ÖVEGES JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Perkó László igazgató

Átírás

1 ÖVEGES JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Perkó László igazgató 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA, ALAPADATOK 4 2. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE, HAGYOMÁNYOK 5 3. AZ ISKOLA HELYE A FŐVÁROS KÖZOKTATÁSI RENDSZERÉBEN 6 4. AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE 6 5. KÉPZÉSI IRÁNYAINK 7 6. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE 9 7. NEVELÉSI PROGRAM A NEVELÉSI CÉLOKAT MEGVALÓSÍTANI SEGÍTŐ KONKRÉT MUNKAFORMÁINK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELTÉTELEI, ELJÁRÁSI RENDJE GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM HELYI TANTERV A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSI, ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI RENDSZERE A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A SZAKMAI OKTATÁS PROGRAMJA A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ZÁRADÉK 40 2

3 1. SZÁMÚ MELLÉKLET SZAKMAJEGYZÉK 2. SZÁMÚ MELLÉKLET ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 3. SZÁMÚ MELLÉKLET HÍD 2. PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLET ÓRATERVEK 5. SZÁMÚ MELLÉKLET TÁMOP ÉS KMOP PROJEKT 6. SZÁMÚ MELLÉKLET ZÁRADÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAMBAN A FENNTARTÓRA HÁRULÓ TÖBBLET- KÖTELEZETTSÉGRŐL 3

4 AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA, ALAPADATOK 1.1. Az intézmény neve: Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola 1.2. Székhelye: 1117 Budapest, Fehérvári út Telephelye: 1118 Budapest, Beregszász út Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 1.5. Alapítója: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1.6. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u Irányító szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u Az intézmény működési területe: térségi feladat ellátású 1.9. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény tevékenységei: Köznevelési és egyéb alapfeladata szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - nappali, esti évfolyamok: négy, öt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) nyelvi előkészítő érettségire felkészítő négy évfolyam integrációs felkészítés ágazat: Gépészet, Épületgépészet, Villamosipar és elektronika, Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport: Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Környezetvédelemvízgazdálkodás szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - esti sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) szakmacsoport: Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Közlekedés Köznevelési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD II.) 4

5 iskola maximális létszáma: 1500 fő intézményegységenkénti maximális létszám: feladatellátási hely iskolai maximális nappali létszáma: Beregszász út fő Fehérvári út fő feladatellátási hely iskolai maximális felnőttoktatás nem nappali létszáma: Beregszász út fő Fehérvári út fő iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: Beregszász út fő Fehérvári út fő iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel nyilvántartási szám: képzési forma megnevezése: tanfolyam iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 2. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE, HAGYOMÁNYOK Az intézménynek jogelődjeit is tekintve több mint 150 éves iparoktatási múltja van. Jogelődjének tekinti a Ganz Ábrahám által 1844-ben alapított budai Ganz Vasöntödét, amelyben a gyártás mellett ipariskola is működött. A vasöntöde kiegészítéseként később villamossági osztály is létesült. Olyan nevek fémjelzik munkáját, mint Zipernowszky Károly, Mechwart András és Kandó Kálmán. A másik jogelőd a Süss Nándor által 1884-ben létrehozott Állami Mechanikai Műhely, amelyben Eötvös Loránd is dolgozott. A felnőtt dolgozók mellé már az alapítás évében vettek fel tanulókat. Ennek az intézménynek az alapítási évét jelölték meg a hivatalos dokumentumok az iskola története kezdeteként. A két jogelőd intézmény 1981-ben egyesült és költözött a Beregszász úti épületbe ben vette fel Öveges József professzor nevét szeptemberétől pedig már az iskola új székhelyén a Fehérvári út 10. szám alatt kezdődött a szakképzés. Az intézmény hosszú története során sokféle szakmát oktatott, de hagyományai végig a gépészet-finommechanika valamint a villamosság területéhez kapcsolták. Ezt a tradíciót ma is őrzi, bár az elmúlt időszakban tevékenysége fokozatosan változott. Az iskola követte a szakképzési rendszer és - formák változásait. Az 1981-es 3 éves szakképzéstől eljutottunk 2013-ra a 3 éves duális képzésig. A közben eltelt több mint három évtizedben a képzési formáktól függetlenül törekedtünk a jó színvonalú, piacképes szakmai tudás biztosítására. A szakmakínálatban általános iskolai végzettséggel, illetve a középiskola után, valamint érettségizettek által tanulható szakmák egyaránt találhatók. Az érettségit adó oktatási formák 1990-ben jelentek meg. A szakközépiskolai oktatás hozta 1996-ban új szakmai irányként az elektronikát, 1997-től pedig a környezetvédelmi oktatást. Így ma három szakmacsoportban folyik oktatás: gépészet, elektrotechnika-elektronika, környezetvédelem-vízgazdálkodás. Az intézmény 1997-től technikusképzést is folytat. 5

6 A szakmai vizsga letétele után az érettségizni kívánó fiatalok szakközépiskolai formában tanulnak tovább. A nappali rendszerű oktatás mellett esti felnőttoktatás is zajlik. Az iskolának sokéves hagyománya van a felnőttek szakmai képzése területén is. Az iskola 2003-tól akkreditált felnőttképzési intézmény. Iskolánk 1994 óta végzi az országban egyedülálló módon - a diszlexiás tanulók középiskolai oktatását, szakmai képzését. Az iskolában szakszolgálati tevékenység is zajlik. Tanórán és tanórán kívüli keretben egyaránt folyó logopédiai, mentálhigiénés foglalkozások, gyógytestnevelés és más tevékenységfajták szolgálják a fejlesztő-munkát, a hátrányok leküzdését. Ezeket a szolgáltatásokat alapvetően a diszlexiás diákok élvezhetik, de igénybe veszik azokat az iskola más tanulói is. Az iskolánk pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatokat is ellát. 3. AZ ISKOLA HELYE A FŐVÁROS KÖZOKTATÁSI RENDSZERÉBEN Az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola a főváros legnagyobb középiskoláinak egyike. Sokirányú képzési tevékenységet folytató, a képzési területek között átjárhatóságot biztosító, a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű (különös tekintettel a beszédfogyatékos, diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás) tanulók oktatását kiemelt feladatának tekintő, a céljaikban még bizonytalan tanulók jövőképének kialakítását szolgáló iskola, mely tanulói számára biztosítja az érettségire, a középfokú szakmai vizsgára való felkészülés lehetőségét, a felsőoktatásba való bekapcsolódás előkészítését, valamint segíti őket a hátrányok leküzdésében, szolgálja az életen át tartó tanulást. A különböző iskolatípusok és képzési szintek egymásmellettiségével, az általános és szakképzés egymásra épülésével szolgálja az oktatáspolitikai törekvések és az egyéni igények, sajátosságok összeegyeztetését. 4. AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE 4.1. Intézményünk tudatosan dolgozik annak érdekében, hogy tevékenységét megismertesse az érdeklődőkkel. Általános iskolákkal, társadalmi szervezetekkel tartunk folyamatos kapcsolatot. Évente nyílt napokat rendezünk a nyolcadikos tanulók számára. Jelentős szervezőmunka folyik az iskola falain belül is, hogy a végzősök megismerjék az iskolánk által nyújtott továbbtanulási lehetőségeket A tanulók zöme a dél-budai kerületekből jár iskolánkba, de részt veszünk a főváros egészének, sőt az agglomeráció igényeinek kielégítésében is. Sajátos nevelési igényű tanulóink az ország más részeiről is érkeznek, de vannak tanulóink a környező országok magyarlakta területeiről is. Az iskola vidéki tanulóinak elhelyezése nagyrészt a Deák Ferenc Kollégiumban történik. 6

7 4.3. Iskolánk nevelő munkájában hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a sajátos oktatásinevelési igényű, diszlexiás tanulókra, a tanulási nehézségekkel küzdő, valamint a szociálisan, illetve egyéb szempontból hátrányos helyzetű tanulók problémáira. Ennek is köszönhető, hogy tanulóink jelentős része ebből a körből kerül ki. A nevelőtestület kellő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkezik az ezzel járó feladatok, napi problémák kezeléséhez Intézményünk jelentős tanulói létszámot fogad be. Komprehenzív jelleggel különböző indíttatású, szociológiai környezetből jövő, változó neveltségi szinten álló fiatalok érkeznek hozzánk. Nagy részük 5-6 évet tölt az iskolában, alapbizonyítványa mellé második, sőt harmadik végzettséget is szerez. Az iskola jellegéből következően 14 évestől éves korig több évjárat van jelen. Az iskolarendszerű oktatásban részt vevő tanulók mellett a felnőttképzési tanfolyamok ennél idősebb évjáratokat is bekapcsolnak az iskola munkájába Az általános iskolából a tanulók nagy része közepes tanulmányi eredménnyel érkezik, akik középiskolás éveik alatt tartják ezt a színvonalat. Egy részük azonban gyenge előképzettséggel és motiváltsággal bír, akiknek nehéz a középiskolai követelmények teljesítése. Nagy erőfeszítéseket igényel körükben a lemorzsolódás megelőzése. A diákok között mindig vannak egy-egy területen kiemelkedően jó készségekkel rendelkezők. Tehetségükkel és szorgalmukkal pozitív magot képeznek. A tanulók többsége szívesen vesz részt az iskola közösségi munkájában, szabadidős programjain. 5. KÉPZÉSI IRÁNYAINK 5.1. A szakképző évfolyamokon a tanulók a választott szakmában szakmai képzést kapnak, melyet szakmai vizsgával zárnak. A 3 éves szakképzés ami már 2010-től előrehozott szakképzésként jelen van az intézményben a törvényi előírásoknak megfelelően a 2013/2014-es tanévtől indult. Középiskolát végzettek 2 éves szakmai képzésben vesznek részt. Az iskola lehetőséget biztosít másodszakmás képzésre is. A szakmai képzésbe a választott szakmától függően különböző végzettséggel lehet belépni az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék szerint Szakközépiskolai oktatás gépészet, elektrotechnika-elektronika, környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportokban. A szakközépiskolai képzésben az érettségire való felkészítés mellett a évfolyamon a közismereti tantárgyak mellett szakmai alapozó, a évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. A képzés érettségi vizsgával záródik. A 2013/14-es tanévben induló szakközépiskolai képzés kötelező szakmai tantárgyi érettségi vizsgával záródik. A tanulók technikusképzésben folytathatják tanulmányaikat. 7

8 A szakközépiskolában és a szakiskolában választható szakmák jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza Iskolánk a sajátos oktatási-nevelési feltételeket igénylő, diszlexiás tanulók középiskolai oktatását, érettségire való felkészítését, szakmai képzését szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban integráltan végzi Technikusképzésben részesülhetnek az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők. Beszámítás nélkül a tizenharmadik és tizennegyedik évfolyamon, beszámítással a tizennegyedik évfolyamon vesznek részt a tanulók a képzésben A felnőttoktatás területén biztosítjuk az érettségire való felkészítést szakközépiskolai formában (nappali, esti), valamint szakképzési lehetőséget biztosítunk. Beszámítjuk az előtanulmányokat, melynek során, szükség esetén különbözeti vizsgát írunk elő. Az iskola akkreditált felnőttképzési intézmény, továbbképzési és vizsgaközpontot működtet, amely az oktatás-képzés mellett módszertani, tájékoztató tevékenységet végez. Kiemelten kezeli a fogyatékkal élők valamint a szociálisan rászorulók képzését Intézményünk minden tagozaton, képzési formában tantervi keretben biztosítja az informatikai és az idegennyelv oktatást Részt veszünk a tanár- és gyógypedagógus-jelöltek felkészítésében Iskolánk a pedagógiai - szakmai szolgáltatás keretében a gyakorló pedagógusok továbbképzése céljából akkreditált 40 órás tanfolyamot működtet Diszlexia és más részképesség-zavar a középiskolában címmel. Szakmai támogatást nyújt azoknak, akik szakirányú képzésük során szemináriumivagy szakdolgozatot készítenek a diszlexiával kapcsolatos témakörben. Szakmai segítséget nyújt: SNI és BTM-s tanulók fejlesztése (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus és fejlesztőpedagógus alkalmazásával), a gyógytestnevelés, a nevelési tanácsadás, nyílt bemutató órákat szervez, a diszlexia témakörében szakkönyvtárat működtet, közreadja a hon-és népismeret, kézművesség tantárgy oktatása során szerzett szakmai tapasztalatait. 8

9 6. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE 6.1. A szülő- tanuló- pedagógus együttműködésének formái Feladataink megoldásának alapja a diák-szülő-pedagógus együttműködés Az iskolában diákönkormányzat működik, melynek tagjait az osztályok delegálják. A diákönkormányzat látja el a tanulók érdekeinek képviseletét, szervezi a diák öntevékenységet. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzatot segítő tanár támogatja. Az iskolai diákönkormányzat kapcsolatot tart fenn a XI. kerületi és a fővárosi diákönkormányzat szervezetével. Évente megrendezi a diákparlamentet. Az iskolában szülői szervezet tevékenykedik. Az iskolában a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a gazdasági kamarák és a fenntartó delegáltjából létrehozott intézményi tanács működik A tanulókat az iskola életéről, a Házirendről, a tanévi munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az igazgató helyettesei, a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök, a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök tájékoztatják. Minden tanulmányi félév elején összehívásra kerül évfolyamonként a diákgyűlés. A tanulót és a tanuló szüleit az egyéni haladásról, fejlődésről a szaktanárok, osztályfőnökök tájékoztatják. Az osztályfőnökök írásban értesítik a szülőt illetve a tanulót a gyenge tanulmányi munkájáról a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány előtt. A kapott érdemjegyek bejegyzése az ellenőrzőbe a tanuló feladata. Az igazgató tájékoztatja a kilencedik osztályosok szüleit a tanév elején a pedagógiai programról, az iskola életének jellemzőiről, szabályairól, minden tanév második félévének elején a végzős tanulók szüleit a továbbtanulással kapcsolatos lehetőségekről. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg illetve a diákönkormányzat képviselői útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi formák szolgálnak: - szülői értekezlet (félévenként rendszeresen), szükség esetén rendkívüli értekezlet, - fogadónap (tanévenként kétszer), - írásbeli tájékoztató, - személyes megbeszélés előre egyeztetett időpontban minden további szükséges esetben. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, a szülői szervezettel, intézményi tanáccsal Törekszünk kapcsolataink megőrzésére volt diákjainkkal. 9

10 6.2. Az iskola külső kapcsolatai Az iskolai közösségben egyesületi csoportok is szerveződnek, így a MPT Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya, a Diszlexiás Gyermekekért Egyesület ifjúsági tagozata. A Papp László olimpiai bajnok, iskolánk volt tanulója kezdeményezésére létrejött Öveges Öregdiák Alapítvány az iskolától független ugyan, de célja annak támogatása. Az alapítvány székhelye az iskola Beregszász úti épülete Az intézmény és az alapítvány együttműködését megállapodás rögzíti. Kiterjedt kapcsolataink vannak iskolán kívüli szervezetekkel is. Rendszeres a kapcsolatunk a fővárosi és országos szakmai szervezetekkel (pl. Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Oktatási Hivatal). A hivatalos kapcsolatokon túl is sok segítséget kapunk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fővárosi Szakképzési és Ellátási Osztály munkatársaitól. A szakképzés területén kiemelt partnereink: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a SZTÁV Zrt., a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara, az ELMÜ, az EMOSZ. Kiterjedt együttműködést folytatunk a gazdasági szféra más szereplőivel is. Kollégáink aktívan tevékenykednek a Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztályában, a Diszlexiás Gyermekekért Egyesületben. Napi együttműködésünk alakult ki a Beszédvizsgáló Országos Szakértői- és Rehabilitációs Bizottsággal, a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságokkal, nevelési tanácsadókkal a diszlexiás képzés területén. Kapcsolatban állunk a sajátos nevelési igényű, diszlexiás diákok ügyét felvállaló, valamint a szakmacsoportjainkban dolgozó iskolákkal, az Öveges József nevét viselő intézményekkel, a Deák Ferenc Kollégiummal. A szakképzés új együttműködési kerete a Dél-Budai TISZK. Együttműködünk fogadó szervezetekkel, ahol a tanulók a közösségi szolgálatot végzik Nemzetközi kapcsolataink Törekszünk nemzetközi kapcsolatok kialakítására angol, német, francia nyelvterületen egyaránt. 7. NEVELÉSI PROGRAM 7.1. A nevelés és az oktatás általános céljai A Kormány 110/2012. (VI. 4.) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelete felsorolja a kulcskompetenciákat, amelyekre az egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 10

11 Ezek a következők: anyanyelvi kompetencia; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség; hatékony, önálló tanulás. Mindegyik kompetenciaterület egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Az alapkészségek megléte (a nyelv, az írás, az olvasás, a számolás valamint az információs és kommunikációs technológiák terén) elengedhetetlen alapja a tanulásnak, míg a tanulás elsajátítása támogatást nyújt minden tanulási tevékenység számára. Számos olyan attitűd van, amely a referenciakeret egészében alkalmazásra kerül: a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a minőségértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelése szerepet játszanak mind a kilenc kulcskompetencia esetében. A kulcskompetenciák fejlesztésével az iskola eleget tesz az uniós elvárásoknak, és hozzásegíti tanulóit ahhoz, hogy az unió egyenrangú polgárai legyenek. Iskolánkban kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni kompetenciák különbözőségeire. Ezekre építve az oktatási-nevelési folyamatot úgy szervezzük, hogy megfeleljen a tanulók eltérő szükségleteinek, biztosítsuk az esélyegyenlőséget és hozzáférést azon tanulói csoportoknak, amelyeknek a személyes, szociális, kulturális, fejlődési körülményekre visszavezethető hátrányuk miatt különösen szükségük van a támogatásra, a speciális jogok érvényesülésére. A kiemelt fejlesztési feladatok Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek, összekötik az egyes műveltségi területek fejlesztési feladatait. A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. Minden esetben - kiemelten a főbb kompetenciaterületek esetében speciális feladatunk a fejlesztő foglalkozások, illetve a tanórai differenciálás során a diszlexiás tanulók sajátosságaihoz való alkalmazkodás, és optimális fejlődésük érdekében való egyéni vagy kiscsoportos, tantárgyspecifikus segítő tevékenység, mely az esetleges minősítés alóli felmentések és kedvezmények jogszerű alkalmazását, illetve a tantárgyi felzárkóztatás biztosítását is magában foglalja Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 11

12 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes 12

13 legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A korunkban zajló gazdasági és társadalmi változásokat, az Európai Unióhoz való csatlakozás oktatási-képzési követelményeit figyelembe véve olyan ismeretek, készségek, képességek kialakítására, neveltségi szint elérésére törekszünk, melyek jó alapot biztosítanak a munkaerő-piacon való elhelyezkedéshez, az ismeretek szükség szerinti megújításához, a felnőtt életbe való beilleszkedéshez Személyiségfejlesztés Tanulóink általában 14 évesen, az általános iskola befejezése után kerülnek iskolánkba és 3-6 évet töltenek közvetlen kapcsolatban tanáraikkal, oktatóikkal. Ez az időszak életük fontos szakaszát jelenti. Ezért arra törekszünk, hogy fejlesszük tanulóink értelmi, önálló ismeretszerzési, valamint cselekvési képességeit. Ezt részben a tanórákon érhetjük el, ahol a tananyagot oly módon közvetítjük, hogy ez a tanulók kreativitását, önbizalmát, érdeklődési körét, versenyszellemét erősítse. Erre jó lehetőséget ad a pedagógus, a nevelőtestület szakmai önállósága. Úgy élünk ezekkel a lehetőségekkel, hogy tanulóink személyiségfejlődését is szolgálják. Teret biztosítunk erre a tanórákon kívüli tevékenység széles körével is. Fontos értéknek tartjuk a közösségi életformát. Arra törekszünk, hogy a hivatalos szervezeti kereteken belül is kialakuljanak őszinte baráti társulások, a csapatmunka szokásai. Az osztályközösséget fontosnak tartjuk, azonban nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy egy osztályhoz különböző egyének tartoznak, valamint ügyelünk arra, hogy a tanórákon kívüli eseményeken ne csak a tanulmányi munkában sikeres diákok kapjanak megnyilvánulási lehetőséget. Tudatosítani kívánjuk tanítványainkban, hogy az egészség érték, melyet óvni és ápolni kell. Segítjük tanulóinkat a helyes táplálkozási- és testápolási szokások kialakításában. Tájékoztatjuk őket a dohányzás, az alkohol, a drog és az AIDS veszélyeiről. A lelki egészség megőrzésének, folyamatos karbantartásának tennivalóit mentálhigiénés foglalkozások segítik. 13

14 Az osztályfőnöki órákon beszélünk a serdülőkori problémákról, segítjük a párválasztáshoz, házassághoz, szülői feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzését. Felhívjuk a figyelmet a természet és az ember kultúrkörnyezetét veszélyeztető hatásokra. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségi jogait az adatvédelmi és adatbiztonsági törvénynek megfelelően Pályaorientáció Számolunk avval, hogy az iskolába lépő tanulók különböző ismeretekkel, készségekkel, képességekkel érkeznek, és sokuknak nincs még kialakult elképzelése felnőtt hivatásáról, a jövőről. Ezért a továbbhaladás esélyegyenlősége érdekében az első középiskolai évfolyamon fel kell zárkóztatni a többiekhez a jelentős hiányokkal érkező tanulókat. A továbbiakban átfogó képet törekszünk nyújtani a munka világáról. Fokozatosan látjuk el információkkal tanulóinkat, amelyek segítségével valós képet alkothatnak arról a világról, amelyben az iskola befejezése után meg kell találniuk és állniuk a maguk helyét. Ezeket a feladatokat tanórai keretben (pályaorientációs-, osztályfőnöki órák) és tanórán kívüli foglalkozásokkal segítjük. Kiemelten foglalkozunk a továbbtanulás kérdésével, a felsőoktatás valamint a középfokú szakképzés nyújtotta lehetőségekkel. Tudatosítani igyekszünk a továbbtanulás feltételeit, a középiskolában szerzett alapok fontosságát. Meg kívánjuk értetni tanulóinkkal, hogy a jó osztályzatnak csak akkor van értéke, ha az valós ismereteket tükröz. Támogatjuk a tanulók pályaválasztását azzal is, hogy segítünk felismerni, tudatosítani az egyéni adottságaikat, képességeiket. Ismertetjük a fő foglalkozási ágak tartalmát, követelményeit és a hozzájuk vezető utat. Kiemelten foglalkozunk iskolánk képzési irányaival. Tisztázzuk a tanulókkal, hogy egy társadalomnak nem csak felsőfokú végzettségű emberekre van szüksége, fontos társadalmi szerepe van a középfokú szakmai végzettséggel rendelkező dolgozóknak is. Különböző tevékenységi feltételeket igyekszünk biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket Hon- és népismeret; kapcsolódás a nagyvilághoz A tanulók nemzettudatának, nemzeti önismeretének fejlesztése kiemelt nevelési feladatunk, összekapcsoljuk a más népek szokásai, életmódja, kultúrája, vallása, mássága iránt érdeklődés, tolerancia kialakításával. Valljuk, ismerniük kell a magyarság szerepét az európai kultúra fejlődésében, a magyar nemzeti kultúra nagy múltú értékeit; a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, sportolók tevékenységét. Jól kell ismerniük hazánk földrajzát, történelmét, irodalmát, és törekedniük kell a nemzeti hagyományok ápolására és őrzésére. Igyekszünk megértetni nemzeti jelképeinket - címerünk, zászlónk, a Szent Korona, a Himnusz és a Szózat mai üzenetét. Feladatunk ráébreszteni a tanulókat az emberiség közös problémáira, és arra neveljük őket, hogy a maguk módján részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Mindezt részben a tanórákon, részben az iskolán kívüli tevékenységek segítségével kívánjuk elérni. 14

15 7.5. A kommunikációs kultúra fejlesztése Tudatosítani igyekszünk a tanulókban, hogy a jól megfogalmazott szöveg, valamint a metakommunikáció eszközeinek felkészült alkalmazása segíthetik véleményük és önmaguk elfogadtatását, érvényesülését, megkönnyítik partnereiknek a pontos megértést, és ezáltal segítik, hogy a két fél együttműködése jobb, gördülékenyebb legyen. A tanulók kommunikációs kultúráját sokféle módon fejleszthetjük. A tanórai szereplések során ösztönözhetjük őket, korrigálhatjuk hibáikat, valamint ezzel egyidőben fejleszthetjük önuralmukat és mások iránti toleranciájukat. Felhasználjuk erre a különböző versenyeket, vetélkedőket, műsoros rendezvényeket, a diákönkormányzat fórumait és az évenkénti diákparlamentet is, melyek magatartási normákat is közvetítenek. A tanulókat segítjük az információk közötti választásban és azok optimális felhasználásában. A kommunikációs készségek fejlesztése során az anyanyelv mellett tudatosítjuk az idegen nyelvek szerepét valamint a különböző információhordozók pl. a könyvek, a multimédia, a számítástechnika ismeretének és alkalmazásának fontosságát. A logopédiai foglalkozások elsősorban a diszlexiás tanulók nyelvi kommunikációjának fejlesztését segítik, szükség esetén a beszéd alaki és tartalmi korrekciójával kiegészülve A tanulási képességek fejlesztése Felismertetjük a tanulókkal, hogy a tanuláshoz nem csak idő és türelem szükséges, hanem alkalmas módszerek is. Fokozottan késztetve őket önállóságra, el kívánjuk érni, hogy saját élményeik, tapasztalataik alapján ismerjék fel saját pszichikus feltételeiket, képességeiket. Tudatosítani igyekszünk, hogy az egyénre szabott tanulási módszerek kiépítése; az emlékezet erősítése; a gondolkodási kultúra művelése segíthetik az ismeretelsajátítási folyamatot. A pedagógus feladatának tartjuk, hogy igyekezzen megismerni a tanulókat ebből a szempontból is, és ezekre alapozza a tudás fejlesztését. Külön figyelmet szentelünk a diszlexiás tanulók sajátos tanulási nehézségeinek áthidalására, e nehézségek leküzdésére irányuló egyéni- és csoportos stratégiák kialakítására. E feladatok megoldását különböző munkaformák szolgálják (pl. tréningek, osztályfőnöki órák, konzultációs klub, fejlesztő foglalkozások stb.) A beilleszkedés segítése A tanulók különböző intézményekből, a fővárosból, vidékről sőt külföldről is jönnek intézményünkbe középiskolai tanulmányokat folytatni. Más-más céllal, indíttatással érkeznek, és különböző évjáratokhoz tartoznak. Ezért jelentős figyelmet kell szentelnünk az osztály- és iskolaközösségbe való beilleszkedés segítésére, a magatartási problémák megelőzésére, kezelésére. Tudatosítani igyekszünk a középiskolai követelményeket, a tanulói jogviszonnyal járó kötelességeket. Tájékoztatást adunk az állampolgárok magatartását meghatározó jogszabályokról. A közösségihez tartozást erősítik az iskolai hagyományok ápolása, az osztály- és iskolai rendezvények sora, a tanulói öntevékenység sokszínű lehetőségei. A beilleszkedés segítése áthatja nevelő-oktató munkánk egészét, de különösen fontos szerepe van az osztályfőnököknek, a diákönkormányzatnak, a szülő-diák-pedagógus együttműködésének. 15

16 A diszlexiás tanulók számára mentálhigiénés foglalkozásokat biztosítunk, ami szükséges esetben az iskola más tanulója számára is rendelkezésre áll. Indokolt esetben az illetékes Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat valamint a Nevelési Tanácsadó segítségét is igénybe vesszük. 8. A NEVELÉSI CÉLOKAT MEGVALÓSÍTANI SEGÍTŐ KONKRÉT MUNKAFORMÁINK 8.1. A szakközépiskola évfolyamán szerveződik a közösségi szolgálat, mely szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása A magyar népi hagyományok megismertetése, a néptánc, a népviselet, a népköltészet, a népzene, a népi gasztronómia, a népszokások, a népi kézművesség témaköreibe való betekintés biztosítása az osztályfőnöki, a testnevelési és művészetek órák keretében A szakmai alapozó, szakmacsoportos alapozó és a szakképzés keretében tanulmányi kirándulások, látogatások a helyi tantervek alapján. Az iskola az osztályközösségek kialakítása, erősítése, az ország és más népek életének megismerése, az egészséges életmódra nevelés, a környezetünk megóvása céljából, az idegennyelv tanulás segítése érdekében további tanulmányutakat, tanfolyamokat, kirándulásokat, erdei iskolát stb. szervezhet, melyeken a részvétel önkéntes. Szakemberekkel való találkozók különböző témakörökben. Iskolai hagyományok, emlékek gyűjtése, megőrzése. Az iskola bekapcsolódik a fővárosi és az országos szakmai mozgalmakba, részt vesz különféle pályázatokban. Konzultációs klub működtetése. Különféle szakkörök szervezése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. (A szakkörök indításánál figyelembe véve a felmerülő igényeket és az iskola lehetőségeit.) Pályázatok hirdetése a tanulók számára különböző témakörökben. Az intézmény segítséget nyújt az egyéni életút kijelölésében és irányt mutat a megvalósításában. Tájékoztató anyagok, kiállítások az iskola tevékenységének, kínálatának megismertetése érdekében. Minden tanév végén évkönyv kiadása. Honlap működtetése Az iskolai tevékenységet összefogó forma az Öveges Kupa Verseny, mely tanévenként kerül megrendezésre tanulmányi-, közösségi-, kulturális- és sporttevékenység területén. A legjobb eredményt elérő tanulók és osztályok neveit az iskola megörökíti, hasonlóan azokét is, akik az élet valamilyen területén olyan teljesítményt nyújtottak, eredményt értek el, amelyre a közösség mindenkor büszke lehet. 16

17 8.5. Az iskola segíti az iskolarádió és az iskolaújság működését, a diáksportkör tevékenységét. Az iskolai sportkör munkája minden tanulóra kiterjed. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportversenyekre. Kezdeményezi a diákok körében a színház-, mozi-, kiállítás- és hangversenylátogatások szervezését, melyek önköltségesek, de az iskola igyekszik pályázati és más forrásokból támogatni azt. Teret biztosít a diákok öntevékeny szerveződéseinek, tevékenyen támogatja a diákönkormányzat működését. Biztosítja a tanulók számára az iskola helyiségeinek, eszközeinek használatát, szabadidős tevékenység céljára is (külön rend szerint). A tanulók művelődésének segítése érdekében könyvtárat tart fenn, és biztosítja az Internet használatát (külön rend szerint) Az iskolában évenként megrendezésre kerülő hagyományos programok, rendezvények - Gólyatábor az érdeklődő leendő kilencedik éveseknek minden év nyarán - Tanévnyitó ünnepség a kilencedikesek részvételével - Megemlékezés Papp Lászlóról - Öveges nap (napok) a névadó születésének évfordulójához kapcsolódva - Nyílt napok az általános iskolások és szüleik számára - Karácsonyi ajándékkosár a téli szünet előtti utolsó tanítási napon az iskola diákjainak - Farsang farka - Szalagavató a végzősök számára bállal egybekötve - Tavaszi sportnap az intézményi sportversenyek lebonyolítására - Ballagás a végzősök búcsúztatására - DÖK-nap - Egészségvédő és prevenciós nap - Irodalmi kávéház - Kulturális szaktárgyi versenyek, TDK, Ki mit tud? Az iskolaközösség minden évben megemlékezik a következő nemzeti ünnepekről, emléknapokról: - október 6. - október február március április június 4. A fenti rendezvénysor további eseményekkel egészülhet ki a központi előírások, az aktualitások és az érdeklődés függvényében. Erről a nevelőtestület dönt. 17

18 8.7. A pedagógus/ szakoktató feladatai Munkaköri feladatai: Munkájával, megjelenésével, magatartásával példát mutat a tanulóknak. Tanítással kapcsolatos feladatai A tantárgyfelosztásban rögzített osztályokban az órarend szerinti heti beosztás alapján tartja szakóráit. Részt vesz szaktárgyának munkaközösségi munkamegbeszélésein. A munkaközösségi megállapodásokat, pl. egységes értékelési szempontokat, haladási ütemtervet betartja. A felkészülése és tanórái során a munkaközösség által jóváhagyott tankönyveket, feladatgyűjteményeket használja. Együttműködik kollégáival, különösen a vele azonos osztályban, csoportban tanító kollégákkal. Óráira lelkiismeretesen felkészül, óráin fegyelmet tart. Megtervezi és előkészíti a tanórával kapcsolatos tevékenységet. Alkalmazza a korszerű számítástechnikai eszközöket. Tudását fejleszti, tanításában igyekszik korszerű, új ismereteket nyújtani. Tanóráit becsengetés után haladéktalanul megkezdi. Órájának befejezésekor a hetesekkel szükség szerint helyreállíttatja a terem rendjét, tisztaságát. A tantárgyhoz kapcsolódó adott számú dolgozatot/munkafeladatot megíratja/elvégezteti, kijavítja, értékeli, osztályozza. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók ismereteit, az érdemjegyekről tájékoztatja a szülőket is. A tanév elején meghatározottak szerint fogadóórákat tart, indokolt esetben a szülőt bekéreti. Gyenge tanulmányi eredmény esetén egy hónappal a jegyek lezárása előtt tájékozatja az osztályfőnököt. Pedagógiai munkával összefüggésben: Részt vesz a munkaközösségi, a tantestületi és az osztályozó értekezleteken, illetve az egy osztályban tanító tanárok értekezletein, valamint évente kétszer a szülőknek szervezett közös szaktanári fogadó órákon. Szükség esetén helyettesít (szakos órát tart vagy felügyel) a tanáriban közzétett kiírás szerint. Érettségi/szakmai vizsgadolgozatokat, feladatlapokat javít. Osztályoknak/csoportoknak vizsgafeladatokat készít, iskolai versenyek feladatait állítja össze. Továbbképzéseken vesz részt. Tanulók füzeteit/gyakorlati foglalkozási füzeteit ellenőrzi. Bekapcsolódik az intézményi dokumentumok készítésébe. Vizsgákon felügyel, szóbeli beszélgetések lebonyolításában vesz részt. Versenyek, vetélkedők felügyeletét látja el. Sportversenyekre, orvosi vizsgálatokra kíséri a tanulókat. 18

19 Adminisztratív feladatai Óráit, helyettesítéseit, tanórán kívüli tevékenységeit megfelelően dokumentálja. Tanmenet Haladási és osztályozó napló Helyettesítési napló Szakköri, korrepetálási naplók a tanév elején tanmenetet készít, illetve a tanévre érvényesíti, a munkaközösség-vezetővel elfogadtatja, tanév közben rendszeresen összeveti tényleges haladásával órára viszi a naplót óra elején beírja a hiányzókat vezeti a tantárgy óraszámát, az adott témát beírja és aláírja az óráról hiányzó / késő tanulókat bejegyzi helyettesítés esetén a helyettesítési naplóba és a haladási naplóba is beírja a munkavégzést óra után visszaviszi a naplót a tanáriba az érdemjegyeket a naplóban folyamatosan vezeti, legkésőbb a tárgy hó utolsó napjáig az érdemjegyeket beírja félév és év vége előtt a tanulókat határidőre lezárja helyettesítés esetén a haladási naplóba és a helyettesítési naplóba is beírja a munkavégzést (dátum, osztály, hányadik óra, helyettesítő és hiányzó pedagógus neve, hiányzás oka) határidőre megnyitja, vezeti, lezárja Egyéb teendői Őrzi a közösségi tulajdont. Tiltja a szervezetre káros élvezeti cikkek használatát, a dohányzást. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a tanulót az egészségtelen környezetből kiragadja. Tanuló esetében észlelt bármely veszélyeztető tényezőt, amelyből arra következtet, hogy a tanulóval bármi gond van (rossz társaság, alkohol, drog, családi életben bekövetkezett változás stb.) haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek és az ifjúságvédelmi megbízottnak. Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy felügyeletet lát el. Iskolai ünnepélyeken ünnepi külsőben vesz részt. Figyelemmel kíséri az ben közreadott információkat, a tanáriban kiírt közleményeket, az utasításokat betartja. Felelősségi köre: A munkarendet betartja és a tanulókkal is betartatja. Felelős a rábízott tanulók testi épségéért. Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 15 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg. 19

20 Betegség vagy - indokolt esetben - akadályoztatása esetén értesíti az iskolát, lehetőség szerint a hiányzást megelőző napon. A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. A csengetési rendet és a házirendet betartja és betarttatja a tanulókkal. Tisztán tartja a munkahelyét. Szakszerűen használja a berendezéseket és gépeket. Anyagi felelősséggel bír az átvett leltári eszközök állapotáért, rendeltetésszerű használatáért. Folyosó-felügyeletet teljesít a közzétett ügyeleti rend szerint. Ez alatt fokozott figyelmet fordít a baleset-megelőzésre folyosón, tanteremben egyaránt. Ha rendkívüli eseményt észlel, akkor tőle elvárható gondossággal intézkedni köteles. Szaktantermében/műhelyében tartózkodó tanulóknak felhívja figyelmét a baleseti forrásokra, a balesetek megelőzésére. Kirándulásokon, iskolán kívüli rendezvényeken előre felhívja a figyelmet a baleseti forrásokra. Megtartja a munka és tűzvédelmi oktatást, és ellenőrzi a munka- és tűzvédelmi szabályok betartását. Bombariadó esetén lekíséri az osztályt (naplókat is leviszi) a teremből és a további teendőket ismerteti velük. A pedagógus felelősségre vonható a munkaköri feladatainak elmulasztásáért, a határidők és az igazgatói utasítások be nem tartása miatt. Ellenőrzési feladatai: Rendszeresen ellenőrzi és értékeli tanítványai munkáját, fejlődését, teljesítményét. Részt vesz a kötelező vagy helyi szervezésű mérési-értékelési feladatok elvégzésében. Valamennyi pedagógus feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, a kevésbé eredményes területek felderítése és fejlesztése, a rendelkezésre álló felszerelések hatékony használata. Az osztályfőnök feladatai Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Kéthavonta ellenőrzi a tanulók ellenőrzőjét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. 20