MEGÚJULÓ ENERGIA HELYZETKÉP

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGÚJULÓ ENERGIA HELYZETKÉP"

Átírás

1 MEGÚJULÓ ENERGIA HELYZETKÉP Kaposvár 2014

2 A bolygó lázas. Ha a gyermeked lázas doktorhoz viszed. Ha a doktor azt mondja, hogy beavatkozás szükséges, nem ellenkezel, hogy azt olvastam a tudományos-fantasztikus irodalomban, hogy nincs is ilyen probléma. Ha ég a házad, nem azon gondolkozol, hogy a gyermeked tűzálló. Cselekszel. (2007, Al Gore) 2

3 Bevezetés A XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása. A Világ egyre növekvő energiaigényének kielégítése a fenntartható fejlődés egyik alapfeltétele. Ebben alapvető problémát jelentenek a hagyományos fosszilis energiahordozók véges készletei az emberiség még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozók tévhitében él, a káros kibocsátás és a globális klímaváltozás veszélye. Döntő fontosságú ellensúlyozó feladatok: az energiatermelés és felhasználás hatékonyságának növelése, valamint az energiatakarékosság, azaz a felesleges energiafelhasználás megszüntetése. A véges energiahordozó készletek miatt kialakuló ellátási feltételek, és az energiahordozók árának növekedése mellett a biztonságos és környezetkímélő energiatermelés csak a környezetkímélő, megújuló energiaforrások egyre növekvő mértékű alkalmazásával biztosítható. Ezt a tényt mára a Világ szinte minden országában felismerték. A saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is. 3

4 Globális trendek Egyre növekvő igény és fokozódó verseny a fogyatkozó erőforrásokért A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiaigénye 1980-ban millió tonna olajegyenérték (Mtoe) volt, ami 2008-ra közel 70%-kal, Mtoe értékre növekedett és azóta még tovább. A globális primerenergia-igény több mint 80%-át a fosszilis energiaforrások adják, melyek mellett a nukleáris energia, illetve a megújuló energiaforrások részesedése elenyészőnek hat (1. ábra) ben a világ elsődleges energiafelhasználása majdnem elérte a Mtoe-s szintet. Az energiafelhasználás növekedése a jövőben tovább folytatódik, ezért mértékadónak tekinthető prognózisok szerint a fosszilis energiahordozók magas aránya már nem tartható fenn biztonsággal hosszú távon. 1. ábra: A világ primerenergia-felhasználása. 2. ábra A világ elsődleges energia-felhasználásának megoszlása, 2012-ben. 4

5 3. ábra: Az egy főre eső primerenergia-igény, régiónként a 2008-as világátlaghoz viszonyítva. A Földön kitermelhető fosszilis energiaforrások közül a kőolaj az első, melynél valószínűleg, hamarosan elérjük vagy már el is értük az évente felszínre hozható legnagyobb mennyiséget. Az árnövekedés és a beszerzési nehézségek forrása az, hogy a nehezebben és drágábban kitermelhető fél fog a rendelkezésünkre állni a jövőben. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a perspektivikus lelőhelyek 70 80%-a diktatórikus államberendezkedésű országokban, politikailag instabil környezetben található. Az olajkitermelés hozamcsúcsát követheti majd, kb éven belül a földgáz, 150 év elteltével pedig a szénkitermelés hozamcsúcsa. Napjainkban kezd gazdaságossá válni az úgynevezett nem-konvencionális források (palagáz, olajpala, olajhomok) kitermelése. Ugyanakkor ezek egyelőre még nem tudnak jelentősen hozzájárulni a globális igények kielégítéséhez. A jelenleg kísérleti stádiumban lévő mélytengeri olajkitermelés, valamint a sarkvidéki területek feltárása további forrásokat eredményezhet majd. Egyúttal azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek az új technológiák minden eddigi emberi környezet átalakításnál nagyobb hatásúak lesznek. A megfordíthatatlan környezetrombolás veszélye arányosan szigorú, hatékony és folyamatos ellenőrzést igényel globális szinten. A globális klímaváltozást előidéző antropogén CO 2 -kibocsátás energetikai szektorra vonatkozó hányada 1980-ban 18,7 milliárd tonna volt, ami 2008-ra 57%-kal, 29,4 milliárd tonnára emelkedett. A megnövekedett légköri CO 2 -koncentráció eredményeként a globális felmelegedés olyan, eddig nem látott időjárási katasztrófákhoz vezethet, aminek következtében milliók válhatnak földönfutóvá. 5

6 4. ábra: Az egy főre eső energiafüggő CO 2 -kibocsátás a 2008-as világátlaghoz viszonyítva. A koppenhágai klímacsúcs következtetése, hogy a fenntartható gazdaságra való átálláshoz a globális átlaghőmérséklet növekedését 2 C határon belül kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest. Ez csak a globális kibocsátások radikális 2050-ig legalább 50%-os csökkentésével érhető el. Az elmúlt évtizedben a csökkentés érdekében hozott számos nemzetközi megállapodás ellenére is úgy tűnik, hogy a jelenlegi energia- és klímapolitikai tendenciák nem teszik lehetővé a CO 2 kibocsátás növekedésének a lassítását sem. A trendek megfordításához a jelenleginél erősebb politikai akaratra és több forrásra van szükség. A kormányok e bizonytalanság ellenére törekednek a növekvő energiaigények kielégítésére. A fejlett országok használják el a világ primerenergia-forrásának 44%-át, miközben lakosságuk mindössze a teljes népesség 18%-át teszi ki. A gazdasági fejlődés hatására az energiaigény számottevő növekedése várható Brazíliában (népesség 3%-a, energiafelhasználás 2%-a), Oroszországban (népesség 2%-a, energiafelhasználás 6%-a) valamint Indiában (népesség 17%-a, energiafelhasználás 5%-a) és Kínában (népesség 20%-a, energiafelhasználás 17%-a). Ennek a tendenciának a kockázata az említett országok erőforráselszívása a hazánkat is érintő piacokról. A fosszilis energiahordozók iránti igény megnövekedése a kereslet-kínálat felborulásához, az árak növekedéséhez vezet. Ezen kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében olyan programokra van szükség, amelyek megteremtik az új erőforrás struktúrához és éghajlati körülményekhez való alkalmazkodást. A növekvő igények kielégítése végett sok helyen tervezték (Olaszország, India, Malajzia és Kína) az atomenergia alkalmazásának bővítését az energiafüggetlenség és 6

7 dekarbonizáció szándékával. A brit kormány is a nukleáris energiatermelés hosszú távú fenntartása mellett döntött, míg Németország és Svájc az atomenergia kivezetését választotta. A szénhidrogénekkel ellentétben az uránkészletek nem egy régióra korlátozottan, hanem a világ politikailag stabil demokráciáiban is megtalálhatók. Jelentős uránvagyonnal rendelkezik Ausztrália, Kanada, Kazahsztán és Oroszország, valamint egyes afrikai államok. A jelenlegi felhasználás mellett az uránkészletek körülbelül évre elegendőek. A ma alkalmazott nukleáris technológiák az urán 235-ös izotópját használják fel, amely mindössze 0,7%-át adja a teljes uránium mennyiségnek, a készletek nagysága a technológia fejlődésével nőhet éven belül várhatóan elterjednek az úgynevezett negyedik generációs szaporító reaktorok, amelyek a teljes uránium mennyiségét (235U és az 238U), beleértve a már kiégett fűtőelemeket is képesek hasznosítani, ezzel sok ezer évre kiterjesztve a szárazföldön rendelkezésre álló hasadó anyag mennyiségét (az 238U kitermelési hozamcsúcsát év közé becslik). Mindezek alapján megállapítható, hogy a nukleáris energiatermelés jövőjét nem fenyegeti kínálati oldali hiány. 5. ábra: Meglévő és várható megújuló és nukleáris energia részarányok a teljes áramtermelésben, régiónként. A fejlődő országok részéről jogos az igény a saját életszínvonaluk növelésére, ami azonban hosszú távon a jelenlegi energiastruktúra és fogyasztási szokások eredményezte forráshiány miatt nem lesz megoldható. A nemzetközi konfliktusok elkerülése érdekében elengedhetetlen a fenntarthatóság szemléletét tükröző változás, ellenkező esetben a növekedés energetikai és környezeti szempontból áthághatatlan korlátokba fog ütközni. 7

8 Európai Unió Magas energia importfüggőség, változó szabályozás, nagy ambíciók, de Az Európai Unión belüli egységes, hosszú távú energiapolitika iránt először 2005-ben mutatkozott igény az olajár emelkedése és a klímaváltozás okozta kihívások miatt. Az Európai Bizottság ennek hatására 2006-ban jelentette meg a Zöld Könyvet, majd ezt követően hozták nyilvánosságra az energiapolitikát máig meghatározó, 20%-os energiahatékonysági javulást megcélzó Energiahatékonysági Cselekvési Tervet (2006) és az első EU Energia Cselekvési Tervet (2007). Az EU tagállamok energiaszükségletét biztosító források összetétele jelentősen eltér egymástól. Ez többek között az eltérő földrajzi adottságok, elérhető nyersanyag-források, illetve az adott ország politikai döntéseinek következménye ben átlagosan a bruttó belföldi fogyasztás energiaszükségletét az alábbi forrásokból elégítették ki: 35% kőolaj, 24% földgáz, 17% szilárd tüzelőanyag, 14% atomenergia, 10% megújuló energia. Ez az összetétel országról országra változik. Egyes országokban már 2011-ben is számottevő (akár 30% fölötti) volt a megújulók részaránya, míg másutt továbbra is jelentős (például Máltán egyeduralkodó) a kőolaj energiatermelésben játszott szerepe. A 27 EU tagországból 14-ben atomenergiát is alkalmaznak. 8

9 6. ábra: A bruttó belföldi fogyasztás energiaforrások szerinti megoszlása 2011-ben az Európai Unió tagállamaiban. (Forrás: Európai Bizottság). Az Európai Unió energiapolitikai elveit tartalmazza a 2010-ben elfogadott Energia 2020 Stratégia, amely erőforrás- és energiahatékony, alacsony CO 2 -kibocsátású gazdaság kialakítását tűzi ki céljául. Az energetikai és klímapolitikai célok elérésének leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja az energiahatékonyság, illetve takarékosság fokozása, ami hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a fogyasztók költségeinek csökkentéséhez és jobb életkörülmények megteremtéséhez is. Mindezek ellenére az Európai Unió tagállamai számára még jelentős kihívás a 20%-os hatékonyság javulás elérése 2020-ra. A gazdasági válság nem csak az energiafogyasztást vetette vissza, hanem az energiahatékonysági beruházásokra is negatív hatással volt. 9

10 Az EU importfüggősége a primerenergia-ellátásban jelentős, 2008-ban Mtoe-t tett ki 55%, ami a megelőző 10 év viszonylatában körülbelül 10%-os növekedést jelent. Az európai energiatermelés jövőbeli nagyobb biztonságának megteremtése érdekében a legfontosabb három technológiai eszköz a megújuló energiaforrások kiaknázása, az atomenergia-hasznosítás növelése, valamint a ma még nem kiforrott tiszta széntechnológiák (CC) és a CO 2 leválasztási és tárolási (CCS) technológiák fejlesztése és elterjesztése. A legjelentősebb tétel az Európai Unió energiahordozó importjában a földgáz behozatal. A belső kitermelés 1996-ban érte el a hozamcsúcsot, majd közel egy évtizedes stagnálás után 2004-től csökkenni kezdett. Ennek következményeként a tovább fokozódó igényeket csak egyre nagyobb arányú importtal lehet fedezni. Az Európai Unió földgáz importjának 42%-a Oroszországból, 24%-a Norvégiából, további 18%-a pedig Algériából származott 2009-ben. A megújuló energia termelésnek nagy szerepe van a helyi energiaellátásban, az ellátási formák diverzifikálásban, valamint segítségével Európa szerte több százezer új munkahely teremtése is lehetséges. Jelenleg 1,5 millió főt meghaladó a megújuló energiával kapcsolatos munkahelyek száma, ami az Európai Bizottság által rendelt tanulmány optimista előrejelzése alapján 2020-ra megközelítheti a 3 millió főt. A megújuló energiaforrások részaránya főleg azokban a tagállamokban nőtt meredeken az elmúlt 10 évben, amelyek kiszámítható ösztönző politikát folytattak, megteremtették a rendszerirányítás ehhez szükséges feltételeit és egyúttal olyan technológiákat alkalmaztak, amelyek jól kihasználták az ország gazdasági, természeti és humán adottságait, így biztosítva megrendeléseket az ottani ipar számára. A megújuló energiatermelés technológiai bázisában jelenleg a nagy vízerőművek, a mély tengeri és szárazföldi szél erőművek, a napkollektorok és napelemek, a geotermikus rendszerek, a biomassza, illetve az első generációs agroüzemanyagok hasznosítása tekinthető megoldottnak. Magyarországon a megújuló energiapotenciál a járulékos hasznok figyelembevételével legkedvezőbben a decentralizált kistérségi megújuló energia előállítás filozófiájával használható ki. A megújuló energiaforrások használata 2020 után egyszerűbbé és olcsóbbá válhat, az ipari tömegtermelés, a technológiai újítások és a fogyasztói tudatosság erősödésével. A fejlődés motorja lehet a zöld innováció ( greennovation ), amelynek révén olyan új technológiák válhatnak piacéretté, mint a foto-elektromos panelekkel történő villanyáram 10

11 előállítás, a nagyteljesítményű naperőművek, az elektromos- és hidrogénalapú közlekedés, a második generációs agroüzemanyagok és az alternatív biomassza hasznosítási technológiák. Az Európai Unió 2009/28 EK7 irányelve a megújuló energiafelhasználás teljes vertikumára írt elő kötelező vállalásokat a tagországok számára. Az EU átlagára nézve cél a bruttó végső energiafelhasználáson belül 20%-os, és ezen belül a közlekedésben 10%-os megújuló energia részarány elérése 2020-ra. Míg a közlekedési célszám az minden tagállamra nézve 10%, addig a 20% teljes megújuló energia arány az EU átlaga, és az irányelv rögzíti az egyes tagállamok számára az elérendő minimális részarányt. A nukleáris energiatermelés hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez, és erősíti az ellátásbiztonságot azzal, hogy földgáz- és olajalapú energiatermelést vált ki. Jelenleg a nukleáris energia az egyik legolcsóbb alacsony CO 2 intenzitású technológia, így az Európai Unió gazdaságának versenyképességét is fokozza. A nukleáris energiatermelés az EU villamosenergia-termelésének közel 30%-át adta 2008-ban, ami a 2011-es németországi erőmű leállítások következtében valószínűleg csökkent. Az elmúlt években felerősödött az érdeklődés az atomenergia alkalmazása iránt, a tagállamok ugyanakkor eltérő módon viszonyulnak az atomenergiához. A nukleáris biztonság kérdése prioritás az Európai Unióban és még inkább az lesz a 2011-es fukushimai atomerőmű-baleset következtében. Az Európai Bizottság 2050-re a villamosenergia-szektor dekarbonizációját tűzte ki célul, ami valószínűleg az atomenergia részesedésének szinten tartása mellett csak a megújuló energiaforrások maximális hasznosításával és a CCS széles körű alkalmazásával lesz megvalósítható. Az EU azonban lehetőséget hagy a tagállamoknak, hogy a környezeti kockázatokra való tekintettel korlátozzák a CCS alkalmazását. A technológia lényege, hogy az égetés során felszabaduló CO 2 -ot nem bocsátják ki a légkörbe, hanem az leválasztásra, elszállításra kerül és tartósan az erre megfelelő földalatti porózus kőzetrétegekbe sajtolják. 11

12 Hazai helyzet A rendszerváltozás óta eltelt 20 évben a magyar gazdaság alapvető szerkezeti változáson ment keresztül. Ez a gazdasági szerkezetváltás sajnos a munkanélküliség drámai növekedésével, valamint az országon belüli és a fejlett EU régiókhoz képesti szakadékok szélesedésével is együtt járt. A társadalom-, gazdaság- és energiapolitika egyik kulcskérdése a kívánatos felzárkózás és egy összehangolt Energiastratégia biztosítása. Az Európai Unió 2020-ig átlagosan a megújuló energiaforrások 20%-os részarányát kívánja elérni, Magyarország pedig 13%-os aranyt vállalt. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ennél ambiciózusabb célokat tartalmaz: 2020-ra 14,65%-os megújuló energia részarány. A megújuló energiák 13%-os aranya nem tűnik nagynak, ha azt nézzük, hogy az energiaigények maradó 87%-at továbbra is a kimerülő (fosszilis és nukleáris) energiaforrásokkal fedezzük. De egészen más a kép akkor, ha az energiaigények növekedését nézzük: 1997 és 2008 között a primerenergia-felhasználásunk mintegy 7%-kal nőtt, a jövőben a fogyasztói energiatakarékosság és energiahatékonyság várható intenzitása következtében ennél kisebb növekedésre, valószínűleg a fogyasztói igények csökkenésére számíthatunk. Az összérték a 13% meghatározása fontos, de meg fontosabb annak pontos kijelölése, hogy a különböző megújuló energiaforrásokat (biomassza, földhő / geotermikus energia, napenergia, szélenergia és vízenergia) milyen irányokban és eljárásokkal fejlesszük. Nagyon lényeges kérdés, hogy a hasznosításba bevont megújuló energiákból mit termeljünk: villanyt vagy hőt, avagy kapcsoltan hőt és villanyt, esetleg bioüzemanyagot. A rossz irányba történő elindulás (pl. a kis hatásfokú fatüzelésű erőművek létesítése) önmagában is negatív, és a megújuló energiák hasznosítása ellen is hat. Ám ha jó irányt választunk, ez ösztönzi és gyorsítja a növekedés ütemét. A megújuló energiaforrások hasznosítása számos újszerű technológiát igényel. Az energiaellátás három fő célkitűzése: - az energiatakarékosság, - az energiahatékonyság növelése és - az optimális energiaszerkezet megvalósítása. Ezt a hármas célkitűzést átfogóan az EU úgynevezett 3 x 20-as programja fejezi ki, azaz 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkentik az 12

13 energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát a jelenlegi 8,5%-ról 20%- ra növelik, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítják. Mind az európai mind a magyar energiapolitika egyik leghatározottabb célkitűzése az energiatakarékosság fokozása, amely a végenergia-fogyasztáshoz, az energiafogyasztókhoz köthető. A fogyasztók által el nem fogyasztott végenergiát nem kell megtermelni, ez nem igényel primerenergia-felhasználást, és semmilyen mértékben nem szennyezi a környezetet! Az energiatakarékosság hazánkban különösen az épületek hőellátásában biztosit nagy megtakarítási lehetőségeket. Az energiahatékonyság javítása elsősorban az energia-átalakító, -szállitó és -elosztó rendszerek feladata. A hatékonyságnövelés általánosan használható eszköze a hatásfok javítása, ezt nagyon széles körben lehet alkalmazni. Speciális, de nagy hatékonyságú eszköz pl. a kapcsolt energiatermelés, villamosenergia-termelésre. A hatékonyság javítását az egyes eljárások energetikai mutatói fejezik ki. A korábban és jelenleg is zajló energiafejlesztések kiemelkedő feladata az optimális energiastruktúra elérése, ezen belül a megújuló energiaforrások indokolt mértékű hasznosítása. Az optimális energiastruktúra (ún. energiamix) egy összetett feladat, energetikai, gazdasági és környezetvédelmi szempontok mellett tartalmaz biztonsági és politikai követelményeket is. A megújuló energiák jelenlegi szerepe az Európai Unió és Magyarország energiaellátásában még mérsékelt, 2008-ban 8,23%, illetve 6,18% volt, a 2020-ig tervezett 20, illetve 13%-os arany tehát csak erőteljes fejlesztéssel érhető el. A megújulók között vezető szerepe a biomasszának van, aránya 2008-ban az EU-27- ben 69%, Magyarországon 92% volt. Legdinamikusabban a szélerőművek növekedtek, 1997 és 2008 között az EU-s növekedés tizenhatszoros volt, a hazai növekedés pedig 0-rol érte el a vízerőművek szintjét. A vízerőművek termelése az EU-ban és Magyarországon egyaránt stagnált, a geotermikus energia elért szintje és növekedése egyaránt mérsékelt. A napenergiahasznosítás pedig mind az EU-ban, mind Magyarországon a legkisebb mértékű volt a megújulók között. 13

14 A megújuló energiák fejlesztése több kérdést is felvet: - a megújuló energiaforrásokat mely energiafogyasztók ellátására célszerű hasznosítanunk, - a megújulók hasznosítása milyen hagyományos energiahordozók, kiváltását teszi lehetővé. Egyes megújuló energiaforrásoknál egyértelmű az, hogy milyen energiaigények ellátásara alkalmasak: a víz- és a szélenergia kizárólag a villamosenergia-ellátást szolgálja. a napenergia és a geotermikus energia elsősorban a hőellátásban hasznosítható. A legjelentősebb megújuló energiaforrásunk, a biomassza eseten viszont még nyitott a kérdés, hogy milyen energiafogyasztók ellátására fordítsuk. Primerenergia- és végenergia-struktúránk legfontosabb jellemzője az, hogy a földgázfelhasználásunk túlságosan nagyarányú évi primerenergia-felhasználásban a földgáz 42,2%-os aránya túl nagy, az EU-27 átlagának 1,72-szerese. Ráadásul a túlsúlyos földgáz-felhasználás 82,3%-át egyetlen vezetéken, orosz importból szerezzük be, szemben a kisebb arányú és többirányú európai gázbeszerzésekkel. 7. ábra: Magyarország primerenergia-felhasználása 14

15 8. ábra: Magyarország energia importfüggősége. A végenergia-felhasználásban a földgáz aranya szintén jelentős, még nagyobb. A évi végenergia-felhasználásban a közvetlen földgázarány 36,1%. A végenergiában 16%-ot kitevő villamos energiának mintegy 1/3-at földgázból termeljük, ez további 5% közvetett földgáz-felhasználást jelent. Ezeken felül a végenergia kb. 7%-at kitevő távhőt szinte teljes egészében földgázból állítjuk elő. A végenergiának tehát 36, %-a, tehát megközelítőleg fele földgázalapú. Ráadásul a háztartások és a lakosság (az épületek) földgáz-felhasználása az átlagosnál még nagyobb arányú. A földgázfelhasználásnak két lényeges hatása van: - előnye, hogy a központos és a decentralizált energiaellátásban egyaránt jó hatásfokkal alakítható át és használható fel viszonylag egyszerű és olcsó berendezésekkel (ezért is terjedt el ilyen nagymertekben). - hátránya, hogy beszerzése egyre kockázatosabb, és egyre inkább politikai kérdés. Éppen ezért a hazai energetika fejlesztések egyik célja a földgázfelhasználás csökkentése, illetve a földgáz helyettesítése. A földgázcsökkentésnek és -kiváltásnak egyaránt vannak lehetőségei a koncentrált villamosenergia-termelésben és a decentralizált hőellátásban. Az előbbi esetben ligniterőmű és/vagy atomerőmű létesítésével válthatjuk ki a földgázt. Az utóbbi célra, pedig az energiatakarékosság (pl. az épületek energetikai tanúsítása) és a megújuló energiaforrások (elsősorban a biomassza, a földhő és a napenergia) minél szélesebb körű használata jöhetne számításba. 15

16 A megújuló energiák hasznosítása A hazai energiaellátás fejlesztésében öt megújuló energiaforrással számolhatunk: a biomassza, a földhő/geotermikus energia, a napenergia, a szélenergia és a vízenergia hasznosításával. A szél- és a vízenergia kizárólag villamosenergia-termelésre jöhet számításba, a többinél többféle hasznosítás lehetséges, de elsősorban a hőellátás indokolt. A nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkező megújuló energiaforrások vizsgálata során több közös célt tűzhetünk ki: ismernünk kell, hogy a jövőben milyen mértékben állnak majd rendelkezésre és milyen arányban vehetnek/vegyenek részt a hazai energiaigények ellátásában. a többféleképpen és több célra felhasználható megújuló energiaforrásoknál megtaláljuk az energetikailag leghatékonyabb hasznosítást (milyen technológiát válasszunk, mit termeljünk, koncentrált vagy decentralizált hasznosítást folytassunk). mely energiaforrások hasznosítását indokolt ösztönözni, és hogyan kellene azt támogatni. A megújuló energiaforrások hasznosításánál számos társadalmi hatással is számolnunk kell (munkahelyteremtés, hazai gyártás, vidékfejlesztés stb.). A megújuló energiaforrások közül a biomassza felhasználása a legelterjedtebb mind az Unió tagállamaiban mind Magyarországon, míg a napenergia-hasznosítás szinte mindenhol elenyésző. Egyes energiaforrások azonban más-más energiaigények ellátására alkalmasak. A tapasztalatok alapján a víz- és a szélenergia kizárólag villamosenergia-ellátásra szolgálhat, a napenergia és a geotermikus energia elsősorban a hőellátásban hasznosítható. Megújuló energiaforrásaink A hazai energiaellátás rendszerében tehát a megújuló energia felhasználásának öt forrásával lehet és kell számolni, ezek az alábbiak: 1. a biomassza, mint energiaforrás, 2. a földhő (geotermikus energia), 3. a napenergia, 4. a szélenergia és 5. a vízenergia 16

17 Biomassza-energia A felsoroltak közül a legnagyobb részarányt a biomassza, azaz a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból származó hulladékok, valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebomló része és a belőle nyert energia jelenti. Szakértők meggyőződése, hogy a biomasszát elsősorban közvetlen hőellátásra és kapcsolt energiatermelésre lenne célszerű hasznosítani. A biomassza közvetlen villamosenergia-termelésre történő hasznosításának rosszak az átlagos energetikai mutatói. A biomasszát elsősorban távhőellátásra, konkrétabban falufűtésre érdemes fordítani, és ide tartozik a családi házak egyedi fűtése is, ám ez utóbbi az előbbieknél gazdaságtalanabb. A távfűtésben történő alkalmazása elképzelhetetlen állami beavatkozás nélkül. Magyarországon a falufűtés első példája a Vas megyei Pornóapáti, ahol 2005-ben építették ki a rendszert. 9. ábra: Falufűtőmű Pornóapátiban. A falufűtési rendszerhez két darab, egyenként 600 kw teljesítményű faapríték- és fűrészpor-tüzelésű kazán adja a hőt. Az éves igényelt faapríték mennyisége kb tonna/év, a becsült éves megtermelt energia mennyisége 9500 GJ. A technológia várható élettartama 25 év. A kiépített hőtáv-vezeték rendszer hossza 3900 folyóméter. A 2005-ben, a kezdeti állapot szerint a rendszerhez 86 db lakossági és 11 db közületi fogyasztó csatlakozott. A biomasszafűtés számára az alapanyagot a helyben keletkező fűrészüzemi hulladék és egyéb, a környéken keletkező erdészeti hulladék adja. 17

18 10. ábra: Az alapanyag részben erdészeti és fűrészüzemi hulladék. A biomassza energetikai felhasználása CO 2 -semleges, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. Így egy lehetséges megoldást kínál az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátás mérséklésére. Megoldást kínál továbbá a mezőgazdaság túltermeléséből származó károk enyhítésére is pl. Magyarországon kb. évi félmillió tonna felesleges tűzifa keletkezik, amelyet az erdőgazdaságok többsége nullszaldósan vagy veszteséggel exportál, s még számos olyan előnye van, ami miatt a megújuló energiaforrások felhasználásának egyik legnagyobb potenciáljává vált világszerte. Egyes biomassza típusoknál trágya, lágyszárú növények, szennyvíziszap, települési hulladék a tüzelési technikákkal szemben célszerűbb átállni a biogáz előállításra, amely a vidékfejlesztésnek is fontos eszköze lehet. 11. ábra: A kaposvári biogáz üzem (Magyar Cukor Rt.). 18

19 Egyes szakemberek úgy vélik, hogy a biogáz amely, mind a távhő- mind a gázellátásban hasznosítható a jelenlegi földgázfogyasztás akár 11 %-át is kiválthatná. Magyarországon jelenleg 10 mezőgazdasági kis biogázerőmű üzemel, 5 indulás előtt áll, további 20 pedig épül. Geotermikus energia Magyarországot nemzetközi összehasonlításban nagyhatalomként" szokták emlegetni geotermikusenergia-vagyonunkat tekintve. Bár nem aktív vulkáni területen fekszik, az ország geotermikus adottságai mégis európai, de nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. A hőmérséklet mélységgel történő emelkedése magas, ~ 45 C/km, szemben az átlagos C/km értékkel. 500 m mélységben az átlaghőmérséklet már C, 1000 m-ben C, 2000 m mélységben pedig C, a melegebb területeken akár C lehet. A felszín alatt több km mélységig megtalálható törmelékes üledékekből (homok, homokkő) vagy repedezett mészkőből, dolomitból az ország területének több mint 70%-án minimum 30 C-os termálvíz feltárható. Magyarországon a geotermikus potenciál alulról közelítő becslések szerint is legalább ~60 PJ/év. Az így kinyerhető geotermikus energia vagy földhő villamos energia előállítására (jelenlegi ismereteink alapján MW elektromos potenciál becsülhető) vagy hőtermelésre (lakóépületek fűtése, használati melegvíz előállítása, üvegházak fűtése, terményszárítás, stb.) is felhasználható. Termálvizeink hőjének közvetlen energetikai hasznosítása határozottan előnyös minden más hőtermeléssel összehasonlítva, ezért ezen a területen szükséges az intenzív fejlesztés. A tervek 2020-ra megdupláznák a hasznosítás jelenlegi arányát. 12. ábra: Megújuló energia-felhasználás Magyarországon, (Forrás: Csipkés, 2011). 19

20 A geotermikus energiának az épületek hőellátása mellett, a gyógyászati és turisztikai felhasználása is jelentős lehet. 13. ábra: A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei. A napenergia A napenergia felhasználása jelenleg a legkisebb arányú a megújuló energiaforrások között, és 2020-ig nem is várható olyan arány, amely érdemben befolyásolná a földgázkiváltást. Pedig Magyarországon a napsugárzásból érkező energia éves értéke négyzetméterenként (vízszintes felületre) 1200 és 1450 kwh között ingadozik, ez nemzetközi 20

21 viszonylatban is nagyon jó érték. A napsugárzás éves értéke Magyarország egész területén belül lényegesen nem változik. 14. ábra: A napsütéses órák száma Magyarországon. Ahhoz, hogy a teljes belföldi szükségletet a jelenlegi fényelem-technológiával fedezni tudjuk, Magyarország területének csupán 0,24 százalékát kellene napelemekkel befedni. Magyarország területe km 2, tehát 223,37 km 2 területet kellene napelemekkel befedni, hogy az egész ország villamos energia szükségletét fedezni lehessen. A rendelkezésre álló napenergia hasznosításának legismertebb módja az aktív, a passzív és a fotovillamos hasznosítás. Aktív és passzív hasznosítás esetén az érkező energiát hő formájában hasznosítjuk, az első esetben gépészeti eszközökkel, hőcserélők alkalmazásával melegvizet állítunk elő, a másodikban az épületek hőtároló képességét növeljük főleg építészeti eszközökkel. 21

22 15. ábra: Az aktív napenergia-hasznosítás modellje. 16. ábra: A napenergia passzív hasznosítása. Fotovillamos hasznosításkor az érkező energiát villamos energiává alakítva használhatjuk fel. A napenergia legjobb alkalmazási lehetősége az időszakosan üzemeltetett létesítmények, például a kempingek, panziók, nyaralók energiaszükségleteinek kielégítése (fűtés és háztartási melegvíz előállítás). 22

23 17. ábra: A háztartások energiafelhasználása. Meleg víz előállítására éves átlagban %-os hatásfokkal hasznosítható. Az aktív, melegvíz-készítő napenergia-hasznosító rendszerek legfontosabb jellemzője, hogy egyszeri beruházási költséget igényelnek, üzemelési költségük minimális, egyedi, kisteljesítményű rendszerek megvalósítása lakossági szinten is lehetséges. Ezekkel, az előnyökkel szemben áll az egyszeri és magas beruházási költség és a hosszú megtérülési idő. A tanulmány szerint az ún. fotovillamos napelemek az elkövetkező időszakban még nem válnak a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztésének számításba vehető részévé. A hőellátásban azonban indokolt növelni a napelemek szerepét, mert a nyári melegvíz-ellátásban számottevő földgáz-megtakarítást eredményezhet. Szélenergia A szélenergia mint valódi megújuló energia ideális eszköz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért vívott harcban az antropogén eredetű éghajlatváltozás hatásainak elviselhető szinten tartásához. Így jelentősége többszörös: nemcsak csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, hanem energiaszegény régiónkban olyan forrás, amely lényegében független a politikai helyzettől, más energiahordozók áraitól. Ennek, valamint helyenkénti nagy energiasűrűségének következtében, az utóbbi időben a használata rohamosan növekedett. 23

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

Megújuló energiák fejlesztési irányai

Megújuló energiák fejlesztési irányai Megújuló energiák fejlesztési irányai Büki Gergely az MTA doktora Energiagazdálkodási és Megújuló Energia Konferencia Szeged, 2010. szept. 23. Megújuló energiák az energiaellátás rendszerében V égenergia-felhasználás,

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Biomassza az NCST-ben

Biomassza az NCST-ben Biomassza az NCST-ben Tervek, célok, lehetőségek Lontay Zoltán irodavezető MET Balatonalmádi, 2011. június 8. / GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Az energetika állami befolyásolása a tulajdonosi pozíció

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 A geotermikus energia és a megújuló energiák Dr. Büki Gergely Geotermikus Aktualitások Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány Készült

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24

menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24 Tréning anyag létesítmény é vezetőknek, menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24 Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon

A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon Alföldy-Boruss Márk Bioenergia a jövő energiaforrása Budapest, Német-Magyar Gazdaság Háza 2012. október 16. Energiafogyasztás (Exajoule/év)

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai

A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai Büki Gergely Budapesti Szkeptikus Konferencia 2010. február 27. Az energiaellátás s rendszere - feladatok Végenergi a-felhaszná

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA 26. TÁVHŐ VÁNDORGYŰLÉS A jövő a tét Lillafüred, 2013. szeptember 10-11. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes A távhő globális haszna és a haszon realizálásának

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben