HÓDMEZŐVÁSÁRHELY FOTÓTÖRTÉNETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÓDMEZŐVÁSÁRHELY FOTÓTÖRTÉNETE"

Átírás

1 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY FOTÓTÖRTÉNETE BERNÁTSKY FERENC 145 esztendővel ezelőtt, 1869-bennyílt meg az első fényképészeti műterem Hódmezővásárhelyen. Jelen tanulmányunkban az azóta eltelt közel másfél évszázad vásárhelyi fotótörténetének rövid áttekintéstét kívánjuk adni, hangsúlyosan bemutatva a kezdetektől a Fényképész Szövetkezet 1951-es megalakulásáig terjedő időszakot, illetve a hódmezővásárhelyi vagy hódmezővásárhelyi kötődéssel rendelkező fotóművészeket, és a Vásárhelyi Fotószimpóziumot. Az első műterem alapítása óta eltelt közel másfél évszázad alatt a Hódmezővásárhelyen alkotó és az innen elszármazott fényképészek jelentős fotóhagyatékot hoztak létre, melynek feldolgozása fontos feladata a történeti kutatással foglalkozó szakembereknek. Amint a tanulmányból kiderül, mind minőségét, mind mennyiségéttekintve rendkívül heterogén ez a hagyaték. Heterogén egyrészt, mert a fényképészek között voltak profi Plohn Illés és József, Till Viktor és Aranka, Fodor Béla, Schnitzer Lajos, Lőkös Sándor, Bodrogi Imre, Lusztig Imre és mások, amatőr vitéz Szabó Gyula, Búzás István, Benes Gyula, Tornyai Imre fényképészek, valamint fotóművészek LucienHervé, dr. Tildy Zoltán, Nagygyörgy Sándor, Kunkovács László, Kresz Albert, Eifert János, Dömötör Mihály is. Heterogén másrészt, mert a helytörténeti szempontból fontos fotósorozatok mellett megtalálhatóak benne országos érdeklődésre számot tartóalkotások is, az első világháború idején készült felvételek pedig nemzetközi jelentőséggel bírnak.helytörténeti szempontból érdekes a város és környékének fejlődését másfélszáz esztendőn keresztül nyomon követő felvételek összessége és a vásárhelyi családok mindennapi életét bemutató fényképek. Kérdés ugyanakkor, hogy csak helytörténeti, vagy országos jelentősége is van-e a tanyákat bemutató fotósorozatoknak. A két Plohn, Illés és József a 19. század végi, 20. század elejei tanyai gazdálkodást örökítette meg, Till Viktor és Schnitzer Lajos az 1920-as és 1930-as évek fejlődését dokumentálta, az 1945 utáni kezdődő változásokat Lőkös Sándor örökítette meg, míg Kunkovács László, Kresz Albert és a többi kortárs fényképész már a tanyarendszer végóráját rögzítette. Amint a felsorolásból is látszik, összeállítható a tanyarendszer fejlődésének és pusztulásának íve, és így már országosan is figyelemre méltó

2 etnofotográfiaiörökség birtokosa Hódmezővásárhely.Országos jelentőségűekplohn József 1902-es honvédportréi, hiszen nem ismerünk más, ilyen nagyságú sorozatot veterán 48-as honvédekről az ország határain belül. Nemzetközi jelentősége van az első világháború galíciai hadszínterén török katonákról készült képeknek, hiszen a török hadsereg galíciai szerepvállalása a háború kevéssé ismert történései közé tartozik. Fontosak ugyanakkor az első világháború többi frontján történteket megörökítő felvételek is, hiszen általuk is pontosabb képet kapunk az akkor történtekről. LucienHervé öröksége és Eifert János munkássága a nemzetközi fotóművészet élvonalába emeli Hódmezővásárhelyt és fotóművészetét. A fotótechnika fejlődésének köszönhetően, ahogy haladunk előre az időben, egyre inkább tömegesedik a fényképészet, egyre több felvétel keletkezik, ami nagyban segíti a múltunk mind jobb megismerését. A fotótörténeti emlékek gyűjtését ugyanakkor nem lehet lezárni, hiszen szinte minden pillanatban előkerülhetnek újabb és újabb hagyatékok, melyek új megvilágításba helyezhetnek bizonyos történéseket. Erre jó példa, Lőkös Sándor fényképész örökösei 2014 decemberében ajánlottak fel a Tornyai János Múzeum számára 157 db, a második világháború idején készült, katonai repülősöket ábrázoló fényképet. A KEZDETEKTŐL A ROMÁN MEGSZÁLLÁS VÉGÉIG (1869. júniustól március 2-ig) A PLOHN MŰTEREM 1869-TŐL1887-IG PLOHN ILLÉS június 6-án megjelenő számában adta hírül a Vásárhelyi Közlöny című hetilap, hogy Plohn Illés 1 szeptember 6-án a Délibáb utca 778. alatt, a Beller Lőrinc-féle házban nyit fényképészeti műtermet. Plohn Illés (kezdetben: Eliás Plohn) 1833-ban született Aradon. Édesapja, József vésnök volt, ő szintén vésnöknek tanult, de Fejérváry József szerint a fotografálás feltalálásakor ezt tanulta meg, s vidéken ő lett az első fényképész (FEJÉRVÁRY 1929, 645). Feleségével, Kugler Amáliával (Bécs, Hódmezővásárhely, november ) négy gyermeket neveltek. A legidősebb gyermekük, Eleonóra fiatalasszony korában elhunyt. A három fiú, József, a későbbi vásárhelyi fényképész, Henrik Gyula 1 A Plohn Illésre vonatkozó életrajzi adatok fontosabb forrásai: Földvári László: Hódmezővásárhely neves fényképészei. In: Szeremlei Társaság évkönyve Szerk.: Kruzslicz István Kovács István Varsányi Attila. Hódmezővásárhely 2005., T. Knotik Márta: A Csongrád megyei fényképészet kezdetei. ( )In: MFMÉ 1978/79-1. Szerk.: Trogmayer Ottó. Szeged 1980., T. Knotik Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora ( ).In: MFMÉ Történeti Tanulmányok 3. Szerk.: Zombori István. Szeged Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban: VRU) p.

3 (Hódmezővásárhely, április Budapest, március ) nyomdásznak tanult, majd 1902-ben Budapestre költözött, a Pátria Nyomda mettőrje lett, és Béla, aki előbb Kiskunfélegyházán, majd Kiskunmajsán volt könyvkötőmester és fényképész. Plohn Illés több ízben megfordult Bécsben, ahol 1869-ben megtanulta a Brillantfényképészetet. Pályájának korai szakaszán dolgozott Simándon (ma: Şimand, Románia), Aradon. Simándi korszakából jelenleg két képet ismerünk, az egyik egy család csoportképe a házuk előtt egy asztal körül, 5 a másikon egy műteremben áll egy erdész ruhás idősebb férfi között Makón dogozott, itt született József fia is. S bár 1869 nyarától kisebb megszakításokkal már Vásárhelyen működik, és 1870 áprilisában végleg letelepedett a városban, a szűkös megélhetés miatt az évek során többször is vidéken kénytelen munkát vállalni. Így dolgozott 1872-ben Orosházán, 1876 tavaszán Makón, 1877 során Kisjenőn (ma: Chișineu-Criș, Románia). Képeivel 1871-ben Hódmezővásárhelyen, 1872-ben Kecskeméten, 1874-ben Londonban, 1876-ban Szegeden és 1879-ben Désen (ma: Dej, Románia) nyert díjakat ban műtermét áthelyezte a város központjához közelebb eső Fő utca 816. szám alá, mely a katolikus templommal szemben volt. Az évek során változott a ház tulajdonosának személye, megváltozott a házszám és az utcanév is (III. tized 881. szám, Andrássy utca 10.) de a Plohn műterem 1944-ig ugyanitt állt fent. Plohn Illés készítette 1869-ben a legelső vásárhelyi esküvői képet Karasz Istvánról és feleségéről, mely az egyetlen ismert színezett felvétele. Műterme az esküvői képek, családi zsánerképek, kabinetképek mellett rendszeresen készített tablókat neves vásárhelyi személyiségek, egyletek, iskolák számára. Többek között 1876-ban ő készítette Pokomándy István leköszönő polgármester számára azt a díszalbumot, amely a városi tisztviselők portréit tartalmazta, 1877-ben a vásárhelyi Dalárda, 1880-ban Soós István későbbi polgármester és osztályának érettségi tablóját is. A műtermi munka mellett rendszeresen járta Hódmezővásárhelyt és környékét, fényképezve az épülő belvárost és a város környéki tanyákat ban megörökítette, bár kissé mesterkélt beállítással,dobossy Lajos tanyáját, továbbá a Vetró-tanyát.1887-ben lefotózta az összeomlott kis-tiszai zsilipet és annak helyreállítási munkáit.szeremlei Sámuel kérésére 1892-ben több fotót is készített a csomorkányi templomromról. 3 A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: MNL CSL HL) IV. B f. Hódmezővásárhely város felekezeti anyakönyvi másodpéldányának levéltári gyűjteménye Izraelita Hitközség anyakönyvei 2. 4 VRU p. 5 letöltés dátuma: december letöltés dátuma: december 19.

4 Az 1879-es szegedi árvízről egy 16 felvételből álló sorozatot készített, melyből a szegedi Móra Ferenc Múzeumon és a Somogyi Könyvtáron kívül a bécsi Albertina Múzeum is őriz néhány darabot. 7 Egyes vélekedések szerint ő készítette a legjobban megkomponált fotósorozatot az árvíz pusztításáról októberében szélütés érte, melyből nehezen épült fel, kezdetben üzletvezetőt is kellett alkalmazniuk, hogy működtetetni tudják a műtermet. 8 Plohn Józseftöbb éves tanulás után 1887-tól fokozatosan vette átműterem vezetését édesapjától. 9 Plohn Illés Hódmezővásárhelyen hunyt el március 21-én. Munkái, melyekből közgyűjteményekben több mint száz maradt fent, fontos ipartörténeti, művelődéstörténeti értékkel bírnak. A PLOHN MŰTEREM 1887-TŐLA ROMÁN MEGSZÁLLÁS VÉGÉIG PLOHN JÓZSEF A legismertebb vásárhelyi fényképész, Plohn József Ábrahám július 7-én született Makón. Az 1879/80-as tanévtől az 1882/83-as tanév végéig a hódmezővásárhelyi református főgimnázium tanulója volt. 11 A gimnáziumi tanulmányai befejezése után édesapja műtermében sajátította el a fényképezés alapjait, majd két évig tanult Koller Károly császári és királyi udvari fényképész fővárosi műtermében. Betegeskedő édesapjától 1887-től vette át a műterem vezetését fordulóján katonai szolgálatát töltötte június 28-án feleségül vette Hirn Fannit (Hódmezővásárhely, november Hódmezővásárhely, július ), akivel annak 1937 júliusában bekövetkezett haláláig élt együtt. Tanulmányúton járt Münchenben, Firenzében, Rómában, Párizsban. Párizsi tanulmányútjáról, ahol a fényképészet és a czinkográfialegujabbvivmányait, az opál-képek, valamint a platina-képek készítési módját sajátította el 1894 márciusában érkezett haza a262de7279ef8d4d4272 letöltés dátuma: december Vásárhelyi Közlöny (a továbbiakban: VK) sz., 44. sz., 51. sz. 9 A Magyar Ipar Almanachja. (a továbbiakban: Almanach) Szerk.: dr. Ladányi Miklós. Budapest, A Plohn Józsefre vonatkozó életrajzi adatok fontosabb forrásai: Dömötör János: A Plohn gyűjtemény.in: A Móra Ferenc Múzeum évkönyve Szerk.: Bálint Alajos. Szeged , Földvári László: Hódmezővásárhely neves fényképészei. In: Szeremlei Társaság évkönyve Szerk.: Kruzslicz István Kovács István Varsányi Attila. Hódmezővásárhely 2005.,Negyvennyolcas honvédportrék. Az utószót írta és összeállította: Dömötör János. Budapest 1992., T. Knotik Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora ( ).In: MFMÉ Történeti Tanulmányok 3. Szerk.: Zombori István. Szeged MNL CSL HL VIII. 51. A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium iratai MNL CSL HL IV. B f. Hódmezővásárhely város felekezeti anyakönyvi másodpéldányának levéltári gyűjteménye Izraelita Hitközség anyakönyvei VRU p. 14 VV p.

5 Az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon az alföldi népéletet és mezei gazdálkodást ábrázoló fotókkal Plohn Illés és József I. díjat és a millenniumi nagyérmet nyertek. A kiállításon Ferenc József személyesen is gratulált Plohn Józsefnek. Plohn József édesapja nyomdokain haladva már 1894 nyarán elkészítette első tablóit az állami óvónőképző intézet és a református főgimnázium végzős tanulóiról, melyeket aztán még számtalan követett az idők során. Az I. világháború végéig gyakorlatilag az összes Vásárhelyen készült egyleti, iskolai tablót ő készítette júniusában megrendelésre készített a város épületiről egy fotósorozatot, megörökítve a Kossuth teret a Városházával, a Keleti, a Beregi és a Lotta-féle házakat, a katolikus templomot, a református Újtemplomot az ártézi kúttal, a Nádor utcai ártézi kutat februárjában az ármentesítő társulat kérte föl, hogy a töltések védműveiről készítsen felvételeket. A helyi felkérések mellett Plohn József az országos sajtó számára is készített fotókat, 1897 és 1903 között a Vasárnapi Újsághárom alkalommal is közölte felvételeit ben a Jáger Mari-féle arzénes méregkeverő banda tagjairól és a bűnbanda tárgyalásról tíz, míg 1902-ben az algyői vasúti híd eltolásáról, és a vásárhelyi Kossuth szobor 1903-as avatásáról egy-egy képe jelent meg kora őszén a Kolozsvári Országos Történelmi Ereklye Múzeum felhívására lefényképezte a még élő vásárhelyi 48-as honvédeket, 89 db üvegnegatív szélére felírta a felvételen szereplő honvéd nevét is.a Plohn József által készített fotósorozat az egyetlen ma is ismert sorozat, amely az es forradalom és szabadságharc veterán katonáit ábrázolja az esemény után több mint ötven évvel. Az 1880-as évek végétől a Plohn-műterem a vásárhelyi művészélet egyik központja lett, megfordult itt Tornyai János, Iványi-Grünwlad Béla festő, Kallós Ede szobrász. László Fülöp festőművész, az angol királyi család későbbi portréfestője 1892 nyarán a Plohn műteremben dolgozott. Az 1900-as évek elejétől Pásztor János szobrász, Rudnay Gyula, Endre Béla és Várady Gyula festők, Kiss Lajos a későbbi néprajztudós, később Koszta József és Vén Emil festők jártak Plohnékhoz. Tornyai János hatására Plohn figyelme fokozatosan fordult a néprajzi tárgyú fényképezés felé, és az 1890-es évek elejétől az 1910-as évek elejéig közel háromezer felvételt készített Hódmezővásárhelyen és környékén a lakóépületekről és a tanyákról, valamint berendezéseikről, a gazdasági épületekről, a fazekas termékek előállításának teljes munkafolyamatáról, különféle mesterségekről, mint például a takács, a méhész, a halász, a 15 letöltés ideje: december 18.

6 mézeskalács készítő. Megörökítette az állattartók és földművelők munkáját, a subák és textilek hímzését, esküvői szertartásokat, gyermekjátékokat, de még a temetői fejfákat is. Az elkészült felvételek egy részét az 1904 augusztusában megrendezett Ipari és Mezőgazdasági kiállításon mutatta be. Itt állította ki 41 darabból álló fényképsorozatát is, melyen tiszta magyar fajból válogatva, a vásárhelyi férfiak és nők tipikus alakjai szerepeltek. Az antropológia felvételek mellett ott látjuk a város minden nevezetesebb részét, épületeit, utczákat, a kanyargó Tisza partjáról hangulatos tájképi részleteket, a határ minden részéről tanyákat a rajtuk folyó mezei munkák csaknem mindenikével, szőlőskerteket, sétálóhelyeket stb. 16 megörökítő felvételeit is. A kiállításon bemutatott néprajzi tárgyakat Tornyai János kérésére szintén lefényképezte ben Plohn József eladott a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálynak 271 darab felvételt. Az értékesített képek között voltak az 1902-ben készült honvédportrék, az 1904-es vásárhelyi ipari és mezőgazdasági kiállításon bemutatott antropológia portrésorozat és 1906 végéig elkészült néprajzi tárgyú felvételeiből is közel nyolcvan darab. 17 Dr. Bátky Zsigmond a Néprajzi Osztály vezetője vélhetően ezért nem támogatta 1923-ban Plohn kérelmét az általa ekkor összeállított a Képek a nagy magyar alföldi népéletből című fotóalbum megvásárlására és kiadásának támogatására (DÖMÖTÖR 1968, 172). Szeremlei Sámuel megrendelésére számos felvételt készített a Hódmezővásárhely története című monográfia 4. kötetéhez. Az 1913 augusztusában dr. Kenéz Sándor szerkesztésében megjelent Tanyai Újság az aratás fázisait bemutató 8 képe mellett egy tanyaudvart és egy, a vásárhelyi öreg gazdákat ábrázoló műtermi fotóját is közölte. Plohn József csak 1911-ben, édesapja halálát követően váltotta ki az iparengedélyt és vette át hivatalosan a műterem működtetését. A KONKURENCIA MEGJELENÉSE GÉVAY BÉLA, VERESS GYULA ÉS A TÖBBIEK A Plohn műterem 1869-es indulását követően tizenöt évnek kellett eltelnie, amíg Vásárhelyen egy újabb fényképészeti műtermet alapítottak. Gévay Béla 1884 szeptemberében érkezett Hódmezővásárhelyre, és nyitotta meg üzletét az I. tized szám alatt Herman K. fakereskedő házában. Kérdéses azonban, hogy őt lehet-e Plohn konkurensének nevezni, hiszen egy 1886-os hirdetésből az derült ki, hogy addig Plohn üzlettársa volt. Véleményünk 16 Samu János: A hódmezővásárhelyi néprajzi kiállítás.in.:ethnografia október-november 8-9. szám Magyar Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívum Fotótár, törzskönyvi szám: NM TK. 1907/1247., NM TK 1907/1326.

7 szerint Gévay Béla kezdetben a betegeskedő Plohn Illésnek dolgozott, és csak később lett önálló. Gévay végül 1888 novemberében költözött el Vásárhelyről Szegedre, miután Plohn Illésnek eladta az Andrássy úton, a Bereczk-házban lévő műtermét(t.knotik 2000, ). Veress Gyula Kolozsvárról települt át Hódmezővásárhelyre szeptember végén.szépen berendezett, fűthető műtermét a Szent Antal utca 8. szám alatt üzemeltette. Szinte kizárólag műtermi felvételei maradtak fent portrék, esküvői és zsánerképek(t.knotik 2000, ). Életrajzi adatokat nem sikerült találni róla, de valószínűleg legkésőbb 1911-ben a fényképész ipar befejezte. Kérdéses továbbá, hogy a korszak legismertebb kolozsvári fényképészéhez, Veress Ferenchez fűzte-e rokoni kapcsolat? Hirdetésekből tudjuk, hogy 1891-ben néhány hétig a városba dolgozott Bülch Ágoston magyar királyi udvari fényképész, műtermét a Fekete Sasban rendezve be. Huszty Lajos 1893 augusztusától október 5-ig előbb a Hódi Pál utca 1. alatt, majd Veress Gyula műtermében várta az érdeklődőket levétel céljából ben Nagybecskerekről érkezett Oroszy Lajos, aki rövid időre Endrey Gyula Andrássy utcai házában nyitotta meg üzletét ben rövid ideig Szigeti J. próbálkozott megvetni a lábát Vásárhelyen.1906-ban ifjú Molnár Ferenc a Deák Ferenc utcában működött. Barkó Imre 1911 áprilisában Veress Gyula utódaként nyitotta meg műhelyét a Szent Antal utca 8. alatt ban a Kossuth téren nyílt amerikai módszerű villanyműterem, az Andrássy utca 2. alatti Oblath-házban az Adler-féle színes fényképészeti műintézet nyitotta meg rövid időre a kapuit szeptemberében a Szegedi utca 2. alatt Sztrake Z. Rezső, 1916-ban a Kistöltés utca 6. alatt Kocsis Flórián, 1917-ben az Andrássy utca 9. alatt a Gábor nővérek nyitottak műtermet(földvári 2005, 90-93). A fenti fényképészek szinte alig hagytak maguk után nyomot a város fotótörténetében, de szükségesnek tartottuk megemlíteni őket is, mert fényképeik bármikor előkerülhetnek a lappangó gyűjtemények mélyéről. VÁRADY GYULAA FÉNYKÉPÉSZ, FESTŐMŰVÉSZ ÉS HANGSZERKÉSZÍTŐ Bár a Sárosoroszibanszületett Várady Gyula (1866. május/június 8. Komárom, szeptember 17.) csak rövid ideig élt és dolgozott Vásárhelyen, mégis említésre méltó szerepet játszott a helyi művészéletben áprilisában költözött a városba és nyitotta meg műtermét az Andrássy utca 18. szám alatt, és rögtön bekapcsolódott a Tornyai János köré csoportosuló művészek és művészetpártoló helybéliek társaságába. Fényképeivel, hangszereivel maga is részt vesz az 1904-es Ipari és Mezőgazdasági kiállításon, a kiállításhoz kapcsolódó néprajzi bemutató egyik szervezőjévé választják. Szeremlei Sámuel közléséből tudjuk, hogy számos

8 képet készített a Hódmezővásárhely története IV. kötetéhez. 18 Sajnos azonban nem tudjuk sem a kiállításon bemutatott képeit, sem a monográfia számára készített képeit beazonosítani, mert nem maradt fent tételes fotójegyzék. Magángyűjtemények és közgyűjtemények őriznek egy-két darab műtermi képét, illetve képeslapokon látható 4 darab, a Tisza partját ábrázoló fotója. Vásárhelyről 1907-ben költözött el.a Tornyai János Múzeum fényképei mellett festményeiből és hangszereiből őriz néhány darabot. BALOGH TAMÁSAZ AMATŐR NÉPRAJZI FOTÓS Balogh Tamás életéről sajnos meglehetősen töredékes információkkal rendelkezünk. Az 1904-es Ipari és Mezőgazdasági kiállítás előtt kereskedősegédként dolgozott, e mellett fényképezett. A kiállítás után Kiss Lajos felkérésére a temetőkben lévő fejfákat kezdte el fényképezni, majd 1905-tól egyre többször járták közösen a határt és folytatták a fejfák fényképezését valamennyi temetőben. Azonkívül megkezdtük a subák díszítésének fényképen való megörökítését. Tavasszal kimentünk a Cigányérbe és lefényképeztük a vályogvetés folyamatát. Aztán a régi házakat vettük sorba, a repülőereszest, a tornácost, a napsugárvégűeket, főleg Tarján és Királyszék városrészeken. Az eltűnőben lévő kis mészárszékeket, továbbá a díszített utcai kapukat és a mestergerendát tartó faragott oszlopokat. Megörökítettük az első ártézi kutat is. Nyáron voltunk a tanyán, ahol ólakat, akolakat, karámot, kűlábas kukoricagórékat vettünk lemezre. Aztán a vontatóhúzatást bolondkocsival, a lóval való nyomtatást és szórást. Júliusba megörökítettük a régi járásbíróság épületét két felvételben, amikor a bontáshoz hozzákezdtek. Az újvárosi szélmalomról sem feledkeztünk meg. Kimentünk Mártélyra is, ahol házsorokat, jellegzetes házakat és haranglábakat fényképeztünk le. A halászkunyhó és a szebbnél-szebb mártélyi tiszai tájrészek, az élő Tiszán pedig a kerítőhálóval való halfogás és a vízimalom képe is lemezre került. Kora tavasszal és ősszel igen sok kis- s nagysubát, írhássubát, bekecset, férfiködmönt, azoknak különösen a selyemmel kivarrott, gyönyörű díszítéseit, dohányzacskót, irhás suba válldíszét is megörökítettük. A vásárban pedig szíjgyártók, csizmadiák, szűcsök, szabók, papucsosok, tálasok, kantások portékáit, és a sütögetők sátrait is lemezre vettük (KISS é. n., 15).Balogh a későbbiekben is folytatta a néprajzi tárgyú fotózást a múzeum számára, e munkájának elismeréseképp kinevezték múzeumi fényképésznek 1906 februárjában. Ebben az időben hegedült, klarinéton játszott, látogatta a Rudnay-féle festőiskolát. A múzeum számára végzett fotózásból nem lehetett megélni, ezért amikor 1908 májusában elmozdították a 18 Szeremlei Sámuel: Hódmezővásárhely története V. Hódmezővásárhely,

9 vásárhelyi Népbankban betöltött segédkönyvelői állásából előbb Párizsba megy tanulmányútra, majd 1909 nyarától Szegeden, majd az 1920-as évektől Budapesten dolgozott a Pénzintézeti Központ revizoraként. 19 Néprajzi tárgyú fényképeiből a Tornyai János Múzeum özvegyétől, Tóth Józsefnétől, 1965-ben vásárolt meg 146 darabot. 20 Hagyatékát nehéz összeállítani, mert nagyon valószínű. hogy nem csak az özvegye által a múzeumnak eladott fényképeket készítette ő, de a Plohn Józsefnek tulajdonított fotók közül is készíthetett jó néhányat. Legalábbis Kiss Lajos saját maga ráírta néhány Plohn képre, hogy Balogh Tamás munkája. A TILL MŰTEREM TILL VIKTOR ELSŐ KORSZAKA KÖZÖTT Till Viktor 1907 májusában vette át a Vásárhelyről elköltöző Várady Gyula Andrássy utca18. szám alatt található műtermét. Ettől az időtől kezdve a Till család sorsa kisebbnagyobb megszakításokkal egészen az 1990-es évek közepéig összefonódott a vásárhelyi művészélettel, hiszen előbb az apa, Till Viktor dolgozott itt fényképészként 1933-as Szegedre költözéséig, majd a lánya, Aranka vette át apja műtermének vezetését, és a Fényképész Szövetkezet 1951-es megalapításáig fényképészként, utána inkább, mint szobrászművészként volt ismert. Till Viktor 21 Szegeden született február 26-án, édesapja a csehországi Znaimból (ma: Znojmo) származó Till József kereskedő, édesanyja a félig szerb, félig német származású, római katolikus vallású Kokics Emma. Szülei október 31-én, Nagybecskereken (ma: Zrenjanin, Szerbia) kötöttek házasságot, majd hamarosan Szegedre költöztek, és mind a hét gyermekük itt is született. Legidősebb gyermekük, Hermina Keglovich Emil szegedi fényképész felesége lett, míg Viktor fiuk, aki sógoránál kezdte kitanulni a mesterséget, maga is fényképésszé vált, és 1894-ben szabadult fel. Till Viktor 1901-ben kötött házasságot Sebestyén Máriával, házasságukból négy lány, a későbbi tánctanár Elza, Emma, Mária és a fényképész Aranka született. Till Viktor a fényképészet alapjainak elsajátítása után dolgozott Budapesten, majd 1905 és 1907 között Grazban Rudolf Martinelli műtermében volt üzletvezető. Miután ben átvette Várady Gyula műtermének vezetését, jó üzleti érzéktől vezérelve több 19 Kiss Lajos: Vásárhelyi művészélet. Budapest, 1957., Emlékezések a Hódmezővásárhelyi múzeum alapításáról.budapest, é. n. 20 Tornyai János Múzeum Irattára 113/ A Till Viktorra vonatkozó életrajzi adatok forrása a Tornyai János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményében tartós letétben elhelyezett Till-hagyatékban található anyakönyvi másolatok (a továbbiakban: Till-hagyaték).

10 Vásárhelyen ismert személyiség, köztük Rudnay Gyula portréját készítette el ingyen, és ezeket osztogatva próbált meg konkurenciát támasztani Plohn Józsefnek. Remek portrékat készített, melyekkel az 1910-es párizsi nemzetközi fényképészeti kiállításon aranyérmet nyert. 22 A szokásos műtermi munka mellett ő is rendszeresen járta a vidéket. A helyi újságból tudjuk, hogy az 1912-ben Mezőhegyesi hadgyakorlaton engedéllyel Ferenc Ferdinánd trónörökösről készített két jól sikerült felvételt, melyeket a műterme kirakatában ki is állított. 23 A feleségéhez július 9-én írt levelében azt írja, hogy holnap valami Banga Máté gazdálkodóhoz kell aratást és családi képet [készíteni] kimenni a tanyára. 24 A töredékesen felbukkanó források ellenére Till Viktornak az első vásárhelyi időszakából kevés nem műteremben készült felvételét ismerünk. Till nagy kedvvel fényképezte a családját műtermi viszonyok között, a Till hagyatékban számtalan családi zsánerkép található, melyeken a négy lány látható különböző jelmezbe öltöztetve, illetve gyakori volt a szülőgyerek ábrázolás is ben, az I. világháború kitörésekor az 5. honvédgyalogezredhez vonult be, és ott teljesített katonai szolgálatot a háború végéig, mint katonai tudósító. Katonai szolgálata alatt műtermét Fodor Béla üzletvezető gondjára bízta, akinek 1919 szeptemberében át is adta azt. 25 AMATŐR HADITUDOSÍTÓK VITÉZ SZABÓ GYULA ÉS BÚZÁS ISTVÁN Az 1910-es évek elejére a fényképészeti technika egyszerűsödésével és olcsóbbá válásával egyre többen engedhették meg maguknak, hogy fényképezőgépet vásároljanak és fényképezni kezdjenek. Az első világháború hadszínterein számos katona harcolt, kis túlzással, fényképezőgéppel a nyakában. A vásárhelyi fotótörténet jelenleg két teljesnek mondott első világháborús hadszíntéri fotósorozatot ismer. Az első vitéz Szabó Gyula tanító fotóalbuma. 26 Szabó Gyula 1897-ben Vásárhelyen született, 1915-ben Sárospatakon tanítói oklevelet szerzett, között a 305. gyalogezred kötelékében részt vett az I. világháborúban, harcolt az orosz, a román és az olasz fronton, 1916 novemberétől zászlós, 1917 februárjától hadnagy. Megkapta a SignumLaudist, kétszer a II. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, a Bronz Vitézségi Érmet, a Károly Csapatkeresztet ban Szőkehalmán, 1921-től Vásárhely-Kutason tanító július 4-22 VV p. 23 VV p. 24 A levél megtalálható a Till-hagyatékban. 25 VRU p. 26 TJM HGY, leltári szám:

11 én feleségül vette Kiss Etelkát, egy fiuk és egy lányuk született től részt vett a vásárhely-kutasi katolikus templomépítő bizottság munkájában, mint titkár. Az 1930-as évek elején elköltözött Vásárhely-Kutasról. A 85 lapból álló fotóalbum időrendben, külön fejezetekben mutatja be a Romániában, a Bukovinában, a román és azolasz harctéren történt eseményeket, az album végén Szabó Gyula családi fotói találhatók. A 243 darab fotót tartalmazó album nagy erénye, hogy Szabó Gyula a fényképeket feliratozta és datálta, így fontos történeti forrásértékük van. A képek bemutatják nem csak a hadi sikereket a győztes bevonulásokat, az elfogott ellenséges katonákat, a zsákmányolt hadi felszerelést, de a véres csaták következményeit a rommá lőtt településeket és harcállásokat, a bajtársak temetését és a sírokat is. A második Buzás István szabómester 500 üvegnegatívból álló hagyatéka. 27 Buzás István 1889-ben született Hódmezővásárhelyen. A szabóságot Vásárhelyen tanulta ki, majd 1908 után dolgozott segédként Temesváron, Szegeden, Makón és Kecskeméten től tényleges katonai szolgálatát tölti, majd között szolgált az első világháború valamennyi ismert hadszínterén. A háború után 1946-ig szabóként dolgozott, majd egy malomban helyezkedett el ben Vásárhelyen hunyt el. Búzás István hagyatékának közel ötödét a családi vonatkozású fotók teszik ki, melyeken láthatunk képeketa Búzás család mindennapi életéről, a család gazdaságáról, valamint családi portrékat is. A hadszíntéren készült felvételek egy részén az első világháború egy viszonylag elfeledett eseményének, a török csapatok es galíciai szerepvállalásának lehetünk szemtanúi. Buzás István szabóként számos tiszt egyenruháját javította, és így kerülhetett kapcsolatba török katonákkal is, akikről aztán számos felvételt készített. Bőségesen dokumentálta az olasz fronton eltöltött időt, felvillantva a háborús pusztítás borzalmait a szétbombázott településeket, az idegen földben eltemetett bajtársak sírjait is, de megmutatta a csendesebb időszakok meghitt pillanatait is. A két fotógyűjtemény jelentőségét az adja, hogy azokat tanulmányozva bepillantást nyerhetünk egyrészt az első világháború eseménytörténetébe, másrészt megismerhetjük általuk két vásárhelyi szemtanú személyiségét is. A ROMÁN MEGSZÁLÁS VÉGÉTŐL A FÉNYKÉPÉSZSZÖVETKEZET MEGALAKULÁSÁIG (1920. március 2-től április 4-ig) 27 A Búzás-hagyaték Tóth Mihály tulajdona, a hagyatékból 132 db üvegnegatív a Tornyai János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményében, 368 db üvegnegatív Hegyi Endre hódmezővásárhelyi fényképésznél van elhelyezve tartós letétként.

12 A PLOHN MŰTEREM 1944-IG Plohn József a román megszállást követően nehéz anyagi helyzetbe került, egyrészt mivel több hadikölcsönt jegyzett, mint azt a lehetőségei lehetővé tették volna, másrészt az ismert politikai események hatására csökkent a fizetőképes kereslet, harmadrészt a konkurencia erősödése, negyedrészt az egyre erősödő cukorbetegsége kezeléséhez szükségesgyógyszerek árának emelkedése miatt.a formálódó új rendszerben Plohn elveszített egy fontos bevételi forrást, a különféle egyleti és iskolai tablók készítésénél egyre kevésbé számítottak rá. A tablókat kezdetben inkább Fodor Bélával és Till Viktorral, majd az 1930-as évek második felétől Till Arankával, még később Bodrogi Imrével készítették el. A fenti okok miatt, anyagi helyzetének javítása érdekében 1922 során az összegyűjtött néprajzi témájú fényképeket egy 6 részesre tervezett, a Képek a nagy magyar alföldi népéletből című fotóalbumba kívánta megjelentetni. Az album Plohn leírása szerint a következő részekből állt volna: 1. sorozat: Régi magyar díszítmények és muzeális tárgyak. 2. sorozat: Cserepes (gölöncsér) mesterség. Tartalmazza: Munkálatokat, primitív szerszámaikat, régi és modern használati és művészeti edényeket. 3. sorozat: Mezőgazdaság. Tartalmazza: Mindenféle mezőgazdasági munkálatokat, régi, már divatját múlta munkálatokat is (kézzel vetés, nyomtatás lóval, szórás s többi) szántás, vetés, aratás, tanyák, tanyaudvarok, górék, hombárok, lovak, tehenek, juhok s a többi. 4. sorozat: Magyar alakok. Tartalmazza: Népviselet, szokások, háziipar, takács mesterség, halászat, lakodalom. 5. sorozat: Magyar épületek. Tartalmazza: Házak, udvarok, szobák, banyakemencék, kapuk, ablakok, kerítés. 6. sorozat: Temető.

13 Tartalma: Régi magyar fejfák, harangok. Az album megjelentetéséhez pénzügyi segítséget keresett, ezért 1922 szeptemberétől önmaga és ismert vásárhelyi személyiségek dr. Imre József, Szathmáry Tihamér, Csokán Pál által írt folyamodványokkal igyekezett befolyásos támogatókat megnyerni az album kiadásához. Az elismerő ajánlások ellenére sem sikerült a szükséges összeget előteremtenie. Látván a segítség elmaradását, saját költségén összeállította a 125 fényképből álló első sorozatot január 26-án Hainiss Győző tábornok közbenjárására Horthy Miklós kormányzó fogadta Plohnt és megtekintette a képeket, s bár a kormányzónak nagyon tetszettek azok, de anyagiakkal ő sem támogatta a vállalkozást. Az Érdekes Újság a kormányzói fogadás hírét meghallva az február 22-én megjelent számába leközölt 10 képet. Az idősödő Plohn ezután egészen 1927-ig nem kereste a kiadás lehetőségét, ekkortól azonban 1933-ig több ízben is kért ajánlásokat ismert közéleti emberektől, dr. Banner Jánostól, dr. Imre Józseftől, Szeder Ferenctől, Móra Ferenctől és dr. Kogutowitz Károlytól, akik támogatásukról és nagyrabecsülésükről biztosították, de anyagi támogatást az ő közbenjárásukkal sem sikerült szerezni. Végül 1933 novemberében Plohn írt egy sikertelen folyamodványt a kiadás ügyében Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszternek. Ezután már csak egy dr. Baktay Ervin által írt ajánlás ismert 1940 júniusából(dömötör 1968). A teljes, 6 sorozatból álló albumot tehát nem sikerült kiadni, azonban a szegedi múzeum 1927-ben megvásárolta az első sorozat egy példányát, 28 majd ezt követően Hódmezővásárhely városa 1929-ben a néprajzi múzeuma részére vásárolt az idős mestertől kb. 300 darab fényképet. A megvásárolt képek között szerepelt a döntően 1902-ben készített 141 db honvédportré, az 1904-es kiállításon bemutatott 42 db antropológiai portré, a román katonák gimnáziumbéli pusztításáról 1919-ben készített 10 fotó, illetve a Képek a nagy magyar alföldi népéletből című fotóalbum több mint száz képe. A vásárhelyi református gimnázium 1928 során küldött EsmondHarmsworth Lord Rothemere fia számára ajándékként egy fotóalbumot, melyben a megszálló román katonák pusztításait dokumentáló Plohn fotók voltak. 29 Az idősödő és betegeskedő Plohn 1929-ben társként bevett műtermébe Balogh Dezső budapesti fényképészt. 30 Az 1930-as évek végén Lőkös Sándor és Pudler György is dolgozott Plohnnál. LusztigImre volt Plohn utolsó tanítványa.az 1934-ben alakult Tornyai Társaság alapító tagja volt.első felesége halálát követően újra megnősült, feleségül vette Nagy Máriát. 28 Az album megtalálható a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Gyűjteményének Fotótárában. Leltári száma: Mt VRU p. 30 VRU p.

14 1944 májusában a rendőri büntetőbíró 30 nap elzárásra ítélte, amiért nyilvános helyen nem viselte a sárga csillagot, majd június 16-án Szegeden át deportálták az idős fényképészt, aki útban a koncentrációs tábor felé a marhavagonban vesztette életét(makó SZIGETI 2014, 77).Plohn József 1635 db üvegnegatívból álló hagyatékát 1952-ben vásárolta meg a Tornyai János Múzeum az özvegyétől. A TILL MŰTEREM TILL VIKTOR MÁSODIK KORSZAKA KÖZÖTT Till Viktor az első világháborút követően csak május 1-én kezdte meg újra vásárhelyi működését, miután megvásárolta Beller Rezső János tér 1. szám alatt található műtermét, melyetbeller 1920 augusztusától működtetett. Till Viktor vásárhelyi működésének második időszakában a hagyományosnak mondható műtermi munkák portré és esküvői fotók, zsánerképek, egyleti és iskolai tablók készítése mellett rendszeresen fotózta a városi eseményeket, illetve járta a vásárhelyi tanyavilágot, és megbízásra fotózta a gazdaságokat ban lefotózta a törvényhatósági jogú városi cím odaítélésének 50 éves évfordulóját ünneplő törvényhatósági bizottságot. 31 Molnár Imre csókási gazdaságáról szintén 1923-ban készített egy 12 fotóból álló tablót, melyen látható az első Vásárhelyen használt körmös traktor, a gazda díjnyertes szarvasmarhái, a cséplés különböző fázisa is februári katolikus bálon is számos fotót készített augusztusában Till Viktorral a városi tanács a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara megkeresésére fényképfelvételeket készíttetett a vásárhelyi tanyavilág életéről és szép tájékairól. 33 Az 57 darab felvételből álló sorozat a Vásárhely környéki gazdaságokat, azok haszonállatait, épületeit mutatja be. Ma már sajnos a sorozat nem teljes, de a Tornyai János Múzeum Néprajzi és Helytörténeti Gyűjteményében még 45 fotó megtalálható július 1-én hosszú várakozás után megnyílt a vásárhelyi múzeum néprajzi kiállítása, acs. Sebestyén Károly által igényesen és magas színvonalon megrendezett tárlat országos érdeklődést váltott ki, ezért a városi tanács megbízásából Till lefotózta a teljes kiállítást. A Tornyai Múzeumban őrzött képek fontos múzeumtörténeti dokumentumok, megmutatják, hogy milyennek gondolták akkor a korszerű kiállítást, a ma látványraktárnak mondott kiállítási módhoz nagyon hasonlóan illetve segítenek a múzeumi gyűjtemények agyagának datálásában is. 31 VRU p. 32 VRU p. 33 VU p.

15 1929-ben díjtalanul lefényképezte a város területén álló elsővilágháborús emlékműveket, a római katolikus, a görögkeleti és az evangélikus temetőkben lévő első világháborús sírokat is. E nemes cselekedetét vitéz Holényi János vezértanácsnok, a belügyminisztérium népgondozó felügyelőségének kirendeltségvezetőjeegy, a Vásárhelyi Újságban is megjelent levelében köszönte meg. 34 A János tér 1. szám alatt lévő műtermét június 15-től áthelyezte a Rothemere utca (ma: dr. Rapcsák András út) 2. szám alá. Till Viktor házassága az1930-as évek elejére megromlott, 1933 őszén elvált feleségétől. A válás után Szegedre költözött, ahol újra megnősült, Dóró József kübekházi fényképész volt feleségét vette el. Az 1930-as évek második felében Szegeden a Valéria tér (ma: Bartók Béla tér) 6. szám alatt volt műterme, majd 1940-ben Szőregen a Róna utca 136. szám alatt nyitott üzletet szeptember 20-án Szegeden hunyt el szívinfarktusban. A TILL MŰTEREM TILL ARANKA KÖZÖTT Till Aranka édesapja Vásárhelyről történő elköltözése után, 1933 novemberétől vette át a műterem irányítását. Till Aranka 35 Hódmezővásárhelyen született október 12- én.1924-ben fejezte be a szegedi római katolikus polgári leányiskola negyedik osztályát, majd 1924 és 1926 között elvégzett két évet a szegedi római katolikus tanítóképzőben szeptember elsejétől két évig a hódmezővásárhelyi tanonciskola beiratkozott tanulója volt, édesapjánál, Till Viktornál sajátította el a fényképész szakma alapjait, szeptember 4-én sikeresen levizsgázott, így fényképész segéd lett szeptember 15-től egy rövid megszakítástól eltekintve február 1-ig édesapja műtermében dolgozott segédként. Édesapja Szegedre távozása után, 1933 novemberében vette át Rothermere utca (ma: Dr. Rapcsák András út) 2. szám alatt lévő műterem vezetését és 1951-ig főállásban, majd az 1965-től mellékállásban irányította azt. A fiatal fényképész hamar népszerű lett az ügyfelek körében remekbe szabott esküvői képei és műtermi portréi miatt. Képei nagy szakmai tudást, eleganciát, jó látásmódot tükröztek. Népszerűségét fokozta, hogy az 1930-as évek végétől ő tanította be a Gazdabálok nyitótáncát. E mellett rendszeresen készített egyleti tablókat is. A portrékészítésben meglévő nagy tapasztalatát és tudását mutatják a városban rendezett kulturális események résztvevőiről például: Szabó András és Böszörményi-Nagy György 34 VU p. 35 A Till Arankára vonatkozó életrajzi adatok forrása a Till-hagyatékban található anyakönyvi másolatok és bizonyítványok.

16 zongoraművészek, Martzy Johanna és Zathureczky Ede hegedűművésze és Balás-Piry László művészettörténész és a művészekről például: Tornyai János, Kohán György, Darvassy István, Erdős János, Kurucz Dezső az 1940-es években készített felvételei is. 36 A Fényképész Szövetkezetbe nem lépett be. Érdeklődése fokozatosan a képzőművészet felé fordul, melyben nagy szerepet játszott barátsága Kohán Györggyel. AZ 1920-AS ÉVEK RÖVID ÉLETŰ MŰTERMEI Az 1920-as évek elejétől egyre-másra nyíltak az újabb és újabb fényképész műtermek Vásárhelyen, jelentős konkurenciát támasztva egymásnak is és a régebbi műtermeknek is. Az egyre fokozódó konkurenciaharc miatt azonban néhány műterem hamar meg is szűnt, más műterem sorsát a tulajdonos korai halála pecsételte meg. Az 1926-ban elhunyt Fodor Béla fényképészsegédként került 1910-ben Till Viktor Andrássy utca 18. szám alatti műtermébe, ahol 1914-től előbb üzletvezetőként, majd 1919 szeptemberétől tulajdonosként dolgozott januárjában művészies kivitelű mennyasszonyi és esküvői képek felvételével hirdette magát nyarán cséplési munkák megörökítést vállalta. 37 Vásárhelyi társadalmi elismertségét bizonyítja, hogy viszonylag rövid ideig tartó önálló működése ellenére is őt kérték fel a helyi Iparegylet, Ipartestület és Dalárda jubileumi tablójának elkészítésére között. Fodor halála után özvegye az elismert régi nívóra emelve Maksay László mezőtúri fényképészt megnyerve üzletvezetőnek újranyitotta a műtermet ban Cserni István a Teleki utca 25. szám alatt igazolványba való képek tíz perc alatti elkészítését vállalta novemberében nyílt meg a Kinizsi utca 12. szám alatt Lampel Mór fényképész műhelye, amelyet 1921-ben lányai, Erzsébet és Janka, Lampel nővérek néven működtettek. A zsidó származású Lampel nővéreket 1944 júniusában az ausztriai Strasshofba deportálták, majd SS-katonák1945. április 15-én Randeggnél kivégezték őket(makó SZIGETI 2014, 68) január 11-én Róth Anna nyitotta meg műtermét a Kossuth tér 3. szám alatt (a református Ótemplom Bazársorán), melyet többszöri szüneteltetés után 1928 szeptemberében zárt be véglegesen(földvári 2005, 93). Gelencsér Jenő ifjú fényképészként 1927 októberében nyitotta meg műtermét az Andrássy utca 3. szám alatt. 38 Működéséről keveset tudunk, néhány műtermi felvételén kívül 36 A fényképek megtalálhatóak a Till-hagyatékban. 37 VU p. 38 VU p.

17 az Iparos Ifjúság Önképző Egyletének 50 éves jubileumára, 1928 májusában elkészített tablóját ismerjük csak. 39 A tragikusan fiatalon elhunyt Lepage Lajos (Kolozsvár, április 2. Hódmezővásárhely, június 12.) szeptember 1-től december 4-ig Plohn József műtermében dolgozott, mint segéd januárjától önállósítja magát, működési engedélyét a Zsigmond utca 2. szám alá állítják ki szeptemberében megvette Gelencsér Jenő műtermét. 41 Kevés számú műtermi felvétele ismert csak, ami miatt mégis fontos a vásárhelyi fotótörténet szempontjából az az, hogy Sostarics Lajos az 1920-as évek közepétől egy évtizedig Vásárhelyen élő grafikusművész, vele készítette el a plakátjai diapozitívjainak egy részét, felváltva a Plohn és a Till műteremmel. 42 E plakátok Vásárhely és vidéke korabeli kereskedelmének fontos emlékei. A békéssámsoni születésű ifjú Kozó Mihály március 10-én nyitotta meg üzletét a Délibáb utca (ma: Petőfi utca) 39. szám alatt, üzleti számításait nem találta meg, így 1930 májusában bezárta azt. A műterem megszüntetését követően 1931 júliusáig Szegváron tevékenykedett, azonban itt sem sikerült egzisztenciát teremtenie, ezért visszajött Vásárhelyre, és a Bercsényi utca 24. szám alatt várta ügyfeleit. Nagyon kevés általa készített felvételt ismerünk. SCHNITZER LAJOSMŰTERME KÖZÖTT A zsidó származású Schnitzer Lajos Kecskeméten született december 4-én Schnitzer Kálmán házaló és Grün Karolina fiaként.fényképész tanulmányait is ott kezdte, fényképészsegéd oklevelét 1918-ban szerezte meg. Ezután szakmai tudását Bécsben, Budapesten, Debrecenben, Pozsonyban és Párizsban tökéletesítette. 44 Kecskeméten 1926-ban nyitott műtermet, majd 1929-ben Vásárhelyen egy fiókműterem megnyitására kért engedélyt az Andrássy utca 18. szám alá, üzletvezetőként Naske Bélát alkalmazva tól már a vásárhelyi a fő műterme ben fényképészeti cikkek kereskedésére szóló iparengedélyt is 39 TJM HGY, leltári szám: MNL CSML HL IV. B g. Hódmezővásárhely városi Tanács VIII. közigazgatási ügyosztály iratai / VU p. 42 TJM HGY, leltári szám: MNL CSML HL IV. B g. Hódmezővásárhely városi Tanács VIII. közigazgatási ügyosztály iratai 6.515/ Almanach, MNL CSML HL IV. B g. Hódmezővásárhely városi Tanács VIII. közigazgatási ügyosztály iratai /1929.

18 kérvényezet, ami az amatőr fényképészet megerősödését bizonyítja ben kecskeméti üzletét megszüntette. Schnitzer Lajos a műtermi felvételek esküvői képek, csoportképek, portrék mellett rendszeresen fotózta a vásárhelyi eseményeket és a Vásárhely környéki gazdaságokat is július 26-án Habsburg József főherceg Hódmezővásárhelyre látogatott az Országos Úszókongresszus és Verseny alkalmából. A főhercegi látogatás fotóriportere Schnitzer lett, aki gazdagon dokumentálta József főherceg vásárhelyi tartózkodásának valamennyi helyszínét és eseményét, megörökítve a városi elöljáróktól kezdve az első világháborús veteránokon, vitézeken át a virágátadó lánykáig szinte minden részt vevőt augusztusában nagyszabású dalversenyt rendeztek Vásárhelyen, melyről a Pesti Hírlap képes beszámolót közölt Schnitzer Lajos felvételeivel. 46 Molnár Imre csókásigazdálkodó 1930-ban 15 darabból álló fotósorozatot készíttetett Schnitzerrel a Dobosi-majorban lévő gazdaságáról, így képet kaphatunk a korabeli aratásról és állattenyésztésről. Az 1930-as évek elején a Kútvölgyi Szanatóriumról készített egy 6 képből álló fotósorozatot, amit aztán képeslapként megjelentetett decemberében az Andrássy utcában lévő Kálmán-féle házban nyílt kiállítás Schnitzer Lajos képeiből, mely alakalomból Weiner Tibor görögkeleti lelkipásztor mondott megnyitó beszédet. 47 Schnitzer Lajost 1944 áprilisában negyedmagával internálták, amiért mezőgazdasági munkakönyvet váltottak ki. Az indoklás szerint ezzel a zsidótörvényeket akarták kijátszani. A budapesti toloncházból Sárváron át Auschwitzba vitték. Az egyetlen túlélő, Bárány János tanúvallomása alapján azon társai közé tartozhatott, kik végül egy SS fegyenctelen pusztultak el, az éhezés, ütlegelés következtében. A hely az Ebensee hírhedt munkatábora lehetett (MAKÓ SZIGETI 2014, 83). AZ 1930-AS ÉVEKBEN LÉTESÍTETT MŰTERMEK A miskolci születésű Tapasztó Andor Pécsről költözött 1933 augusztusában Vásárhelyre, üzletét a János tér 1. szám alatt, a volt Till-műterem helyén nyitotta meg. Vállalkozása azonban nem bizonyult sikeresnek, már 1934 decemberében Orosházára költözött, itteni műtermét Gerenday Tibor fényképészsegéd vezetésére bízva fiókműteremmé 46 VRU p. 47 VRU p.

19 alakította, majd 1935 júliusában meg is szüntette. 48 Rövid vásárhelyi működése ellenére számos műtermi felvételét ismerjük. A legfontosabb fényképsorozatát Mártélyon készítette 1934-ben a népművelési kiállításon, melyen a vásárhelyi múzeum néprajzi tárgyaiból rendeztek kiállítást, így e fotók a Tornyai János Múzeum fontos múzeumtörténeti relikviái. A dési (ma: Dej, Románia) születésű Fábián István november 1-től augusztus 15-ig Mindszenten dolgozott, majd ottani tevékenységét beszüntetve szeptember közepétől Vásárhelyen, az Andrássy utca 4. szám alatt dolgozott, főleg igazolványképeket készítve, kisszámú iskolai csoportképet ismerünk tőle. Műtermét 1941 májusától a Deák Ferenc utca 15. szám alá helyezte át, majd 1942 decemberében egy Marosvásárhelyen kelt levelében bejelentette, hogy megszüntette azt. 49 AZ AMATŐR FÉNYKÉPÉSZEK A fényképészeti technika egyszerűsödésével és olcsóbbá válásával ahogy arra fentebb már utaltunk egyre többen engedhették meg maguknak, hogy fényképezőgépet vásároljanak, és fényképezni kezdjenek. Ennek az egyre gyarapodó rétegnek a megerősödése tette szükségessé, hogy Vásárhelyen is megjelenjenek az ő igényeiket kiszolgáló üzletek. Az 1922-ben a János téren megnyílt Hunnia Fényképészet amatőrök képeinek kidolgozását vállalta. Ugyanekkortól a Vadász drogériában, a Ferenc József úton és Weisz László könyvés papírkereskedésében, az Andrássy út 4. szám alatt fényképezőgépek mellett lemezeket, előhívókat, fixírsókat, aranyfürdőket és különféle másolópapírokat is árusítottak az amatőr fényképészek számára(földvári 2005, 94).Kicsivel később Fáry Béla drogáriájában és a Havasi drogériában fényképészeti cikkeket árultak és filmelőhívást is vállaltak.mint Schnitzer Lajos esetében már láttuk, az 1930-as évektől a profi fényképészek is kezdték kiváltani a fényképészcikk kereskedői iparengedélyt, és árulni a fényképezéshez szükséges eszközöket, így szolgálván ki az amatőr fényképészek által támasztott növekvő keresletet. Az egyre nagyobb létszámúamatőr fényképészek1931. november 4-én megalakították a Vásárhelyi Amatőr Fényképész Egyesületet, melynek vezetőségébe a város jeles személyiségeit választották, 50 így bekerült a választmányba többek között Reisinger Miklós, aki 1946-tól,immár Galyasi Miklósként a vásárhelyi múzeum igazgatója lett. 48 MNL CSML HL IV. B g. Hódmezővásárhely városi Tanács VIII. közigazgatási ügyosztály iratai 3.051/ MNL CSML HL IV. B g. Hódmezővásárhely városi Tanács VIII. közigazgatási ügyosztály iratai 8.003/ VRU p.

20 A korabeli amatőr fényképészek munkáinak összegyűjtése és rendszerezése fontos feladata lesz a közeljövőnek, hiszen számtalan családi hagyatékban lehetnek még fontos várostörténeti és társadalomtörténeti szempontból érdekes és értékes felvételek. Jelen tanulmányunkban két személy, Benes Gyula árvízmentesítő társulati mérnök és Tornyai Imre kötszövő hagyatékát mutatjuk be röviden. Benes Gyula munkaköréből fakadóan az árvíz elleni védekezés munkafázisait örökítette meg 37 darabból álló fotósorozatán. 51 Az 1932-es árvízi idején készült képeken láthatóak az árvíz elleni védekezés folyamatai, a hullámtári erdők, az árvíz romboló munkája, szivattyútelep építése. A szakmai felvételek mellett Benes Gyula Vásárhely köztereiről is készített képeket, így megörökítette a Kossuth teret, a református Ótemplomot a Bazárral. 52 Tornyai Imre kötszövő mester 1909-ben született Hódmezővásárhelyen, iparengedélyét, mint szakiskolát végzett textil technológus, 1927-ben váltotta ki. Műhelye kezdetben a Kölcsey utcában volt, majd az 1930-as évek végén új műhelyt nyitott a Rózsa és a Tóalj utca sarkán.az 1930-as években a Református Keresztyén Ifjúsági Egylet (RKIE) választmányi tagja, és az RKIE műkedvelő színkörében is aktívan részt vett. Emellett az Újvárosi Vegyeskarnak is tagja volt. Iparengedélyét 1953-ban vonták vissza, ezután a Hódikötben dolgozott nyugdíjazásáig ban Hódmezővásárhelyen hunyt el. A Tornyai János Múzeumban őrzött 5 darab albumbólés a 11 darabfényképből álló, összesen 316 darab fényképet között, valamint 1937-ben készítette Tornyai Imre. 53 A képekről a fiatal vásárhelyi iparos, Tornyai Imre 1930-as évekbeli privát és nyilvános életének eseményei köszönnek ránk. Láthatóak családi és baráti portrék, valamint egyleti csoportképek, Vásárhely környéki és vidéki kirándulások és esküvők képei. Tornyai Imre fontosnak tartotta alaposan dokumentálni a városban rendezett ünnepségeket március 15., Hősök napja és eseményeket laktanyaavatás, leventeévzáró is. Ipartörténeti szempontból fontosak a különféle kötszövő gépeket, munkafolyamatokat, vásárokat és termékeket megörökítő képek. 54 AZ 1940-ES ÉVEKBEN LÉTESÍTETT MŰTERMEK Lőkös Sándor december 1-én született Hódmezővásárhelyen. Édesapját elveszítette az I. világháborúban októberétől 1934 szeptemberéig Schnitzer Lajosnál volt inas, majd segéd. Fényképész végzettsége miatt1934 októberébe katonai szolgálatra a 51 TJM HGY, leltári szám: TJM HGY, leltári szám: TJM HGY, leltári szám: , A Tornyai-hagyaték részletes elemzését lásd: Terendi Viktória: Városi élet-képek az 1930-as évekből. Hódmezővásárhelyi amatőr fényképek vizuális antropológiai elemzése. Szeged, szakdolgozat

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről 1/a melléklet: Helyi egyedi védelem

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2005. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV Budapesti Fényképész Szövetkezet (1065 Budapest, Bajcsy

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel nem rendelkezett

Részletesebben

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története 1947-ig A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről (egységes szerkezetben a módosításáról rendelkező 39/2005.(XI.5.),

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: HIRDETMÉNY év 12. hó 16. naptól év 12. hó 30.

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: HIRDETMÉNY év 12. hó 16. naptól év 12. hó 30. HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) mint Kiíró a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. (1) bekezdés a) pontja, valamint a Nemzeti

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

2008/2009. TANÉVI ÚSZÁS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ II. korcsoport. 2009. február 07. Székesfehérvár, Csitáry G. Emil Fedettuszoda

2008/2009. TANÉVI ÚSZÁS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ II. korcsoport. 2009. február 07. Székesfehérvár, Csitáry G. Emil Fedettuszoda 2008/2009. TANÉVI ÚSZÁS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ II. korcsoport 2009. február 07. Székesfehérvár, Csitáry G. Emil Fedettuszoda Fővédnökök: Dr. Gyenesei István Önkormányzati Minisztérium miniszter Dr.

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

A Haza és haladás vetélkedő döntője

A Haza és haladás vetélkedő döntője A Haza és haladás vetélkedő döntője 2013. május 27. Debrecen Részletek az előzetes feladatokból A megnyitó A csapatok munka közben Nézzük, kit rejt a léggömb? A zsűri a feladatok értékelése közben, nagy

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

Beiskolázási nyílt napok a Békés megyei középiskolákban

Beiskolázási nyílt napok a Békés megyei középiskolákban Beiskolázási nyílt napok a megyei középiskolákban Település Intézmény neve, címe Képzés típusa Nyílt nap Farkas Közoktatási Intézmény 5630, Hőzső u. 39. Farkas Közoktatási Intézmény 5630, Hőzső u. 39.

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről A Kör programjai: Január 21. Vezetőségi ülés. Tájékoztató a debreceni tiszteletbeli konzulátus alapításáról. Személyi javaslatok a

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 Az intézmény névváltozásai: - Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901 Családfa Apai nagyapa Klein Károly kb. 1827 1923 Apai nagyanya Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Anyai nagyapa Dormán Sámuel? 1901 Anyai nagyanya Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Apa Klein Lipót 1866

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről Magyar Fotográfiai Alapítvány 1065 Budapest, Nagymező u. 20. Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2007. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868 1955 Az intézmény névváltozásai: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen. 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen. 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75 9. osztályosok Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75 2. Bartók Imre Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

Az (adat)gyűjtés új eszközei a múzeumokban és a múzeumi könyvtárakban

Az (adat)gyűjtés új eszközei a múzeumokban és a múzeumi könyvtárakban Az (adat)gyűjtés új eszközei a múzeumokban és a múzeumi könyvtárakban Stabilitás Innováció Inspiráció Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. vándorgyűlése Helyismereti szekció Győr, 2012. június 13. Csécs

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT NYILVÁNOS SORSOLÁS. Budapest, 2015. március 10.

2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT NYILVÁNOS SORSOLÁS. Budapest, 2015. március 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesület 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS Budapest, 2015. március 10. 1 ORSZÁGOS DÖNTŐ SORSOLÁS Budapest, 2015. március 10. (kedd),

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9.

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. A KONFERENCIA ÉS A PÁLYÁZATOK MEGHIRDETÔI: Békés Megyei Népmûvészeti Egyesület Hagyományok Háza Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége A konferencia

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

150 éves a magyar tőzsde

150 éves a magyar tőzsde 150 éves a magyar tőzsde Jótékonysági árverés (2014. június 17.) Az összeállítás a Sándor Imre PR-díj 2014 zsűrije számára készült. Az eseménnyel kapcsolatos anyagok itt elérhetőek: www.frontpage.hu/bet150-sandorimre

Részletesebben

1. tabló Megállító tábla 1. Kiskunhalas látképe a szabadkai országút felől, 1935. (Magántulajdon)

1. tabló Megállító tábla 1. Kiskunhalas látképe a szabadkai országút felől, 1935. (Magántulajdon) 1. tabló Megállító tábla 1. Kiskunhalas látképe a szabadkai országút felől, 1935. (Magántulajdon) 2. tabló Látkép. Központ. Református templom 1. A város északnyugatról és a Harangos-tó nádasa, 1930-as

Részletesebben

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944 Családfa Apai nagyapa Steinberger Dávid?? Apai nagyanya Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944 Anyai nagyapa Schillinger Lipót 1864 1944 Anyai nagyanya Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza)

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Mestitz (Meřticz) Mihály 1830 1909 Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 László (Löwinger) Albert 1857 1926 László Albertné (szül.

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Családfa. Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina) Ornstein Mór? 1938/39

Családfa. Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina) Ornstein Mór? 1938/39 Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Kohn Jakab? 1930-as évek Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina)? 1930-as évek Anyai nagyapa Ornstein Mór? 1938/39 Anyai nagyanya

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

Hetedhét Határ Legjobb Kis Matematikusa 2010. május 22. döntő A DÖNTŐBE AZ ALÁBBI 116 ÁLTALÁNOS ISKOLA 259 TANULÓJA KERÜLT:

Hetedhét Határ Legjobb Kis Matematikusa 2010. május 22. döntő A DÖNTŐBE AZ ALÁBBI 116 ÁLTALÁNOS ISKOLA 259 TANULÓJA KERÜLT: Hetedhét Határ Legjobb Kis Matematikusa 2010. május 22. döntő A DÖNTŐBE AZ ALÁBBI 116 ÁLTALÁNOS ISKOLA 259 TANULÓJA KERÜLT: Baja Balassagyarmat Balkány Berettyóújfalu Budaörs ÚÁMK Felsővárosi Tagintézménye

Részletesebben

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. összesen

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. összesen 9. osztályosok 1. Koncz Imre Debrecen Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma Bertalan Mária, Bán István 20 15 20 16 71 2. Csathó Botond Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 20 12 20 17 69 3.

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő)

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő) A tanszékünk első 93 éve bevezető gondolatok egy rendhagyó emlék- és köszöntő konferenciához, egy emlékező és köszöntő kötethez, mert a 2014-es esztendő a tanszéki kozmológiában egy különös bolygóegyüttállást

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS Dobrovitz József 2009 NÉGYESFOGATHAJTÁS LEGEREDMÉNYESEBB HAJTÓINK A Magyar Lovassport kétségkívül legeredményesebb szakága évtizedek óta a fogathajtóké, hisz sikert sikerre halmoztak az egykori szövetségi

Részletesebben

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK?

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Nagy Abonyi Ágnes MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Vidékünkön a XX. század közepe tájára tehető a lakodalmi torták fénykora. Zentán ekkor már több cukrászda is

Részletesebben

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter Ismertetem Magyarország köztársasági elnökének és honvédelmi miniszterének határozatait elismerésekről. A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0104. Iskola neve Iskola címe Elérhetősége Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, Általános Iskola és Óvoda

TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0104. Iskola neve Iskola címe Elérhetősége Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, Általános Iskola és Óvoda 2. sz. melléklet: BEMU Partnerlista 1. Lehetséges partnerintézményi körfeltérképezése A lehetséges partnerek keresését elsősorban Békés megye középiskoláira terjesztettük ki, de minden TÁMOP pályázaton

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG a 2013. június 26-i Választmányi ülés napirendjéhez

HÁTTÉRANYAG a 2013. június 26-i Választmányi ülés napirendjéhez HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete - közhasznú szervezet- 8000 Székesfehérvár, Malom u. 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255 E-mail: htbk.szfvár@regiment.hu HÁTTÉRANYAG a 2013. június

Részletesebben

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április SORSOLÁS Budapest, 2016. március 09. (szerda), 11:00 óra A csoport A csoport A/1 Szekszárd, Garay A/1 Orosháza, Táncsics A/2 Baja, Szent László A/2 Gyula, Erkel A/3 Pannonhalma, Bencés A/3 Ajka, Bródy

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Debrecen, 2015. április 17-19. Nyilvános sorsolás Budapest, 2015. március 25.

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Debrecen, 2015. április 17-19. Nyilvános sorsolás Budapest, 2015. március 25. 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Nyilvános sorsolás 2015. március 25. 1 V-VI. KORCSOPORTOS ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS 2015. március 25. (szerda) 10.15 óra RÉSZTVEVŐK - LEÁNYOK Ssz.

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

Az V. Ábrahám Örzse Emlékverseny döntőjébe bejutott tanulók

Az V. Ábrahám Örzse Emlékverseny döntőjébe bejutott tanulók Az V. Ábrahám Örzse Emlékverseny döntőjébe bejutott tanulók I. kategória: 3 fő sorszám név pontszám iskola felkészítő tanár 1 Fenyődi Anna Sophie 76 Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola,

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb ----- SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában Magyar Vidékakadémia második sorozata Konferencia a helyi termékekről Mórahalom, 2011. február 24. A Magyar Kézműves Remek cím szerepe

Részletesebben