24 MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA / 1. SZÁM
|
|
- Emil Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 A kutya évezredek óta hű társa az embernek, még most, a XXI. század forgatagában is kitart mellette. Sőt, míg régebben főleg munkakapcsolat" volt köztük, mára majdnem minden harmadik háztartásban családtagként szerepel egy négylábú kedvenc. Részben ebből a hosszan tartó és különleges együttélésből következően alakult ki a kutyáknál egyedülálló gondolkodásmód" - ami sok tekintetben nagyon hasonlít az embernél a korai életkorban jellemző viselkedésre. Az összehasonlító viselkedéskutatás ezen új területe felvirágzóban van. Amikor a baba megszületik, rendkívül bonyolult, ismeretlen tárgyakkal telezsúfolt, társas szabályoktól vezérelt és komplex kommunikációval megfűszerezett világban találja magát. Erről kezdetben nagyon keveset tud, de elméje szinte azonnal nekilát a feladatnak és rövid idő alatt rengeteg információt elsajátítva, egyre jobban megismeri az őt körülvevő tárgyi világot és egyre ügyesebben igazodik el szociális környezetében. Az értelmi fejlődés egyik legnagyobb paradoxona, hogy bár a csecsemő igencsak szegényes eszköztárral", kezdetleges emlékezeti és figyelmi képességek birtokában vág neki e feladatnak, mégis hihetetlen tempóban sajátítja el az emberi környezetbe való beilleszkedéshez szükséges tudást. Gondoljunk csak például a beszéd képességére, vagy arra, hogy hányféle eszközt, tárgyat tanul meg elkülöníteni és megfelelő módon használni a baba élete első éveiben. Ez az állatvilágban példa nélküli teljesítmény csak azért lehetséges, mert a csecsemő elmeműködését a természet számos olyan trükkel" áldotta meg, amelyek képességeinek nyilvánvaló korlátai ellenére is lehetővé teszik a szükséges tudás elsajátítását. Ilyen például az utánzásra való erős késztetés: ha látjuk, hogy más hogyan csinálja előttünk, akkor nem kell próba szerencse módon" nulláról kezdenünk a felfedezést, hanem a látottak megismétlése nyomán gyorsan elsajátíthatjuk például egy tárgy megfelelő használatát - anélkül, hogy a tárgy működésének természetét meg kellene ismernünk. Egy másik ilyen segítség az úgynevezett pedagógiai fogadókészség, ami tulajdonképpen az elme különleges fogékonysága a közlési-tanítási szándékot kifejező viselkedési jelzésekre. (Ez utóbbiról nemsokára bővebben is szó lesz.) Mi zajlik a kis fejekben? Az értelmi fejlődés kutatói elsősorban azt szeretnék megtudni, hogyan épülnek egymásra a csecsemő agyában az ismeretek és a képességek; hogy mikortól értenek meg a babák bizonyos dolgokat (például azt, hogy ha ugyanazt az eseményt mások más szögből látják, többet vagy kevesebbet látnak; vagy olyasmit, hogy egy bizonyos tárgy 24 MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA 2011/1. SZÁM
3 használata mire szolgál), milyen tényezők segítik őket a megismerésben, a dolgok megértésében. Nagyobb gyerekeknél (2 éves kortól) gyakran használják az utánzás módszerét annak megfigyelésére, hogy bizonyos helyzetekből milyen elemeket jegyeznek meg, és milyen feltételek mellett utánozzák azokat. Az utánzásos helyzetek vizsgálata általában fejlett mozgáskoordinációs képességeket igényel, így a kisebb babáknál többnyire nem alkalmas arra, hogy tanulási folyamataikat vizs- A csecsemő elé megfelelő távolságba helyezett képernyőn mutatott képek, animációk már akár az újszülött baba érdeklődését is képesek felkelteni. Ha számukra váratlan vagy érdekes dolog tűnik fel a képen, akkor azt odafordulással jelzik, míg ha már unják a látottakat, elfordulnak a képtől. Ezt a jelenséget kihasználva már egy néhány hónapos csecsemőt is lehet arról faggatni, mit gondol a világról, hiszen ami előzetes elvárásaival megegyezik, azt hamar megunja, amit viszont váratlannak, meglepőnek tart, azt sokáig hajlandó nézni. Még pontosabb betekintést enged a baba gondolataiba a szemmozgáskövető berendezés - ez egy olyan különleges kamera, amely képes rögzíteni, hogy a baba a kép mely pontjára fókuszál. Ezzel a módszerrel részleteiben fel lehet tárni azt, hogy a csecsemőt a látottakból pontosan mely részletek érdeklik, vagy mire figyel oda, miközben mások megfigyelésével tanul. gáljuk. Nézni, figyelni azonban már egy újszülött is tud; így a fiatalabb csecsemőknél gyakori kísérleti eljárás, hogy képeket, jeleneteket mutatnak nekik, s azt rögzítik, hova figyelnek, mit tartanak érdekesnek, vagy milyen változásokat tudnak észrevenni. A reklámszakmában a potenciális fogyasztók érdeklődésének tesztelésére kifejlesztett ún. szemmozgáskövető berendezés sokat lendített a csecsemőkutatásokon is - akiktől nem tudjuk megkérdezni, mire néznek, mit találnak érdekesnek: elmondja nekünk a kamera. Pedagógia - természetesen Bizonyára Ön is észrevette már, hogy amikor egy babához beszél, hajlamos megváltoztatni a hangszínét, és erősebb hangsúlyozással, felfelé ívelő hanglejtéssel beszélni. Ezzel nincsen egyedül: az emberek - és főleg a szülők - nagy része hasonlóan cselekszik, ezt a beszédet hívjuk dajkanyelvnek. A babák pedig legtöbbször nagyon is élvezik az őket megcélzó kedves szavakat, és kitüntetett figyelemmel hálálják meg. Van ugyanis a csecsemőben egy veleszületett fogékonyság azokra a szituációkra, amelyeket a csecsemőkutatók pedagógiai helyzeteknek neveznek. A jelenlegi elképzelések szerint az emberré válás során kommunikációs rendszerünk elsődleges szerepe a közösségi (kulturális) tudásnak a csoport tudatlan" tagjaival való megosztása volt. E cél érdekében alakult ki az embernél egy speciális kommunikációs rendszer, mely gyors és hatékony tanulást tesz lehetővé olyan esetekben is, amikor az puszta megfigyeléssel nehéz és hosszadalmas lenne. MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA /1. SZÁM 25
4 Egy másik fontos tulajdonsága, hogy általános tudás elsajátítását eredményezi - tehát a konkrét tanulási helyzettől nagymértékben függetleníthető ismereteket nyerhetnek belőle a naiv tanulók (legyen az akár egy 1-2 éves baba). Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, két tényező szükséges. Egyrészt, hogy a tanító (tehát a baba esetén a legtöbb esetben a szülő) kifejezze tanítási szándékát, és viselkedési jelzéseivel kijelölje az átadni kívánt tudás címzettjét. Másrészt, hogy a befogadó, tehát a baba részéről ez ne találjon süket fülekre, azaz megértse és felismerje a felnőtt részéről felé megnyilvánuló tanító szándékot. És valóban: a babák fogékonyak arra, hogy észrevegyék, ha őket egy tanítási helyzetben valaki megcélozza", vagyis ha a tanítást végző személy bizonyos jeleket alkalmaz. Ilyen jel például a szemkontaktus, amire nagyon pici kortól érzékenyek vagyunk, vagy a saját néven szólítás, aminek szintén a korai időktől (és utána egész életünkben) megkülönböztetett szerepe van. A közlési szándék kifejezésére a csecsemő elméje nagyon érzékenyen reagál, és mintegy tanulásra kész üzemmódba" kapcsol. A tanító a közlési szándék kifejezése mellett ráutaló jelzésekkel kijelöli azt a tárgyat, eseményt vagy személyt, amiről az ismeretet közli - és egyben ki is emeli a tudás lényeges és általánosítható részeit. Az efféle kommunikatív tudásátadást természetes pedagógiának nevezik, melyet minden szülő ösztönösen művel. Ennek során aktívan tudja vezetni gyermeke tanulási folyamatait azzal, hogy szelektív módon jeleníti meg saját tárgyi tudásának azon elemeit, melyeket a babának érdemes elsajátítania. Mint a szivacs...!gy szívja magába a tudást a baba elméje a természetes pedagógia, mint csodafegyver" segítségével, és tanul meg mindent, amit tudni kell és lehet, és amelyek a kultúrába, társas világba való beilleszkedést segítik. Ezekre az ismeretekre épülnek rá később a részletek, amelyek kiszínezik a képet; az egyedi emlékek, az egyes emberekről való tudás - az olyan információk, amik nagyon is egyedi és meghatározott feltételek mellett érvényesek. A természetes pedagógia, mint sajátosan emberi jelenség különösen érdekes amiatt, hogy egyike lehetett azoknak a fontos lépéseknek, amelyek az ember társas- és értelmi képességeit kiemelték az emberszabásúak köréből, s végső soron az emberi kultúra megjelenéséhez vezettek. Peti és az elefánt Hogyan működik a természetes pedagógia a hétköznapokban? Képzeljük el, hogy az egy év körüli Petit elviszi a nagymamája az állatkertbe, ahol számos új állatot figyelhet meg. A nagymama szeretné neki megtanítani, hogy a nagy szürke ormányos állat az elefánt. Ebben az esetben nem elég, ha maga elé mormolja, hogy elefánt": (1) kell, hogy Peti figyeljen rá, (2) kell, hogy Peti tudja, mire vonatkozik, amit a nagymama mond, és (3) a nagymamának ez után kell elmondania, hogy az az elefánt. Szükséges tehát először is egy tanító (például a nagyszülő), egy tanuló (Peti), és kell az, hogy mindketten tudják: ez egy tanítási helyzet. A tanító kinyilvánítja közlési szándékát: felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes odafigyelni - a tanulónak pedig értenie kell ezeket a jeleket. Mivel éri ezt el egy tanító? A babák esetében többek között szemkontaktussal vagy megszólítással. További hasonló eszközök a korábban már említett dajkanyelv, illetve a kontingens reaktivitás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy időben és térben a csecsemő viselkedésével szinkronban (arra válaszolva") reagál. A csecsemő (így Peti is) mindezekre a jelekre igen érzékenyen felel", figyelme a tanító felé fordul és a tudás befogadására készen, kinyitja elméjének kapuit. 26 MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA /1. SZÁM
5 Ezt követően a nagymamának ki kell jelölnie, hogy miről lesz szó, azaz a környezetnek mely eleméről szól a tanítás, és Petinek be kell tudnia azonosítani a tanítás tárgyát. Ez döntő fontosságú, hiszen nem sokra megyünk olyan tudással, amiről nem tudjuk, mire vonatkozik. Ha ilyenkor tehát a nagymama ránéz Petire (amit Peti észre is vesz), majd átfordítja a tekintetét vagy rámutat az elefántra, és közli, hogy elefánt": létrejön a tanítási helyzet, és Peti megtanulja, hogy azoknak a lényeknek, amelyek ilyen óriási méretűek, szürkék, nagy fülük és hosszú ormányuk van, elefánt a neve. A szabálykövető kutya A kutya emberi világhoz való alkalmazkodottságát mutatja, hogy hozzánk hasonlóan hajlamos szociális szabályok elsajátítására és követésére. Egy kísérletben például a kutatók lakótelepi háztömbökben lakó kutyák gazdáit kérték meg arra, hogy szokásos sétájukból hazatérve, mielőtt belépnének lakásuk ajtaján, vegyenek fel és tartósan alkalmazzanak egy furcsa szokást: az ajtó előtt továbbhaladva tegyenek egy rövid kerülőt a következő lépcsőfordulóig és vissza, anélkül, hogy a pórázról előzetesen leoldott kutyához bármit is szólnának. A gazda viselkedésében megjelent érthetetlen és nyilvánvalóan felesleges szokást látván a kutyák érdekes módon reagáltak: míg kezdetben inkább türelmesen megvárták az ajtóban a gazdát, hogy visszatérjen időrabló körútjáról, néhány hónap múlva nagy részük már maga ment előre, és megtette az utat a lépcsőfordulóig és vissza még a gazdája előtt, annak ellenére, hogy a gazda soha, sem szóval, sem más módon nem kérte vagy kényszerítette őket a viselkedés átvételére. Csak mi tudunk ilyet? A fejlődéspszichológia ekképpen már sok mindenre rávilágított az utóbbi évtizedekben, amikor is nemrég meglepő fordulatot vettek a kutatások. Etológusok, akik állatok viselkedését vizsgálják, felfedezték, hogy a kutyák sok esetben a gyerekekhez hasonlóan viselkednek. Ez nem azt jelenti, hogy vigyázzban ülnek vagy szeretnek fogócskázni (bár ez is igaz), hanem inkább arról van szó, hogy bizonyos helyzeteket hasonlóan értelmeznek, adott viselkedéses jelzésekre hasonlóan reagálnak. Több, a közelmúltban megjelent tanulmány rámutatott, hogy a kutyák - feltehetően a háziasítás során végbement viselkedésevolúciós változások miatt - hasonló érzékenységet mutatnak a kommunikációs szándékkifejező és referenciális jelzéseket tartalmazó helyzetekre, mint a csecsemők. Bizonyára kevesen tudják, hogy e terület azért is különleges, mert Magyarországon, többek között az ELTE Etológia Tanszékén kezdődtek azok a kutyás vizsgálatok, amelyek alapvetően megváltoztatták a kutatók kutyákról (és babákról) való elképzeléseit és tudását. Három tényező teszi a kutyát a mi szempontunkból különlegessé: (1) a kutya társas élete igen összetett, e tekintetben az emberszabásúakkal is felveszik a versenyt; (2) a kutya speciális evolúciós előtörténettel rendelkezik, melynek során alkalmazkodott az emberi környezethez; (3) a kutya természetes körülmények között születésétől fogva egyedi szocializációs (enkulturációs) folyamatban részesül az emberi környezetben. A kutyának sok viselkedése funkcionálisan analóg az emberével. Például hozzánk hasonlóan képesek az érzelmi-pszichológiai értelemben vett kötődésre - szinte minden gazdának van a tarsolyában olyan történet, amikor négylábúja kitartóan várta őt a kertkapunál, az üzlet előtt, vagy a lakás egy bizonyos pontján, bánatos szemekkel; vagy amikor minden elképzelhető fogást bevetett, MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA /1. SZÁM 27
6 hogy elmenjenek sétálni, labdázzanak, vagy egyebet csináljanak, bármit, csak együtt. Farkasbőrbe bújt csecsemő? Számos olyan jelenség tehát, amivel minden szülő nap mint nap szembesül, a kutyánál is megfigyelhető. A kutatók rájöttek arra, hogy a természetes pedagógia fentebb ismertetett folyamatában a kutyák is meglepő rátermettséggel vesznek részt; persze nem mint tanítók, hanem mint befogadók. Egyrészt a babákhoz hasonlóan már 9 hetes kutyák is könnyen felismerik a szemkontaktus jelentőségét, és kedvelik, keresik az emberrel való szemkontaktust - különösen, amikor információra várnak. Ez tehát azt mutatja, hogy négylábú társaink is érzékenyek (bizonyos mértékig) az ember közlési szándékát kísérő viselkedési jegyekre. Másrészt, ahogy a babák már 6-8 hónaposán értik, hogy az irányított tekintettel", tehát ha valamire nézünk, azzal kijelölünk egy számunkra érdekes tárgyat a környezetünkben, a kutyák is könnyen elsajátítják ezt a tudást, és az ember irányjelző gesztusait készségesen követik (képesek például ez alapján megtalálni és elhozni egy paraván mögött elrejtett tárgyat). Bár a kutyák a csecsemőkhöz hasonló készséggel ismerik fel, ha az ember közölni akar velük valamit, és könnyen azonosítják irányjelző gesztusaink alapján a közlés tárgyát is - ami az efféle helyzetekben elsajátított tudást illeti, alapvetően különböznek a csecsemőktől. Ismereteink szerint a kutyák ugyanis nem általánosítanak (ahogyan pl. Peti teszi akkor, amikor valamennyi elefántszerűen kinéző lényhez hozzákapcsolja a nagymama által közölt elnevezést), hanem hajlamosak itt és most" érvényes információként, utasításként értelmezni a tanítási helyzetben közölteket. A különbség jól megvilágítható egy olyan példával, amikor az ember pedagógiai helyzetben a gyermek vagy kutya szeme láttára egy játékot rejt el egy barna műanyag edénybe. Ilyenkor egy kétéves kisgyermek hajlamos lesz azt a tudást elraktározni, hogy a barna színű, adott formájú műanyag edények általában a játék tárolására szolgálnak, tehát később egy tárgykeresési helyzetben azt fogja feltételezni, hogy ezekben van elrejtve a játék. A kutya azonban az efféle bemutatót úgy értelmezi, hogy most a barna edényhez kell menned a játékért", de ez az egyetlen tapasztalat nem fogja azt eredményezni, hogy a barna műanyag edényeket általában a játék tárolására szolgáló tárgyaknak tekintse. Azt állítjuk tehát, hogy az embergyerek gondolkodása egyenlő egy kutyáéval? Távol álljon tőlünk. A viselkedésbeli hasonlóságok nem jelentik azt, hogy ugyanazok a gondolkodási folyamatok állnak a háttérben. Ezek a hasonlóságok azonban sokat segíthetnek az emberi gondolkodás megértésében és modellezésében. Az emberi környezet természetes feltétel a kutyának, így a kutya lehet az emberi viselkedés tanulmányozásának természet adta modellállata. Segítségével jobban megérthetjük a csecsemőkori tanulási folyamatokat. Az emberi értelem persze, ahogyan elhagyja a csecsemőkort, szép lassan kinő ezekből a trükkökből", a kutyaelme számára azonban élete végéig csak azok az eszközök állnak rendelkezésre, amelyek bennünket csecsemőkorban segítenek hozzá az ismeretek megszerzéséhez. K a m p i s D ó r a - végzős pszichológushallgató az ELTE PPK Kognitív Pszichológiai Tanszékén, a Társas Megismerés Kutatócsoporttagja. Az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportjánál kutatási asszisztensként dolgozik. Területe a korai emlékezetfejlődés és társas kogníció. Topál József- etológus, az ELTE Etológia Tanszék kutatójaként kezdte pályafutását, 15 éve foglalkozik a kutyák gondolkodási képességeinek vizsgálatával óta az MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként elsősorban a csecsemők és kutyák szociális és kognitív képességeiben fellehető hasonlóságok kutatásával foglalkozik. Jelenleg az Intézet Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportjának vezetője, kutatási eredményeit számos hazai és nemzetközi publikációban tette közzé A babák és kutyák emlékezeti és társas tanulási folyamatait, képességeit külön-külön utakon, illetve közösen tervezett kutatásokkal vizsgálja többek között az ELTE Társas Megismerés Kutatócsoport, a CEU Babakutató Labor, az ELTE Etológia Tanszéke és az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportja. 28 MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA 2011/1. SZÁM
7 A kutatásokról bővebben szívesen mesélünk a Vizsgálatokban részt vevő szülőknek és gazdáknak; várjuk szülők jelentkezését 0-3 éves korú gyermekükkel, illetve lelkes gazdák jelentkezését bármilyen életkorú kutyával. Jelentkezni a babalabor@mtapi.hu címen, a csecsemoakademia.mtapi.hu honlapon, vagy bármelyik kutatócsoportnál külön is lehet. Gondos tervezést igényelnek azok a kutatások, ahol hasonló helyzetben vizsgálunk kutyákat és babákat. A feladatot egyfelől a babák igényeihez kell igazítani, hiszen életkoronként változik, milyen cselekvéseket tudnak végrehajtani, és mi az, ami még meghaladja képességeiket. Egyik most induló kutatásunkban 14 hónaposokkal egy labdarejtéses játékot alkalmazunk, ahol a kísérletvezető többször egymás után eldug egy pattogó labdát egy műanyag edény alá (egy barna és egy fehér közül mindig ugyanabba), majd behúzza a függönyt és kiveszi a labdát a cserép alól. Ezt háromszor megismétli, majd az utolsó alkalom után megcseréli az edények helyzetét, és a labdát ugyanazon cserép alatt hagyja - ami így a másik helyre kerül át. A kérdés: a labda helyzetét (pl. bal oldal), vagy a labdát eltakaró cserép színét jegyzik meg? A babákat, akik végig a szülő ölében ülve szemlélik az eseményeket, a végén arra buzdítjuk: keressék meg a labdát. Ugyanez a kutatás kutyákkal is zajlik, természetesen teljesen más helyszínen, mint a babákkal. Egy külön erre a célra kifejlesztett laborban folynak a vizsgálatok, ahol például műanyag padló szolgálja a könnyű takaríthatóságot, és minden egyebet is a négylábúakra optimalizáltunk. A lényeget illetően a helyzet teljesen hasonló, azonban néhány változtatásra szükség volt. Meg kell győződni például arról, hogy az adott eb kedveli-e a labdákat. Fontos továbbá, hogy ha két dolog közül kell választani, a kutya mindig teljesen középről induljon - könnyen beállnak ugyanis egy irányba és attól kezdve mindig oda mennek. Végül a legfontosabb dolog, ami miatt a fejlődéskutatók irigylik az etológusokat: míg a babák hamar kiöregszenek", addig egy kutya szinte sosem lesz túl öreg a teszteléshez. Igy a lelkesebb gazdák jó párszor megfordulnak a laborban - de ne keseredjenek el a szülők sem: mindig minden életkorban van mit vizsgálni... A kutatások nemzetközi visszhangja A Topái vezette kutatócsoport kísérleteivel arra mutatott rá, hogy a kutyák szociális intelligenciája nemcsak abban hasonlít a kisgyerekéhez, hogy pl. képesek az emberi mutatást követni, de még ugyanazokba az értelmezési" hibákba is esnek bele, mint a gyerekek. Kommunikációs jelzésekkel ugyanolyan könnyű félrevezetni őket: hajlamosabbak az ember jelzéseinek hinni, mint a saját szemüknek." (CarI Zimmer, TIME Magazin szeptember 21.) Briliáns vizsgálat" - kommentálta Brian Hare, az Észak-Karolinai Egyetem (US) kognitív etológusa a magyarok kutatási eredményeit. Ez mutatja meg igazán, milyen alapvető hatása volt a háziasításnak a kutya szociális képességeire..." - tette hozzá Marc Bekoff, a Coloradói Egyetem (US) viselkedéskutatója. (ScienceNow Daily News, szeptember 3.) Ezek az eredmények erős bizonyítékot szolgáltatnak azokra a - kutya háziasítása során bekövetkezett - speciális változásokra, melyek következtében a kutya elmeműködése csecsemőszerű jelleget öltött." (Michael Tomasello, a lipcsei Max Planck Intézet professzora, Science, 2009,325,1213) a Topái és kutatócsoportja (MTA Pszichológiai Kutatóintézet) által végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a kutyák vizsgálata közelebb visz bennünket saját szociális és kommunikációs képességeink kialakulásának megértéséhez (...) A magyar kutatók nagyszámú provokatív vizsgálata nyomán a kutyák gyorsan az elmekutatás elsődleges alanyaivá váltak." (Virginia Morell, a tudományos magazin szakírója. Science, augusztus 28.) Az 1990-es évek végén Csányi Vilmos, Miklósi Ádám és TopálJózsef, valamint az általuk felépített kutatógárda az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tüneményes gyorsasággal alakított ki egy lenyűgözően új kutatási irányvonalat." (Clive Wynne főszerkesztő, Behavioral Processes, 2009, vol. 81 p. 355.) Topál József, az MTA kutatója megmutatta, hogy a kutya elméje úgy alakult az evolúció során, hogy a csecsemőkéhez hasonló módon vegyen részt szociális interakciókban és hasonlóan értelmezze az emberi kommunikációs jelzéseket." (Kate Douglas, New Scientist, 2008, augusztus 23.) MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA. 2011/1. SZÁM 29
Hírlevél. Hírek: 2010. október. Családi Kutya Program. Szonda Tudományos magazin. Tudományos Diákköri Konferencia. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium
Hírlevél 2010. október ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Szonda Tudományos magazin A nemrégiben A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója címen
RészletesebbenKutyagondolatok nyomában
Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)
RészletesebbenAz önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenTop Mancs Kutyaetológia nyári tábor
Hírlevél 2011. május ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj Csányi Vilmos etológus, Gergely Pál biológus és Inzelt György
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenCSALÁDI KUTYA PROGRAM
CSALÁDI KUTYA PROGRAM HÍRLEVÉL - JÚNIUS Szerkesztette: Szánthó Flóra és Kovács Krisztina TARTALOM 1 2 3 Tanszéki események Do as I do szeminárium 52. Animal Behaviour Society konferencia, Alaszka SPARCS
RészletesebbenHírlevél. Hírek: 2012. február. Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! Elektronikus formában a Kutyagondolatok nyomában című könyv
Hírlevél 2012. február ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! A korábbi évekhez hasonlóan idén nyáron
RészletesebbenA kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész
A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenÖsszehasonlító viselkedéskutatás
Összehasonlító viselkedéskutatás A darwini keretben felvethető proximatív és ultimatív magyarázatok -Törzsfejlődés (evolúció) -Egyedfejlődési történet (ontogenezis) -Mechanizmus (szabályozás) -Adaptációs
Részletesebbenwww.tantaki.hu Oldal 1
www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenBABAKUTATÓ HÍRLEVÉL. Köszönjük EBBEN A SZÁMBAN. Nagy-nagy örömünkre szolgált, hogy. ellátogattatok babakutató laborunkba
!!!!!!!!!!!! 2010 ősz Közép-európai Egyetem Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont Köszönjük Nagy-nagy örömünkre szolgált, hogy ellátogattatok babakutató laborunkba az elmúlt évben. Köszönjük a vállalkozókedvet
RészletesebbenA fajok közötti kommunikáció vizsgálata
A fajok közötti kommunikáció vizsgálata Interspecifikus kommunikáció más faj vészjelzésének megértése?? mézkalauz méhészborz növények kártevő rovarok ellen predátorokat invitálnak kémiai jelekkel Emberközpontú
RészletesebbenNyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!
Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
Részletesebben2015 június: A hallás elemzése - Winkler István
2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi
RészletesebbenRÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme
RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenTARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI
TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól
RészletesebbenMit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?
Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal
RészletesebbenTájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika
EVOLÚCIÓS SZEMLÉLET A PSZICHOLÓGIÁBAN KURZUS BME KOGNITÍV TUDOMÁNYI TANSZÉK Dr Pléh Csaba, Ivády Rozália Eszter e-mail: ivady@cogsci.bme.hu 2007/2008 1. félév. Péntek 13.15.-14.45. ST 320-as terem TEMATIKA:
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenGRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenHírlevél. Hírek január. A Családi Kutya Program kutatásai az egyik legnevesebb biológiai szaklapban. Rádióadás. Tv adás
ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Hírlevél 2012. január Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek A Családi Kutya Program kutatásai az egyik legnevesebb biológiai szaklapban Január 5-én jelent
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenTanulási kisokos szülőknek
Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenÓVODAI JELENTKEZÉSI LAP. Gyermek neve:.. TAJ száma:... Születési hely, év, hó, nap: Lakcím:. Anyja neve: Anyja leánykori neve:...
Csigadombi Waldorf Óvoda Cím.: 2400 DUNAÚJVÁROS, Garibaldi u. 1. Telefon: 06-20-491-60-37, 06-70-4215277 E-mail: csigadombiwaldorfovi@gmail.com www.dunaujvarosiwaldorf.hu ÓVODAI JELENTKEZÉSI LAP Gyermek
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenMi van a Lajtner Machine hátterében?
1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenAz öngyógyítás útján II.
Az öngyógyítás útján II. Előző számunkban áttekintettük, hogy miért folytatunk életünk nagy részében (vagy mindvégig!) önvédelmi játszmákat emberi kapcsolataink megvalósításakor. Láttuk, hogy a lélek félelmei
RészletesebbenA KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet
A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenTÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.
Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenEgyütt tanítunk! Participatív (részvételen alapuló) oktatási módszerek
Együtt tanítunk! Participatív (részvételen alapuló) oktatási módszerek Innovatív (újszerű) oktatás-tanulás Felsőoktatási módszertani műhelysorozat Futár András, Horváth Péter László, Katona Vanda Kik vagyunk?
RészletesebbenTelepülésünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a
1 Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a legelmaradottabb, leghátrányosabb térsége. 2 A Bodrogközt 3 folyó
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenNaiv szociológia tanulás társas közegben. Király Ildikó
Naiv szociológia tanulás társas közegben Király Ildikó Elemi értelmezési keret https://www.youtube.com/watch? v=vtnmlt7qx8e Naiv Pszichológia Általános tendecia, hogy bármilyen megfigyelt ágenst személyes,
RészletesebbenÉrzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenKutya és ember párhuzamok: Az emberi kommunikációra való érzékenység evolúciója. 1
Kutya és ember párhuzamok: Az emberi kommunikációra való érzékenység evolúciója. 1 Topál József PhD, tudományos főmunkatárs MTA Pszichológiai Kutatóintézet topaljozsef@gmail.com Az állati és emberi viselkedés
RészletesebbenA szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze
A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A kultúra megjelenése és átörökítése a szociális tanulás formáira támaszkodik. A kultúra lényegi jellemzője az ismeretek felhalmozása, melyhez találmányokra,
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?
RészletesebbenCsaládsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban
Embertárs (2005/1.) Tamásné Kollár Magdolna Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Esettanulmány. (a neveket és az adatokat természetesen megváltoztattuk) Klári 22 éves. Két kicsi gyermeke van:
RészletesebbenMilyen tudományokra támaszkodik?
3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenÁllatkerti foglalkozások. Óvodásoknak
Állatkerti foglalkozások Óvodásoknak Az állatkert az élmények kertje Élménygyűjtő séták az állatkertben Vannak, akik már megtapasztalták, milyen izgalmas úgy érkezni egy állatkerti látogatásra, hogy ott
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenTartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16
Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos
RészletesebbenAz idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket?
TÁRSADALOM Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket? Tárgyszavak: önbizalom; tanulás; memória; számítástechnika; korosztály. Alaphelyzet Az idősebbek integrálása a modern társadalomba
RészletesebbenAzonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenSZKB_207_09. Kell egy csapat! I.
SZKB_207_09 Kell egy csapat! I. diak09.indd 55 2006.12.09. 22:01:12 DIÁKMELLÉKLET KELL EGY CSAPAT! I. 7. ÉVFOLYAM 57 DIÁKMELLÉKLET D1 Feladatlap a csoportmunkához b) A táblázat második oszlopában szereplő
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenA beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői
A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenTanár, diák törvények
GÁLIK PÉTER DIÁK MURPHY, avagy a problémák kezdete nem esik egybe a felnőttkor kezdetével 4. rész Tanár, diák törvények A diák A LÉNYEG SZUBLIMÁCIÓS TÖRVÉNYE A tanár által elmondott anyagból a diák mindig
RészletesebbenEmber állat interakciók. Társállatok etológiája
Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai
RészletesebbenGONDOLATOK AZ ÖNÁLLÓSÁGRA NEVELÉSRŐL
Szolnok Városi Óvodák- Székhely (Szapáry utcai Óvoda) GONDOLATOK AZ ÖNÁLLÓSÁGRA NEVELÉSRŐL Készítette: Kindernay Dóra óvodapedagógus Szolnok 2018. 1 Az önállóságra nevelés nem arról szól, hogy megtanítod
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenAz értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Az értelem és elemei: a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség. Mennyire járnak ezek együtt, és milyen kombinációkban fordulnak elő az emberekben? Mi jellemzi a zsenit, tehetséget és a
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenAz új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere
Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenTERELŐ MUNKAVIZSGA FCI-HWT
FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (FCI) (AISBL) Place Albert 1er, 13, B - 6530 Thuin (Belgique) Tél : ++32.71.59.12.38 Fax : ++32.71.59.22.29, email : info@fci.be _ TERELŐ MUNKAVIZSGA FCI-HWT - Hagyományos
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenKamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária
Oktassunk vagy buktassunk Majoros Mária 28. április Írta: dr. Majoros Mária A számítógépek tömeges elterjedése és az internet megváltoztatták az ismeretszerzés formáit. Az iskolai oktatás mindig rendelkezett
RészletesebbenLakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.
Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó
RészletesebbenVéletlen vagy előre meghatározott
Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon
RészletesebbenA szabadság motívuma
Tartalom A szabadság és annak korlátai. Miért jó és miért lehet rossz a szabadság az egyénnek és a társadalomnak? Honnan erednek és milyen fajtái vannak a korlátainknak? Miért korlátozza a társadalom a
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenKutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József
Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat 2012. május 7. Mitől ember az
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenAz elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenA cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó
A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na
RészletesebbenA TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK TEVÉKENYSÉGE
A TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK TEVÉKENYSÉGE MÁJUS - JÚNIUS I. Tehetséges Természetbúvárok Kutatásai természettudományos műhely tevékenysége Május hónapban 5 foglalkozás valósult meg és megtartottuk záró rendezvényünket
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen
RészletesebbenEFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Pedagógia ismeretek középszint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 20. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók
RészletesebbenA tanítás-tanulás két sikertényezője
A tanítás-tanulás két sikertényezője BÁCSI János SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája, Szeged bacsi@jgypk.u-szeged.hu Ha feltesszük
RészletesebbenHírlevél. Hírek: 2012. november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV.
Hírlevél 2012. november ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Tudományos Diákköri Konferencia November 24-én került sor az ELTE Biológus Tudományos
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenMesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga
ELŐSZÓ Kedves szülők! Gyermekeik, mint egykor önök is, szeretik a meséket. Reméljük, hogy könyvünk tetszeni fog nekik. De önöknek elárulunk egy titkot: ez a könyv nem csak mese. Azt szeretnénk, ha gyermekeik,
Részletesebben