Külhoni magyarok: oktatás

Átírás

1 Külhoni magyarok: oktatás Ferenc Viktória Papp Szilamér Zsolt Nemzetpolitikai Továbbképzés

2 Kisebbségi oktatás - tipológia Őslakos kisebbségi Anyanyelven tanul Kisebbségi/nemzetiségi oktatás Anyanyelvi alrendszer -teljes alrendszer -kétnyelvű oktatás -részleges: anyanyelvi modul Államnyelven tanul Kisebbségiek oktatása -Nemzeti kisebbségek nem anyanyelvű oktatása -Romák, hátrányos helyzetű kisebbségek oktatása Bevándorlók Kvázi civil oktatási formák -szórvány oktatása Vasárnapi iskolák Nemzetközi- és magániskolák Migránsok oktatása

3 Kisebbségiek (bármilyen nyelvi) oktatásának van-e sajátos célja? I. Általános cél: tanulás, kompetenciák, ismeretek átadása II. Kisebbségiekkel kapcsolatos speciális cél: identitás erősítés, integráció a szélesebb társadalmi közegbe (asszimiláció/szegregáció)

4 A magyar identitás meghatározó eleme a magyar nyelvközösséghez való tartozás Magyarország Románia Ukrajna Szlovákia Szerbia állampolgársága anyanyelve, kultúrája saját döntése

5 A kisebbségi magyar oktatás Oktatás nyelve nyelvpolitikai kerete Oktatott nyelvek: államnyelv, idegen nyelv (hozzáadó többnyelvűség) Iskolai átmenetek nyelvi dimenziója (szűkös kínálat a felsőbb szinteken, felvételi ) Többségi iskolaválasztás problémája Magyarországi (tanulmányi célú) migráció

6 A külhoni magyar oktatás számokban Régió Oktatási szintek Magyarul (is) oktató intézmények száma Diákok száma (fő) Erdély óvoda általános és középiskola Felvidék óvoda általános és középiskola Vajdaság óvoda általános és középiskola Kárpátalja óvoda általános és középiskola Összesen óvoda általános és középiskola

7 Létezik magyar nyelvű felsőoktatás, ami pozitív hatással van a magyar nyelvű intézményrendszer alsóbb szintjeire is Ország/ Régió Magyar nyelven tanuló hallgatók száma Románia Szlovákia Szerbia Kárpátalja Összesen

8 összesen magyarok összesen magyarok összesen magyarok ukránok magyarok Iskolai végzettség a nagyobb magyar közösségekben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Főiskolai, egyetemi (ISCED 5,6) Szakiskola és középiskola (ISCED 3) Általános iskola (ISCED 1,2A) Iskolázatlanok, ismeretlen isk. v. Románia Szlovákia Szerbia/Vajdaság Kárpátalja

9 Trend: csökkenő gyereklétszám, leépülő rendszer Alacsony születésszám Többségi iskolaválasztás Migráció

10 A térség demográfiai adatai és előrejelzései (ENSZ/népszámlálási adat ezer fő) / Magyarország Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria

11 Kárpát-medencei magyarokra vonatkozó előrejelzések (KSH 2005, évi népszámlálási adatok) Ország /Év Ausztria Horvátország Magyarország Románia Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna Összesen

12 Kárpát-medencei magyarok számának becsült változása között (%) 60,0 40,0 40,1 20,0 0,0-3,1-20,0-40,0-23,9-29,0-14,8-20,2-60,0-53,1-44,5

13 Első osztályba beiratkozók Erdély Szlovákia Vajdaság Kárpátalja / / / / /2014

14 Kárpátalja - az elkövetkező évek várható gyereklétszáma (Molnár 2013)

15 Magyar nyelvű osztályba iratkozó elsősök számának alakulása 2016-ig Vajdaságban (Badis 2013)

16 A magyar nemzetiségűek, illetve a magyar tannyelvre íratott diákok aránya Erdélyben megyénként (Kapitány 2013)

17 Az iskolaválasztás momentuma Egyéni szempontok Közösségi szempontok Sikeres életút Nyelvtudás tannyelv Kompetenciák

18 Alsófok Középfok Felsőoktatás Iskolai út jellege Megjegyzés ISCED 1, 2 ISCED 3 ISCED 5, 6 Magyar Magyar Nem magyar ny. Magyar Kisebbségi útvonal Etnikai revival Kisebbségi siker Nem magyar ny. Részleges - kései többségcentrikus Magyar Részleges, váltó - kisebbségcentrikus Veszteség narratíva Pragmatizmus Szakkínálat szűkössége Ritka Nem magyar ny. Magyar Részleges - többségcentrikus Részleges - kisebbségcentrikus Ritka Magyar Nem magyar ny. Részleges, váltó - többségcentrikus Nem magyar ny. Nem magyar ny. Magyar Részleges, kései kisebbségcentrikus Ritka Nem magyar ny. Többségi útvonal Asszimiláció perspektívája

19 Magyarul tanuló magyar nemzetiségűek aránya Vajdaság Erdély Felvidék általános iskola középiskola

20 A magyar nyelvű óvodai oktatásba kerülő gyerekeknek átlagosan csak az 1/3-a fejezi be szülőföldjén magyarul a felsőfokú tanulmányait is

21 1995/ / / / / / / / / / / / / /2012 Nappali tagozatos hallgatók a származási ország szerint Mo-n (2012/2013) Szlovákia Románia Ukrajna Szerbia

22 Magyar nemzetiségűek a magyarországi közoktatási rendszerben (2008/2009) Ország neve Tanulók száma Horvátország 42 Románia 3082 Szerbia 604 Szlovákia 905 Szlovénia 7 Ukrajna 804 egyéb ország 895

23 A többségi nyelv(ek) ismerete a külhoni magyarok körében (1-5 skála) Románia (román) 4,2 Szlovákia (szlovák) 4,4 Szerbia (szerb) 4,3 Ukrajna (ukrán) 3,4 Ukrajna (orosz) 3,7 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

24 Oktatáskutatás Intézmények Szülők Iskolák Veszélyben projekt a demográfiai csökkenés és a többségi iskolaválasztás miatt megszűnés közelében álló iskolák feltérképezése Erdélyben, beavatkozási pontok beazonosítása A módszertan alkalmazása Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban is Szülői interjúk (Románia,Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) az iskolaválasztás etnikailag semleges és etnikailag meghatározott motivációiról Diákok Tanárok Kisiskolások iskolai teljesítménye anyanyelvű és többségi oktatásban Kompetencia-vizsgálat a felső tagozaton (PISA adatbázisok kisebbségi aspektusai + esettanulmány) Magyar tanító és óvóképzés végzős évfolyamainak attitűd vizsgálata külhoni magyar iskolák gyakorló pedagógusainak attitűd vizsgálata

25 Iskolák veszélyben

26 (Többségi) iskolaválasztás? szimbolikus (nyelv és kultúra átadása) és racionális motivációk (iskola adottságai) tömbterület vagy szórvány (nyelvi környezet, versenyhelyzet) a szülők, a diák, avagy éppen a pedagógus vagy más szakember érveinek sajátos interakciója Makro, mezo, mikro szintű tényezők

27 Etnikailag releváns Etnikailag semleges Macro = rendszer Mezzo = intézményi Micro = egyéni Jogi háttér Fenntartás Autonómia Iskolarendszer Település vonzereje Minőség (tanári kompetenciák, óra utáni foglalkozások, alternatív programok) Helyi presztízs Toborzás, önreklámozás Családi háttér Családi mintázatok Óvodai szociális hálózatok A kisebbségi nyelv presztízse A kisebbségi iskolák többlet támogatása A település nemzetiségi arányai Romák aránya (a white flight jelenség) Vegyes házasságok A család nyelvi stratégiái (kompenzáció, nyelvtanulás, karrierutak)

28 Valóban jobban teljesítenek a többségi iskolák? PISA (Programme for International Student Assessment) Kompetenciákat mér 3 évenként Célcsoport: 15 évesek Kihasználatlan kisebbségi vonatkozások Románia, Szlovákia, Szerbia Otthon beszélt nyelv: MAGYAR Teszt (oktatás) nyelve: MAGYAR/TÖBBSÉGI

29 Fő kérdések Hogyan teljesítenek a kisebbségi magyarok nemzetközi összehasonlításban? az eltérő teljesítményű országokon belül? a többségi tanulókhoz képest? anyanyelvükön vagy a többségi nyelven tanulva képesek jobb iskolai teljesítményt nyújtani?

30 Románia többségi magyar: anyanyelvű képzésben magyar nemzetiségű magyar: román nyelvű képzésben Matematika Szövegértés Természettudomány

31 Szerbia többségi magyar nemzetiségű magyar: anyanyelvű képzésben magyar: szerb nyelvű képzésben Matematika Szövegértés Természettudomány

32 Szlovákia többségi magyar: anyanyelvű képzésben magyar nemzetiségű magyar: szlovák nyelvű képzésben Matematika Szövegértés Természettudomány

33 Szövegértés, PISA Korea Finland Canada New Zealand Japan Australia Netherlands Belgium Norway Estonia Switzerland Poland Iceland United States Sweden Germany Ireland France Denmark United Kingdom Hungary OECD átlag Portugal Italy Slovenia Greece Spain Czech Republic Slovak Republic Israel Luxembourg Austria Turkey Chile Serbia Mexico Romania

34 Pisa visszacsatolás a minőségről OECD átlaghoz közeli Szlovákiában a magyarok 2009-ben alulteljesítettek OECD-től jóval alulteljesítő rendszerekben (Szerbia, Románia) a magyar fiatalok felülteljesítettek 2 fő trend: az anyanyelven tanuló kisebbségi magyarok mindegyik kompetencia területen jobban teljesítenek, mint azok a nemzetiségi társaik, akik államnyelven tanulnak. a magyar nyelvű képzésben részvevők Szerbiában és Romániában jobban teljesítettek a többségi nemzet fiataljaihoz képest, Szlovákiában 2009-ben nem.

35

36 Mi értünk pontosan szakképzés alatt? 1. Szakmunkásképzés(általános iskolára épülő) 2. Szakközépiskolai képzés (szakma+érettségi) 3. Érettségi után elvégezhető szak

37 Magyar nyelven (is) oktató szakképző intézmények a Kárpát-medence határon túli régióiban Erdély 76 Felvidék 41 Vajdaság 27 Kárpátalja 7 Horvátország 1 Muravidék 1 Összesen: 153 Kb diák

38 Az oktatás tannyelvének típusai 1. teljesen magyar (47 intézményben) 2. két vagy többnyelvű (egy osztályon belül több nyelven is folyik az oktatás, 39 intézményben) 3. magyar tagozatos osztályok (többségi osztállyal párhuzamosan indulnak magyar nyelven is, 75 intézményben) 4. fakultatív (a tannyelv államnyelvi, csak bizonyos alaptantárgyakat lehet magyarul tanulni, 5 intézményben)

39 Magyarul tanulható szakmák ágazatai a Kárpátmedencében 12,0 10,0 10,4 9,8 9,8 8,0 8,2 7,1 7,1 6,0 6,0 6,0 5,5 5,5 4,0 2,0 3,3 3,3 3,3 2,7 2,2 2,2 2,2 1,6 1,1 1,1,5,5,5 0,0

40 A Kárpát-medencei szakképzési rendszer vizsgálata a munkaerő-piaci igények függvényében Párbeszéd kiépítése a készségek nyelvén A résztvevők : 1. Intézményi kataszter (146 szakképző iskola vezetője) 2. Teljes körű diák lekérdezés (nagyjából diák) 3. Helyi vállalkozók, cégvezetők felkeresése (ahol gyakorlatoznak magyar nyelvű szakképzésben résztvevő diákok) A helyi munkaerőpiac igényeihez igazítani a szakképzést

41 A kutatási modell diák Szakképző intézmény Vállalkozói igények Munkaerőpiac

42 1. Kutatás: intézmények (lezárult) 146 szakképző iskola Külhoni magyar szakképzési kataszter összeállítása Készségek, kompetenciák a munkaerő-piachoz

43 2. Kutatás: diákok (lezárult)

44 3. Kutatás: vállalkozók (folyamatban) Vállalkozói igények feltérképezése Diákok kompetenciáinak értékelése

45 Magyarul akartam tanulni, hogy mindent tökéletesen megértsek Az érdeklődési körömnek megfelelő szakma megszerzésére itt nyílt lehetőség Úgy hallottam, hogy jól el lehet helyezkedni a képzés után Az oktatók jól képzettek A választott intézménynek jó a hírneve Közel van a lakóhelyemhez Az iskolai élet Barátaim is itt tanultak A nemzeti identitásom megerősítése Csak képzettséget akartam szerezni, mindegy milyen szakon Úgy hallottam, kevés erőfeszítéssel elvégezhető a képzés Hogy megtanuljam az államnyelvet Olcsó a képzés A város vonzott Nem tudtam mit akarok pontosan, gondolkodási időt akartam nyerni A családom többi tagja is itt tanult Máshová nem vettek fel A szakképző kiválasztásakor mennyire befolyásolták döntésedet az alábbi tényezők? 3,5 3,0 3,18 3,00 2,93 2,92 2,75 2,66 2,62 2,60 2,56 2,5 2,0 2,27 2,25 2,20 2,19 2,15 2,07 1,97 1,67 1,5 1,0 0,5 0,0

46 Jövőtervek 1. Tervezed-e, hogy valaha külföldön tanulj vagy dolgozz? (N=7574) nem 17% igen 83%

47 Jövőtervek 2. Mennyi időre hagynád el a jelenlegi lakhelyed? Csak egy és hat hónap közötti időre; 772; 14% Csak egy hónapnál rövidebb időre; 129; 2% Akár 5 évnél hosszabb időre is; 988; 18% Akár végleges letelepedés céljából; 1377; 24% Akár fél évnél hosszabb időre is; 2350; 42%

48 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!