XV. Energia Café. A geotermikus energia felhasználási lehetőségei az agrárszektorban. Debrecen, Nagygál János okl.

Átírás

1 XV. Energia Café A geotermikus energia felhasználási lehetőségei az agrárszektorban Debrecen, Nagygál János okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)

2 A földhő eredete 40 millió MW hosszú felezési idejű radioaktív izotópok bomlása: U 238, U 235, Th 232, K 40 asztenoszféra konvekciós áramlásainak súrlódási hője akkréciós hő maradéka 1000 C LITOSZFÉRA km ASZTENOSZFÉRA p ö fö ldk éreg k e n y 6370 km A Föld hőenergia-tartalma: 12, MJ 3700 C 2900 km MAG kü lső m a g A földkéreg hőenergia-tartalma: 5, MJ 4300 C 5100 km belső m ag (lépték nélkül) ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

3 ) repedezett, karsztosodott aljzat Fő termálvíztartók 2) porózus medencekitöltő üledékek (homokkő) Forrás: MFGI ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

4 A termálvíz jelenléte a Kárpát-medencében 95% H, PL, UA ~ éve ~ éve ~ éve 2011 C-14 Eu19 haplotípus

5 Anonymus Gesta Hungarorum Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Ő hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és az országot birtokába vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújíttatott, és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják Kr.u 451

6 Anonymus Gesta Hungarorum Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről ahol az átkelést végrehajtották, Magyarrévnek nevezték el Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket Kr.u

7

8 Mi a geotermikusenergia-hasznosítás? Nem más, mint a földi hőáram megcsapolása egy olyan hőmérsékleti szinten, amely magasabb a földfelszíni hőmérsékletnél. 0 m 10 C t 2 = = 90 C t 1 = 50-10= 40 C FÖLDI HŐÁRAM 1000 m 50 C 2000 m 100 C ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

9 Európa geotermikus adottságai nagy entalpiájú terület (áramtermelés) nagy entalpiájú medencék (áramtermelés, közvetlen hőhasznosítás) nözepes entalpiájú medencék (közvetlen hőhasznosítás) sekély geotermia Kárpát-medence: európai viszonylatban kimagasló adottságok ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest, Forrás: EGEC, MFGI

10 ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest, Forrás: A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza.

11 Milyen mélyre kell kutat fúrni? A 100 C izoterma mélysége m 3400 m 3000 m 2800 m 2600 m 2400 m 2200 m 2000 m 1800 m 1600 m 1400 m 1200 m 1000 m 800 m 600 m 400 m 200 m 0 m Forrás: VITUKI, 3. melléklet ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

12 Milyen meleg a termálvíz? 50 C-nál melegebb porózus termálvízadó rétegek elterjedése pt pt pt1.3 pt2.4 Jelmagyarázat: pt1.2 pt2.5 Mezozóos kőzetek felszínen vagy felszínközelben Paleozóos kőzetek a felszínen vagy felszínközelben Neogén vulkáni kőzetek a felszínen vagy felszínközelben pt1.1 Az EU-, víz keretirányelv végrehajtásához lehatárolt porózus termálvíztestek (>30C), a víztest azonosítójával A szintvonalak az 50 C-nál melegebb porózus termálvíztartó-összlet feküjét mutatják (mbf) melléklet Forrás: VITUKI, ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

13 Milyen meleg a termálvíz? A 120 C-nál melegebb repedezett és karsztos termálvíz-tároló rendszerek elterjedése k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k Jelmagyarázat: k k k Az EU Víz Keretirányelv végrehajtásához lehatárolt karsztos termálvíztestek, a víztest azonosítójával k k k k k k A szintvonalak az 120 C-nál melegebb repedezett (halványabb-) és karsztos (élénkebb színek) képzõdmények felszínét mutatják (mbf) Forrás: VITUKI, 9. melléklet ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

14 ~1300 termálvízkút (>30 C) 788 üzemel (2010) Forrás: MFGI ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

15 Kifolyó hőmérséklet: C Forrás: MFGI ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

18 Kifolyó hőmérséklet: 90 C< Forrás: MFGI ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

19 Geotermikus adottságok

20 A hazai geotermikusenergia-hasznosítás rövid történeti összefoglalása A magyar termálvíz-hasznosítás fejlődése Szentes, kórházi termálkút fúrása gyors mérsékelt stagnáló új fellendülés ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

21 Új termálkutak létesítése Magyarországon

22 Geotermikus (város)fűtések Kistelek Veresegyház/1 Bóly/1 Mórahalom Gárdony Szentlőrinc OrosházaGyopárosfür dő Veresegyház/2 Bóly/2 Mezőberény Makó Csongrád Miskolc Törökszentmiklós Erdőkertes Szolnok, MÁV Kórház Orosháza város Debrecen-Fancsika Működő rendszerek (2005 előttiek) Működő rendszerek (2005 óta) Kivitelezés alatt Nyertes pályázatok ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

23 A termálvíz-hasznosítás jelenlegei helyzete hazánkban Erősségek fél évszázados tapasztalat, a gazdasági és politikai rendszerváltozást követően a geotermikus ágazat nem ment tönkre, Gyengeségek az elhasznált termálvizek elhelyezésének évtizedes problémája, bonyolult és kusza jogszabályi környezet, amely az NCST-célok megvalósítását fenyegeti. monopolhelyzete sem alakult ki senkinek, a legutóbbi időkig sikerült az ágazatot magyar kézben tartani. ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

24 Távlati lehetőségek Nagy hatékonyságú hőszivattyúzás - a lehűlt termálvizekre EGS - olcsó kútfúrási és biztonságos repesztési technológia lenne szükséges Termelő kút Erőmű Visszasajtoló kút EGS Forró kőzet ETE Szenior Energetikusok Klubja A földhő mint energia Budapest,

25 Energiatermelés Magyarországon Atomenergia (29,9%) Szénhidrogén (38,9%) Szén (26,7%) Vízierőmű (0,4%) Tüzifa (2,9%) egyéb (0,8%) Geotermia (0,6 %)

26 Termálvíz felhasználás Kommunális fűtés (5%) Ipar (4%) Balneologia (35%) Ivóvíz (29%) Mezőgazdaság (27%)

27 A szentesi termálvíz 1958-ban olaj után kutatva, termálvízre bukkantak a kórház területén, amely 1735 m mélységű és percenként 1700 l 71 C-os gyógyvizet ad.

28 A termálvíz hasznosítása Szentesen Szentes közigazgatási területe Magyarország legnagyobb hévízfeltáró tevékenységének színtere és Európa legsűrűbb geotermikus mezője. A kutak közül 5 a város belterületén található, további 16 kút szekunder vize vagy a város belterületén, vagy a belterületi határtól 1-2 km távolságra kerül a felszíni befogadóba.

29 Szentes kistérségben 6,5 millió m3-ről 5,7 millió m3-re csökkenő termálvíz kitermelés %- os megoszlása hasznosítási ágazatok között 100% 80% 60% 40% Ivóvíz Gyógyvíz Közcél Energetika 20% 0% Év

30 Termálvíz közvetlen hasznosítása a városban Közintézmények fűtése: - Megyeháza - Városháza - Bíróság - Egyházi épületek - Iskolák - Szálloda Lakások fűtése: 2635 lakás

31 A városnak nincs nagyfogyasztói szerződése földgázra! A termálvíz évente m3 földgázt vált ki tonna CO2 nem kerül a légkörbe!

32

33

34 GAZDASÁGI-, SZOCIÁLIS- ÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK GAZDASÁGI HATÁS Energia import helyett energia export Pénz a régióban marad! További K+F projektek Ökoturizmus SZOCIÁLIS HATÁS Munkahely teremtés: Munkaerő megtartás Energia iskola, képzés, továbbképzés KÖRNYEZETI HATÁS Káros anyag kibocsátás csökken!

35 Mezőgazdasági, elsődleges hasznosítás A kertészetben és az állattenyésztésben a termálenergia új fejlődési irányokat bontakoztatott ki A termálvízre alapozott kertészet két típusa alakult ki: üvegházi és fóliasátras zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés

36 A termálvíz komplex hasznosítás az Árpád-Agrár Zrt.-nél 60 ha üvegház és fóliasátor Baromfiólak, keltető Gabonaszárító Irodák, szociális épületek

37 Lindal-diagramm

38 Kutak A mezőgazdasági termálvíz hasznosítás felépítése 1000 m3 tározó Hő és nyomásközpont Termál tó pulykaólak szárító keltető Irodák, szociális épületek üvegházak talajfűtés vegetációs fűtés légtérfűtés fóliasátrak

39 Szentlászló régi telep termál-rendszer vázlata

40

41 Szentlászló Új telep termál-rendszer vázlata

42

43 Felsőrét kertészeti telep termál-rendszer vázlata

44 Szegvár, Primőr-Profit Kft. telep termál-rendszer vázlata

45 Szentes, Árpád-Agrár Zrt. termál-rendszer vázlata Szegvár, Primőr-Profit Kft. telep

46 Számítási eredmények, hőszolgáltató kapacitások

47 Energetika Termálkút: 20 db Éves potenciális hőteljesítmény: 65 MWt Éves átlagos felhasznált hőteljesítmény: 20,3 MWt Mértékadó hőmérsékletintervallum: o C Szentes-Szegvár körzete Ha m = 20 kg/s 1 o C = 83 kw/kút VITUKI Kht. nyomán

48 Fejlesztési cél - új korszerű termesztő berendezések építése - minden alternatív, megújuló, megújítható energiaforrás tudatos használata - energiatakarékosság - energiahatékonyság növelése

49 Isoplus csövek alkalmazása

50 Gerincvezeték kiépítése Isoplus csövek segítségével

51 Energiaernyő kiépítése

52 Kétrétegű oldalüvegezés

53 Puffer tározó kapacitás megnövelése

54

55

56

57

58 Kútfelújítás Alk II. termálkúton Előtte: - kompresszoros üzem - a kút tartós üzemben negatív - erős homokolás - évek óta csökkenő hozam (55 m³/h) - évek óta csökkenő hőmérséklet (84 C) Utána: - önerőből üzemel - a kút ismét pozitív lett (3,9 bar, 2m) - homokolás megszűnt - stabil hozam (60 m³/h) - megnövekedett hőmérséklet (97 C)

59 Visszasajtolás A hazai homokkőrétegek a tapasztalatok alapján folyamatos visszasajtolás esetén egyre növekvő nyelési ellenállást tanúsítanak, ezzel párhuzamosan növekszik a besajtolási nyomás. A sokszor emlegetett EU-jogszabályok sem így rendelkeznek. Az Európai Unióban a jogszabály indokolt esetben engedélyezheti a visszasajtolást, ha az a felszín alatti vizek minőségére nézve biztonságos. A magyar jogszabály, ellentétben az Unió val, kötelezte a felhasználót erre.

60 Az ellenőrizetlen visszasajtolás Nagyobb kockázatot jelent a felszín alatti víztestekre, mint egy jól átgondoltan megtervezett komplex hasznosítás és felszíni elhelyezés.

61 Tisztázni szükséges A visszasajtolás általánossá tétele mekkora ráfordítást igényel, és ehhez mennyi állami támogatás szükséges? A ráfordítás arányban lesz-e a környezeti állapot javulásával?

62 Visszasajtolás A visszasajtolás nem az egyetlen mód az energetikailag használt termálvizek felszíni elfolyatásának csökkentésére

63 Természetvédelem A földgáztüzelés természetre gyakorolt pozitív vagy negatív hatásáról nincs információnk. Van azonban példa arra, hogy az elfolyó termálvíz védelemre érdemes természeti értéket hozott létre.

64

65 A Termál tó Szentesen

66 A Termál tó hasznosítása Szentesen I. tó II. tó Terület 40 ha 100 ha Téli hőmérséklet C C Nyári hőmérséklet C C Hasznosítás természetvédelmi tó, madártani megfigyelőhely, 176 madárfaj, halak, békák vízi sportok, szabadídő tó, szörf, jégszörf, horgászat, halászat

67 Energetikai korszerűsítés szükségessége - az elmúlt évben a felhasználók fejlesztésre nem kaptak támogatást, nem történt innováció - elavult berendezések, 40 éves technikai színvonal - a legtöbb helyen rossz állapotú termálkutak

68 Térségi fejlesztési lehetőségek (szükségszerűségek) - kutanként - kútfej kiképzések, távadók (+) - frekvenciaváltó minden szivattyúhoz (+) - jó szivattyú kiválasztás (+) - kísérőgáz felfogás - zárt, fedett kútkörnyék - rendszeres kútvizsgálatok (+) - az olcsó visszasajtolás lehetőségeinek kutatása

69 Átfogó kútvizsgálatok elvégzése - nincs két egyforma kút - egy termálkút hónapról hónapra, évről évre változik - nem örök életűek a termálkutak - fontos a rendszeres karbantartás, a kutak állapotának ismerete, ezzel az élettartam meghosszabbítható - csak akkor költenek a kutakra, ha már drasztikus változás állt be

70

71

72

73

74 3-dimenziós porozitási modell termál vízadó rétegre

75 Fejlesztési lehetőségek távvezeték - folyamatos karbantartás - veszteségek minimumon történő tartása - új szigetelő anyagok keresése - hőveszteségek rendszeres ellenőrzése (hőkamerás vizsgálat)

76 Hőkamerás ellenőrzések

77

78

79

80

81

82 Jogi háttér Mi történt eddig? - Tulajdonképpen semmi. - Nincs szabályozás, nincs profilgazda és nincs hosszútávú elképzelés vagy stratégia - Az alternatív energia hasznosítás állami támogatása évek óta szóba sem kerül - Nem kedvez a befektetéseknek, nem kedvez a fejlesztéseknek, de még az állapotmegtartásnak sem

83 Jogi háttér Mit kell tennünk? - Elsősorban a kormányzatnak kell felébrednie - Minden alternatív energiaforrást tudatosan használnunk kell - A már elkezdett, de félbemaradt minisztériumi tárgyalásokat folytatni szükséges!

84 Az energetikai célú termálvíz hasznosítással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok listája évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról;(a szokásos rövidítéssel: Vgtv.) (A törvény eredeti szövegében még nem szerepelt a visszasajtolási kötelezettség.) 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról (az ún. VKJ rendelet); 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról (2004-ben hatályát vesztette, helyette jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet hatályos); (Ebben még részletesen szerepeltek a felszín alatti vizek minőségét megőrizni hivatott szabályok.) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén (az ún. EU Víz Keretirányelv /VKI/); (A geotermikus célokra használt víz visszasajtolása: 11. cikk (3) j) pont: nem kötelező, hanem tagállami jogkörben engedélyezhető!) évi CXX. törvény az egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról (a vízgazdálkodásra vonatkozóan hatályos: január 7-től); (Ekkor került be a törvénybe a visszasajtolási kötelezettség!) (A meglévő létesítményekre ekkor még nem vonatkozott!) 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről (2004-ben lépett hatályba, a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet helyett); (A geotermikus célokra használt víz visszatáplálását - előzetes vizsgálat után, a felszín alatti víz védelme miatt - engedélyhez köti. Ekkor még - helyesen - összhangban az EU VKI fenti, vonatkozó előírásával.) (Még ebben is részletesen szerepeltek a felszín alatti vizek minőségét megőrizni hivatott szabályok.) 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; (általános szabályok, kötelezettségek, szennyvizek kibocsátása, szennyvízkibocsátás engedélyezése, kibocsátási (egyedi is) határértékek megállapítása, engedélyezés, ellenőrzés, vízszennyezési bírság, vízvédelmi bírság, türelmi idők, kedvezmények, szennyezéscsökkentési ütemterv, stb..) 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól; (konkrét, számszerű technológiai, területi és egyedi határértékek táblázatosan)

85 Az energetikai célú termálvíz hasznosítással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok listája /2005. (XII. 25.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet módosításáról; (A kibocsátási határértékek teljesítésére vonatkozó, ún. türelmi idő meghosszabbítása az energetikai célú termálvíz hasznosítás esetében, december 31-ig.) 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (hatályát vesztette május 14-én, helyette jelenleg a 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet hatályos);(a Vgtv évi módosításának végrehajtásáról szóló rendelet, 4 évvel később jelent meg!) (A zárórendelkezések között megerősítette, hogy a meglévő létesítményekre nem vonatkozik a visszasajtolási kötelezettség!) (De ebben már nem szerepeltek egyáltalán a felszín alatti vizek minőségét megőrizni hivatott szabályok.) évi XCIX. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról (hatályos: október 23-tól, illetve január 1-től); (Ez egy elhibázott, /vagy szándékosan félrevitt / törvénymódosítás volt, inkább rontott, mint javított az energetikai termálvízhasznosítók helyzetén! Ekkor értelmezték át először ugyanis azt, hogy a meglévő létesítményekre nem vonatkozik a visszasajtolási kötelezettség, azaz, ezután már igen!) 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról (hatályos: május 14-től); (Ekkor terjesztették ki egyértelműen /rendeletileg is/ a visszasajtolási kötelezettséget a meglévő létesítményekre is!) 307/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Kormányrendelet módosításáról (hatályos: december 30-tól). (A türelmi idő meghosszabbítása - pályázattechnikai okok miatt - szennyvíztisztítókra, valamint gyógy- és termálfürdőkre. Kivétel: az energetikai célú termálvíz hasznosítás!)

86 147/2010 korm. rendelet Kötelező visszasajtolás az energetikai felhasználók számára

87

88

89 A homokkőbe történő visszasajtolás problémái a 147/2010 korm.rendelet tükrében -Nincs kiforrott technológia a Felső-Pannon homokkőbe történő visszasajtolásra -Nem áll rendelkezésre a kutak és a rendszerek megépítéséhez a pénz, a támogatás rendszer -Nincs idő és kapacitás a rendszereket határidőre elkészíteni -A fúrás és az üzemeltetés költsége a legtöbb esetben negatív energiamérleget eredményez, tehát a felhasználás okafogyottá válik.

90 1002/2012. (I. 11.) Korm. határozat a mezőgazdasági termelés területén energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség felfüggesztéséről 1. A Kormány egyetért azzal, hogy a mezőgazdasági termelés területén a kizárólag energia előállítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség mind a már megvalósult, mind pedig a jövőben létesülő kitermelő kutak vonatkozásában június 30-ig felfüggesztésre kerüljön oly módon, hogy a vízhasználat a visszatápláló kút létesítési engedélye nélkül is engedélyezhetővé váljon ezen időpontig, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 78. (4) bekezdésének b) pontjában szereplő mentesítés december 22. napjáig maradjon hatályban. 2. Az 1. pontban foglaltak végrehajtása érdekében a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról, a felszínen maradó víz elhelyezésével kapcsolatos jogszabályi környezet felülvizsgálatáról, továbbá a vízjogi engedélyek módosításáról és az engedélymódosítás költségére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatáról készüljön előterjesztés a Kormány részére. A jogszabályok felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni a környezetvédelem jogszabályi védelmi szintjével kapcsolatos alkotmányossági követelmények érvényesítésére. Felelős: vidékfejlesztési miniszter Határidő: február A Kormány felhívja a vízgazdálkodásért felelős minisztert, hogy készítsen előterjesztést a termálvíz mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, kizárólag energia előállítás céljából történő kitermelésének hosszabb távú a gazdasági és fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe vevő szabályozásának megvalósításához szükséges feladatokról és azok ütemezéséről, különös tekintettel egy egységes mérési rendszer és adatbázis kialakítására. Felelős: vidékfejlesztési miniszter Határidő: május Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. 5. A Kormány visszavonja az önkormányzati feladatok elősegítése céljából egyes Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek önkormányzatok részére történő átadásáról szóló 2063/2006. (IV. 3.) Korm. határozatot.

91 2025-ig nem kell visszasajtolni a termálvizet!!! március 21. 9:07 A Kormány döntött arról, hogy 2025-ig meghosszabbítja az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségének felfüggesztését, és a javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. Az energetikai célra kitermelt termálvíz általános visszatáplálási kötelezettségét 2004-ben vezették be. Az előírás a magyar geotermikus energiahasznosítás súlyos meggyengüléséhez vezetett, a kertészeti termelésben a geotermikus energiahasznosításban érintett felhasználók többségének ellehetetlenülését és az ágazat versenyhátrányát okozta.

92 A jelenlegi geotermikus tevékenységhez kapcsolódó költségstruktúra Költségelem Költségszintet befolyásoló tényezők Fix költségek (20%) 10% 4% Amortizáció Személyi ráfordítás Eszközállomány, leírási kulcs Alkalmazottak száma, átlag bér Variábilis költségek (80%) 3% 3% Karbantartás Egyéb Eszközök állapota 49% Vízkészletjárulék Szabályozott VKJ, kitermelt vízmennyiség 13% Áram Kitermelt vízmennyiség, áramár 10% Szennyvízbírság Bírság mértéke, kibocsátott vízmennyiség 4% Bányajáradék Járadék mértéke, kitermelt hőmennyiség Összes költség (2010): 262 millió HUF 4% Vízkormányzási díj Kitermelt vízmennyiség

93 Jelenlegi jogszabályok alapján Vörösiszap X = Termálvíz NEM!!! Nem szennyvíz Szennyvíz

94

95 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!