TISZA STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TISZA STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA 2010.07.16."

Átírás

1 Tisza stratégia megalapozása 2010

2 MEGBÍZÓ: Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás GENERÁL TERVEZŐ: Város-Teampannon Kft Budapest Veres Pálné utca 7. IV. em. TANULMÁNY KÉSZÍTŐI: Koszorú Lajos Szántó Katalin Horváth Benő c Tóth Helga Lázár Tibor Horn Gergely Polgár Judit Raab József MUNKATÁRSAK Hetényi Dénes A digitális térképek az autodesk map 3D 2010 szoftver alkalmazásával készültek.

3 1. A FELADAT 1.1 A FELADAT AKTUALITÁSA 1.11 A Tisza-térség, mint konfliktus A jelenlegi területfejlesztési eszközrendszer alkalmatlan arra, hogy a Tisza mente sajátos kihívásaira választ adjon: a társadalmi-gazdasági leszakadás a térség nagyobb részén egyre fokozódik, a statisztikai mutatók szerint a Tisza menti térség jelentős része külső vagy belső periféria (11 kistérség leghátrányosabb komplex programmal segített; 4 leghátrányosabb helyzetű, 11 hátrányos helyzetű (mindössze 5 nem kedvezményezett). Az ország 33 legrosszabb helyzetű kistérségének harmada itt található. A térség külső és belső perifériáin fokozódik a halmozottan hátrányos helyzetű népesség relatív koncentrációja, ami az aktív, képzett, vállalkozó készségű népesség elvándorlásából következik; A Tisza mente gazdasági és jövedelmi elmaradottsága éles ellentétben áll a terület kimagasló potenciális eltartó, képességével, amely a mainál sokkal magasabb életszínvonalat tudna az itt élőknek biztosítani. A térség értékei és a gazdaság preferenciái között óriási a szakadék (rosszul jövedelmező, minimális munkaerő-igényű, ökológiai szempontból és az adottságokra nézve kártékony gazdasági tevékenységek dominálnak); Folyamatos a térség környezeti veszélyeztetettsége (árvízbelvíz-aszály), ami évente sokmilliárd forint közpénzt emészt fel anélkül, hogy az érintett térségek fejlődéséhez hozzájárulna (védekezési, kárelhárítási munkálatok); A térségbe juttatott sokmilliárd forint nem fordította meg a rendszerváltással és a globális folyamatokkal elindult (felerősödött) negatív társadalmi-gazdasági spirált. Az UMFT keretében augusztus és január vége között 67 milliárd forint értékű, pusztán árvízvédelmi ágazati fejlesztés került jóváhagyásra (100%-os támogatási intenzitással), melynek kizárólagos kedvezményezettje a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. A Tisza mente fejlesztésére vonatkozó összehangolt, rendszerbeszervezett program v. projekt az erre vonatkozó kormányhatározatok és törvényi kötelezettségek ellenére nincs. Kérdés Nagyértékű egycélú mérnöki vízügyi beruházások átalakíthatják-e a Tisza völgy egyoldalúan ágazati szemléleti vízgazdálkodását? Korlátozott hasznosítású, nagy infrastruktúra-létesítmény (várhatóan évenkénti elárasztás) van-e hatással a térség gazdasági szerkezetére? Hevesi Törökszentmiklósi Sz olnoki Kunszentmártoni Kecskeméti Kiskunféleg yháza i Sz entesi Csongrádi Sz eg edi Mez őköv esdi Polgári Mez őcsá ti Füzesabonyi Tiszafüredi Kisteleki Hódmezővásárhelyi Ma kói Záhonyi Bodrogközi Sár ospata ki Kisvárda i Tokaji Vásárosnaményi Sz er encsi Ibrány Nagyhalászi Tiszaújvárosi Tiszavasvári Balmazújvárosi Fehérgyarm ati A népsűrűség csökkenése 2001 és 2009 között (forrás: Vécsey Pál) 2,4-x % növekedés 0-2,4 % növekedés 0-2,4 % csökkenés 2,4-4,8 % csökkenés 4,8-7,2 % csökkenés 7,2-x % csökkenés VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE Százal Elkészült: Cigánd Tiszaroff Kapcsolódó beruházás szinte semmi Előkészítés alatt: Tiszasüly-Pély Nagykörűi Nagykunsági Beregi víztározók Egyéb UMFT fejlesztés: Tisza hullámtér árvízvédelmi rendezése között összesen 67 milliárd Ft kizárólag árvízvédelmi infrastruktúrára 1

4 1.12 Lehetőségek A közötti fejlesztések pozitív (továbbgyűrűző) hatása: javuló fizikai és infokommunikációs elérhetőség; javuló humáninfrastruktúra; javuló környezeti állapot; Rövid távú lehetőségek: Operatív programok következő akcióterve ; Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. félideje; Magas értékű természeti területek programja ( ) uniós költségvetési ciklus körvonalazódó prioritások: adminisztratív térségek mellett funkcionális (program-) térségek fejlesztésének ösztönzése: kiemelten a Duna Régió, mint az Európai Unió 2. transznacionális programtérsége a Baltikum után; vidéki kis- és középvárosok (vidékközpontok) fejlesztése; város-vidék kapcsolat erősítése; Európai Unión belüli mezőgazdasági kifizetések közötti különbségek mérséklődése, támogatási arány eltolódása a fenntartható, integrált tevékenységek irányába. A társadalom változásai: változó rekreációs-turisztikai szokások, egészségeskörnyezettudatos életmód, minőségi, egyedi kínálatok és környezet iránti kereslet; vidék fogyasztási térré válása (lakás, rekreáció, ICT-re épülő rekreatív munkavégzés, egészségügyi, oktatási, üzleti célú térhasználat ); multikulturalitás fokozódása (másság egyre kevésbé feltűnő..); rendszerváltás után szocializálódott népesség munkaképes korúvá válása, egyoldalú mérnöki megoldásokkal szembeni bizalmatlanság, új típusú integrált vízkészlet-gazdálkodás iránti társadalmi érdeklődés fokozódása. Felhalmozott tudás: hatalmas felhalmozott tudásanyag a Tiszáról illetve növekvő tudás az új típusú integrált vízkészlet-gazdálkodásról; megvalósult tájrehabilitációs mintaprojektek pozitív tapasztalatai; A stratégiai tervezésben, programozásban, forrásszerzésben való jártasság növekedése; rossz döntések tanulságai. Cselekvési kényszerek: klímaváltozás, nemzetközi elvárások (pl. vízügyi keretirányelv, ország klímavállalása ); gazdasági kényszer: takarékosabban működtethető rendszerek, együttműködési-munkamegosztási kényszer; JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉG Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat Középtávú fejlesztési célkitűzés a Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása. Országos Területfejlesztési Koncepció 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek keretében nevesíti a Tisza-térséget, mint középtávon fejlesztendő térséget. A két dokumentum egységes definíciója szerint a Tisza-térség alatt a Tisza mente, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése és a Tiszató üdülési tájegység által érintett területek értendők. A közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi program 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat Idézet a határozatból: Szakítani kell a korábbi időszakra jellemző, a vizek gyors elvezetését célzó általános vízkormányzási hozzáállással, és az egyedi lehetőségek ismeretében a vízvisszatartást, a vizek betározását és szabályozott kibocsátását kell megvalósítani, ami a vizes élőhelyek rekonstrukcióinak megvalósításával növelné a biodiverzitást, ezzel biztosítva a vizes élőhelyek faj-együtteseinek hosszú távú védelmét. A Program során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az agrárszerkezet átalakulása az agro-ökológiai adottságoknak megfelelően és klímaváltozás hatásainak figyelembevételével történjen Különleges figyelmet kell fordítani mind az EU, mind a tagországok szintjén a biodiverzitás védelme, az ökoszisztéma szolgáltatások, a klímaváltozás és az emberi jólét közötti összefüggésekre, kapcsolatokra. 2

5 civilszféra javuló érdekérvényesítő képessége, tudatos, alapvető reformok iránti társadalmi igény fokozódása Intézményi feltételek megléte 2000-ben létrejött az intézményi háttér, a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás, amely alkalmas a stratégiai menedzsment-szervezeti, konzorciális szervezeti feltételek esetén gesztorszervezeti, közvetett támogatási rendszerek esetén közvetítőszervezeti stb. feladatok ellátására. A Társulás tevékenységével kapcsolatos operatív menedzsment feladatokat jelenleg a 2009 júniusában létrejött Tisza-tó Fejlesztési Kft (a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. csoport tagja), mint munkaszervezet látja el. A projektmegvalósítás egyik legfontosabb feltétele, az intézményi háttere, de legalábbis annak kiindulási alapja működő stratégiai és operatív szervezet formájában tehát biztosított. Az egyes térségekben olyan, életképességüket már bizonyított szerveződések jöttek létre, melyek alkalmasak arra, hogy a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás kiemelt partnereként a Tisza Stratégia térségüket érintő projektjeit előkészítsék és lebonyolítsák (pl. Szatmár- Beregi Natúrpark, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, Nagykörűi Tájközpont Kht., Duna-Körös-Maros-Tisza Régió). 1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA Differenciált jövőképek és stratégiák megfogalmazásával, a mantrák (a fejlesztési tervezésbe bebetonozott közhelyek) kiszelektálásával, új, a hosszú távú folyamatokba ágyazható pragmatikus elemek előtérbe állításával offenzív vagyis a lehetőségek kibontására épülő Tisza-stratégiát kell kialakítani. A területfejlesztési eszközöket (szerkezetalakítás, funkcionális program, folyamat-menedzsment) újra kell gondolni és összehangolni annak érdekében, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően valóban integrált, komplex, a térség stabilitását javító, megvalósítható programok fogalmazódjanak meg. 1.3 A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célját a tervezők a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás tagjaival közösen, a Tisza térségére irányuló, folyamatban lévő tervező-kutató-előkészítő munkákat (lásd nemzetközi TICAD projekt) is figyelembe véve határozták meg, majd a tanulmány részeként, annak első ütemében pontosították. Eszerint, egy Tisza-mente fejlesztési stratégiát megalapozandó, a tér- és területszerkezet alakításában rejlő lehetőségek feltérképezése a feladat átfogóan a hazai Tiszaszakasz menti térség egészére, illetve, amennyiben igény és lehetőség lesz rá, egyes később meghatározásra kerülő mintaterületekre vonatkozóan, részleteiben. KÖZÉPTÁVON BIZTONSÁGGAL VÁRHATÓ A térség relatív elmaradottsága fennmarad, a Tisza-menti térségek népessége tovább fogy határmenti és belső perifériák megmaradnak aprófalvak további eróziója zajlik központhiányos, alacsony szinten ellátott térségek kapcsolati és közlekedési nehézségek alig javulnak erősödnek a kedvezőtlen demográfiai-társadalmi folyamatok A műszaki infrastruktúra fejlődik Az M3 továbbépül Záhony térségének infra fejlesztése folytatódik A teherhajózási infrastruktúra nem fog épülni A vízgazdálkodás stratégiájában (nem) várható? fordulat A nemzetközi kapcsolatok javulnak Schengen Románia A szomszédos országok térségi gazdasága továbbra is stagnál Az EU Duna-stratégiája kibontakozhat A határok átjárhatósága tovább javul 3

6 A stratégia által nem befolyásolható adottságnak, folyamatnak tekintjük: a Tisza térség természeti adottságai és a civilizációs hatások eredőjeként kialakult makro-térszerkezeti adottságokat: a nagytehetetlenségű területhasználat és hálózatok strukturált rendszerét, a térség makro-regionális pozícióját, a népesség és a gazdaság térbeli mintázata változásainak alapvető trendjeit: népesség és gazdaság pólustérségekbe irányuló mobilitása, koncentrációja. Ennek megfelelően a tanulmány keretében vizsgáljuk: a mezo- és mikrotérségi léptékű területhasználat és hálózatok alakításának lehetőségeit; a tájrendszer (azon belül egy új típusú vízkészlet-gazdálkodás) mezo- és mikrotérségi léptékű elemei alakításának lehetőségeit; a településrendszer célirányos finomhangolásának lehetőségeit. Tisza-térség lehatárolása az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, A tanulmány által érintett terület lehatárolása Bár tisztában vagyunk lehatárolásunk fogyatékosságaival, a projekt időbeli-finanszírozási korlátai miatt a tanulmány a magyarországi Tisza-szakaszra korlátozódik. A tervezési terület első megközelítésben megegyezik a 2005-ben jóváhagyott Országos Területfejlesztési Koncepció szerinti Tisza-térséggel, illetve az abban szereplő lehatárolásnak az Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató szerinti frissített, pontosított változatával. Ennek megfelelően a vizsgált terület 31 kistérséget érint. Az így lehatárolt kistérségeken belül elsődleges vizsgálati célterület a Tisza menti 150 település, illetve azokat magukban foglaló, a Tisza mentiség szempontjából összetartozó funkcionális térségek. Tehát nem terjed ki az érintett kistérségek azon településeire, amelyeket semmi más nem köti a Tiszához, minthogy azonos tervezési-statisztikai kistérséghez tartoznak. 1.4 A KUTATÁS TERVEZETT EREDMÉNYEI 1.41 Tartalmi eredmény A fontosabb tervelőzmények értékelése; A Tisza mente komplex térszerkezeti egységeinek lehatárolása és leírása a Csatári Bálint (MTA RKK) vezette kutatás eredményeinek illetve Horváth Benő öko-sztráda stratégiájának továbbgondolásával; A tervelőzményekben, jogszabályokban, előzményként használt kutatásokban illetve saját vizsgálatok során feltárt ágazati lehatárolások összevetésével a területi konfliktusok és lehetőségek azonosítása az egyes térszerkezeti egységek léptékében; A Tisza-mente átfogó fejlesztését, illetve az egyes komplex térszerkezeti egységei fejlesztését célzó szerkezet-alakítás célrendszerének meghatározása; TÉR ÉS TERÜLETSZERKEZET ALAKÍTÁSA Mezo- és mikrotérségi szintű hálózatok és területhasználat rendszere A tájrendszer mezo- és mikrotérségi léptékű elemei A településrendszer célirányos finomhangolása KUTATÁS I. ÜTEME Tervelőzmények értékelése Térszerkezeti egységek azonosítása Problémafa, SWOT elemzés Fejlesztési irányok meghatározása 4

7 Ajánlások megfogalmazása a készülő Országos Településhálózatfejlesztési koncepció illetve egyéb országos területfejlesztési eszközök felé; Ajánlások megfogalmazása a megyei és regionális területfejlesztési eszközök felé: A hatályos operatív programok tervezési időszakra készülő Akcióterveibe illeszthető integrált intézkedési javaslatok, Felkészülés a következő közötti programozási ciklusra Igény és lehetőség szerint néhány mintaterületen a módszertan alkalmazásának nagyobb részletezettségűmélységű bemutatása egy következő ütemben. Aszállyal, árvízzel és belvízzel sújtott területek, forrás:tisza részvízgyűjtő gazdálkodási terve, április 1.42 Dokumentum A projekt I. ütemének bemutatása egy max. 30 oldalas, sok ábrás, rövid szövegblokkokat tartalmazó dokumentumban. 2. TERVELŐ ZMÉNYEK TANULSÁGAI A Tisza-térség fejlesztésének megalapozására a kilencvenes évek közepét követő évtizedben igen alapos kutató-tervező munka folyt. Rengeteg tervdokumentum született, melyek konkrét fejlesztésekben megvalósult eredménye mindazonáltal igen csekély: két, gyakorlatilag puszta árvízvédelmi infrastruktúra-fejlesztésre redukálódott árvíztározó (Cigánd, Tiszaroff) és néhány kisléptékű kísérleti jellegű tájrehabilitációs projekt (pl. Borsodi-Mezőség, Nagykörű). A nagy ambíciókkal elindult fejlesztések elmaradásának okait az alábbiakban látjuk: Kormányzati elkötelezettség hiányában nem jött létre az intézményi háttér, ami megfelelő hatáskörrel bírna ahhoz, hogy a térség régiókon, megyéken, kistérségeken és településeken és vízügyi érdekcsoportokon átívelően lenne képes koordinálni a fejlesztéseket, megfelelő stratégiára felfűzve, integrált projektek keretében hasznosítani a forrásokat; A fejlesztési terület hatalmas nagy, az érintett települések nagy részének közvetlenül semmi kötődése nincs a Tiszatérséghez, így csak a pénzszerzés lehetősége motiválja őket; Az árvízvédelmi fejlesztéseken kívül tervezett projektek sokasága mögött nem jelent meg olyan stratégia, aminek alapján a nagy tömegű lokális projektigényt szelektálni, priorizálni és ennek alapján a forrásokat koncentrálni lehetett volna. A források felhasználása a fejlesztendő terület nagysága miatt is szétforgácsolódott. Mindezzel együtt fontosnak tartottuk, hogy a térséget érintő fontosabb dokumentumokat részletesen feldolgozzuk és ennek eredményét a későbbi felhasználási lehetőség érdekében is dokumentáljuk (lásd külön dokumentumban, a mellékelt CD-n). Az első fázisban a nagyobb, átfogó jellegű tanulmányokra koncentráltunk, a megyei és kistérségi léptékű fejlesztési dokumentumok (közöttük a megyei koncepciók, stratégiák, programok, területrendezési tervek) értékelésére a részletesebb feldolgozás esetén a következő ütemben kerülhet sor. 5

8 Az előzménytervek között nem szerepeltettünk olyan ágazati programokat, mint pl. a Nemzeti Halászati, vagy Nemzeti Méhészeti Program. Jelenlegi fázisban nem tértünk ki külön a megyei léptékű tervek bemutatására, mivel ezek részletessége már a II. ütemben hasznosítható. Egyes nagytérségi jelentőségű fejlesztési szándékokat, annak ellenére, hogy bemutatásuk, mint tervelőzmény nem történt meg, beépítünk a tanulmányba (lásd. pl. Szeged példáját). Mindazonáltal e tanulmányt készítő projekt-team, az általa kidolgozott illetve kidolgozás alatt álló területrendezési tervekben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, most készülő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye) a jogszabály által lehetővé tett ajánlások keretei között keresi az egyedi térségi megoldások, illetve a területrendezés és a fejlesztés közötti szakadék áthidalásának lehetőségét. A rendezés és a fejlesztés összekapcsolásának ilyen jellegű lehetőségeinek kihasználására e tanulmány keretében is javaslatot fogunk tenni. A területrendezési terveket ezen felül jórészt ágazati jellegű adatforrásként tudjuk hasznosítani. Elsődleges tervelőzménynek tartjuk az ezredfordulón, az MTA RKK Alföldi Intézete irányításával készített ún. Nagy Tiszakutatást, melyben vizsgálati szinten megjelent az a térszerkezeti-struktúratervezési megközelítés, melynek módszerét e tanulmányban is alkalmazzuk. A Tisza menti térség Csatári Bálint által javasolt differenciálását kiinduló alapnak tekintettük, mindazonáltal aktualizálását és pontosítását szükségesnek tartottuk. Fontos előzmény a nagykörűi Tisza Tájközpont Kht. gesztorságával készült Szelídvízország c. tanulmány, amely az ártéri gazdálkodás lehetőségeit és korlátait elemzi, továbbá néhány megvalósult/megvalósítás alatt álló mintaprojektet részletesen értékel. A térség szempontjából nagy jelentőséggel bír a 2009-ben indult, Magas Természeti Értékű Területek (MTET) programja, mely az érintett területeken gazdálkodók számára természetés tájvédelmi célú, a kötelezőt meghaladó többletvállalások esetén 5 éven át jelentős többletforrásokat biztosít. A program a korábbi ESA, majd ÉTT területek programját folytatja, de azoknál jóval nagyobb területre terjed ki. A jobboldali térkép a Tisza-mente érintettségét mutatja. A VÁTI Kht. a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztéséről szóló kormányzati döntések felhatalmazása alapján 1 és a változó kormányzati prioritásoknak megfelelően változó partnercégekkel, munkatársakkal 2 tervdokumentumok egész sorát állította elő, (2004, 2005, 2006) 3 melyek végül nem kerültek jóváhagyásra. A tervezési terület a Tisza teljes hazai történelmi árterét érintette. A mintegy 1,75 millió embert, 2272,5 ezer hektár (negyed magyarországnyi területet), 4 régiót, 9 megyét, /2003. (XI. 5.), évi LXVII. Törvény ben a tizenkét bodrogközi önkormányzat és három civil szervezet alapította BOKARTISZ Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht., míg ben az MTA RKK Alföldi Intézete és a VIZITERV Consult Kft. 3 Lásd 2. fejezetben, illetve külön kötetben Magyarország legszárazabb területei (forrás: Szelídvízország c. tanulmány, 2007 Szóba jöhető árvízi védekezési alternatívák: elárasztások mélyártérben (zöld); 2002-s kormányrendelet szerinti VTT Magas természeti értékű tározók (sötétbarna); a részletes területek Programja, 2009 vizsgálatra kijelölt tározók (piros); Tisza mentén érintett: 7.3 A VTT megalapozásakor vizsgált Szatmár-Bereg, 1.2 Bodrogköz, tározók (rózsaszín) 3.4 Borsodi-mezőség, 3.1 Forrás: Szelídvízország, 2007 Taktaköz, 3.3 Hevesi-sík, 5.1 Gerje-Perje-sík TICAD E tanulmány kidolgozásával párhuzamosan folyamatban van az ún. nemzetközi TICAD (Tisza Catchment Area Development) projekt, melyben Magyarországot munkaszervezetként a VÁTI Kht. képviseli. A között megvalósuló projekt egy vízgyűjtő léptékű stratégia, melynek tervezett eredménye elsődlegesen az együttműködő országok (Tisza által érintett 5 ország) közötti kommunikáció megteremtése és egy közös tudásbázis felépítése. 6

9 A TISZA TÉRSÉG LEHATÁROLÁSA A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE KERETÉBEN KÉSZÜLT TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVDOKUMENTUMOKBAN A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésével összefüggésben készült tervekben a Tisza-térség a történelmi ártér területe alapján került lehatárolásra (piros folt). A tervezési terület szűkebben a történelmi ártér által érintett 51 kistérségeket, tágabban a 9 érintett megyéket illetve a 4 érintett régiót foglalta magában. A fekete kontúr világosabb folttal az Országos Területfejlesztési Koncepció által lehatárolt Tisza-térséget jelzi (31 kistérség, 7 megye, 3 régió) 51 akkori (mai állapotok szerint néhánnyal több) statisztikai kistérséget, azon belül 443 települést érintő tervezetek problémája ugyanaz volt, ami a legtöbb ilyen jellegű tervdokumentum általános problémája Magyarországon: a források rengeteg cél és rengeteg területi egység között forgácsolódnak szét. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban lehatárolt Tiszatérség mind területi kiterjedése, de a megvalósítás szervezetiintézményi háttere szempontjából is reálisabb alapokon nyugszik. Mindazonáltal még ez is 3 régiót, 7 megyét és 31 statisztikai kistérséget érint. E térségen belül ezért kiemelt célterületnek tekintjük a Tiszával közvetlenül érintkező településsort, ami 150 települést, 739 ezer hektárnyi területet, 715 ezer fő népességet (2009) jelent. A térség átlagos népsűrűsége közelíti a 100 fő/ km 2 -t, ami jól tükrözi a Tisza-mente urbánus-rurális karakterek közötti átmeneti jellegét. A viszonylag nagy átlagos sűrűség a térség déli részének általános, illetve az északi rész mozaikosan erőteljes urbanizáltságából következik, miközben egyes szakaszokon igen alacsony népsűrűségű térségek is előfordulnak. A Tisza részvízgyűjtő-gazdálkodási Terve áprilisra készült el, így részletes feldolgozására nem volt mód. Egy rövid, az általános szempontokat áttekintő kivonatot a tervelőzmények munkarész (lásd a mellékletben) tartalmaz. A II. ütemben, egyegy részterülethez kapcsolódóan részletesebb feldolgozása indokolt. Fontos megállapítása a dokumentumnak, hogy a térség legnagyobb problémája a vízhiány. Azt is megállapítja a dokumentum, hogy a Tisza-vidék egészére számolva nagyjából éppen annyi többletvíz érkezik az árvizek alkalmával, mint amennyi az árvizek által eredendően elérhető területek számított csapadékhiánya. Miután ez időben, térben és mennyiségben jelenleg nem összeegyeztetett, ezért válik igazán 7

10 TISZA STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA fontossá az időszakosan jelentkező többletvíznek a tározók, és azok környezetében való megtartása, folyamatos keringetése, minél több gazdálkodóhoz való eljuttatása, ami az egyik alapköve a biztonságot nyújtó, hosszútávon fenntartható tájgazdálkodási rendszer kialakításának. Fontos háttérdokumentumnak tekinthető a 2005-ben jóváhagyott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia. A dokumentum jelentős hangsúlyt fektet az országos és regionális intézményrendszerre, mindazonáltal nem tud ebben a vonatkozásban dűlőre jutni. Ebben a vonatkozásban fontos lenne a Tisza térség saját pozícióját erősíteni, amihez a TVPR kedvező intézményi háttér. A dokumentumból kiderül, hogy a Tisza menti térségnek a jövőben, az adottságai (kínálata) és a változóban lévő turisztikai igények (kereslet) közötti közeledésnek köszönhetően óriási lehetőségei vannak, ám ahhoz, hogy jelentőségében (nem pedig kínálatában!) legalább közelítsen a Balatonhoz, még rengeteg fejlesztésre van szükség. A dokumentum mindazonáltal a már amúgy is jelentős versenyelőnyben lévő térségeket (Budapest, Balaton) preferálja, nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy további (nem nevesített) térségek is kiemelt desztinációvá váljanak a következő költségvetési ciklusra. ahhoz, hogy ezt el tudja érni, alapvetően a térségi összefogás és egy közös, hiteles stratégia megalkotására van szükség. A 2005-ben készült Tiszai vízi turizmusfejlesztési program rendkívül részletesen vizsgálja a folyó menti 5-10 km-es sáv vízi turisztikai hasznosításának lehetőségeit. A nagy értéke, hogy nem csupán a szűken vett feltételrendszert, hanem a háttérinfrastruktúrát, az intézményrendszert, a humánerőforrás feltételeket, a jogszabályi háttért stb. is feltárja. A Tisza 5 országra vízgyűjtő területe kiterjedő A folyó teljes hossza: 962 km Vízgyűjtő területe: 157 km2 Országok: Ukrajna (46 millió lakos) Románia (21,5 milió lakos) Magyarország (10 millió lakos) Szlovákia (5 millió lakos) Szerbia (7 millió lakos) 8

11 Bár a tervdokumentum készítése 2005-ben lezárult, jó okunk van feltételezni, hogy megállapításai még ma is jórészt helytállóak. A helyzetfeltárás megállapítása, hogy a vízi turizmusból egyre több település veszi ki a részét, viszont az turisztikai forgalom összességében kisebb, mint a kilencvenes években. A legjobb a helyzet a középső szakaszon (Tiszalök és Kisköre között), a legrosszabb Kiskörétől északra. A turisták keveset költenek, de nincs is hol: kevés a szolgáltatás, a meglévők alacsony színvonalúak. A turisták elsősorban a kelet-magyarországi nagyvárosokból és vonzáskörzetükből érkeznek. A Program fő célnak a Tisza völgy egészén az alapszolgáltatások, és az alap háttérinfrastruktúra egységes, a piaci igényekhez igazodó színvonalának elérését érti. A Tiszához kötődő vízi turizmusban a tanulmány a keleti országrész társadalmi-gazdasági felemelkedésének egyik legfontosabb lehetőségét látja. A dokumentumban meghatározott fejlesztési célterületek: 1. evezős (kajak, kenu, csónak), 2. yacht, motoros kishajó, 3. kiránduló, üdülő, lakóhajó turizmus, 4. illetve a hozzájuk kapcsolható turisztikai formák (falusi, öko, gasztro-bor, kerékpáros, egészségturizmus stb). A dokumentum célterületként ugyan nem említi, de a többi célterület keretében, mint többletszolgáltatás foglakozik a fürdő (strand) turizmussal is. Kiemelt figyelmet fordít az ún. szektorsemleges tényezők (közlekedés, közműellátottság, humán erőforrás, közbiztonság, intézményi-jogszabályi háttér stb. A dokumentum kevés, illetve kevéssé rendszerezett támpontot ad ahhoz, hogy a vízi turizmus fejlesztése és a természetvédelem között hol milyen konfliktusok állnak fönn, ez mennyiben korlátozhatja a turizmus oldaláról kívánatosnak tartott fejlesztéseket. A tervelőzményeket tanulmányozva fellelhető néhány olyan, jelentős környezetalakítással járó infrastrukturális fejlesztési szándék, melyekkel kapcsolatban sem az érintett szakmák, sem az országos és térségi politika nem tud konszenzusra jutni. a csongrádi vízlépcső megépítése; a Duna-Tisza csatorna megépítése; a tiszai teherszállítás fejlesztése. E dokumentum kidolgozói jelenleg a stratégiai tervezés jelenlegi fázisában még nincsenek abban a helyzetben, hogy pro vagy kontra állást foglaljanak e témában, ezért inkább néhány kérdés, gondolat felvetésére szorítkoznak. Ezek a fejlesztési szándékok egymással szoros összefüggésben állnak. Bár a támogatók a vízlépcső és a csatorna megépítése mellett egyaránt összetett érvrendszert hoznak fel az előbbi esetében árvízvédelem, turizmus, vizes élőhely-fejlesztés, az utóbbi esetében elsősorban a Duna-Tisza közi homokhátság vízutánpótlása, mindkét infrastruktúrafejlesztés mellett a legfőbb érv és gazdaságossági ismérv a tiszai vízi teherszállítás fejlesztése. Ezzel kapcsolatban szükséges felhívni a figyelmet az alábbiakra: A csongrádi vízlépcső megépítése esetén a Tisza felső szakasza az év egy jelentős részében továbbra sem lesz hajózható. 9

12 Éppen az a szakasz, ahol a potenciálisan vízen szállítandó termékek egy részét előállítanák (Záhony és térsége különleges vállalkozási övezet), és amiért a hajózás fejlesztését egyes érdekcsoportok szorgalmazzák. A Tisza magyarországi szakaszán a szabályozás ellenére is igen sok a kanyar, ezek levágását a mai nemzetközi és hazai természetvédelmi jogszabályi környezet már nem teszi lehetővé, de vélhetően óriási társadalmi ellenállásba is ütközne, továbbá a Tisza turisztikai vonzerejét gyakorlatilag megszűntetné. E nélkül viszont a tiszai szállítás a hazai szakaszon aligha tudja felvenni a versenyt a jóval rövidebb és gyorsabb közúti és vasúti kapcsolatokkal, még ha a szennyező fizet elv a mainál határozottabban is érvényesül. A hazai korlátozott erőforrások mellett nem tűnik életszerűnek egyidejűleg a dunai és a tiszai teherhajózás fejlesztését napirendre venni. A Duna adottságai, a kikötőhálózatának kiépítettsége (Győr-Gönyű, Budapest, Baja), nemzetközi kapcsolatrendszere miatt jelenleg prioritást élvez a teherhajózás fejlesztés vonatkozásában. Hajózócsatornává történő fejlesztése esetén a Duna-Tisza csatorna rendkívül jelentős természetátalakítást igényelne (jelentős magasságkülönbség legyőzése a Duna és a Tisza között), ami nem csupán az építés költségeit terheli meg igen erősen, de az így létrejövő hatalmas műtárgy tájba illeszthetősége is kérdéses. Kizárólag turisztikai célú kishajózás esetén egy olyan kanyargós csatorna kialakítására lenne mód, ami a homokhátság vízutánpótlását sokkal hatékonyabban tudná biztosítani, mint egy egyenes csatorna. Ha a vízpótlás a fő cél, akkor a Duna és a Tisza összekötése mellett egyéb (északdéli irányú) alternatívák is szóba jöhetnek. A megvalósíthatósági vizsgálat esetén indokolt onnan is közelíteni, hogy mi lenne, ha azt a pénzt, amit az állam a nagy vízi infrastruktúrafejlesztésekre költene, a térségben költené ugyan el, de más szintén nagy fontosságú célra. A fő cél végső soron nem egyik vagy másik ágazat fejlesztése, hanem a térség felzárkóztatása. Ennek megfelelően azt kell vizsgálni, hogy ugyanakkora ráfordítás mellett milyen szóba jöhető fejlesztésekkel érhető el a térség lehető legnagyobb mértékű és ütemű fejlődése. Érdemes vizsgálat tárgyává tenni a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének tanulságait is. A terv szerint 2008-ig 6 tározónak kellett volna a komplex tájgazdálkodás feltételeit biztosítva megépülni. Jelenleg mindössze kettő épült meg, közülük az egyiknél érvényesítettek jelentős megszorításokkal bizonyos tájgazdálkodási elveket, míg a másik esetében ez a szempont teljesen elsikkadt. Az utóbbi olyan települést érint, mely 2009-ben az ország legszegényebb települése volt. Az eredetileg integrált térségfejlesztési projektnek indult beruházások egyoldalú árvízvédelmi projektekké váltak. Pedig a Vásárhelyi terv eredeti koncepciója mögött jelentős társadalmi és civil támogatottság állt. Megfontolandónak tartjuk, hogy újabb megaprojektek előkészítése időszerű-e vagy először a már elindult Vásárhelyi tervet lenne érdemes újragondolni és a még hátralévő elemeit a terv eredeti szellemiségének megfelelően minél előbb megvalósítani, a már megépülteket pedig korrigálni. 10

13 3. A TISZA-MENTE MINT FUNKCIONÁLIS TÉRSÉG 3.1 AZ ÖKO-SZTRÁDA MODELL (Forrás: Horváth Benő, M-Teampannon Kft.) A Tisza mai medre mentén kétoldalt találjuk azt a mintegy 1,5-5 (esetenként több) km széles területet, amelyen a Tisza az Újholocén folyamán meanderezve hozott létre. Ezek az ősi medernyom vonulatok geológiai, talajtani, hidrológiai és ökológiai sajátosságai alapján jól lehatárolható területet képeznek. Ez az a Tisza medrét követő sáv, amely a talajon keresztül a mai napig intenzíven kapcsolódik a Tisza jelenkori (recens) medréhez és vízmozgásaihoz. Ez a sáv a töltés mentesített oldalán, változó szélességben, a gáttal többékevésbé párhuzamosan húzódik. A szabályozásokat követően, a vizes élőhelyek visszaszorulásával e terület ökológiai szerepe egyre jelentősebbé vált. Felszíni hatásai elsősorban a térségben zajló ökológiai folyamatokban jelentkeznek. Eredményei pedig a talaj képzésében, a talajvíz szűrésében, a belvizek tárolásában, a holtágak, ártéri erdők által képzett élőhelyek fenntartásában, ökológiai folyosó működésében mutathatók ki. A Tisza árterei nagyobbrészt mély fekvésű, fiatal öntés talajok. Talajképződés rövid ideje miatt e területek nagyobb részének mezőgazdasági értéke igen alacsony (8-12 AK). Intenzív mezőgazdasági hasznosításához nagy mennyiségű tápanyag pótlására (műtrágyázásra) van szükség, ami egyfelől növeli a termelés költségét, másfelől rendkívül káros hatást gyakorol a környezetre, mindenekelőtt a felszíni és felszín alatti vízrendszerre. Ennek ellenére mind a mai napig az intenzív szántóföldi gazdálkodás uralja a Tisza menti települések művelhető területeinek jelentős részét. A Tisza völgy mai (szabályozott) tájszerkezeti felépítése (Forrás: Horváth Benő, M-Teampannon Kft.) újholocén meder hullámtér síktározásra alkalmas területek természetes víz nyílt belvíz vízben álló növényzet belvízzel erősen átitatott talaj egyéb állandó felszínborítás (erdő, cserjés) település A Tisza menti települések jelenlegi földhasználata (forrás: TAKARNET december alapján saját szerkesztés) 1. Szatmár-Bereg, 2. Záhony térsége 3. Bodrogköz, 4. Rétköz 5. Tokaj-Rakamaz térsége 6. Kesznyéten-Taktaköz- Tiszadob térsége 7. Tiszaújváros térsége 8. Tisza-tó térsége 9. Tisza-tó és Szolnok közötti térség, 10. Szolnok térsége 11. Csongrád-Tiszazug térsége 12. Szeged térsége Erdő erdős, + fás fás Gyep gyep Halastó halastó, + nádas Ültetvény ültetvény Kivett kivett Szántó szántó 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 11

14 Alacsony vízhozam esetén a Tisza terhelés szempontjából a legkritikusabb nyári idényben vizének akár 2/3-át a talajvízből pótolja (Vízügy által Tokajnál mért adat). Ezek a területek tehát rendkívül sérülékenyek, szennyezésre érzékenyek, tájpotenciáljukat tekintve, intenzív művelésre kevésbé alkalmasak. A fentiek miatt indokolt lenne ezt a zónát a magas természeti értékű területek -kel azonos módon kezelni. A keleti országrészt átszelő egyetlen összefüggő, természeti, kulturális és egyéb értékeket hordozó térségről van szó, mely a maga 600 km hosszával sajátos adottságaival olyan értéket képvisel, amellyel csak a Balaton vetekszik. Ezt a térséget, mint elsődlegesen a folyó ökológiai teréhez tartozó, vízminőségét közvetlenül befolyásoló, azzal egységes rendszert alkotó területet a Tisza ökológiai és vízminőségvédelmi pufferoló sávjának kellene tekintetni, ami, összetett szerepénél fogva az ősi árteret helyettesítő területként - egyfajta "pszeudo ártér - ként funkcionálhat. A TISZA-VÖLGY ÉLŐHELYSZERKEZETE ( ÖKO- SZTRÁDA MODELL ALAPJA) sodorvonal part mente limány (álló, lassú víz holt meder övzátony-bokros-füzes puhafás ártéri erdő keményfás ártéri liget erdős sztyepp Forrás: Horváth Benő, M- Teampannon Kft 12

15 3.2 A TISZA MENTE ELTÉRŐ ADOTTSÁGÚ TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEK (CSIGOLYÁK ) LÁNCOLATA (Forrás: Horváth Benő, M-Teampannon Kft.) A Tisza által szabályozott Alföldi táj szerkezete az emberi tevékenység hatására ma erősen tagolt. A Tisza hosszirányú vezérlő tengely egységét a haránt irányú útvonalak mentén kialakult települések tagolják, különösen a gázlók, a révek és a hídfők mentén ékelődtek be az emberi települések és az általuk okozott szerkezeti változások. Ezáltal az eredetileg hosszirányban egységes, összefüggő folyó menti rendszer kisebb egységekre tagolódott. Így a tájat vezérlő Tisza menti gerinc csigolyaszerű egységekre tagolódott. Ezáltal lehetővé vált az egyes tájegységek sajátosságainak a kibontakozása, és ezáltal megnőtt a táj mozaikossága. E kettőség egyfelől a Tisza folytonossága (maga a folyó, hullámtere, a kétoldali gátak, valamint az ezzel szoros kapcsolatban álló ökológiai sáv (holocén meder), másfelől az ezt keresztező útvonalak, hídfők, városok által tagolt-határolt gerinccsigolyák hozza létre azt a változatos tájrendszert, amit ma Tisza mentének nevezünk. Hipotézisünk az, hogy egy pozitív Tisza menti jövőkép eléréséhez a szerkezet-alakító tényezők gazdagságában, differenciáltságában rejlő lehetőségek felismerésén és kibontakoztatásán keresztül vezet az út. Ezt a gazdagságot pedig akkor tudjuk felismerni, ha félretesszük a hierarchiákban (a térszerkezet-alakító tényezők alá-fölé rendeltségében), lépték-hierarchiákban való gondolkodásunkat. E gondolkodás eredménye egy, a jól ismert térkategóriákkal részben átfedő, részben attól eltérő tipológia-kezdemény. Amikor a mai komplex kapcsolatrendszereken, hálózatokon alapuló világban a Tisza mentéről, mint területi entitásról beszélünk, természetesnek tekintjük, hogy a Tisza mente egyes térségei más területi entitásoknak is részét képezik, még akkor is, ha meg vagyunk róla győződve, hogy a Tisza szervező szerepe rendkívül erős. A Tisza menti stratégiát tehát úgy kell felépíteni, hogy a tér egyéb értelmes olvasataival, az azokra épülő stratégiákkal összhangban legyen, sőt egymást erősítsék. A TISZA-VÖLGY CSIGOLYA- SZERKEZETE A Tisza hosszirányú vezérlő tengely egységét a haránt irányú útvonalak mentén kialakult települések tagolják, különösen a gázlók, a révek és a hídfők mentén ékelődtek be az emberi települések és az általuk okozott szerkezeti változások. (Forrás: Horváth Benő, M-Teampannon Kft.) KISKÖRE POROSZLÓ ABÁDSZALÓK TISZAFÜRED TISZA-TÓ KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVE, 1999 Szerkezeti séma (tervező: Koszorú Lajos, Lázár Tibor, Horváth Benő, Teampannon Kft) A városhálózat az Országos Területfejlesztési Koncepcióban lehatárolt Tisza-térségben. *A 4-es főút Szolnok Debrecen közötti szakaszát vettük figyelembe, amely többé-kevésbé felezi a térséget. Két város Szolnok és Törökszentmiklós a Tisza mentén fekszik. Tiszamente térsége (OTK) Jobb part Bal part Tiszával érintkező településsor Kétoldali 4-es főúttól északra* Összes város ezer főnél kisebb népességű városok 4-es főúttól délre* ezer lakosú városok ezer lakosú városok ezer főnél népesebb

16 4. A TISZA MENTE HARÁNT IRÁNYÚ TÉRSZERKEZETI TAGOLÁSA 4.1 VÁROSHÁLÓZAT RÉTEGE ÉS A KOMPLEX TÁJGAZDÁLKODÁS RÉTEGE A térszerkezeti tagolás a fejlesztés nagyon fontos eszköze, egy, a térség valós adottságain alapuló alternatívát nyújt a fizikai-táji és funkcionális realitásokat esetenként teljes mértékben negligáló közigazgatási illetve fejlesztési-statisztikai megközelítésekkel-térséghatárokkal szemben. A Tisza menti stratégiát indokolt a térszerkezeti egységekre építeni, ezek lesznek azok a fejlesztési egységek, amelyekhez első lépésben specifikus célok, majd az azok megvalósítását szolgáló alprogramok, végül projektek és források lesznek rendelve. A meglévő tanulmányok, vizsgálatok, fejlesztési dokumentumok tanulságait és saját helyismeretünket összegezve a Tisza mentén első lépésben egy városhálózati térszerkezeti réteget; és egy komplex tájgazdálkodási réteget különböztetünk meg Városhálózat rétege: pólusok és várospárok A kelet-nyugati makro-regionális infrastrukturális hálózatok révén az országos-nemzetközi vérkeringésbe bekapcsoltbekapcsolódó Tisza menti pólustérségek, amelyeket húzóvárosok (városcsoportok) és elsődleges vonzáskörzetükbe tartozó községek csoportja alkotnak. Határuk nem definiálható pontosan és folyamatos változásban van. A Tisza menti pólustérség országos jelentőségű, vagy jó eséllyel belátható időn belül azzá váló nagytérségi hídfőtérségek, melyeknek elsődleges nagyvonzású munkaerő-piaci központi és hídszerepükön túl, különböző mértékben a Tisza-menti térség oktatási, kulturális, kereskedelmi, K+F stb. központjai is (vagy benne van a lehetőség, hogy azzá váljon). A Tisza menti tagolt városhálózat és az azokra szerveződő kistérségek és tájgazdálkodási térségek szervesen kapcsolódnak a nemzetközi városhálózaton keresztül a Kárpát-medencében újra strukturálódó városrendszerbe. Ennek csomósodásai között a budapesti nagyvárosi régió (3-3,5 millió fő) keleti oldalán két olyan városhálózati csomópont található, melyeket a Tisza köt össze a sajátos ökológiai sztrádájával. URBANIZÁCIÓS RÉTEG I. Tisza menti pólustérségek Záhony - Kisvárda- Vásárosnamény Tiszaújváros Polgár - Mezőcsát Szolnok - Szajol-Törökszentmiklós - Martfű Szeged Hódmezővásárhely- Makó II. Tisza menti várospárok Cigánd-Dombrád Tokaj-Rakamaz Tiszafüred-Poroszló Abádszalók-Kisköre Csongrád-Szentes III. További fontos településpárok Fehérgyarmat-Mátészalka Ibrány-Nagyhalász Tiszavasvári-Tiszalök Tiszacsege-Mezőcsát Tiszaföldvár-Tiszakécske Kunszentmárton-Lakitelek Mindszent-Kistelek 14

17 EURÓPAI VÁROS -HÁLÓZATI CSOMÓPONTOK A TISZ ÁLTAL ÉRINTETT RÉGIÓBAN Nyugat Budapest Székesfehérvár Tatbánya Vác Gyöngyös Szolnok Kecskemét Északkelet Kassa Miskolc Ungvár Munkács Nyíregyháza Debrecen Nagyvárad Szatmárnémeti Délkelet Szabadka Szeged Temesvár Arad Újvidék A másik térségtípust a pólusok közötti tájgazdálkodási térségekben fontos mikrotérségi ellátó-szervező szerepet betöltő kisváros-párok alkotják. Ezek közül kiemelkedő jelentőségűek azok, melyek közvetlen vízparti fekvésűek, igazgatási területük egymással határos és a Tisza két partján fekszenek, egymással híddal, közvetlen térségi jelentőségű közúti kapcsolattal összekötve. Olyan kisvárosokról van szó, melyek külön-külön nem, vagy csak korlátozott mértékben képesek a térségszervező szerepüket betölteni, együtt azonban saját már viszonylag jelentős piacközponti, ellátó, stb. szerepet tudnak betölteni. Azzal, hogy a folyó két partján fekszenek, identitáserősítő, fizikai és szimbolikus értelemben is hídfő szerepet töltenek be, s mint ilyenek, kiemelkednek a térség egyébként viszonylag sűrűnek mondható városhálózatából. A vizsgált terület (31 kistérség) többi városa a térség működése, fejlődése szempontjából nagyságának, közlekedésföldrajzi pozíciójának, funkciógazdagságának megfelelően különböző szerepet játszik. A városok összességéből kiemelkednek azok a városok, melyek a komplex tájgazdálkodás rétegében egy-egy téregység központjaként, alközpontjaként működnek. Ezeket az adott téregységgel összefüggésben nevesítjük. Szerepük az adott téregységen belül meghatározó, a Tisza menti térség egésze szempontjából viszont másodlagos. 15

18 4.12 Komplex tájgazdálkodás rétege Sokoldalú kulturális természeti-táji értékekkel bíró tájközpontok térségei elnevezéssel illettük azokat a településsűrűsödéseket, amelyek országos (nemzetközi) jelentőségű kultúrtörténeti és természeti értékeket egyaránt magukban foglalnak, ezért a Tisza mente turisztikai rekreációs fejlesztésében a tágabb térségükből kiemelkedő húzószervező szerepet tölthetnek be. Tisza-tó Hortobágy Borsodi-Mezőség ( Kis-Hortobágy ) kiemelt természetmegőrző turisztikai térség a Tisza-tó menti településeket, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park és a Borsodi-Mezőség tájvédelmi körzet településeit foglalja magában. A komplex tájgazdálkodás öko-szigetei az urbanizációs térszerkezet szempontjából vákuumtérségek, de a Tisza ökológiai infrastruktúra szerepe tekintetében kulcsszerepet töltenek be. Az öko-szigetek esetében meghatározó jelentőséggel bírhatnak a natúrpark típusú szerveződések melyek a települések együttműködési kereteit meghatározzák. KOMPLEX TÁJGAZDÁLKODÁS TÉRSÉGEI I. Sokoldalú kulturális természetitáji értékekkel bíró tájközpontok térségei Tokaj-Rakamaz-Szabolcs Bodrogkeresztúr térsége Csongrád térsége-tiszazug- Lakitelek-Tiszakécske II. Tisza-tó Hortobágy Borsodi- Mezőség ( Kis-Hortobágy ) kiemelt természetmegőrző turisztikai térség III. Komplex tájgazdálkodás öko-szigetei Beregi Tiszahát, Szamosköz Bodrogköz-Rétköz Kesznyéten-Taktaköz-Tiszadob térsége Közép-Tiszai tájvédelmi körzet Tisza-tó és Szolnok közötti szakasza Mártélyi Pusztaszeri tájvédelmi körzetek térsége A KOMPLEX TÁJGAZDÁLKODÁS DEFINÍCIÓJA A komplex tájgazdálkodás az adott térség természeti, ökológiai, vízháztartási, tájikörnyezeti adottságait fenntartható módon hasznosító, egyensúlyait megőrzőhelyreállító, diverzifikált jövedelemtermelő tevékenységet jelent. A komplex tájgazdálkodás elterjedésének feltétele, hogy a térségi prioritások, támogatások az ott élő népesség képességeire és készségeire, kulturális-termelési hagyományaira építve (mezőés erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdaság, turizmus, feldolgozó- és kézművesipar, megújuló erőforrások használata korszerű integrált rendszerének folyamatos fejlesztését és térnyerését szolgálják. Térkép: Komplex tájgazdálkodási térségek kijelölése Szabolcs-Szatmár- Bereg megye készülő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye jóváhagyott és a Hortobágyi Nemzeti Park befejezetlenül maradt területrendezési terveiben (Forrás: Lázár Tibor tájrendezési munkarészei) 16

19 5. AZ EGYES TÉRSÉGTÍPUSOK FŐ BB SAJÁTOSSÁGAI 5.1 TISZA MENTI PÓLUSTÉRSÉGEK Záhony-Csap-Kisvárda-Vásárosnamény pólustérség Településhálózat: Városi népesség kb. 40 ezer fő. A városok közötti jövőbeli szerepek megoszlása még bizonytalan. Záhony és Csap között (még) nincs érdemi együttműködés, a szlovákiai Ágcsernyővel még kevésbé: a hármas határ lehetőségei messzemenően kihasználatlanok. A három magyarországi város viszonylag távol fekszik egymástól, a pólusképződés esélye még kérdéses. Az esélyét növeli, hogy a legnagyobb beruházások Kisvárda és Záhony között félúton valósulnak meg (Fényeslitke- Tornyospálca), továbbá a települések igen sűrűn követik egymást a 4-es főút illetve a 4115.j. mellékút mentén. Kérdéses a Vásárosnamény-Záhony folyosó (4115. j. mellékút) menti települések szerepének alakulása, amelyek a tervezett gyorsforgalmi út megvalósulásával az út és a Tisza közé fognak szorulni. A Bodrogköz-Rétköz-Nyírség találkozási pontján kialakult Kisvárda egyedül bír hagyományos sokfunkciós méreténél jelentősebb térségközponti szereppel. Vásárosnamény feltörekvő város, nagyszabású energetikai beruházások várhatóak. A belátható időn belül megvalósuló autópálya, illetve a későbbre tervezett gyorsforgalmi csomópont megvalósulása a másik két városnál jóval kedvezőbb közlekedésföldrajzi pozíciót fog itt biztosítani. Vásárosnamény a Szatmár-Beregi öko-szigetnek is központja. Közlekedés: Nemzetközi vasúti kapcsolat Kisvárda-Záhony (transznacionális szállítási útvonal). Záhony-Csap az ország egyik legjelentősebb vasút határátlépő pontja, a széles nyomtávú keleti (orosz, kínai stb) vasúti beszállítás egyik európai kapuja (Breszt 40%, Ágcsernyő 22%, Záhony 38%). Rövidtávon a gyorsforgalmi kapcsolat eléri Vásárosnaményt. Kisvárdán át biztosított a kapcsolat az egyébként teljesen elszigetelt Bodrogközzel, a záhonyi logisztikai térség fellendülése a bodrogköziek számára is potenciális munkalehetőség. Földhasználat: Tisza menti településeken kb. 15 % erdősültség (30 %-ot meghaladó Eperjeske, Győröcske területén, 20 % fölötti Vásárosnaményben), viszonylag magas a gyümölcsösök aránya (9%, kiemelten Vásárosnamény, Tuzsér, Fényeslitke). Szántók aránya 50 % alatti. A kivett területek aránya közelíti a Szegedi pólustérségét (23 %-ot meghaladó). A tervek szerint további jelentős művelés alóli kivonás várható. Egyedi sajátosságok: Igen erős az állami jelenlét: Záhony térsége különleges gazdasági övezetbe rövidtávon 30 milliárd forintnyi beruházás valósul meg logisztikai (elsősorban infrastruktrális-közlekedési) célra, rövidesen épül Vásárosnaményig az autópálya. A térség gazdasági súlyát az orosz-kínai vasúti rendszer Európába való becsatornázásának fő iránya fogja eldönteni. A fejlettségi mutatók tekintetében egyik érintett kistérség sem közelíti meg az országos átlagot. A térség a Bodrogköz és a Beregi Tiszahát közé ékelődő, döntően nyírségi TÁRSADALMI-GAZDASÁGI- SZOCIÁLIS-INFRASTRUKTURÁLIS- FOGLALKOZTATÁSI KOPMLEX MUTATÓ Országos átlag: 2,9 Záhonyi kistérség: 2,47 Kisvárdai kistérség: 2,63 Vásárosnaményi kistérség: 2,06 Záhonyt a kormányzati gazdaságpolitika az Európai Unió távol-keleti keleti fogadóbázisaként vizionálják, ezen alapulva került újra napirendre az utóbbi években a Tiszai hajózás kérdése. Szakértők szerint azonban ennek gazdaságossága a vízi út hossza (meanderező Tisza), a vízjárási adottságok (évnek csak egy részében hajózható), az infrastruktúra-beruházási igény költsége és az externális költségek (pl. ökológiai sokféleség) erősen megkérdőjelezhető (lásd többek között: Orosz György, KvVM) Amennyiben egyáltalán szükséges kapacitásbővítésben gondolkodni, akkor inkább az egyébként is tervezett nagysebességű vasút teherszállítási nyomvonalként történő hasznosításának lehetőségét indokolt vizsgálni. 17

20 táj, a Tisza pufferolja. Vásárosnamény a Tisza vízrendszerének egyik hangsúlyos pontja (Szamos és Kraszna torkolata). Tiszaújváros Polgár Mezőcsát pólustérség Településhálózat: A három város népessége együtt sem éri el a 30 ezer főt, jövőben várható gazdasági súlya azonban ennél jóval jelentősebb. Legjelentősebb központ Tiszaújváros, a másik két város jelentőségét (jelenleg még csak mérsékelten) az M3- as autópálya és Miskolc illetve Debrecen közelsége növeli. Tágan értelmezve a térséget az M3-M30 csomópontja körül kialakult kisvárosi kör is ide kapcsolható (Emőd, Nyékládháza). A három város kistérségei közül inkább csak Tiszaújváros és Polgár közvetlen munkaerő-piaci vonzáskörzetében lévő községek tartoznak a pólustérséghez; Mezőcsát vonzása minimális, kistérsége a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, annak ellenére, hogy az M3-M30 csomópontjában fekszik. A pólustérség szűkebb-tágabb (ellátási) vonzáskörzetébe tartoznak a Borsodi-Mezőség és a Kesznyéteni tájvédelmi körzet települései. Közlekedés: autópálya kapcsolat Budapesttel, Miskolccal, Debrecennel és Nyíregyházával: kitűnő csomóponti helyzet (két elosztópont (M3-M30; M3-35). Földhasználat: Tisza mentén gyepek magas aránya (23 %), igen alacsony erdősültség (10 %-nál kisebb), ültetvények igen alacsony aránya (1 %-nál kevesebb), azon belül feltűnően jelentős a zöldségkertészet Tiszapalkonyán. Egyedi sajátosságok: Tiszaújváros vegyipara jelentős jövedelemtermelő, de egyúttal erős kockázati tényező. Potenciálisan erős az urbanizációs nyomás a két autópályacsomópont térségében. A pólustérség három nagy kiterjedésű magas természeti érzékenységű terület (Kesznyéten, Borsodi- Mezőség és Hortobágy) között fekszik. A vízrendszeren belül fontos pont a Sajó torkolata. Fejlettségi mutatók tekintetében óriási szélsőségek: a Tiszaújvárosi kistérségben a Mezőcsátinak közel duplája! A Tiszaújvárosi kistérséghez tartozó Tiszatarján területén, a WWF irányításával komplex tájgazdálkodási mintaprojekt megvalósítása van folyamatban, kiemelt figyelemmel a munkahelyteremtésre, az energianövény termesztés és az ártéri gazdálkodás összekapcsolásának lehetőségére és az állati génmegőrzésre (bivalyállomány). TÁRSADALMI-GAZDASÁGI- SZOCIÁLIS-INFRASTRUKTURÁLIS- FOGLALKOZTATÁSI KOPMLEX MUTATÓ Országos átlag: 2,9 Tiszaújvárosi kistérség: 3,51 Polgári kistérség: 2,59 Mezőcsáti kistérség: 1,78 Szolnok Újszász Abony Törökszentmiklós Martfű pólustérség Településhálózat: A 130 ezer főt meghaladó városi lakossal bíró Tisza menti pólustérségnek Abonyon át erős a kötődése a Budapesti agglomerációhoz. Itt található a Tisza-mente térség súlypontja Szolnok a Tisza fővárosa, a keleti országrész középkorra visszanyúló hagyományokkal bíró forgalmi elosztópontja. Abony-Szolnok-Szajol-Törökszentmiklós a Tiszát keresztező jellegzetes alföldi urbánus tengely (4-es főút mentén), mely egészen Debrecenig folytatódik. Törökszentmiklós egyben a kapcsolódó öko-sziget bal parti településeinek munkaerőpiaci és szolgáltató-központja. Szétterülő (a Tisza bal partjára is átnyúló) vonzáskörzet, csökkenő népességgel. 18

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

TÉNYKÉP / REPORTS. Integratív térszerkezeti modell egy térségi szemléletű Tisza-stratégia megalapozása 1

TÉNYKÉP / REPORTS. Integratív térszerkezeti modell egy térségi szemléletű Tisza-stratégia megalapozása 1 Tér és Társadalom / Space and Society 25. évf., 2. szám, 2011 TÉNYKÉP / REPORTS Integratív térszerkezeti modell egy térségi szemléletű Tisza-stratégia megalapozása 1 Integrative spatial structural model

Részletesebben

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben