rvédelem Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc.
|
|
- Alexandra Adél Csonkané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Sugárv rvédelem Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1
2 Az elektromágneses spektrum - elektromos hullámok /rádi dió,, mikro/ λ>1 mm (pl( pl: : 50 Hz-es elektromágneses hullám hullámhossza 6000 km, 100 MHz-es URH hullámhossza 3 m körüli, k 1800 MHz-es mikrohullám hullámhossza 17 cm körüli) k 2
3 Statikus (DC) villamos és s mágneses m terek WHO EHC (Environmental( Health Criteria 232, Static Fields) ) 2006-ban került kiadásra Villamos terek Felületi leti töltt ltés felhalmozódés kisülés, s, ~ 500kV/m Érzékelés s kv/m Kellemetlen de nem egészs szségkárosító Mágneses terek: NMR (MRI) berendezések sek ( T) Egyéb b ipari alkalmazások Egészs szségügyi gyi kérdk rdések: Mozgás s erős s mágneses m térbent Mágneses tér t r térbeli t gradiens nagysága ga Implantátumok tumok,, egyéb b veszélyek 3
4 MRI készk szülékek csoportosítása sa Statikus mágneses m tér t r szerint Általános: 1,5 T-s T és s 3 T-s T s kész. k (rádi diófrekvencia.: MHz) A nyitott MRI 0,2-1 1 T A tudományban nyban használnak 4,7 11,7 T-akat is (rádi diófrekvencia.: MHz) 4
5 MR készk szülék k körül k l kialakuló izogörbe rbe, felüln lnézetben 0,5 mt 0,5 mt 3 T 5
6 Statikus (0 Hz-es) mágneses tért mérési eredmények NMR MR helyiségben mt Mellette levő helyiségekben 0,05 0,1 ( ( 0,8) mt Alatta levő helyiségben 0,04 0,6 mt Felette levő helyiségben 0,05 0,1 mt Megengedett határérték (63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet): lakosságnak, 24 órára 40 mt 2004/40/EC EU direktíva: munkahelyre, 8 órára 200 mt pacemaker esetén: 0,5 mt 6
7 MRI készk szülék k betolható ágyánál l mért m értékek 1,5 T-s T s MRI esetén 1,0-1,7 mt mt 7,3-15,3 mt 3 T-s MRI esetén 3 T 4,7 mt 32,7 mt 714 mt Dolgozókra megengedett érték: 200 mt 7
8 MRI készk szüléknél l vigyázni kell A mágneses tér a fém tárgyakat magához vonzza. A komoly mágneses tér miatt mágnesezhető fém tárgyakat nem szabad az MR helyiségben használni. Szívritmus szabályozóval nem szabad az MRI közelében tartózkodni. 8
9 Optikai sugárzások spektrális felosztása UV-C nm UV-B nm UV-A nm Látható fény nm Infravörös A nm Infravörös B nm Infravörös C nm Hullámhossz nanométerben 9
10 Az elektromágneses spektrum további elemei Röntgensugárzás /Max von Laue ( ) 1912-ben felfedezte, hogy a röntgensugárzás is elektromágneses sugárzás és ezért 1914-ben fizikai Nobel-díjat kapott/ 0,016 nm< λ< 66 nm Gamma- és kozmikus sugárzás λ< 0,01 nm Kozmikus sugárzás eredete: Nap és Galaxis nagyenergiájú részecskék ( ev) kölcsönhatás a légkör atomjaival másodlagos kozmikus sugárzás (elektromágneses v. részecske) és kozmogén radionuklidok (Be-7, C-14) időben változó összetevő (napfolttevékenység) 10
11 Természetes sugárzás és a magasság A kozmikus sugárzás a tengerszint feletti magasság függvényében: tengerszint 1 egység 0,03 μsv/h 2 km magasan 3 x 1 egység 0,1 μsv/h Himalaya 6,7 km 30 x 1 egység 1 μsv/h 10 km magasan 150 x 1 egység 5 μsv/h 15 km magasan 300 x 1 egység 10 μsv/h Egy amerikai repülőút sugárterhelése 0,1 msv, a lakossági évi dóziskorlát 10 %-a. 11
12 - A röntgensugárzás /X-sugárzás/ felfedezése Röntgen ( ) 1895: Katódsugarak vizsgálata közben egy addig ismeretlen, nagy áthatoló képességű sugárzást fedezett fel. A kisülési csövet beburkolta teljesen átlátszatlan fekete papírba, hogy a katódsugarak által létrehozott gyenge fluoreszkáló fényt is láthassa. Azt tapasztalta, hogy a közelben elhelyezett fluoreszkáló só mindannyiszor élénken világít, ahányszor a kisülési csövet bekapcsolja. Első alkalmazására a londoni Guy-kórházban került sor 1896 tavaszán, amikor egy matróz csigolyái közé beékelt késpengét tettek "láthatóvá. /Az első alkalmazásra nem kizárt, hogy január 20-án került sor: egy eltörött kar csontjait illesztették össze az X-sugár segítségével./ Katódsugarakkal végzett kísérletek során többen észlelték a korábbiakban, hogy a kisülési cső közelében elhelyezett, gondosan becsomagolt fényképezőlemezek idővel elfátyolosodnak, de további elemzést nem végzett senki. 12
13 A hazai fogadtatásr sról 1896 januárj rjában megjelent az első hazai tudósítás s a röntgensugárzásról l a Természettudom szettudományi KözlK zlönyben. Ebben Wartha Vince ( ), 1914), a Műegyetem M tanára a bécsi b Die Presse alapján n közölte k a felfedezés s hírét. h Klupathy Jenő ( ) 1931) január r 16-án n a Fizikai Intézet nagyelőad adójában beszámolt Röntgen R kísérleteirk rleteiről. l. Más s hazai tudósok is felfigyeltek a felfedezésre: Honor István n a szegedi főref reál l fizika szertárában január r 18-án n készk szített elősz ször felvételt. Gothard Jenő ( ), 1909), tudományoknak élő herényi földbirtokos csillagászati szati vizsgálatain latainál l használt spektralfotográfiai fiai csöveit alkalmazta sugarak előáll llítására. Károly József J Iréneusz ( ) 1919) nagyváradi fizikatanár iskolájában már m r 1896 végére v feláll llította az ország g első röntgen- laboratórium riumát, melynek gyógy gyászati alkalmazásait is lehetővé tette kis idő múlva. A felfedezést övező hazai érdeklődést szemlélteti, lteti, hogy a párizsi p akadémikusok csupán n január r 20-án n ismerkedtek meg az új sugárfajt rfajtával a neves francia tudós, Jules Henri Poincare prezentálásában, de maga Röntgen R is csak január r 23-án n tartott elősz ször r nyilvános nos előad adást. 13
14 A röntgensugr ntgensugárzás s keletkezése fékezési sugárzás Az anódba ütköző elektronok lefékeződnek és a keletkező sugárzás spektruma folytonos, így csak a keletkező rtg.sugárzás minimális hullámhossza határozható meg a Duane-Hunt képlettel: λ(min)=12,4/u(kv) [10-10 m ]. Például 80 KV-os csőfeszültség esetén a λ(min)=1,55x10-11 m, és az ehhez tartozó fotonenergia 8.03X10 4 ev~80 KeV. A maximális relatív intenzitás nagyjából a legkisebb hullámhossz másfélszeresénél lép fel. Példánkban ez nagyjából 53,5 kev energiájú fotonokat jelent. A gyorsításra használt energiának annál nagyobb hányadát kapjuk meg röntgensugárzás formájában, minél nagyobb az elektron energiája, azaz a gyorsítófeszültség, és minél nagyobb az anód rendszáma. A röntgencső hatásfoka megközelítőleg az 1,1x10-4 xzxu[%] képletből adódik. Például Z=74 (Wolfram), U=100kV, a hatásfok 0,8%. 100 kev energiáig az elektronok energiájának alig 1%-a alakul röntgensugárzássá. Ez az érték lassan növekszik, és 2 MeV-nél is kb. csak 10% 14
15 Eötvös Lóránd kezéről Klupathy Jenő által 1896 januárjában készített kép 15
16 Gothard Jenő felvételeib teleiből 16
17 Egy fiatal beteg mellkasának röntgensugaras átvilágítása 1896 körül. A röntgensugarakat a gyógyászatban először a tüdőbaj megállapítására alkalmazták. 17
18 A röntgen r bélyegenb lyegen 18
19 A röntgenfelvr ntgenfelvétel tel kimutatja, hogy a festő a képet k átfestette. 19
20 CT-készülék segítségével kibontották, majd háromdimenziós képalkotó eljárás segítségével életre keltették egy háromezer éves egyiptomi múmia arcát. Az arc tulajdonosa egy gazdag kereskedő volt. 20
21 - A röntgensugárzás gyengülése Felezőréteg vastagság Az anyagnak az a rétege, amelyen való áthaladása során a röntgensugár intenzitása a felére csökken. Képlettel: d(1/2)=0,693/μ, ahol a μ sugárgyengítési együttható, amely az anyag rendszáma /H, C, O könnyű elemeket tartalmazó anyagok kevésbé nyelik el a sugarakat, a fémek, csontok a nagyobb rendszámok miatt jobban/, sűrűsége és a hullámhossz közötti összefüggésből az abszorpciót fejezi ki. Szelektív abszorpció A röntgensugárzás energiájának növekedésével az abszorpció exponenciális görbe formájában csökken mindaddig amíg el nem érjük a 88 kv-ot /ólom esetén/, amellyel az ólom K sugárzása gerjeszthető. Ennél az értéknél az abszorpció hirtelen az eddigi sokszorosára emelkedik. Tehát adott anyag esetén a karakterisztikus sugárzásának gerjesztéséhez szükséges energia elérésekor az abszorpció jelentősen emelkedik. 21
22 Elnyelődés A sugárkvantum a vizsgált anyag atomjának ütközve belső elektronkilökéssel gerjesztett állapotot hoz létre, amely röntgensugárzás vagy Auger-elektron kibocsátásával szűnik meg. Auger-elektron kibocsátása akkor történik meg amikor a röntgensugárzás a saját atom elektronhéján nyelődik el és az atom elektron kibocsátással veszíti el energiáját. A röntgensugár elnyelődése függ Az anyag rendszámától Az anyag vastagságától Az anyag sűrűségétől Az áthaladó sugár hullámhosszától 22
23 A röntgensugár gyengülése különböző anyagokon való áthaladáskor Anyag Neve Vegyjele Rendszáma Vastagsága /mm/ Anód- Feszültség /kv/ A kilépő sugárzás intenzitása a belépőhöz viszonyítva /%/ Az aluminiumhoz viszoyított relatív gyengülés Ezüst Ag , ,6 2,84 Vas Fe ,4 2, ,7 1,2 Alumínium Al ,7 1 23
24 Felezőréteg vastagság Az anyagnak az a rétege, amelyen való áthaladása során a röntgensugár intenzitása a felére csökken. Képlettel: d 1/2 =0,693/μ, ahol a μ sugárgyengítési együttható. Az anyag neve Sűrűsége Felezőréteg vastagság (cm), ha a röntgenfeszültség, kv /kg/dm 3 / Víz Tégla 1,5 0,1 0,4 1,3 3 6 Beton 2,2 0,04 0,2 0,7 2 4 Barit 3,2 0,005 0,03 0,1 0,3 1,5 Vas 7,8 0,003 0,02 0,07 0,23 0,9 Ólom 11,3 0,001 0,003 0,01 0,05 0,2 24
25 A röntgensugr ntgensugárzás s távolst volsági fogyása A röntgensugr ntgensugár r a pontszerű sugárforr rforrásból, a fókuszbf kuszból l a gömb g sugarainak irány nyába terjed, intenzitása a távolság négyzetével fordítottan arányos. 25
26 A röntgensugr ntgensugárzás s jellemzői Egyenes vonalban fénysebessf nysebességgel terjed Pontszerű forrásb sból l minden irányban terjed Sem mágneses, m sem elektrosztatikus térrel t nem téríthett thető el Mindenfajta anyagon áthatol Arra alkalmas anyagokból lumineszenciás-hat hatást vált ki Fotoemulziós s anyagokat a fényhez f hasonlóan an megváltoztat Ionizáló hatása van Biológiai rendszerekre hatást gyakorol 26
27 Fizikai-fizikokémiai fázis ( s) -Ionizáció -Gerjesztés -Disszociáció -Hidratált elektron képződés Kémiai-biokémiai fázis ( s) - Hidratált elektronok reakciója más szabadgyökökkel -A szabad gyökök homogén eloszlása -Szabad gyökös reakciók befejeződése Biokémiai folyamatok (1-10 s) Fizikai hatás Kémiai hatás Biokémiai hatás Biológiai hatás ( órák, napok, hetek, évek) Besugárzási dózis (X) Elnyelt dózis (D) Egyenérték dózis (H) Effektív dózis (E) 27
28 A mérés m s során n mindig ismernünk nk kell a mérni m kívánt k mennyiség és a mérőeszkm eszközünk tulajdonságait, műszerm szerünk korlátait és árát t! 28
29 Mennyiség energia Radioaktivitás Elnyelt dózisd joule (J) Mértékegység Nm elektronvolt (ev) 1 ev = 1, J becquerel (Bq) 1/s curie (Ci) gray (Gy) rad (Rd) 1 Ci = 3,7 10 J/kg rd = 10-2 Gy Bq 10 Bq Besugárz rzási dózisd röntgen (R) 1 R = 2, C/kg Közölt dózisd Egyenért rték k dózisd gray (Gy) siever (Sv) rem (rem) J/kg J/kg 1 rem = 10-2 Sv 29
30 MIT MÉRÜNK M? Besugárz rzási dózis d X [C kg -1 ]: Röntgen és s gamma-sug sugárzás által keltett azonos előjel jelű ionok töltt ltésének összege osztva a térfogatelem tömegt megével, ha a fotonok által az adott levegő-térfogatelemben felszabadított valamennyi elektron a levegőben fékezf keződik le. Mértékegysége: ge: 1 coulomb/kg (C kg - 1 ) Megjegyzés: 1 röntgen r (1 R) = 2, C kg - 1 : 1 cm 3 térfogatú 18 C C hőmérsh rsékletű,, 770 Hgmm nyomású levegőben egy elektrosztatikus egységnyi gnyi töltt ltés keletkezik. 30
31 MIT MÉRÜNK M? Környezeti dózisegyend zisegyenérték k H * (d): IRÁNY NYÍTOTT, KITERJESZTETT SUGÁRZ RZÁSI T TÉR d ICRU GÖMBG P R Az a dózisegyend zisegyenérték k a sugárz rzás egy pontjában, amelyet egy megfelelően en kiterjesztett, irány nyított sugárz rzási tér t r az ICRU által meghatározott - 30 cm átmérőjű, szövetekvivalens anyagú gömb, melynek sűrűsége s 1 g/cm 3 és összetétele tele 76,2 % oxigén, 11,1 % szén, 10,1 % hidrogén és s 2,6 % nitrogén - gömb felület letétől sugárir rirányban d = 10 mm mélységben hozna létre. l Mértékegysége: ge: 1 sievert (Sv) 31
32 GYAKORLATI DÓZISMENNYISD ZISMENNYISÉGEK ICRU GÖMBG D = 30 cm Szövetekvivalens anyag: sűrűsége: 1 g cmg -3 76,2 % oxigén 11,1 % szén 10,1 % hidrogén 2,6 % nitrogén 32
33 ÖSSZEFÜGGÉSEK A DÓZISMENNYISD ZISMENNYISÉGEK KÖZÖTTK Besugárz rzási dózis d X [C kg - 1 ] Közölt dózis d K a (Gy) [J kg - 1 ] Elnyelt dózis d (levegőben) D a (Gy) [J kg - 1 ] Foton-dózisegyen zisegyenérték H x (Sv) [J kg - 1 ], vagy W/e = (33,97 ± 0,05) J/C: az egy ionpár létrehozásához szüks kséges átlagos energia normál állapotú száraz levegőben. g a : a foton energiájától l függf ggő korrekciós tényező A közölt dózis számításához használt korrekciós korr. teényező tényező gamma-energia függése 0,009 0,008 0,007 0,006 0,005 0,004 0,003 0,002 0, gamma-energia (kev) 1 röntgen r (1 R) = 2, C kg - 1 ; 1 C kgc - 1 = 1/ 2, R = 3876 R 33
34 Elnyelt dózis d (D) Dózis fogalmak D=dE/dm,, ahol de az ionizáló sugárz rzás hatására az anyag térfogatelemt rfogatelemének dm tömegében elnyelt energiának nak az átlagértéke. Mértékegysége: ge: gray (Gy) Gray: egységnyi gnyi tömegben t elnyelt energia. 1Gy=1J/kg Elnyelt dózisteljesd zisteljesítmény (D ) D =dd/dt. Mértékegysége: ge: Gy/s 34
35 Egyenért rték k dózis d (H) H=w r x D, ahol w r sugárz rzási súlyts lytényező,, D az adott szövetben vagy szervben elnyelt dózis d átlagértéke. w r megállap llapításánál l a sugárz rzások biológiai hatásait vesszük k figyelembe. Mértékegysége: ge: Sievert.. (J/kg) Egyenért rték-dózis teljesítm tmény (H ) H =dh/dt. =dh/dt. Mértékegysége: ge: Sv/s 35
36 Effektív v egyenért rték k dózis d (H E ) /foglalkozási eredetű sugárterhel rterhelések sztochasztikus kockázatbecsl zatbecslésére / Az emberi test összes sszes szövet vetére vagy szervére re vonatkozott egyenért rték k dózisok d összege. /Azonos egyenért rték k dózissal d besugározva az ivarmirigyet illetve a pajzsmirigyet, a várhatv rható sugárk rkárosodás s mértm rtéke nagyobb lesz az ivarmirigyek esetén./ E=Σw T x H, ahol w T a szöveti súlyts lytényező 36
37 Egyes szövetek sugárv rvédelemben használt súlyts lytényezője: Testszövet vagy szerv Súlytényező, w T Ivarszervek 0,2 Csontvelő (vörös) 0,12 Vastagbél 0,12 Tüdő 0,12 Gyomor 0,12 Emlő 0,12 Hólyag 0,05 Máj 0,05 Nyelőcs cső 0,05 Pajzsmirigy 0,05 Bőr 0,01 Csontfelszín 0,01 Maradék 0,10 37
38 A sugárz rzás s típusa t és s energiatartománya nya Fotonok teljes energiatartomány Elektronok és müonok teljes energiatartomány Neutronok <10 ny 1 Sugárz rzási súlyts lytényező W r ny 1 <10 kev 5 10 kev kev kev - 2 MeV 20 2 MeV - 20 MeV 10 >20 MeV 5 Protonok (kivéve: ve: visszalökött protonok) >2 MeV 2 Alfa-részecsk szecskék, k, hasadási si töredt redékek, nehéz z magok
39 A filmdoziméter Filmdoziméter 39
40 Magyarországon a dozimetriai felmérések szerint a sugaras munkavállalók sugárterhelése jóval a dóziskorlát alatt van. Ez azt jelenti, hogy hazánkban éves szinten egy sugaras dolgozó munkájával összefüggésben 0,29 msv egyenérték dózist kap, ami kockázatok vonatkozásában 1,45X10-5, azaz 1 eset ből. Néhány adat a foglalkozási sugárterhelések késői hatásának kockázatáról különböző alkalmazási területeken: Tevékenységi terület Kockázati szint rosszindulatú daganatos megbetegedésekre Egészségügy /0,12 msv/ 0,6X10-5 = 1 eset ből Ipar /1,7-1,85 msv/ 2X10-5 = 1 eset ből Atomerőmű, kutatás /,4-0,5 msv/ 3X10-5 = 1 eset ből 40
41 Sugárvédelmi dóziskorlátok Munkavállalókra: Évi 20 msv effektív dózis 5 évre átlagolva, azaz 100 msv/5 év, de 1 évben sem lehet több mint 50 msv. Szemlencsére: 150 msv egyenérték dózis. Bőrre: 500 msv a legerősebben besugárzott terület 1 cm 2- ére átlagolva. Végtagokra: 500 msv. Tanulókra, gyakornokokra év között: Évi 6 msv effektív dózis. Szemlencsére: 50 msv egyenérték dózis. Bőrre: 150 msv a legerősebben besugárzott terület 1 cm 2- ére átlagolva. Végtagokra: 150 msv. A lakosság tagjaira /akaratukon kívül éri őket sugárterhelés/: Évi 1 msv effektív dózis. Szemlencsére: 15 msv egyenérték dózis. Bőrre: 50 msv 1 cm 2 területre átlagolva. ICRP ajánlás továbbá, hogy a terhes hasfalat a terhesség észlelésétől számítva ne érje 2 msv-nél nagyobb dózis, illetve a terhes nő szervezetébe ne kerüljön az évi felvételi korlát 1/20-át meghaladó mennyiségű radionuklid. 41
42 A hazai népessn pesség g természetes forrásokb sokból eredő éves effektív v dózisd zisának megoszlása sa: Radon: 64% Földkérgi: 22% Kozmikus: 12% Toron: 2% 42
43 A természetes és s mesterséges forrásokb sokból l eredő dózisterhelésünk A természetes forrásokb sokból l eredő sugárterhel rterhelés s /környezeti, kozmikus, belső/ évi világátlaga: kb μsv nagyságú A mesterséges forrásokb sokból l eredő sugárterhel rterhelés s /orvosi/ évi átlaga: kb μsv /egy mellkas felvétel μsv dózist jelent/ 43
44 Sugárhat rhatások típusa t és s jellege - A determinisztikus hatás A determinisztikus hatás minden esetben megjelenik, ha a dózis d a küszöbértéket meghaladja. Ennél l a hatásmechanizmusn smechanizmusnál l a kiváltott károsodk rosodás s mértm rtéke arányos a dózissal. d Determinisztikus hatásra 0,5Sv=500mSv felett számíthatunk. 44
45 45
46 46
47 47
48 48
49 49
50 50
51 51
52 52
53 Sztochasztikus hatásoknak nevezzük k azokat a hatásokat, amelyek valósz színűségi jellegűek ek és s a kivált ltó sugárterhel rterhelés elszenvedése se után n jóval j később k lépnek fel. Vagyis adott egyenért rték k dózis d esetén megmondható a sztochasztikus hatások fellépésének valósz színűsége, vagy gyakorisága ga egy nagyobb népessn pesség g esetén, de soha nem mondható meg, hogy konkrétan kinél l lépett l fel az adott hatás s a sugárz rzás s miatt.. Ezek a hatások ugyanis többlet t sugárz rzásnak nem kitett populáci cióban is gyakran előfordulnak.. m=5x10-2 /Sv 53
54 Az ionizáló sugárz rzások jellemzői Ionizáló sugárzás Kölcsönhatásba lép l p az anyaggal, ezáltal energiát t ad át (~30 ev), amely elegendő ahhoz, hogy ionizáljon, vagy gerjesztett állapotba hozzon egy atomot és így megváltoztasson egy biológiai molekulát; Fajtái Elektromágneses sugárz rzás = foton (rtg vagy γ), Töltés s nélkn lküli li részecsker (pl. neutron), Töltéssel rendelkező részecske (elektron/pozitron,, proton, α részecske, nehéz z ion) elegendő kinetikus energiával, hogy közvetlenül l ionizáci ciót t okozzon. A fotonok és a töltéssel nem rendelkező részecskék másodlagos töltött részecskéket szabadítanak fel. 54
55 Az ionizáló sugárzás direkt és indirekt hatásai Közvetlen hatás HX Közvetett hatás HX HX Szabadgyök (OH) Törés HX HX HX HX. HX Törés HX 55
56 Az ionizáló sugárz rzás s sejten belüli li célpontjaic A DNS a fő célpont a sejthalál, mutáció és karcinogenezis szempontjából. Más sejtalkotók, pl. membránok szintén célpontok lehetnek, de a folyamatok kevésbé értettek, kevésbé jelentősek. 56
57 A DNS károsodk rosodások sok típusait Single strand breaks Double strand breaks Base damage Base loss Denatured zones Bulky lesions with base damage Intramolecular crosslinks DNA-protein crosslinks 57
58 A bekövetkezett sérülések s sek száma dózistd zistól l függ f és s viszonylag jól j l becsülhet lhető. A sejtmagban létrejl trejövő elsődleges fizikai törtt rténések számához képest k lényegesen l kevesebb molekulakárosod rosodás és s még m g kevesebb a DNS sérülések s sek száma és így az ebből l származ rmazó mutáci ciók, kromoszómaaberr maaberrációk k vagy sejtpusztulás s valósz színűsége. 1 Gy kis LET értékű sugárzás okozta károk gyakorisága emlőssejt magjában Első fizikai esemény Ionizáció a sejtmagban Ionizációk k a DNS-ben Gerjesztés s a DNS-ben Biokémiai károkk DNS egylánct nctörés hidroxiadenin-képződés s 700 Timinkárosoás 250 DNS kettősl slánctörés 40 DNS-fehérje keresztkötés s 150 Sejtszintű károsodásoksok Sejtpusztulás 0,2-0,8 0,8 Kromoszómaaberrációk k 1 HPRT-mutáció
59 A kétláncú DNS-sérülések szabják meg a sejt további sorsát A DNS-sérülések javítása: Homológ rekombináció: a törött DNS-vég kapcsolódik a homológ kromoszómapáron található ép gén komplementer DNS-szekveniáihoz. Probléma lehet, hogy a homológ rekombináció során nem feltétlenül szükséges a teljes homológia a sérült és az ép gén kapcsolódásához, így előfordulhat, hogy a sérült DNS-szakasz nem a neki pontosan megfelelő homológ allélhez kapcsolódik pontmutációk, szekvenciaspecifikus transzlokációk. Ez a fajta repair emlőssejtekben meglehetősen ritka. Nem-homológ DNS-végeket összekapcsoló helyreállítás: bármilyen, szabad, kétláncú DNSvég összekapcsolása, függetlenül attól, hogy a szakadás előtt az DNS szakaszok egymással folytonosak voltak-e. A nem-homológ DNS-végeken enzimkomplex alakul ki /DNS függő protein-kináz Ku70 és Ku80 / mint katalizátor alegységek és ezek segítségével jön létre a DNS folytonos szerkezete. Probléma a fellépő mutációk igen magas gyakorisága. Mutációk lehetnek: Bázispárcserék, DNS szakaszok kiesései, deléciói, kromoszómaszakaszokat érintő átrendeződések, kromoszómaaberrációk Kimetszési excíziós repair Posztreplikációs repair /UV által előidézett DNS-károsodások javítási modellje / 59
60 A ki nem javított, vagy rosszul kijavított DNS sérülések következményei Sejthalál determinisztikus hatások Mutációk sztochasztikus hatások 60
61 A sugárk rkárosodások sok típusait Letális károsodás: nem javítható, a sejt halálához vezet. Szubletális károsodás: kijavítható, hacsak rövid időn belül újabb szubletális károsodás nem éri a sejtet. Potenciálisan letális károsodás: olyan letális károsodás, amely bizonyos körülmények között kijavítható. 61
62 Lineáris energia transzfer Lineáris energia transfer (LET) az egységnyi úthosszon leadott energia (kev/μm) 62
63 63
64 A relatív biológiai hatás Egy adott sugárzás biológiai hatása a 250kV rtg sugárzáshoz viszonyítva 64
65 Sugárs rsérüléseksek kialakulási mechanizmusa Hő Kémiai Repair (energia elnyelés) Károsodás a könnyen helyettesíthető biomolekulákban Ionizáció és gerjesztés Ionizáló sugárzás Kémiai változások (szabadgyökök, stb) Biológiai károsodás a DNS-ben < 1 microszekundum 65
66 Sugárs rsérüléseksek kialakulási mechanizmusa(2) DNS károsodás Enzimatikus DNS Repair Sejtciklus zavarok Nem, vagy roszszul javított károsodás Mutációk Malignus átalakulás Sejtpótlás Apoptózis Klonális sejthalál A sugárbetegség korai és késői tünetei Fejlődési rendellenességek Öröklődő genetikai hatások (sztochasztikus) Daganat (sztochasztikus) percek - órák napok - évek 66
67 A kis dózisok biológiai hatásaira extrapolációval következtetünk 67
68 68
69 Jelenleg nincs arra vonatkozó bizonyíték, amely a sztochasztikus sugárhatás lineáris, küszöbdózis nélküli modelljét érvénytelenné tenné. Sugárhatásra kialakuló mutáció nem egyenlő daganatképződéssel A nem DNS célpontú hatások módosíthatják az ionizáló sugárzás biológiai következményeit. 69
70 Kockázatbecsl zatbecslés Alea iacta est 70
71 IARC /a/ a WHO rákkutatr kkutatásra specializált lt ügynöksége / által besorolt jól j l ismert ágensek BESOROLÁS PÉLDÁK ÁGENSEKRE Emberi rákkeltő (általában az emberben történő rákkeltés erős bizonyítékán alapul ) Valószínű emberi rákkeltő (általában az állatban történő rákkeltés erős bizonyítékán alapul ) Lehetséges emberi rákkeltő (általában az emberben történő rákkeltés bizonyítékán alapul, amelyet hihetőnek tekintenek, de amelyre más magyarázat sem zárható ki ) Azbeszt Mustárgáz Dohány Gammasugárzás Dízelmotor kipufogógáza Naplámpák UV-sugárzás Formaldehid Kávé Sztirol Benzinmotor kipufogógáza Hegesztési füstök ELF mágneses terek 71
72 - A kockázat és s hasznosság Semmiféle általánosan elfogadható kockázat nem létezikl nem önként nt vállalt v kockázat önként nt vállalt v kockázat 72
73 A szabadjelzésn snél átkelni sem veszélytelen lytelen 73
74 ICRP 103 Az ICRP 2007-es ajánl nlásai 74
75 AZ ICRP 103 AJÁNLÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA BIOLÓGIAI HATÁSOK Az ICRP 103 nem vezetett be semmilyen alapvető újdonságot vagy változást, leginkább a korábbi ICRP 60 konszolidációjának, tekinthető Fenntartja a sugárzás biológiai hatásainak korábbi értelmezését. A sztochasztikus kockázat értékei alig változtak Determinisztikus hatások Szöveti reakciók 100 msv alatt nincsenek káros szöveti reakciók Sztochasztikus hatások sugárzás indukálta rákok örökletes károsodások Megjegyzés: mivel a többi sztochasztikus jellegű károsító hatást még nem értjük eléggé, azokat az ICRP továbbra sem vette figyelembe 75
76 A sztochasztikus kockázat számszerű értékei Exponált népesség Teljes népesség Rák k kockázat Örökletes hatások Teljes kockázat Dolgozók A sztochasztikus rák kockázatot, aminek értéke némileg csökkent, továbbra is 5%Sv -1 el lehet közelíteni 76
77 AZ EMBRIÓ ÉS A MAGZAT KOCKÁZATA EMBRIÓ 100 msv alatt a halálos következmény rendkívül ritka MAGZAT legérzékenyebb szakasz: hét a fejlődési rendellenesség küszöb dózisa ~100 msv a szellemi retardáció küszöb dózisa ~300 msv a magzat születése után kifejlődő rákok kockázata hasonló a korai gyermekkor rák-kockázatához, azaz a teljes népesség kockázatának mintegy háromszorosa Röntgen-diagnosztika a magzat sugárterhelése < < 100 msv 77
78 ICRP 103 A SUGÁRVÉDELEM ALAPELVEI ICRP 60:1990 ICRP 103:2007 INDOKOLTSÁG OPTIMÁLÁS (ALARA) DÓZISKORLÁTOK INDOKOLTSÁG OPTIMÁLÁS (ALARA) DÓZISMEGSZORÍTÁS REFERENCIA SZINTEK DÓZISKORLÁTOK 78
79 VÁLTOZÁSOK A SZÖVETI SÚLYTÉNYEZŐ ( W T ) ÉRTÉKEIBEN SZERV ICRP 26 ICRP 60 ICRP 103 Gonádok Csontvelő (vörös) Tüdő Eml Pajzsmirigy Csontfelszín Maradék szervek, szövetek Vastagbél negyedére csökkent több, mint a kétszeresére nőtt számuk 10-ről 14-re nőtt SZERV ICRP 26 ICRP 60 ICRP 103 Gyomor Hólyag Máj Nyelőcső Bőr Nyálmirigy 0.01 Agy 0.01
80 AZ ICRP 103 AJÁNLÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA LINEÁRIS, KÜSZÖBDÓZIS NÉLKÜLI MODELL LINEAR NON THRESHOLD (LNT) Az ICRP 103 nem vezetett be semmilyen alapvető újdonságot vagy változást, leginkább a korábbi ICRP 60 konszolidációjának, tekinthető Az ionizáló sugárzás által exponált csoportokban a rák előfordulási gyakoriság a dózissal arányosan nő, tehát a sztochasztikus kockázat és a dózis között lineáris kapcsolat áll fenn. A megállapítás érvényességét 200 msv fölött a rákos megbetegedések dózissal arányos növekedése egyértelműen igazolja Sugárvédelmi célokra, a kis dózisok tartományában (< 100 msv), az ICRP továbbra is az LNT modell használatát ajánlja. A sztochasztikus kockázatnak tehát továbbra sincs küszöbdózisa. Az egyenes a nulla felé meghosszabbítható. A sugárvédelem optimálása (DM, RSZ) a jelentéktelenül kis expozícióig (10 µsv) továbbra is legális 80
81 A LINEÁRIS, KÜSZÖBDÓZIS NÉLKÜLI MODELL ALKALMAZÁSA Az alkalmazás fenntartásának elsősorban praktikus okai vannak, hiszen a kis dózisok tartományában az LNT modellt nem támasztják alá megfigyelt egészségkárosodások. Ebben a tartományban, különösen 1 msv alatt, a tényleges sztochasztikus kockázat, ha egyáltalán fellép, elhanyagolhatóan kicsi. Ugyanakkor továbbra is óvatosságra int, hogy 100 msv alatt is vannak olyan sejt szintű változások, amelyek szervezet szintű kihatása még nem tisztázott. A sugárzás fokozott pszichés megterhelést okozhat. Stressz, szorongás, stb. léphet fel, az érzelmi jólét, a komfortérzet sérülhet. Lelki tünetek sugárfóbia -ként nem söpörhetők le. Az LNT modell fenntartásának előnye, hogy lehetővé teszi a dóziscsökkentést abban a tartományban is, ahol a haszon esetleg csak a pszichés megterhelés csökkentésében van. Az LNT modell megtartása ugyanakkor egy csapdahelyzet, mert elősegíti a sugárzás alkalmazásainak esetenkénti társadalmi elutasítását, indokolatlan stressz, pszichés megterhelés fellépését. 81
82 A páciensek védelme ionizáló sugárzások orvosi alkalmazása során 82
83 Orvosi alkalmazási területek Radiológiai diagnosztika röntgen diagnosztika hagyományos CT, intervenciós radiológia tervező és irányító radiológia izotópdiagnosztika Terápia sugárterápia izotópterápia 83
84 Diagnosztikai irányadó szint Átlagos testméretű betegre vagy fantomok csoportjára vonatkozó dózisszintek a diagnosztikai radiológiában és aktivitás szintek a radiofarmakonok esetében. A diagnosztikai irányadó szinteket tipikus vizsgálatokra, irányadóként kell meghatározni a vizsgálatot végző és a vizsgálatot kérő orvosok számára. 84
85 31/2001. (X.3.) EüM rend. az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének sugárvédelméről. Orvosi vizsgálaton, illetve kezelésen, Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálaton, Egészségügyi szűrővizsgálaton, Igazságügyi orvos szakértői vizsgálaton, Orvostudományi kutatási programban résztvevő személy ly, valamint a résztvevő személyt önkéntesen ntesen segítő személy sugárterhel rterhelésére re terjed ki. 85
86 31/2001 (X.3.) EüM E M rendelet néhány n ny paragrafusa Kezelőorvos: az Eütv.. 3. b pontjában meghatározott, radiológiai eljárást alkalmazó orvos vagy fogorvos. Szakmai kollégium: Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium, Radiológiai Szakmai Kollégium, Sugárter rterápiás és s Onkológiai Szakmai Kollégium 4. (1) Egészs szségügyi gyi tevékenys kenység g végzv gzése során radiológiai eljárást csak szakmailag indokolt esetben, illetve mértm rtékben és s a sugárterhel rterhelést kapó személy érdekében lehet alkalmazni, feltéve hogy az alkalmazással járój kockázat kisebb az alkalmazás s elmaradásával járój kockázatn zatnál, tovább bbá, hogy a besugárz rzástól l várhatv rható eredmény más m s rendelkezésre álló,, sugárterhel rterheléssel nem járój orvosi eljárás útján n nem érhető el. (3) A radiológiai eljárás s alkalmazásának indokoltságát, t, illetve a sugárterhel rterhelés s optimálásának módjm dját t az egészs szségügyi gyi dokumentáci cióban rögzr gzíteni kell. 8. A kollégium által megállap llapított, illetve felülvizsg lvizsgált lt szinteket az Egészs szségügyi gyi Minisztérium hivatalos lapjában közzk zzé kell tenni. (3) A diagnosztikai irányad nyadó szintek túllt llépése esetén n az egészs szségügyi gyi szolgáltat ltató vezetője vizsgálatot rendel el, és s megteszi a szüks kséges intézked zkedéseket, a szintek ismétl tlődő túllépése esetén értesíti ti erről az illetékes sugáreg regészségügyigyi hatóságot. got. 10. (3) A A kezelőorvos radiológiai eljárások alkalmazásával kapcsolatos felelőss ssége kiterjed: a) az eljárás s indokoltságára b) a sugárterhel rterhelés s optimalizálására c)a diagnosztikai eredmény klinikai értékelésére. g).. A betegeknek és s vizsgálatban érintett személyeknek az ionizáló sugárz rzás s kockázat zatáról l szóló tájékoztatásra. 86
87 Radiológiai vizsgálatok során n a sugárz rzásnak kitett személyek besorolása sa llalók /foglalkozási dóziskorld ziskorlátok 16/2000. (VI.8.) EüM M rendelet/ Betegek, páciensek p ciensek /diagnosztikai irányad nyadó szint: dózisszintek az orvosi röntgendiagnosztikai r gyakorlatban 31/2001. (X.3.) EüM E M rendelet/ Munkavállal Betegek, Lakosság /lakoss rendelet/ /lakossági dóziskorld ziskorlátok 16/2000. (VI.8.) EüM E 87
88 Ernyőfényképező berendezések páciens sugárterhelésének országos vizsgálata Bőrdózis Minimum: 0,7 mgy Maximum: 35,9 mgy Átlag: 5,8 mgy Bőrdózis generátor típusonként 40 mgy X DWM 1200J 17 Szervek EDR 750B Modix 150 Munkahely N 150 HF Trophy Neodiagnomax Egyéb I.Sz. 14 μgy 2000 Átlagos szervdózisok Férfi Nő Tüdő Emlő Akt. Pajzs. Tö rzs He re Ova. Ute. Effektív dózis Min: µsv µsv Max: µsv µsv Átlag: Átlag: µsv µsv 88
89 Egyes gyakori röntgenvizsgálatok szöveti elnyelt dózisai és effektív dózisai Elnyelt dózis (mgy) Vizsgálat csontvelő emlő méh pajzsmirigy gonádok a Effektív dózis (msv) mellkas 0,04 0,09 * 0,02 * 0,4 mellkas CT 5,9 21 0,06 2,3 0,08/* 7,8 koponya 0,2 * * 0,4 * 0,1 fej CT 2,7 0,03 * 1,9 * 1,8 has 0,4 0,03 2,9 * 2,2/0,4 1,2 hasi CT 5,6 0,7 8 0,05 8,0/0,7 7,6 háti gerinc 0,7 1,3 * 1,5 * 1 ágyéki gerinc 1,4 0,07 3,5 * 4,3/0,06 2,1 medence 0,2 * 1,7 * 1,2/4,6 1,1 medence CT 5,6 0,03 26 * 23,0/1,7 7,1 intravénás urográfia 1,9 3,9 3,6 0,4 3,6/4,3 4,2 báriumfeltöltés b 8,2 0,7 16 0,2 16,0/3,4 8,7 mammográfia c * 2 * * 0,1 0,1 *kevesebb mint 0,01 mgy a két érték esetében: petefészekre/herékre vonatkozik b átvilágítással c erősítőernyő-film mammográfia 89
90 A évi intervenciós radiológia vizsgálatok értékelése
91 Jogszabályi hátth ttér 31/2001. (X.3.) EüM E M rendelete (2) A diagnosztikai irányad nyadó szinteket a Fodor JózsefJ zsef Országos KözegK zegészségügyi gyi Központ K Frédéricric Joliot-Curie Curie Országos Sugáreg regészségügyigyi és s Sugárbiol rbiológiai Kutató Intézete által végzett v országos páciensdp ciensdózis felmérés adatainak alapul vételv telével a kollégium állapítja meg,, illetőleg leg azokat háromh romévenként nt felülvizsg lvizsgálja. lja. A kollégium által megállap llapított, illetve felülvizsg lvizsgált lt szinteket az Egészs szségügyi gyi Minisztérium hivatalos lapjában közzk zzé kell tenni. (3) A diagnosztikai irányad nyadó szintek túllt llépése esetén n az egészs szségügyi gyi szolgáltat ltató vezetője vizsgálatot rendel el, és megteszi a szüks kséges intézked zkedéseket, a szintek ismétl tlődő túllépése esetén értesíti ti erről l az illetékes sugáreg regészségügyigyi hatóságot. got.
92 Páciens- és s személyzeti dozimetria Egy munkahely, 193 páciensp Időtartam: 2 hónaph Páciensdozimetria: Röntgengép által visszajelzett értékek Személyi dozimetria: filmdoziméter (akkreditált, lt,oszdsz,, OSSKI) + TLD (akkreditált labor, Dosilab)
93
94 Hatósági filmdoziméter ter: << 0,2 msv Ólomgumi kötényk Szem: évi 150 msv Bőr: évi 500 msv 12 db TLD Orvos I. 80 % Orvos II. 10 % Orvos III. 10 % Személyzeti dozimetria TLD Orvos I. szem Orvos I. mellkas Orvos I. bal kéz Orvos I. jobb kéz Orvos I. gonád Orvos II. szem Orvos II. mellkas Orvos II. bal kéz Orvos III. mellkas Orvos III. bal kéz Orvos III. gonád Asszisztens Dózis (msv) 0,42 0 4,76 1,96 0 0,14 0 0,7 0 0,84 0 0
95 Intervenciós radiológiai beavatkozás
96 Páciensdozimetria 193 páciens p (61 % férfi, f 39 % nő) n Átlag testsúly, magasság, g, életkor: 73 kg, 168 cm, 60 év Össz.. bőrdb rdózis: 75,4 Gy (193 beteg) Össz.. idő: : 1537 perc Átlag csőfesz feszültség: 71 kv
97 Páciensdozimetria Átlag DAP: : 45 Gycm 2, min: 6 Gycm 2, max: : 200 Gycm 2 Bőrdózis: Átlag: 390 mgy min: 30 mgy, max: : 2500 mgy Csoportokra osztás: : Diagnosztika és beavatkozás; végtag, v nyak, agy Alsó végtagi dg (40 %): mgy Agyi dg+aneurysma embolisatio: : mgy
98 Sugárz rzás s elleni védelem Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. 98
99 Sugárv rvédelem célja: c A determinisztikus hatásb sból l létrejl trejövő egészs szségkárosodás lehetőségének kizárása. A sztohasztikus hatások által ltal esetleg kiváltott megbetegedések lehetőségének társadalmilag t elfogadható szintre való csökkent kkentése. 99
100 A műszaki m sugárv rvédelem legfontosabb alapelvei: Távolságvédelem Idővédelem delem Sugárterhel rterhelést csökkent kkentő vértek, falak alkalmazása: gammasugárz rzás s ellen nehéz z elemeket tartalmazó anyagok neutronsugárz rzás s ellen könnyk nnyű elemek a hatásos védőv anyagok béta-sugárzás s ellen általában plexi fal is elegendő,, de nem szabad megfeledkezni nagyobb energiák k esetén n a keletkező fékezési sugárz rzásról! 100
101 Alapelvek: A sugárvesz rveszély indoklása A sugárterhel rterheléssel járój eljárás s alkalmazását t indokolni kell /sugárz rzás s okozta előny nyök, hátrh trányok/, és s csak akkor alkalmazható,, amikor a várt v hatás s más m s eljárással nem helyettesíthet thető. A védelem v optimálása Az alkalmazott sugárv rvédelem egyértelm rtelmű haszonnal jár j r az érintett embercsoportokra a várhatv rható károk mellett gazdasági gi és s társadalmi t szempontok figyelembe vételv telével. A dóziskorld ziskorlátok alkalmazása Korlátozni kell azt a dózist, d amit az orvosi sugárterhel rterhelés kivétel telével az egyén n kaphat. 101
102 Néhány ágenshez rendelhető élettartam csökkenés napokban kifejezve OK Napok Nőtlenség 3500 Dohányzás (férfiak) 2250 Hajadonnak lenni % súlyfelesleg 1300 Rák 980 Gépjárműbaleset 207 Gyalogos balesetek 37 Természetes sugárzás 8 Reaktor balesetek (UCS atomenergia ellenes csoport) Reaktor balesetek (Rasmussen) 0,
Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia. Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI
Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai Determinisztikus hatás Sztochasztikus hatás Sugársérülések
RészletesebbenSE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
Sugárterápia Sugárterápia: ionizáló sugárzások klinikai alkalmazása malignus daganatok eltávolításában. A sugárkezelés során célunk az ionizáló sugárzás terápiás dózisának elérése a kezelt daganatban a
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések
Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
RészletesebbenH 2 O e aq + H 2 O + Ionizáció (e aq = hidratált elektron) H 2 O H 2 O OH + H Excitácót követő disszociáció
Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai Dr. Sáfrány Géza OSSKI Determinisztikus hatás Sztochasztikus hatás Az Ionizáló Sugárzás Direkt és Indirekt Hatásai Közvetlen
RészletesebbenDozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
RészletesebbenA sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások PTE ÁOK Biofizikai Intézet, 2012 december Orbán József A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi idő Maximalizált
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások elállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenSugárbiológia ismeretek jelentősége a diagnosztikában és terápiában. és sugárkémiai alapismeretek.
Sugárbiológia ismeretek jelentősége a diagnosztikában és terápiában. Az ionizáló sugárzás típusai, sugárfizikai és sugárkémiai alapismeretek. A sugárbiológia az ionizáló sugárzás élő szervezetre gyakorolt
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.
2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai
RészletesebbenHáttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás
A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy
RészletesebbenOrvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme. Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS)
Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS) FELELŐSSÉGEK GYAKORLÓ ORVOS az orvosi sugárterhelés elrendelése a beteg teljeskörű védelme SZEMÉLYZET szakképzettség
RészletesebbenIonizáló sugárzások egészségügyi hatásai. Dr. Vincze Árpád
Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai Dr. Vincze Árpád A sugárzás és az anyag kölcsönhatásai Fizikai hatások Kémiai hatások Biokémiai hatások Biológiai hatások Kémiai - biokémia hatások 3. Kémiai elváltozás
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
RészletesebbenIonizáló sugárzás felhasználása Magyarországon
Az embert érő orvosi sugárterhelés típusa, szintje és szabályozhatósága. A páciensek védelme ionizáló sugárzások orvosi alkalmazása során Ionizáló sugárzás felhasználása Magyarországon nem nukleáris felhasználások,
Részletesebbenrvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest
Sugárv rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Bevezetés ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
RészletesebbenI. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK
1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenSugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Csepura György PhD Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
Részletesebben1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre
1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
Részletesebben31/2001. (X. 3.) EüM rendelet
31/2001. (X. 3.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. -a (2) bekezdésének
RészletesebbenSugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT
1 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015 2 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata TARTALOM 1. A Sugárvédelmi Szabályzat célja,
RészletesebbenSUGÁRVÉDELEM. Szervdózis szöveti súlytényezők. Kit védünk? Determinisztikus hatás. Sztochasztikus hatás! Sugárterhelés orvosi sugárterhelés
SUGÁRVÉDELEM Sugárterhelés orvosi sugárterhelés PÁCIENSEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEK ÉS MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM TOKÁR ANIKÓ Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztikai Tanszék 2017. Kit védünk? Pácienst
RészletesebbenBővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK
MSSZ_V15.1_M2 ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenA természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenORVOSI RÖNTGEN- ÉS IZOTÓPDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOKBÓL SZÁRMAZÓ PÁCIENS SUGÁRTERHELÉSEK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON. Dr. Giczi Ferenc
ORVOSI RÖNTGEN- ÉS IZOTÓPDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOKBÓL SZÁRMAZÓ PÁCIENS SUGÁRTERHELÉSEK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem Győr, Egyetem tér 1. OKK Országos Sugárbiológiai
RészletesebbenDÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN
DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenAtomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenII./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei
II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei Hideghéty Katalin A fejezet célja, hogy a hallgató megismerkedjen a sugárkezelés általános alapelveivel, és rálátást szerezzen a különböző
RészletesebbenÁttekintés. Optikai veszélyek. UV veszélyek. LED fotobiológia. Az UV sugárz szembe. Bevezetés Optikai sugárz. Összefoglalás.
LED fotobiológia Schanda János és Csuti Péter Pannon Egyetem Némethné Vidovszky Ágnes Nemzeti KözlekedK zlekedési Hatóság részben W. Halbritter,, W Horak and J Horak: Áttekintés Bevezetés Optikai sugárz
RészletesebbenAtommag, atommag átalakulások, radioaktivitás
Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenDr. Fröhlich Georgina
Sugárbiol rbiológia Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai - determinisztikus
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenAZ OSTEOPOROSIS VIZSGÁLAT SUGÁRTERHELÉSE. Készítette: Illés Zsuzsanna biológia környezettan tanári szak 2007.
AZ OSTEOPOROSIS VIZSGÁLAT SUGÁRTERHELÉSE Készítette: Illés Zsuzsanna biológia környezettan tanári szak 2007. Motiváció, kitűzött célok a betegség főként nőket érint szakirodalomi adatok vajon nem becsülik
RészletesebbenRöntgendiagnosztikai alapok
Röntgendiagnosztikai alapok Dr. Voszka István A röntgensugárzás keltésének alternatív lehetőségei (röntgensugárzás keletkezik nagy sebességű, töltéssel rendelkező részecskék lefékeződésekor) Röntgencső:
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenNemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2019. március 18-21. Szóbeli és írásbeli vizsga napja: 2019. március 21. Képzési idő:
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenA sugárvédelem rendszere, mentességi, dóziskorlátozási, beavatkozási, cselekvési és más vonatkoztatási szintek
A sugárvédelem rendszere, mentességi, dóziskorlátozási, beavatkozási, cselekvési és más vonatkoztatási szintek Dr. Voszka István 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről
RészletesebbenAz ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése. Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula
Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula Fizikai alapok, csoportosítás: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások: Fontos
RészletesebbenArany-Tóth Attila. Sebészeti röntgenvizit: 8.30. Általános radiológia - előadás
1 2 Röntgen Osztály 9-15 8.00 10.00 2. illetve 5. csoport 11.00 13.00 1. illetve 4. csoport 13.00 15.00 3. illetve 6. csoport 3 4 Sebészeti röntgenvizit: 8.30 5 6 Honlapok www. univet.hu egységek sebészet
RészletesebbenIzotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek
Radioizotópok orvosi, gyógyszerészi alkalmazása Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek Dr. Voszka István Az alkalmazás alapja:- A radioaktív izotóp ugyanúgy viselkedik a szervezetben, mint stabil
RészletesebbenA Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Országos Frédéric. együttműködése, 1957-2007
OAH ünnepi ülés a NAÜ megalapításának 50.évfordulójára, Budapest, 2007. május 18. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenRöntgendiagnosztika és CT
Röntgendiagnosztika és CT 2013.04.09. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenOKK ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ IGAZGATÓSÁG ÁTFOGÓ FOKOZATÚ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEKET NYÚJTÓ KÖTELEZŐ TANFOLYAM
OKK ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ IGAZGATÓSÁG ÁTFOGÓ FOKOZATÚ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEKET NYÚJTÓ KÖTELEZŐ TANFOLYAM A képzés helye: OSSKI, 1221 Budapest, Anna u. 5, (illetve megállapodás
RészletesebbenSugárvédelem. Feladvány. A sugárvédelem története I. (PA) Atomenergia nyzás Antibiotikumok Röntgendiagnosztika Elektromosság.
Sugárvédelem Atomenergia Dohányz nyzás Antibiotikumok öntgendiagnosztika Elektromosság Kerékp kpározás Élelmiszer tartósítás Gépjárművek Alkoholfogyasztás Feladvány A sugárvédelem története I. (PA) 1895
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 209. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 209. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. december 30., szerda Tartalomjegyzék 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési,
RészletesebbenSugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
RészletesebbenA dozimetria célja, feladata. Milyen hatásokat kell jellemezni? Miért kellenek dozimetriai fogalmak? Milyen mennyiséggel jellemezzük a káros hatást?
Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam Semmelweis Egyetem DOZIMETRIA: dózisfogalmak, dózisszámítások Taba Gabriella,SE Sugárvédelmi Szolgálat 2016.03.21. EOK Hevesy György előadóterem (Tűzoltó u. 37-47.)
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenSugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek. SZTE Nukleáris Medicina Intézet
Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek SZTE Nukleáris Medicina Intézet A lakosság sugárterhelése 1 A lakosság sugárterhelése 2 Percent contribution of various sources of exposure to the total collective
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenA röntgendiagnosztika alapjai
A röngtgendiagnosztika alapja: a sugárzás elnyelődése A röntgendiagnosztika alapjai A foton kölcsönhatásának lehetőségei: Compton-szórás Comptonszórás elnyelődés fotoeffektusban fotoeffektus nincs kölcsönhatás
RészletesebbenRadonexpozíció és a kis dózisok definíciója
Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója Madas Balázs Sugárbiofizikai Kutatócsoport MTA Energiatudományi Kutatóközpont XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április 26. A sugárvédelem
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
Részletesebbenkezdeményezi. (2) Ha a minõsített berendezés sugárvédelmi szempontból lényeges tulajdonságát a
16/2000. (VI. 8.) EÜM RENDELET AZ ATOMENERGIÁRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. -a (2) bekezdésének
Részletesebben2015.02. Általános radiológia - előadás. Arany-Tóth Attila. Radiológia-Aneszteziológia: 6. félév: 3 kredit
1 4 Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika Radiológia-Aneszteziológia: 6. félév: 3 kredit KOLLOKVIUM Általános és részletes sebészet I. 7. félév: 2 kredit Részletes sebészet II.: 8. félév: 6 kredit
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenDOZIMETRIA, SUGÁRHATÁSOK
DOZIMERIA, SUGÁRHAÁSOK Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet 2 Atomfegyver kísérletek Kollektív effektív dózis összetevői, 2006 Intervenciós fluoroszkópia (orvosi) 7% Hagyományos radiológia,
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenTantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Környezetfizika Tantárgy kódja FIB2402 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Varga
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenAlapfokú sugárvédelmi ismeretek
Alapfokú sugárvédelmi ismeretek - 1 - Bevezetés Az ionizáló sugárzás felhasználása a XIX. század végi felfedezése óta egyre nagyobb teret hódít magának az egészségügy, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos
RészletesebbenA vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése
A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése Madas Balázs Gergely XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, Hunguest Hotel Béke 2014.
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája.
PTE ETK KAPOSVÁRI KÉPZÉSI KÖZPONT KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKA SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. 2.) Az agy fejlődési rendellenességeinek
Részletesebben1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok
1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalak (35-41) Gondolat, 1976 3. A sugárzás érése (42-47) KAD 2010.09.15 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev 5.4
RészletesebbenRADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ
RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1. BEVEZETÉS Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetlegesen bekövetkező, különböző forrásokból eredő, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető nukleáris veszélyhelyzet
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenElektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény
Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak
RészletesebbenÁltalános radiológia - elıadás 1
Sugárvédelem A röntgenvizsgálatok során a módszer biztonságos használata alapvetı fontosságú! A megfelelı berendezésre, vizsgálati technikára, sugárvédelmi eszközökre, sugárterhelés mérésre és a törvényi
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
Részletesebben