Röszke egyedi tájérték katasztere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Röszke egyedi tájérték katasztere"

Átírás

1 egyedi tájérték katasztere Ladányi Zsuzsanna V. környezettudományi szak Témavezető: Dr. Rakonczai János SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai tanszék - 1 -

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés környezeti és táji adottságai Éghajlat Vízrajz Természetes élővilág Talaj Demográfia rövid története Jogszabályi háttér Általános jogszabályi háttér MSZ A kataszterezésről Települési összesítő Adatlap minták a fő kategóriákból Börcsök-szék Napsugaras ház Paprikamalom II. világháborús emlékmű Vasútállomás A kataszter további felhasználási lehetőségei Felhasznált irodalom Mellékletek (Adatlapok) A kész cd változatot mellékeltem

3 - 3 -

4 1. BEVEZETÉS Hazánkban a gazdaság fejlődése, az infrastruktúra terjedése, az ipar térhódítása miatt egyre több természetközeli értékes területet, a települések építészeti kulturális örökségeit áldozzuk fel, pl. autópályák vagy egyéb nagy beruházások számára anélkül, hogy tudatában lennénk azoknak, vagy valóban értéknek tekintenénk azokat. Ezért fontosak azok a felmérések, amelyek környezetünk állapotáról, úgy az élővilágról, mint az épített környezetről, szolgáltatnak adatokat. Az egyedi tájérték kataszterezése azért jelent különleges és fontos feladatot, hiszen nem csak botanikai és zoológiai, morfológiai oldalról közelíti meg a problémát, hanem a társadalom, és a kultúra remekműveit is rendszerébe sorolja. A röszkei székhelyű Beretzk Péter Természetvédelmi Klub bíztatására és segítségével, tavaszán kezdtem el az adatgyűjtést. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kataszterezéshez több tudományterület ismerete szükséges: az építészet, a botanika, a zoológia; a jogszabályok, a történelem, a kultúra területén a jártasság, valamint a könnyebb eligazodás és a pontosabb munka miatt a jó helyismeret. Több hónap kitartó munkája szolgáltatta azt a temérdek adatot, amelyet végül is a kész cd, illetve az adatlapok mutatnak az érdeklődőknek. Az adatgyűjtés a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei bevonásával történt. Az önkormányzat segítségével kerestük ki a helyrajzi számokat, tulajdonosi adatokat, valamint a lakosság is szívesen járult hozzá a munkához azzal, hogy hosszú beszélgetések közepette tájékoztattak a régmúlt eseményeiről. Az ilyen jellegű terepi munkáknak az időjárás is korlátot szab, hiszen a természet a különböző évszakokban más-más arcát mutatja. Úgy lett teljes a munkánk, hogy több, mint egy évet rászántunk a fényképezésre és a felvételezésre, hogy a kész cd már a lehető legszebb arcát mutassa településünknek. Ezen pályázatban bemutatott két természetközeli terület ismételt pontos botanikai felmérése nyarán elkészült, és a helyi védettségre való előterjesztési okmányt az egyesület őszén benyújtja község önkormányzatának

5 Munkám célja megismertetni az emberekkel lakóhelyem értékeit annak érdekében, hogy tudatosan vigyázzanak rájuk, hogy unokáik is láthassák azokat. A végleges digitális forma html formátumú, melyet bárki által elérhetővé teszünk a közeljövőben, hogy mind a hozzánk látogatóknak, mind a lakosoknak lehetősége legyen megismerni értékeinket. A jobb tájékozódás érdekében a honlap egy térképet is tartalmaz majd, melynek segítségével bárki könnyen megtalálhatja az adott területet. A munka nem tekinthető befejezettnek, hiszen mindig kerülhetnek elő olyan értékek, melyeket rég elfeledtek már, esetleg az olvasók kiegészíthetik az információinkat egy már felmért terület kapcsán, valamint a jelen generációk is produkálhatnak olyan alkotásokat, melyeket a jövő érdemesnek tart megőrizni

6 2. KÖRNYEZETI ÉS TÁJI ADOTTSÁGOK 2. 1 Éghajlat A táj éghajlata erősen kontinentális, amit leginkább a csapadékeloszlás szélsőségessége jelez (1. ábra). Bár a sokéves csapadékátlag 524 mm, de például 1940-ben 867mm, 2000-ben pedig csupán 205 mm körüli értéket is tapasztaltak. A csapadék éven belüli átlagos eloszlása kedvező lenne a gazdálkodás számára, de a nagy szélsőségesség, a nyári forróság miatt gyakori az aszály (2. ábra és 1. táblázat). A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. A napsütés hazánkban ezen a tájon a legbőségesebb, megközelíti a 2100 órát. Hóban viszont ez az ország legszegényebb vidéke, gyakori a hótakaró nélküli kemény fagy. 1. ábra: A csapadékmennyiség hosszú távú alakulása térségében ( ) a szegedi mérőállomás alapján (mm) - 6 -

7 2. ábra: A csapadékmennyiség átlagos éven belüli megoszlása (mm) 1.táblázat: község csapadékellátottsága (mm) az Általános Iskola Környezetvédelmi szakkörének mérése alapján, 2001-ben és 2002-ben hó január 47,2 2,0 február 5,9 22,1 március 47,7 8,4 április 60,7 25,5 május 22,8 65,1 június 203,6 31,4 július 65,0 60,8 augusztus 17,0 30,0 szeptember 145,4 45,1 október 7,2 39,9 november 22,7 21,1 december 22,5 37,4 összesen 667,7 388,8 2.2 Vízrajz Felszíni vizek község a Tisza jobb partján, árvíztől mentesített mélyártéri területen helyezkedik el, az élő Tiszától 3-5 km távolságra, a Gyálai Holt-Tisza elnevezésű holtág mentén. A községet, a mentesített áréri körülmények közötti valamennyi tiszamenti településsel együtt elsőrendű árvízvédelmi töltések védik. A Röszkéhez legközelebb eső, de nem a község - 7 -

8 közigazgatási területéhez tartozó árvízvédelmi töltések kiépítettségi állapota akárcsak a felvízi irányba folytatódó árvízvédelmi öblözet teljes hosszában megfelel a hatályos előírásoknak, a töltések koronaszintje a számított mértékadó árvízszint fölötti 1,5 m-es magassági biztonságra épült ki. Az árvízvédelmi töltések az elmúlt évszázadban több ízben (pl. 1919, 1932, 1970, 1975), legutóbb 2000-ben és 2001-ben is sikeresen ellenálltak az árvizeknek, sem a községhez közeli, sem a felette lévő védszakaszon nem alakultak ki árvízi elöntéssel fenyegető helyzetek. Tekintettel arra, hogy a védművek földanyagból készülnek, valamint ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, a különböző élővilág-társulások hatásának, illetve fokozatosan elöregednek, figyelemmel kísérésük, fenntartásuk és javításuk állandó feladat A község szempontjából nagy jelentőségű Gyálaréti Holt-Tisza nevű holtág, ami a 19. századi folyószabályozás során, az 1887-ben elkészült átmetszéssel jött létre. A holtág teljes hossza 18,7 km, szélessége átlagosan m között változik, területe 160 ha, átlagos vízmélysége 3 m körüli, teljes víztérfogata 4,8 millió köbméter. A holtág medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott, község az alsó bögével, az úgynevezett Halászvízzel van közvetlen kapcsolatban. A Halászvíz vízpótlása kedvező körülmények között (megfelelő tiszai vízállás esetén) gravitációs úton az Alsó-Lúdvári zsilip előírás szerinti kezelésével, illetőleg belvizekből is megoldható. A holtág vízminősége a as időszak mérései szerint kedvezőtlen, több komponens (pl. KOI, coliformszám, foszfor, illetve ortofoszfát) esetében IV. illetve V. osztályú, ami hasznosítását erősen korlátozhatja. (A kedvezőtlen vízminőséghez időnként a szennyvíztisztítóból a Simonközi csatornán át bevezetett tisztított szennyvíz is hozzájárul.) A síkvidékre jellemző módon területén sem találhatók természetes vízfolyások. Azokon a területeken, ami egykor a Tisza széles árterületéhez tartozott, a folyószabályozás utáni időszakban hóolvadás és/vagy nagyobb csapadék esetén kisebb-nagyobb káros elöntések alakultak ki. Ezért a szükségessé vált és végrehajtott vízrendezési munkálatok során a helyben keletkező felesleges vizek (belvizek) összegyűjtésére és elvezetésére, továbbá a szomszédos, magasabb fekvésű Duna-Tisza közi hátság felől érkező vizeknek (külvizek) a befogadóba ( esetén a Gyálaréti Holt-Tiszába) való szabályozott bevezetésére belvízelvezető csatornákat építettek ki, amelyek idővel behálózták a legmélyebb fekvésű síkvidéki területeket, így külterületét is. Ezek a csatornák döntő mértékben az egykori - 8 -

9 természetes erek, mélyvonulatok, terepmélyedések, szikes tavak nyomvonalát követik (elnevezésük is legtöbbször erre utal), ezeket esetenként a terepesést harántoló összekötő csatornákkal kötik össze. A síkvidéki terepadottságok (kis terepesések és szintkülönbségek) lehetővé teszik az egymással szomszédos belvízcsatorna-hálózatokból kialakult belvízrendszerek összekapcsolását is. Ennek nagy jelentősége van a belvízvédekezési gyakorlat során, amikor a vizek ésszerű kormányzásával, visszatartásával esetleg szivattyúzással a mezőgazdasági területek mentesíthetők az elöntésektől és azok káros következményeitől. Megfelelő szabályozó műtárgyak megléte esetén vízhiányos időszakban (amennyiben a kielégítő pontosságú meteorológiai előrejelzések csapadékszegény időszakra engednek következtetni) a csatornahálózat egyes szakaszain, sőt a csatornával lecsapolt mélyfekvésű területeken is vízvisszatartásra kerülhet sor. A község területét két belvízi főcsatorna (a Széksóstói főcsatorna alsó szakasza és a Paphalmi főcsatorna) érinti. A belvízrendszer üzemelésének egyik jellegzetessége, hogy a szomszédos 39/3 belvízöblözetből a magyar-jugoszláv vízügyi egyezmény szerint 4 m 3 /s vízhozam vezethető át az alvízi jugoszláv területen lévő kapcsolódó belvízrendszerbe. A levezetés akadályoztatása esetén mód nyílik arra, hogy a belvizet a Gyálai Holt-Tiszába kormányozzák. Az említett két főcsatorna a területen illetékes Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, a kezelést az ATIVÍZIG Szegedi Szakaszmérnöksége látja el. A kisebb jelentőségű csatornák, amelyek elsősorban közvetlenül a község közigazgatási területéről és az azzal szomszédos területekről gyűjtik össze a vizeket az alábbiak: Siskóhalmi csatorna, Kancsaltói csatorna, Rózsa Vince csatorna, Bataszéki csatorna, Sárosvölgyi csatorna, Guczi csatorna, Bodomréti csatorna, i lefolyó csatorna, Tisztási csatorna, - 9 -

10 Simonközi csatorna. Ezek a csatornák a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében vannak. A nagyüzemi, nagytáblás mezőgazdasági termelési mód uralkodása idején a megkívánt gyors vízelvezetés érdekében kialakítottak a terepadottságokhoz általában alkalmazkodó sekély (40-50 cm) mélységű és viszonylag rövid (2-4 km) hosszú, ún. üzemi csatornákból álló hálózatot is. A birtokviszonyok átalakulásával azonban ez a hálózat nagyobb részt felszámolásra került, beszántották, bár helyenként még megmaradtak a nyomai. Felszín alatti vizek Talajvíz A községre jellemző természeti adottságok (mentesített mélyártéri fekvés, a Tisza és a holtág közelsége) a talajvízszintet, annak természetes járását és a rendelkezésre álló vízkészletet döntően befolyásolják. Amennyiben csupán a hidrometeorológia befolyásolná a talajvízjárást, akkor a legmagasabb szintek a tavasz végén alakulnának ki. területén azonban a helyzet bonyolultabb, mivel a legfelső rétegek tiszai eredetű öntésrétegek és hidraulikai kapcsolatban állnak a Tisza medrével, ezen kívül ugyanakkor hidraulikai kapcsolat van a szomszédos Duna-Tisza közi hátság peremvidékével. A csapadékjárásnak a talajvízre gyakorolt hatása nem vitatható, de jelentősége nem döntő. A Tisza egykori árterülete a felszíni szabályozási munkálatok ellenére hidraulikailag kapcsolatban maradt a folyómederrel, ami a talajvíz tekintetében kiegyenlítő jellegű. Ez azt jelenti, hogy hosszantartó magas tiszai vízállás (ami nem tekinthető ritkának) esetén a jó vízvezető képességű altalajok szivárgás útján vízzel telítődnek, ez a hatás a medertől számítva akár 15 km távolságig is észlelhető. Amennyiben ez egyidejű a helyi csapadékossággal, a talajrétegek több vizet fogadnak be, a talajvíz emelkedik, függetlenül az évszaktól vagy az átlagos talajvízjárástól. Ellenkező irányú, de az előzőnél lassabb vízmozgás az igen alacsony tiszai vízállás esetén következik be, amikor részben a talajvíz táplálja a Tiszát. A határon túli törökbecsei duzzasztó jótékony hatásaként értékelhető, hogy a közelében lévő Tisza-szakaszon 1978 óta a legkisebb vízszintek is több mint 2,5 méterrel haladják meg az eddig mért legkisebb vízállást, így a Tiszának a talajvízre gyakorolt leszívó hatása a természetes állapothoz képest kisebb

11 Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy térségében a folyóhoz közelebbi részeken a talajvízszintek mérsékeltebb ingadozásúak, a legfelső rétegekben rendelkezésre álló talajvíz mennyisége elegendő, ami kedvező hatású a mezőgazdasági termelés szempontjából. A Tiszától távolabbi részeken ez a hatás már kevésbé érezhető (3. ábra), sőt már részlegesen tapasztalható a Duna-Tisza közére jellemző a szárazodási folyamattal kapcsolatba hozható talajvízszint-csökkenés is, ennek mértéke azonban itt csak 1 méter körül van. A talajvizek minőségéről általánosságban megállapítható, hogy magán viseli a mezőgazdaság kemizálásának hatását. Amennyiben a mezőgazdaságban kevesebb vegyi anyag felhasználására kerülne sor, akár egy évtizeden belül várható lenne a talajvizek minőségének érzékelhető javulása. A talajvíznek ivóvízként való felhasználása azonban ennek ellenére sem lehetséges, ivóvíz minőséget elérő javulás belátható időn belül semmiképpen sem várható. 3. ábra: A talajvízszint alakulása Röszkén a sz. talajvízkút alapján (cm) (1955. szeptember december között) Rétegvizek, közüzemi vízellátás A rétegvizek beszerzési lehetősége kedvezőnek mondható a község területén. A Duna egykori homokrétegei (jelentősebb vastagságban fordul elő a durvaszemű homok) a település teljes területén már a méteres mélységtartományban is kedvező vízhozamot biztosítanak. A kutak természetes állapotukban pozitívak, azaz artézi jellegűek voltak

12 Röszkén óta üzemel községi vízmű. A vizet három mélyfúrású kútból (amelyek a méter közötti vízadókból termelnek) búvárszivattyúk juttatják be a 200 m 3 -es magastározóba, s innen kerül a hálózatba. A vízmű kapacitása 2220 m 3 /nap, jelenleg a napi vízfogyasztás m 3 közötti. A közüzemi vízellátottság aránya a belterületen teljesnek mondható, a tanyasi lakosság azonban részben egyéni kutakból oldja meg a vízbeszerzést. Az ivóvíz-hálózat hossza 38 km (ebből külterületen 9,6 km), a lakossági bekötések száma 1074 (külterületen 32), közületi 56 (külterületen 3). Hévizek közigazgatási területén csupán egyetlen hévíz kutat mélyítettek. Az 1969-ben létesített kút méter mélyégből (7 réteg megnyitásával) 82 0 C-os kifolyó vizet szolgáltatott, vízhozama 2100 l/perc volt. A víz kémiai jellege nátrium-hidrogénkarbonátos, sótartalma magas (3387 mg/l). A kutat korábban a termelőszövetkezet használta az üvegházak fűtésére, majd hosszabb ideig lezárt állapotban tartották, csak 2003-ban kezdődött meg vizének kismértékű hasznosítása. A kút jelenleg magántulajdonban van és a kitermelt hévíz hőenergiáját hasznosítják. Úgy a jelenlegi helyzetben, mind a hasznosítás esetleges fejlesztése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a használt hévizek és a csurgalékvizek biztonságos és ártalommentes elhelyezésének megoldására. Öntözés A községben a Gyálai Holt-Tisza öntözésre alkalmas felszíni vízkészletet teremt, amit bizonyos mértékben ki is használnak. Elsősorban a szántóföldi zöldségtermesztésnél alkalmazzák az öntözéses technológiát, amihez a jó minőségű felszíni vízkészlet rendelkezésre áll. Az utóbbi időben az új telepítésű gyümölcsösökhöz is terveznek öntözést, ugyanis a legutóbbi évtized időjárásának alakulása ezt megköveteli. Az öntözővíz kiemelése a holtág medréből szivattyúsan történik, a vízpótlás a Tisza felől kedvező esetben gravitációsan, más esetben szivattyúzással lehetséges. A község gazdálkodásának alapját képező melegházi primőr-zöldségek termeléséhez a szükséges vizet a termelők saját kútjaikkal veszik ki a talajvízből

13 2.3 Természetes élővilág Az egykori tájat az emberi tevékenység gazdálkodásával és a nagy vízrendezési munkákkal gyökeresen átalakította, így a természetes élővilág csak nyomokban maradt meg vidékünkön is. földrajzi helyzete, területének átmenti jellege miatt, a falu területén három fő természetes tájelem (ártér, homokpuszta és löszpuszta) is előfordul, ami sajátos értéket biztosít a vidéknek. Csongrád megye természetes növénytakarója Zólyomi B. (1967) alapján környékének növényzete

14 A széles buckahátak közötti, ugyancsak kiterjedt laposok (a semlyékek) vízellátottsága sokkal jobb, ezek a területek közel vannak a talajvíz szintjéhez, ezért itt mocsarak, lápok nedves gyepek és szikesek kialakulására van lehetőség. Vízzáró réteg kialakulása, és időnkénti kiszáradás esetén a talajvíz által szállított sók felhalmozódhatnak, így alakulnak ki a szikesek. Ha a talajvíz szintje állandóan magas, mélyebb rétegekből is van vízáramlás, és a sók nem halmozódnak fel, lápok, láprétek, mocsarak alakulnak ki. Bár a vegetáció-térkép külön-külön ábrázolja a mocsaras és szikes foltokat, a valóságban egyetlen semlyéken belül is gyakran mindkettő megtalálható. A semlyékek jellemző, és igen értékes társulásai a kékperjés láprétek (Succiso Molinietum). Jellemző növénye: buglyos szegfű (Dianthus superbus), és kornics tárnics (Gentiana pneumonanthe). Mocsári vagy szikes réti fajok is gyakran előfordulnak. Megjelenés szempontjából elkülönülnek az egyenletes, kaszált állományok, és a zsombékos, üdébb, nem kaszált állományok, amelyek átmeneteket mutatnak a magassásosok és nádasok felé. A szibériai nőszirmon (Iris sibirica) kívül amely néhol több tízezres tőszámmal is előfordul értékes fajai a fátyolos nőszirom (Iris spuria), a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), és a fehér zászpa (Veratrum album). Sajnos több helyen vannak súlyosan degradálódott, teljesen kiszáradt, elgyomosodott állományok is, de a többség nem ilyen. A mocsárrétek vagy sziki rétek (Agrostio-Caricetum distantis) nagy kiterjedésű, változatos fajösszetételű állományok. A szikfokok és a láprétek között helyezkednek el, azokkal számos átmenetet képezve. A finom bugájú tarackos tippan (Agrostis stolonifera), és a réti sás (Carex distans) zöld tömege képezi a társulást, amelyben a sárga borkóró (Thalictrum flavum), a halványlila virágú, tüskés, endemikus, kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a bíborszínű virágú mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. palustris) a leggyakoribb színezőelemek. A holtágak természetvédelmi jelentősége nagyon nagy, de az emberi hasznosításból eredő terhelésük is. Mivel természetes úton is kialakulhatnak, természetes állóvízi életközösségek fejlődtek ki a mesterségesen átvágott folyókanyarulatokban is, és háborítás nélkül, természetes szukcesszió útján közelednek a mocsári életközösségek felé. Változatos úszó,

15 lebegő és gyökerező hínártársulások alakulnak ki bennük. Az hinarak jellegzetes fajai a békalencsék (Lemna minor, L. trisulca), egy érdekes, védett növény a rucaöröm (Salvinia natans), úszó kolokán (Stratiotes alloides), a kerek levelű békatutaj (Hydrocharis morsusranae), és a rovarfogó zsákocskákat növesztő, sárga virágú rence (Utricularia vulgaris). Legszebbek az ún. tündérrózsa hínárok, ahol a névadó, védett fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Természetvédelmi szempontból az a cél, hogy a természetes feltöltődési folyamatnak valamennyi stádiumát megőrizzük. Ennek érdekében bizonyos helyeken a túlzott feltöltődést meg kell akadályozni. A déli Tisza holtágainak állapota nagyon különböző. A mentett oldaliak nagy része, ilyen a i holtág is, erősen beépített, szennyezett, partig szántott, öntözőművekkel, üdülőterületekkel terhelt, de vannak kivételek is. A hullámtériek jobb állapotúak, a rendszeres elöntés elősegíti fennmaradásukat. A település madárvilága is kötődik a Tisza árteréhez, holtágaihoz és ősgyep foltjaihoz. Fészkel itt szürke gém, vörös gém, függőcinege, szalakóta, jégmadár és még sok különleges faj. A Madarász-tó egész évben sok madárfajnak ad fészkelő, táplálkozó és pihenő helyet. Itt fészkel a gulipán, a gólyatöcs, a kis lile, a nagy kócsag, a szürke gém, a vörös gém, néhány üstökös gém, tőkés réce, és böjti réce. Érdekes látvány a tündérrózsa levelein fészkelő fattyúszerkő és küszvágó csér. A tó széli nádasban nádi rigók, a tó belsejében szárcsák, vízityúkok fészkelnek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 57 fajt figyeltek meg. A hüllők közül megemlítendő a fürge gyík és a vízisikló, melyek igen gyakoriak Természetvédelem Védett természeti területek A település közigazgatási területén három országos jelentőségű védett természeti terület található. Ezek védelmét a évi LIII. Törvény 23. (2) bekezdése teremtette meg, mely kimondja, E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. A és 8006./2001 KöM tájékoztató már pontosan meg is határozza ezen értékek (lápok illetve szikes tavak) kiterjedését és elhelyezkedését. Ez alapján Röszkén a főként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Kisszéksós-tó és a Kancsal-tó) kaptak ex lege védettséget, mint szikes tavak. Eszerint Röszkén mintegy 29 hektárnyi összterületű szikes tó található

16 Az Európai Unió NATURA 2000 élőhelyvédelmi direktívájának megfelelően a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a dél-alföldi régióból többek között a Madarász-tavat jelölte a programba, melynek déli része közigazgatási területén található. Természeti területek A természet védelméről szóló törvény meghatározza a természeti terület fogalmát. A 15. (1) szerint: Természeti területnek minősül, ha a 4. d) pontjában [d. természetközeli állapot: azaz élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;] meghatározott feltételeknek megfelel: a) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld; b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt; c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. Az előzetes felmérés alapján a település közigazgatási területén 15 terület felel meg a természeti terület definíciójának. Ezek közül az E5 út, a vasútvonal és a Kancsal-tavi csatorna által határolt területen található Börcsök-gyepet, fajgazdagsága és viszonylagos érintetlensége miatt helyi védelemre javasoljuk. 2.4 Talaj területén a felszínt borító talajtakarót négy főtípusba sorolható talajok alkotják, úgy mint váztalajok, réti talajok, öntéstalajok és csernozjom (ábra). Ennél pontosabb az altípusok megnevezése, amely szerint a legnagyobb kiterjedésű (2055 ha) talajfolt a váztalajok humuszos homok altípusába tartozik. A réti talajok öntés réti altípusával a terület DK-i részén találkozunk (570 ha). ÉNy-on az öntés talajokhoz sorolt réti öntés talaj (126 ha)található. A település Ny-i oldalán mészlepedékes csernozjom található (698 ha). A talajviszonyok területén

17 A humuszos homoktalajt az 1%-nál kevesebb humusztartalom jellemzi. A humuszos réteg 40 cm-nél nem mélyebb. Termékenysége jobb (bár így is alacsony), víztartó képessége nagyobb a futóhomokénál, ugyanakkor jó a vízáteresztő képessége. Kémhatása semleges. Gyenge kötöttségük (KA < 25 ) miatt a szél pusztító hatásának kitettek. Mivel ezekben a talajokban kevesebb kolloid méretű szemcse található, tápanyagpótláskor elsősorban a nitrogén pótlásáról kell gondoskodni. Fizikai féleségét tekintve homok, többek között ezért területén bányászati célú hasznosítás is folyik. A réti talajok a felszín időszakos túlnedvesedésének (felszínhez közeli talajvíztükör, vagy időszakos felületi vízborítás) hatására alakulnak ki. Ezt előrejelzi fekvésük, általában a mélyebb felszíneken, mélyedésekben, öntésterületekhez közel fordulnak elő. A Holt-Tisza és a Tisza között korábban időszakosan víz által borított területeken nagyobb arányban előforduló öntés réti talajok jellemzője, hogy a réti talajok humuszképződése, valamint az öntésterületek hordalékanyagának rétegzettsége és kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. Megtalálhatóak mind a karbonátos, mind a nem karbonátos változatok is. A mélyebb rétegekben a reduktív viszonyokat mutató másodlagos talajképződményeket találhatunk (vasborsók, glejfoltok stb.). Jellemzőjük a levegőtlen viszonyok között kialakult fekete színű humuszanyag, amely élesen elválik az alatta elhelyezkedő felhalmozódási szinttől. Szerkezetük prizmás, meglehetősen tömöttek, vagy erősen tömődöttek. Fizikai féleségüket

18 tekintve agyagos, nehézagyagos talajok. Az agyagosabb réti talajok esetében előfordulhat (szárazság idején) felszíni repedezettség. Vízgazdálkodása, a tavaszi túlnedvesedést leszámítva, kedvezőnek mondható. Nagyrészt gyenge, illetve közepes humusztartalommal rendelkeznek (0,5 2 %). A termékenységet a nagy agyagtartalom és az ehhez kötődő tulajdonságok levegőtlenség, eltolódás a redukciós folyamatok irányába, tápanyag felvételi nehézségek, vizenyősség, belvízveszély negatívan befolyásolják, ezért közepes termékenységűek, kémhatásuk gyengén savas jellegű. 2.5 Demográfia A település épített környezetének helyzetét meghatározza az, hogy aránylag fiatal település. Az 1879-es szegedi árvíz idején (amikor területe még a nagyvároshoz tartozott) 26 ház volt a faluszerű mai felvégen, de a népszámlálási adatok már ekkor is jelentős népességet mutatnak a tanyás külterületen. Az alvégi Szántó-Kovács János utcában (itt egy kisebb rác településrész volt), ma még áll a 20. fordulóján épült szerb halászház, melynek udvarán még látható a kút, amelyben régen a halakat tárolták (sajnos a ház nagyon gyorsan pusztult). Ez volt az a hely, ahol kompkikötő működött, s innen közlekedtek egykor a Tiszán át Torontál megyébe. A település a 19. század utolsó harmadában még várbirtok volt, s a Szeged alsóvárosi emberek béreltek itt földet, s azon kezdetben dohányt, majd 1913-tól szántóföldön kezdtek fűszer paprikát termelni. Az árvíz után jelentős kitelepülés Röszkén is tartós népességnövekedést eredményezett (1900: 3265 fő, 1930: 4364 fő), így az önálló községgé válás előtti évben, 1949-ben már 4227-en éltek a területen. lakó népessége a évi népszámlálás adatai szerint 3166 fő volt, amely azóta csökkenést mutat. A változás az öregedő népesség miatti negatív természetes szaporodás és egy időben differenciáltan változó bevándorlási folyamat eredményeként alakult. Az 1970-es és 80-as évtizedeket jelentős elvándorlás, valamint az elöregedés miatti természetes fogyás jellemezte, az 1990-es években azonban a természetes fogyás folytatódott, azonban egy azt meghaladó pozitív vándorlási egyenleg tapasztalható, ami 1990 és 2001 között már közel 200 fős népességszám-növekedést eredményezett (2. táblázat). A külterületi népesség 695 fő (22%). népesedési adatai (a KSH népszámlálási adatai alapján)

19 Lakónépesség Élve születés Halálozás Vándorlási egyenleg A terület természeti sajátosságaiból adódóan az aktív keresők nagy része a mezőgazdaságból él. lakosai elsősorban sárgarépát, retket, fűszerpaprikát termelnek. Az állattartás nem igazán jellemző, sose vált fő mezőgazdasági ágazattá a településen, ennek ellenére nem elhanyagolható a szarvasmarha-, sertés-, baromfitartás. Számottevő ipari üzem sokáig nem volt a településen. A foglalkoztatás terén jelentős változást hozott az UNILEVER Magyarország Élelmiszer-feldolgozó Kft üzeme, illetve több kisebb méretű ipari vállalkozás (Euro Chicken Kft. baromfi feldolgozó, Decora Color Kft. festékgyártás, Polimer Kft. műanyag-feldolgozás, MOLTECH Anyagmozgatás és Hajtástechnika Kft., Paprikamolnár Kft.- fűszerpaprika feldolgozás, Ferrum-Plast kft.- fémfeldolgozó stb. ) A település élete szempontjából fontos, hogy jelentős forgalmú közúti határátkelő, illetve egy ma (már és még) kisebb szerepű vasúti átkelő is van a területén. Az országos területfejlesztési elképzelések azonban ezen a téren jelentős szerepet szánnak e vidéknek: megtörtént az autópálya megépítése Szeged és az országhatár között, és többször szóba került a Szeged-Szabadka vasútvonal egykori szerepének visszaállítása is. A község infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, lemaradás leginkább a szennyvízhálózat kiépítettségében tapasztalható, azonban ennek fejlesztésében már jelentős haladásokat érhettünk el, a gerincvezeték elkészült. Jelenleg a rákötések számát kell szaporítani. legjelentősebb turisztikai vonzereje a Holt-Tisza és környéke, a Madarász-tó és környéke a láprét foltokkal, Börcsök-szék, Kancsal tó és a néhány szép napsugaras oromzatú ház. A hagyományok őrzése napjainkban, már az utolsó emlékek megőrzésekor, erősödik

20 A község jövőjének alakulásában fontos szerepet szántak a Homokháti Kistérségnek, valamint tagjai vagyunk a Szegedi Kistérségnek, mivel a foglalkoztatási, közlekedési és egyéb infrastrukturális kapcsolatok inkább Szegedhez kötik a települést. 2.6 rövid története A település Szegedtől délre, 15 km távolságban helyezkedik el, a holt Tisza, az 5-ös út és az országhatár között. A település az országhatár és Mórahalom irányából, illetve Szeged felől két úton közelíthető meg. Az ide látogatónak lehetősége van még vasúton közlekedni, Horgos ill. a Szegedi Nagyállomás szomszédos állomásokkal. A határos települése Szeged, Mórahalom és Domaszék. Habár a község neve az első írásos említésben, 1439-ből (jún 11) Rezke alakban szerepel, de valószínű, hogy a település már a honfoglalás korában is létezett. Ekkor lakói a területet megszálló törzsfő vagy nemzetségfő szolgálónépei voltak, de a szegedi sóközpont megszerzése idején (az erdélyi Gyula területének elfoglalása és Ajtony birodalmának szétverése után) királyi udvarnokokká váltak. A tatárjárás óriási veszteséget okozott különösen a Tisza Maros vidékén, hiszen a több irányból betörő tatár seregeket itt vonták össze. Alaposan felélték Szegedet és vonzáskörzetét, bizonyos számítások szerint az emberek 65-80%-a esett akkor áldozatul vagy vitték el rabszolgának. A tatárjárás után Szeged fontos szerepet kapott, megkezdődött megerősítése és gazdaságilag való talpra állítása. Településünk vidékéről mocsári tölgyeket szereztek be a vár vízzel érintkező pontok erősítéséhez, a többi erős faanyagot persze Erdélyből szerezték be mind az építéshez, mind a fenntartáshoz is. Alárendeltségi viszonyunk a török időkig megmaradt jún. 11-én fordult elő településünk Rezke néven az első írásos emlékekben: Albert király Szent Barnabás apostol ünnepén oklevélben adományozta feleségének, idézve: szegedi várunkat és hasonlóképpen szegedi mezővárosunkat, és ugyanezen várhoz tartozó

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

RÖSZKE KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010

RÖSZKE KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010 BERETZK PÉTER TERMÉSZETVÉDELMI KLUB RÖSZKE KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010 A program megvalósítását támogatta: a Vidékfejlesztési Minisztérium KvVM Zöld Forrás 2009. K 36 09 00029 W Röszke 2010.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető 6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl

Részletesebben

Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2014/2015 Alkalmazói kategória, I. korcsoport 2. forduló

Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2014/2015 Alkalmazói kategória, I. korcsoport 2. forduló Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2014/2015 Alkalmazói kategória, I. korcsoport 2. forduló Kedves Versenyző! A feladatsor megoldására 90 perc áll rendelkezésre. A feladatok megoldásához használható

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Víz, víz, tiszta víz - de honnan?

Víz, víz, tiszta víz - de honnan? Víz, víz, tiszta víz - de honnan? A vezetékes ivóvíz ellenére manapság egyre többen választják azt a megoldást, hogy saját fúrt vagy ásott kútjukból biztosítsák a maguk és családjuk vízszükségletét. A

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció Véleményezési dokumentáció a 17/2004 (II.12) sz. közgyűlési határozattal megállapított Székesfehérvár Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, a 8/2004.(II.24.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott,

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben