Mikszáth Kálmán. Mikszáth Kálmán 33 évesen

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mikszáth Kálmán. Mikszáth Kálmán 33 évesen"

Éva Pappné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Mikszáth Kálmán Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya, január 16. Budapest, Józsefváros, május 28.) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Mikszáth Kálmán 33 évesen Kisnemesi családba született Szklabonyán a felvidéki Nógrád vármegyében (ma Szlovákia) Mikszáth János Kálmán néven, Mikszáth János jómódú kisnemes és Veres Mária fiaként. Ősei felsőmagyarországi evangélikus lelkészek voltak. A családi hagyomány szerint a teológiát Wittenbergben, Halléban és Jénában hallgatták, s nevelőként nemesi családokhoz jutottak be, majd Gömör, Nógrád és Sáros megyékben teljesítettek szolgálatot. A lelkészi szál az író nagyapjánál tört meg, aki szakítva a családi tradícióval, a nagykürtösi földesúr kocsmárosa volt. Mikszáth Kálmán édesapja, Mikszáth János is ott született, de szüleivel később Ebeckre költöztek át, ahol a tekintetes ebecki középbirtokos uraság árendás mészárosa és kocsmárosa lett. Feleségül a helybéli születésű nemes farádi Veress Máriát vette. Három gyermekük Mária, Kálmán, Gyula közül Mária 17 éves korában egy hirtelen szerzett tüdőgyulladás következtében elhunyt, Gyula pedig 13 évesen. A család valószínűleg 1843 után költözhetett Szklabonyára, ahol az apa előbb a falu kocsmáját és mészárszékét bérelte, később, az 1860-as évek második felében pedig már a gazda megjelölés volt olvasható fia bizonyítványában. Földjüket közel 100 holdra becsülték, és a család jómódját is bizonyította az a tény, hogy két cselédet, juhászt és szolgálólányt is tartottak. Mikszáth iskoláit nagyrészt Rimaszombaton járta, 1857 és 1863 között, az utolsó két osztályt azonban Selmecbányán végezte, ahonnan 1868-ban Pestre került, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett. Iskolái befejeztével visszatért Nógrád megyébe, ahol 1871-ben Mauks Mátyás szolgabírónál Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként állt

Ősei felsőmagyarországi evangélikus lelkészek voltak.

2 munkába. Itt alkalma volt közvetlen közelből is tanulmányoznia a vármegye uraságait ben ügyvédbojtár lett, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, többek között azigazmondó, Szabad Egyház, Fővárosi Lapok és a Borsszem Jankó július 13-án feleségül vette Mauks Mátyás leányát, Mauks Ilona Máriát. Még ebben az évben meghaltak szülei, s ő feleségével együtt a fővárosba költözött. Nagy nyomorban éltek ben halt meg 3 napos korában első gyermekük. Felesége megbetegedett, és hazaköltözött szüleihez. Ezután ő is visszahúzódott szülőfalujába, Szklabonyára, ahol azonban anyja a családi birtokot még halála előtt bérbe adta, így abból sem tudott megélni. Az 1874-es megyei tisztújításon mint aljegyző jelöltette magát, de megbukott. Visszatért Pestre, s az irodalommal kezdett komolyabban foglalkozni. Mikszáth el akart válni a feleségétől, mert azt gondolta, hogy rendes jövedelem nélkül nem méltó a feleségéhez. Felesége nem akart válni, így az akkor még sikertelen író azt hazudta, hogy mást szeret ban váltak el. Miután Mikszáthnak rendes jövedelme lett, 1882-ben újra összeházasodtak. Házasságukból három fiúgyermek született: Kálmán László ( ), János ( ) és Albert ( , író-újságíró volt, nem maradt utódja). Kálmán László leszármazottai ma is élnek: az író egyik ükunokáját is Mikszáth Kálmánnak hívják, 30 éves, Budapesten él től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb Sepsiillyefalva, majd 1892-től Fogaras, végül Máramarossziget mandátumával. Mikszáth írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők műveiből sok részt egyszerűen kihúztak ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az Elbeszélések, de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki ben visszatért Budapestre, ahol az Ország- Világ című lap segédszerkesztője lett. Ez idő tájt vált ki a Budapesti Hírlap szerkesztősége a Pesti Hírlapból, ahová emiatt új munkaerő kellett, így ő maga is a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Hírlapi cikkeit nagyobbrészt név jelzése nélkül, igen gyakran Scarron, illetve sok más egyéb álnévvel is jegyezte ben a Petőfi Társaság, február 8-án a Kisfaludy Társaság választotta tagjának, május 3- án pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. janu ár 24.) főszerkesztője volt február 8- án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémianagyjutalommal tüntette ki ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg. Szülőfaluját (Szklabonya) Mikszáthfalvának nevezték el. Néhány munkája: Elbeszélések. Budapest, Két kötet. Tündérvilág. Válogatott mesék gyűjteménye az ifjúság számára 9 képpel. Irta Kálmán bácsi. U. ott, Tót atyafiak. Elbeszélések és rajzok róluk. U. ott, A jó palóczok. 15 apró történet. Bpest, A két koldusdiák. Mesés történet az ifjúság számára. A képeket rajzolta Mannheimer Ágoston. U. ott, A beszélő köntös. Regény, 1889.

július 13-án feleségül vette Mauks Mátyás leányát, Mauks Ilona Máriát. Még ebben az évben meghaltak szülei, s ő feleségével együtt a fővárosba költözött. Nagy nyomorban éltek.

3 Szent Péter esernyője. Neogrády Antal rajzaival Beszterce ostroma. Egy különc ember története Különös házasság. Regény Két kötet. A Noszty fiú esete Tóth Marival, regény ( ) A fekete város, regény ( ) A néhai bárány (elbeszélések) Forrás: wikipedia Forrás: Forrás: Mikszáthné Mauks Ilona Mária Mikszáth és Mauks Ilona szerelmének története Mikszáthék gyermekei: Kálmán László és Albert Mikszáth 1870-ben tiszteletbeli esküdtnek állt Balassagyarmaton, Mauks Mátyás főszolgabíró mellé. Az esküdtek dolga ekkoriban az volt, hogy az aktákat kezeljék, s a peres ügyeket előkészítsék. Mikszáth a hivatalt azonban nem vette túl komolyan. A rokonszenvesebb ügyfeleket megtanította, hogyan úszhatnák meg büntetés nélkül: különösen szerette az ügyvédek egymásnak ugrasztását. Egyszer egy rabot, egy szklabonyai kocsist, akit verekedésért ítéltek el tizennégy napra, titokban szabadon is engedett, s akit aztán csak napi három forint napidíjjal lehetett visszacsalogatni a börtönbe, hogy büntetését leülje, s az ügy ki ne derüljön. A szolgabíró szokása volt, hogy a vékonypénzű esküdteket ebédre hívja meg a házához. Így ismerkedett meg Mikszáth Kálmán főnöke egyik lányával, Mauks Ilonával (Mohora, augusztus 18. Horpács, május 24.), aki igen visszahúzódó, félénk lány volt. A két fiatal első találkozása azonban inkább felsülés volt, mint siker. Mikszáth kissé falusias megjelenése, parlagi öltözködése távol esett egy úrikisasszony ábrándvilágától. Azonban kicserélték olvasmányaikat, kis szellemi kört alakítottak ki, s a két fiatal szerelemre lobbant egymást iránt.

4 Mauks Ilona nem volt szép a szó közönséges értelmében, ám ritka komoly gondolkodása és nemes jelleme egészen meghódította az ifjú Mikszáthot. Nem sok idő kellett, s megkérte Ilonka kezét. Mikszáth rá jellemző módon intézte a leánykérést: aktát nyújtott be főnökének a következő szöveggel: Én, alulírott szavamat adom, hogy Ilonka leányomat egy éven belül Mikszáth Kálmánhoz adom feleségül. A válasz is humoros volt: ezt majd még megapelláljuk (megfellebbezzük) a királyi táblához. A későbbi híres írót tehát elutasították. Bánatában azon nyomban fel is mondott, s jogásznak állt. A családdal azonban folyamatosan levelezett: nem tett le arról, hogy feleségül vegye szerelmét. Az elmaradt vizsgák, illetve a bizonytalan jövedelmű írói pálya miatt azonban Mauks Mátyás főszolgabíró véglegesen úgy döntött, hogy nem adja lányát a vékonypénzű vőlegénynek. Ekkor írja Ilonkának a közben Pestre került Mikszáth a következő sorokat: Soha életemben nem szerettem volna úgy gazdag lenni, mint most, hogy magának jólétet teremtsek. Az ifjú Mikszáth már arra is gondol, hogy megszökteti Ilonát. Házassági engedély hiányában fegyverrel akarja kényszeríteni pap ismerősét az összeesketésre. Sok habozás után végül Ilona Pestre utazik rokonlátogatóba, s titokban megesküszik Mikszáthtal július 13-án. Ilona azonban bűntudatot érzett emiatt. Ehhez az is hozzájárult, hogy az esküvő utáni második napon édesanyja kolerában meghalt. Pestre visszatérve a nélkülözés, a nyomor évei következtek. Hiába voltak büszkék arra, hogy házasságuknál nem számított a vagyon, mégis a szegénység lett a legnagyobb ellenségük. A nyomor egyre mélyebb bugyraiba jutva, Mikszáth nem akarta a felségét is magával hurcolni, ezért két év házasság után, 1875-ben Ilona visszaköltözött a szüleihez nyarán törvényesen is elváltak. Mindketten nagyon szenvedtek a válásuk miatt. Ebben a reménytelen helyzetben érte Mikszáthot a megváltás: egy induló laphoz hívták újságírónak Szegedre. Itt kezdett felívelni írói pályája és anyagi helyzete ben a már elismert író ismét feleségül kérte szerelmét, és január 1-jén újra házasságot kötöttek. Három gyermekük született. Az író halála után Ilona Horpácson élt még 16 évet, itt írta meg visszaemlékezéseit május 24-én, 71 éves korában halt meg Horpácson. Forrás: A Mikszáth-kúria Horpácson 1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. Az epület bejáratánál áll a fenti Mikszáth szobor 1999 óta. (Horpács Budapesttől 67 km.re északra, Balassagyarmattól 15 km-re Magyarországon található falu.)

feleségül. A válasz is humoros volt: ezt majd még megapelláljuk (megfellebbezzük) a királyi táblához. A későbbi híres írót tehát elutasították. Bánatában azon nyomban fel is mondott, s jogásznak állt.

5 Mikszáth Kálmán szülőháza Szklabonyán (Nógrád megyében, Felvidéken - ma Szlovákia) Második házasságkötésük emlékjele a mohorai evangélikus templom falán

Hasonló dokumentumok

IV. Mikszáth Kálmán. 1. Életrajzi adatok. 2. Melyek Mikszáth fõbb műfajai? Említs példákat is! 3. Mely műveivel válik ismert íróvá?

IV. Mikszáth Kálmán. 1. Életrajzi adatok. 2. Melyek Mikszáth fõbb műfajai? Említs példákat is! 3. Mely műveivel válik ismert íróvá? IV. Mikszáth Kálmán 1. Életrajzi adatok a) Hol és mikor született és halt meg Mikszáth Kálmán? b) Hogyan kötõdik az alábbi helyekhez? Balassagyarmat: Horpács: Mohora: Pest: Rimaszombat: Selmecbánya: Szeged: