KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. ALAPFOGALMAK EMBERI KULTÚRÁK TÖRTÉNETEI: RAPA NUI és NAURU

Átírás

1 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS ALAPFOGALMAK EMBERI KULTÚRÁK TÖRTÉNETEI: RAPA NUI és NAURU

2 GLOBÁLIS PROBLÉMÁK népesedési problémák és következményeik; adósságválság; a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága; a megújuló természeti erőforrások korlátozottsága regionális feszültségek (katonai) kockázatai; környezeti problémák, környezetszennyezés regisztrált felismerése; Azt állítják: a legtöbb környezeti gond gyökere a népesség növekedése!

3 A KÖRNYEZETRE HATÁSSAL VANNAK népesedési folyamatok termelés közlekedés fogyasztás hulladék az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján

4 A NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK

5 A PÉNZ ÉS A FOGYASZTÁS HAJSZOLÁSÁNAK ÖRDÖGI KÖRE AKKOR MIÉRT VAN ERRE SZÜKSÉG?

6 EGY EMBERI KULTÚRA TÖRTÉNETE Rapa Nui A Rapa Nui A világ közepe (eredeti cím: Rapa Nui) ben bemutatott történelmi, romantikus dráma. A történet a Húsvét-sziget lakói által okozott tragédiát (a sziget növényzetének esztelen kiirtását), a társadalmi megosztást és a személyes ambíciók összeütközését beszéli el.

7 HÚSVÉT-SZIGET A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui) a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén, a Baktérítőtől délre található sziget. Néprajzilag Polinézia része, nemzetközi jogilag Chile tartománya 1888 óta. Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

8 HÚSVÉT-SZIGET A Húsvét-sziget főleg a mintegy 900 fennmaradt monumentális kőszobor, a moaik révén híres. A sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a világörökség része.

9 REPA NUI TÖRTÉNETE Polinéziaiak telepedtek itt le. Kellemes klíma. Az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre. A sziget eredeti növényzete, a kontinensektől való távolsága miatt, fajokban nagyon szegényes lehetett: füves parti sáv, erdők, chilei mézpálma. 25 tengeri és 6 szf-i madárfaj (emlős nincs). + hozott táró, jamsz, banán, édesburgonya, cukornád.

10 RAPA NUI - TALÁLKOZÁSOK 1722 húsvét délután, Jacob Roggeveen holland felfedező katonák. 1770: Don Felipe Gonzalez de Haedo papok, katonák. 1774: James Cook kutatások. Mit láttak akkor? fűtenger, sehol egy fa vagy bokor. a legnagyobb állatok rovarok, sehol egy madár 2-10 m magas, 80 tonnás moai szobrok 2000 lakos szalmakunyhókban és barlangokban

11 RAPA NUI MI TÖRTÉNHETETT? A természeti erőforrásokhoz képest túlnépesedés. Az erdők kiirtása a moaik szállításához fagörgőkre volt szükség, a delfinvadászathoz pedig fa hajókra. Az erdők fogyatkozni kezdtek, de egy emberöltő alatt észrevehetetlen mértékben. A pálmák kihalása után 200 évvel következett be a kb ezres népességcsúcs, de a jólét elmúlt. Harcok, kannibalizmus. Végül ökológiai és civilizációs katasztrófát okozott. A 19. században perui rabszolga-kereskedők a lakosság nagy részét elhurcolták dél-amerikai latifundiumokra. A visszatérők által behozott, addig ismeretlen betegségek csaknem teljesen kiirtották az őslakosságot, összlétszámuk 1877-re 111 főre csökkent.

12 RAPA NUI - MANAPSÁG A 19. és főleg a 20. század során világszerte nagy érdeklődést váltott ki a Húsvét-sziget kőszobrainak kultúrája. A mai lakosság túlnyomórészt az idegenforgalomból él, repülőgépekkel és nagy üdülőhajókkal turisták ezrei érkeznek rendszeresen a kellemes éghajlatú szigetre.

13 RAPA NUI - TANULSÁGOK 1. a környezet katasztrofális tönkretételéhez nincs szükség bonyolult technikára vagy piacgazdaságra. 2. a változásokat nehéz felismerni, észrevehetetlenek maradhatnak egy emberöltőn belül. 3. az életfenntartó rendszer tönkretétele és a kultúra összeomlása között hosszú idő is eltelhet. 4. reménytelenül nehéz egy kultúra világnézetét megváltoztatni

14 NAURU KELLEMES SZIGET Alig 20 km átmérő, 21 km 2, korall mészkő és foszfát + guanó, lapos korall atoll. Trópusi éghajlat sok csapadékkal. Az első lakók Mikronéziából érkeztek. kb lakos; a fertőző betegségek ismeretlenek voltak. Kókuszligetek. Táplálkozás: hal + gyümölcs november 8., nyugati bálnavadászhajó: Kellemes sziget

15 NAURU KELLEMES SZIGET A fiatalok énekeltek, táncoltak, matracokat szőttek, birkóztak, labdáztak, szeretkeztek, társas életet éltek, zsinórmintákat találtak ki és élvezték az életet. Az édenkert kiárusítása, 35. o. John M. Gowdy Carl N. McDaniel

16 NAURU TÖRTÉNETE Acélszerszámok, lőfegyverek, alkohol, dohány sertésekért és kókuszért, később pénzért. Alkohol, lőfegyverek agresszív viselkedés (1870, 1888 Németország annektálta, ezt a szigeten élő német telepesek kérték, a köztük és bennszülöttek 12 klánja közt kialakult feszült viszonyok miatt.) 1899, a foszfát felfedezése. Az első évben t foszfátot szállítottak Ausztráliába, később évi tonnát.

17 NAURU - MANAPSÁG A sziget eredeti élővilágának nagy kárt okozott a kókusztermesztés bevezetése és a behurcolt állatok: patkány, kutya, macska, sertés. Gazdasága foszfátexportáláson alapozódott (elsősorban Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba, és Nagy-Britanniába exportálták)., mígnem a készletek 2007-ben végleg kimerültek. Most már a hajózásból, a légi közlekedésből és a kikötői vám szedéséből és Ausztrália által fenntartott menekülttábor bérleti díjából, próbálja átrendezni a naurui állam a gazdaságot.

18 NAURU MANAPSÁG elterjedtek az autók, sztereomagnó, videó, mosógép, motorcsónak; terepjáró (1976, NG), a népesség tízezerre nőtt; egy db aszfaltozott út (18 km), 4 óra alatt megjárható gyalog; az egyik fő halálok az autóbaleset; a világ legkövérebb emberei; a cukorbetegség gyakorisága a 25 év felettieknél 30%; az őshonos növényfajok többsége kipusztult; Vízhiány!

19 NAURU ÉS MI ne bányásszanak, őrizzék meg a hagyományos naurui életmódot és a sziget biológiai sokféleségét - a nauruiak vagy elmennek, vagy átalakítják életmódjukat; mindez sokszor megtörtént már, ma mindenütt: élőhelyek helyett új utak, bevásárlóközpontok stb.; létszámunkat a nettó szf-i fotoszintézis 40%-ának felhasználásával tartjuk fenn.

20 NAURU ÉS MI iparszerű mezőgazdasággal megnöveltük az ökoszisztéma produktivitását; 1 cal élelmiszer előállításához 3 cal ásványi energiahordozót használunk fel; az ivóvíz egyes vízadó rétegekben lassabban pótlódik, mint ahogy kiszivattyúzzuk; a művelési mód a feltalaj nagymértékű pusztulásával jár, az erózió mértéke gyorsabb a talajképződésnél; hosszú távon az iparszerű mezőgazdaság csökkenti az ökoszisztéma eltartó képességét; Pl.: őz: 4 egyed/km 2, az emberé 100x ennyi.

21 TELJES SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG!!!

22 NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG - 7 MILLIÁRDOS ÉV A HÚSVÉT SZIGETEK IGAZ TÖRTÉNETE A TÚLNÉPESEDÉS MÍTOSZA FILM