TISZA STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TISZA STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA 2010.07.16."

Átírás

1 Tisza stratégia megalapozása 2010

2 MEGBÍZÓ: Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás GENERÁL TERVEZŐ: Város-Teampannon Kft Budapest Veres Pálné utca 7. IV. em. TANULMÁNY KÉSZÍTŐI: Koszorú Lajos Szántó Katalin Horváth Benő c Tóth Helga Lázár Tibor Horn Gergely Polgár Judit Raab József MUNKATÁRSAK Hetényi Dénes A digitális térképek az autodesk map 3D 2010 szoftver alkalmazásával készültek.

3 1. A FELADAT 1.1 A FELADAT AKTUALITÁSA 1.11 A Tisza-térség, mint konfliktus A jelenlegi területfejlesztési eszközrendszer alkalmatlan arra, hogy a Tisza mente sajátos kihívásaira választ adjon: a társadalmi-gazdasági leszakadás a térség nagyobb részén egyre fokozódik, a statisztikai mutatók szerint a Tisza menti térség jelentős része külső vagy belső periféria (11 kistérség leghátrányosabb komplex programmal segített; 4 leghátrányosabb helyzetű, 11 hátrányos helyzetű (mindössze 5 nem kedvezményezett). Az ország 33 legrosszabb helyzetű kistérségének harmada itt található. A térség külső és belső perifériáin fokozódik a halmozottan hátrányos helyzetű népesség relatív koncentrációja, ami az aktív, képzett, vállalkozó készségű népesség elvándorlásából következik; A Tisza mente gazdasági és jövedelmi elmaradottsága éles ellentétben áll a terület kimagasló potenciális eltartó, képességével, amely a mainál sokkal magasabb életszínvonalat tudna az itt élőknek biztosítani. A térség értékei és a gazdaság preferenciái között óriási a szakadék (rosszul jövedelmező, minimális munkaerő-igényű, ökológiai szempontból és az adottságokra nézve kártékony gazdasági tevékenységek dominálnak); Folyamatos a térség környezeti veszélyeztetettsége (árvízbelvíz-aszály), ami évente sokmilliárd forint közpénzt emészt fel anélkül, hogy az érintett térségek fejlődéséhez hozzájárulna (védekezési, kárelhárítási munkálatok); A térségbe juttatott sokmilliárd forint nem fordította meg a rendszerváltással és a globális folyamatokkal elindult (felerősödött) negatív társadalmi-gazdasági spirált. Az UMFT keretében augusztus és január vége között 67 milliárd forint értékű, pusztán árvízvédelmi ágazati fejlesztés került jóváhagyásra (100%-os támogatási intenzitással), melynek kizárólagos kedvezményezettje a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. A Tisza mente fejlesztésére vonatkozó összehangolt, rendszerbeszervezett program v. projekt az erre vonatkozó kormányhatározatok és törvényi kötelezettségek ellenére nincs. Kérdés Nagyértékű egycélú mérnöki vízügyi beruházások átalakíthatják-e a Tisza völgy egyoldalúan ágazati szemléleti vízgazdálkodását? Korlátozott hasznosítású, nagy infrastruktúra-létesítmény (várhatóan évenkénti elárasztás) van-e hatással a térség gazdasági szerkezetére? Hevesi Törökszentmiklósi Sz olnoki Kunszentmártoni Kecskeméti Kiskunféleg yháza i Sz entesi Csongrádi Sz eg edi Mez őköv esdi Polgári Mez őcsá ti Füzesabonyi Tiszafüredi Kisteleki Hódmezővásárhelyi Ma kói Záhonyi Bodrogközi Sár ospata ki Kisvárda i Tokaji Vásárosnaményi Sz er encsi Ibrány Nagyhalászi Tiszaújvárosi Tiszavasvári Balmazújvárosi Fehérgyarm ati A népsűrűség csökkenése 2001 és 2009 között (forrás: Vécsey Pál) 2,4-x % növekedés 0-2,4 % növekedés 0-2,4 % csökkenés 2,4-4,8 % csökkenés 4,8-7,2 % csökkenés 7,2-x % csökkenés VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE Százal Elkészült: Cigánd Tiszaroff Kapcsolódó beruházás szinte semmi Előkészítés alatt: Tiszasüly-Pély Nagykörűi Nagykunsági Beregi víztározók Egyéb UMFT fejlesztés: Tisza hullámtér árvízvédelmi rendezése között összesen 67 milliárd Ft kizárólag árvízvédelmi infrastruktúrára 1

4 1.12 Lehetőségek A közötti fejlesztések pozitív (továbbgyűrűző) hatása: javuló fizikai és infokommunikációs elérhetőség; javuló humáninfrastruktúra; javuló környezeti állapot; Rövid távú lehetőségek: Operatív programok következő akcióterve ; Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. félideje; Magas értékű természeti területek programja ( ) uniós költségvetési ciklus körvonalazódó prioritások: adminisztratív térségek mellett funkcionális (program-) térségek fejlesztésének ösztönzése: kiemelten a Duna Régió, mint az Európai Unió 2. transznacionális programtérsége a Baltikum után; vidéki kis- és középvárosok (vidékközpontok) fejlesztése; város-vidék kapcsolat erősítése; Európai Unión belüli mezőgazdasági kifizetések közötti különbségek mérséklődése, támogatási arány eltolódása a fenntartható, integrált tevékenységek irányába. A társadalom változásai: változó rekreációs-turisztikai szokások, egészségeskörnyezettudatos életmód, minőségi, egyedi kínálatok és környezet iránti kereslet; vidék fogyasztási térré válása (lakás, rekreáció, ICT-re épülő rekreatív munkavégzés, egészségügyi, oktatási, üzleti célú térhasználat ); multikulturalitás fokozódása (másság egyre kevésbé feltűnő..); rendszerváltás után szocializálódott népesség munkaképes korúvá válása, egyoldalú mérnöki megoldásokkal szembeni bizalmatlanság, új típusú integrált vízkészlet-gazdálkodás iránti társadalmi érdeklődés fokozódása. Felhalmozott tudás: hatalmas felhalmozott tudásanyag a Tiszáról illetve növekvő tudás az új típusú integrált vízkészlet-gazdálkodásról; megvalósult tájrehabilitációs mintaprojektek pozitív tapasztalatai; A stratégiai tervezésben, programozásban, forrásszerzésben való jártasság növekedése; rossz döntések tanulságai. Cselekvési kényszerek: klímaváltozás, nemzetközi elvárások (pl. vízügyi keretirányelv, ország klímavállalása ); gazdasági kényszer: takarékosabban működtethető rendszerek, együttműködési-munkamegosztási kényszer; JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉG Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat Középtávú fejlesztési célkitűzés a Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása. Országos Területfejlesztési Koncepció 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek keretében nevesíti a Tisza-térséget, mint középtávon fejlesztendő térséget. A két dokumentum egységes definíciója szerint a Tisza-térség alatt a Tisza mente, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése és a Tiszató üdülési tájegység által érintett területek értendők. A közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi program 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat Idézet a határozatból: Szakítani kell a korábbi időszakra jellemző, a vizek gyors elvezetését célzó általános vízkormányzási hozzáállással, és az egyedi lehetőségek ismeretében a vízvisszatartást, a vizek betározását és szabályozott kibocsátását kell megvalósítani, ami a vizes élőhelyek rekonstrukcióinak megvalósításával növelné a biodiverzitást, ezzel biztosítva a vizes élőhelyek faj-együtteseinek hosszú távú védelmét. A Program során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az agrárszerkezet átalakulása az agro-ökológiai adottságoknak megfelelően és klímaváltozás hatásainak figyelembevételével történjen Különleges figyelmet kell fordítani mind az EU, mind a tagországok szintjén a biodiverzitás védelme, az ökoszisztéma szolgáltatások, a klímaváltozás és az emberi jólét közötti összefüggésekre, kapcsolatokra. 2

5 civilszféra javuló érdekérvényesítő képessége, tudatos, alapvető reformok iránti társadalmi igény fokozódása Intézményi feltételek megléte 2000-ben létrejött az intézményi háttér, a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás, amely alkalmas a stratégiai menedzsment-szervezeti, konzorciális szervezeti feltételek esetén gesztorszervezeti, közvetett támogatási rendszerek esetén közvetítőszervezeti stb. feladatok ellátására. A Társulás tevékenységével kapcsolatos operatív menedzsment feladatokat jelenleg a 2009 júniusában létrejött Tisza-tó Fejlesztési Kft (a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. csoport tagja), mint munkaszervezet látja el. A projektmegvalósítás egyik legfontosabb feltétele, az intézményi háttere, de legalábbis annak kiindulási alapja működő stratégiai és operatív szervezet formájában tehát biztosított. Az egyes térségekben olyan, életképességüket már bizonyított szerveződések jöttek létre, melyek alkalmasak arra, hogy a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás kiemelt partnereként a Tisza Stratégia térségüket érintő projektjeit előkészítsék és lebonyolítsák (pl. Szatmár- Beregi Natúrpark, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, Nagykörűi Tájközpont Kht., Duna-Körös-Maros-Tisza Régió). 1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA Differenciált jövőképek és stratégiák megfogalmazásával, a mantrák (a fejlesztési tervezésbe bebetonozott közhelyek) kiszelektálásával, új, a hosszú távú folyamatokba ágyazható pragmatikus elemek előtérbe állításával offenzív vagyis a lehetőségek kibontására épülő Tisza-stratégiát kell kialakítani. A területfejlesztési eszközöket (szerkezetalakítás, funkcionális program, folyamat-menedzsment) újra kell gondolni és összehangolni annak érdekében, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően valóban integrált, komplex, a térség stabilitását javító, megvalósítható programok fogalmazódjanak meg. 1.3 A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célját a tervezők a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás tagjaival közösen, a Tisza térségére irányuló, folyamatban lévő tervező-kutató-előkészítő munkákat (lásd nemzetközi TICAD projekt) is figyelembe véve határozták meg, majd a tanulmány részeként, annak első ütemében pontosították. Eszerint, egy Tisza-mente fejlesztési stratégiát megalapozandó, a tér- és területszerkezet alakításában rejlő lehetőségek feltérképezése a feladat átfogóan a hazai Tiszaszakasz menti térség egészére, illetve, amennyiben igény és lehetőség lesz rá, egyes később meghatározásra kerülő mintaterületekre vonatkozóan, részleteiben. KÖZÉPTÁVON BIZTONSÁGGAL VÁRHATÓ A térség relatív elmaradottsága fennmarad, a Tisza-menti térségek népessége tovább fogy határmenti és belső perifériák megmaradnak aprófalvak további eróziója zajlik központhiányos, alacsony szinten ellátott térségek kapcsolati és közlekedési nehézségek alig javulnak erősödnek a kedvezőtlen demográfiai-társadalmi folyamatok A műszaki infrastruktúra fejlődik Az M3 továbbépül Záhony térségének infra fejlesztése folytatódik A teherhajózási infrastruktúra nem fog épülni A vízgazdálkodás stratégiájában (nem) várható? fordulat A nemzetközi kapcsolatok javulnak Schengen Románia A szomszédos országok térségi gazdasága továbbra is stagnál Az EU Duna-stratégiája kibontakozhat A határok átjárhatósága tovább javul 3

6 A stratégia által nem befolyásolható adottságnak, folyamatnak tekintjük: a Tisza térség természeti adottságai és a civilizációs hatások eredőjeként kialakult makro-térszerkezeti adottságokat: a nagytehetetlenségű területhasználat és hálózatok strukturált rendszerét, a térség makro-regionális pozícióját, a népesség és a gazdaság térbeli mintázata változásainak alapvető trendjeit: népesség és gazdaság pólustérségekbe irányuló mobilitása, koncentrációja. Ennek megfelelően a tanulmány keretében vizsgáljuk: a mezo- és mikrotérségi léptékű területhasználat és hálózatok alakításának lehetőségeit; a tájrendszer (azon belül egy új típusú vízkészlet-gazdálkodás) mezo- és mikrotérségi léptékű elemei alakításának lehetőségeit; a településrendszer célirányos finomhangolásának lehetőségeit. Tisza-térség lehatárolása az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, A tanulmány által érintett terület lehatárolása Bár tisztában vagyunk lehatárolásunk fogyatékosságaival, a projekt időbeli-finanszírozási korlátai miatt a tanulmány a magyarországi Tisza-szakaszra korlátozódik. A tervezési terület első megközelítésben megegyezik a 2005-ben jóváhagyott Országos Területfejlesztési Koncepció szerinti Tisza-térséggel, illetve az abban szereplő lehatárolásnak az Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató szerinti frissített, pontosított változatával. Ennek megfelelően a vizsgált terület 31 kistérséget érint. Az így lehatárolt kistérségeken belül elsődleges vizsgálati célterület a Tisza menti 150 település, illetve azokat magukban foglaló, a Tisza mentiség szempontjából összetartozó funkcionális térségek. Tehát nem terjed ki az érintett kistérségek azon településeire, amelyeket semmi más nem köti a Tiszához, minthogy azonos tervezési-statisztikai kistérséghez tartoznak. 1.4 A KUTATÁS TERVEZETT EREDMÉNYEI 1.41 Tartalmi eredmény A fontosabb tervelőzmények értékelése; A Tisza mente komplex térszerkezeti egységeinek lehatárolása és leírása a Csatári Bálint (MTA RKK) vezette kutatás eredményeinek illetve Horváth Benő öko-sztráda stratégiájának továbbgondolásával; A tervelőzményekben, jogszabályokban, előzményként használt kutatásokban illetve saját vizsgálatok során feltárt ágazati lehatárolások összevetésével a területi konfliktusok és lehetőségek azonosítása az egyes térszerkezeti egységek léptékében; A Tisza-mente átfogó fejlesztését, illetve az egyes komplex térszerkezeti egységei fejlesztését célzó szerkezet-alakítás célrendszerének meghatározása; TÉR ÉS TERÜLETSZERKEZET ALAKÍTÁSA Mezo- és mikrotérségi szintű hálózatok és területhasználat rendszere A tájrendszer mezo- és mikrotérségi léptékű elemei A településrendszer célirányos finomhangolása KUTATÁS I. ÜTEME Tervelőzmények értékelése Térszerkezeti egységek azonosítása Problémafa, SWOT elemzés Fejlesztési irányok meghatározása 4

7 Ajánlások megfogalmazása a készülő Országos Településhálózatfejlesztési koncepció illetve egyéb országos területfejlesztési eszközök felé; Ajánlások megfogalmazása a megyei és regionális területfejlesztési eszközök felé: A hatályos operatív programok tervezési időszakra készülő Akcióterveibe illeszthető integrált intézkedési javaslatok, Felkészülés a következő közötti programozási ciklusra Igény és lehetőség szerint néhány mintaterületen a módszertan alkalmazásának nagyobb részletezettségűmélységű bemutatása egy következő ütemben. Aszállyal, árvízzel és belvízzel sújtott területek, forrás:tisza részvízgyűjtő gazdálkodási terve, április 1.42 Dokumentum A projekt I. ütemének bemutatása egy max. 30 oldalas, sok ábrás, rövid szövegblokkokat tartalmazó dokumentumban. 2. TERVELŐ ZMÉNYEK TANULSÁGAI A Tisza-térség fejlesztésének megalapozására a kilencvenes évek közepét követő évtizedben igen alapos kutató-tervező munka folyt. Rengeteg tervdokumentum született, melyek konkrét fejlesztésekben megvalósult eredménye mindazonáltal igen csekély: két, gyakorlatilag puszta árvízvédelmi infrastruktúra-fejlesztésre redukálódott árvíztározó (Cigánd, Tiszaroff) és néhány kisléptékű kísérleti jellegű tájrehabilitációs projekt (pl. Borsodi-Mezőség, Nagykörű). A nagy ambíciókkal elindult fejlesztések elmaradásának okait az alábbiakban látjuk: Kormányzati elkötelezettség hiányában nem jött létre az intézményi háttér, ami megfelelő hatáskörrel bírna ahhoz, hogy a térség régiókon, megyéken, kistérségeken és településeken és vízügyi érdekcsoportokon átívelően lenne képes koordinálni a fejlesztéseket, megfelelő stratégiára felfűzve, integrált projektek keretében hasznosítani a forrásokat; A fejlesztési terület hatalmas nagy, az érintett települések nagy részének közvetlenül semmi kötődése nincs a Tiszatérséghez, így csak a pénzszerzés lehetősége motiválja őket; Az árvízvédelmi fejlesztéseken kívül tervezett projektek sokasága mögött nem jelent meg olyan stratégia, aminek alapján a nagy tömegű lokális projektigényt szelektálni, priorizálni és ennek alapján a forrásokat koncentrálni lehetett volna. A források felhasználása a fejlesztendő terület nagysága miatt is szétforgácsolódott. Mindezzel együtt fontosnak tartottuk, hogy a térséget érintő fontosabb dokumentumokat részletesen feldolgozzuk és ennek eredményét a későbbi felhasználási lehetőség érdekében is dokumentáljuk (lásd külön dokumentumban, a mellékelt CD-n). Az első fázisban a nagyobb, átfogó jellegű tanulmányokra koncentráltunk, a megyei és kistérségi léptékű fejlesztési dokumentumok (közöttük a megyei koncepciók, stratégiák, programok, területrendezési tervek) értékelésére a részletesebb feldolgozás esetén a következő ütemben kerülhet sor. 5

8 Az előzménytervek között nem szerepeltettünk olyan ágazati programokat, mint pl. a Nemzeti Halászati, vagy Nemzeti Méhészeti Program. Jelenlegi fázisban nem tértünk ki külön a megyei léptékű tervek bemutatására, mivel ezek részletessége már a II. ütemben hasznosítható. Egyes nagytérségi jelentőségű fejlesztési szándékokat, annak ellenére, hogy bemutatásuk, mint tervelőzmény nem történt meg, beépítünk a tanulmányba (lásd. pl. Szeged példáját). Mindazonáltal e tanulmányt készítő projekt-team, az általa kidolgozott illetve kidolgozás alatt álló területrendezési tervekben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, most készülő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye) a jogszabály által lehetővé tett ajánlások keretei között keresi az egyedi térségi megoldások, illetve a területrendezés és a fejlesztés közötti szakadék áthidalásának lehetőségét. A rendezés és a fejlesztés összekapcsolásának ilyen jellegű lehetőségeinek kihasználására e tanulmány keretében is javaslatot fogunk tenni. A területrendezési terveket ezen felül jórészt ágazati jellegű adatforrásként tudjuk hasznosítani. Elsődleges tervelőzménynek tartjuk az ezredfordulón, az MTA RKK Alföldi Intézete irányításával készített ún. Nagy Tiszakutatást, melyben vizsgálati szinten megjelent az a térszerkezeti-struktúratervezési megközelítés, melynek módszerét e tanulmányban is alkalmazzuk. A Tisza menti térség Csatári Bálint által javasolt differenciálását kiinduló alapnak tekintettük, mindazonáltal aktualizálását és pontosítását szükségesnek tartottuk. Fontos előzmény a nagykörűi Tisza Tájközpont Kht. gesztorságával készült Szelídvízország c. tanulmány, amely az ártéri gazdálkodás lehetőségeit és korlátait elemzi, továbbá néhány megvalósult/megvalósítás alatt álló mintaprojektet részletesen értékel. A térség szempontjából nagy jelentőséggel bír a 2009-ben indult, Magas Természeti Értékű Területek (MTET) programja, mely az érintett területeken gazdálkodók számára természetés tájvédelmi célú, a kötelezőt meghaladó többletvállalások esetén 5 éven át jelentős többletforrásokat biztosít. A program a korábbi ESA, majd ÉTT területek programját folytatja, de azoknál jóval nagyobb területre terjed ki. A jobboldali térkép a Tisza-mente érintettségét mutatja. A VÁTI Kht. a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztéséről szóló kormányzati döntések felhatalmazása alapján 1 és a változó kormányzati prioritásoknak megfelelően változó partnercégekkel, munkatársakkal 2 tervdokumentumok egész sorát állította elő, (2004, 2005, 2006) 3 melyek végül nem kerültek jóváhagyásra. A tervezési terület a Tisza teljes hazai történelmi árterét érintette. A mintegy 1,75 millió embert, 2272,5 ezer hektár (negyed magyarországnyi területet), 4 régiót, 9 megyét, /2003. (XI. 5.), évi LXVII. Törvény ben a tizenkét bodrogközi önkormányzat és három civil szervezet alapította BOKARTISZ Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht., míg ben az MTA RKK Alföldi Intézete és a VIZITERV Consult Kft. 3 Lásd 2. fejezetben, illetve külön kötetben Magyarország legszárazabb területei (forrás: Szelídvízország c. tanulmány, 2007 Szóba jöhető árvízi védekezési alternatívák: elárasztások mélyártérben (zöld); 2002-s kormányrendelet szerinti VTT Magas természeti értékű tározók (sötétbarna); a részletes területek Programja, 2009 vizsgálatra kijelölt tározók (piros); Tisza mentén érintett: 7.3 A VTT megalapozásakor vizsgált Szatmár-Bereg, 1.2 Bodrogköz, tározók (rózsaszín) 3.4 Borsodi-mezőség, 3.1 Forrás: Szelídvízország, 2007 Taktaköz, 3.3 Hevesi-sík, 5.1 Gerje-Perje-sík TICAD E tanulmány kidolgozásával párhuzamosan folyamatban van az ún. nemzetközi TICAD (Tisza Catchment Area Development) projekt, melyben Magyarországot munkaszervezetként a VÁTI Kht. képviseli. A között megvalósuló projekt egy vízgyűjtő léptékű stratégia, melynek tervezett eredménye elsődlegesen az együttműködő országok (Tisza által érintett 5 ország) közötti kommunikáció megteremtése és egy közös tudásbázis felépítése. 6

9 A TISZA TÉRSÉG LEHATÁROLÁSA A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE KERETÉBEN KÉSZÜLT TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVDOKUMENTUMOKBAN A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésével összefüggésben készült tervekben a Tisza-térség a történelmi ártér területe alapján került lehatárolásra (piros folt). A tervezési terület szűkebben a történelmi ártér által érintett 51 kistérségeket, tágabban a 9 érintett megyéket illetve a 4 érintett régiót foglalta magában. A fekete kontúr világosabb folttal az Országos Területfejlesztési Koncepció által lehatárolt Tisza-térséget jelzi (31 kistérség, 7 megye, 3 régió) 51 akkori (mai állapotok szerint néhánnyal több) statisztikai kistérséget, azon belül 443 települést érintő tervezetek problémája ugyanaz volt, ami a legtöbb ilyen jellegű tervdokumentum általános problémája Magyarországon: a források rengeteg cél és rengeteg területi egység között forgácsolódnak szét. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban lehatárolt Tiszatérség mind területi kiterjedése, de a megvalósítás szervezetiintézményi háttere szempontjából is reálisabb alapokon nyugszik. Mindazonáltal még ez is 3 régiót, 7 megyét és 31 statisztikai kistérséget érint. E térségen belül ezért kiemelt célterületnek tekintjük a Tiszával közvetlenül érintkező településsort, ami 150 települést, 739 ezer hektárnyi területet, 715 ezer fő népességet (2009) jelent. A térség átlagos népsűrűsége közelíti a 100 fő/ km 2 -t, ami jól tükrözi a Tisza-mente urbánus-rurális karakterek közötti átmeneti jellegét. A viszonylag nagy átlagos sűrűség a térség déli részének általános, illetve az északi rész mozaikosan erőteljes urbanizáltságából következik, miközben egyes szakaszokon igen alacsony népsűrűségű térségek is előfordulnak. A Tisza részvízgyűjtő-gazdálkodási Terve áprilisra készült el, így részletes feldolgozására nem volt mód. Egy rövid, az általános szempontokat áttekintő kivonatot a tervelőzmények munkarész (lásd a mellékletben) tartalmaz. A II. ütemben, egyegy részterülethez kapcsolódóan részletesebb feldolgozása indokolt. Fontos megállapítása a dokumentumnak, hogy a térség legnagyobb problémája a vízhiány. Azt is megállapítja a dokumentum, hogy a Tisza-vidék egészére számolva nagyjából éppen annyi többletvíz érkezik az árvizek alkalmával, mint amennyi az árvizek által eredendően elérhető területek számított csapadékhiánya. Miután ez időben, térben és mennyiségben jelenleg nem összeegyeztetett, ezért válik igazán 7

10 TISZA STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA fontossá az időszakosan jelentkező többletvíznek a tározók, és azok környezetében való megtartása, folyamatos keringetése, minél több gazdálkodóhoz való eljuttatása, ami az egyik alapköve a biztonságot nyújtó, hosszútávon fenntartható tájgazdálkodási rendszer kialakításának. Fontos háttérdokumentumnak tekinthető a 2005-ben jóváhagyott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia. A dokumentum jelentős hangsúlyt fektet az országos és regionális intézményrendszerre, mindazonáltal nem tud ebben a vonatkozásban dűlőre jutni. Ebben a vonatkozásban fontos lenne a Tisza térség saját pozícióját erősíteni, amihez a TVPR kedvező intézményi háttér. A dokumentumból kiderül, hogy a Tisza menti térségnek a jövőben, az adottságai (kínálata) és a változóban lévő turisztikai igények (kereslet) közötti közeledésnek köszönhetően óriási lehetőségei vannak, ám ahhoz, hogy jelentőségében (nem pedig kínálatában!) legalább közelítsen a Balatonhoz, még rengeteg fejlesztésre van szükség. A dokumentum mindazonáltal a már amúgy is jelentős versenyelőnyben lévő térségeket (Budapest, Balaton) preferálja, nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy további (nem nevesített) térségek is kiemelt desztinációvá váljanak a következő költségvetési ciklusra. ahhoz, hogy ezt el tudja érni, alapvetően a térségi összefogás és egy közös, hiteles stratégia megalkotására van szükség. A 2005-ben készült Tiszai vízi turizmusfejlesztési program rendkívül részletesen vizsgálja a folyó menti 5-10 km-es sáv vízi turisztikai hasznosításának lehetőségeit. A nagy értéke, hogy nem csupán a szűken vett feltételrendszert, hanem a háttérinfrastruktúrát, az intézményrendszert, a humánerőforrás feltételeket, a jogszabályi háttért stb. is feltárja. A Tisza 5 országra vízgyűjtő területe kiterjedő A folyó teljes hossza: 962 km Vízgyűjtő területe: 157 km2 Országok: Ukrajna (46 millió lakos) Románia (21,5 milió lakos) Magyarország (10 millió lakos) Szlovákia (5 millió lakos) Szerbia (7 millió lakos) 8

11 Bár a tervdokumentum készítése 2005-ben lezárult, jó okunk van feltételezni, hogy megállapításai még ma is jórészt helytállóak. A helyzetfeltárás megállapítása, hogy a vízi turizmusból egyre több település veszi ki a részét, viszont az turisztikai forgalom összességében kisebb, mint a kilencvenes években. A legjobb a helyzet a középső szakaszon (Tiszalök és Kisköre között), a legrosszabb Kiskörétől északra. A turisták keveset költenek, de nincs is hol: kevés a szolgáltatás, a meglévők alacsony színvonalúak. A turisták elsősorban a kelet-magyarországi nagyvárosokból és vonzáskörzetükből érkeznek. A Program fő célnak a Tisza völgy egészén az alapszolgáltatások, és az alap háttérinfrastruktúra egységes, a piaci igényekhez igazodó színvonalának elérését érti. A Tiszához kötődő vízi turizmusban a tanulmány a keleti országrész társadalmi-gazdasági felemelkedésének egyik legfontosabb lehetőségét látja. A dokumentumban meghatározott fejlesztési célterületek: 1. evezős (kajak, kenu, csónak), 2. yacht, motoros kishajó, 3. kiránduló, üdülő, lakóhajó turizmus, 4. illetve a hozzájuk kapcsolható turisztikai formák (falusi, öko, gasztro-bor, kerékpáros, egészségturizmus stb). A dokumentum célterületként ugyan nem említi, de a többi célterület keretében, mint többletszolgáltatás foglakozik a fürdő (strand) turizmussal is. Kiemelt figyelmet fordít az ún. szektorsemleges tényezők (közlekedés, közműellátottság, humán erőforrás, közbiztonság, intézményi-jogszabályi háttér stb. A dokumentum kevés, illetve kevéssé rendszerezett támpontot ad ahhoz, hogy a vízi turizmus fejlesztése és a természetvédelem között hol milyen konfliktusok állnak fönn, ez mennyiben korlátozhatja a turizmus oldaláról kívánatosnak tartott fejlesztéseket. A tervelőzményeket tanulmányozva fellelhető néhány olyan, jelentős környezetalakítással járó infrastrukturális fejlesztési szándék, melyekkel kapcsolatban sem az érintett szakmák, sem az országos és térségi politika nem tud konszenzusra jutni. a csongrádi vízlépcső megépítése; a Duna-Tisza csatorna megépítése; a tiszai teherszállítás fejlesztése. E dokumentum kidolgozói jelenleg a stratégiai tervezés jelenlegi fázisában még nincsenek abban a helyzetben, hogy pro vagy kontra állást foglaljanak e témában, ezért inkább néhány kérdés, gondolat felvetésére szorítkoznak. Ezek a fejlesztési szándékok egymással szoros összefüggésben állnak. Bár a támogatók a vízlépcső és a csatorna megépítése mellett egyaránt összetett érvrendszert hoznak fel az előbbi esetében árvízvédelem, turizmus, vizes élőhely-fejlesztés, az utóbbi esetében elsősorban a Duna-Tisza közi homokhátság vízutánpótlása, mindkét infrastruktúrafejlesztés mellett a legfőbb érv és gazdaságossági ismérv a tiszai vízi teherszállítás fejlesztése. Ezzel kapcsolatban szükséges felhívni a figyelmet az alábbiakra: A csongrádi vízlépcső megépítése esetén a Tisza felső szakasza az év egy jelentős részében továbbra sem lesz hajózható. 9

12 Éppen az a szakasz, ahol a potenciálisan vízen szállítandó termékek egy részét előállítanák (Záhony és térsége különleges vállalkozási övezet), és amiért a hajózás fejlesztését egyes érdekcsoportok szorgalmazzák. A Tisza magyarországi szakaszán a szabályozás ellenére is igen sok a kanyar, ezek levágását a mai nemzetközi és hazai természetvédelmi jogszabályi környezet már nem teszi lehetővé, de vélhetően óriási társadalmi ellenállásba is ütközne, továbbá a Tisza turisztikai vonzerejét gyakorlatilag megszűntetné. E nélkül viszont a tiszai szállítás a hazai szakaszon aligha tudja felvenni a versenyt a jóval rövidebb és gyorsabb közúti és vasúti kapcsolatokkal, még ha a szennyező fizet elv a mainál határozottabban is érvényesül. A hazai korlátozott erőforrások mellett nem tűnik életszerűnek egyidejűleg a dunai és a tiszai teherhajózás fejlesztését napirendre venni. A Duna adottságai, a kikötőhálózatának kiépítettsége (Győr-Gönyű, Budapest, Baja), nemzetközi kapcsolatrendszere miatt jelenleg prioritást élvez a teherhajózás fejlesztés vonatkozásában. Hajózócsatornává történő fejlesztése esetén a Duna-Tisza csatorna rendkívül jelentős természetátalakítást igényelne (jelentős magasságkülönbség legyőzése a Duna és a Tisza között), ami nem csupán az építés költségeit terheli meg igen erősen, de az így létrejövő hatalmas műtárgy tájba illeszthetősége is kérdéses. Kizárólag turisztikai célú kishajózás esetén egy olyan kanyargós csatorna kialakítására lenne mód, ami a homokhátság vízutánpótlását sokkal hatékonyabban tudná biztosítani, mint egy egyenes csatorna. Ha a vízpótlás a fő cél, akkor a Duna és a Tisza összekötése mellett egyéb (északdéli irányú) alternatívák is szóba jöhetnek. A megvalósíthatósági vizsgálat esetén indokolt onnan is közelíteni, hogy mi lenne, ha azt a pénzt, amit az állam a nagy vízi infrastruktúrafejlesztésekre költene, a térségben költené ugyan el, de más szintén nagy fontosságú célra. A fő cél végső soron nem egyik vagy másik ágazat fejlesztése, hanem a térség felzárkóztatása. Ennek megfelelően azt kell vizsgálni, hogy ugyanakkora ráfordítás mellett milyen szóba jöhető fejlesztésekkel érhető el a térség lehető legnagyobb mértékű és ütemű fejlődése. Érdemes vizsgálat tárgyává tenni a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének tanulságait is. A terv szerint 2008-ig 6 tározónak kellett volna a komplex tájgazdálkodás feltételeit biztosítva megépülni. Jelenleg mindössze kettő épült meg, közülük az egyiknél érvényesítettek jelentős megszorításokkal bizonyos tájgazdálkodási elveket, míg a másik esetében ez a szempont teljesen elsikkadt. Az utóbbi olyan települést érint, mely 2009-ben az ország legszegényebb települése volt. Az eredetileg integrált térségfejlesztési projektnek indult beruházások egyoldalú árvízvédelmi projektekké váltak. Pedig a Vásárhelyi terv eredeti koncepciója mögött jelentős társadalmi és civil támogatottság állt. Megfontolandónak tartjuk, hogy újabb megaprojektek előkészítése időszerű-e vagy először a már elindult Vásárhelyi tervet lenne érdemes újragondolni és a még hátralévő elemeit a terv eredeti szellemiségének megfelelően minél előbb megvalósítani, a már megépülteket pedig korrigálni. 10

13 3. A TISZA-MENTE MINT FUNKCIONÁLIS TÉRSÉG 3.1 AZ ÖKO-SZTRÁDA MODELL (Forrás: Horváth Benő, M-Teampannon Kft.) A Tisza mai medre mentén kétoldalt találjuk azt a mintegy 1,5-5 (esetenként több) km széles területet, amelyen a Tisza az Újholocén folyamán meanderezve hozott létre. Ezek az ősi medernyom vonulatok geológiai, talajtani, hidrológiai és ökológiai sajátosságai alapján jól lehatárolható területet képeznek. Ez az a Tisza medrét követő sáv, amely a talajon keresztül a mai napig intenzíven kapcsolódik a Tisza jelenkori (recens) medréhez és vízmozgásaihoz. Ez a sáv a töltés mentesített oldalán, változó szélességben, a gáttal többékevésbé párhuzamosan húzódik. A szabályozásokat követően, a vizes élőhelyek visszaszorulásával e terület ökológiai szerepe egyre jelentősebbé vált. Felszíni hatásai elsősorban a térségben zajló ökológiai folyamatokban jelentkeznek. Eredményei pedig a talaj képzésében, a talajvíz szűrésében, a belvizek tárolásában, a holtágak, ártéri erdők által képzett élőhelyek fenntartásában, ökológiai folyosó működésében mutathatók ki. A Tisza árterei nagyobbrészt mély fekvésű, fiatal öntés talajok. Talajképződés rövid ideje miatt e területek nagyobb részének mezőgazdasági értéke igen alacsony (8-12 AK). Intenzív mezőgazdasági hasznosításához nagy mennyiségű tápanyag pótlására (műtrágyázásra) van szükség, ami egyfelől növeli a termelés költségét, másfelől rendkívül káros hatást gyakorol a környezetre, mindenekelőtt a felszíni és felszín alatti vízrendszerre. Ennek ellenére mind a mai napig az intenzív szántóföldi gazdálkodás uralja a Tisza menti települések művelhető területeinek jelentős részét. A Tisza völgy mai (szabályozott) tájszerkezeti felépítése (Forrás: Horváth Benő, M-Teampannon Kft.) újholocén meder hullámtér síktározásra alkalmas területek természetes víz nyílt belvíz vízben álló növényzet belvízzel erősen átitatott talaj egyéb állandó felszínborítás (erdő, cserjés) település A Tisza menti települések jelenlegi földhasználata (forrás: TAKARNET december alapján saját szerkesztés) 1. Szatmár-Bereg, 2. Záhony térsége 3. Bodrogköz, 4. Rétköz 5. Tokaj-Rakamaz térsége 6. Kesznyéten-Taktaköz- Tiszadob térsége 7. Tiszaújváros térsége 8. Tisza-tó térsége 9. Tisza-tó és Szolnok közötti térség, 10. Szolnok térsége 11. Csongrád-Tiszazug térsége 12. Szeged térsége Erdő erdős, + fás fás Gyep gyep Halastó halastó, + nádas Ültetvény ültetvény Kivett kivett Szántó szántó 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 11

14 Alacsony vízhozam esetén a Tisza terhelés szempontjából a legkritikusabb nyári idényben vizének akár 2/3-át a talajvízből pótolja (Vízügy által Tokajnál mért adat). Ezek a területek tehát rendkívül sérülékenyek, szennyezésre érzékenyek, tájpotenciáljukat tekintve, intenzív művelésre kevésbé alkalmasak. A fentiek miatt indokolt lenne ezt a zónát a magas természeti értékű területek -kel azonos módon kezelni. A keleti országrészt átszelő egyetlen összefüggő, természeti, kulturális és egyéb értékeket hordozó térségről van szó, mely a maga 600 km hosszával sajátos adottságaival olyan értéket képvisel, amellyel csak a Balaton vetekszik. Ezt a térséget, mint elsődlegesen a folyó ökológiai teréhez tartozó, vízminőségét közvetlenül befolyásoló, azzal egységes rendszert alkotó területet a Tisza ökológiai és vízminőségvédelmi pufferoló sávjának kellene tekintetni, ami, összetett szerepénél fogva az ősi árteret helyettesítő területként - egyfajta "pszeudo ártér - ként funkcionálhat. A TISZA-VÖLGY ÉLŐHELYSZERKEZETE ( ÖKO- SZTRÁDA MODELL ALAPJA) sodorvonal part mente limány (álló, lassú víz holt meder övzátony-bokros-füzes puhafás ártéri erdő keményfás ártéri liget erdős sztyepp Forrás: Horváth Benő, M- Teampannon Kft 12

15 3.2 A TISZA MENTE ELTÉRŐ ADOTTSÁGÚ TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEK (CSIGOLYÁK ) LÁNCOLATA (Forrás: Horváth Benő, M-Teampannon Kft.) A Tisza által szabályozott Alföldi táj szerkezete az emberi tevékenység hatására ma erősen tagolt. A Tisza hosszirányú vezérlő tengely egységét a haránt irányú útvonalak mentén kialakult települések tagolják, különösen a gázlók, a révek és a hídfők mentén ékelődtek be az emberi települések és az általuk okozott szerkezeti változások. Ezáltal az eredetileg hosszirányban egységes, összefüggő folyó menti rendszer kisebb egységekre tagolódott. Így a tájat vezérlő Tisza menti gerinc csigolyaszerű egységekre tagolódott. Ezáltal lehetővé vált az egyes tájegységek sajátosságainak a kibontakozása, és ezáltal megnőtt a táj mozaikossága. E kettőség egyfelől a Tisza folytonossága (maga a folyó, hullámtere, a kétoldali gátak, valamint az ezzel szoros kapcsolatban álló ökológiai sáv (holocén meder), másfelől az ezt keresztező útvonalak, hídfők, városok által tagolt-határolt gerinccsigolyák hozza létre azt a változatos tájrendszert, amit ma Tisza mentének nevezünk. Hipotézisünk az, hogy egy pozitív Tisza menti jövőkép eléréséhez a szerkezet-alakító tényezők gazdagságában, differenciáltságában rejlő lehetőségek felismerésén és kibontakoztatásán keresztül vezet az út. Ezt a gazdagságot pedig akkor tudjuk felismerni, ha félretesszük a hierarchiákban (a térszerkezet-alakító tényezők alá-fölé rendeltségében), lépték-hierarchiákban való gondolkodásunkat. E gondolkodás eredménye egy, a jól ismert térkategóriákkal részben átfedő, részben attól eltérő tipológia-kezdemény. Amikor a mai komplex kapcsolatrendszereken, hálózatokon alapuló világban a Tisza mentéről, mint területi entitásról beszélünk, természetesnek tekintjük, hogy a Tisza mente egyes térségei más területi entitásoknak is részét képezik, még akkor is, ha meg vagyunk róla győződve, hogy a Tisza szervező szerepe rendkívül erős. A Tisza menti stratégiát tehát úgy kell felépíteni, hogy a tér egyéb értelmes olvasataival, az azokra épülő stratégiákkal összhangban legyen, sőt egymást erősítsék. A TISZA-VÖLGY CSIGOLYA- SZERKEZETE A Tisza hosszirányú vezérlő tengely egységét a haránt irányú útvonalak mentén kialakult települések tagolják, különösen a gázlók, a révek és a hídfők mentén ékelődtek be az emberi települések és az általuk okozott szerkezeti változások. (Forrás: Horváth Benő, M-Teampannon Kft.) KISKÖRE POROSZLÓ ABÁDSZALÓK TISZAFÜRED TISZA-TÓ KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVE, 1999 Szerkezeti séma (tervező: Koszorú Lajos, Lázár Tibor, Horváth Benő, Teampannon Kft) A városhálózat az Országos Területfejlesztési Koncepcióban lehatárolt Tisza-térségben. *A 4-es főút Szolnok Debrecen közötti szakaszát vettük figyelembe, amely többé-kevésbé felezi a térséget. Két város Szolnok és Törökszentmiklós a Tisza mentén fekszik. Tiszamente térsége (OTK) Jobb part Bal part Tiszával érintkező településsor Kétoldali 4-es főúttól északra* Összes város ezer főnél kisebb népességű városok 4-es főúttól délre* ezer lakosú városok ezer lakosú városok ezer főnél népesebb

16 4. A TISZA MENTE HARÁNT IRÁNYÚ TÉRSZERKEZETI TAGOLÁSA 4.1 VÁROSHÁLÓZAT RÉTEGE ÉS A KOMPLEX TÁJGAZDÁLKODÁS RÉTEGE A térszerkezeti tagolás a fejlesztés nagyon fontos eszköze, egy, a térség valós adottságain alapuló alternatívát nyújt a fizikai-táji és funkcionális realitásokat esetenként teljes mértékben negligáló közigazgatási illetve fejlesztési-statisztikai megközelítésekkel-térséghatárokkal szemben. A Tisza menti stratégiát indokolt a térszerkezeti egységekre építeni, ezek lesznek azok a fejlesztési egységek, amelyekhez első lépésben specifikus célok, majd az azok megvalósítását szolgáló alprogramok, végül projektek és források lesznek rendelve. A meglévő tanulmányok, vizsgálatok, fejlesztési dokumentumok tanulságait és saját helyismeretünket összegezve a Tisza mentén első lépésben egy városhálózati térszerkezeti réteget; és egy komplex tájgazdálkodási réteget különböztetünk meg Városhálózat rétege: pólusok és várospárok A kelet-nyugati makro-regionális infrastrukturális hálózatok révén az országos-nemzetközi vérkeringésbe bekapcsoltbekapcsolódó Tisza menti pólustérségek, amelyeket húzóvárosok (városcsoportok) és elsődleges vonzáskörzetükbe tartozó községek csoportja alkotnak. Határuk nem definiálható pontosan és folyamatos változásban van. A Tisza menti pólustérség országos jelentőségű, vagy jó eséllyel belátható időn belül azzá váló nagytérségi hídfőtérségek, melyeknek elsődleges nagyvonzású munkaerő-piaci központi és hídszerepükön túl, különböző mértékben a Tisza-menti térség oktatási, kulturális, kereskedelmi, K+F stb. központjai is (vagy benne van a lehetőség, hogy azzá váljon). A Tisza menti tagolt városhálózat és az azokra szerveződő kistérségek és tájgazdálkodási térségek szervesen kapcsolódnak a nemzetközi városhálózaton keresztül a Kárpát-medencében újra strukturálódó városrendszerbe. Ennek csomósodásai között a budapesti nagyvárosi régió (3-3,5 millió fő) keleti oldalán két olyan városhálózati csomópont található, melyeket a Tisza köt össze a sajátos ökológiai sztrádájával. URBANIZÁCIÓS RÉTEG I. Tisza menti pólustérségek Záhony - Kisvárda- Vásárosnamény Tiszaújváros Polgár - Mezőcsát Szolnok - Szajol-Törökszentmiklós - Martfű Szeged Hódmezővásárhely- Makó II. Tisza menti várospárok Cigánd-Dombrád Tokaj-Rakamaz Tiszafüred-Poroszló Abádszalók-Kisköre Csongrád-Szentes III. További fontos településpárok Fehérgyarmat-Mátészalka Ibrány-Nagyhalász Tiszavasvári-Tiszalök Tiszacsege-Mezőcsát Tiszaföldvár-Tiszakécske Kunszentmárton-Lakitelek Mindszent-Kistelek 14

17 EURÓPAI VÁROS -HÁLÓZATI CSOMÓPONTOK A TISZ ÁLTAL ÉRINTETT RÉGIÓBAN Nyugat Budapest Székesfehérvár Tatbánya Vác Gyöngyös Szolnok Kecskemét Északkelet Kassa Miskolc Ungvár Munkács Nyíregyháza Debrecen Nagyvárad Szatmárnémeti Délkelet Szabadka Szeged Temesvár Arad Újvidék A másik térségtípust a pólusok közötti tájgazdálkodási térségekben fontos mikrotérségi ellátó-szervező szerepet betöltő kisváros-párok alkotják. Ezek közül kiemelkedő jelentőségűek azok, melyek közvetlen vízparti fekvésűek, igazgatási területük egymással határos és a Tisza két partján fekszenek, egymással híddal, közvetlen térségi jelentőségű közúti kapcsolattal összekötve. Olyan kisvárosokról van szó, melyek külön-külön nem, vagy csak korlátozott mértékben képesek a térségszervező szerepüket betölteni, együtt azonban saját már viszonylag jelentős piacközponti, ellátó, stb. szerepet tudnak betölteni. Azzal, hogy a folyó két partján fekszenek, identitáserősítő, fizikai és szimbolikus értelemben is hídfő szerepet töltenek be, s mint ilyenek, kiemelkednek a térség egyébként viszonylag sűrűnek mondható városhálózatából. A vizsgált terület (31 kistérség) többi városa a térség működése, fejlődése szempontjából nagyságának, közlekedésföldrajzi pozíciójának, funkciógazdagságának megfelelően különböző szerepet játszik. A városok összességéből kiemelkednek azok a városok, melyek a komplex tájgazdálkodás rétegében egy-egy téregység központjaként, alközpontjaként működnek. Ezeket az adott téregységgel összefüggésben nevesítjük. Szerepük az adott téregységen belül meghatározó, a Tisza menti térség egésze szempontjából viszont másodlagos. 15

18 4.12 Komplex tájgazdálkodás rétege Sokoldalú kulturális természeti-táji értékekkel bíró tájközpontok térségei elnevezéssel illettük azokat a településsűrűsödéseket, amelyek országos (nemzetközi) jelentőségű kultúrtörténeti és természeti értékeket egyaránt magukban foglalnak, ezért a Tisza mente turisztikai rekreációs fejlesztésében a tágabb térségükből kiemelkedő húzószervező szerepet tölthetnek be. Tisza-tó Hortobágy Borsodi-Mezőség ( Kis-Hortobágy ) kiemelt természetmegőrző turisztikai térség a Tisza-tó menti településeket, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park és a Borsodi-Mezőség tájvédelmi körzet településeit foglalja magában. A komplex tájgazdálkodás öko-szigetei az urbanizációs térszerkezet szempontjából vákuumtérségek, de a Tisza ökológiai infrastruktúra szerepe tekintetében kulcsszerepet töltenek be. Az öko-szigetek esetében meghatározó jelentőséggel bírhatnak a natúrpark típusú szerveződések melyek a települések együttműködési kereteit meghatározzák. KOMPLEX TÁJGAZDÁLKODÁS TÉRSÉGEI I. Sokoldalú kulturális természetitáji értékekkel bíró tájközpontok térségei Tokaj-Rakamaz-Szabolcs Bodrogkeresztúr térsége Csongrád térsége-tiszazug- Lakitelek-Tiszakécske II. Tisza-tó Hortobágy Borsodi- Mezőség ( Kis-Hortobágy ) kiemelt természetmegőrző turisztikai térség III. Komplex tájgazdálkodás öko-szigetei Beregi Tiszahát, Szamosköz Bodrogköz-Rétköz Kesznyéten-Taktaköz-Tiszadob térsége Közép-Tiszai tájvédelmi körzet Tisza-tó és Szolnok közötti szakasza Mártélyi Pusztaszeri tájvédelmi körzetek térsége A KOMPLEX TÁJGAZDÁLKODÁS DEFINÍCIÓJA A komplex tájgazdálkodás az adott térség természeti, ökológiai, vízháztartási, tájikörnyezeti adottságait fenntartható módon hasznosító, egyensúlyait megőrzőhelyreállító, diverzifikált jövedelemtermelő tevékenységet jelent. A komplex tájgazdálkodás elterjedésének feltétele, hogy a térségi prioritások, támogatások az ott élő népesség képességeire és készségeire, kulturális-termelési hagyományaira építve (mezőés erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdaság, turizmus, feldolgozó- és kézművesipar, megújuló erőforrások használata korszerű integrált rendszerének folyamatos fejlesztését és térnyerését szolgálják. Térkép: Komplex tájgazdálkodási térségek kijelölése Szabolcs-Szatmár- Bereg megye készülő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye jóváhagyott és a Hortobágyi Nemzeti Park befejezetlenül maradt területrendezési terveiben (Forrás: Lázár Tibor tájrendezési munkarészei) 16

19 5. AZ EGYES TÉRSÉGTÍPUSOK FŐ BB SAJÁTOSSÁGAI 5.1 TISZA MENTI PÓLUSTÉRSÉGEK Záhony-Csap-Kisvárda-Vásárosnamény pólustérség Településhálózat: Városi népesség kb. 40 ezer fő. A városok közötti jövőbeli szerepek megoszlása még bizonytalan. Záhony és Csap között (még) nincs érdemi együttműködés, a szlovákiai Ágcsernyővel még kevésbé: a hármas határ lehetőségei messzemenően kihasználatlanok. A három magyarországi város viszonylag távol fekszik egymástól, a pólusképződés esélye még kérdéses. Az esélyét növeli, hogy a legnagyobb beruházások Kisvárda és Záhony között félúton valósulnak meg (Fényeslitke- Tornyospálca), továbbá a települések igen sűrűn követik egymást a 4-es főút illetve a 4115.j. mellékút mentén. Kérdéses a Vásárosnamény-Záhony folyosó (4115. j. mellékút) menti települések szerepének alakulása, amelyek a tervezett gyorsforgalmi út megvalósulásával az út és a Tisza közé fognak szorulni. A Bodrogköz-Rétköz-Nyírség találkozási pontján kialakult Kisvárda egyedül bír hagyományos sokfunkciós méreténél jelentősebb térségközponti szereppel. Vásárosnamény feltörekvő város, nagyszabású energetikai beruházások várhatóak. A belátható időn belül megvalósuló autópálya, illetve a későbbre tervezett gyorsforgalmi csomópont megvalósulása a másik két városnál jóval kedvezőbb közlekedésföldrajzi pozíciót fog itt biztosítani. Vásárosnamény a Szatmár-Beregi öko-szigetnek is központja. Közlekedés: Nemzetközi vasúti kapcsolat Kisvárda-Záhony (transznacionális szállítási útvonal). Záhony-Csap az ország egyik legjelentősebb vasút határátlépő pontja, a széles nyomtávú keleti (orosz, kínai stb) vasúti beszállítás egyik európai kapuja (Breszt 40%, Ágcsernyő 22%, Záhony 38%). Rövidtávon a gyorsforgalmi kapcsolat eléri Vásárosnaményt. Kisvárdán át biztosított a kapcsolat az egyébként teljesen elszigetelt Bodrogközzel, a záhonyi logisztikai térség fellendülése a bodrogköziek számára is potenciális munkalehetőség. Földhasználat: Tisza menti településeken kb. 15 % erdősültség (30 %-ot meghaladó Eperjeske, Győröcske területén, 20 % fölötti Vásárosnaményben), viszonylag magas a gyümölcsösök aránya (9%, kiemelten Vásárosnamény, Tuzsér, Fényeslitke). Szántók aránya 50 % alatti. A kivett területek aránya közelíti a Szegedi pólustérségét (23 %-ot meghaladó). A tervek szerint további jelentős művelés alóli kivonás várható. Egyedi sajátosságok: Igen erős az állami jelenlét: Záhony térsége különleges gazdasági övezetbe rövidtávon 30 milliárd forintnyi beruházás valósul meg logisztikai (elsősorban infrastruktrális-közlekedési) célra, rövidesen épül Vásárosnaményig az autópálya. A térség gazdasági súlyát az orosz-kínai vasúti rendszer Európába való becsatornázásának fő iránya fogja eldönteni. A fejlettségi mutatók tekintetében egyik érintett kistérség sem közelíti meg az országos átlagot. A térség a Bodrogköz és a Beregi Tiszahát közé ékelődő, döntően nyírségi TÁRSADALMI-GAZDASÁGI- SZOCIÁLIS-INFRASTRUKTURÁLIS- FOGLALKOZTATÁSI KOPMLEX MUTATÓ Országos átlag: 2,9 Záhonyi kistérség: 2,47 Kisvárdai kistérség: 2,63 Vásárosnaményi kistérség: 2,06 Záhonyt a kormányzati gazdaságpolitika az Európai Unió távol-keleti keleti fogadóbázisaként vizionálják, ezen alapulva került újra napirendre az utóbbi években a Tiszai hajózás kérdése. Szakértők szerint azonban ennek gazdaságossága a vízi út hossza (meanderező Tisza), a vízjárási adottságok (évnek csak egy részében hajózható), az infrastruktúra-beruházási igény költsége és az externális költségek (pl. ökológiai sokféleség) erősen megkérdőjelezhető (lásd többek között: Orosz György, KvVM) Amennyiben egyáltalán szükséges kapacitásbővítésben gondolkodni, akkor inkább az egyébként is tervezett nagysebességű vasút teherszállítási nyomvonalként történő hasznosításának lehetőségét indokolt vizsgálni. 17

20 táj, a Tisza pufferolja. Vásárosnamény a Tisza vízrendszerének egyik hangsúlyos pontja (Szamos és Kraszna torkolata). Tiszaújváros Polgár Mezőcsát pólustérség Településhálózat: A három város népessége együtt sem éri el a 30 ezer főt, jövőben várható gazdasági súlya azonban ennél jóval jelentősebb. Legjelentősebb központ Tiszaújváros, a másik két város jelentőségét (jelenleg még csak mérsékelten) az M3- as autópálya és Miskolc illetve Debrecen közelsége növeli. Tágan értelmezve a térséget az M3-M30 csomópontja körül kialakult kisvárosi kör is ide kapcsolható (Emőd, Nyékládháza). A három város kistérségei közül inkább csak Tiszaújváros és Polgár közvetlen munkaerő-piaci vonzáskörzetében lévő községek tartoznak a pólustérséghez; Mezőcsát vonzása minimális, kistérsége a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, annak ellenére, hogy az M3-M30 csomópontjában fekszik. A pólustérség szűkebb-tágabb (ellátási) vonzáskörzetébe tartoznak a Borsodi-Mezőség és a Kesznyéteni tájvédelmi körzet települései. Közlekedés: autópálya kapcsolat Budapesttel, Miskolccal, Debrecennel és Nyíregyházával: kitűnő csomóponti helyzet (két elosztópont (M3-M30; M3-35). Földhasználat: Tisza mentén gyepek magas aránya (23 %), igen alacsony erdősültség (10 %-nál kisebb), ültetvények igen alacsony aránya (1 %-nál kevesebb), azon belül feltűnően jelentős a zöldségkertészet Tiszapalkonyán. Egyedi sajátosságok: Tiszaújváros vegyipara jelentős jövedelemtermelő, de egyúttal erős kockázati tényező. Potenciálisan erős az urbanizációs nyomás a két autópályacsomópont térségében. A pólustérség három nagy kiterjedésű magas természeti érzékenységű terület (Kesznyéten, Borsodi- Mezőség és Hortobágy) között fekszik. A vízrendszeren belül fontos pont a Sajó torkolata. Fejlettségi mutatók tekintetében óriási szélsőségek: a Tiszaújvárosi kistérségben a Mezőcsátinak közel duplája! A Tiszaújvárosi kistérséghez tartozó Tiszatarján területén, a WWF irányításával komplex tájgazdálkodási mintaprojekt megvalósítása van folyamatban, kiemelt figyelemmel a munkahelyteremtésre, az energianövény termesztés és az ártéri gazdálkodás összekapcsolásának lehetőségére és az állati génmegőrzésre (bivalyállomány). TÁRSADALMI-GAZDASÁGI- SZOCIÁLIS-INFRASTRUKTURÁLIS- FOGLALKOZTATÁSI KOPMLEX MUTATÓ Országos átlag: 2,9 Tiszaújvárosi kistérség: 3,51 Polgári kistérség: 2,59 Mezőcsáti kistérség: 1,78 Szolnok Újszász Abony Törökszentmiklós Martfű pólustérség Településhálózat: A 130 ezer főt meghaladó városi lakossal bíró Tisza menti pólustérségnek Abonyon át erős a kötődése a Budapesti agglomerációhoz. Itt található a Tisza-mente térség súlypontja Szolnok a Tisza fővárosa, a keleti országrész középkorra visszanyúló hagyományokkal bíró forgalmi elosztópontja. Abony-Szolnok-Szajol-Törökszentmiklós a Tiszát keresztező jellegzetes alföldi urbánus tengely (4-es főút mentén), mely egészen Debrecenig folytatódik. Törökszentmiklós egyben a kapcsolódó öko-sziget bal parti településeinek munkaerőpiaci és szolgáltató-központja. Szétterülő (a Tisza bal partjára is átnyúló) vonzáskörzet, csökkenő népességgel. 18

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a H/18068/64. Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a j á n l á s a az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/18068. számú törvényjavaslat z á r ó v i t á j á h o z (Együtt kezelendő

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező,

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Területfejlesztés A területfejlesztés az országra, valamint térségeire

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben