SZEGED FEJLŐDÉSE KÉPEKBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGED FEJLŐDÉSE KÉPEKBEN"

Átírás

1 SZEGED FEJLŐDÉSE KÉPEKBEN Komarek Levente 1 Abonyiné Palotás Jolán 2 A mai Szeged helyén és szűkebb környékén ősidők óta éltek emberek. Az őskortól napjainkig szinte minden korszakból találtunk leleteket. A hely nagyszerűségét a Tisza és a Maros összefolyásánál az ártérből mintegy szigetként kiemelkedő terület adta lehetőségek biztosítják. A helyi adottságok, valamint a Maros vízi útként való hasznosítása (só, fa és egyéb erdélyi kincsek szállítása) révén a térség már a XIII. században a fejlődés, gyorsaságával tűnt ki ban IV. Béla Szegedet városi rangra emelte. A város fő profilja a mezőgazdaság volt, de ezen belül elsősorban az állattenyésztés emelkedett ki jelentőségével. A tatárjárás idején a vágómarha tenyésztés a legelők bővülésével tovább fejlődött. Nagy elismertséget váltott ki a térség termékei közül a szerémségi bor is. (A szegedi bortermelők és borkereskedők szőlő birtokai messzire nyúltak.) 1498-ban Szeged szabad királyi város lett. A török hódoltság elején még a mezőgazdaságból elsősorban az állattenyésztés, továbbá a gabona-, takarmány- és ipari növények termesztése, a kereskedelem és a kézműipar virágzott ben a város visszanyerte szabad királyi jogállását. Lassan a legeltető állattenyésztés mindinkább belterjessé kezdett válni. Elkezdődött a lakosság kirajzása a város környéki területekre, kezdett létrejönni a Szeged környéki tanyarendszer. A város fejlődését egy aspektusból tükrözi a népességszám hosszú idősoros alakulása (1. ábra). 1. ábra Szeged népességének alakulása ( ) 1 Komarek Levente PhD hallgató, SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék 6701 Szeged, Pf. 650, 2 Dr. Abonyiné Dr. Palotás Jolán kandidátus, egyetemi docens, SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék 6701 Szeged, Pf. 650, 1

2 A XIX. század Szeged életében a dinamikus fejlődés korszaka volt. A reformkorban, illetve azt követően erősödött a település városias jellege, a legkülönbözőbb infrastrukturális ágazatok és elemek lendületes fejlődésének lehettünk szemtanúi. Ismét élénkült a hajóforgalom. Az olcsó vízi közlekedés pezsdítőleg hatott az iparra, és a kereskedelemre is. Minőségi változást eredményezett a gőzhajózás elterjedése (1833-tól). Újabb lökést adott a vasútvonal Pest és Szeged közötti szakaszának kiépítése (1854), majd pedig a Szeged Szabadka Zombor, és a Nagyvárad Szeged Eszék Fiume közti vonal elkészülte (1872). A fentiek eredményeként Szeged vasúti csomóponttá is vált. Közben fejlődött a város közvilágítása, szaporodtak a különböző profilú fürdők, fejlődött a város belső úthálózata (a deszkapallókat téglajárdák váltották fel), megépült a vasúti híd, a személyi pályaudvar, erősödött a középfokú képzés, az egészségügyi ellátás, megalakult az állandó színtársulat, új városháza épült, megnyílt a kaszinó, felavatták a zsinagógát, hírlapkiadó létesült, megkezdte működését a takarékpénztár, az önálló tűzoltóegylet, elkezdték az artézi kutak fúrását stb március 12-én szinte minden, ami addig épült, rombadőlt (2. ábra). 2. ábra Az 1879 március 12-i szegedi árvíz vázlata A nagy árvíz nemcsak házakat, de utcákat is elsöpört. Mindössze 297 ház maradt használható az házból. Még állt a víz Szegeden, amikor elkezdődött az újjáépítés. A tempó óriási volt, szinte 1883-ra befejeződött. A Lechner Lajos tervei alapján végzett építő munka lehetővé tette, hogy Szeged a kor tudományos eredményeit, technikai vívmányait alkalmazva egy modern, harmonikus, mérnöki terv alapján született korszerű város legyen. A várost mintegy 10 km hosszú körtöltéssel vették körül, és elképzelés szerint egy úgynevezett eszményi szintre tervezték feltölteni (magasabbra, mint az addig észlelt legmagasabb 2

3 vízszint). Anyagi okok miatt azonban csak a körutakat és a sugárutakat töltötték fel. A teljes feltöltés hiánya miatt volt Szegeden sokáig országos viszonylatban is a legtöbb vizes pincelakás. A terv szerint a város a Tisza mindkét partján épült, de az összekötő hidak helyett csupán egy épült meg, ami később igen szűk keresztmetszetnek bizonyult. Az árvíz után közvetlen rövid idő alatt nagyon látványosan fejlődött a város, de tulajdonképpen az I. világháborúig még maradt a lendületből. Pl. a századforduló után létesült a Dóm téri épületegyüttes, illetve készült el a Fogadalmi templom, valamint a klinikasor. A trianoni határrendezés fordulópontot jelentett Szeged életében. A város elvesztette - a fejlődésében olyan fontos szerepet játszó - kedvező fekvését vonzáskörzete jelentős részének lecsatolásával. A határrendezés nemcsak a hinterlandjától fosztotta meg a várost, hanem minimálisra csökkent az átmenőforgalom is. Egyes üzemek elvesztették nyersanyagbázisukat, mások a piacaik összezsugorodása miatt kerültek nehéz helyzetbe. Relatíve az élelmiszeripar és a könnyűipar fejlődött, de ezeknek az ágazatoknak is sok nehézséggel kellett megküzdeniük. A II. világháború idején Szeged is súlyos károkat szenvedett. A háború befejeztével először lendületes fejlődés bontakozott ki. A helyreállítás viszonylag gyorsan lezárult, de gátlólag hatott a további fejlődésre az akkori politikai helyzet. A Jugoszláviával kialakult feszült viszonyunk lefékezte a fejlődést és éppen akkor, amikor az extenzív fejlődés időszakában máshol főleg a DNY-ÉK-irányú energiatengely menti területen oly látványos sikerek születtek, Szeged háttérbe szorult. Ezt az elszalasztott fejlődést sohasem volt alkalmunk behozni ben közigazgatási határrendezés következtében 9 község vált ki a korábbi Szegedből, így Szeged területe és lakosságszáma lecsökkent tól 1960-ig új helyzet állt elő. (Rendeződött Jugoszláviával a kapcsolatunk, erősödött a tranzit forgalmunk, nőtt az idegenforgalmunk, kezdett erőre kapni a mezőgazdaságunk, fejlődtek az élőmunkaigényes ágazatok, javultak a kooperációs lehetőségek és előtérbe került a vidék ipari fejlesztése újabb állomás. Ekkortól Csongrád megye székhelye Szeged lett és befejeződött a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése. Látványos változások következtek be mind a termelő, mind pedig a nem termelő ágazatok fejlődésében. Fejlődött a közép- és a felsőfokú képzés infrastruktúrája, létrejött az MTA SZBK, felépült a Sportcsarnok, dinamikus lakásépítkezés bontakozott ki. A kőolaj- és a földgázkitermelés megindulásával új iparág jött létre. Sorra telepedtek meg a városban nehézipari létesítmények (kábelgyár, gumigyár, megújult a gázgyár, profilt bővített az öntöde, megjelent a palettán az Ikarus, a Medikémia, a Florin, Budalakk stb.) Nagy változáson ment keresztül Szeged lakosságának az aktivitás szerinti megoszlása (1. táblázat). 1. táblázat Szeged népességének aktivitás szerinti megoszlása (%) Év Aktív kereső Inaktív kereső Eltartott ,9 5,5 50, ,9 8,3 41, ,4 15,3 34, ,3 20,8 31, ,9 24,6 30, ,5 29,1 29,4 3

4 A népszámlálási adatok összehasonlításából az tűnik ki, hogy az aktív keresők hányada 1949-től 1970-ig nőtt, majd azóta csökkent. Az inaktív keresők részaránya viszont 1949-től a 2001-es népszámlálásig változó ütemben ugyan de mindig nőtt. Különösen kiáltó az 1949 és az 1990 év azon viszonyszám-párja, amelyeknél mindkét időszakban az aktív keresők népességszámon belüli részaránya 43,9 %, de míg az inaktív keresőké 1949-ben csupán 5,5 % volt, addig 1990-re 24,6 %-ra emelkedett. Ezzel egyidőben ugyanakkor az eltartottak részaránya 50,6 %-ról 30,5 %-ra csökkent. Ez az országos átlagnál is rosszabb helyzet Szeged sajátos, öregedő népességstruktúrájával, illetve munkaerő helyzetével függ össze. Szeged aktív keresőinek nemzetgazdasági ágankénti megoszlásának alakulását az jellemzi, hogy az iparban foglalkoztatottak hányada a 70-es évek eleje óta csökken (2. táblázat). Ez a csökkenés olyan mértékű, hogy míg 1970-ben az ipar és építőiparban foglalkoztatottak hányada 51,9 % volt, addig 2001-re 26,5 %-ra esett vissza. Dinamikus csökkenés következett be a mezőgazdaságban is (1970-től 2001-ig 8,4 %-ról 2,0 %-ra), ugyanakkor nagyon látványosan emelkedett a tercier ágazatokban foglalkoztatottak hányada (39,7 %-ról 71,5 %-ra). Meg kívánjuk jegyezni ugyanakkor azt is, hogy a szolgáltatás súlya városrészenként igen nagy szóródást mutat. 2. táblázat Az aktív keresők megoszlása (%) Év Ipar és építőipar Mezőgazdaság Egyéb ,9 8,4 39, ,8 6,4 49, ,1 6,0 55, ,5 2,0 71,5 Tekintettel arra, hogy Szeged lakosságának szakképzettségi és iskolázottsági szintje jóval magasabb a megyei átlagnál, ez a foglalkozási struktúrában is tükröződik. (A szellemi foglalkozásúak több mint 50 %-os részarányt képviselnek.) Szeged természetes szaporodása 2002-ben 3,2 o / oo volt, ami némileg kedvezőbb az országos átlagnál. Sajnálatos azonban, hogy a születési ráta lényegesen alacsonyabb az országosnál Ha 1980-tól szemügyre vesszük Szeged születési rátájának alakulását, akkor elsőként annak markáns csökkenését kell megállapítanunk és 2000 között a legmagasabb születési arányszám az 1980 évi 14,2 o / oo, a legalacsonyabb pedig az 1999 és a 2000 évi 9,7 o / oo. A halálozási ráta szórásterjedelme ennél kisebb, az alsó szélső érték 1982-ben és ben volt (11,7 o / oo -et értékkel), a felső pedig 2000-ben, amikor 13,2 o / oo -et mutatott (3. táblázat). 4

5 3. táblázat Szeged természetes szaporodásának alakulása ( o / oo ) Év Élveszületési arányszám Halálozási arányszám Természetes szaporodás ,9 13,1-1, ,6 12,5 +0, ,5 12,7-1, ,6 13,1-1, ,4 12,3-0, ,5 13,0-1, ,4 13,2-2, ,9 13,0-3, ,9 12,9-3, ,7 13,0-3, ,7 13,2-3, ,5 11,9-2, ,9 12,1-3,2 Érdekesen alakult Szeged lakosságának nemek szerinti megoszlása is (4. táblázat) től 2001-ig a népszámlálási adatokat nyomon követve megállapíthatjuk, hogy az 1000 férfira jutó nők száma mindig messze meghaladta az országos értéket. Bár az eltérés évenként, illetve 10 évenként különböző értékeket mutatott, azonban a tendencia növekvő ben a szegedi mutató értéke már 68-cal volt magasabb az országosnál. Ez számos tényező együttes hatásaként alakult így (az intenzíven öregedő korstruktúra, az ipar és a gazdaság sajátos belső, ágazati struktúrája stb.). 4. táblázat Szeged lakosságának nemek szerinti megoszlása Év Az 1000 férfira jutó nők Férfiak hányada (%) Nők hányada (%) száma ,8 53, ,3 52, ,4 52, ,2 52, ,7 53, ,1 53,9 Az állandó vándorlás alakulása A vándorlási kölünbözet igen hektikusan alakult Szeged esetében. Míg az 1980-as években az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet relatíve magas pozitív értékeket mutatott olyannyira, hogy a negatív természetes szaporodást nemcsak ellensúlyozni tudta, hanem népességszám növekedést is eredményezett, 1994-től töretlenül negatív előjelű ben az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet 11,4 volt. Ez összefügg a városi megélhetés során jelentkező nehézségekkel, a bérek, jövedelmek reálértékeinek változásaival, a városi és a falusi megélhetési költségek különbözőségével, a környezet minőségi állapotának eltéréseivel, a falvakban tapasztalt olcsóbb telek, lakás illetve ház árakkal, a közlekedési lehetőségek 5

6 javulásával stb. A fentiek következtében az utóbbi években többen költöznek ki Szegedről a környező településekbe, mint amennyien beköltöznek. A motorizáció fejlődésével, a környező falvak infrastrukturális ellátottságának javulásával sokan felcserélik egykori szegedi lakásukat, vagy házukat nagyobb, vagy magasabb komfort fokozatú, minden igényt kielégítő magánházra. Számos kiköltözöttet a falusi környezet jobb minőségi állapota motivált. Ezt a folyamatot segíti elő a környező településekben szaporodó bérlakások elterjedése is. A korstruktúra Sok hasznosítható következtetést vonhatunk le Szeged lakosságának korcsoportok szerinti megoszlásának időbeni alakulásából is. Ehhez az elmúlt fél évszázad népszámlálási adatai nyújtanak támpontot. A táblázat adatai Szeged népességének nagymértékű öregedését jelzi. Ezt támasztja alá az a tény, amely szerint az 1949 évi népszámlálás óta a 0-14 és éves korosztályok ben mutattak legalacsonyabb arányt, továbbá, hogy a év közötti korúak és a 60 év felettiek fél évszázada nem mutattak ilyen magas hányadot (5. táblázat). 5. táblázat Szeged népességének főbb korcsoportok szerinti megoszlásának alakulása (%) Korcsoport ,5 22,2 17,6 21,2 19,8 17, ,8 36,5 41,8 39,8 38,5 35, ,8 25,6 23,7 22,7 24,0 28,4 60 X 13,9 15,7 16,9 16,3 17,7 18,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az öregedési index (60 év felettiek/15 év alatti népesség) romló tendenciát mutat: 1994-ben 1, ben 1, ben 1,1202 Nagy az informatív ereje a mai szegedi népesség korcsoportok szerinti megoszlásának. Igaz, hogy a több mint fél évszázadot felölelő kimutatás időintervallumában közigazgatási határváltozások is bekövetkeztek, mégis e változások eredményei megdöbbentő erejűek. A megoszlási viszonyszámok azt mutatják, hogy legmarkánsabb változások a legalsó és a legfelső korcsoportokban következtek be, mely szerint a 0-14 év korúak részaránya 20,5 %- ról 13,9 %-ra csökkent, ugyanakkor a 60 éven felülieké pedig 13,9 %-ról 18,8 %-ra emelkedett. Önmagáért beszél az árnyaltabb kép bemutatására szolgáló korfa (3. ábra). 6

7 3. ábra Szeged lakónépességének kor és nemek szerinti megoszlása (2001. II. 01.) Szerkesztette: Abonyiné Palotás J. A munkanélküliség alakulása Szegeden a regisztrált munkanélküliek száma 2000-ben fő volt. Ez az 1990 évi létszámnál (988 fő) lényegesen több, de pl.: az 1997 évi főnél már kevesebb. Ma a munkanélküliségi ráta közel azonos a megyeivel. Arról nincs pontos ismeretünk, hogy a regisztrált munkanélküliek számának csökkenését milyen arányban okozta a regisztrációból való kiesés, illetve milyen arányban tudtak munkába állni. A csúcsérték 1993-ban volt fővel. A regisztrált munkanélküliek mintegy 49 %-a férfi. A 180 napon túl is munkanélküliek száma fő volt. Szegeden több a munkát kereső fizikai foglalkozású (68,7 %), mint a szellemi foglalkozású. A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettsége az alábbi szerkezetet mutatja: iskolai végzettség % általános iskolai végzettség nélküli 2,9 általános iskolai végzettséggel rendelkező 24,5 szakmunkás végzettséggel rendelkező 31,1 7

8 Infrastrukturális ellátottság A logisztikailag kedvező helyzetű Szeged központi szerepkörének megfelelően relatíve magas szolgáltatást nyújt szinte valamennyi infrastrukturális ágazat terén. Egyes szolgáltatások teljesítménye, illetve minősége országos szinten is az élvonalban áll. Szeged a szűkebb és a tágabb térség kiemelkedő szellemi központja. Magas a város szellemi, kulturális, oktatási, pénzügyi, egészségügyi teljesítménye. Dinamikusan nő az innovációs készség és fejlődik logisztikai helyzete. A kedvező hármas határ közeli földrajzi fekvés és a felsoroltak sem voltak azonban képesek kompenzálni a Kiskunfélegyházán inneni autópálya hiányát. A rendkívül összetett sok elemű infrastrukturális ellátottságból a sok tényező együttes hatására kialakuló lakás- és kommunális ellátottságot emeljük ki. Anélkül, hogy Szeged város lakásállományának mennyiségi és minőségi változásait hosszú időkeresztmetszetben elemeznénk, az utóbbi évek eredményeit befolyásoló, rendszerváltozás utáni helyzetet vázoljuk fel. Hogy ezt ragadjuk ki, annak az az oka, hogy a lakás- és kommunális ellátottság egy város infrastruktúrájában kitüntetett szerepet játszik. A lakásállomány nagysága, az új lakások építési dinamizmusa, az árszínvonal, a komfort fokozat, illetve a különböző minőségi paraméterei közvetlen érintik a város lakóit és hatnak a lakosság közérzetére. Szeged lakásállománya 2000-ben volt. Ez az 1980 évinek 117 %-a. A 100 lakásra jutó lakosok száma 1980-ban 285, 1995-ben 235, 2002-ben pedig 229 volt. Ez a csökkenés a népességszám visszaeséséből, valamint az épülő és a megszűnő lakások egyenlegéből adódik. A lakásépítési dinamizmus az elmúlt évtizedekben nagy differenciáltságot mutatott. A legintenzívebb lakásállomány bővülés az 1970-es évekre esett, és a legalacsonyabb értéket az 1990-es évek végén érte el ban az újonnan épített lakások száma 2297, 2002-ben pedig 395 volt. Az 1000 lakosra jutó újonnan épített lakások száma az alábbiak szerint alakult (4. ábra). Mennyiség ,2 5,1 3,9 3,3 3,2 2,7 2,5 2,2 2,4 2,1 1,8 1,7 1,3 1, Év 4. ábra Az 1000 lakosra jutó újonnan épített lakások száma Szegeden Újabban a lakossági építtetők mellett megjelennek a vállalkozások és az önkormányzat is. A lakásépítési dinamizmus emelkedése, illetve magas értéke azért kívánatos, mert Szegeden viszonylag magas a lakásállomány átlagéletkora és sok kívánnivalót hagy maga után a minőségi állapotuk is. Magas az öreg panellakások részaránya is. Az új lakások falazata, a különböző hőtechnikai előírásoknak megfelelő szigetelése, a szobák száma, a fürdőszobával 8

9 való ellátottság, az egész komfort fokozata magasabb, ezáltal javul a lakásállomány átlagos minősége, összetétele, kedvezőbbé válnak a lakásgazdálkodás feltételei, nő a lakásmobilitás. Egyfajta minősítő paraméter az is, hogy az új lakások mintegy háromnegyede családiházas forma. A lakásállomány növekedésével és a lakosságszám csökkenésével csökken a laksűrűség. Igen nagy előrelépés történt az utóbbi évtizedekben a kommunális ellátottság terén. Markáns változás következett be a víz- és csatornahálózat fejlődésében, bár Szeged csatornázottsága még mindig a leggyengébb láncszemnek bizonyul. Míg pl.: 1980-ban a lakásállománynak csak 73 %-a volt a közüzemi vízhálózatba bekapcsolva, addig 2002-re 100 %-ra nőtt e mutató értéke. Míg pl.: 1980-ban a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya csak 55,3 % volt, 2002-re 70,5 %-ra emelkedett. Döbbenetes változások következtek be a távbeszélő fő és mellékvonal ellátottság terén ban az 1000 lakosra jutó távbeszélő fő- és mellékvonal együtt 57,1 volt, ami 2000-re 451-re ugrott fel. A város telefonfővonallal való ellátottsága sokáig nagyon alacsony volt és a fejlődést egyik legszélesebb fronton fékező szűk keresztmetszetet mutatott. Napjainkra ez a probléma teljesen megoldódott, sőt a mobil telefonok elterjedésével egyik legjobban ellátott infrastrukturális területünkké lett. A vezetékes gázellátás Csongrád megye 60 települése közül Szegeden a legjobb. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 2002-ben volt. A vezetékes gázellátás mértéke nemcsak megyei relációban kiemelkedő, hanem országos viszonylatban is. Ez azzal is összefügg, hogy a város már régóta él a környékben nagy mennyiségben kitermelt földgáz bázis adta lehetőségekkel és kihasználta a térség adottságait. IRODALOM Abonyiné, P. J. (1976) Szeged ipari specializációjának változása. Városépítés 5. p. 39. Abonyiné, P. J. (1997) Gazdasági szerkezet üzleti élet. pp , A megye infrastruktúrájának bemutatása. pp , Szeged népessége, Szeged infrastruktúrája, Szeged gazdasági élete. pp in: Mészáros, R. (szerk.) Csongrád megye kézikönyve. Abonyiné, P. J. (2003) Infrastruktúra Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 174. p. Kiss, F. Tonelli, S. Sz. Szigethy, V. (1927) Szeged a Magyar Városok Monográfiája Kiadó Hivatala, Budapest, 423. p. Krajkó, Gy. (1990) A város fejlődésének főbb sajátosságai, funkcióinak változó szerepe. in: Mészáros, R. (szerk.) Az urbanizáció térbeli folyamatai Szegeden. pp Lechner, L. (2000) Szeged újjá építése. (Hasonmás kiadás) Szeged, 90. p. + melléklet. Mészáros, R. (1996) Szeged regionális szerepkörének jellemző vonásai a században. in: A Kárpátmedence történeti földrajza. Nyíregyháza, pp Mészáros, R. (1997) Csongrád megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 634. p. Reizner, J. (1900) Szeged története III. kötet. Szeged, 536. p. A népszámlálások megfelelő kötetei ig 9

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Megoldások. Az ismérv megnevezése közös megkülönböztető 2007. szeptember 10-én Cégbejegyzés időpontja

Megoldások. Az ismérv megnevezése közös megkülönböztető 2007. szeptember 10-én Cégbejegyzés időpontja Megoldások 1. feladat A sokaság: 2007. szeptember 12-én a Miskolci Egyetem GT-204-es tankör statisztika óráján lévő tagjai az A 1 épület III. em. 53-as teremben 8-10-ig. Közös ismérv Megkülönböztető ismérv

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A TISZAMENTE JELLEGADÓ KISTÉRSÉGEI *

A TISZAMENTE JELLEGADÓ KISTÉRSÉGEI * KISS JÁNOS PÉTER LŐCSEI HAJNALKA A TISZAMENTE JELLEGADÓ KISTÉRSÉGEI * A Regionális Tudományi Tanulmányok 9. kötetében átfogóan értékelést adtunk közre az Alföld, fejlődési esélyeiről 1. Jelen tanulmányban

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben