DIÁK INFORMÁCIÓS LAP XIII. évfolyam 1. szám február

Átírás

1 DIÁK INFORMÁCIÓS LAP XIII. évfolyam 1. szám február Miskolc, 2012 Impresszum DIÁK INFORMÁCIÓS LAP A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet információs kiadványa Felelős kiadó: Budai Erzsébet igazgató

2 Szerkeszti: Bayer Attila Telefon: 46/ E számunk szerzői: Bayer Attila, Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet pedagógiai szakértője Horváth Gergely, Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet pedagógiai előadója, versenyszervezője, tehetséggondozója Hoskó Orsolya, a Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ Intézmény-fenntartási Főosztály Intézmény-fenntartási Osztály közoktatási referense, hittanár Óvári Zsuzsanna, Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet pedagógiai szakértője Rakaczki Viktória, a sátoraljaújhelyi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 11. évfolyamos diákja Takács Adrienn, Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet munkatársa 2

3 Tartalom Horváth Gergely: Tanulmányi versenyek Hoskó Orsolya: Itt a farsang!... 5 Rakaczki Viktória: Fődíj egy látogatás a Sándor-palotába Óvári Zsuzsa: Csatárláncba a szentléleki kolostorromért! Takács Adrienn: Állati segítség Terápiás kutyák alkalmazása a nevelés és szociális segítségnyújtás területén Bayer Attila Gyula: Mitől is vagyok magyar? Hoskó Orsolya: Gondolatok az ökumenizmusról

4 Horváth Gergely: Tanulmányi versenyek 2012 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet a 2011/2012-es tanévben is szervezi és lebonyolítja a minisztérium által támogatott általános- és középiskolai felmenő rendszerű országos tanulmányi versenyeket. Sajnos az előző évektől eltérően komoly csúszással kerültek kiírásra az országos pályázatok, így a megyei versenyek elindítása is hosszú ideig bizonytalan volt. Jelenleg 15 verseny kiírása szerepel hivatalos a oldalon elérhető - versenynaptárunkban és ebben a hónapban még 7-8 versenykiírás megjelenése várható. A versenyekkel kapcsolatos általános információként ki kell emelnem, hogy ettől az évtől kezdődően csak eredeti példányú (aláírt, lebélyegzett) jelentkezési- és nevezési lapot fogadunk el, melyet postai úton, vagy kézbesítő által juttathatnak el az intézet címére (3527 Miskolc, Selyemrét utca 1. sz.) az iskolák. Másik fontos információ, hogy a versenyek pontos helyszínét és sok esetben időpontját is nem a versenykiírás, hanem a már a fentiekben hivatkozott versenynaptár tartalmazza! A számos nehézség mellett azért szép számmal vannak sikerek is. Idén már 3 verseny került lebonyolításra, melyeken 86 tanuló vett részt és a kiírásra került versenyekre jelentkezők/nevezők száma jóval meghaladja a 200 főt. Bízom benne, hogy a döcögős szezonkezdet ellenére, a tanév végén ismét szép számmal lesznek olyan diákok, akik a megyei döntőből az országos fordulókra bejutva, tovább öregbítik iskolájuk és megyénk jó hírét a tanulmányi versenyeken. 4

5 Amennyiben a versenyekkel kapcsolatban bármilyen kérdés, javaslat felmerülne, az alábbi elérhetőségeken állok minden érdeklődő rendelkezésére: tel.: horvath@borsod-ped.hu Hoskó Orsolya: Itt a farsang! Itt a farsang! Színes ruhák, furcsa maszkok, Ó ti tiszta lelkek, hol vagytok? Elbújtok az álca mögé, Nagyságotokat ez álruha kifejezhetné? A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, megelőzi a karácsonyi ünnepkör, és követi a húsvéti ünnepkör, pontosabban annak kezdete, a húsvétot megelőző 40 napos böjt, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. Vízkereszt ünnepén a Három király alázatát ünnepelték, házról házra jártak a királyoknak utat mutató csillaggal- ez a népszokás azonban már csak a múlt emléke. Ma már számtalan hagyomány és népszokás keveredéséből áll egy-egy ünnep, minden régióban másként ünneplik a tél elmúltát, s a termékeny tavaszi időszak kezdetét. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Sok helyen a hamvazó szerdát megelőző héten tartják a voltaképpeni Farsangot, mely minálunk húshagyó kedden éri el befejező tetőpontját. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a farsang farka. Ez a farsangvasárnaptól 5

6 húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. Farsangi népszokások: A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel. Bár a farsang hazája Olaszország, manapság is a velencei Farsang vagy karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik. Magyarországon a bajor-osztrák fasching szót vettük át a karnevál helyett ezen időszak, és a hozzátartozó hagyományok megnevezésére. Az elnevezése és a legrégebbi szokásadatok így a középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. A carneval szó eredete A carneval szó a carne = hús szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom húshagyó keddet jelölte. A "carne vale" jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott. 6

7 A farsang eredete A Nap feltámadását, a fény megjelenését már több ezer éve is vidám, táncos mulatsággal ünnepelték a különböző vallások, s nem voltak idegenek azok a dramatikus szerepjátékok sem, amelyek később a farsangi játékok, vagy éppen az álarc, a maszk viselését eredményezték. A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez az ún. kis Dionüszia, a falvakban december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. Ezeket az ünnepeket főleg a falvakban tartották. (Az ún. nagy Dionüszosz ünnepek tavaszra estek, ilyenkor, márciusáprilisban az újbort, a szőlő új virágzását ünnepelték elsősorban a városokban. Ezen ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során kialakult az athéni tragédia.) A római Szaturnáliákon amelyeket a téli napéjegyenlőség idején tartottak, és sokszor egy teljes hétig is elhúzódtak a központilag szervezett cirkuszi versenyek és gladiátorjátékok mellett maszkos, alakos felvonulások követték egymást. A Szaturnália része volt a szerepcsere is, hiszen ilyenkor nem számítottak a rangok, a vagyon: a gazdagok nagy lakomákat rendeztek, és a rabszolga néhány napig egyenrangúnak érezhette magát urával. A Szaturnáliák viharos jókedvét ugyan megtörte a középkor komor időszaka a Bolondok ünnepén (Festus Fatuorum) sok európai városban minden évben megválasztották a Bolondok királyát. Az egyház természetesen keményen küzdött az ilyen pogánynak nevezett ünnepek ellen. Ezt a feszültséget érzékelhetjük Victor Hugo A 7

8 párizsi Notre Dame című 1831-es művének első részében, amikor az egyházi hatalom által megrendelt, unalmas misztériumjáték összecsap a Bolondok Ünnepének harsány kavalkádjával. A farsang története Magyarországon A farsangnak hazánkban is meg kellett vívnia a maga harcát. A korabeli iratokból azonban úgy tűnik, hiába az egyház szigora, az ünnep, a tánc, és a maszkok mögé bújt szerepcsere általános alapszükséglete az embernek. Ezt bizonyítja az is, hogy a farsangi alakoskodások nem csak a köznép, hanem az arisztokrácia körében is divatosak voltak. Már Mátyás király udvarában is megjelentek az Itáliából hozatott, művészi megmunkáltságú maszkok, álarcok. Nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig ben húshagyókedden például az álarcos menetben egy valódi elefánt is szerepelt, és maga a király ördögjelmezbe bújva jelent meg az ünnepségen. A középkori, főúri farsangi mulatságok polgári lenyomata a reformkorban a farsangi bálok sora, ahol az eladó lányok férjjelöltekre vadásztak. Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája világosan megőrizte nekünk a dámák diadalának szatirikus képét. A farsangi szokáshagyományok A Busójárás Mohács messze földön híres és ismert látványos farsangja, karneválja. A Busójárás időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik és minden évben a böjti időszak kezdete (Húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, amely nap így értelemszerűen mindig csütörtökre esik. A csütörtökön induló és hat napig tartó farsangolás első szakasza a csütörtöktől szombatig tartó Kisfarsang, melyet azután a Busójárás legfőbb látványossága a Farsangvasárnap követ. A Kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék. A 8

9 Jankelék mondhatnánk "busónövendékek", fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, olyakor lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében, de már ezekben a napokban is egyre gyakrabban tűnnek fel maguk a busók is a városban. Farsangvasárnap A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötve-nedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál) Farsanghétfő A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyóhétfő, böjtelőhétfő. Húshagyó kedd A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt 9

10 követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. Konc király és Cibere vajda Konc király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet. Híres karneválok A velencei karnevál Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön-nőtt az izgalom. A farsangot a városközpontban, szabad ég alatt rendezték, Velencében a Szent Márk téren. A velencei karnevál hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A Commedia dell'arte szereplőiként jelentek meg az utcákon a tisztes velencei polgárok. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Tulajdonképpen nem volt éles határ a színészek és a nézők között, hiszen a bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A velencei karneváli maszkok egyébként nagyon népszerűek voltak Európa többi országában is. Magyarországra Mátyás király korában Olaszországból hozatták az álarcokat, és ruhákat. A velencei karnevál mára idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát. 10

11 A bazeli karnevál Bázel híres volt karneváljáról, de protestáns város lévén még ez a féktelen ünnep is sokkal puritánabb keretek között zajlott, mint máshol. A konzervatív svájciak elítélték a közönségességet és a paráznaságot, gúnyt inkább a politikából, és a bázeli furcsa tájszólásból űztek ezeken a nagy városi ünnepeken. Visszafogott magatartás ellenére is előfordult olyan eset, amikor az indulatok elszabadultak ban a bázeli karneválkor tört ki az uralkodó osztrákok elleni felkelés. Álarcosok hatoltak be a bázeli székesegyházba és a városi tanács csarnokaiba, arra kényszerítve a kormányt, hogy törvényeit tovább demokratizálja. A bázeli karneválokon a farsangi időszakra jellemző játékok egészen modern formáját alakították ki. Egy bizottság (zsűri) előtt kellett bemutatkozniuk az egymással vetélkedő csoportoknak (cliqueknek), akik teljesítményüktől függően pénzjutalomban részesülhettek. Farsang napjainkban Napjainkban leginkább a báli szezon, álarcos, jelmezes, táncos mulatságok időszaka a farsang. Ilyenkor rendezik meg a velencei karnevált is, és a világhírű Rio de Janeiro karneválja. Ha szerencsénk van, kijutunk egyszer ezen karneválok valamelyikére, és személyesen élvezhetjük a karneváli forgatagot és a csodálatos jelmezeket, az egyedülálló hangulatot. 11

12 Rakaczki Viktória: Fődíj egy látogatás a Sándor-palotába 2011 szeptemberében pályázatot hirdettek történelmet kedvelő középiskolás diákoknak. A téma a Rákócziszabadságharc volt. Sokan nem tudják, de 2011-et nem csak Liszt-évvé, de Rákóczi-emlékévvé is nyilvánították a Rákócziszabadságharc befejezésének 300. évfordulójának alkalmából. A versenyt két kategóriában hirdették meg: általános iskolás és középiskolás korcsoportokban. A verseny első három fordulóját visszaküldősre, a döntője élővetélkedősre tervezték. Összesen 98 csapat indult, ebből 68 általános és 30 középiskolás csapat volt. A mi iskolánkból, a sátoraljaújhelyi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kossuth Lajos Gimnázium, Szakiskola és Kollégiumból 3 csapat is jelentkezett, többek között az, amiben én is benne voltam. Az első három forduló nem okozott különösebb problémát. Előre megadott szakirodalmak segítségével szinte mindig maximális pontot tudtunk elérni és így bejuthattunk az élő döntőbe. Nem csak mi teljesítettünk ilyen eredményesen, hanem a legtöbb csapat is, így a döntő előtt egy elődöntőt kellett rendezni, hogy igazságosan eldönthessék, ki jusson tovább az utolsó megmérettetésre. Az elődöntőre 12 csapatot hívtak vissza korcsoportonként. Ebbe a fordulóba iskolánk mindhárom csapata továbbjutott, de sajnos az egyik csoport nem tudta vállalni az utazást, így két csapatunk volt csak jelen. Az elődöntő feladatai nagyon nehéznek bizonyultak, nagyon izgultunk, hogy mi lesz az eredmény. Egy előre elkészített plakáttal is készülni kellett. A téma konkrétan nem volt megadva, de persze Rákóczi Ferencről és a szabadságharcról kellett szólnia. Mi Rákóczi Ferenc családfáját készítettük el. A bemutatóra szánt idő nagyon kevés volt, csupán egy perc, így minden csapatnak jól meg kellett gondolnia, hogy mit választ témának és azon belül miről fog beszélni, hogy ne lépje túl az 12

13 időkeretet. Volt egy feladat, melyben képeket kellett felismerni, hogy mi van rajtuk és hol találhatóak. Az egyik kép mindenkinek nagy fejtörést okozott, de én egyből felismertem a Körömi Emlékparkot. Ez nagy dolog volt számomra, mert a nagyszüleim alig pár faluval arrébb laknak Körömtől és mikor nagyapám megtudta, hogy Rákóczi-versenyre megyek azt mondta, hogy ezt az emlékparkot feltétlenül meg kell néznem. Akkor azt gondoltam, hogy felesleges, nem az emlékhelyek a fontosak, hanem a konkrét események, időpontok megtanulása, de tévedtem és nagyapámnak köszönhetően ezt a feladatot is sikeresen megoldottuk. Az elődöntő eredményeiről nem tájékoztattak minket csak másnap. Mikor meghallottuk az eredményt szinte sikítoztunk örömünkbe. A döntőn megjelent 11 csapatból a miénk érte el a legjobb helyezést, valamint iskolánk másik csapata harmadikként jutott tovább. A döntőt december 14-én tartották a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban és a legjobb 6 csapat vehetett részt rajta. Ugyanúgy, mint az elődöntőt is előtte két héttel. Erre a fordulóra már nem kellett külön plakáttal vagy más különlegességgel készülni és a feladatok is kissé bohókásak voltak. A csapatoknak szaladgálniuk kellett a helyes válaszokkal a zsűri elé és lufit fújniuk, amiben papírfoszlányokon lévő betűkből kellett összerakni Sarolt Amália hercegnő nevét. Ennek az eredménye már aznap kiderült, de a csapatoknak nem mondták el. Ünnepélyes keretek között másnap, a Megyei Közgyűlésen adták át a díjakat. Másnap izgatottan vártuk az eredményeket, alig bírtunk nyugton ülni az ülésteremben, de végre itt volt a pillanat és megtudhattuk hogyan szerepeltük. A döntőbe jutott csapatok mind jutalomban részesültek, így mindenképpen nyertesnek éreztük magunkat. Iskolánk másik csapata végül negyedik helyezést ért el, a mi csapatunk pedig első lett. Nagyon boldogok voltunk. Nem csak könyvutalványt kaptunk, de nyereményünket megtoldották azzal, hogy látogatást 13

14 tehetünk a Sándor-palotába és Schmitt Pál köztársasági elnök személyesen gratulál elért eredményeinkhez. Kevés embernek adatik meg a lehetőség, hogy a Sándor-palotában járjon, pláne nem ilyen fiatalon. A látogatásra január 9-én került sor. Bemutatták nekünk az épület történetét, a különböző feltárt régészeti leleteket, amiket a telken találtak, majd végig néztük az összes protokolláris termet. Minden terembe elmondták, hogy a köztársasági elnök ott kiket szokott fogadni, hol tartják a sajtótájékoztatókat, a tárgyalásokat. Nekem személy szerint a Gobelin-terem és a Mária Terézia-szalon tetszett. A körbevezetés után, a Tükör-teremben találkozhattunk a köztársasági elnökkel. Amikor belépett mindenkinek bemutatkozott, mindannyiunkkal kezet fogott és megmutatta Budapest legszebb panorámáját. Az elnöki tárgyaló teraszán ugyanis belátni a Dunát Váctól a Csepel-szigetig. Gyönyörű volt. Ezek után közösen megnéztük díszőrségváltást. Igazán fontos embereknek érezhettük magunkat, hiszen a Tükörterem erkélyéről figyelhettük és a turisták nem csak az őrségváltást, de minket is csodálkozva fotóztak. A látogatás végén egy ajándékcsomagot is kaptunk, amelyben baseball-sapka, toll, jegyzettömb és egy Sándor-palotáról szóló könyv volt csomagolva. Személy szerint, amikor megláttam a könyvet tele a Sándor-palotában készült képekkel elfutotta az agyamat a méreg, ugyanis végig fotóztam az épületet és az őrségváltást, valamint a Dunára nyíló gyönyörű panorámát már nem tudtam lefényképezni, mert lemerültek az elemek a gépemben. Persze nem volt komoly a mérgem, de azért jó lett volna pár saját kép az említettekről is. Összességében nagyon örültem a nyereményeinknek és megérte annyit tanulni a versenyre. Olyan emlékekkel gazdagodtunk, melyet sohasem felejtünk el, és amikor unokáink kétkedve hallgatják majd történeteinket, a fényképek, az ajándékok ott lesznek 14

15 bizonyítékul, hogy igenis a nagyi/nagypapa ott volt a Sándorpalotába. Óvári Zsuzsa: Csatárláncba a szentléleki kolostorromért! A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen. Ómassáról meredek úton, az ún. Szuszogó ösvényen lehet följutni a kolostor romjaihoz. Autóval a Bánkútra felvezető úton közelíthető meg. Gyalogosan az Ómassáról induló kék és kék+ jelzésű turistaúton mehetünk. Ómassára a Diósgyőrből induló 15-ös busszal juthatunk el. Némi ereszkedővel találhatott a középkor embere is a közeli forrásoknál (Mária-forrás, Ámor-forrás) vizet. A Szentlélek tiszteletére elnevezett kolostor titulusáról kapta a terület ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom falai ma is magasan állnak, a kolostor falainak is jelentős maradványai vannak. A templom egyhajós, szentélye sokszögzáródású. Hossza 20,5 m, szélessége 9,5 m. A kolostor története A 13. században és a 14. század elején a főúri rend nagy lendülettel folytatta kolostoralapító tevékenységét ben már tudunk a Miskolc nemzetség tapolcai bencés apátságáról, 1240-ben már remeték laktak a mai szentléleki kolostorrom helyén ban említik először az Őrsúr nemzetség kácsi, bencés rendi apátságát, 1232-ben Kilit egri püspök (Bél-Ug nemzetség) alapította az apátfalvi ciszterci monostort ben Monoszlai Miklós, egri püspök alapít pálos kolostort, Felsőtárkány mellett, a mai Barátréten

16 1333 között Dörögi Miklós, egri püspök a karthauziakat telepíti le. Szentlélek A 13. században a pálos rend által terjesztett irányzat előtérbe került, bár maguk a székhelyül szolgáló épületek túlnyomó hányadban mára már eltűntek. Megmaradt emlékként, hírmondójaként áll a Látó-kövek által közrefogott, a róla elnevezett Szentléleki-völgyben a szentléleki pálos kolostorrom. A 13. században, IV. Béla uralkodása idején az Ákosok azon nemzetségbe tartoztak, kik saját gazdasági gyarapodásukra hatalmasságuk kiépítését tartották elsődleges szempontnak. Az Ákosok borsodi birodalmának három jelentős pillére volt: központja (Diós-)Győr, ahol kővárat építenek (mai diósgyőri vár), a másik Dédes vára, a harmadik pedig Cserépvár. Az Ákos nembéli Ernye határozottan törekedett Dédes megerősítésére, hiszen ezáltal a mai Bánvölgyének (korábban Vadna-patak völgye), valamint az északi területek fontos központját tarthatta kezében. A vár építésével párhuzamosan egy sor más jelentős intézkedést tett a vidék, így a Bükk rengetegeiben élő remeték helyzetének rendezése érdekében. Egy 1240-ből származó oklevélből kiderül, hogy a 16

17 "remeték földje" megelőzte az itt lévő monostor létrejöttét. Egy másik oklevél es években már az új monostort említi, mely a "remeték földjének" nevezett helyen jött létre. Az Ákosok kolostora, akárcsak Győrben, a pálos rendhez tartozott. Kép: A kolostor alaprajza A megmaradt romok szép, gótikus építményre utalnak. Joggal tételezhetjük fel, hogy ugyanazon építőmesterek építhették, kik a győri várat és a monostort is létrehozták. A késői klasszikus gótika jegyében épült az egyhajós, hosszú szentélyű egyházi épület, melyhez észak felől két boltszakaszos sekrestye csatlakozik, mögötte kerengős kolostor kapcsolódik. Az épület korai voltára utal a sokszögű szentélyzáródás támpillérek nélküli megoldása és a sekrestye egyenes falú lezárása. A körtetagos profilú, bordás keresztboltozat finoman faragott növénydísszel sűrűn borított faloszlopokra, illetve a szentély két boltszakasza között hármas oszlopkötegre támaszkodik. Ez utóbbinak levelei között férfimaszk rejtőzik. A magas diadalív félkörívben zárul. A hajó boltozata gyámokra metsződik. A nyugati homlokzatot csak egy magasra helyezett ablak töri át. A monostor és a templom pusztulása korán elkezdődött; a szemben álló felek olykor a hozzájuk tartozó építményeken álltak bosszút. A pálos rend A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend. A rendet Boldog Özséb esztergomi 17

18 kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacshegyi és a pilisi remetéket. Kép 1: A Szent Gellért sziklatemplom a Gellért-hegy lábánál Kép 2.: Boldog Özséb A rend központja jelenleg a lengyelországi Czeschotowa-ban, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Szent Gellért sziklatemplomban), Márianosztrán és Petőfiszálláson. Nevük kezdetben keresztúri remete barátok vagy ágostonos barátok volt. Kép: Velazquez: Remete Szent Antal és Remete Szent Pál 1309-ben lett Szent Pál Első Remete rendje, a 17. századtól Első Remete Szent Pál Szerzetesei, 1883-tól pedig a 18

19 jelenlegi nevük: Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje óta találkozunk a pálosok megnevezéssel. A pálosok címere ovális pajzs kék mezejében, zöld talajon álló természetes színű pálmafa, melyhez két oldalról egyegy természetes színű, sörényes hímoroszlán ágaskodva támaszkodik. A fa tetején nyitott szárnyú, fekete holló, csőrében egy darab kenyér: A címer elemei Remete Szent Pál életrajzából valók, amit Szent Jeromos írt. A címer elemeinek elrendezése az évszázadok folyamán változott. Pálmafa: ez táplálta és látta el ruházattal Remete Szent Pált. Holló: csőrében egész cipót tart, így gondoskodott a Mennyei Atya a szent remetéről. Oroszlánok: az életrajz tanúsága szerint Remete Szent Pál sírját két oroszlán ásta ki. Ezt egy középkori himnusz így örökítette meg: Bámulj világ, mert halandó ilyet nem láttál soha, amilyen Pál temetése volt s különös gyásztora: sírját oroszlánok ásták, amiben majd lent pihen, szentjein keresztül Isten századoknak így izen. Deciana terret multum - Gyéressy Ágoston fordítása A pálosok jelmondata: Duplicavit annonam ( Megkettőzte a járandóságot - utalás arra, hogy a Remete Szent Pált kenyérrel tápláló holló kétszeres adag kenyeret hozott, mert a vendég Remete Szent Antal is ott volt). 19

20 A rend alapítása A remeték jelenléte Magyarországon a kereszténységgel egyidős. Egyenként vagy kisebb csoportokban leginkább domb- és hegyvidéken, forrás közelében telepedtek le, formális alapítás nélkül, de a földesúr tudtával. A remetetelepek a megyés püspökök joghatósága alá tartoztak. Legkorábbi emlékeink a mecseki remetékről maradtak fönn. A Pilis hegység remetéinek 1250 körül Boldog Özséb esztergomi kanonok lett a vezetője. Példájukat másutt is követték Magyarországon ban kapták meg az első pápai kiváltságlevelet Károly Róbert kérésére. Ebben XXII. János pápa engedélyezte Hippói Szent Ágoston reguláját, generális perjel választását a káptalanon, fölmentette a remetéket a tized fizetése és a zsinatokon való kötelező részvétel alól ben engedélyezte a pápa az addigi szürkekámzsa helyett a fehér színű habitus viselését, hogy megkülönböztessék magukat a kóborló remetéktől. Magyarországi és európai elterjedése között martonyi nemesek (Thekus fiai) megépítik Martonyiban a Háromhegyi pálos kolostort. Mátyás király 1475-ben, tekintettel a rend erősödésére, IV. Szixtusz pápától kérte, hogy a Szent Márk-templom bíborosát nevezze ki a pálos rend protek-torává. A premontreiek zsámbéki és csúti monostorát, valamint Pilismarót közelében Fehéregyházat a pálosoknak adta. 20

21 Kép: Martonyi templom-rom 1483-ban alakult a vázsonyi (Nagyvázsony) monostor. Később II. Ulászló alapításával a pálosok a visegrádi és szentjobbi bencés monostorokat kapták meg, ez utóbbi az utolsó magyar királyi pálos kolostor. A rend mai helyzete 1989-ben ismét újjáalakulhatott a magyar tartomány, és ismét napvilágra került a Sziklatemplom. A központ Pécs lett, növendékképzésre is szolgáló rendházzal, és visszakapták márianosztrai, valamint petőfiszállási házukat is ban a magyar pálos rendnek 22 tagja volt. Csatárlánc A Csatárláncot önkéntes alapon a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének munkatársai hozták létre 2010 júniusában abból a célból, hogy a borsodi településeket sújtó árvíz miatt segítségre szoruló emberek és az ország minden táján élő segítőkész önkéntesek egymásra találjanak októberében elhatározták, hogy megmentik a pusztulástól a szentléleki pálos kolostorromot, és ennek érdekében 2012 szeptemberéig tartó jótékonysági rendezvénysorozatot szerveznek. Két fő célt határoztak meg: 1. Az egyik cél a kolostor templom részének a megmentése. A templom leglátványosabb részlete, a szentélyt a templom 21

22 hajójától elválasztó diadalív a megsemmisülés határán van. A diadalívet alkotó faragott kövek lehullottak, az ív fölötti falszakasz rövidesen le fog omlani. A történelemmel dacoló szentélyfal végveszélyben van. 2. A második cél a kolostor megmentése és bemutatása. A kolostor kiszolgáló helyiségei (kápolna, étkező, konyha, lakószobák, kerengő, belső udvar) és a templom együtt alkották a kolostort. Az erdőben megtelepülő szerzetesek önfenntartásuk érdekében a hitélet mellett intenzív gazdálkodást folytattak. A templom és a kolostor együtt alkottak egy működő egységet. Ezért tűzték ki célul a kolostor állagmegóvását, bemutatását. A bemutatás első lépése a részben föld alatt megbújó, csak kőrakások, dombok által jelzett falak régészeti feltárása. A feltárást követően a falakat konzerválni kell. Kép: Szentléleki rom 22

23 Bízunk abban, hogy összefogással 2012 őszén, a sárguló levelű bükkfák gyűrűjében, a helyreállított romok között egy kis koncerttel ünnepelve fogjuk visszaadni a Bükk egyik szentélyét a látogatóknak, az életnek. Ha Te is szívesen részt vennél önkéntesként a szentléleki kolostor megmentésében, kérjük, keress minket! (forrás: Lévai József - A szentlélek hegyén (1898) Köröskörül a Bükk rengetegje Őrködik, hogy álmaidat fedje: Egész világ néma, csendben hallgat, Nem zavarja békítő nyugalmad. Te vagy itt az úr, hatalmas természet! Tőled száll ránk a csodás igézet, Hogy kebleden reméljünk, feledjünk, A menny maga nyílik meg felettünk. (Forrás: és egyéb honlapok.) 23