Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon"

Átírás

1 Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon Készítette: Pintér Gábor Témavezetı: Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens Keszthely 2012

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŐZÉSEK HIPOTÉZISEK A KUTATÁS MÓDSZERTANA Légvonalbeli és közúti beszállítási távolságok elemzése és számszerősítése Mezıgazdasági melléktermékek erımővi beszállításának anyagai és módszerei A KUTATÁS EREDMÉNYEI Légvonalbeli szállítási távolságoknak megfeleltethetı közúti szállítási távolságok Mezıgazdasági melléktermékek erımővi tüzelése ÖNÁLLÓ ÚJSZERŐ EREDMÉNYEK HIVATKOZÁSOK PUBLIKÁCIÓK

3 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŐZÉSEK Az energia nélkülözhetetlen erıforrássá vált napjainkban. Az egyes országok gazdasági fejlettségét erısen befolyásolja energiával való ellátottságuk. A fosszilis energiaforrások szőkösek, az emberiség növekvı energiaigényének kielégítésére egyre több megújuló energiaforrást kell hasznosítani. Magyarország meghatározó megújuló energiaforrása a biomassza. A biomassza elıállításának jelentıs része nem energetikai céllal történik, azonban a fıtermék mellett melléktermék is keletkezik. Ha a melléktermék a keletkezés helyén nem kerül hasznosításra, akkor lehetıség kínálkozik az energetikai célú felhasználásra. Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a növénytermesztéshez. Nagy mennyiségő hasznosításra kerülı növényi eredető biomassza keletkezik évente. A Biomassza hordozza hazánk számára a legnagyobb energiapotenciált (Gilber, 2006), így erre kell elsısorban összpontosítanunk. A biomasszával együtt különféle melléktermékek is képzıdnek, melyek energetikai hasznosíthatóságának elemzése napjaink energiafaló korszakában célszerő és javasolt. A magyarországi növénytermesztésbıl származó melléktermékek mennyiségérıl eltérı becslések születtek: Bai (2011) szerint évente 7-8 millió t körül ingadozik, míg Gyulai (2007) szerint akár 10 millió tonna is lehet, melynek 40-45%-át lehetne hasznosítani. A Magyar Villamos Mővek (MVM) évi statisztikai adatai alapján Magyarország villamos energia termelésének 52%-át fosszilis-, míg 40%-át atomenergiából fedezi hazánk. A fennmaradó 8% származik megújuló energiaforrásokból. Az említett 8% közel 80%-át a biomassza adja (MVM, 2009), következésképp Magyarországon megkerülhetetlen a biomassza kérdésköre. Az externális költségek internalizálására tett kísérlet, a szén-dioxid kvóták bevezetése, gazdaságilag is megpecsételte a hagyományos széntüzeléső erımővek sorsát. A biomasszatüzelés viszont új lehetıséget nyújtott a fennmaradáshoz. Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan, a 2001/77/EK irányelv alapján Magyarország is támogatja a zöldáram elıállítását. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia részarányának elısegítésére hazánk emelt átvételi árat garantál, melyet 2012 végéig a kötelezı átvételi rendszer (KÁT) mőködtetésével ér el tól a KÁT helyét a Megújuló Támogatási Rendszer (METÁR) veszi át, mely a megújuló energiákból elıállított villamos energia támogatása mellett már a megújulókból származó hıenergiára is koncentrál. Dolgozatomban az egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának gazdasági elemzésével foglalkozom, valamint ezen újonnan elıtérbe kerülı erıforrások tüzelésének lehetıségeit mutatom be, a jellemzı energetikai létesítményeket alapul véve. Külön kitérek a lágyszárú mezıgazdasági melléktermékekre, mint a búza- és repceszalmára, a kukorica- és a napraforgószárra; valamint a fásszárúakra, mint a szılıvenyigére és a gyümölcsösökbıl származó nyesedékre. E mezıgazdasági melléktermékek tüzelésének gazdasági lehetıségeit elemzem egy-egy lokális főtımőben és erımőben, illetve két globális villamosenergia rendszerre termelı erımőben. Disszertációm fontos részét képezi a közúti és légvonalbeli szállítási távolságok arányszámának definiálása Magyarországon. A kapott érték nagy segítséget nyújthat különféle logisztikai problémák megoldásában. Célom, hogy kutatásaim megalapozzák a vizsgált mezıgazdasági melléktermékekkel üzemelı erımővek és főtımővek magyarországi létjogosultságának megítélését, segítsék a hazai erımővi jövıkép megalkotását. 3

4 Kutatásaim célkitőzéseit az alábbiakban jelöltem meg: A Magyarországon leginkább jellemzı lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek, vagyis a szántóföldi melléktermékek számbavétele és különbözı erımő-, illetve főtımőtípusokban való tüzelhetıségének gazdasági vizsgálata. A szılıvenyige és a fanyesedék, mint fásszárú mezıgazdasági melléktermék különbözı erımő-, illetve főtımőtípusokban való tüzelhetıségének gazdasági vizsgálata. Az elızıekhez kapcsolódóan azon erımő, illetve főtımővi méretek, kapacitások, beszállítói területek, és szállítási távolságok meghatározása, melyek a melléktermékek gazdaságos tüzelésének feltételét alkotják. Óriáserımővek életképtelenségének bebizonyítása kizárólag a vizsgált melléktermékekre alapozott mőködés esetén. 2. HIPOTÉZISEK A kapcsolódó szakirodalmi áttekintés után az empirikus vizsgálat hipotéziseit az alábbiakban foglaltam össze: H.1. Gazdasági alapon nem lehet ellátni kizárólag lágyszárú vagy fásszárú mezıgazdasági melléktermékekkel együttesen vagy külön-külön, üzemelı széntüzelésrıl biomasszára áttért nagyerımőveket. H.2. A mezıgazdasági melléktermékek tüzelése csak lokális főtımővekben és erımővekben életképes Magyarországon gazdasági oldalról vizsgálva a problémakört. H.3. Magyarországon is - Földünk minden területéhez hasonlóan - a légvonalbeli szállítási távolságok kisebbek a közúti szállítási távolságoknál. Hazánkban a légvonalbeli szállítás a sőrő infrastruktúrahálózat miatt közel 3/4-e a közúti távolságnak. 3. A KUTATÁS MÓDSZERTANA Kutatásom során két irányból vizsgálódtam: az erımővi és a gazdálkodói szempontrendszert hasonlítottam össze. A megadott teljesítményő erımő ellátásához a minimálisan szükséges beszállítási távolságot határoztam meg és vetettem össze a gazdálkodói oldalon kapott gazdaságilag maximális beszállítási távolsággal. Kutatásom logikai menetét az 1. táblázatban foglaltam össze, ahol az 1-8 sorok az erımővi oldalt, míg a 9-11 sorok a gazdálkodói oldalt szemléltetik. 4

5 Lépés 1. táblázat. A kutatás logikai menete Jelölés Dimenzió Meghatározott érték ERİMŐVI SZEMPONTRENDSZER 1. P bruttó Erımővek bruttó teljesítménye Érzékenységvizsgálatokat végeztem a z értékeire (ami az erımő földrajzi elhelyezkedésének függvénye), a melléktermék főtıértékére és fajlagos hozamára valamint a gazdálkodó bevételeire illetve kiadásaira a valósághoz való pontosabb illeszkedés érdekében, melyet az 1. táblázatban a 4-6. és a 9-10 lépések szemléltetnek. A búzaszalma felhasználását alapul véve lineáris programozási (LP) modellt állítottam össze az általam követett algoritmus eredményeinek ellenırzése illetve alátámasztása céljából. Továbbá az is célom volt, hogy az LP modell alkalmazása esetén hogyan értelmezhetık és számszerősíthetık a modell változói, technikai és célfüggvény-koefficiensei, hogyan oldható meg a szakmailag indokolt feltételek kezelése a modell feltételrendszerében. A kidolgozott modell és elemeinek értelmezése általános érvényő, ezért valamennyi melléktermékre alkalmazható. Az LP modellt az Economic 5 MW Feltétel P bruttó = P hasznos / η 2. P éves Éves energiatermelés MWh 8000 h/év mőködés (91,3 %-os kihasználtság) 3. A Szükséges input energia GJ 1 MWh = 3,6 GJ 4. B 5. C 6. D 7. E 8. F Szükséges melléktermék összes tömege Szükséges szántóterület, melyen csak az adott növényt termesztik: T Szükséges beszállítói terület, melybıl z %-ot képvisel az adott növény Beszállítói terület sugara (légvonalbeli távolság) Az erımő ellátásához szükséges minimális beszállítási távolság 9. G Költségek t ha km 2 ha km 2 km km GAZDÁLKODÓI SZEMPONTRENDSZER Ft/t Ft/tkm 10. H Bevételek Ft/t ismert a melléktermék főtıértéke (f) [GJ/t] ismert a melléktermék fajlagos hozama (t) [t/ha] ismert az adott növény területének megoszlása, vagyis z [%] T = r 2 π r = (T/π) ismert a közúti és a légvonalbeli beszállítási távolságok aránya (e) költségnemek ismerete: szállítási távolsággal változó (sz) [Ft/tkm] és tıle független költségek (fk) [Ft/t] erımővi átvételi ár ismerete [Ft/t] Gazdaságos erımővi 11. F beszállítási távolság km maximuma A 8. ÉS A 11. SORBAN KAPOTT ÉRTÉKEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSA. Forrás: a szerzı saját munkája. költségek és bevételek ismerete [Ft]

6 Division North of Scotland College of Agriculture intézmény által kidolgozott LN-PROG programmal oldottam meg. 3.1 Légvonalbeli és közúti beszállítási távolságok elemzése és számszerősítése Magyarországot Alföldi et al. (2011) alapján három jellemzı tájegységre osztottam: Középhegység: magába foglalja a Nyugat-magyarországi peremvidéket, az Északi- és a Dunántúli- középhegységet. Magyarország területének negyedét adja. Ajka és környékének közúti infrastruktúráját vettem alapul. Alföld: a Kisalföld és az Alföld nagytájak tartoznak ide és Magyarország területének felét teszik ki. Két település, Kisújszállás és Tiszapalkonya környezetén keresztül reprezentáltam a sík területek közúti infrastrukturális hálózatát. Kisújszállás a folyóktól távol esı területeket, míg Tiszapalkonya a folyó menti térségeket reprezentálja. Dombság: a Dunántúli-dombságot jelenti, az ország területének közel negyedét teszi ki. Söjtör településsel reprezentáltam e tájegységet. Négy kiemelt település esetében megvizsgáltam a 20 km-es légvonalbeli körzetben a 100 fınél nagyobb lélekszámú falvakat és városokat, melyeknek a kör középpontjában elhelyezkedı településtıl mért légvonalbeli és közúti beszállítási távolságait hasonlítottam össze. Vizsgálataimhoz az internetrıl szabadon hozzáférhetı map24 németnyelvő programot használtam. Az egyes magyarországi tájegységenként vizsgált településekre kapott eltérésértékek számtani átlagaiként határoztam meg a középhegységre, az alföldre, és a dombságra a jellemzı arányszámokat, melyeket a tájegységek területének nagyságával súlyozva és számtani átlagukat véve határoztam meg a vizsgálataimban definiált országos arányszámot. 3.2 Mezıgazdasági melléktermékek erımővi beszállításának anyagai és módszerei Vizsgálataimhoz négy Európában jellemzı erımőtípust elemeztem részletesen: A Egy Magyarországon általában multinacionális tulajdonban levı, az országos villamosenergia-hálózatra termelı, a keletkezı hıt értékesíteni képtelen, tehát hasznosan kizárólag villamos energiát elıállító, biomasszatüzelés tekintetében nagynak mondható erımővet, vagy erımővi blokkot, melyet egy 20 MW hasznos teljesítményő (ami 32%-os hatásfokot feltételezve 62,5 MW bruttó teljesítményt jelentı) erımővel szemléltetek. B Egy Magyarországon általában multinacionális tulajdonban levı, az országos villamosenergia-hálózatra termelı, ezen felül a keletkezı hıt is értékesíteni képes kapcsolt, biomasszatüzelés tekintetében nagynak mondható erımővet, vagy erımővi blokkot, melyet egy 20 MW hasznos teljesítményő (ami 70%-os hatásfokot feltételezve 28,6 MW bruttó teljesítményt jelentı) erımővel szemléltetek. C Egy tipikus falufőtımővet, ami egy kistelepülés vagy annak egy részének / intézményeinek hıellátására szolgál (például a Pornóapáti falufőtımő). Ezt egy 2 MW hasznos teljesítményő (80%-os hatásfokot feltételezve 2,5 MW bruttó teljesítményő) erımővel szemléltetem. Ezen erımőtípusnál meg kell említeni, hogy a távfőtés rendszerének összes hatásfoka 50 % körül mozog, amit a hıigény és az erımő méretének összehangolásakor kell figyelembe venni, disszertációmban csak kazánhatásfokkal számoltam. D Egy törpeerımővet, ami lokálisan képes a jelentkezı hı és villamos energia igények kielégítésére. 2 MW hasznos teljesítménnyel mőködı kapcsolt erımő (tehát a villamos energia mellett a keletkezı hıenergiát is képes értékesíteni), hatásfoka 70%, bruttó teljesítménye: 2,86 MW. 6

7 A fentiekbıl következik, hogy a C és D erımőtípusok az úgynevezett smart grad, vagyis a lokális energiaellátás elvének felelnek meg, míg az A és B típusok a globális energiarendszerre kapcsolódnak, vagyis két alapvetıen különbözı erımővi modell képezi az elemzés tárgyát. Mindegyik erımővi rendszer esetén évi 8000 h mőködést feltételezek. Következésképp az erımővek nyáron is üzemelnek, így a keletkezı produktumra (hı- vagy villamos energia) nyáron is vevıt kell találni. A mezıgazdasági melléktermékek esetén érzékenységvizsgálatokkal elemeztem a főtıérték, fajlagos hozam és betakarítási terület változásának hatását. A főtıérték erısen függ a nedvességtartalomtól, vizsgálataimban légszáraz állapot (12-20% nedvességtartalom) szélsıértékeit elemeztem. A fajlagos hozamokat a kapcsolódó szakirodalomból vettem át. A betakarítási terület tekintetében a regionális sajátosságok alapján (az ország statisztikai régióira vonatkozó 2011-es AKI jelentéseknek megfelelıen) definiáltam az érzékenységvizsgálatomban szereplı kiemelt értékeket: lokális maximum: (csak a fásszárú mezıgazdasági melléktermékek esetében vizsgáltam) a helyi maximális ültetvényborítást jelenti, vagyis amikor az összes mezıgazdasági terület, ami a KSH 2010-es adatai alapján 59,51%, szılı, vagy gyümölcsös. regionális maximum: hazánk azon statisztikai régiójának adata, ahol a régió területéhez viszonyítva a legnagyobb arányú az adott mezıgazdasági melléktermék betakarítási területe. országos átlag: Magyarországra vonatkozó átlagos betakarítási terület aránya. regionális minimum: hazánk azon statisztikai régiójának jellemzı értéke, ahol a régió területéhez viszonyítva a legkisebb az adott mezıgazdasági melléktermék betakarítási területének aránya. A szılıvenyige és a gyümölcsnyesedék együttes tüzelése esetén az érzékenységvizsgálatokhoz hazánk egyes statisztikai régióinak szılı, illetve gyümölcsös területi arányait súlyoztam a szılıvenyige és a gyümölcsnyesedék fajlagos hozamának intervallumértékeivel. Az így kapott intervallumértékeket összeadtam. Ezen összegek alapján választottam ki az érzékenységvizsgálatnál alkalmazott szélsıértékeket. Gazdaságossági számítások A gazdaságossági számításokhoz szükséges fajlagos költségeket Gockler (2011) Mezıgazdasági gépi munkák költségei kiadványból vettem. A vizsgált fásszárú mezıgazdasági melléktermékek esetében a szállítást, aprítást és rakodást, míg a vizsgált lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek esetében a szállításon kívül a bálázás és a bálafelszedés mőveleti költségét elemeztem. Az árbevételt az erımővi átvételi árral számszerősítettem. Érzékenységvizsgálatot végeztem a költségek és a bevétel tekintetében. Elemeztem, hogy az összes költség, illetve az erımővi átvételi ár változása hogyan befolyásolja az erımő biztonságos ellátásában központi szerepet játszó szállítási távolságokat, amelyek a gazdálkodó érdekeltségét is meghatározzák. 4. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 4.1. Légvonalbeli szállítási távolságoknak megfeleltethetı közúti szállítási távolságok A kutatás elvégzéséhez hazánk három tájegységérıl összesen négy települést vizsgáltam. 7

8 1.: Középhegység: ahol Ajkának (Bakonyi Hıerımő) és a körülötte légvonalban 20 km sugarú körben elhelyezkedı 100 fınél nagyobb lélekszámú 51 db település közúti és légvonalbeli távolságát vizsgáltam, korrelációs együttható: 0, : Alföld: Kisújszállás és Tiszapalkonya települések reprezentálják, mely utóbbin 2011 márciusáig mőködött az AES Borsodi Energetika Kft. Vizsgáltam a körülöttük légvonalban 20 km sugarú körben elhelyezkedı 100 fınél nagyobb lélekszámú (összesen 41 db) települések közúti és légvonalbeli távolságát, korrelációs együttható: 0,88 és 0, Dombság: kutatásomban Söjtör reprezentálja, ahova Zalai Hıerımő Kft. szalmaerımő építését tervezi. 97 db olyan települést vizsgáltam, melyek tıle légvonalban legfeljebb 20 km távolságban helyezkednek el és 100 fınél népesebbek, korrelációs együttható: 0,89. Mindhárom vizsgált tájegység tekintetében a korrelációs együttható értéke 0,7 és 0,9 közé esett, ami pozitív irányú, szoros, függvényszerő kapcsolatot jelent a légvonalbeli és a közúti beszállítási távolságok között. A vizsgált tulajdonságok alapján megállapítottam, hogy a középhegységi területeken a légvonalbeli távolság átlagosan 74,29 %-a a közúti távolságnak, alföldi területeken ez az érték 74,64 % míg a dombsági területeken 72,44%. Összesen 189 településre elvégzett vizsgálatok eredményei alapján a légvonalbeli szállítási távolság a közúti szállítási távolságnak átlagosan a 74,00%-át teszi ki Magyarországon. A számítás eredménye alapján 1 km közúti beszállítási távolság Magyarországon átlagosan 0,74 km légvonalbeli távolságnak felel meg, vagyis 1 km légvonalbeli távolsághoz 1,3514 km (1/0,74) közúti beszállítói távolság tartozik. A kapott arányszámot kerekítettem: e = 1,3514 1,4 és ezt az értéket használtam a további számításokban. A felfelé kerekítést a telephelynél, illetve a földeknél jelentkezı ki- és beállás többlettávolságai indokolják Mezıgazdasági melléktermékek erımővi tüzelése Tüzeléstechnikailag célszerő a lágyszárú és a fásszárú mezıgazdasági melléktermékeket megkülönböztetnünk. E kétféle tüzelıanyag más-más kazántípust és logisztikát is igényel, de a jelenlegi technológiai színvonalon mindkettı tüzelése biztosítható. Az erımővi beszállítást két szempontból vizsgáltam: erımővi és a gazdálkodói oldalról. A mezıgazdasági melléktermékkel üzemelı erımő akkor látható el gazdaságosan mezıgazdasági melléktermékekkel, ha az erımő biztonságos ellátásához szükséges beszállítási távolság legfeljebb megegyezik a gazdálkodó számára még éppen gazdaságos beszállítási távolsággal. Az összefüggés változói: az erımővi oldalon a főtıérték, termésátlag, betakarítási terület, illetve a gazdálkodó oldalán a költségek és bevételek, melyek mindegyikének változását érzékenységvizsgálattal is elemeztem. Lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelése A jelenlegi technológiai színvonallal betakarítható lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek közül a búzaszalma és a repceszalma vehetı számba, míg a kukoricaszár és a napraforgószár erımővi tüzelésre alkalmas állapotban való betakarítása Magyarországon jelenleg nem megoldott. Az erımő ellátásához szükséges minimális közúti beszállítási távolságok során feltételeztem, hogy az erımő képes az összes körülötte elhelyezkedı mezıgazdasági melléktermék felvásárlására. A lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelése esetén bevételként az értékesítés árbevételét, azaz az erımő által az eladott mezıgazdasági melléktermékek után fizetett árat vettem figyelembe. A költségek a szállítási és a bálázási, valamint bálarakodási költségeket foglalják magukba. 8

9 Nyilvánvaló, hogy a szállítási költség a távolsággal egyenesen arányos, míg a bálázás és a rakodás költsége független a beszállítási távolságtól, tehát tonnánként állandó. A termelıi oldalon a gazdaságos erımővi beszállítási távolság maximumát számításaim alapján 15 km-ben határoztam meg. Ezt a távolságot vetettem össze az egyes erımőtípusok ellátásához minimálisan szükséges beszállítási távolságokkal, valamint sötét színnel kiemeltem azon helyzeteket, amikor az erımő alapanyagigényét gazdasági szempontból nem lehet biztosítani (2. táblázat). 2. táblázat. Az egyes erımőtípusok gazdaságos ellátása különféle lágyszárú melléktermékekkel MEGNEVEZÉS BÚZA szalma REPCE szalma BÚZA + REPCE erımőtípusok legalább szükséges közúti távolság [km] (ültetvény a terület %-ában) D típus kapcsolt energiatermelés "C" típus főtımő "B" típus kapcsolt energiatermelés "A" típus villamosenergia termelés regionális maximum (16% búza) 7,1-15,7 6,6-14,7 22,4-49,7 33,1-73,5 országos átlag (11,78% búza) 8,3-18,3 7,7-17,1 26,1-57,9 38,6-85,6 regionális minimum (7% búza) 10,7-23,8 10,0-22,2 33,9-75,1 50,1-111,1 regionális maximum (5% repce) 13,5-20,7 12,7-19,4 42,8-65,4 63,3-96,7 országos átlag (2,7% repce) 18,4-28,2 17,2-26,3 58,3-89,0 86,2-131,6 regionális minimum (1% repce) 30,3-46,3 28,3-43,3 95,8-146,3 141,6-216,3 regionális maximum (16% búza és 5% repce) 6,3-12,4 5,9-11,6 19,8-39,3 29,4-58,2 országos átlag (11,43% búza és 2,7%repce) 7,6-15,4 7,1-14,4 24,1-48,8 35,7-72,2 regionális minimum 10,1-21,1 9,4-19,7 31,9-66,6 47,2-98,5 (7% búza és 1% repce) =nem gazdaságos a beszállítás Forrás: a szerzı saját munkája. A 2. táblázat adatai alapján egyértelmően kitőnik, hogy A és B típusú nagyerımővek még búza- és repceszalmát együttesen tüzelve sem láthatók el kizárólag melléktermékekkel Magyarországon. B erımőtípust vizsgálva a regionális maximum esetében (vagyis a Nyugat- Dunántúl régió területén), átlagos fajlagos hozam és főtıérték mellett, 29 km legalább szükséges közúti beszállítási távolság gazdaságos lehet, ha vagy az erımővi átvételi árak növekednek ceteris paribus 10%-kal, vagy ceteris paribus a költségek csökkennek 10%-kal. D és C lokális energetikai létesítmények az átlag feletti főtıértéket és fajlagos hozamot feltételezve kizárólag búzaszalmával is elláthatóak bárhol az országban. Kizárólag repceszalmával mőködı D erımő és C főtımő repceszalma tekintetében csak a regionális maximum, vagyis a Nyugat-Dunántúl statisztikai régió területén életképes. Búza- és repceszalmát együtt tüzelve a Nyugat-Dunántúlon a vizsgált főtıértékek és fajlagos hozamok mindegyike mellett, míg a regionális maximumnál kisebb betakarítási terület esetében az átlag feletti főtıérték és fajlagos hozam esetében életképesek a lokális energetikai létesítmények. Számításaim az ún. smart grad, vagyis lokális energiahálózatok kialakításának szükségességét igazolják. A tápanyagutánpótlást is figyelembe véve megállapítható, hogy a termelı 7800 Ft/t erımővi átvételi ár esetén nem érdekelt a melléktermékek energetikai célú értékesítésében, mivel a bálázás mőveleti költsége és a kivont tápanyagok mőtrágya hatóanyagárakkal számított értéke lényegesen nagyobb, mint az átvételi ár. 9

10 Fásszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelése A fásszárúak tüzelése a kazán által leadott teljesítmény szabályozásának megkönnyítése érdekében aprított állapotban történik. A modell feltételezi, hogy a rendelkezésre álló összes szılıvenyigét és nyesedéket képes az erımő felvásárolni. Ez alapján határoztam meg az energetikai létesítmény ellátáshoz szükséges minimális beszállítási területet. Alapvetı különbség a fás- és lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek között, hogy elıbbiek aprítékát a faaprítékához keverve lehetıség nyílik az együttes tüzelésre, míg a lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek esetében ez az eltérı tüzeléstechnikai tulajdonságok miatt nem lehetséges. A fásszárú melléktermékek vonatkozásában figyelmen kívül lehet hagyni az elhordás okozta tápanyaghiányt, ugyanis a gazdák a kártevık áttelelése miatt sem a szılıvenyigét, sem a nyesedéket nem forgatják vissza az ültetvény talajába. 3. táblázat. Az egyes erımőtípusok gazdaságos ellátása különféle fásszárú melléktermékekkel MEGNEVEZÉS SZİLİ venyige GYÜMÖL CSÖS SZİLİ + GYŐMÖLCS erımőtípusok legalább szükséges közúti távolság [km] (ültetvény a terület %-ában) D típus kapcsolt energiatermelés "C" típus főtımő "B" típus kapcsolt energiatermelés "A" típus villamosenergia termelés lokális maximum (59,51%) 5,0-6,9 4,6-6,5 átlagos borvidék (30,13%) 6,7-9,7 6,5-9,1 22,0-30,7 borvidéki minimum (5,98%) 15,6-21,8 14,6-20,4 49,4-69,1 országos átlag (0,86%) 41,2-57,6 38,5-53,9 130,2-182,1 192,6-269,3 lokális maximum (59,51%) 4,2-6,0 4,0-5,6 13,4-19,0 regionális maximum (1,78%) 24,5-34,7 22,9-32,4 77,5-109,6 országos átlag (1,01%) 32,5-42,0 30,4-43,1 102,9-145,5 152,2-215,2 regionális minimum (0,21%) 71,4-100,9 66,8-94,4 regionális minimum (1,15% szılı + 0,21% gyümölcs) 25,9-29,9 24,2-28,0 81,8-94,5 121,0-139,8 országos átlag (0,86% szılı + 1,01% gyümölcsös) 28,1-32,4 26,3-30,3 88,8-102,5 131,3-151,6 regionális maximum (0,19% szılı + 1,78% gyümölcsös) 35,2-40,6 32,9-38,0 111,2-128,4 164,5-139,8 =nem gazdaságos a beszállítás =tüzelıanyag hiánya miatt értelmetlen Forrás: a szerzı saját munkája. A gazdálkodói oldalon az erımő által fizetett átvételi árat összevetve a felmerülı aprítási, rakodási illetve szállítási költséggel a beszállítási távolság maximumaként 44 km távolságot kaptam. A 3. táblázat adatai alapján az egyes erımőtípusokra vonatkozó megállapításaimat az alábbiakban foglaltam össze: A típusú erımő szılıvenyigével és / vagy nyesedékkel sem látható el gazdaságosan. A kapott minimálisan szükséges beszállítási távolság értékei legalább kétszeresei a bázisévben számított gazdaságos beszállítási távolság maximumának. Következésképp megállapítottam, hogy csak szılıvenyigével és / vagy gyümölcsösök nyesedékével nem lehet Magyarországon rövid és középtávon gazdaságosan ellátni A típusú erımővet. 10

11 Kapcsolt energiatermelést folytató B típusú erımő átlagos borvidéki területeken, illetve lokális gyümölcsösök esetében lehet életképes, azonban utóbbi esetben feltételezzük, hogy Magyarország összes gyümölcsösének legalább 18%-a egy helyre koncentrálódik, mégpedig úgy, hogy az összes mezıgazdasági terület kizárólag gyümölcsös az adott térségben, mely túlzottan optimista feltételezés. B típusú erımő olyan borvidéki területeken lehet életképes, ahol több borvidék is találkozik és a szılıültetvények aránya maximális fajlagos hozamot és főtıértéket feltételezve legalább a terület 8%-a. Itt az erımőnek célszerő a szılıvenyige mellett a területen rendelkezésre álló gyümölcsösök nyesedékének a befogadása is. 40%-os erımővi átvételi ár emelkedése már gazdaságossá tenné a csak szılıvenyigével és fanyesedékkel üzemelı B típusú erımő ellátását az országos átlag feletti szılıvenyige és gyümölcsös nyesedékkel rendelkezı régiókban. Számításaim alapján kizárólag szılıvenyigével mőködı C és D típusú erımővek borvidékeinken gazdaságosan képesek mőködni, feltéve, ha a borvidék, vagy az egymással határos borvidékek szılıterülete eléri a C típus esetén legalább 2,1 ezer ha-t, míg D típus esetén legalább 2,3 ezer ha-t. Országos átlagos szılıterületi arányt tekintve C és D típusú erımővek/főtımővek már csak az átlag feletti főtıérték és fajlagos hozam esetén láthatóak el biztonságosan venyigével. Kizárólag gyümölcsösök nyesedéke esetén C típusnál legalább 0,5%, míg D típus esetében legalább 0,6% gyümölcsös terület szükséges. A 3. táblázatból az is leolvasható, hogy szılıvenyige és nyesedék együttes tüzelése esetén a törpeerımővek / főtımővek ( C és D típusok) az ország regionális sajátosságait is figyelembe véve bárhol Magyarországon elláthatóak gazdaságosan tüzelıanyagokkal. Kizárólag szılıvenyigével és / vagy fanyesedékkel üzemelı A erımőtípust azért értelmetlen tervezni, mert az erımő ellátásához szükséges tüzelıanyagot nem lehet biztosítani. Mivel azonban a fásszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelésének technológiája megegyezik a faaprítékkal, így már meglévı A, erımőtípusba tartozó erımőveinknek reális lehetıséget jelent a szılıvenyige és a fanyesedék, valamint a faapríték együttes tüzelése. Az alapanyagellátás diverzifikációja növeli az ellátásbiztonságot, ami az erımő számára elınyös, így a fásszárú melléktermékek aprítékához faapríték keverése az összes vizsgált erımő és főtımőtípus esetén csökkenti a szükséges beszállítási területet. B típusú erımő esetében is célszerő a szılıvenyige, illetve a nyesedék aprítékát a faaprítékhoz keverni, így ezen erımőtípus gazdaságos ellátása sem szőkül le kizárólag hazánk egymással határos, elegendıen nagy borvidékeire. 5. ÖNÁLLÓ ÚJSZERŐ EREDMÉNYEK A feldolgozott nemzetközi és hazai szakirodalmi források alapján megállapítható, hogy a megújuló energiaforrások és ezen belül is a biomassza egyre nagyobb jelentıségre tesz szert a jövıben. A mezıgazdasági melléktermékek tüzelési célú felhasználása még számos megválaszolandó kérdést tartogat a jövı számára. Disszertációmban megfogalmazott hipotéziseimmel kapcsolatosan kutatásaim eredményei alapján az alábbi megállapítások tehetık: 1. Elsı hipotézisem az A erımőtípus tekintetében megerısítést nyert, míg eredményeim a B erımőtípus vonatkozásában részben megcáfolták hipotézisemet. 11

12 1.1. Vizsgálataim bebizonyították, hogy sem az A (P h =20 MW, a keletkezı hıt értékesíteni képtelen, így csak villamos energiát eladó) valamint sem a B (P h =20 MW, a villamos energia mellett a keletkezı hıt is értékesítı) erımőveket nem lehet kizárólag lágyszárú mezıgazdasági melléktermékekkel ellátni. Mindkét erımőtípus esetében az ellátásukhoz minimálisan szükséges terület nagysága jelentısen meghaladja a termelı számára gazdaságos erımővi beszállítási távolság maximumát B típusú (P h =20 MW, a villamos energia mellett a keletkezı hıt is értékesítı) erımővet 30% szılıültetvény arányt feltételezve ezer ha borvidéki területrıl gazdaságosan el lehet látni szılıvenyigével A típusú (P h =20 MW, a keletkezı hıt értékesíteni képtelen, így csak villamos energiát értékesítı) erımővet nem lehet gazdaságosan ellátni fásszárú melléktermékekkel, mivel a minimálisan szükséges terület nagysága jelentısen meghaladja a termelı számára gazdaságos erımővi beszállítási távolság maximumát. 2. A kapott eredmények részben alátámasztották 2. hipotézisemet, mely szerint a mezıgazdasági melléktermékek tüzelése kizárólag lokális főtımővekben és erımővekben jelent életképes megoldást Magyarországon Lokális erımővek/főtımővek ( C és D típusok) biztonságos és gazdaságos ellátása búzaszalmával bárhol, repceszalmával csak a Nyugat-Dunántúlon lehetséges Lokális erımővek/főtımővek ( C és D típusok) biztonságos és gazdaságos ellátása szılıvenyigével az ország minden legalább 4,6 ezer ha szılıterülettel rendelkezı borvidékén lehetséges. Gyümölcsnyesedékkel csak az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon lehet ellátni lokális energetikai létesítményeket Kizárólag lágyszárú mezıgazdasági melléktermékeket tüzelı lokális erımővek/főtımővek ( C és D típusok) biztonságos és gazdaságos ellátása búzaszalmával és repceszalmával együttesen bárhol az országban megvalósítható Kizárólag fásszárú mezıgazdasági melléktermékeket tüzelı lokális erımővek/főtımővek ( C és D típusok) biztonságos és gazdaságos ellátása szılıvenyigével és gyümölcsnyesedékkel együttesen bárhol az országban megvalósítható A tápanyagutánpótlást is megvizsgálva a termelınek sem a búzaszalmát, sem a repceszalmát nem gazdaságos földjérıl energetikai célra értékesítenie Magyarországon. 3. Vizsgálataim elvégzéséhez elengedhetetlen volt a magyarországi légvonalbeli és közúti távolságok kapcsolatának a feltárása. Feltételezésem, mely szerint a légvonalbeli távolság ¾ része a közúti távolságnak megerısítést nyert A Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és az Alföld úthálózatára alapozott vizsgálati eredményeim alapján, Magyarországon 1 km légvonalbeli távolság 1,4 km közúti távolságot jelent. 12

13 6. HIVATKOZÁSOK 1. Bai A. Tarsoly P. (2011): A hazai melléktermék-hasznosítás, Agrárium, A Magyar Agrárkamarák Lapja, 21. évf, 2011/5., p DIRECTIVE 2001/77/EC of the European Parlament and of the council of 27 September 2001, on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market 3. Gilber J. (szerk.) (2006): Magyarország energiapolitikai tézisei , Magyar Villamos Mővek Közleményei, 43, (különszám), pp Gockler L. (2010): Mezıgazdasági gépi munkák költsége 2011-ben, VM Mezıgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllı, pp. 4, 10, Gyulai I. (2007): A biomassza-dilemma, Magyar Természetvédık Szövetsége, Budapest, pp Magyar Villamosenergia-Rendszer évi statisztikai adatai (2009), MVM, Budapest, pp PUBLIKÁCIÓK Magyar nyelvő tudományos folyóiratban megjelent cikk 1. Pintér G. (2010): Tőzifa vagy mezıgazdasági melléktermék, szeptember, ECONOMICA (A Szolnoki Fıiskola Tudományos Közleményei), 2010/3. pp , (ISSN: ) 2. Pintér G., Németh K., Kis-Simon T. (2009): A szılıvenyige és a fanyesedék biomasszaerımővi beszállításának gazdasági elemzése, Gazdálkodás, Agrárökonómiai tudományos folyóirat, 53. évf., 4. sz., p. (ISSN ) Idegen nyelvő tudományos folyóiratban megjelent cikk 1. Pintér G., Németh K., Kis-Simon T. (2010): The subsidy scheme of green power in Hungary, Georgikon for Agriculture, Vol., 13., Number 1., p. (ISSN ) 2. Németh K., Pintér G., Pályi B. (2009): Arboreal Energy Plantations In Hungary, Acta Agriculturae Serbica, Vol. XIV., Number 27., p. Magyar nyelvő konferencia elıadások, közlemények 1. Pintér G. (2011): A szılıvenyige és a fanyesedék energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon, szeptember, ENERGOexpo 2011, Debrecen, pp , ISBN: Pintér G. (2011): Erımővek borvidékeinken? Szılıvenyige, mint mezıgazdasági melléktermék, tüzelésének gazdasági vonatkozásai, szeptember LIII. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia, (ISBN ) 3. Pintér G. (2011): Biomassza erımővi hasznosítása Magyarországon, április, XVII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, (ISBN: ) 13

14 4. Pintér G. (2010): Mezıgazdasági melléktermékek erımővi tüzelése Magyarországon, október, Országos Környezetvédelmi Konferencia (MTESZ), Balatonfüred, Anna Grand Hotel 5. Pintér G., Kis-Simon T. (2010): Mezıgazdasági melléktermékek, mint potenciális erımővi tüzelıanyagok, október, XXXIII. Óvári Tudományos Nap, (ISBN ) 6. Pintér G. (2010): A szilárd biomassza-ellátás logisztikai kérdései, szeptember, ENERGOexpo 2010, Debrecen, pp , ISBN: Pintér G. (2010): Nyesedék és szılıvenyige hasznosítás: erımővi tüzelés, avagy komposztálás?, március, XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, (ISBN: ) 8. Pintér G., Németh K., Kis-Simon T. (2009): A fanyesedék és a szılıvenyige energetikai célú hasznosításának gazdasági elemzése, október, LI. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia, ISBN és ISBN ) 9. Pintér G. (2009): A (megújuló) energiapolitika megvalósíthatóságának menedzsment módszerei, október, X. RODOSz konferencia, Kolozsvár, p (ISBN: ) 10. Németh K., Pályi B., Pintér G. (2009): Energetikai faültetvények létesítésének támogatási rendszere, április, Mezıgazdaság és a vidék jövıképe, Mosonmagyaróvár, ISBN Pintér G., Kis-Simon T., Tóth É. (2009): A gazdasági válság hatása globálisan a megújuló energia felhasználására, április, XV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, ISBN Pintér G., Tóth É (2008): Megújuló energiaforrások hasznosítása egy kistelepülésen Keszthely város lehetıségei, október, XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár, ISBN Pintér G., Tóth É. (2008) Lakótelepek hıellátásának biztosítása megújuló energiával október, VII. Regionális Tanácsadási Konferencia, Miskolc, ISBN Pintér G., Tóth É. (2008): Kistelepülések lehetıségei a megújuló energiaforrások felhasználásának területén, szeptember, 50. Georgikon Napok, Keszthely, ISBN Pintér G. (2007): Az alternatív energia és a társadalom kapcsolata, november, VIII. Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége Konferencia, Kolozsvár ISBN: Pintér G. (2007): A biomassza piac bıvülésének hatásai, szeptember, XLIX. Georgikon Napok, Keszthely, ISBN Pintér G. (2007): A megújuló energia és az agrárgazdasági lehetıségek, szeptember, XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, ISBN Idegen nyelvő konferencia elıadások, közlemények 1. Pintér G. (2011): Renewable energy biodiversity, július, 25. Caretakers of the Environment International (CEI) Conference, Debrecen 2. Pintér G. (2011): Burning biomass in power plants against or beside the gas, április, 65th Scientific Conference of GUBKIN Russian State University of Oil and Gas, Moszkva, Oroszország 3. Németh K., Sándor T., Pintér G. (2010): Analysis of combustion related fuel properties and standardisation of pellets, LII. Georgikon Napok, Pannon Egyetem Georgikon Kar, szeptember október Pintér G., Kis-Simon T., (2010): New trend in Hungary: Transporting biomass to power plants versus composting, május, III. International Interdisciplinary Technical Conference of Young Scientists, Poznan, p , (ISBN: ) 14

15 5. Pintér G., Palkovics M. (2009): Rural development through renewable energy in the region of Keszthely-Hévíz, március, 4th. International congress on the aspect and visions of aplied economics and informatics (AVA), Debrecen, ISBN Palkovics M.,Pintér G. (2008): The effect of bioenergy production on the agricultural outputs in Hungary, június, IAMO Forum 2008 Agri-Food Business: Global Challenges Innovative Solutions, Halle (Németország) ISBN Pintér G., Tóth É. (2008): Sustainability through renewable energy sources in agriculture, május, INTERNATIONAL SCIENTIFIC DAYS 2008, "Competitiveness and Economic Growth: European and National Perspectives", Faculty of Economics and Management Slovak University of Agriculture in Nitra (Szlovákia) ISBN Ismeretterjesztı folyóiratban megjelent cikk 1. Pintér G.(2011): Hulladék vagy mellékternmék? A szılıvenyige és a fanyesedék energetikai hasznosításának lehetıségei, MezıHír, Mezıgazdasági szaklap, nov.dec. pp

Légvonalbeli és közúti beszállítási távolságok értelmezésének, számszerűsítésének elméleti háttere

Légvonalbeli és közúti beszállítási távolságok értelmezésének, számszerűsítésének elméleti háttere (107) PINTÉR G. 1, KIS-SIMON T. 2 A közúti infrastruktúra-hálózat hatása a biomassza tüzelésére Magyarországon The effect of the road infrastructure system on the biomass burning in Hungary pinter.gabor@wigner.bme.hu

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY:

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY: PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY: Kacz Károly Salamon Lajos (2000): Gyır-Moson-Sopron megye egyéni gazdaságai az európai integrációra történı

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

Távhıszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és mőszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat

Távhıszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és mőszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat Távhıszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és mőszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet I. táblázat Az elızı két üzleti évben távhıszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

Publikációs lista Dr. Németh Kornél

Publikációs lista Dr. Németh Kornél Publikációs lista Dr. Németh Kornél (Frissítve: 2016. május) Hazai folyóiratban megjelent cikk 1. Németh K. (2008): Decentralized power generation using solid biofuels, Acta Pericemonologica Debrecina,

Részletesebben

Pintér Gábor. Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon. címő Ph.D értekezés

Pintér Gábor. Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon. címő Ph.D értekezés Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon címő Ph.D értekezés Pintér Gábor Témavezetı:

Részletesebben

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége 2008. május 27. Dr. Grabner Péter osztályvezetı Villamos

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás)

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás) PUBLIKÁCIÓS LISTA 1. Magyar nyelvő elıadás és poszter KARÁCSONY P. DEBRECENI A. (2010): Az iskolázottság szerepe a magyar agrárgazdaság versenyképességében. Intelektuálny kapitál, ako konkurencná vyhoda

Részletesebben

Biomassza hasznosítás. Esettanulmányok is

Biomassza hasznosítás. Esettanulmányok is Biomassza hasznosítás Esettanulmányok is Fogalmak Állati hulladék Élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra szánt, hulladékká vált élelmiszerek, melyek éttermekben, feldolgozó üzemeken, konyhákban, az állattartó

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Éves energetikai szakreferensi jelentés Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,

Részletesebben

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2007 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Gazdaságtudományi Intézet Precíziós növénytermesztési módszerek doktori

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN

A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Iktatási szám: VJ/142-11/2009. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az ELMIB Energetikai Szolgáltató Zrt. (Dunaújváros) és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Tatabánya)

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje A villamos energia speciális termék Hálózati frekvencia [Hz] 5 49 51 Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai

Részletesebben

Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése

Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése Nemzeti Kapcsolt Energiatermelési Nap 2007. április 25., Budapest Bercsi Gábor Szakmai alelnök Magyar Kapcsolt Energia Társaság Bercsi Gábor: A kapcsolt

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai

Részletesebben

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai

Részletesebben

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés 2008-ban 1. A kötelezı átvétellel kapcsolatos elszámolási rendszer változása Az Európai Unió környezetvédelmi célkitőzéseivel összhangban

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-142/07 ÜGYINTÉZİ: Slenker Endre TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu HATÁROZAT

Részletesebben

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009.

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009. BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A vállalkozás bemutatása A Bakonyi Erımő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság az Állami Vagyonügynökség által 1992. január 1-vel alapított

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. március VEOLIA MAGYARORSZÁGON Több, mint 20 éve a piacon Víz Hulladék Energia ESZKÖZÖK AJÁNLATOK

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

2005. évi XVIII. törvény. a távhıszolgáltatásról 1

2005. évi XVIII. törvény. a távhıszolgáltatásról 1 1. oldal 2005. évi XVIII. törvény a távhıszolgáltatásról 1 Az Országgyőlés a felhasználók biztonságos, megfelelı minıségő és gazdaságos távhıellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstıl

Részletesebben

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar)

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar) I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar) Támogatás összege: 1.,2. célterület: 8.000 1.600.000 euró, 3. célterület: 8.000 480.000 euró (szoftverfejlesztés: max 200.000 euró) Támogatási arány:

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Kogeneráció biogáz motorokkal

Kogeneráció biogáz motorokkal Kogeneráció biogáz motorokkal Elıadó: Sándor László HUNTRACO Zrt. Energetika Üzletág ENERGOEXPO 2007. szeptember 27. Biogáz motorok Biogáz tüzelıanyagú gázmotorral a kapcsolt hı- és villamosenergia termelés

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ İSZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. november 28-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. december Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY:

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY: PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN MEGJELENT KÖNYV, VAGY KÖNYVRÉSZLET: 1. A mezıgazdasági vállalkozások gazdálkodásának alapjai SZAKTUDÁS Kiadó Ház, Budapest, 2003. 2. Vertikális termékpályák Tej, gabona,

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos

Részletesebben

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi erőforrásokra

Részletesebben

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei Tóvári Péter Tartalom 1. Helyi adottságok 2. Mérnöki és mőszaki feltételek 3. Jogszabályi feltételek 4. Környezetvédelmi feltételek Helyi

Részletesebben

Napenergia rendszerek létesítése a hazai és nemzetközi gyakorlatban

Napenergia rendszerek létesítése a hazai és nemzetközi gyakorlatban Napenergia rendszerek létesítése a hazai és nemzetközi gyakorlatban Tóth Boldizsár elnök, Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége I. MMK Energetikai Fórum NAPERŐMŰVEK TERVEZŐINEK FÓRUMA 2018. május 25-27.

Részletesebben

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya. banyai.orsolya@law.unideb.hu

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya. banyai.orsolya@law.unideb.hu SZEMÉLYI ADATOK Dr. Bányai Orsolya 52/512-700/74808 banyai.orsolya@law.unideb.hu Születési dátum 1982.06.11. Állampolgárság Magyar SZAKMAI TAPASZTALAT 2014-2008-2014 Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd

Részletesebben

Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben

Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben Gabnai Zoltán Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben Possibilities of small-scale food and energy production based on utilization

Részletesebben

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások Idrányi Zsolt igazgató, PhD. stud. Prof.Dr. Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. augusztus 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. augusztus Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.3.4. C(2019) 1616 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU irányelv VIII. és IX. mellékletének

Részletesebben

Fenntarthatósági Jelentés

Fenntarthatósági Jelentés 2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. július 11-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. július Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A BIOMASSZA ÚTJA A MEZŐTŐL AZ ERŐMŰIG GÁL BALÁZS SÁNDOR KISS LEVENTE DR. LADÁNYI RICHÁRD TARTALOM CÉL és MÓDSZERTAN MEGHATÁROZÁSA MODELLEZÉS

Részletesebben

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi

Részletesebben

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Éves energetikai szakreferensi jelentés Éves energetikai szakreferensi jelentés Veolia Energia Magyarország Zrt. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai

Részletesebben

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság 2008. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Budapest, 2009. június 26. 1. oldal 1 A

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Éves energetikai szakreferensi jelentés Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket

Részletesebben

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató- EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet -Ügyféltájékoztató- I. TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozásának,

Részletesebben

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, A háztarth ztartási energia ellátás hatékonys konyságának nak rendszerszemlélet letű vizsgálata Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, 2009 1 Tartalom A háztartási energia ellátás infrastruktúrája

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-134/2006/060. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (ügyintézı ügyvéd: dr. K. L.) által képviselt E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó

Részletesebben

DEVELOPMENT OF THE COLLATERAL PRODUCTION AVERAGE FOR HOLLÓSY, ZSOLT. Keywords: EU, region, wheat, corn, collateral production average.

DEVELOPMENT OF THE COLLATERAL PRODUCTION AVERAGE FOR HOLLÓSY, ZSOLT. Keywords: EU, region, wheat, corn, collateral production average. DEVELOPMENT OF THE COLLATERAL PRODUCTION AVERAGE FOR WHEAT AND CORN IN THE HUNGARIAN REGIONS HOLLÓSY, ZSOLT Keywords: EU, region, wheat, corn, collateral production average. Hungary can be said to play

Részletesebben

A szőlővenyige és a fanyesedék biomasszaerőművi beszállításának elemzése

A szőlővenyige és a fanyesedék biomasszaerőművi beszállításának elemzése 357 A szőlővenyige és a fanyesedék biomasszaerőművi beszállításának elemzése PINTÉR GÁBOR NÉMETH KORNÉL KIS-SIMON TÜNDE Kulcsszavak: szőlővenyige, nyesedék, beszállítás, égetés. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Karbon-lábnyom és környezettudatosság vizsgálatok Baja és környékén PhD-értekezés tézisei Patocskai Mária Hajnalka Témavezetı: Dr. Hajnal Klára PhD Pécs,

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Speciális ingatlanok értékelése

Speciális ingatlanok értékelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Speciális ingatlanok értékelése 5. Ipari ingatlanok értékelése Szerzı:

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben