ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia"

Átírás

1 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia A Vasvári Kistérség energetikai koncepciója Készítők neve: Varga Eszter Szabó Orsolya Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ALAPVETÉS A STRATÉGIÁHOZ TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐK A VASVÁRI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE Termálvíz hasznosítása távhőszolgáltató rendszerben Vasváron A napenergia közvetlen hő-hasznosítása Szélenergia Biomassza 9 4. A VASVÁRI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI SWOT ANALÍZISE A VASVÁRI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA Villamosenergia ellátás Távhőellátás Megújuló energia széleskörű használatának eddigi eredményei A KISTÉRSÉG ENERGETIKAI AKCIÓTERVEI Kistérségi energiafa-koncepció Külterületi Szőlőhegyek megújuló energiával történő ellátása Mintaprojekt az oszkói Hegypásztor pincéknél Termálvíz további hasznosítási lehetősége a vasvári távfűtésben Megújuló energia-termelésére alkalmas berendezések, eszközök előállításával foglalkozó cégek helyi megtelepedése Lakosság, szolgáltató szféra megújuló energia hasznosítását célzó akcióprogram Az akcióterv megvalósításának szervezeti-, finanszírozási kérdései ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

3 1. Bevezetés, alapvetés a stratégiához Az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának végével, és az éghajlatváltozást előidéző hatótényezők csökkentésére irányuló erőfeszítések következtében a 21. században az emberiség visszatér a földi lét alapjaihoz. A környezeti elemek és természeti erőforrások: a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz a legfontosabb kérdés. Ezzel a bevezetővel indul a Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, című dokumentum (NFM, 2010). Az elmúlt évek során rohamosan növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, amely következménye lett a földgáz árának növekedése. A drága energiaforrások, valamint az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának következtében fokozott figyelem irányul a megújuló energiaforrások felé. A környezetvédelmi és az anyagi szempontok mellett az sem elhanyagolható, hogy esetleges energiahatékonysági beruházások új munkahelyeket teremthetnek, a képződő megtakarítások pedig növelik a beruházási lehetőségeket, továbbá a kistelepüléseken megteremtődik egyfajta energiabiztonság. Az energetikai infrastruktúra működőképességének fenntartása alapvető fontosságú feladat. Az energiaellátás területén bekövetkező zavarok súlyos károkat okozhatnak, melyeknek a költségek oldaláról kifejezhető hatása nagyságrendekkel nagyobb, mint a működőképesség fenntartásához szükséges ráfordítások volumene. Az infrastruktúra tehát az energiát átalakító, elosztó, felhasználó létesítmények karbantartása és fejlesztése jelentős ráfordításokat igényel (NFM, 2010). Mindezeket szem előtt tartva készült a Vasvári kistérség energetikai koncepciója, amelynek célja, hogy felvázolja a térség jelenlegi energetikai helyzetét kiegészítve a helyi társadalom jellemzőivel. Végezetül a koncepció tartalmaz 5 olyan akciótervet, amely nem csak energetikai szempontból jelent előrelépési lehetőségeket, hanem a zöld gazdaság területén foglalkoztatási lehetőségeket is teremthet, a hátrányos helyzetű, évtizedek óta komoly munkaerőpiaci problémákkal küzdő vasvári kistérségben. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

4 2. Történeti, társadalmi, földrajzi és gazdasági jellemzők 1. ábra: Vasvári Kistérség (Forrás: TEIR, [2010]) A Vasvári kistérség Vas megye déli részén helyezkedik el, központja Vasvár. A térség területe 474 km 2 (TEIR, 2010). A kistérséget 22 községi jogállású település és a központ, a térség egyetlen városa Vasvár alkotja. A kistérségre jellemző, hogy kis lélekszámú falvakból áll. Két nagyobb községe közül csak Rábahídvég lakossága éri el az 1000 főt. A települések zöme kis- (például Gersekarát, Bérbaltavár, Oszkó) és aprófalu (például Kám, Szemenye, Csehi), valamint három törpefalu is található a térségben: Hegyhátszentpéter, Nagytilaj és Sárfimizdó. Közülük az utóbbi népessége az elmúlt években már csak épphogy elérte a 100 főt. A kistérség lakosságszáma ma csak mintegy fő (TEIR, 2010), és ezzel a tíz legkisebb népességű kistérség közé tartozik. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

5 Név Jogáll 1. táblázat A Vasvári Kistérség települési adatai Terület Népesség (100 ha) (fő) Alsóújlak Község Andrásfa Község Bérbaltavár Község Csehi Község Csehimindszent Község Csipkerek Község Egervölgy Község Gersekarát Község Győrvár Község Hegyhátszentpéter Község Kám Község Mikosszéplak Község Nagytilaj Község Olaszfa Község Oszkó Község Pácsony Község Petőmihályfa Község Püspökmolnári Község Rábahídvég Község Sárfimizdó Község Szemenye Község Telekes Község Vasvár Város Összesen Forrás: TEIR KSH, 2010 A kistérség népességszáma a 20. század közepéig folyamatosan növekedett és 27 ezer lakosúra duzzadt, ez jelentette egyben a térség népességi csúcsát is. Majd a következő évtizedekben több mint 12 ezer fővel lett kevesebb a lakosságszáma, ez a csökkenés elsősorban a községeket sújtotta. Az ok a negatív vándorlási egyenleg, valamint természetes fogyás volt. Térségi szinten a természetes fogyást alapvetően az élve születések számának az erőteljes visszaesése és kisebb részben a mortalitás növekedése okozta. Azonban az élve születési ráta a megyei átlagnak megfelelő a kistérségben, viszont a halálozás a megyei átlagnál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával (Kovács-Halinka, 2005). A térségben a 20. század közepéig ható, kedvezőbbnek nevezhető demográfiai folyamatok bázisa kimerült és a következő évtizedek társadalmi-gazdasági átalakulása népesedési szempontból depressziós területté tette Vasvár környékét. A kistérség Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, a dinamikusabban fejlődő pólusoktól viszonylag távol található. A térségben magas a munkanélküliségi ráta, emellett megfigyelhető a többgenerációs munkanélküliség jelenléte is (Kovács- Halinka, 2005). Mindezek következnek a vállalkozói és a civil szféra hiányából és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

6 ben a Vasvári kistérség területén valamivel több, mint 700 vállalkozás (5/6-uk egyéni vállalkozás formájában) működött. Tízezer főre vetített arányuk csak mintegy 2/3-a a vidéki átlagénak. A vállalkozások túlnyomó része a kereskedelem, vendéglátás, fuvarozás, mezőgazdaság területén működik. Az erős középvállalkozói kör szinte teljesen hiányzik. Kiemelkedő a térségben a mezőgazdasági vállalkozások jelenléte, melyek a gyümölcstermesztés és a tejelő szarvasmarhatartás területén működnek, valamint a faipari ágazatban erősödtek meg számottevő nagyságú üzemek (Kovács- Halinka, 2005). A településeken kevesen találnak megélhetést biztosító munkát az egyéni vállalkozók kivételével. A gazdaságilag aktív korú népesség elsősorban Zalaegerszegen és Vasváron dolgozik. A helyi foglalkoztatottság szinte teljesen hiányzik, nehéz az alapellátásokhoz, a különböző szolgáltatásokhoz, és az információkhoz való hozzájutás. A fenti hátrányok fokozzák a gazdasági előnyökből, a lehetőségekből való kirekesztődés veszélyét. A Vasvári kistérség hátrányos helyzetű, a hozzá tartozó településeken a tartós munkanélküliek aránya közel duplája a térségi átlagnak. A lakosság 4,2%- a, a munkanélküliek 56%-a (TEIR, 2010) 180 napnál hosszabb ideje nem dolgozik. Az aprófalvakban a számosságában is jelentős létszámú állás nélkül lévőkre a tartós munkanélküliség a jellemző, mely a másodlagos munkaerőpiac szolgáltatási skáláját felhasználva, az érintettek részére közhasznú és közcélú foglalkoztatások, valamint álláskeresési járadékos időszakok folyamatos és gyakori változását eredményezi. 3. A Vasvári kistérség energetikai helyzetképe A térségben több elképzelés is megfogalmazódott megújuló energia felhasználása céljából nagyberuházás megvalósítására. Ezen alkalmazások életképessége a mai fosszilis energiahordozók árának drasztikus emelkedésével egyre időszerűbb. A villamosenergia-termelését primer energiaforrásokból biztosíthatják, nukleáris energia, fosszilis energia, megújuló energia ellátással. Ma a térség energiaellátását csaknem 100%-ban a kistérségen kívül elhelyezkedő nukleáris és fosszilis erőművek biztosítják. Az aprófalvas területeken kínálkozik lehetőség a megújuló energiák felhasználásban. Kimeríthetetlen energiaforrás a nap-, a szél-, a vízenergia, regenerálható energiaforrás a fa, a biogáz, biomassza Termálvíz hasznosítása távhőszolgáltató rendszerben Vasváron A geotermális energia fő hasznosítási területe Magyarországon a direkt hőhasznosítás és a balneológia (gyógyforrások, gyógyvizek gyógyfürdői alkalmazása). Magyarországon több mint 900 db termálkút üzemel, amelyekből kitermelt víz hője 30ºC-nál melegebb. Ezeknek a kutaknak 31%-a balneológiai célú, több mint negyedük ivóvíz ellátásra hasznosul, és közel fele szolgál direkt hőhasznosítási célokra. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

7 A felszínre kerülő hévíz hőtartalmát elsősorban a mezőgazdaság területén üvegházak fűtésére, épületek, uszodák fűtésére, használati melegvíz termelésre, esetenként távfűtésben alkalmazzák. A geotermikus energia tekintetében kedvező hazai adottságokat a hőtermelésben versenyképes módon ki lehetne használni a lakossági, intézményi melegvíz-ellátás biztosítására, valamint kiegészítő fűtési célú felhasználására (http://www.hasznosenergia.hu/geoterm.html, 2011). A termálvíz gyógyászati alkalmazása mellett a geotermikus energiára (termálvízre, földhőre) alapozott hőellátás egyik speciális fajtája a hőszivattyúzás, mely lehetőséget kínál fűtésre, hűtésre, melegvíz előállítására. Ez a fajta berendezés a kisebb hőmérsékletű közegből felvett hőt villamos energia felhasználásával magasabb hőmérsékletű közegnek adja le. A hőszivattyúk energetikai hatékonysága annál kedvezőbb, minél magasabb a rendelkezésre álló hőforrás hőmérsékletszintje, továbbá minél alacsonyabb szintre kell azt emelni, ezért például a szennyvizek, fürdők és egyéb elfolyó vizek kedvező hőforrások lehetnének (GKM, 2007). Ma Magyarországon 9 város távfűtési rendszerének egy részét hévíz alapon működő hőszivattyús-rendszerrel fedezik. Ezen települések között található Vasvár is, ahol a hegyháti dombokban kavics és homok bányászata folyik, a felszín alatt 2100 m mélyben pedig 78 fokos termálvíz van, amelyet egyelőre csak részben aknáznak ki. A településen a távfűtés összhőértéke 2010-ben (GJ/év) volt, ebből (GJ/év) hévíz alapon működő rendszerből került fedezésre (TEIR, 2010). Ezzel a technológiával nem csak megtakarítás érhető el, de a környezetet is kevésbé szennyezi. (http://www.combustion.uni-miskolc.hu/oktatas/jegyzetek/eh.geo.pdf, 2011). A termálenergia hasznosítás forrásoldali potenciálja a térségben ehhez biztosított. A jövőben a városban tervezik a termálvíz hatékonyabb, szélesebb körű alkalmazását A napenergia közvetlen hő-hasznosítása A napenergia az egyik legkézenfekvőbben hasznosítható, tiszta, szinte korlátlanul rendelkezésre álló megújuló energiaforrás (GKM, 2007, 31.old.). Ez az energia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható, napelemmel villamos energiává, napkollektorokkal pedig hőenergiává alakítható, és hasznosítható tovább. A napelem modulok átlagos ára 10 euro/w-ról közel egy évtized alatt a harmadára csökkent,3 euro/w-ra. Évente átlagosan 35%-al nő ezekre az eszközökre az igény, amely alátámasztja, hogy a napenergia hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. Azonban európai szinten a napenergia hasznosítása egyelőre csekély, 2004-ben az EU 25 országaiban a megújuló energiafelhasználás kevesebb, mint 1%-a volt napenergia eredetű. A napenergia hasznosítása szempontjából Magyarország természeti adottságai kedvezőek, az éves napsütéses órák száma (GKM, 2007). A térségben a napenergia fűtési, vagy villamossági célú hasznosítása még nem elterjedt, lakossági alkalmazása kialakulóban van. Ennek oka, hogy a lakosság anyagi lehetőségei sok esetben nem engedik meg az ilyen jellegű és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

8 beruházásokat, valamint a lakosság tájékozottsága a témával kapcsolatban nem kielégítő. A napenergia tekintetében gyakorlatilag lakossági szinten, csak termikus hasznosítással lehet számolni, elsősorban használati melegvíz készítési célokra. Nagyobb volumenű alkalmazása közösségi ház, faluház, közösségi konyha, orvosi rendelő, templom esetén vehető számításba. A nap hőjének hasznosítására legismertebb módszerek és eszközök a napcsapdák (zárt üvegezett tér, ahol a besütő nap melege hasznosul), a napkollektorok, amelyek lakások fűtéshűtésének kisegítésére szolgálhatnak, valamint a használati melegvíz készítés. A kistelepülések számára az egyik legalkalmasabb, és legolcsóbb módszer, a közintézmények melegvíz ellátására a napenergia hasznosítása (GKM, 2007). A napelem tekintetében a helyzet hasonló. A kistérség önkormányzatai közül több helyen tervezik, hogy a jövőben a közvilágítás korszerűsítése során napelemes rendszerrel oldják meg az energiaellátást. Andrásfa község polgármestere kiemelte, hogy a jövőben a polgármesteri hivatal épületét is szeretnék felszerelni napelemmel, hogy az épület villamos energia ellátása költségkímélőbb legyen (GKM, 2007). A villamos áram díjának folyamatos emelkedése arra kényszeríti az önkormányzatokat, vállalkozókat és magánszemélyeket, hogy energiatakarékos rendszerek segítségével próbálják az ilyen irányú költségeiket csökkenteni. A megújuló energiaforrások áram termelésre történő hasznosítása, jelen esetben a napelemek alkalmazása, eredményeképpen hosszútávon az energia költségek csökkenésével lehet számolni. A térségben találhatók ezzel a technológiával foglalkozó vállalkozók, akik információval tudják ellátni a felhasználót Szélenergia A térség szélenergia felhasználás szempontjából alkalmas területekkel rendelkezik, az évi szeles napok száma elég magas (42,2 PDe/év; (Tar, 2005). Hazánk egyébként Európa gyengén szeles területeihez tartozik, energianyerés szempontjából a helyi adottságok szélerősítő hatása használható ki. A szélenergiával történő villamosenergia-termelés kedvező abból a szempontból, hogy a szélerőművek gyorsan és egyszerűen kiépíthető berendezések, és a kezdeti beruházás megvalósulását követően olcsó az üzemeltetésük. Segítségükkel a megújuló energiatermelő kapacitás elvileg gyorsan növelhető. Hátrányuk azonban, hogy a hazai viszonyok között a szélfarmok átlagos összesített kihasználtsága 20% körüli, ezért a kapacitásra jutó fajlagos energiatermelés alacsony. Ez behatárolja a szélenergia zöld áram termelésben betölthető szerepét (Biró, 2010, 129.old). Mikrovállalkozások alkalmazzák öntözési rendszerek üzemeltetéséhez (gyümölcsösökben, csemetekertekben, bio zöldségkertekben). A rendszer üzemeltetésével a mezőgazdasági vállalkozók az öntözési rendszerek kivitelezésénél költségtakarékos módszert tudnak kialakítani, az így megmaradó forrásokat további fejlesztésekre tudják fordítani. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

9 3.4. Biomassza A térség erdős területekben gazdag. Ezen erdőterületek nagyrészt tele vannak hulladék fával, amelyek hasznosítható mennyiségű, másra nem alkalmas alapanyagot jelentenek faaprítékkal, pellettel, azaz biomasszával működtethető berendezések üzemeléséhez. A szilárd biomassza energetikailag legkedvezőbb hasznosítása a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, ami után a direkt hőtermelés, majd a kizárólagos villamosenergia-termelés következik. Az erdőkben keletkező hulladék fa, a gatter üzemek felesleges fűrészpora, és a bútor üzemek hulladék fája olyan megújuló energiaforrás, mely a környezetet kevésbé károsítja, emellett gazdaságos és korszerű technológiával fűtési energia előállítására alkalmazható. A felhasználói igény növelését segítené, ha a szilárd biomassza-kínálat bázisa a hőtermelés területén kevesebb technikai problémát okozó mezőgazdasági hulladék és lágyszárú termesztett energianövények térnyerésével bővülne. Ennek érdekében az ilyen típusú biomassza egyszerűbb, automatizálható felhasználását biztosító pellet- vagy brikettgyártó üzemek létesítése és a biomassza kazánok beépítése egyaránt beruházási támogatást igényelne. Szintén elő kell segíteni a szilárd biomassza tüzelőanyagok kereskedelmi forgalmazási rendszerének megteremtését. Több településen felmerült a falu szintű fűtési rendszerek, biomassza erőművek, biogáz erőművek létesítésének kérdése. Biomassza erőművek elsősorban a fa alapanyaggal nagy mennyiségben rendelkező területeken épülhetnek, míg biogáz erőművek elsősorban a szarvasmarha telepek környékén valósulhatnak meg. Az erőművek telepítésének engedélyeztetési eljárása igen bonyolult, számos felmérés, tanulmány, hatástanulmány és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés a feltétele. A kistérségben több nagy állattartó telep is működik (pl. Győrvár), ahol felmerült már a biomasszában rejlő energiatermelési lehetőségek kiaknázásának igénye. Ezen elképzelések megvalósulását bizonyára segítené, ha a bonyolult engedélyeztetési eljárásban az állattartó telepek tulajdonosai szakmai segítséget kapnának. A lakossági energiafelhasználásban, a lakások fűtése területén folyamatos átrendeződés figyelhető meg a vegyes-tüzelésű rendszerek irányában. Ehhez kapcsolódik az önkormányzati intézmények oldaláról jelentkező egyre markánsabb igény (10-15 intézmény) a helyi alapanyagra épülő magas hatásfokú fűtési rendszerek kiépítésére, amely a gázhoz képest jelentős költségmegtakarítást eredményezhet (30-40%). és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

10 4. A Vasvári kistérség energetikai SWOT analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Bőséges telephelykínálat. Igény és érdeklődés az energia tudatosságra. EU-tól érkező anyagi támogatások. Önkormányzatok is érdekeltek, hogy a közintézmények energia ellátása korszerű és olcsó legyen. Alternatív energiaforrásokban gazdag térség (hévíz, biomassza). A mezőgazdaság központi helyet foglal el a térségben, viszonylag magas az energiatermelésbe bevonható mezőgazdasági hulladékok aránya. A geotermális energia hasznosítása elindult a vasvári távhőellátásban. Energiatermelésbe bevonható önkormányzati földterületek. Fejlesztéseket támogató önkormányzati hozzáállás, a térségés vidékfejlesztési programok terén megszerzett tapasztalatok. Jelentős állattartó telepek, fejleszteni kívánó gazdaságok. Külterületi, energiatermelésbe még be nem kapcsolt szőlőhegyek. A lakosság alapvetően kevés energiát fogyaszt, nem a pazarlás és túlfogyasztás jelenti a kiinduló állapotot. Foglalkoztatottsági problémák, több generációs munkanélküliség a lakosság egyre nagyobb rétegében távolság az energiatudatos fogyasztói normáktól. Előzetes műszaki felmérések hiánya. A kistérség alultőkésített, önkormányzati, vállalkozói és lakossági oldalról egyaránt alacsony a bevonható saját pénzügyi források nagysága. Az érintettek kevés ismerettel rendelkeznek a megújuló energiarendszerekben rejlő lehetőségekről. Nincsenek még a térségben modell értékű megvalósult beruházások. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10

11 LEHETŐSÉGEK A lakosok energiatudatosságának formálását támogató központi programok (KEOP, Darányi Terv). Az anyagi támogatásokat kihasználva új, a megújuló energiafelhasználást lehetővé tevő beruházások indulhatnak meg. Az új beruházások javíthatnak a foglalkoztatottsági mutatókon. A zöld gazdaságban rejlő lehetőségek mind energetikai, mind foglalkoztatottsági oldalról kitörési pontot jelenthetnek. A biomassza hasznosítása terén jelentkező technológiai és program szintű lehetőségek (biogáz program, energia-ültetvények, stb.). Új Széchenyi Tervhez kapcsolt pályázati lehetőségek. Energia-önellátás lehetőségére alapozott lakossági- és települési programokhoz való kapcsolódás. Demográfiai földprogram, és az annak kapcsán bevonható fiatal családok, akik esetében a mezőgazdasági- és energia (ön)ellátásra alapozott programok együtt kezelhetők. Állattartás egyre nagyobb kormányzati támogatottsága (biogáz erőművek). Tervezett térségi beruházások már eleve megújuló energiára alapozottan kerülnek megtervezésre és megvalósításra (pl. járóbeteg szakellátó központ). VESZÉLYEK Egy-egy beruházás csak nagyarányú támogatással valósulhat meg, helyi tőke hiányában az utófinanszírozásos programokban való részvétel esélye csekély. A helyi társadalom ismerethiánya magában hordozza a témától való elzárkózás veszélyét. A fejlesztések élén álló önkormányzatok és vállalkozások finanszírozási ellehetetlenülése (nem kapnak hitelt a fejlesztéseikhez). Az értékes biomassza állomány továbbra is alacsony hatásfokon kerül felhasználásra (elmaradnak a technológiai fejlesztések). A térség népességfogyása, elöregedése tovább folytatódik, ami megkérdőjelezheti a jövőbeni fejlesztések indokoltságát, megtérülési lehetőségét. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

12 5. A vasvári kistérség általános energetikai koncepciója A Vasvári kistérség energetikai koncepciójában célunk a már meglévő, kiépített energetikai hálózatok bemutatása, a lakossági célú és a térségben működő vállalkozások vezetékes energiafogyasztási adatainak felvázolása. A térség energia szolgáltatója, az E-on, a jelenlegi rendszerrel mind a lakossági energiaigényeket, mind a vállalkozások működéséhez szükséges energia szükségletet hosszútávon képes biztosítani Villamosenergia ellátás A modern háztartás elképzelhetetlen villamos energia nélkül, ez az energia univerzálisan felhasználható, nem nagyon van olyan tevékenységi terület, amely közvetve vagy közvetlenül ne igényelne villamosenergia-szolgáltatást. 2. táblázat Vasvári kistérség villamosenergia-ellátással kapcsolatos jellemző adatai A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége [1000 kwh] Háztartási villamos energiafogyasztók száma [db] Az összes szolgáltatott villamos energia mennyisége [1000 kwh] Forrás: TEIR, 2011 A kistérségben a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége (1000 kwh), a korábbi évekhez képest ez az adat állandónak tekinthető. Ezt az energia mennyiséget 2009 évben db villamos energia fogyasztó használta fel. Egyre népszerűbbek az energiatakarékos háztartási gépek, amelyek kedvezőbb fogyasztási adatai befolyásolják az összes fogyasztást, azonban ezt jórészt ellensúlyozza, hogy a háztartásokban egyre több villamos energiát felhasználó gép, eszköz kerül használatba Földgáz ellátás és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

13 A Vasvári kistérség gázellátottsága az elmúlt 10 évben folyamatosan bővült, 2009-es évben 55 km-rel hosszabb volt a kiépített gázvezeték hálózat hossza 2001-hez képest. 3. táblázat A Vasvári kistérség földgáz ellátással kapcsolatos jellemző adatai Az összes gázvezeték hálózat hossza [km] 214, Gázzal fűtött lakások száma [db] Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m 3 ] Összes gázfogyasztók száma [db] Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m 3 ] Forrás: TEIR, 2011 A gázvezeték hosszának növekedésével párhuzamosan a gázzal fűtött lakások száma növekedett, és a 2009-es évben már lakás volt rácsatlakozva a vezetékekre. A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 443 (1000 m 3 -rel) csökkent, ennek oka feltételezhetően az, hogy az emelkedő gáz árak következtében egyre több háztartásban fűtenek télen fával, szénnel. A térségben a háztartási gázfogyasztókon kívül további 214 fogyasztó található, amelyek alapvetően nagyfogyasztók (intézmények, ipari vállalkozások). A vezetékes földgázfogyasztás 2009-ben (1000 m 3 ) volt, amely közel (1000 m 3 )-el több az évtized elejei adatokhoz képest. Ez az adat viszont a 2005-ben fogyasztott gáz mennyiségénél 877 (1000 m 3 ) -rel kevesebb. Az eltérésé oka, hogy a földgáz árának emelkedésével az emberek alternatív fűtési megoldások felé fordulnak saját helyzetük megkönnyítése miatt. A kistérség jellemzően falvas, amelyből következik, hogy a lakosság jelentős többsége családi házban él, így többségében lehetőségük van fára, szénre vagy más tüzelőanyag használatára a téli fűtéshez. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

14 5.3. Távhőellátás A kistérségben távfűtésbe bekapcsolt ingatlanok Vasváron találhatók, számuk ben 290 db volt. 4. táblázat A Vasvári kistérségben a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma [db] Vasvári kistérség Forrás: TEIR, Közvilágítás A közvilágítási lámpahelyek száma 2009-ben 797 db volt, ezekhez 6,7 km hosszú villamos hálózat tartozott. 5. táblázat A Vasvári kistérségben a közvilágítási lámpahelyek száma, években [db] Vasvári kistérség Forrás: TEIR, 2011 A közintézmények energia ellátásának megújuló energiával történő korszerűsítését Vasvár és Andrásfa településeken tervezik. Előbbi településen geotermikus energiahasznosítást és napkollektorok felszerelését tervezik, míg Andrásfán az önkormányzat melegvíz ellátását szeretnék napkollektoros megoldással korszerűsíteni. A térségben található települések 2010-ben a kistelepüléseken átlagosan 800 ezer Ft-ot, Vasváron pedig 11 millió Ft-ot költöttek közvilágításra. A korszerűsítés minden településen megtörtént, energiatakarékos izzókat szinte mindenhol felszereltek Megújuló energia széleskörű használatának eddigi eredményei A jelenlegi vezetékes rendszereken szolgáltatott energia fogyasztás csökkentése rövidtávon épületszigeteléssel és energiatakarékos berendezések vásárlásával, karbantartással lehetséges. A térségben rövidtávú célként elsősorban az energia fogyasztás csökkentését kell kitűzni, az önkormányzatoknak példával kell előállniuk és a települések közintézményeit, önkormányzati fenntartású épületeit energiatakarékossá kell alakítani. A térségben eddig egyetlen település, Olaszfa tett lépéseket e téren a 2010-es évben, az UMFT pályázat keretében támogatást nyertek a település közintézményei fűtésrendszerének korszerűsítésére, így lehetőség nyílt a rendőrség, az önkormányzat és az óvoda épületének fűtését külön szabályozni. Emellett ezek az épületek külső szigetélést kaptak, amely további lehetőséget teremt az energiafogyasztás csökkentésére. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

15 A kistérségben távfűtés csupán Vasváron működik, a város és a helyi távhőszolgáltató vállalat a magas távhőtermelési és szolgáltatási költségeket geotermális energia kiaknázásával csökkenti. A térség kistelepüléseinek gázellátása kielégítő, a falvakban élők többsége a magas gázárakat úgy próbálja csökkenteni, hogy a hideg téli hónapokban fát is használ a fűtéshez. Az alternatív energiaforrások kiépítettsége alacsony, ennek oka, hogy a lakosság pénzügyi lehetőségei szerények és a családok számára anyagilag megterhelő a modern technikák alkalmazása. Ezért is fontos elsősorban az energiafogyasztás csökkentésére, a hőszigetelés fontosságára felhívni a lakosság figyelmét, hosszútávon pedig megújuló-energia alapú beruházásokat kell ösztönözni. 6. A kistérség energetikai akciótervei 6.1. Kistérségi energiafa-koncepció A vasvári kistérség adottságait tekintve az egyik leghangsúlyosabb fejlesztési terület a biomasszában rejlő lehetőségek kihasználása. Előnye, hogy az energiatermelés mellett közvetlenül is összekapcsolható a hátrányos helyzetű, tartósan munka nélkül lévő emberek foglalkoztatásával, képzésével, esetenként fenntartható munkahelyek létrehozásával. Az alábbi koncepció alapjainak kialakítása 2010-ben történt, és felmerült a lehetősége annak, hogy a következő időszakban a Vasvári kistérség egyfajta mintaprogramként megvalósítsa. A mintaprogram összeállítását, valamint az erdészeti méréseket az Erdészeti Tudományos Intézet, a PROMEN Tanácsadó Kft. és a Regionális Humán Innováció Képzési Közhasznú Nonprofit Kft készítette, szeptemberében. A Magyar Energia Társaság adatai alapján, Magyarországon 700 MW kapacitású bio-erőműnek kellene működni 2020-ra. Jelenlegi ismeretek szerint a meglévő és tervezett erőművek 2013-ra ennek megfelelően megközelítőleg t/év faaprítékot tudnak feldolgozni. Ha a biomasszára átalakított széntüzelésű erőműveket ( t/év) is nézzük, akkor ez a szám akár 3-4 szerese is lehet. Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásai alapján rendelkezésre állnak magyarországi nemesítésű, jól termeszthető, nem tájidegen fafajok, amelyek évi hozama t/év (több éves hazai klimatikus- és talajviszonyokra alapozott kutatással és sikeres fajtakísérletekkel támasztható alá). Ebből következően országosan már viszonylag rövid távon belül is legalább ha terület telepítése szükséges. A termesztés és feldolgozás folyamata a lehető legkevésbé gépesített formában tervezett, hogy a foglalkoztatási szegmensben minél több hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű vidéki embert lehessen bevonni. Abban az esetben, ha 4 hektáronként átlagosan 1 fő tartós foglalkoztatását lehet megvalósítani a program végére közel új munkahely keletkezhet. A kistérségben 3 éven belül ez új munkahelyet jelenthet. A parlagon lévő főleg és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

16 állami és önkormányzati területek hasznosításával olyan munkahelyteremtés jöhet létre, ahol a közfoglalkoztatás, továbbá hosszabb távon tartós, részben önfenntartó gazdaság alapozható meg. Olyan közfoglalkoztatás, amely piaci bevételeket is növekvő mértékben állít elő és forgat vissza a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásába. A program induló szakaszában az energiafa-ültetvények mellett kiemelt terület lehet az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági utak menti bozótosfás területek kitisztítása, az ott történő védőfásítás, melybe már gyorsan növő fajták is bekombinálhatók. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a Vasvári kistérség területén átmenő vasútvonalak, valamint vízfolyások. Emellett több olyan kiöregedett gyümölcs-ültetvény is található a térségben, ahol már rövidtávon, a tulajdonosokkal egyeztetve elindítható a termelés és az erre alapozott hasznosítás. A biomassza piaci értékesítése mellett fontos szempont lehet a termelt alapanyag térségen belüli felhasználása. Elsődlegesen ez összekapcsolható az önkormányzati intézmények fűtési igényének kielégítésével, nagy hatásfokú biomassza kazánok üzembe állítását követően. (Erre vonatkozóan előkészítés alatt van egy kazánok beszerzését támogató célzott program a Kormányzat részéről, összhangban a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramjával - Darányi Ignác Terv - Helyi gazdaságfejlesztés stratégiai területtel, melynek egyik kiemelt Nemzeti Stratégiai Programja a Helyi energiatermelés és ellátás program.) Az egyre drágább földgáz kiváltása már rövidtávon megvalósulhatna több intézmény esetében is, ami kalkuláltan közel 50%-os energia megtakarításhoz vezethet. (Az 50%-os megtakarítás, mint maximális arány az önkormányzati területeken lévő faanyag saját letermelése/használata esetén érhető el, foglalkoztatási programok megvalósításával.) Energetikai megalapozottság A fosszilis energiahordozók közül a szén tüzelésére készült berendezések használata során magas technológiájú és biztonságos konstrukciók születtek. Magas hőmérséklet keletkezik a tűztérben az égetés során, így elérhető, hogy nagy nyomású és hőmérsékletű gőz fejlődjön. A fa salakjának olvadáspontja alig kisebb a szénéhez képes, így az eddig működő kazánok kevés átalakítás után használhatók fa tüzelésére is (http://www.energyforest.eu/crops.html, 2011). A faapríték ára a nagyfelhasználók számára nettó Ft atro tonnánként, ez a teljes száraz állapotra számított fatömeg értéke. A teljesen száraz állapotú fa fűtőértéke megközelítőleg 18 GJ/at, lényegében független a fajtától, vagyis az energiaültetvényből származó tűzifa energiaértékre átszámított jelenlegi nettó ára ~1.300 Ft/GJ. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a földgáz nettó ~3.000 Ft/GJ áron vásárolható meg, a különbség beszédes és várhatóan a jövőben a különbség növekedni fog. A fás szárú energiaültetvények termelési költségében meghatározó szerepe van a telepítésnek és a telepítés évében szükséges ápolásnak. Az ültetvények tipikusan két évenként arathatók, legalább 5-6 aratási ciklus az élettartamuk. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

17 A jelenlegi árak mellett már 6 atro tonna/hektár/év hozam mellett is gazdaságos egy ültetvény, az energiaültetvényekhez kifejlesztett fajtákkal 10 atro tonna/hektár/év feletti hozam is elérhető (http://www.energyforest.eu/crops.html, 2011). Erdészeti megalapozottság Az Erdészeti Tudományos Intézetnél évtizedes tapasztalat és fejlesztés alapján rendelkezésre áll az a technológiai-termesztési tudásbázis, amely alapja lehet egy jelentős telepítési elképzelésnek. A rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények a mezőgazdasági termelőknek új, biztos piacot jelentő termelési ágazatot jelentenek. Megfelelő fajták választása esetén a termelés időjárási kockázata sokkal alacsonyabb a hagyományos szántóföldi növényekhez viszonyítva. A fás szárú ültetvények létesítésének jogszabályi lehetőségét és feltételeit a 71/2007. (IV.14.) kormányrendelet és a 45/2007. (VII.27.) FVM rendelet együttesen teremtette meg. A jelenleg hatályos jogszabályok (134/2007 (XI.13.) és 31/2008 (III.27.) FVM rendeletek és 33/2007 (IV.26.) FVM rendelet jelentős, akár Ft/ha támogatást biztosít a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvényekhez, amely önmagában is jelzi a termelési cél kiemelkedő társadalmi fontosságát. Állami, önkormányzati földterületek bevonása A program egyik érzékeny pontja a lehetséges földterületek bevonásának kérdése. Jelenleg nincs arról használható kimutatás, hogy milyen nagyságban állnak rendelkezésre önkormányzati vagy állami szántók, valamint bevonható területegységek. A vasvári kistérség területén önkormányzatok tulajdonában is vannak olyan földterületek, melyek alkalmasak lehetnek a programba történő bevonásra, emellett a mezőgazdasági utak menti területek, valamint az elhanyagolt magántulajdonú földek is szóba jöhetnek. A teljes körű felmérés jelen koncepció elkészítéséig még nem valósult meg, viszont több település lekérdezése nyomán átlagban 3-15 ha önkormányzati tulajdonú földterülettel lehet számolni településenként, feltéve, ha megfelelő alternatívát jelent számukra az energiaültetvény-programba történő bevonás. Ez kiegészíthető a nem gondozott, magánkézben lévő kiöregedett gyümölcsösökben lévő területekkel, ami becslés alapján ha bevonható területet jelent (pl. a volt oszkói TSZ-gyümölcsösben). Mindezek alapján hozzávetőlegesen a kistérségben a program elindításához már rövid távon belül megvalósulhat kb. 100 ha-nyi földterület energiafa-ültetvény telepítés céljára történő bevonása. A jövőben stratégiai cél, ezeknek a földterületeinek energetikai hasznosításba való bevonási lehetőségét feltérképezni. Foglalkoztatási lehetőségek, előnyök Az energetikai faültetvény, mint munkahelyteremtő beruházás egy olyan foglalkoztatási program lehetőségét hordozza, amely jelentős társadalmi haszonnal bíró és a helyi érdekeket szem előtt tartó piaci szegmensbe kíván és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

18 belépni, s várható piaci bevételeiből a rendszer hosszútávon fenntarthatóvá tehető, és lehetőséget ad arra, hogy a foglalkoztatottak az eltartotti státusból önmagukról gondoskodni képes munkavállalókká váljanak. Ennek jelentős a társadalmi haszna, s emellett komoly gazdasági előnyt is hozhat a térségnek, különösen az önkormányzatoknak, azáltal, hogy a kihasználatlan erőforrásokat (föld, munkaerő, műveletlen területek) és a növekvő energiaigényt összhangba hozza. Az ültetvényeken az alábbi munkákat kell elvégezni: Talaj és terület előkészítés (mélylazítás, keresztszántás, gyökér- és gyomirtás, tárcsázással, sorelőkészítés tárcsázással. Telepítés (élőmunkával vagy géppel). Ápolás (vegyi és mechanikai gyomirtás). Betakarítás (élőmunkával vagy géppel). A fenti munkák egy jelentős része kézi erővel végezhető, azaz élőmunkára építhető, a gépesítést igénylő feladatokra pedig olyan rövid idejű képzéssel kiképezhetők az emberek, amely képzés a munkafolyamatba építve megvalósítható. Mind a kézi, mind pedig a gépi munkák folyamatos munkalehetőséget jelenthetnének a munkaerő-piacról kiszorult, hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli képzetlen embereknek, továbbá bizonyos fogyatékossági csoportba tartozóknak, s a megváltozott munkaképességű emberek bizonyos csoportjának. A foglalkoztatási komponens kiterjesztése csak akkor lehetséges, ha a faültetvényekkel kapcsolatos munkák és a meglévő biomassza termelése és feldolgozása mellett kiegészítő foglalkoztatás is megvalósul. Mivel a térségben az elmúlt években komoly előrelépés volt a helyi termékekre alapozó fejlesztésekben, amiatt akár az időjárásnak kevésbé kitett helyi termék-előállító műhelyek, kisüzemek, hulladék-hőt hasznosító üvegházak bekapcsolásával kiegészíthető a foglalkoztatási-termelési vertikum, és a bevételek oldaláról is segíti egy komplex, több lábon álló szociális gazdaság-típusú foglalkoztatási modell megvalósítását. A folyamat következő lépése a programhoz bevonható földterületek beazonosítása településenként. 3 éven belül egy ha-os ültetvény nagyság elérése a cél. Családi házakra vetítve ez kb lakóház fűtésének energia igényét fedezheti. A telepítési költségeket is beleszámítva kb. 100 ha-nyi földterület bevonásával a különböző technológiák függvényében millió Ft összegű beruházásra lenne szükség. 100 ha termőterületre számolva évente kb. az alábbi munkaórát igényeli az energetikai ültetvény: ÉVES MUNKAIDŐ SZÜKSÉGLET munkaóra 8 órás munkanap/év dugványozás éve: aratás nélküli év aratási év: és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 18

19 6.2. Külterületi Szőlőhegyek megújuló energiával történő ellátása Mintaprojekt az oszkói Hegypásztor pincéknél A kistérségi energetikai akcióterv egyik célja, hogy a Vasi Hegyháton lévő külterületi, és rossz energiaellátású területeken szigetszerűen, hatékonyan biztosítható legyen az energiaellátás és ehhez lehetőség szerint megújuló energiák kerüljenek felhasználásra. A Hegyhátra jellemző a falvak mellett lévő külterületi szőlőhegyek megléte, amelyeken évszázadok óta folyik gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint helyi borászat. A gazdálkodási hagyományokat őrzik a még meglévő boronafalú, zsúpfedeles présházak, a hagyományos szőlő- és gyümölcsfajták, valamint a szőlőhegyekhez kapcsolódó hagyományok. A területek jelentős része ma már nem művelt, nagyszámú bozóttal benőtt parcella található rajtuk. Az előző programnak is célja lehet e területek kitisztítása, egyben termelésre alkalmas állapotba hozása. A szőlőhegyek jelenleg komoly lehetőséget hordoznak a kulturális értékmegőrzés és a helyi borkultúra mellett a helyi értékekre alapozó turizmus megteremtésére és fejlesztésére, valamint a szőlőhegyi gazdálkodás újraélesztésére, az itt előállított termékek piacra vitelére. Mindez felveti a víz- és energiaellátás szükségességét is, amely a szőlőhegyek jelentős részében nem megoldott. Mivel a vezetékes rendszerekbe történő bekapcsolás csak esetileg lehetséges, emiatt különösen nagy jelentősége lehet az alternatív, megújuló energiára alapozott rendszerek kiépítésének. Ennek a programnak mintapéldája lehet az a szőlőhegyi fejlesztés, amelyet a közeljövőben tervez megvalósítani az oszkói Hegypásztor Kör. Pályázat elnyerése eredményeképp egy mintaprojekt indulhat a térségben. A beruházás célja az Oszkó községtől 2 km-re lévő szőlőhegyen elhelyezkedő kb. 2,5 ha-os területen megteremteni a vendéglátás és az idegenforgalom infrastrukturális feltételeit. A beruházás kapcsán egy maximum 50 fő szállóvendéglétszámmal működő egység jön létre. A beruházás célkitűzése a természeti és kulturális értékek megőrzése és hasznosítása, a vidéki környezet vonzóbbá tételével, életminőség javításával, esélyegyenlőség megteremtésével. A turizmusfejlesztés összekapcsolása a szolgáltatásfejlesztéssel, tematikus- és térségi csomagok kialakítása. Mindezekkel párhuzamosan speciális cél a megújuló energiaforrások elterjesztése, tervek kidolgozása, modellprogramok megvalósítása. A program magában hordozza egy fenntartható vidékfejlesztési modell működtetését az aprófalvas településszerkezet hátrányainak leküzdésére. Cél az Erdei Iskola központként is működő ifjúsági szálláshely olyan szintű helyi energiaellátása, amely lehetővé teszi a folyamatos éves működést. Bemutató helye lehet a megújuló energia napi alkalmazásának: hibrid (szél és nap) szélerőgép akkumulátorteleppel. és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 19

20 A hagyományos stílusban készített épületekhez meg kell teremteni az áramellátás, a vízellátás, valamint az eső- és szennyvízelvezetés feltételeit. A fejlesztés keretében megvalósul egy fogyasztásra alkalmas ivóvizet biztosító fúrt kút létesítése (várhatóan 150 m mély). Emellett megtörténik a régi és újabb épületek temperáló fűtéséhez és használati melegvíz ellátásához szükséges biomassza tüzelésű központi kazán beépítése, ami kiegészül napkollektorok felszerelésével is. A turisztikai forgalom miatt tűzivíztárolót kell kialakítani környezetbe illő módon, ami lehetőség szerint a meglévő tóka kibővítésével történik. Az épületek használati melegvizét a fűtést is ellátó központi kazánházról, távvezetéken kapja. A szőlőhegyen sok hulladék szalma keletkezik a zsúpfeldolgozás miatt, emiatt célravezető a fűtést és a melegvíz ellátást ezzel a technológiával megoldani. Épületeken kívül az alábbi vízfelhasználási igények jelentkezhetnek: zsúpkészítés, állattartás, öntözés (szőlő, gyümölcsös), szomszédos területek esetleges ellátása. Ezeken a felhasználási területeken indokolt a szürkevíz tárolásának és hasznosításának a lehetőségeit áttekinteni. A keletkező szennyvizet sajnos csak zárt oldó-gyűjtő medencében lehet elhelyezni és ezt a közeli befogadóba adott esetben el kell szállítani. A csapadékvíz elfolyása a jelenlegi természetes módon megfelelő. A szemléletformálás okán a csapadékvizet érdemes a meglévő tókába vezetni és hasznosítani öntözésre, egyéb célokra, az Őrségben lévő tókák mintájára. A fűtési hőteljesítmény-igény kb. 12 kw. A szállás-épületek egy központi kazánházról, távvezetéken kapnak (névlegesen 70/55 C hőmérsékletű) fűtési melegvizet. A beérkező fűtővíz tényleges hőmérsékletét és térfogatáramát a központi kazánházban elhelyezendő időjárás-követő előszabályozás határozza meg. Ez a technológia elsősorban a szálláshelyként működő épületek ellátására alkalmas, míg az elszigetelt apartman-pincék fűtését egyedi rendszerek keretében szükséges megoldani. A Hegypásztor Pincéknél az alábbi területeken jelentkezik energiaszükséglet (zárójelben feltüntetésre került, hogy ez folyamatosan, időszakosan, illetve szakaszosan jelentkezik-e): Az épületek világítása, térvilágítás, biztonsági rendszerek (vagyonvédelem, tűzjelző) működtetése (folyamatos) Kazánház működtetése (központi fűtés és használati melegvíz előállítás a szállás-épületek épület számára) (folyamatos) Kútszivattyú és kútgépészeti berendezések működtetése (szakaszos) Pajta és kemencék megvilágítása és energiaellátás (szakaszos) Rendezvények (alkalmi árusítók, hangosítás, stb.) (időszakos) és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 20

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi erőforrásokra

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft.

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Az energetikai pályázatok az épületek, azok gépészetének, elektromos rendszerének, és technológiai

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 KEOP Beérkezett pályázatok Energetikai pályázati

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Megújuló energiák fejlesztési irányai

Megújuló energiák fejlesztési irányai Megújuló energiák fejlesztési irányai Büki Gergely az MTA doktora Energiagazdálkodási és Megújuló Energia Konferencia Szeged, 2010. szept. 23. Megújuló energiák az energiaellátás rendszerében V égenergia-felhasználás,

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Tudományos Akadémia (Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Smitola László Széchenyi Programiroda Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési tanácsadó KEOP tel.: 06-20-450-5878 Széchenyi Programirodák

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben