Jeles Napok a Magyar Vízügyek Történetéből - Március MÁRCIUS 1.

Átírás

1 Jeles Napok a Magyar Vízügyek Történetéből - Március MÁRCIUS ben e napon született Vertics Ferenc (Hódmezővásárhely) mérnök. A Sió folyásvidékéről 1769-ben készített térképével részt vett a Balaton vízrendszerének rendezésére irányuló előkészítő munkákban. Az 1780-as években Tolna vármegye mérnöke volt, s egyúttal a Hajózási Igazgatóság pécsi kerületi kirendeltségének mérnöke is. Később, József nevű fivérével együtt a Dél-Alföldön végzett felmérési munkákat. Nevéhez fűződik a Körös-szabályozásának egyik terve. A Görög - Kerekes-féle vármegyei atlasz számára ő készítette el Csongrád megye térképét. ( körül) Forrás: március 1. Az egykori és a mai Magyarország földrajzi helyzete és vízrajzi adottságai egyértelműen meghatározták és természetesen ma is meghatározzák a hidrológia szerepét és fontosságát. Az ország a Duna vízgyűjtőjének és a Kárpát-medencének közepén helyezkedik el. Síkvidéken a környező magas hegyekből lezúduló árvizek elleni védekezés, a száraz időszakokban pedig a kisvízi készletekkel való ésszerű gazdálkodás, a víz ellen és a vízért való küzdelem jellemezte azt a több mint egy évezredet, amelyet a magyarság a Kárpát-medencében ezideig eltöltött. Az első dunai árvízi feljegyzés 1012-ből való, mely árvíznél "számtalan ember, barom és épület veszett oda". A legrégebbi vízállás-feljegyzéseink az 1693/94 évi árhullámról vannak. A vízállások rendszeres észlelése a Dunán 1823-ban a pozsonyi és a budai, a Tiszán pedig 1833-ban a szegedi vízmércéken indultak meg. A Kiegyezés időszakában már 57 helyen folyt rendszeres vízállás-észlelés. Hamarosan megindult a vízállások közlése az érdekeltek számára, vagyis a vízjelzés. A Tiszánál már 1856-ban megindult, egyelőre csak árvizek idején, de 1886-tól már naponként küldték szét a vízállásokról szóló értesítést. Az idők során egyre szerteágazóbbá váló, több intézmény által végzett vízrajzi tevékenység, az ismétlődő árvizek jelzése és előrejelzése, egyre jobban előtérbe helyezte egy központi szervezet felállításának a szükségességét. Az február-márciusi dunai jeges árvíz és az márciusi tiszai árvíz halaszthatatlanná tette az egységes vízrajzi szolgálat kialakítását.

2 Végül Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1007/1886 sz. rendeletével május 1-jén a minisztérium szervezetének részeként megkezdte munkáját a Vízrajzi Osztály, amelynek első vezetője a kor egyik vezető szakembere, Péch József lett. A vízrajzi feladatok központosítása tehát szervesen összefüggött a magyarországi pusztító árvizekkel. Nem meglepő tehát, hogy az újonnan megalakult Vízrajzi Osztály egyik legfontosabb feladatának tekintette egy árvízi előrejelző szolgálat megszervezését. Ez magába foglalta a meteorológiai és hidrológiai észlelőhálózat optimális kialakítását, egy az előrejelzésekkel kapcsolatos tevékenységet végző szervezet, a Vízjelző Szolgálat létrehozását, illetve az információk közreadása formájának a meghatározását is. A Vízjelző Szolgálat március 1.-én kezdte meg működését, egyelőre csak a Tisza-völgy vízállásaira vonatkozóan, majd rövidesen Országos Vízjelző Szolgálattá alakult át. Az első Világháború után Magyarország vízgyűjtőterületeinek egysége megszűnik, a folyók vízgyűjtő területének jelentős hányada idegen országok területére kerül át. Ez a tény jelentősen visszaveti az Országos Vízjelző Szolgálat fejlődését ben megalakul a Nemzetközi Duna Bizottság, majd 1924-ben a Duna-medencében a Nemzetközi Vízjelző Szolgálat is, amely keretében meghatározzák a dunamenti országok közötti adatcsere tartalmi és formai kérdéseit. Szervezetileg az Országos Vízjelző Szolgálat az 1929-től létrejött Vízrajzi Intézet keretein belül működik, majd kisebb vargabetűk után 1952-ben megalakul a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), amelynek változó formájú keretein belül az Országos Vízjelző Szolgálat 2013-ig tevékenykedett szeptember 1-től az Országos Vízjelző Szolgálat az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervezetében működik. Forrás:

3 MÁRCIUS ben e napon született Vörös László (Hódmezővásárhely) mérnök, térképész. Az Institutum Geometricumban szerzett oklevelet 1828-ban. Rézmetszést Karacs Ferencnél ( ) tanult. Huszár Mátyás ( ) mellett, kinevezett kamarai mérnökként a Körösök és a Duna felvételénél dolgozott. A Tisza térképezésénél is tevékenykedett ben kinevezték Somogy vm. hiteles földmérőjévé. E beosztásában főleg a Kapos, a Sió és a Sárvíz, továbbá a Balaton és a Duna Tolna vármegyei szakaszának szabályozásával foglalkozott. A szabadságharc bukása után bebörtönözték, állásából elbocsátották.(+kaposvár,1870.) MÁRCIUS ben ezekben a napokban jeges árvíz pusztított a pesti Duna szakaszon. Óbudán és Budán 15-15, Pesten pedig 50 ház dőlt össze. Az egykori adatok szerint a kisvíz felett 7,12 m magasságra emelkedett fel az árvíz szintje. Az áradás jelentős károkat okozott Pest-Buda alatt is, ezért pl. Kiskunlacháza település lakói kénytelenek voltak falujukat a Dunától távolabb eső magaslatra átköltöztetni. MÁRCIUS ban a dunai jeges árvizet megelőzően a vízgyűjtőn jelentékeny mennyiségű hó hullott. A szokatlanul hideg február közepére a Dunán Pozsonyig, igen erős jégpáncél alakult ki. Február végén és MÁRCIUS elején a nyugatról érkező enyhülés intenzív olvadást eredményezett, mely a Kárpátok nyugati karéján további 100 mm csapadékkal párosult. A kialakult árhullám a folyó magyar szakasza mentén, különösen Dunaföldvárnál és alatta számos jégtorlaszt hozott létre. Az árvíz tetőzése a korábbi maximumokat cm-rel haladta meg, annak ellenére, hogy a Dunán és a Sión 58 (!) gátszakadás alakult ki. Víz alá került 740 km2, 39 községből közel 60 ezer embert kellett kitelepíteni. A védekezés költségeivel együtt az anyagi kár 627 millió Ft volt. Az és évi árvizeket követő töltés-helyreállítási munkálatok során kezdődött meg a dunai töltések korszerű körülményeknek megfelelő továbbfejlesztése.

4 A dunai árvíz hatására tönkrement tassi zsilip épülete MÁRCIUS ben ezen a napon a Helytartótanács elrendelte Budán a Királyi Tisza Térképészeti Iroda felállítását, amelynek vezetőjéül Lányi Sámuelt nevezték ki. Ezzel megkezdődött a Tisza 1846-ig tartó vízrajzi felmérése, amely alapul szolgált Vásárhelyi Pál és mérnöktársai számára a Tisza-szabályozási tervek elkészítéséhez. Egy lap a tiszai szintezési jegyzőkönyvből A tornyospálcai templom küszöbkövét is szintezési fixpontként használták a mérnökök

5 MÁRCIUS ben árvíz pusztított a Körös völgyében, amelynek során MÁRCIUS 13-án a településeket fenyegető katasztrófa elhárítása érdekében az árvédelmi töltést átvágva megnyitották a 33 km2 területű mályvádi árvízi szükségtározót. A tározóba 75 millió m3 vizet engedtek be. MÁRCIUS ban e napon született Budán Zsigmondy Béla gépészmérnök. Oklevelét Zürichben szerezte. Néhány évvel hazatérése után, 1876-ban ő vette át nagybátyjától, Zsigmondy Vilmostól, a hazai artézi kútfúrás úttörőjétől annak vállalkozását. Számos alföldi település ivóvízgondját oldotta meg fúrt kútjainak segítségével től vállalatával nagyobb hídépítkezések alapozási munkáiban is részt vett. Nevéhez fűződnek a budapesti Ferenc József híd (ma Szabadság-híd) és az Erzsébet híd alapozását előkészítő talajkutatási fúrások.(+budapest,1916.június 12.) 1886-ban e napon Gonda Béla, a Közmunka és Közlekedési Minisztérium munkatársa megindította a "Vízügyi Közlöny" című műszaki hetilapot, amelyet hivatalos lapjaként ismert el a Tiszavölgyi Társulat központi bizottsága, valamint félhivatalos orgánumaként a Közmunka és Közlekedési Minisztérium is. Ezzel megteremtődött az információs kapcsolat a társulatok és az állami vízügyi igazgatás között. MÁRCIUS évvel ezelőtt, 1823-ban e napon született Andrássy Gyula gróf (Tőketerebes, Gömör- Kishont vm.) nagybirtokos, politikus ben a Felsőszabolcsi Tiszaszabályozó Társulat elnökévé választották. Kezdeményezésére alakult meg 1846-ban az Első Tiszagőzhajózási Társaság. Egyik alapító tagja volt a Tiszavölgyi Társulatnak. A szabadságharc után emigrált és csak 1858-ban tért vissza hazájába. A kiegyezés után megalakult kormány első miniszterelnöke, később közös külügyminiszter volt. Lónyay Menyhért halála után őt választották meg a Tiszavölgyi Társulat elnökévé, amely posztját 1890-ig megtartotta. (+ Volosca, Fiume mellett, február 17.)

6 MÁRCIUS évvel ezelőtt, 1860-ban e napon hunyt el Kékkőn Lányi Sámuel földmérő és vízépítő mérnök, festő- és rajzolóművész a reformkor egyik legjelentősebb térképező mérnöke ben Iglón született. Mérnöki tanulmányait a pesti Institutum Geometricumban végezte, ahol 1823-ban nyert oklevelet. Előbb Nógrád vármegyében mérnökösködött, majd a dunai térképészethez került, s Huszár Mátyás helyetteseként tevékenykedett ( vagy 1834 között). Ezt követően a Tisza mellékfolyóinak térképezését vezette (1834?-1846). Kedvtelésből kezdett festeni. A művészettörténet, mint festőt és grafikust tartja számon. Tájképei friss, közvetlen természetszeretetét mutatják. Ő illusztrálta Mocsáry Antal: "Nemes Nógrád vármegyének esmertetése" c. művét (Pest, 1826.). Önarcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Lányi Sámuel 1840-ből származó önarcképe

7 MÁRCIUS ban e napon hunyt el Nagyváradon Huszár Mátyás (született 1778-ban Kis-Herestyén) a reformkor kiemelkedő képzettségű mérnöke és geodétája. Filozófiai, jogi majd mérnöki tanulmányokat végzett ig, végül Bogdanich Dániel mellett a felsőbb geodéziában (csillagászati helymeghatározásban) képezte tovább magát a Budai Csillagdában. Mérnöki működését a Közép-Tiszavidéken működő Litzner János mellett kezdte meg, 1806-tól Szatmárnémeti városi mérnöke, ben Olasz-, Francia- és Németországban volt tanulmányúton től lugosi, majd nagyváradi ker. kamarai mérnök és a Körösök és a Berettyó felmérésének vezetője ben az ő vezetésével kezdődött meg a Duna vízrajzi felvétele, az ún. Duna mappáció ben ezen a napon vízmesterképző szakiskolák nyíltak Békásmegyeren, Csepelen és Szolnokon a középfokú szakemberképzés kiterjesztése érdekében ban elhunyt Budapesten Polgár István okl. mérnök. Budapesten született december 29-én. Mérnöki diplomájának megszerzése után először a Vízügyi Építő Vállalatnál dolgozott, majd között a szegedi VIZIG munkatársa, később igazgató-helyettese ban a budapesti VIZIG igazgató-helyettese, 1976-tól az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet igazgatója volt haláláig. MÁRCIUS ben e napon elhunyt Selmecbányán Hell József selmeci főgépmester, a 18. század kiemelkedő bányagépésze. Szélaknán született május 15-én. Mikoviny Sámuel tanítványa volt ban alkotta meg himbás szekrényes vízemelő gépét, amely nevét széles körben ismertté tette. Hell élete során számos vízenergiával hajtott ötletes szivattyút készített, amelyek a felvidéki bányákban hosszú időn át jó hatásfokkal működtek.

8 1979-ben befejeződött a szegedi partfal rekonstrukciója, s a nagy szegedi árvíz centenáriumára sikerült - egy városképileg is jelentős alkotással - a város árvédelmi biztonságát magasabb szintre emelni. A partfalat díszítő árvízi emlékművet, Segesdy György szobrászművész alkotását Gergely István államtitkár avatta fel. Az évfordulóra készült el a marostorki gátőrházban az a kiállítás, amely vízügyi történeti emlékhelyként azóta bemutatja a nagy árvíz dokumentumait.

9 MÁRCIUS ben e napon a korábbi maximumokat meghaladó árvíz elpusztította Szeged városát és a környező településeket. Csaknem ember vált hajléktalanná, s a halottak száma is meghaladta a 150-et. Az okozott anyagi kár 33 millió koronára rúgott. Az országot és a nemzetközi közvéleményt is megrázó katasztrófa, amely a kormányt addig követett vízügyi politikájának felülvizsgálatára kényszerítette, fordulópontot jelentett a Tisza-szabályozás történetében. MÁRCIUS 19-én az uralkodó, I. Ferenc József Tisza Kálmán miniszterelnök társaságában meglátogatta a hullámsírba szédült Szeged városát, s elhangzott a királyi mondat: "Szeged szebb lesz mint valaha..." Ugyanezen a napon a kormány bejelentette a képviselőházban, hogy a Tisza-szabályozás addigi menetének áttekintésére és a továbbiakban teendő intézkedésekre vonatkozóan pártatlan külföldi szakemberek véleményét fogja kikérni. Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi miniszter ennek alapján megkeresést intézett a német, francia, olasz és holland kormányokhoz, melyben kérte a szakértő mérnökök kijelölését. Az utászok védekezési munkálatai a vasút A vízben úszó Szeged városa 1879-ben töltésén a szegedi árvíz idején 1994-ben elhunyt Budapesten Szászhelyi (Szalféter) Pál) mérnök. Budapesten született június 29-én ban az Öntözésügyi Hivatalban, majd a kolozsvári kultúrmérnöki hivatalban teljesített szolgálatot tól, az egységes vízügyi szolgálat létrehozásától - az OVF (OVH) főosztályvezetője, később elnökhelyettese, között az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgatója. Beosztásaiban az öntözések, a sík- és dombvidéki vízrendezések egyik irányító szakembere volt. Nevéhez fűződik a tiszalöki öntözőrendszer kifejlesztése és a kiskörei beruházás előkészítése.

10 MÁRCIUS ben e napon hunyt el Budapesten Bogdánfy Ödön vízépítő mérnök, a hidrológia hazai tudományának kimagasló művelője. Tordán született december 18-án től állami szolgálatba lépve több kultúrmérnöki hivatal vezetője volt. Tudományos munkásságának elismeréseként a hidrológia műegyetemi magántanára, majd a Vízügyi Közlemények szerkesztője ( között). A haladó gondolkodású tudós és műszaki szervező a Tanácsköztársaság idején az Országos Vízépítési Igazgatóság főmérnökeként a vízügyi szolgálat vezetője volt. Kényszernyugdíjazása után visszavonult a vízügyi szakmai munkától, s kisebb cikkei és tanulmányai a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Bogdánfy jelentős szerepet játszott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, különösen annak vízépítési szakosztályában, valamint az alakuló Hidrológiai Társaságban. Főbb művei Hidrológia, Budapest, 1902, Hidraulika, Budapest, 1904, A természetes vízfolyások hidraulikája I-II., Budapest, 1906, A vízierő I-II., Budapest, Bogdánfy Ödön hidrológus, kultúrmérnök, Bogdánfy Ödön úttörő munkájának címlapja a Vízügyi Közlemények szerkesztője, a Tanácsköztársaság idején a vízügyi szolgálat vezetője

11 MÁRCIUS ben az argentinai Mar del Plata-ban 116 ország, köztük Magyarország részvételével lezajlott az ENSZ Vízügyi Konferenciája, amelynek központi témái a édesvíz-készletek mennyiségi és minőségi kérdései voltak. A konferencia megállapította, hogy a vízgazdálkodási feladatok megoldásához átfogó, éves tervezésre van szükség, s gyorsított ütemben be kell fejezni a lakossági vízellátási programokat. A feladatok nemzetközi összefogással történő megoldását segítve, meghirdették között a Nemzetközi Vízellátási Decennium megszervezését. MÁRCIUS ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Helsinkiben elfogadta "A határokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és hasznosításáról" szóló konvenciót, amelyhez Magyarország is csatlakozott. MÁRCIUS ben e napon született Tápiófarmoson Viczián Ede mérnök. Magyarország vízerőinek felmérésével úttörő munkát végzett a vízerőhasznosítás, ill. a tervszerű vízerőgazdálkodás előkészítése terén től a soroksári Dunaág szabályozásának tervezője és a kivitelezési munkálatok vezetője. Tervei szerint épült a tassi vízerőtelep is. A Tanácsköztársaság bukását követően ő volt a vízügyi műszaki szolgálat főnöke, s jelentős szerepe volt abban, hogy a trianoni békeszerződést az utódállamokra is kötelezettséget jelentő vízügyi rendelkezésekkel egészítsék ki. (+ Budapest, szeptember 19.) 1920-ban e napon született Sátoraljaújhelyen Csermák Béla, mérnök, a VITUKI Vízrajzi Intézetének vezető munkatársa, a hidrológia, valamint a vízkészlet-gazdálkodás elméletének és módszertanának nemzetközileg is elismert szakembere. (+Budapest, november 3.) MÁRCIUS évvel ezelőtt, 1748-ban e napon született Budán Kiss József hadmérnök, a Tiszát a Dunával összekötő Ferenc-csatorna tervezője, s az építkezéseknek 1797-ig vezetője (+ Zombor, MÁRCIUS 13.)

12 MÁRCIUS ben a Tiszavölgyi Társulat Pesten megtartotta III. nagygyűlését, amelyen a tagtársulatok képviselői a Társulat alapszabályait, valamint a folyó munkálatok pénzügyi feltételeit, ill. a haszonarányos kivetési mód különböző megoldásait vitatták meg. A társulatok beszámoltak az addig végzett munkákról: a szabályozások kezdetétől, 1846 augusztusától eltelt hónapok alatt 14,91 km töltés és 0,79 km átvágás épült meg. MÁRCIUS ban Tildy Zoltán köztársasági elnök ünnepélyes kapavágásával megkezdődött a Duna - Tisza-csatorna építésének első szakasza, de a munkát a baloldali politikai fordulat után felfüggesztették, majd végleg leállították. Az építési szelvény többszöri csökkentését követően októberében abbahagyták a kivitelezési munkákat, mivel nemcsak az építési terv, hanem a szükséges anyagi eszközöknek is híján volt a kormány. A földnyeső és -kotró gépeket átvezényelték a tiszalöki vízlépcső, ill. a Keleti Főcsatorna építkezéseihez ban első ízben ünnepelték meg világszerte a Víz Világnapját. Az ENSZ vízzel és környezetvédelemmel foglalkozó 22 szervezete január között Dublinban világkonferenciát tartott, amelyen áttekintették a világ fejlődése szempontjából kritikus vízi és környezeti kérdéseket, s javaslatot készítettek a "Környezet és Fejlődés" világkonferencia számára, amelyet ugyanezen év júniusában Rio de Janeiroban tartottak meg az ENSZ tagállamok állam- és kormányfőinek jelenlétében. A két konferencia javaslata alapján az ENSZ 47. közgyűlése 47/193.sz. alatt határozatot fogadott el arról, hogy MÁRCIUS 22-ét ezentúl a Víz Világnapjává nyilvánítják. MÁRCIUS évvel ezelőtt, 1902-ben e napon született Schmidt Eligius Róbert (Karánsebes) Kossuth-díjas bányamérnök és hidrogeológus. Mérnöki oklevelének megszerzése után egy ideig állami szolgálatban dolgozott, majd tanulmányutat tett a bécsi műegyetemen és a leobeni bányászati főiskolán. Visszatérve a Földtani Intézet geológusaként helyezkedett el. Geológiai ismereteit a Magyar-Olasz Ásványolaj Rt. igazgatójaként hasznosította. A világháborút követően ismét állami szolgálatban különböző minisztériumok munkatársaként tevékenykedett. Az Állami Földtani Intézet vízföldtani osztályának vezetőjeként kiemelkedő

13 szakembere volt a mélyfúrások technológiájának és a kapott eredmények kiértékelésének. Részt vett számos ipari-, ivó- és hévízkút telepítésében. Működése során mind műszaki, mind geológiai szempontból a különböző rendszerű és rendeltetésű alföldi mélyfúrásokat tanulmányozta. Az alföldi gázos kutaknak is szakértője volt. Szakirodalmi és egyetemi oktatói tevékenysége is jelentős. ( + Budapest, július 23.) 1968-ban megnyitotta kapuit a Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő, mely átalakítás miatt hosszabb ideje zárva volt. Az átfolyó napi m3 víz lehetőséget nyújtott arra, hogy a fürdő beton burkolatú medencéiben egy turnusban 600-an fürödhessenek. MÁRCIUS éve, 1684-ben e napon született Bél Mátyás (Ocsova, Zólyom vm.) polihisztor, tanár, a magyar felvilágosodás nemzetközi jelentőségű alakja, számos külföldi akadémia tagja. Tanítványaiból kutatógárdát alakítva, gyűjtötte az országban a történelmi, földrajzi, néprajzi stb. adatokat. Két évtizedes munkája eredményeként látott napvilágot között, Mikoviny Sámuel térképeivel - a ma is forrásértékű "Notitia Hungariae novae historicogeographica. [Az új Magyarország történelmi-földrajzi leírása]" első négy kötete, amelyben a hazai folyók részletes leírása szerepelt. A mű többi kötete mindmáig kéziratban maradt. A "De piscatione Hungaria... [A magyarországi halakról és azok halászatáról]" szóló munkájában az elsők között közölt részletes leírást a kor halászati szokásairól. Alapítója és szerkesztője volt az első, rendszeresen megjelenő hazai hírlapnak, a "Nova Posoniensiá"-nak. (+ Pozsony, 1749.augusztus 29.) Bél Mátyás evangélikus lelkész,

14 Magyarország történeti-földrajzi adatainak első rendszerezője MÁRCIUS ban Vásárhelyi Pál "...a Tisza folyó általános szabályozása tervezetét részletesen kidolgozva..." benyújtotta a Vízi és Építészeti Főigazgatósághoz ban elhunyt Budapesten Kenessey Béla vízépítő mérnök, szakíró. Iváncsán született október 26-án. Diplomája megszerzése (1899) után különböző kultúrmérnöki hivataloknál működött, legutóbb az Országos Vízépítési Igazgatóságnál. Hosszú ideig szerkesztette a Vízügyi Közleményeket. Maradandó értékűek vízrajzi, vízgazdálkodási és vízjogi tanulmányai ben elhunyt Budapesten Bokor Mihály mérnök február 27-én született Szegeden. Az Alsó Tisza vidéken mint társulati mérnök kezdte pályáját, majd között a MÉLYÉPTERV vezető mérnöke volt. Ezt követően az OVF (OVH) főosztályvezetőjeként 1968-ig az ország árvízvédelmének, folyószabályozásainak egyik legfőbb irányítója volt, aki különösen nagy szerepet játszott a korszak sikeres árvízvédekezéseinél. MÁRCIUS ban Rudolf király VII. dekrétumának 52. cikkelye a Garamon működő vízimalmok felülvizsgálatát kezdeményezte, s a hajózás akadályát képező malmok megrendszabályozásáról is intézkedett, "hogy a mész, tölgy és másféle fa, élelmiszerek és minden egyéb szükséges dolgok szállítására használt vízijárművek és tutajok fel és le Esztergomba veszedelem nélkül vontathatók legyenek...". A feltételeknek meg nem felelő malmok "széthányattatásáról" az alispánoknak, ezek vonakodása esetén pedig a főkapitányoknak kellett intézkedniük ben e napon hunyt el Trencsénben Mikoviny Sámuel térképész, aki 1700-ban Ábelfalván (Abelová, Szlovákia) született. A XVIII. század egyik legkitűnőbb mérnöke, a tudományos térképészet hazai úttörője volt. Jelentős érdemeket szerzett a selmeci Bányatisztképző Intézet megszervezésével (1735.), s nevéhez fűződik a selmeci bányavízgazdálkodás újjászervezése. Jelentős vízrendezési munkálatokat végzett a tatai, ószőnyi és

15 más uradalmakban. Bél Mátyás "Notitia Hungariae Novae... [Az új Magyarország...leírásá]"- nak munkatársaként segítőivel elkészítette az ország vármegyéinek térképét (Erdély kivételével), amelyek részletes tájékoztatást adnak a korabeli vízrajzi viszonyokról is ben e napon született Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi - Spisske Vlachy, Szlovákia) mérnök, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Dolgozott a Körösökön, első főnöke ott Huszár Mátyás volt. Az ott eltöltött négy év során összegyűlt tapasztalatai, valamint a Duna vízrajzi felvételén szerzett további vízmérési ismeretei adták az alapot az 1827-ben kiadott két háromszögelési tanulmányához tól Széchenyi mellett a Vaskapu-szabályozás vezetője től az Építési Főigazgatóság hajózási mérnöke ban a Tisza-szabályozás tervezési munkálatainak lett a vezetője. A Tiszavölgyi Társulat közgyűlésének vitája közben hunyt el. A magyar vízgazdálkodás XIX. századi történetének egyik legjelentősebb alakja volt április 8-án a Tiszavölgyi Társulat Központi Bizottságának pesti értekezletén, a Tiszaszabályozás tervének vitája közben véletlenül szélütés csapása alatt leroskadva elhunyt. Vásárhelyi Pál első hajózási mérnök 1989-ben elhunyt Budapesten P. Károlyi Zsigmond. technikatörténész, a vízügyi történeti kutatások jeles képviselője szeptember 5-én született Csanyteleken. A pesti egyetem bölcsészkarának elvégzése után a műegyetem könyvtárában dolgozva írta meg a kíváló reformkori mérnök, Beszédes József életrajzát (1953), majd a nagy történeti vázlatot, "A

16 vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon" című kötetét, amely a hazai vízimunkák történetét a társadalmi-gazdasági igény összefüggésében vizsgálta. A Magyar Vízügyi Múzeum egyik alapító tagjaként szerkesztője volt a "Vízügyi Történeti Füzetek" kiadványsorozatnak ben az Országgyűlés határozatot hozott a holtágak megmentésével, rehabilitációjával, védelmével és hasznosításával kapcsolatos feladatokról. Kiemelt védelmet javasoltak a Fadd- Dombori, Felső-Tiszai és a Körösök menti holtágaknak. MÁRCIUS ben e napon fogadták el Szentes város első szabályrendeletét, (statútumát), amelynek 1. pontja szerint minden gazdának háza előtt hordóban vagy nagyobb edényben kapitányvizet (azaz tűzoltó vizet) kell tartania ben elhunyt Budapesten Mihálik János mérnök és hadmérnök. Aradon született december 28-án. A szabadságharc előtt a Ferenc-csatorna építésén dolgozott, majd a Tisza szabályozásán tevékenykedett. A szabadságharc idején honvédezredesként erődítési munkálatokat irányított. Csak gyógyíthatatlannak tűnő betegsége miatt kerülte el a bukás utáni felelősségre vonást. Az 1850-es években a Vajdaság vízrendezési munkálatainál dolgozott. A kiegyezés után között a vízügyi műszaki szolgálat főnöke volt a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban. majd a Vajdaság vízrendszerével foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik Európa első betonépítményének, az 1856-ban megépített bezdáni hajózsilipnek tervezése és építése. MÁRCIUS ban I. Ferdinánd engedélyt adott Sopron városának, hogy Wolf (Balf) forrásánál fürdőt építsenek és a használatért díjat szedjenek ben Dégen Imre javaslatára megalakult a vízitársulatok országos érdekképviseleti szerve: a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya, majd ezt követően a területi választmányok évtől az Országos Választmány önálló jogi személlyé évtől pedig Országos Szövetséggé alakult.

17 MÁRCIUS-i nevezetes árvizek: 1838-ban a Duna jeges árvize Esztergomtól Szabadszállásig végigpusztította a Duna völgyét. A halálos áldozatok száma messze meghaladta a másfél százat. MÁRCIUS 13-án a dunai árvíz tetőzött Esztergomnál, majd MÁRCIUS 15-én a pest-budai szakaszon is és a főváros addigi legnagyobb természeti katasztrófáját okozta ben hatalmas árvíz pusztított a Tisza völgyében (összesen km2 került víz alá), amely első ízben tette szükségessé a tiszai vízimunkálatok felülvizsgálását. A vizsgálat a műszaki tervek tekintetében - a Vásárhelyi-féle tervekhez való visszatéréssel - pozitív, míg szervezeti tekintetben (a társulatok belső demokráciájának csorbításával) negatív eredménnyel zárult. Árvízi menekülők 1888-ban vonult le a Tisza egyik legnagyobb árvize, amelynek tetőzése, a mellékfolyók (Szamos, Kraszna, Körösök, Berettyó) vízjárásának kedvezőtlen találkozása miatt a Felső és Középső Tiszán az ezredvégi árvizekig sok helyen a mértékadó árvízszint volt, sőt a Tisza Záhony-Tiszabercel közötti szakaszán még ma is az. A Tisza és a Körösök völgyében a számlálhatatlan (csak a Tiszánál 28) gátszakadás miatt csaknem 2900 km2 került víz alá.

18 Négy város és 147 község szenvedett az áradástól, közel 7600 embert kellett kitelepíteni a védekezés alatt. Az árvíz tapasztalatai alapján újra meg kellett állapítani az egységes és biztonságos töltésméreteket. A Szolnok feletti folyószakaszon a maximális árvízszint felett 1 méterrel, Szolnok alatt pedig 1,5 méterrel kellett a társulatoknak megemelniük töltéseik magasságát. A Duna völgyében is igen árvízveszélyes helyzet alakult ki a tavasz folyamán. A Rába, Répce, Vág, Nyitra és maga a Duna is több helyen (Izsánál, Bogyiszlónál, valamint a Pancsova-Kubini Ármentesítő Társulat töltésén Szemendriánál) átszakította az árvédelmi gátakat. Az elöntött területek együttes nagysága meghaladta az 591 km2-t. Forrás: