Röszke egyedi tájérték katasztere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Röszke egyedi tájérték katasztere"

Átírás

1 egyedi tájérték katasztere Ladányi Zsuzsanna V. környezettudományi szak Témavezető: Dr. Rakonczai János SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai tanszék - 1 -

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés környezeti és táji adottságai Éghajlat Vízrajz Természetes élővilág Talaj Demográfia rövid története Jogszabályi háttér Általános jogszabályi háttér MSZ A kataszterezésről Települési összesítő Adatlap minták a fő kategóriákból Börcsök-szék Napsugaras ház Paprikamalom II. világháborús emlékmű Vasútállomás A kataszter további felhasználási lehetőségei Felhasznált irodalom Mellékletek (Adatlapok) A kész cd változatot mellékeltem

3 - 3 -

4 1. BEVEZETÉS Hazánkban a gazdaság fejlődése, az infrastruktúra terjedése, az ipar térhódítása miatt egyre több természetközeli értékes területet, a települések építészeti kulturális örökségeit áldozzuk fel, pl. autópályák vagy egyéb nagy beruházások számára anélkül, hogy tudatában lennénk azoknak, vagy valóban értéknek tekintenénk azokat. Ezért fontosak azok a felmérések, amelyek környezetünk állapotáról, úgy az élővilágról, mint az épített környezetről, szolgáltatnak adatokat. Az egyedi tájérték kataszterezése azért jelent különleges és fontos feladatot, hiszen nem csak botanikai és zoológiai, morfológiai oldalról közelíti meg a problémát, hanem a társadalom, és a kultúra remekműveit is rendszerébe sorolja. A röszkei székhelyű Beretzk Péter Természetvédelmi Klub bíztatására és segítségével, tavaszán kezdtem el az adatgyűjtést. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kataszterezéshez több tudományterület ismerete szükséges: az építészet, a botanika, a zoológia; a jogszabályok, a történelem, a kultúra területén a jártasság, valamint a könnyebb eligazodás és a pontosabb munka miatt a jó helyismeret. Több hónap kitartó munkája szolgáltatta azt a temérdek adatot, amelyet végül is a kész cd, illetve az adatlapok mutatnak az érdeklődőknek. Az adatgyűjtés a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei bevonásával történt. Az önkormányzat segítségével kerestük ki a helyrajzi számokat, tulajdonosi adatokat, valamint a lakosság is szívesen járult hozzá a munkához azzal, hogy hosszú beszélgetések közepette tájékoztattak a régmúlt eseményeiről. Az ilyen jellegű terepi munkáknak az időjárás is korlátot szab, hiszen a természet a különböző évszakokban más-más arcát mutatja. Úgy lett teljes a munkánk, hogy több, mint egy évet rászántunk a fényképezésre és a felvételezésre, hogy a kész cd már a lehető legszebb arcát mutassa településünknek. Ezen pályázatban bemutatott két természetközeli terület ismételt pontos botanikai felmérése nyarán elkészült, és a helyi védettségre való előterjesztési okmányt az egyesület őszén benyújtja község önkormányzatának

5 Munkám célja megismertetni az emberekkel lakóhelyem értékeit annak érdekében, hogy tudatosan vigyázzanak rájuk, hogy unokáik is láthassák azokat. A végleges digitális forma html formátumú, melyet bárki által elérhetővé teszünk a közeljövőben, hogy mind a hozzánk látogatóknak, mind a lakosoknak lehetősége legyen megismerni értékeinket. A jobb tájékozódás érdekében a honlap egy térképet is tartalmaz majd, melynek segítségével bárki könnyen megtalálhatja az adott területet. A munka nem tekinthető befejezettnek, hiszen mindig kerülhetnek elő olyan értékek, melyeket rég elfeledtek már, esetleg az olvasók kiegészíthetik az információinkat egy már felmért terület kapcsán, valamint a jelen generációk is produkálhatnak olyan alkotásokat, melyeket a jövő érdemesnek tart megőrizni

6 2. KÖRNYEZETI ÉS TÁJI ADOTTSÁGOK 2. 1 Éghajlat A táj éghajlata erősen kontinentális, amit leginkább a csapadékeloszlás szélsőségessége jelez (1. ábra). Bár a sokéves csapadékátlag 524 mm, de például 1940-ben 867mm, 2000-ben pedig csupán 205 mm körüli értéket is tapasztaltak. A csapadék éven belüli átlagos eloszlása kedvező lenne a gazdálkodás számára, de a nagy szélsőségesség, a nyári forróság miatt gyakori az aszály (2. ábra és 1. táblázat). A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. A napsütés hazánkban ezen a tájon a legbőségesebb, megközelíti a 2100 órát. Hóban viszont ez az ország legszegényebb vidéke, gyakori a hótakaró nélküli kemény fagy. 1. ábra: A csapadékmennyiség hosszú távú alakulása térségében ( ) a szegedi mérőállomás alapján (mm) - 6 -

7 2. ábra: A csapadékmennyiség átlagos éven belüli megoszlása (mm) 1.táblázat: község csapadékellátottsága (mm) az Általános Iskola Környezetvédelmi szakkörének mérése alapján, 2001-ben és 2002-ben hó január 47,2 2,0 február 5,9 22,1 március 47,7 8,4 április 60,7 25,5 május 22,8 65,1 június 203,6 31,4 július 65,0 60,8 augusztus 17,0 30,0 szeptember 145,4 45,1 október 7,2 39,9 november 22,7 21,1 december 22,5 37,4 összesen 667,7 388,8 2.2 Vízrajz Felszíni vizek község a Tisza jobb partján, árvíztől mentesített mélyártéri területen helyezkedik el, az élő Tiszától 3-5 km távolságra, a Gyálai Holt-Tisza elnevezésű holtág mentén. A községet, a mentesített áréri körülmények közötti valamennyi tiszamenti településsel együtt elsőrendű árvízvédelmi töltések védik. A Röszkéhez legközelebb eső, de nem a község - 7 -

8 közigazgatási területéhez tartozó árvízvédelmi töltések kiépítettségi állapota akárcsak a felvízi irányba folytatódó árvízvédelmi öblözet teljes hosszában megfelel a hatályos előírásoknak, a töltések koronaszintje a számított mértékadó árvízszint fölötti 1,5 m-es magassági biztonságra épült ki. Az árvízvédelmi töltések az elmúlt évszázadban több ízben (pl. 1919, 1932, 1970, 1975), legutóbb 2000-ben és 2001-ben is sikeresen ellenálltak az árvizeknek, sem a községhez közeli, sem a felette lévő védszakaszon nem alakultak ki árvízi elöntéssel fenyegető helyzetek. Tekintettel arra, hogy a védművek földanyagból készülnek, valamint ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, a különböző élővilág-társulások hatásának, illetve fokozatosan elöregednek, figyelemmel kísérésük, fenntartásuk és javításuk állandó feladat A község szempontjából nagy jelentőségű Gyálaréti Holt-Tisza nevű holtág, ami a 19. századi folyószabályozás során, az 1887-ben elkészült átmetszéssel jött létre. A holtág teljes hossza 18,7 km, szélessége átlagosan m között változik, területe 160 ha, átlagos vízmélysége 3 m körüli, teljes víztérfogata 4,8 millió köbméter. A holtág medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott, község az alsó bögével, az úgynevezett Halászvízzel van közvetlen kapcsolatban. A Halászvíz vízpótlása kedvező körülmények között (megfelelő tiszai vízállás esetén) gravitációs úton az Alsó-Lúdvári zsilip előírás szerinti kezelésével, illetőleg belvizekből is megoldható. A holtág vízminősége a as időszak mérései szerint kedvezőtlen, több komponens (pl. KOI, coliformszám, foszfor, illetve ortofoszfát) esetében IV. illetve V. osztályú, ami hasznosítását erősen korlátozhatja. (A kedvezőtlen vízminőséghez időnként a szennyvíztisztítóból a Simonközi csatornán át bevezetett tisztított szennyvíz is hozzájárul.) A síkvidékre jellemző módon területén sem találhatók természetes vízfolyások. Azokon a területeken, ami egykor a Tisza széles árterületéhez tartozott, a folyószabályozás utáni időszakban hóolvadás és/vagy nagyobb csapadék esetén kisebb-nagyobb káros elöntések alakultak ki. Ezért a szükségessé vált és végrehajtott vízrendezési munkálatok során a helyben keletkező felesleges vizek (belvizek) összegyűjtésére és elvezetésére, továbbá a szomszédos, magasabb fekvésű Duna-Tisza közi hátság felől érkező vizeknek (külvizek) a befogadóba ( esetén a Gyálaréti Holt-Tiszába) való szabályozott bevezetésére belvízelvezető csatornákat építettek ki, amelyek idővel behálózták a legmélyebb fekvésű síkvidéki területeket, így külterületét is. Ezek a csatornák döntő mértékben az egykori - 8 -

9 természetes erek, mélyvonulatok, terepmélyedések, szikes tavak nyomvonalát követik (elnevezésük is legtöbbször erre utal), ezeket esetenként a terepesést harántoló összekötő csatornákkal kötik össze. A síkvidéki terepadottságok (kis terepesések és szintkülönbségek) lehetővé teszik az egymással szomszédos belvízcsatorna-hálózatokból kialakult belvízrendszerek összekapcsolását is. Ennek nagy jelentősége van a belvízvédekezési gyakorlat során, amikor a vizek ésszerű kormányzásával, visszatartásával esetleg szivattyúzással a mezőgazdasági területek mentesíthetők az elöntésektől és azok káros következményeitől. Megfelelő szabályozó műtárgyak megléte esetén vízhiányos időszakban (amennyiben a kielégítő pontosságú meteorológiai előrejelzések csapadékszegény időszakra engednek következtetni) a csatornahálózat egyes szakaszain, sőt a csatornával lecsapolt mélyfekvésű területeken is vízvisszatartásra kerülhet sor. A község területét két belvízi főcsatorna (a Széksóstói főcsatorna alsó szakasza és a Paphalmi főcsatorna) érinti. A belvízrendszer üzemelésének egyik jellegzetessége, hogy a szomszédos 39/3 belvízöblözetből a magyar-jugoszláv vízügyi egyezmény szerint 4 m 3 /s vízhozam vezethető át az alvízi jugoszláv területen lévő kapcsolódó belvízrendszerbe. A levezetés akadályoztatása esetén mód nyílik arra, hogy a belvizet a Gyálai Holt-Tiszába kormányozzák. Az említett két főcsatorna a területen illetékes Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, a kezelést az ATIVÍZIG Szegedi Szakaszmérnöksége látja el. A kisebb jelentőségű csatornák, amelyek elsősorban közvetlenül a község közigazgatási területéről és az azzal szomszédos területekről gyűjtik össze a vizeket az alábbiak: Siskóhalmi csatorna, Kancsaltói csatorna, Rózsa Vince csatorna, Bataszéki csatorna, Sárosvölgyi csatorna, Guczi csatorna, Bodomréti csatorna, i lefolyó csatorna, Tisztási csatorna, - 9 -

10 Simonközi csatorna. Ezek a csatornák a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében vannak. A nagyüzemi, nagytáblás mezőgazdasági termelési mód uralkodása idején a megkívánt gyors vízelvezetés érdekében kialakítottak a terepadottságokhoz általában alkalmazkodó sekély (40-50 cm) mélységű és viszonylag rövid (2-4 km) hosszú, ún. üzemi csatornákból álló hálózatot is. A birtokviszonyok átalakulásával azonban ez a hálózat nagyobb részt felszámolásra került, beszántották, bár helyenként még megmaradtak a nyomai. Felszín alatti vizek Talajvíz A községre jellemző természeti adottságok (mentesített mélyártéri fekvés, a Tisza és a holtág közelsége) a talajvízszintet, annak természetes járását és a rendelkezésre álló vízkészletet döntően befolyásolják. Amennyiben csupán a hidrometeorológia befolyásolná a talajvízjárást, akkor a legmagasabb szintek a tavasz végén alakulnának ki. területén azonban a helyzet bonyolultabb, mivel a legfelső rétegek tiszai eredetű öntésrétegek és hidraulikai kapcsolatban állnak a Tisza medrével, ezen kívül ugyanakkor hidraulikai kapcsolat van a szomszédos Duna-Tisza közi hátság peremvidékével. A csapadékjárásnak a talajvízre gyakorolt hatása nem vitatható, de jelentősége nem döntő. A Tisza egykori árterülete a felszíni szabályozási munkálatok ellenére hidraulikailag kapcsolatban maradt a folyómederrel, ami a talajvíz tekintetében kiegyenlítő jellegű. Ez azt jelenti, hogy hosszantartó magas tiszai vízállás (ami nem tekinthető ritkának) esetén a jó vízvezető képességű altalajok szivárgás útján vízzel telítődnek, ez a hatás a medertől számítva akár 15 km távolságig is észlelhető. Amennyiben ez egyidejű a helyi csapadékossággal, a talajrétegek több vizet fogadnak be, a talajvíz emelkedik, függetlenül az évszaktól vagy az átlagos talajvízjárástól. Ellenkező irányú, de az előzőnél lassabb vízmozgás az igen alacsony tiszai vízállás esetén következik be, amikor részben a talajvíz táplálja a Tiszát. A határon túli törökbecsei duzzasztó jótékony hatásaként értékelhető, hogy a közelében lévő Tisza-szakaszon 1978 óta a legkisebb vízszintek is több mint 2,5 méterrel haladják meg az eddig mért legkisebb vízállást, így a Tiszának a talajvízre gyakorolt leszívó hatása a természetes állapothoz képest kisebb

11 Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy térségében a folyóhoz közelebbi részeken a talajvízszintek mérsékeltebb ingadozásúak, a legfelső rétegekben rendelkezésre álló talajvíz mennyisége elegendő, ami kedvező hatású a mezőgazdasági termelés szempontjából. A Tiszától távolabbi részeken ez a hatás már kevésbé érezhető (3. ábra), sőt már részlegesen tapasztalható a Duna-Tisza közére jellemző a szárazodási folyamattal kapcsolatba hozható talajvízszint-csökkenés is, ennek mértéke azonban itt csak 1 méter körül van. A talajvizek minőségéről általánosságban megállapítható, hogy magán viseli a mezőgazdaság kemizálásának hatását. Amennyiben a mezőgazdaságban kevesebb vegyi anyag felhasználására kerülne sor, akár egy évtizeden belül várható lenne a talajvizek minőségének érzékelhető javulása. A talajvíznek ivóvízként való felhasználása azonban ennek ellenére sem lehetséges, ivóvíz minőséget elérő javulás belátható időn belül semmiképpen sem várható. 3. ábra: A talajvízszint alakulása Röszkén a sz. talajvízkút alapján (cm) (1955. szeptember december között) Rétegvizek, közüzemi vízellátás A rétegvizek beszerzési lehetősége kedvezőnek mondható a község területén. A Duna egykori homokrétegei (jelentősebb vastagságban fordul elő a durvaszemű homok) a település teljes területén már a méteres mélységtartományban is kedvező vízhozamot biztosítanak. A kutak természetes állapotukban pozitívak, azaz artézi jellegűek voltak

12 Röszkén óta üzemel községi vízmű. A vizet három mélyfúrású kútból (amelyek a méter közötti vízadókból termelnek) búvárszivattyúk juttatják be a 200 m 3 -es magastározóba, s innen kerül a hálózatba. A vízmű kapacitása 2220 m 3 /nap, jelenleg a napi vízfogyasztás m 3 közötti. A közüzemi vízellátottság aránya a belterületen teljesnek mondható, a tanyasi lakosság azonban részben egyéni kutakból oldja meg a vízbeszerzést. Az ivóvíz-hálózat hossza 38 km (ebből külterületen 9,6 km), a lakossági bekötések száma 1074 (külterületen 32), közületi 56 (külterületen 3). Hévizek közigazgatási területén csupán egyetlen hévíz kutat mélyítettek. Az 1969-ben létesített kút méter mélyégből (7 réteg megnyitásával) 82 0 C-os kifolyó vizet szolgáltatott, vízhozama 2100 l/perc volt. A víz kémiai jellege nátrium-hidrogénkarbonátos, sótartalma magas (3387 mg/l). A kutat korábban a termelőszövetkezet használta az üvegházak fűtésére, majd hosszabb ideig lezárt állapotban tartották, csak 2003-ban kezdődött meg vizének kismértékű hasznosítása. A kút jelenleg magántulajdonban van és a kitermelt hévíz hőenergiáját hasznosítják. Úgy a jelenlegi helyzetben, mind a hasznosítás esetleges fejlesztése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a használt hévizek és a csurgalékvizek biztonságos és ártalommentes elhelyezésének megoldására. Öntözés A községben a Gyálai Holt-Tisza öntözésre alkalmas felszíni vízkészletet teremt, amit bizonyos mértékben ki is használnak. Elsősorban a szántóföldi zöldségtermesztésnél alkalmazzák az öntözéses technológiát, amihez a jó minőségű felszíni vízkészlet rendelkezésre áll. Az utóbbi időben az új telepítésű gyümölcsösökhöz is terveznek öntözést, ugyanis a legutóbbi évtized időjárásának alakulása ezt megköveteli. Az öntözővíz kiemelése a holtág medréből szivattyúsan történik, a vízpótlás a Tisza felől kedvező esetben gravitációsan, más esetben szivattyúzással lehetséges. A község gazdálkodásának alapját képező melegházi primőr-zöldségek termeléséhez a szükséges vizet a termelők saját kútjaikkal veszik ki a talajvízből

13 2.3 Természetes élővilág Az egykori tájat az emberi tevékenység gazdálkodásával és a nagy vízrendezési munkákkal gyökeresen átalakította, így a természetes élővilág csak nyomokban maradt meg vidékünkön is. földrajzi helyzete, területének átmenti jellege miatt, a falu területén három fő természetes tájelem (ártér, homokpuszta és löszpuszta) is előfordul, ami sajátos értéket biztosít a vidéknek. Csongrád megye természetes növénytakarója Zólyomi B. (1967) alapján környékének növényzete

14 A széles buckahátak közötti, ugyancsak kiterjedt laposok (a semlyékek) vízellátottsága sokkal jobb, ezek a területek közel vannak a talajvíz szintjéhez, ezért itt mocsarak, lápok nedves gyepek és szikesek kialakulására van lehetőség. Vízzáró réteg kialakulása, és időnkénti kiszáradás esetén a talajvíz által szállított sók felhalmozódhatnak, így alakulnak ki a szikesek. Ha a talajvíz szintje állandóan magas, mélyebb rétegekből is van vízáramlás, és a sók nem halmozódnak fel, lápok, láprétek, mocsarak alakulnak ki. Bár a vegetáció-térkép külön-külön ábrázolja a mocsaras és szikes foltokat, a valóságban egyetlen semlyéken belül is gyakran mindkettő megtalálható. A semlyékek jellemző, és igen értékes társulásai a kékperjés láprétek (Succiso Molinietum). Jellemző növénye: buglyos szegfű (Dianthus superbus), és kornics tárnics (Gentiana pneumonanthe). Mocsári vagy szikes réti fajok is gyakran előfordulnak. Megjelenés szempontjából elkülönülnek az egyenletes, kaszált állományok, és a zsombékos, üdébb, nem kaszált állományok, amelyek átmeneteket mutatnak a magassásosok és nádasok felé. A szibériai nőszirmon (Iris sibirica) kívül amely néhol több tízezres tőszámmal is előfordul értékes fajai a fátyolos nőszirom (Iris spuria), a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), és a fehér zászpa (Veratrum album). Sajnos több helyen vannak súlyosan degradálódott, teljesen kiszáradt, elgyomosodott állományok is, de a többség nem ilyen. A mocsárrétek vagy sziki rétek (Agrostio-Caricetum distantis) nagy kiterjedésű, változatos fajösszetételű állományok. A szikfokok és a láprétek között helyezkednek el, azokkal számos átmenetet képezve. A finom bugájú tarackos tippan (Agrostis stolonifera), és a réti sás (Carex distans) zöld tömege képezi a társulást, amelyben a sárga borkóró (Thalictrum flavum), a halványlila virágú, tüskés, endemikus, kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a bíborszínű virágú mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. palustris) a leggyakoribb színezőelemek. A holtágak természetvédelmi jelentősége nagyon nagy, de az emberi hasznosításból eredő terhelésük is. Mivel természetes úton is kialakulhatnak, természetes állóvízi életközösségek fejlődtek ki a mesterségesen átvágott folyókanyarulatokban is, és háborítás nélkül, természetes szukcesszió útján közelednek a mocsári életközösségek felé. Változatos úszó,

15 lebegő és gyökerező hínártársulások alakulnak ki bennük. Az hinarak jellegzetes fajai a békalencsék (Lemna minor, L. trisulca), egy érdekes, védett növény a rucaöröm (Salvinia natans), úszó kolokán (Stratiotes alloides), a kerek levelű békatutaj (Hydrocharis morsusranae), és a rovarfogó zsákocskákat növesztő, sárga virágú rence (Utricularia vulgaris). Legszebbek az ún. tündérrózsa hínárok, ahol a névadó, védett fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Természetvédelmi szempontból az a cél, hogy a természetes feltöltődési folyamatnak valamennyi stádiumát megőrizzük. Ennek érdekében bizonyos helyeken a túlzott feltöltődést meg kell akadályozni. A déli Tisza holtágainak állapota nagyon különböző. A mentett oldaliak nagy része, ilyen a i holtág is, erősen beépített, szennyezett, partig szántott, öntözőművekkel, üdülőterületekkel terhelt, de vannak kivételek is. A hullámtériek jobb állapotúak, a rendszeres elöntés elősegíti fennmaradásukat. A település madárvilága is kötődik a Tisza árteréhez, holtágaihoz és ősgyep foltjaihoz. Fészkel itt szürke gém, vörös gém, függőcinege, szalakóta, jégmadár és még sok különleges faj. A Madarász-tó egész évben sok madárfajnak ad fészkelő, táplálkozó és pihenő helyet. Itt fészkel a gulipán, a gólyatöcs, a kis lile, a nagy kócsag, a szürke gém, a vörös gém, néhány üstökös gém, tőkés réce, és böjti réce. Érdekes látvány a tündérrózsa levelein fészkelő fattyúszerkő és küszvágó csér. A tó széli nádasban nádi rigók, a tó belsejében szárcsák, vízityúkok fészkelnek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 57 fajt figyeltek meg. A hüllők közül megemlítendő a fürge gyík és a vízisikló, melyek igen gyakoriak Természetvédelem Védett természeti területek A település közigazgatási területén három országos jelentőségű védett természeti terület található. Ezek védelmét a évi LIII. Törvény 23. (2) bekezdése teremtette meg, mely kimondja, E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. A és 8006./2001 KöM tájékoztató már pontosan meg is határozza ezen értékek (lápok illetve szikes tavak) kiterjedését és elhelyezkedését. Ez alapján Röszkén a főként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Kisszéksós-tó és a Kancsal-tó) kaptak ex lege védettséget, mint szikes tavak. Eszerint Röszkén mintegy 29 hektárnyi összterületű szikes tó található

16 Az Európai Unió NATURA 2000 élőhelyvédelmi direktívájának megfelelően a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a dél-alföldi régióból többek között a Madarász-tavat jelölte a programba, melynek déli része közigazgatási területén található. Természeti területek A természet védelméről szóló törvény meghatározza a természeti terület fogalmát. A 15. (1) szerint: Természeti területnek minősül, ha a 4. d) pontjában [d. természetközeli állapot: azaz élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;] meghatározott feltételeknek megfelel: a) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld; b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt; c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. Az előzetes felmérés alapján a település közigazgatási területén 15 terület felel meg a természeti terület definíciójának. Ezek közül az E5 út, a vasútvonal és a Kancsal-tavi csatorna által határolt területen található Börcsök-gyepet, fajgazdagsága és viszonylagos érintetlensége miatt helyi védelemre javasoljuk. 2.4 Talaj területén a felszínt borító talajtakarót négy főtípusba sorolható talajok alkotják, úgy mint váztalajok, réti talajok, öntéstalajok és csernozjom (ábra). Ennél pontosabb az altípusok megnevezése, amely szerint a legnagyobb kiterjedésű (2055 ha) talajfolt a váztalajok humuszos homok altípusába tartozik. A réti talajok öntés réti altípusával a terület DK-i részén találkozunk (570 ha). ÉNy-on az öntés talajokhoz sorolt réti öntés talaj (126 ha)található. A település Ny-i oldalán mészlepedékes csernozjom található (698 ha). A talajviszonyok területén

17 A humuszos homoktalajt az 1%-nál kevesebb humusztartalom jellemzi. A humuszos réteg 40 cm-nél nem mélyebb. Termékenysége jobb (bár így is alacsony), víztartó képessége nagyobb a futóhomokénál, ugyanakkor jó a vízáteresztő képessége. Kémhatása semleges. Gyenge kötöttségük (KA < 25 ) miatt a szél pusztító hatásának kitettek. Mivel ezekben a talajokban kevesebb kolloid méretű szemcse található, tápanyagpótláskor elsősorban a nitrogén pótlásáról kell gondoskodni. Fizikai féleségét tekintve homok, többek között ezért területén bányászati célú hasznosítás is folyik. A réti talajok a felszín időszakos túlnedvesedésének (felszínhez közeli talajvíztükör, vagy időszakos felületi vízborítás) hatására alakulnak ki. Ezt előrejelzi fekvésük, általában a mélyebb felszíneken, mélyedésekben, öntésterületekhez közel fordulnak elő. A Holt-Tisza és a Tisza között korábban időszakosan víz által borított területeken nagyobb arányban előforduló öntés réti talajok jellemzője, hogy a réti talajok humuszképződése, valamint az öntésterületek hordalékanyagának rétegzettsége és kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. Megtalálhatóak mind a karbonátos, mind a nem karbonátos változatok is. A mélyebb rétegekben a reduktív viszonyokat mutató másodlagos talajképződményeket találhatunk (vasborsók, glejfoltok stb.). Jellemzőjük a levegőtlen viszonyok között kialakult fekete színű humuszanyag, amely élesen elválik az alatta elhelyezkedő felhalmozódási szinttől. Szerkezetük prizmás, meglehetősen tömöttek, vagy erősen tömődöttek. Fizikai féleségüket

18 tekintve agyagos, nehézagyagos talajok. Az agyagosabb réti talajok esetében előfordulhat (szárazság idején) felszíni repedezettség. Vízgazdálkodása, a tavaszi túlnedvesedést leszámítva, kedvezőnek mondható. Nagyrészt gyenge, illetve közepes humusztartalommal rendelkeznek (0,5 2 %). A termékenységet a nagy agyagtartalom és az ehhez kötődő tulajdonságok levegőtlenség, eltolódás a redukciós folyamatok irányába, tápanyag felvételi nehézségek, vizenyősség, belvízveszély negatívan befolyásolják, ezért közepes termékenységűek, kémhatásuk gyengén savas jellegű. 2.5 Demográfia A település épített környezetének helyzetét meghatározza az, hogy aránylag fiatal település. Az 1879-es szegedi árvíz idején (amikor területe még a nagyvároshoz tartozott) 26 ház volt a faluszerű mai felvégen, de a népszámlálási adatok már ekkor is jelentős népességet mutatnak a tanyás külterületen. Az alvégi Szántó-Kovács János utcában (itt egy kisebb rác településrész volt), ma még áll a 20. fordulóján épült szerb halászház, melynek udvarán még látható a kút, amelyben régen a halakat tárolták (sajnos a ház nagyon gyorsan pusztult). Ez volt az a hely, ahol kompkikötő működött, s innen közlekedtek egykor a Tiszán át Torontál megyébe. A település a 19. század utolsó harmadában még várbirtok volt, s a Szeged alsóvárosi emberek béreltek itt földet, s azon kezdetben dohányt, majd 1913-tól szántóföldön kezdtek fűszer paprikát termelni. Az árvíz után jelentős kitelepülés Röszkén is tartós népességnövekedést eredményezett (1900: 3265 fő, 1930: 4364 fő), így az önálló községgé válás előtti évben, 1949-ben már 4227-en éltek a területen. lakó népessége a évi népszámlálás adatai szerint 3166 fő volt, amely azóta csökkenést mutat. A változás az öregedő népesség miatti negatív természetes szaporodás és egy időben differenciáltan változó bevándorlási folyamat eredményeként alakult. Az 1970-es és 80-as évtizedeket jelentős elvándorlás, valamint az elöregedés miatti természetes fogyás jellemezte, az 1990-es években azonban a természetes fogyás folytatódott, azonban egy azt meghaladó pozitív vándorlási egyenleg tapasztalható, ami 1990 és 2001 között már közel 200 fős népességszám-növekedést eredményezett (2. táblázat). A külterületi népesség 695 fő (22%). népesedési adatai (a KSH népszámlálási adatai alapján)

19 Lakónépesség Élve születés Halálozás Vándorlási egyenleg A terület természeti sajátosságaiból adódóan az aktív keresők nagy része a mezőgazdaságból él. lakosai elsősorban sárgarépát, retket, fűszerpaprikát termelnek. Az állattartás nem igazán jellemző, sose vált fő mezőgazdasági ágazattá a településen, ennek ellenére nem elhanyagolható a szarvasmarha-, sertés-, baromfitartás. Számottevő ipari üzem sokáig nem volt a településen. A foglalkoztatás terén jelentős változást hozott az UNILEVER Magyarország Élelmiszer-feldolgozó Kft üzeme, illetve több kisebb méretű ipari vállalkozás (Euro Chicken Kft. baromfi feldolgozó, Decora Color Kft. festékgyártás, Polimer Kft. műanyag-feldolgozás, MOLTECH Anyagmozgatás és Hajtástechnika Kft., Paprikamolnár Kft.- fűszerpaprika feldolgozás, Ferrum-Plast kft.- fémfeldolgozó stb. ) A település élete szempontjából fontos, hogy jelentős forgalmú közúti határátkelő, illetve egy ma (már és még) kisebb szerepű vasúti átkelő is van a területén. Az országos területfejlesztési elképzelések azonban ezen a téren jelentős szerepet szánnak e vidéknek: megtörtént az autópálya megépítése Szeged és az országhatár között, és többször szóba került a Szeged-Szabadka vasútvonal egykori szerepének visszaállítása is. A község infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, lemaradás leginkább a szennyvízhálózat kiépítettségében tapasztalható, azonban ennek fejlesztésében már jelentős haladásokat érhettünk el, a gerincvezeték elkészült. Jelenleg a rákötések számát kell szaporítani. legjelentősebb turisztikai vonzereje a Holt-Tisza és környéke, a Madarász-tó és környéke a láprét foltokkal, Börcsök-szék, Kancsal tó és a néhány szép napsugaras oromzatú ház. A hagyományok őrzése napjainkban, már az utolsó emlékek megőrzésekor, erősödik

20 A község jövőjének alakulásában fontos szerepet szántak a Homokháti Kistérségnek, valamint tagjai vagyunk a Szegedi Kistérségnek, mivel a foglalkoztatási, közlekedési és egyéb infrastrukturális kapcsolatok inkább Szegedhez kötik a települést. 2.6 rövid története A település Szegedtől délre, 15 km távolságban helyezkedik el, a holt Tisza, az 5-ös út és az országhatár között. A település az országhatár és Mórahalom irányából, illetve Szeged felől két úton közelíthető meg. Az ide látogatónak lehetősége van még vasúton közlekedni, Horgos ill. a Szegedi Nagyállomás szomszédos állomásokkal. A határos települése Szeged, Mórahalom és Domaszék. Habár a község neve az első írásos említésben, 1439-ből (jún 11) Rezke alakban szerepel, de valószínű, hogy a település már a honfoglalás korában is létezett. Ekkor lakói a területet megszálló törzsfő vagy nemzetségfő szolgálónépei voltak, de a szegedi sóközpont megszerzése idején (az erdélyi Gyula területének elfoglalása és Ajtony birodalmának szétverése után) királyi udvarnokokká váltak. A tatárjárás óriási veszteséget okozott különösen a Tisza Maros vidékén, hiszen a több irányból betörő tatár seregeket itt vonták össze. Alaposan felélték Szegedet és vonzáskörzetét, bizonyos számítások szerint az emberek 65-80%-a esett akkor áldozatul vagy vitték el rabszolgának. A tatárjárás után Szeged fontos szerepet kapott, megkezdődött megerősítése és gazdaságilag való talpra állítása. Településünk vidékéről mocsári tölgyeket szereztek be a vár vízzel érintkező pontok erősítéséhez, a többi erős faanyagot persze Erdélyből szerezték be mind az építéshez, mind a fenntartáshoz is. Alárendeltségi viszonyunk a török időkig megmaradt jún. 11-én fordult elő településünk Rezke néven az első írásos emlékekben: Albert király Szent Barnabás apostol ünnepén oklevélben adományozta feleségének, idézve: szegedi várunkat és hasonlóképpen szegedi mezővárosunkat, és ugyanezen várhoz tartozó

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

RÖSZKE KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010

RÖSZKE KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010 BERETZK PÉTER TERMÉSZETVÉDELMI KLUB RÖSZKE KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010 A program megvalósítását támogatta: a Vidékfejlesztési Minisztérium KvVM Zöld Forrás 2009. K 36 09 00029 W Röszke 2010.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A TÉKA projekt eredményei

A TÉKA projekt eredményei A TÉKA projekt eredményei Dr. Kollányi László Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék V. MagyarTájökológiai Konferencia, Sopron 2012. 08.25-27. Mi is az a tájérték Tájértékek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el. Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

HATÁSVIZSGÁLATI LAP. 1. Társadalmi hatások A rendeletmódosítás a vonatkozó szabályok pontosítását, jogszabályi viszonyokhoz igazítását tartalmazza.

HATÁSVIZSGÁLATI LAP. 1. Társadalmi hatások A rendeletmódosítás a vonatkozó szabályok pontosítását, jogszabályi viszonyokhoz igazítását tartalmazza. HATÁSVIZSGÁLATI LAP Gyöngyösfalu község Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 10/2015 (IX. 29.) önkormányzati rendelete módosításához 1. Társadalmi hatások A rendeletmódosítás

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Tápió vidék környezetiállapot

A Tápió vidék környezetiállapot A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e

M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e Képviselő-testület telektulajdonos kérelmére kezdeményezte a településrendezési eszközök módosítását 16/2016.(II.10.) Kt. sz. határozatában. A határozat értelmében

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Kardos Sándor igazgató megbízásából

Kardos Sándor igazgató megbízásából A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g K i r e n d e l t s é g e 52869-1-17/2008 Tárgy: Hirdetmény

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető 6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben