos piaci részesedésével Európában 2015-től lehetséges. Az elektromobilitás költség- és hatékonyságelőnnyel jár. Az elektromos járművek átlagos tiszta fogyasztási költsége ma már kb forint 100 km-enként. A fosszilis üzemanyagok árainak emelkedése esetén az elektromos járművek költségelőnye akár tovább nőhet. A hatékonyság szempontjából az elektromos autónak a hagyományos, ill. földgázmeghajtású járművekhez képest szintén jelentős az előnye. Így pl. 100 km-en hozzávetőlegesen a negyedét fogyasztja annak az energiamennyiségnek, amelyet egy dízelmotoros autó igényel. Az európai, ázsiai és más piacokon jelen lévő akkumulátorgyártók nagy erőkkel dolgoznak olyan akkumulátorok legújabb generációin, amelyeknek hatékonyabb a tárolási technológiájuk és ezáltal alacsonyabb költséggel üzemeltethetők nagyobb hatótávolság és rövidebb töltési idők mellett. Az elektromobilitás az autóiparhoz hasonló módon világszerte több hullámban fog elterjedni. A nyugati világ klasszikus ipari államai, a legnagyobb feltörekvő államok, mint Brazília, Oroszország, India és Kína, valamint a Közel-Kelet első lépésben a mobilitás és a közélet részeként fogják elterjeszteni az elektromobilitást ig kialakulnak a piacok, és létrejön egy valós, nem szubvencionált verseny. Az elektromobilitás először ipari központokban válik piacéretté és vonul be a mindennapi közlekedésbe. Az RWE 10 millióra számít Nyugat-Európában, ill. az európai új forgalomba helyezési kvóta 19 százalékára re az RWE becslése szerint több mint elektromos autó és plug-in hibrid rója az utakat az Európai Unió legnagyobb városaiban. Azonban sok feltételtől függ, hogy ez a szám végül is valójában mekkora lesz. Egységes szabványok kellenek ahhoz, hogy az áramtankolás egyszerű és komplikációmentes legyen a töltő-infrastruktúra és az elektromos autó közötti fizikai összeköttetés révén. A feltöltés csak akkor válhat a mindennapokra és a tömeges használatra alkalmassá, ha az autó, a töltőállomás, a kábel, a csatlakozások és csatlakozóaljzatok integrált rendszerként működnek és minden járművel kompatibilisek. A Plug & Charge elve épp akkor kap majd döntő jelentőséget, amikor elkezd nőni az elektromos járművek száma. A Plug & Charge az autó és a töltőállomás közötti standardizált kommunikáción alapul, a töltőállomásnak automatikusan hitelesítenie kell a járművet, és lehetővé kell tenni a jövőbeli intelligens töltési eljárások használatát. Több járműtípus és különféle infrastruktúra-szolgáltatók esetén a Plug & Charge elve mentén a töltés lehetővé tételének műszaki ráfordítása kisebb, ez a leginkább felhasználóbarát alkalmazás sziget- és párhuzamos koncepciók nélkül.

15 Fenntartható gazdaság és társadalom Felül-nézetből 15 Ez tehermentesíti az erőműveket, amelyek így optimális hatásfokú üzemállapotban működhetnek. Abból kiindulva, hogy standardizált, kényelmes, intelligens kapcsolódásokon alapuló infrastruktúra jön létre, amely a töltőoszlop és az autó közötti fizikai kapcsolaton alapul, felmerül egy további lényeges kérdés: hol lehessen feltankolni a jövő elektromos autóját? Klasszikus ipari államokban az otthoni töltés nagyobb szerepet kap majd. A magántulajdonú lakás a jövő ipari államaiban kevésbé lesz általános (urbanizáció és megacity-koncentráció). A nyilvános gyorstöltők és a munkahelyi töltés kombinációja kap majd nagyobb szerepet, habár a klasszikus iparosodott nemzetek körében a felhasználók kb. 70 százaléka otthon tölti fel a járművét. Ehhez jó áron kényelmes és egyszerűen kezelhető töltési koncepciók állnak a felhasználók rendelkezésére. Elvben az elektromobilitás rendszerében azonban szignifikáns különbségek nem láthatók. Dr. Marie-Theres Thiell és Dr. Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár Épp a piac diverzifikálódásakor lesz szükség az egységes rendszerre. Ezzel kapcsolatban jelenleg nyilvánvalóan a fizikai töltési kapcsolat, valamint az adatkezelés standardizálása (Communication Vehicle-Infrastructure-Grid) jelenti a legnagyobb kihívást. Az elektromobilitás elterjesztése szempontjából az RWE szerint az energiaszolgáltatóké a vezető szerep, mivel lobbistaként ők vezetik be az innovációkat, fejlesztik a piacokat. Az energiaszolgáltatók kiválóan alkalmasak a töltő-infrastruktúra üzemeltetésére és szolgáltatására és az elektromobilitás jövőbeni kérdéseinek megoldására. A töltő-infrastruktúrával szemben mindenekelőtt különféle követelményeket támasztanak: egyszerűnek és felhasználóbarátnak kell lennie, azaz a töltőállomásnak automatikusan fel kell ismernie a fogyasztót, az elszámolásnak egyszerűnek és átláthatónak kell lennie. Lehetővé kell tenni a gyors töltést. 25 és 35 kwh közötti akkumulátorméretek esetén az átlagosan 2 kwos otthoni dugaszolóaljzatról való töltés mindenképp csak vészhelyzeti opció lehet. Végül pedig a töltő-infrastruktúrának biztosítania kell a megújuló energiákból származó villamos energia hatékony használatát, ez azt jelenti, hogy az elektromos autókat főként akkor töltik, ha van zöldáram. Ez mindenekelőtt az otthoni töltőállomásokra vonatkozik. Ezzel összefüggésben a Vehicle-to-Grid koncepciója fontos jövőbeli téma lesz. Az elektromos jármű klímabarát mivolta közvetlenül függ a villamos energia beszerzési forrásától. Az az elektromos autó, amely szélenergiából nyeri az energiát, akár CO 2 -kibocsátás nélkül üzemeltethető. Azonban a megújuló forrásokból, például a szél erejéből történő villamosenergia-termelés függ az időjárás ingadozásaitól: erős szélben és alacsony aktuális áramfogyasztás esetén a megújuló villamos energia nem használható fel optimálisan. Ezzel szemben vannak olyan szélcsendes időszakok, amikor nagy a kereslet az áram iránt, és szükség lenne a szélenergiára. Az elektromos járművek a jövőben ezen ingadozásokat segíthetnének kiegyenlíteni, hiszen akkor tárolják el a megújuló energiát, amikor az keletkezik, és akkor adják le, amikor szükség van rá. Ezzel olyan feladatokat látnak el, amelyeket ma már szivattyústározós erőművek végeznek, és segítenek a várt magasabb betáplálási kapacitás ésszerű felhasználásában. Ahhoz azonban, hogy az elektromobilitás általánossá váljon, stabil keretfeltételek szükségesek. Törvényi ösztönzők kellenek az elektromobilitás elterjesztéséhez. Így pl. egyszeri támogatást, vásárlási, ill. használati ösztönzőket (ingyenes parkolás, adókedvezmények) kaphatnának a felhasználók. Egyszeri támogatással ma már többek között Japánban ( euró), Spanyolországban (6 000 euró), Franciaországban, Nagy-Britanniában és Kínában (akár euró) és Portugáliában (akár euró) támogatják aktívan az elektromos autók megvásárlását. Egyes európai országokban az elektromos járművek (legalábbis egy bizonyos időre) mentesülnek a gépjárműadó alól. Távlatilag egységes szabványok, a kutatás-fejlesztés támogatása, egyszerű energia- és építésjogi keretfeltételek és piaci modellek szükségesek, amelyek jövedelmező üzleti modelleket tesznek lehetővé az ipar számára. Ha az elektromobilitás tartósan rá lesz utalva a támogatásokra, akkor nem lesz sikeres. Addig is a politikának hamarosan stabil törvényi hátteret kell szabnia az elektromos járművek töltésére és használatára vonatkozó szabványok kifejlesztéséhez és megvalósításához. Magyarországon az Elmű Émász vállalatcsoport élen jár az elektromobilitás elterjesztésében. A csoport nemcsak a vállalat imázsához használja fel a téma pozitív hatásait, hanem a fenntartható fejlődés elvének határozott híveként szeretne aktívan hozzájárulni e közlekedési forma elterjedéséhez. Nem titok, hogy a társaság vonzó üzleti lehetőséget lát az elektromos autókhoz szükséges infrastruktúra kiépítésében, valamint az ezen járművek tankolásával megvalósuló energiaértékesítésben. Hosszú távon és ha releváns számban jelennek meg ilyen kocsik a piacon, akkor az elektromos autók akkumulátorai energiatárolókként jelentős szerepet játszhatnak az intelligens hálózatok ún. smart grid koncepciójában, amelyet a vállalatcsoport most fejleszt ki. Az Elmű 2010 szeptemberében megnyitotta első nyilvános elektromosautó-töltőállomását, amelynél az elektromos autók budapesti használói egy éven keresztül ingyenesen tölthetik fel járművüket. A vállalat beszerezte első saját elektromos járműveit, és jelenleg üzleti partnereivel közösen dolgozik egy elektromos autós közösség megalapításán, amelynek tagjai közösen tesztelik majd az új technológiát. A Budapest utcáin elszórtan megjelenő elektromos autók már ma komoly visszhangra találnak.

16 16 Fenntartható gazdaság és társadalom Felül-nézetből Fürjes Balázs vezető, NEGOS Tárgyalási Tanácsadó Zrt. Zarándy Tamás energetikai szakértő, IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés Fenntarthatóság és racionalitás Könnyű abban egyetérteni, hogy a fenntarthatóság az első számú cél. Abban viszont már nehezebb, hogy a szabályozásban ez hogyan jelenjen meg. A tervezésben a hazai adottságokból kell kiindulni, és gyakorlatias, racionális megoldást kell találni a kihívásokra. Az alábbiakban az ipar szemszögéből fejtjük ki a prioritásokat. Még jó ideig a hagyományos energiahordozókra lehet és kell építeni. Az energiahatékonyság növelése létszükséglet Magyarország esetében, amelynek a hagyományos energiahordozókban semmilyen erőforráselőnye nincs a környező országokkal szemben, importigénye hosszú távon fennmarad, és a legjobb esetben is csak azt tűzheti ki célul, hogy megfelelő ellátásbiztonság mellett a környező országok árait biztosítsa itthon is. A megújuló energia fontos, de még jó ideig csak kiegészítő jellegű lehet. Vállalt kötelezettségeink teljesítése támogatással jár, de ezek terheit a minimális szinten kell tartani. Sem mennyiségi túlteljesítést, sem technológiai előrerohanást nem tud a gazdaság elviselni. A hagyományos energia hosszú távon is domináns marad ellátásunkban. A stratégia kialakításánál hármas célt kell figyelembe venni: a regionálisan versenyképes árakat, az ellátásbiztonságot és a fenntartható fejlődést. A legnagyobb probléma, hogy az energia túl drága hazánkban. Tapasztalataink szerint a villamos energia versenypiaci ára napjainkban közel megegyezik az Európa-szerte alkalmazottal, azonban a szabályozott árrész kiugróan magas. A gáz piaci ára az orosz importfüggőség és árképzés miatt ugyanakkor jóval magasabb az Ausztriában elérhetőnél, és a szabályozott ártételekre itt is igaz a nagyarányú keresztfinanszírozás, miszerint a rendszerhasználati szolgáltatások egyes elemeit nagyrészt azok a zsinórfogyasztók fizetik meg, akik ezeket igénybe sem veszik. A hármas célrendszer érdekében az erőművi portfóliónál Magyarországnál nagyobb léptékben kell gondolkodni. A kormánynak stratégiai prioritásként kell kezelni a regionális energiapiaci integrációt. A határkeresztező kapacitások bővítésével, a szabályozások összehangolásával mérsékelni lehet a regionális árkülönbségeket, a fogyasztás kilengéseit és a tartalék kapacitásokat. Ennek révén csökkennek a piaci árak is. Fontosnak tartjuk az energiatőzsde megerősítését is. A gázimport területén is regionális energiapiaci integrációra és stratégiára van szükség. Üdvözöljük a magyar szlovák gázhálózat összekötésére irányuló kormányzati erőfeszítéseket, de ezzel párhuzamosan fontos lenne megvizsgálni a magyar osztrák vezetéki kapacitások bővítését is. Felülvizsgálandó a magyar orosz gázszerződés is. Az elmúlt évben számos hír érkezett arról, hogy egyes európai országoknak sikerült árcsökkenést elérni az orosz beszállítóknál, ezzel szemben a magyar gáznagykereskedő kizárólag a beszállítási mennyiségekről egyezkedett partnereivel. Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon az importgáz ára magasabb, mint a szomszédos országokban. Azzal, hogy egy európai gyökerű multinacionális cég Magyarország számára drágábban vásárolja a földgázt, mint anyaországa fogyasztóinak részére, újabb keresztfinanszírozást valósít meg, amely súlyosan sérti a magyar fogyasztók érdekeit. A nagy energetikai beruházásokat részletes előkalkulációnak és társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie, amelybe beleértendő az ipari nagyfogyasztók érdekképviselete is. Mérlegelni kell a túlzott kapacitásbővítéseket, amelyek költségeit végül a fogyasztók fizetik meg. A stratégiai gáztárolók esetében ez nem történt meg, csak a számlán jelennek meg az allokált költségek. Ezek azonban nem transzparensek. A szabályozott költségeket minden területen felül kell vizsgálni. Erősebb kontrollra van szükség az energiatermelők és -elosztók által elszámolható költségek elismerése során. Az energiafelhasználásban a zöldenergia arányát csak a nemzetközi kötelezettségeinkben vállalt mértékig növeljük, az árszabályozás piactorzító elemeit meg kell szüntetni.

17 Fenntartható gazdaság és társadalom Felül-nézetből 17 A ténylegesen megújulóenergia-termelés szabályozási rendszerének kialakításánál alapvető szempontként kell kezelni, hogy a villamosenergia-fogyasztókra rakódó terhei a legkisebb mértékben emelkedjenek. Növelni kell a hatékonyságra ösztönző árképletek használatát. A költségek fogyasztókra történő allokálásánál meg kell szüntetni a jelenlegi keresztfinanszírozásokat. Elfogadhatatlan, hogy szociálpolitikai megfontolásokból 2010 óta 74 milliárd forintnyi új keresztfinanszírozás épült be az árrendszerbe a rendszerhasználati díjakon, illetve az olcsó gázforrásokhoz történő hozzájutás korlátozásán keresztül, rontva az ipar versenyképességét. A hagyományos és a zöldenergiák közötti választás során az ország külső kötelezettségeinek és a belső lehetőségeknek a figyelembevételével kell dönteni. A külső kötelezettségek adottak, 2020-ig 14,6 százalékos részarányt kell elérni a megújuló energiának az ország végső energiafelhasználásában. A külső kötelezettségnél gyorsabb ütemű megújulótermelés-növekedés esetén hazánk nagy árat fizetne. A zöldenergia ma a gyorsan emelkedő olajárak ellenére is drágább a hagyományos energiahordozóknál, így erőltetett ütemű felhasználása további fogyasztóiárnövekedést okoz. A magyarországi fogyasztók számára az energiaárak már ma is magasak, azok további emelése végzetes hatású lenne. A kötelező átvételi rendszer eredeti célkitűzése a kapcsoltés a megújulóenergia-termelés támogatása volt. A rendszer célja a nagy hatékonysággal működő kiserőművek létesítése az alacsonyabb távhőárak biztosítása érdekében, illetve a megújuló energiahordozó felhasználásával működő energiatermelés elősegítése volt. Társadalmi hasznosság szempontjából alapvető fontosságú a hőtermelés másodlagos, hogy ezzel együtt villamos energia is keletkezik. A jelenlegi szabályozásban azonban a támogatás nem a hő-, hanem a villamosenergia-termeléshez kötődik. Az eredetileg meghatározott mindkét társadalmi célkitűzés nagymértékben sérült a szabályozási és ellenőrzési hiányosságok miatt. A beruházók a lehetőségeket kihasználva a hőpiaci igények kielégítésénél lényegesen nagyobb villamosenergia-kapacitásokat építettek ki bevételeik maximalizálása érdekében ben a kapcsoltan termelő gázerőművek és a nagy biomassza-tüzelésű erőművek összesen 75 milliárd forint támogatásban részesültek, ebből mintegy milliárd jutott el a távhőfogyasztókhoz (ennyivel volt a költségszint alatt a távhő ára), így milliárd forint a gyakorlatilag indokolatlanul felvett támogatás, amely extraprofittá vált. Ez a probléma egyharmad részben szociális, kétharmad részben viszont társadalmi kár. A probléma megoldását a támogatási rendszer alapértékeihez, a társadalmi hasznosság elveihez történő visszatérés jelenti. Úgy kell átalakítani a rendszert, hogy a társadalmilag hasznos kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés továbbra is támogatott legyen, az ezt meghaladó termelés támogatása azonban szűnjön meg. A villamos energia termelésének támogatása helyett a hőtermelést kell segíteni. Összességében legfeljebb 25 milliárd forint hőoldali támogatásból biztosítható a távhőárak szinten tartása és a valóban hatékonyan termelő földgáz- és biomassza-erőművek támogatása. Szintén fontos biztosítani a fenntarthatóságot a biomassza-termelői oldalon. Felül kell vizsgálni a Vértesi Erőmű támogatásának határidejét. A létesítmény jelenleg évi 6,5 milliárd forint támogatást kap. A létesítmény gazdaságossá nem tehető, a támogatás csak konzerválja az egyáltalán nem hatékony működést, így mind szociálpolitikai, mind versenyképességi szempontból rövid időn belüli felszámolása indokolt. A támogatás nyújtását december 31-ig javasoljuk, ez az idő lehetőséget teremt az erőmű bezárásának ütemezett végrehajtására, Oroszlány város új távhőforrásának kiépítésére. Az ott dolgozók jelentős részének több évig munkát adhat a bánya és az erőmű rekultivációja. A ténylegesen megújulóenergia-termelés szabályozási rendszerének kialakításánál alapvető szempontként kell kezelni, hogy a villamosenergia-fogyasztókra rakódó terhei a legkisebb mértékben emelkedjenek. Tanulni kell a múlt hibáiból, nem megismételni azokat. Ugyanakkor az energiahatékonyságnál zöldebb megoldás nincs, a fel nem használt energia a leginkább környezetbarát. Ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzetet és a szűkös állami erőforrásokat figyelembe véve a legköltséghatékonyabb megoldás. Minden, energiahatékonyságba fektetett egy forint kettőt takarít meg azáltal, hogy kevesebbet kell költeni az energiarendszer bővítésére, erőműépítésre. Megfelelő számú energiahatékonysági beruházás összefogása például már konkrét erőműépítéseket válthat ki. Az Ipenerg által kidolgozott virtuális erőmű program (VEP) célja a sikeres vállalatok energiahatékonysági intézkedéseinek és tapasztalatainak összegyűjtése, elérhető tudássá alakítása és a magyarországi vállalatokhoz, a kkv-szektorhoz történő eljuttatása. Az államigazgatással együttműködve egy energiahatékonyságra ösztönző szabályozási környezet kialakítása, elismerési programmal a vállalatok érdeklődésének felkeltése, valamint az energiaracionalizálási folyamat tudás oldalról történő támogatása. A VEP 2020-ig egy 200 megawatt teljesítményű erőműnek megfelelő villamosenergia-termelést vált ki igazolt energiamegtakarítással. Véleményünk szerint a zöldenergiagazdaságnak is a nemzeti adottságok alapján a magyar lakosság és a gazdaság érdekeit kell szolgálni. Ennek érdekében elsősorban az energiatakarékosság támogatandó, míg a megújuló- és kapcsolt villamosenergia-termelést új alapokra kell helyezni. Az energiafelhasználásban a zöldenergia arányát csak a nemzetközi kötelezettségeinkben vállalt mértékig növeljük, az árszabályozás piactorzító elemeit meg kell szüntetni.

18 18 Fenntartható gazdaság és társadalom Felül-nézetből Hamvas István vezérigazgató, Paksi Atomerőmű Zrt. Paks lépéselőnyben Anukleárisenergia-termelés úgynevezett életciklusanalízise azt mutatja, hogy az atomenergiahasznosítás környezeti hatása összességében kisebb, még a vízenergiát hasznosító vagy a szélerőművekénél is. Ezt nem a nukleárisenergia-ipari lobbi mondja, hanem környezetvédelmi szakemberek elemzései hoztak ilyen eredményt. Ugyanakkor a gazdasági előnyök is az atomenergia-hasznosítás mellett szólnak, nem is beszélve arról, hogy a várható igénynövekedést tisztán megújulóforrásokból nem lehet kielégíteni. Akik most a japán események árnyékában is folytatják fejlesztéseiket, komoly lépéselőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik hezitálnak. Az életciklus-elemzés során a különböző villamosenergiatermelési megoldások esetében vizsgálják a teljes folyamat környezeti hatásait, tehát a bányászattól, a gépgyártáson át egészen a hulladékkezelésig. Ezt az elemzési metódust egy németországi egyetemen fejlesztették ki, több ezer paramétert számításba véve. Az így kialakult rangsorban a nukleáris energia áll az élen mint a legkisebb környezeti terhelést jelentő energiatermelési megoldás. Ehhez hasonló a szén-dioxid-kibocsátást jellemző, úgynevezett carbon footprint (karbonlábnyom) meghatározása és értékelése. Az atomenergetika ebből a szempontból is a legkedvezőbb, a legkisebb üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár. Meglepő, hogy az igen tisztának tartott földgázbázisú energiatermelés jelentős karbonlábnyomot eredményez, káros hatásait tekintve az élmezőnybe tartozik. A földgáz elégetése során ugyanis valóban kis mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, viszont a szállítás során jelentős mennyiségű metán kerül a légkörbe, amely sokszorosan veszélyesebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál. Így a teljes életciklus-analízis során a földgázbázisú energiatermelés igen rossz értékelést kap. A nukleárisenergia-termelés előnyös tulajdonságai előbbutóbb, úgy gondolom, előtérbe kerülnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nemcsak gazdasági, de környezetvédelmi szempontból is az atomenergia-hasznosítás a legkedvezőbb. A klímaváltozás elleni küzdelem egyik pillére nyilván a megújuló energiaforrások lesznek, a másiknak viszont kétségkívül az atomenergia-hasznosításnak kell lennie. Ha csak a gazdaságossági szempontokat vesszük alapul, a nukleárisenergia-termelés egyértelműen versenyképes megoldás. Nemcsak a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjainak termelési költségei alapján állítom ezt, hanem a tervezett új blokkok költségeit is figyelembe véve. A klímaváltozásra pedig inkább tudatosan fel kellene készülnünk, mint küzdeni ellene. A felkészülés jegyében pedig számításba kell venni, hogy növekedni fog a klimatizálás és az öntözés energiaigénye, hogy csak két olyan területet említsek, amelyek a globális felmelegedéssel közvetlen kölcsönhatásban vannak. Ez pedig azt jelenti, hogy bármit is teszünk, a klímaváltozásra való felkészülés több energiát fog igényelni. Vagyis csapdahelyzetbe kerülhetünk, minél inkább szeretnénk lassítani a klímaváltozást és ennek érdekében csökkenteni a nagy kapacitású villamosenergia-termelési megoldásokat, annál nagyobb mennyiségű energiára lesz szüksége a világnak. Olyan mennyiségről van szó, amelyet tisztán megújuló forrásokkal nem lehet fedezni, nem is beszélve a rendszer stabilitásáról. A negyedik generációs atomerőművek fejlesztése ugyanakkor további lépést jelent a fenntarthatóság erősítésének irányába. Ez azt jelenti, hogy hosszú távra, több ezer évre biztosíthatóvá válik a nukleárisüzemanyagellátás. Ráadásul úgy, hogy az atomenergetika egyik legégetőbb kérdése, a nukleáris hulladék elhelyezése is részben megoldhatóvá válik. Ma öt nagyságrenddel Az életciklus elemzés során a különböző villamosenergia-termelési megoldások esetében vizsgálják a teljes folyamat környezeti hatásait, tehát a bányászattól, a gépgyártáson át egészen a hulladékkezelésig Az így kialakult rangsorban a nukleáris energia áll az élen, mint a legkisebb környezeti terhelést jelentő energiatermelési megoldás.

19 Fenntartható gazdaság és társadalom Felül-nézetből 19 Egy olyan súlyú üzemzavar, mint ami Fukusimában történt, nálunk nem vezethetne robbanáshoz. Az egyes blokkon már kiépítettük ezt a rendszert, és folytatjuk a fejlesztést a többin is. kevesebb hulladék keletkezik ennek a technológiának az alkalmazásával, mint a szénerőművekben, ugyanakkor ezt a hulladékmennyiséget is jelentősen csökkenteni fogja a negyedik generációs erőmű-technológia. Ennek egy másik fontos jellemzője lesz a passzív jelző. A szabályozás ugyanis úgy lesz megoldva, hogy ne nagyon legyen szükség aktív, vagyis villamos energiát igénylő berendezésekre ahhoz, hogy a reaktor stabil állapotban legyen tartható. A Japánt ért földrengés, majd szökőár után a fukusimai erőműben kialakult helyzettől függetlenül van egy trend a világ nukleáris iparában. E szerint a tervezési szinttől eltérő események kezelésére is fel kell készíteni a nukleáris létesítményeket, hogy radioaktív anyag még akkor se jusson ki a környezetbe. A paksi üzemidő-hosszabbítás előkészítése, végrehajtása során már mi is ezt követtük, olyan mértékű üzemzavar kezelésére készülünk fel, amely a paksi blokkok tervezési szintjét meghaladja. Amennyiben bekövetkezne egy ilyen esemény, akkor a kiépített műszaki megoldásokkal, illetve intézkedésekkel a környezeti szennyezés minimálisra csökkenthető. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyan az elmúlt években valamennyi blokkot felszereltük hidrogénrekombinátorokkal, most újabb ilyen egységeket építünk be. Egy olyan súlyú üzemzavar, mint ami Fukusimában történt, nálunk nem vezethetne robbanáshoz. Az egyes blokkon már kiépítettük ezt a rendszert, és folytatjuk a fejlesztést a többin is. A Japánban történtek csak megerősítenek bennünket, hogy ezt a munkát folytatni kell. Emellett megpróbálunk felkészülni más egyéb váratlan eseményekre is, mondjuk egy olyan extrém, ma esélytelennek tűnő esetre, amikor kiszárad a Duna, vagy ha teljesen vakok maradunk, vagyis megszűnik mindenféle összeköttetésünk az országos villamosenergia-rendszerrel. Elvben ez sem kizárt. Vannak terveink ezekre a nagyon ritka, súlyos helyzetekre is. A regionális piac kialakulása jót tenne minden fejlesztésnek, így a paksi bővítésnek is, mert megkönnyítené az ilyen nagyságrendű kapacitások létesítését. Ezáltal regionális szintű lehetne a szabályozás, a tartalékképzés, ami nyilvánvalóan olcsóbbá tenné ezeket a beruházásokat. Biztos vagyok abban, hogyha most valaki 2011-ben a japán események árnyékában is megy előre stabilan, az komoly lépéselőnyre tehet szert azokkal szemben, akik bizonytalankodnak. Ezért határozott energiapolitikára van szükség, és nagyon fontos, hogy tovább vigyük a bővítési projektet.

20 20 Fenntartható gazdaság és társadalom Felül-nézetből Horváth Péter elnök, Magyar Energia Hivatal Megújulóenergia-stratégia Magyarország európai uniós tagsága szempontjából a 2011-es év meghatározó lesz. A csatlakozás óta hazánk először állhatott az Európai Unió élére, így fél éven keresztül formálója lehet az uniós energiapolitikának. Az energetika a kormány számára is kiemelt stratégiai kérdés, amely nemcsak az elnökség programjában, hanem a kormány hazai intézkedéseiben is határozottan tükröződik. Az Európai Unió stratégiai célja, az energiaforrások diverzifikációja azt vetíti előre, hogy 2011-re sokkal nagyobb hangsúlyt kap a kérdés külpolitikai dimenziója. Az EU a megszokott beszállítókon kívül más forrásországokat is be kíván kapcsolni az uniós energiahálózatba. Az EU és Magyarország energiabiztonságának javításához nélkülözhetetlenek azok az infrastrukturális fejlesztések, amelyek a 3. uniós energiacsomag további liberalizációs céljaival összhangban összekötik egymással Európa nemzeti földgáz- és villamosenergia-piacait. Hazánk felismerte a regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket. A magyar román, illetve magyar horvát összekötő gázvezetéket már átadták, valamint megállapodtak egy magyar szlovák interkonnektor megépítéséről is. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a regionális piacépítés is fontos szerephez jut. Ehhez a szomszédos országok szabályozó hatóságaival történő szoros együttműködésre van szükség. Az energiabiztonság javításához nélkülözhetetlen, hogy hazánk mérsékelje a szénhidrogénimporttól való jelentős függőségét. Az Európai Unió klímapolitikai céljaival összhangban az energiahatékonyság növelése mellett a megújuló energiák hasznosítására kell fokozottan építeni. A megújulóenergia-hasznosító technológiák túlnyomó többsége piaci körülmények között jelenleg nem versenyképes, de mivel használatuk hozzájárulhat a gazdasági növekedés újbóli beindításához, valamint elősegítheti a munkahelyteremtést és a kutatás-fejlesztést, ezért hazánknak érdekében áll támogatni ezeket a megoldásokat. A megújuló alapú villamosenergia-termelésre vonatkozó kötelező átvételi rendszerrel már jelenleg is beavatkozunk a hagyományos, illetve új technológiák versenyébe, hiszen a piacinál magasabb garantált áron vesszük át a megújulókból termelt villamos energiát. Az új megújulóalapú-technológiák elterjedéséhez szükség van és a jövőben is szükség lesz állami támogatásra azok össztársadalmi haszna miatt. A kedvező járulékos hatásokat tekintve Magyarországon leginkább a decentralizált energiatermelést, azon belül is főként a kis teljesítményű biomassza-tüzelésű fűtőműveket és fűtőerőműveket célszerű támogatni. A kérdés valójában nem az, hogy támogassuk-e a megújuló energiaforrásokat, hanem hogy azt milyen módon, milyen eszközökkel tegyük. Az utóbbi években parázs vita alakult ki arról, hogy a jelenlegi kötelező átvételi vagy egy inkább piaci alapokon nyugvó zöldbizonyítvány-rendszer bevezetése lenne célszerűbb a megújuló energiára vonatkozó, a Nemzeti Cselekvési Tervben is megfogalmazott célkitűzések teljesítéséhez. Ennek eldöntése politikai akarat kérdése, a Magyar Energia Hivatal (MEH) azonban javaslatokat tehet egy szakmailag megalapozott döntés meghozatalára. Az elmúlt időszakban a Hivatal az államigazgatáson belül úttörő szerepet vállalt a megújulóenergia-hasznosítás további terjedésének elősegítése érdekében. A Hivatal támogatásával számos kutatás valósult meg a hazai megújuló potenciál felmérésétől kezdve a megújuló Nemzeti Cselekvési Terv alapjául szolgáló számításokon keresztül a megújuló energiát hasznosító berendezések engedélyezési eljárásainál felmerülő anomáliák feltárásáig. A vizsgálatok során rendkívül hasznosnak bizonyult a szakmai nyilvánosság, a szakmai plénum véleménye és az érintett piaci szereplők hozzászólása. Az elkészült anyagokat honlapunkon mindenki számára elérhetővé tettük. A megújuló energia hasznosítása kapcsán az a kérdés is felmerül, hogy hazánkban mennyire versenyképes a megújuló alapú energiatermelés a többi tagállamban megtermelt zöldenergiához képest.

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János

A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Keretfeltételek Az emberi közösség életfeltételeit összetett rendszer biztosítja. A rendszer belső elemei

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9.

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9. Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása Huber Krisz=án 2014. október 9. EU iránymutatások 2020 EU 3. Energia csomag 2009 július Fenntarthatóság (környezet) Versenyképesség

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29. AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Dunagáz konferencia Visegrád, 2011. április 13. Az energiastratégia pillérei

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Tudományos Akadémia (Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Felsmann Balázs - 2010. március 10. 1 Magyarországi helyzet Válságkezelő kormányprogram vs. fenntartható energiarendszer

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról

a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Új változat a H/4671. számú országgyűlési határozati javaslat helyett H/4858. számú országgyűlési határozati javaslat a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás Energiahatékonyságból Plusz energiateremtés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben