Építőmérnöki Kar. Fotók: Tisza, árvíz Konzulens: Dr. Csoma Rózsa egyetemi adjunktus. Készítette: Palásty Réka. Budapest, 2000.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Építőmérnöki Kar. Fotók: Tisza, árvíz 2000. Konzulens: Dr. Csoma Rózsa egyetemi adjunktus. Készítette: Palásty Réka. Budapest, 2000."

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fotók: Tisza, árvíz Készítette: Palásty Réka Konzulens: Dr. Csoma Rózsa egyetemi adjunktus Budapest, november

2 2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1 A magyarországi folyók árhullámainak általános jellemzése. 2. A Tisza vízgyűjtője. 2.1 Mellékfolyók hatása a tiszai árhullámokra. 3. A KÉT ÁRVÍZ 3.1 Kiváltó okok Az árvizet megelőző időjárás Az árvizet megelőző időjárás Összegzés 3.2 Az árvíz levonulása, vízmércék és csapadékmennyiségek szempontjából Összegzés 3.3 Vízállás, tetőzés Tetőző vízállások Vízállás idő sorok a Tiszán Szolnok 4. Összefoglalás, értékelés.

3 3 1. Bevezetés Ez úton szeretnék köszönetet mondani a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Mezőtúri Szakaszmérnökségének, hogy rendelkezésemre bocsátotta a 2000-es árvíz anyagát, és ezáltal lehetővé tette a tanulmány elkészítését. A Kárpát-medence éghajlatát, az egymást váltó csapadékosabb és szárazabb periódusok jellemzik, melyek meghatározzák a folyóinkon kialakuló árvizek gyakoriságát is. A 80-as 90-es évek szárazabb időszakát követően a 90-es évek végétől egy árvizekben bővelkedő, csapadékosabb időszak kezdődött, legalábbis a Tisza vízrendszerében. Az 1998 őszi, tavaszi árvizek után a tavaszi sok tekintetben az évszázad árvize elnevezést vívta ki. Korábbiakban a 80-as éveket megelőző vízbő időszakhoz tartozó es árvizet tartottuk számos tekintetben mértékadónak. A dolgozatom célja az évi és a 2000-es árvíz bemutatása, összehasonlítása és értékelése. A vizsgálatok főként a Közép-Tiszát érintik, első sorban a szolnoki szelvényt és környékét mivel itt állt rendelkezésemre a 2000-es árvízről a legrészletesebb információ. Megkísérelek magyarázatot adni a rendkívüli vízállások kialakulásának okaira. Ez egy nagyon összetett feladat, mellyel tudomásom szerint a vízügyi szolgálat behatóan foglalkozik. Ehhez szeretnék az általam feltett kérdésekkel és adott válaszokkal, elemzésekkel hozzájárulni. A 2000 évi árvíz aktualitása miatt ilyen típusú összehasonlító elemzés, tudomásom szerint még nem készült. 1.1 A magyarországi folyók árhullámainak általános jellemzése. Az időjárási, a lefolyási jellemvonások, valamint az árhullám kialakulás egyéb jellemvonásainak tanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy a Duna és a Tisza, valamint a fontosabb mellékfolyók árhullámainak az alábbi jellegzetes típusai vannak: a) Csapadékból, illetve hóolvadásból származó egyedi árhullámok. b) Csapadékból, illetve hóolvadásból származó, egymást utolérő, egymást fokozó árhullámok. c) A főfolyó és mellékfolyók egymásra halmozódó, szintén csapadékból vagy hó olvadásból származó árvizei. d) Jégtorlódásból származó visszaduzzasztás okozta árvizek. e) Egyéb visszaduzzasztásból (pl. kisesésű főfolyókon betorkolló mellékfolyókból) származó

4 4 árvizek. f) Mesterséges beavatkozások hatásából keletkező árvizek (pl. Tározómedencék vizének leeresztése, Hídroncsok, háború, vagy szerencsétlenségek okozta előre nem látható behatások). A Tiszára jellemző árhullámokat, az 1970-es és a évi árvíz esetében is, az a), b) és c) pontok tartalmazzák. 2. A Tisza vízgyűjtője Tiszavölgy alatt én nemcsak a Tisza ágyát értem és azon tért, mellyre a kicsapongó Tisza árja terjed, de mind azon folyók és vizek ágyait és kiöntési lapályait is, mellyek a Tiszába omlanak, u. m. Szamost, Bodrogot, Sajót sat. sat. (Gr. Széchenyi István) A folyó viselkedését, mellékfolyói és vízgyűjtőjének jellemzői, erősen befolyásolják. A Tisza mellékfolyóinak vízgyűjtői alak, fekvés, nagyság, tagoltság, esés, talajminőség és fedettség tekintetében igen különbözőek. A Tisza vízgyűjtője tulajdonképpen a forrástól a Szamosig tart, innen kezdve az egyes mellékfolyók befogadója. A saját vízgyűjtő és a jelentősebb mellékfolyók vízgyűjtőinek legfontosabb jellemzőit az 1. táblázatban foglaltam össze. Vízgyűjtő Terület, km² Aránya a teljes vízgyűjtőhöz, % Alak Völgy Kialakuló árhullám jellemzője Tisza , 7 Kedvezőtlen, Meredek Mellékfolyók útja rövid, az árvizek rövid és hegyoldalak. összetorlódnak. széles. Szamos , 6 Kedvező. Hosszú. Kiegyenlítődnek. Bodrog , 8 Sajó és a Hernád Körösök és Berettyó , , 7 Kedvezőtlen, legyező alak. Legyező alak. Széles, belvízrendsze rekkel átszőtt terület. Maros , 3 Hosszan elnyúló. Összesen táblázat A Tisza vízgyűjtője és mellékfolyói. Meredek hegyoldalak, hegyek lábánál az esés hirtelen lecsökken. Hegyi jellegét torkolatáig megtartja. Széles. Meredek hegyoldalak. A síkságon az árvizek összetorlódnak. Áradáskor elsőnek jut a vize a Tiszába, 4-5 nappal a tiszai árhullám előtt. Általában megelőzik a tiszai árhullámokat. Kiegyenlítődnek, esetleg torlódnak, egybeolvadnak.

5 Mellékfolyók hatása a tiszai árhullámokra A Tiszai árvizek tehát magukon viselik a vízgyűjtő terület jellegzetességeit. Az árvizek alakulását és levonulását a szabályozások és a Duna vízállása is befolyásolja, ami a torkolatnál mintegy határfeltételt jelent a Tiszáról levonuló árhullámoknak. A Felső-Tiszán meredek árhullámok alakulnak ki nagy áradási intenzitással, magas tetőzéssel, de ezeknek az árhullámoknak a víztömege, így tartóssága is viszonylag kisebb. A Szamos nagy áradási intenzitással kialakuló meredek árhullámai módosítják a Felső Tiszáról levonuló árhullámok alakját és mennyiségét. A két folyó együttes árhulláma már jelentősebb vízmennyiséget képvisel és a tetőzések a vásárosnaményi szelvényben igen nagy magasságokat érhetnek el. A Szamos torkolatától a Bodrog beömléséig a levonuló árhullámok a széles hullámtéren és a Bodrog zugban lejátszódó tározás miatt transzformálódnak, ellapulnak, mint azt a tokaji árhullámképek is mutatják. A Bodrog beömlésétől a Sajó torkolatáig a tiszai árhullámok alakulását a két mellékfolyó árvizei és a felülről érkező vízmennyiség határozta meg. A Sajó torkolatától Csongrádig az árhullámok a széles hullámtérben, a poroszlói, abádszalóki öblözetekben bekövetkező tározás miatt ismét transzformálódnak, ellapulnak, mint azt a szolnoki árhullámképek mutatják. A Körösök és a Maros jelentősen befolyásolják a tiszai árhullámokat. A Csongrádhoz felülről érkező ellapult árhullámra ráfutó körösi és marosi árhullámok rendkívüli helyzetet alakíthatnak ki a Tisza alsó szakaszán. 3. A KÉT ÁRVÍZ 3.1 Kiváltó okok A következőekben vizsgáljuk meg a az árvizeket megelőző időjárást, és a lehullott csapadékmennyiségeket Az árvizet megelőző időjárás 1970 Az 1970-es árvíz előzményeit röviden így foglalhatjuk össze:

6 ben a hosszú őszi szárazságot november végén és december elején csapadékban gazdag időszak követte. Az időjárás csapadékos maradt december, majd január hónapban is. Januárban két jelentős meleghullám követte egymást, melyek ismételt áradást váltottak ki februárjában a tovább tartó enyhe csapadékos időjárás a hónap első felében újabb kettős árhullámot indított el, mely ismét feltöltötte a folyómedreket. A hónap második felében lehűlés következett, de a csapadékos időjárás tovább tartott. A vízgyűjtőben jelentős hótömeg halmozódott fel. A hótakaró vastagsága ez időben Magyarország sík területein is 5 20 cm, a hegyekben cm vastag volt. Március első felében kisebb, majd második felében már tekintélyes hóolvadásos árhullám jellemezte. Az ismétlődő áradások miatt a medrek nem tudtak kiürülni, az árhullámok mind magasabb kezdeti szintről indultak. Áprilisban nem volt számottevő áradás, de a vízfolyások magas szintjének állandósulását, a változatlanul csapadékos időjárás biztosította. Májusban bekövetkezett rendkívüli esőzések ezek után szükségképpen rendkívüli helyzethez vezettek Árvizet megelőző időjárás 2000 Ez év áprilisi árhullámot hosszantartó, nagy mennyiségű csapadék vezette be. A vízgyűjtőkre lehullott csapadék területi átlaga áprilisától márciusáig, egy két hónap kivételével, minden hónapban meghaladta a sokévi átlagot es év rendkívüli csapadékossága, ezen belül is a november, december hónapban lehullott csapadék komoly belvízi elöntéseket eredményezett. A talaj teljes egészében telítődött vízzel. A talajnedvesség értéke majdnem az egész Kárpát medencében 100% közelében volt, ez a felszíni lefolyást nagymértékben elősegítette november március közti időszakban a sokévi csapadékátlag % a hullott le, ami vízgyűjtőnként mm csapadék többletnek felel meg. Különösen sok csapadék volt a Felső Tisza vízgyűjtőjén. A hókészletek felhalmozódása a hegyekben november elejétől kezdődött. A kisebb felmelegedések, az azt követő lehülések majd az újabb hóesések következtében a hóréteg fokozatosan tömörödött és gyarapodott. A hóvízkészlet maximuma január végére alakult ki. Értéke a szegedi vízgyűjtőre vonatkoztatva 83, 7 mm volt, ami 7 km 3 nek felel meg. Február elején a hókészlet lassan csökkenni kezdett, majd újabb lehűlések és hóesések következtében további növekedés következett be. Március közepére a hóvastagság az 1000 m feletti hegyekben mindenhol meghaladta a 60 cm t, és helyenként elérte a 200 cm t.

7 7 A folyók vízszintje a lehullott csapadék és az időszakos hóolvadás függvényében változott Összegzés A nagy árvizek kialakulását mindig valamilyen rendkívüli körülmény teszi lehetővé. Mint például a szokatlanul nagymennyiségű csapadék, mely esőzésből illetve hóolvadás útján keletkezik. Ez volt a kiváltója esetünkben mindkét jelentős árvizünknek. Az évi árvíz előzménye 1969 őszére nyúlik vissza, míg a 2000-es árvizünk több éves csapadékos időjárás után következett be, mely már 1998-ban és 1999-ben rendkívüli helyzethez vezetett. Az 1970-es árvíz előtti nagyvíz az 1932-es volt. (Bár tudomásunk van a 40-es évek elején kialakult belvíz problémákról is.). A két jelentős árvíz között 38 év telt el, míg az idei nagyvíz és az azt megelőző között alig egy év, azonban a csapadékosabb periódusok tekintetében itt is mintegy éves eltérés adódik. 3.2 Az árvíz levonulása, vízmércék és csapadékmennyiségek szempontjából !" Felső-Tisza A Kárpát-medencében, március első napjaiban, kisebb megszakításokkal napokon át esett az eső. A lehullott eső mennyisége a felső-tiszai vízgyűjtőn átlagosan mm, a Szamos Kraszna vízgyűjtőjében mm volt. Május közepén ismét bőséges csapadék hullott. Az átlagosan mm-nyi csapadék vízzel telítette a talajt: előkészítette az árvizet. A felső-tiszai vízgyűjtőjében átlag 60 mm, a Tur vízgyűjtőjén 70 mm, a Szamosén 60 mm és a Kraszna vízgyűjtőjén 50 mm eső hullott. A Tisza felső szakaszán az árhullámok igen hevesek voltak, csak úgy mint a Szamos áradása. A hirtelen áradás nemcsak hevességével döntötte meg a korábbi rekordokat. Az árhullámok magassága is túlszárnyalt minden előzőt, messze felülmúlt minden előző legnagyobb árvízszintet.(2. táblázat)

8 8 Folyó Vízmérce LNV 1970 előtt (cm) 1970-es tetőző szintek (cm) Eltérés az értékek között Tisza Tiszabecs Tur Garbolc Szamos Csenger Kraszna Ágerdőmajor Tisza Vásárosnamény táblázat Az 1970-ben tetőző vízállások a Tisza felső szakaszán. A Tisza első árhulláma több mint egy méterrel múlta felül a korábbi maximumot. Innen lefelé fokozatosan ellapult és az áradás vesztett hevességéből Vásárosnaménynál az árhullám már csak 12 cm-rel lépte túl az addig nyilvántartott legnagyobb vízállás értéket Záhony térségében már 23 cm-rel alatta maradt az addig mért legnagyobb vízállásoknak. A második árhullám júniusban vonult le, de már alacsonyabb szinten tetőzött, kereken 2, 5 méterrel. A Krasznán a júniusi esőzések idéztek elő nagyobb árhullámot.!" Közép-Tisza A vízgyűjtő terület felső részén lehullott csapadék hatására a Tiszán és mellékfolyóin kialakult - minden addigi magasságot túllépő árhullámok vize Vásárosnaménynál a Tiszában egyesült. A kis időeltolódással érkező árhullámok a Szamos torkolatának közelében még mintegy 10 cm-rel a nyilvántartott addigi legnagyobb vízállásnál magasabbra emelkedett. A legmagasabb vízszint a Tisza középső részén, Szolnokon alakult ki, ahol az árvíz telt medret talált, mert az április-május eleji hóolvadásból származó vizek még nem vonultak le. Szolnoknál az első árhullám 909 cm-rel tetőzött, 15 cm-rel magasabban, mint addig valaha (894 cm). A második felső-tiszai árhullám már eredetileg is kisebb hozamot szállított, ellapulása miatt nem érte el a májusi árhullám magasságát. Szolnoknál június végén már csak 850 cm-rel, 60 cm-rel alacsonyabban tetőzött a korábbi értéknél. A vízállások viszonylag kedvező alakulása köszönhető annak is, hogy a Bodrog, Sajó, Zagyva folyókról nem érkezett ebben az időben jelentősebb víztömeg. A Körösök árvize, az áradás hevességét tekintve a Fekete-Körösön volt a legnagyobb. Egy nap alatt 260 cm-t emelkedett a víz szintje. Az árhullám tetőzése a Fehér-, Fekete-, és a Sebes-Körös magyar szakaszán, továbbá a Kettős- és Hármas-Körösön végig, cm-rel meghaladta az eddig észlelt legnagyobb vízállásokat. A vízállások rendkívüli

9 9 magasságát az alsó szakaszokon tartósságát - fokozta, hogy a Fehér-, Fekete- és a Sebes- Körös, valamint a Berettyó árhulláma szinte egyidőben érkezett a Kettős- illetve Hármas- Köröshöz.!" Alsó-Tisza A Tisza vízjárását általában évenként három árhullám jellemzi: a hóolvadás következtében a folyó teljes hosszában kialakuló tavaszi áradás, a május-júniusi esőzések nyomán elinduló, zöldár néven ismert nyári áradás ami a Közép-, illetve Alsó-Tiszán már nem jelentős -, végül az őszi, csendesebb esőzésekből származó, inkább csak a Felső- Tiszán megfigyelhető őszi áradás. Az alsó szakasz mellékvizeinek felsőkkel egyidejű áradása viszonylag ritka. A több mellékfolyón egyidőben elinduló árhullámok levonulási idejük közti különbség miatt nem szoktak a Tiszában csúcsterhelést előidézni. Ez az esetek nagy többségében igaz is. A vízrendszer legnagyobb árvizeinek azonban éppen az volt az oka, hogy a Tisza vagy mellékfolyóinak viselkedés eltér az átlagos körülményeknek megfelelő szabályszerűségektől. A Maros nagy vízzel fenyegetett, az erdélyi vízgyűjtőjén lehullott csapadékmennyiségek miatt. Az árhullám május közepén érkezett az országhatárhoz. Másfél nap alatt közel 2 méteres emelkedés következett be. Az áradás óránkénti mértéke meghaladta a 10 cm-t is. Végül is Makón 624 cm-rel tetőzött, 44 cm-rel meghaladva az addigi legnagyobb mért értéket. A Maros árhulláma Szegednél magas vízállást talált, 750 cm körüli értékeket. A szegedi mérce cm re hágott, de ekkor még a távolabb lévő szamosi árhullám miatt rendkívüli vízállás-emelkedés volt várható. A Maros árhullámának levonulása után, május végén tovább kellett küzdeni a védvonalak mellett, mivel a Tisza rendkívül magas és hosszan elhúzódó árhullámának visszaduzzasztó hatása még több mint egy hónapig jelen volt április végi téli csapadék- és hóolvadásvizekből öt árhullám vonult le a Tiszán. Ezt követte a sokkal nagyobb, hevesebb, nyárias áradás két fő árhulláma, mely az Alsó- és Felső-Tiszán is meghaladta az eddigi legmagasabb vízállásokat. A Felső-Tiszáról és északkeleti mellékvizeiről, valamint az Erdélyi-medence déli részéből egyidejűleg elinduló árhullámok általában elég nagy időkülönbséggel érkeznek le Szeged térségébe. Nehéz lett volna előre látni, hogy az esőzésekből olyan marosi árhullám keletkezhessék, melynek csúcsa csaknem találkozott a felső-tiszai vízrendszer árhullámával. Ezt a veszélyes helyzetet alig 10 nappal követte a Körösök, a Szamos és a Kraszna egyidejűleg megújuló, majd a Maros ismételten erőteljessé váló árhulláma, aminek következtében az Alsó-Tiszán lényegében megismétlődött az előző árhullám kialakulásának folyamata.

10 10 A 3. táblázatban mutatjuk meg a 70-es árvíz legnagyobb vízállásait a folyó alsó szakaszán összevetve a megelőző legnagyobb vízállásokkal. Folyó Vízmérce LNV 1970 előtt 1970-es tetőző szintek Eltérés az értékek között Tisza Szolnok Csongrád Mindszent Szeged Hármas- Körös Szarvas Maros Makó táblázat Alsó-Tisza 1970-es vízállásai összevetve az addigi legnagyobb vízállásokkal. A Maros első, nagyobb és hevesebb árhullámának hatására a Tisza vízszintjét 762 cm-ről Szegednél 890 cm-re emelte, ezzel 33 cm-rel meghaladta az évi maximumot. Ekkor a Maros körülbelül 10-15%-kal több vizet szállított, mint a Tisza! A Felső-Tiszáról induló árhullám ekkor még Tokaj környékén tetőzött. A Tisza Szegednél június 2-án 961 cm-rel tetőzött. Elkerülve a Maros fenyegető újabb árhullámát, ha ez nem így alakul a tetőzés akár 980 cm-en is létrejöhetett volna. A több mint hat hétig tartó rendkívüli Tisza-völgyi árvíz gyorsan kifejlődő, heves áradás volt. Az árhullám magassága csaknem minden folyón meghaladta az eddig észlelt legmagasabb vízállásokat és számos helyen 6-8 m magas vízoszlop terhelte a gátakat. Az áradás nagyságát és veszélyét fokozta, hogy az ismétlődő árhullámok a Tisza-völgy szinte minden folyóján együttesen jelentkeztek és összetalálkozva növelték egymás hatását A január viszonylag csendesen telt el. Csak a Körösökön alakult ki I. fokú árvízvédelmi szintet meghaladó árhullám. Februárban már a közép Tiszán mindenhol I. fokú árvízvédelmi készültség volt. Az árhullámok jelentős belvízi elöntésekkel és a tiszai cianid-szennyezéssel párosultak. Az Alföldön a belvíz által elöntött terület nagysága meghaladta az évi rendkívüli belvízi elöntés méreteit.

11 11 Márciusban a vízgyűjtőre mm csapadék hullott, ami a Tiszán és mellékfolyóin közel másodfokú árvízvédelmi szintet eredményezett. A Tisza Vásárosnaménynál március 12-én 769 cm-es, Tokajnál 16-án 721 cm-es, Szolnoknál 21-én 740 cm-es vízállással tetőzött. Március 25. és 30. között a Felső-Tiszára 43, 7 mm, a Szamos Krasznára 13, 6 mm, a Bodrogra 34, 9 mm területi átlagú csapadék hullott. Március 25. és április 6. között folyamatos, az egész Kárpát-medencére kiterjedő esőzés volt. A felmelegedés hatására a hó olvadni kezdett. A hóolvadás és az eső hatására a Tisza vásárosnaményi szelvényében 806 cm-es szinttel tetőzött az árhullám. Ez az árhullám Szolnoknál 900 cm-es tetőzést állapítottak meg. Folyamatos csapadéktevékenység volt a következő napokban is, bár kisebb intenzitással. A Tisza felső szakaszán és mellékfolyóin alig változó, kis mértékben apadó vízszinteket figyelhettünk meg. A Bodrogon folytatódott a lassú áradás. Április 5-én újabb csapadékzóna érte el a Kárpátokat. A vízgyűjtőn jelentős mennyiségű csapadék hullott. A csapadék mennyisége mm között változott, de helyenként mm-t is elérte. A lehullott csapadék és a hóolvadás újabb árhullámot indított el a mellékfolyókon. A Tisza Tiszabecsnél 488 cm-rel tetőzött. A harmadfokú készültséget 500 cm-nél rendelik el. A Szamos Csengernél 658 cm-rel tetőzött, április 8-án. Ugyan ezen a napon a Bodrog Felsőbereckinél 783 cm-rel tetőzött (LNV 795 cm). A Sajón és a Hernádon szintén igen magas vízszintek alakultak ki. A Zagyva és a Tarna találkozásánál meg kellett nyitni a jászteleki (április 6.) és a borsóhalmi (április 6.) vésztározókat, a Zagyva főágának középső és alsó szakaszának tehermentesítése érdekében. Nagyon magas árhullámok alakultak ki a Körösökön is. A Hármas-Körösön harmadfokú készültségi szintet meghaladó vízállással, Gyománál április 10-én 839 cm-rel, Szarvasnál április 11-én 874 cm-rel tetőzött a folyó. A Tisza felső mellékfolyóin kialakult árhullámok, a magyarországi szakaszon, szinte egy időben április 8-án tetőztek, a Tiszában magas szinttel találkozva egy hullámként vonultak le. Ez a második árhullám Vásárosnaménynál április 8-án este 882 cm-es vízállással tetőzött. Ebben a szelvényben az első és második árhullám időkülönbsége 6 nap volt. A második tiszai árhullám hamar utolérte az előzőt és Tiszabercelnél már fokozatos

12 12 vízszintemelkedést figyelhettünk meg. Az árhullám hatalmas méretű volt. A tiszaberceli szelvénytől a mindszenti vízmércéig megdöntött minden eddigi maximális vízszintet. (ld. 4. táblázat) Folyó Vízmérce Eddig észlelt évi Az értékek közti legnagyobb tetőző vízállás eltérés vízállás Tisza Vásárosnamény Záhony Tokaj Szolnok Csongrád Szeged Hármas- Körös Szarvas Maros Makó táblázat Tetőzések a Tiszán és mellékfolyóin Az árhullám tetőpontjainak levonulási sebessége az átlagosnál gyorsabb volt. A viszonylag gyors tetőzés tulajdonítható annak is, hogy a felső mellékfolyók szinte egy időben tetőztek. Szolnok térségében a tetőzés 32 órán át tartott. Április között az enyhe, szinte nyárias időjárás miatt a hegyekben még meglévő hó elolvadt. Eső csak minimális mennyiségű esett. A vásárosnaményi szelvényben 8 napon keresztül 400 cm feletti vízállás volt, ami folyamatos 1000 m³/s feletti vízhozamnak felel meg. A nagy víztömegű árhullám és a felülről folyamatosan érkező magas vízhozam a Tisza középső és alsó szakaszán lassú apadást eredményezett. A szolnoki szelvényben 1000 cm felett 11 napon keresztül és a tavalyi legnagyobb vízállás felett (974 cm) 15 napon át, az évi 909 cm maximum felett pedig 32 napon keresztül tartózkodott a víz. A Tisza rendkívül magas vízszintje jelentősen visszaduzzasztotta a Zagyva és a Hármas-Körös torkolat közeli szakaszát. A torkolattól km-es távolságban új, az eddiginél nagyobb vízállás értékek alakultak ki a Zagyván és a Hármas-Körösön is.

13 Összegzés Az évi árvíz több jelentős árhulláma, szinte valamennyi mellékfolyó árhullámának egyidejűsége és találkozása emelte meg a vízszinteket és döntött meg majdnem minden addigi vízállás értéket. A két nagyvíz közti szembetűnő különbség a 2000-es magas vízállások. A vízhozamok tekintetében nincs olyan számottevő különbség ami egymagában indokolná a rendkívül magas vízállásokat a Tisza középső szakaszán. A mellékfolyók árhullámai sem adnak erre okot úgy, mint 1970-ben. Ennek a rendkívüli jelenségnek feltehetően több oka van. Ezen lehetséges okok közül szeretnék a következőkben néhányra rámutatni. 3.3 Vízállás, tetőzés Tetőző vízállások Négy jellegzetes helyen vizsgáljuk meg az árvízcsúcsok növekedését a Tisza folyón. Ezek a városok a következők: Vásárosnamény, Tokaj, Szolnok, Szeged. (ld. 5. táblázat) VÁSÁROSNAMÉNY TOKAJ SZOLNOK SZEGED Különbségek: táblázat Tetőző vízállások összehasonlítása Azonnal kitűnik, hogy a 70 es árvíz Vásárosnamény és Szeged térségében magasabban tetőzött, mint a 2000 es. Vásárosnamény LNV: 923 cm, ami az 1998 as árvíz idején alakult ki. Szeged LNV: 961 cm ez az 1970 es árvízhez kötődik. Tokaj és Szolnok LNV: az 5. táblázatban látható, az 1999 es értékek dőltek meg ami Tokaj estében 894 cm és Szolnoknál 974 cm volt.

14 Vízállás idősorok a Tiszán A vízállás idősorok segítségével szemléletesen követhető az árhullám levonulása és a mellékfolyók hatása (ld. 1. ábra). Látható az esésviszonyok változása, az árhullám dinamizmusának csökkenése, a vízállás értékeinek növekedése stb.. 1. ábra Vízállás idősorok a Tiszán és a Bodrogon. Vásárosnaményi szelvény vízállás idősorán több jelentős árhullámot figyelhetünk meg. A folyón tovább haladva a mellékfolyók vizei és az egymást utolérő árhullámok hatására a kisebb völgyelés eltűnik. A fölső szakaszon, pl. a Bodrog hatása tükröződik, mely számottevően hozzájárult az ez évi árvízhez. Az esés és vízhozam értékek változásának hatására a görbék lassan kisimulnak, az eséscsökkenés következtében ellapulnak. A szolnoki árhullám már egy egységes képet, szinte szabályos függvényt ad. Szembetűnő a hullámkép utolsó szakaszán megfigyelhető törés. Ennek lehetséges oka, hogy a meder vízutánpótlásának mértéke lecsökkent. A mellékfolyók tetőzése lezajlott, az árvíz levonult a folyón. A törés a kiskörei szelvényben jelentkezik először, majd Szolnokon és Tiszaugon is megfigyelhető. A maximális vízszintek ábráján (ld. 2. ábra) jól látható az esésviszonyok változása, a törés okának nagy része ennek tulajdonítható.

15 15 2.ábra Maximális vízszintek tengerszint feletti magassága a Tiszán. Három szakaszra osztva a 2. ábrát a meghatározó esésváltozások helyén, megfigyelhetjük a vízszintek párhuzamosságát az elmúlt három év árvizeit tekintve. Az 1999-ig érvényes LNV értékek az 1970 ill es vízszinteket foglalják magukba. Jól illeszkedik a sorba az alsó szakaszt kivéve, mely feltehetőleg az alsó mellékfolyók 1970-es rendkívüli viselkedésének hatását tükrözik. A majdnem párhuzamos maximális vízszintek arra utalnak, hogy a folyó jellege, működésének alapvető jellemzői nem változtak meg. Az árvízi vízállások emelkedésének konkrét oka továbbra is kérdéses, de lehet hogy törvényszerű. Ebből a gondolatból kiindulva, felmerül bennem a következő kérdés, amely már az 1998-as felsőtiszai árvíz elemzésekor is felmerült, lehet hogy a 70-es árvíz viselkedése volt inkább a szabályostól eltérő és nem pedig a 2000-es, ami a folyó törvényszerűségeit követve vonult le. A 3. ábra grafikonjai négy jellegzetes szelvény, Vásárosnamény, Tokaj, Szolnok, Tiszaug vízállás idősorait mutatja. Az 1970-es és a 2000-es év legjelentősebb árhullámait egymás mellett ábrázolva érdekes hasonlóságokat figyelhetünk meg.

16 16 Vízállás idősorok, Tisza- Vásárosnamény Vízákkások 2000 Vízállások 1970 Vízállás idősorok, Tisza-Tokaj Vízállás 2000 Vízállás 1970 Vízállás (cm) Idő (nap) Vízállás (cm) Idő (nap) Vízállás idősorok, Tisza-Szolnok Vízállás idősorok, Tisza-Tiszaug Vízállás 2000 (cm) Vízállás 1970 (cm) Vízállások 200 Vízállások Vízállás (cm) Idő (nap) Vízállás (cm) Idő (nap) 3. ábra Jellemző vízállás idősorok a vásárosnaményi, tokaji, szolnoki és tiszaugi szelvényekben. Az ábrák az árhullám levonulásának húsz napját vizsgálják úgy, hogy a tetőzés a tizedik napra esik mind a négy esetben. Ezek alapján a következők állapíthatók meg: Vásárosnaménynál 1970-ben és 2000-ben is két tetőzés volt, a vizsgált 10 napnál korábban volt az első tetőzés 70-ben. Tokajra a 2000-es két árhullám egyesült, bár az első tetőzés nyomai még fellelhetőek. Itt az 1970-es vízszintváltozások, áradás-apadás erőteljesebb. Szolnokra már csak egy árhullám ért el 2000-ben, az áradás és apadás intenzitása hasonló az 1970-eshez, viszont a tetőzés környéki magas vízállás hosszabb ideig tartott, mint 1970-ben, mely az árhullám eredetére (kettős csúcs a Felső-Tiszán) utal. Tiszaugnál 2000-ben intenzívebbnek tűnik az áradás és az apadás is.

17 17 Ezek alapján feltételezhető, hogy a Közép-Tiszán a rendkívüli helyzethez a felső-tiszai kettős árhullám torlódása nagymértékben hozzájárult, melyet a Bodrog árvize is elősegített Szolnok Az egyik legérdekesebb állomás Szolnok. A 1970-es és a 2000-es árvizek tetőző vízállásainak különbsége 132 cm. Megpróbálok néhány magyarázatot találni erre a rendkívüli vízállásra, a híres 1041 cm-re. Indokolhatná ezt a vízállást a vízhozam is. Ám a két árvíz vízhozama közt nincsen jelentős különbség. Ebben a szelvényben 70-ben 2450 m³/s 2000-ben 2600 m³/s víz folyt le. Könnyen belátható, hogy 150 m³/s nem tud több mint egy métert emelni, általános körülmények között a víz szintjén. Az okot, vagy okokat máshol kell keresnünk. A 4. ábrán jól látható, az elmúlt száz év tendenciája szerint, a nagyvízállások átlaga növekvő, a középvízállások állandó, vagy kis mértékben csökkenő és a kisvizek átlaga csökkenő értékeket mutatnak. A kisvízállások csökkenése a medereróziós folyamatokkal magyarázható. A rendkívüli vízállások kialakulásának hidrológiai okai mellett hidraulikai okainak is kell lenniük. Itt elsősorban a hidrológiai okokat vizsgáljuk. A 4. ábrán az 1970-hez tartozó átlag vízállást, majd a maximális vízállások átlagértékének vonalát meghosszabbítva és leolvasva, a 2000-hez tartozó vízállás értékek különbségéből +50 cm eltérés adódik. Ebből látható, a növekvő tendencia, átlagok alapján is jelentős különbséget ad. Mégsem mondhatjuk, hogy 50 cm vízállás emelkedés okát megtaláltuk a meglévő 132 cm-ből, mivel ezek átlagértékek és nem az adott eseményt tükrözik. 4. ábra Vízállások, Tisza- Szolnok

18 18 A 4-es ábra nagyon szemléletesen mutatja a különböző vízállások tendenciáját. A kisvizek csökkenésére már találtunk elfogadható magyarázatot de a nagyvizek problematikája már nem ilyen egyszerű. Ez egy sokkal összetettebb dolog és a rendelkezésemre álló adatok alapján, csak gondolatokkal tudok hozzájárulni, a lehetséges megoldáshoz. A szolnoki árhullámképet vizsgálva láthatjuk, hogy oda már csak egy árhullám érkezett. Míg az 1970-es árvízkor több jelentősebb árhullám is jelen volt, ellenben a es árvíz esetében Tokajnál még megfigyelhető két árhullám jelenléte, de Szolnokra már csak egy jelentősebb árhullám érkezett. A tokaji árhullámok egyesültek és egymás hatását erősítették. A 2000-es árhullám magasságát és tartósságát jól jellemezhetjük néhány korábbi árvíz szintjéhez viszonyítva (ld. 5 ábra). Az 1970-es tetőző vízállást 24 napig, míg a tavalyi 974- es tetőzést 15 napig haladta meg idén a vízállás. 5. ábra Árhullám, Tisza-Szolnok Az 5. ábra szemlélteti még az előrejelzett értékeket is. Az árhullám csúcsot nagyon pontosan sikerült idén megadni. Az évszámokat végignézve feltűnhet, hogy 1970-ben még nem üzemelt a Kiskörei Vízlépcső, de már építés alatt volt. Szolnok szempontjából ez nem igazán lényeges, mivel inkább a felvízben mint az alvízben fejti ki hatását a vízlépcső.

19 19 A vízszint emelkedését biztosan elősegítette a Tiszaliget bevédése. Ez 1970-ben még nem történt meg, Tiszaliget hullámtérként a folyó tulajdona volt. A Szent István híd megépítése szintén nem lehetett jelentős hatással a vízszintekre. Számításokkal igazoltan pár cm-rel emelte a vízszintet. Nem csak a híd, hanem az áthelyezett fővédvonal által elvett hullámtér már megmutathatta hatását. De ez sem olyan mértékben, ami egymagában igazolná ezt a magas vízállást. Továbbá fontos a hullámtér használatának módja. Ez is befolyásoló tényezője a víz levonulásának. Közelítsük meg a problémát a vízhozam vízállás összefüggésének szemszögéből. A 6. ábra több év árvízi vízhozam görbéjét tartalmazza. Látható, hogy az 1999-es és a évi hurok formailag közel áll egymáshoz. Az alakjuk hasonló, formailag egybevágónak mondhatnánk egy kis túlzással. Jellegük hasonló. Vízhozamok és vízállások tekintetében az 1999-es mindkét szempontból alacsonyabb értékekkel vonult le. Az 1970-es az évire hasonlít jobban értékek tekintetében, és jellegében jelentősen eltér az 1999-es és a 2000-es hurokgörbéktől TISZA, SZOLNOK Q=f(H) - görbég má rcius á prilis má jus fe bruá r nove mbe r vízhozam (m3/sec) 6. ábra Q = f(h) görbék Tisza-Szolnok A görbék alakja az árvíz dinamizmusát is tükrözi. Ezek alapján az 1970-es árvíz jóval dinamikusabbnak tűnik, mint a 2000-es. Az évinél tágasabb Q(H) görbék erősödő alsószakasz jellegre utalnak, melyből az árhullám nagyobb ellapulása, alacsonyabb, de

20 20 tartósabb vízállások következnének. Ez viszont ellentmond annak, hogy 2000-ben magasabb vízállások alakultak ki. Ugyanakkor a Felső-Tiszáról még két csúccsal érkező árhullám, részben a Bodrog hatására egyesült. Ez a tartósságát növelte és a tágasabb görbét indokolhatja. A hasonló tartósságokat a 3.-as ábra igazolja. A vízszállításban a hullámtér is részt vesz, természetesen nem olyan mértékben, mint a meder maga. Az ez évi árvíz esetében körülbelül a meder által szállított vízhozam ¼ részét volt képes elvinni Szolnok környékén. A hullámtér feladata elsősorban a víz tározása és nem a szállítása. A hullámtér által szállított víz aránya (20-25%), tiszai viszonyok között mégis elképzelhetőnek tűnik. A hullámtéri Q (H) görbéket megvizsgálva (ld. 7. ábra) feltűnik a formai hasonlóság az 1999-es és a 2000-es árvizekhez tartozó görbék között. Ez jellegbeli hasonlóságra is utal. TISZA, SZOLNOK hullámtér vízhozam 7.ábra Hullámtér Q = f (H) görbék, Tisza-Szolnok. A hullámtér és a meder vízszállításának alakulását számos helyi és nagyobb térségi tényező befolyásolja. Várható, hogy ha a meder több vizet szállít a hullámtér is ezt teszi. Azonban az arányokat, azt, hogy adott helyzetben melyik és milyen irányban befolyásolja a másikat, igen nehéz megmondani. A szolnoki magas vízállás egyik összetevője a városi jellegből adódó szűkület.

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2013. júniusi Duna-árvíz

2013. júniusi Duna-árvíz 2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Szolnok, 2012. január 18. Dr. Nagy István ÁRVÍZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI FOLYAMAT

Részletesebben

Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről

Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről Tájékoztatás időpontja: 2014. szeptember 19. 05 30 Tájékoztatót

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon Magyar Hidrológiai Tárasság - XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015.07.01-03. Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A szabályozott Tisza vízjárása tulajdonságai a Tiszafüred alatti folyószakaszokon

A szabályozott Tisza vízjárása tulajdonságai a Tiszafüred alatti folyószakaszokon Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Bezdán Mária A szabályozott Tisza vízjárása tulajdonságai a Tiszafüred alatti folyószakaszokon Doktori (Ph.D) értekezés tézisei

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2013 decemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 0 mm (a Dél-Délkelet-Alföld összefüggő területe) és 15 mm (Hegyeshalom) között

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

A TISZA-VÖLGY ÁRVÍZVÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE. Szlávik Lajos 1 1. BEVEZETÉS

A TISZA-VÖLGY ÁRVÍZVÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE. Szlávik Lajos 1 1. BEVEZETÉS Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A TISZA-VÖLGY ÁRVÍZVÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Szlávik Lajos 1 1. BEVEZETÉS A dolgozat a Tisza-völgy árvízvédelmi helyzetének bemutatásával és fejlesztési lehetőségének feltárásával

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Tiszán 9. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

2015. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Március hónap időjárását a sokévi átlagnál sokkal kevesebb

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

HEGY ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEINEK VIZSGÁLATA

HEGY ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEINEK VIZSGÁLATA HEGY ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEINEK VIZSGÁLATA 1. A TÉMA ELŐZMÉNYEI, A VIZSGÁLAT FELTÉTELEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI Hazánkban a területi vízgazdálkodási tevékenységnek csaknem kétszáz éves

Részletesebben

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein Magyar Hidrológiai Tárasság XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged 2014.07.2-4. Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki Vízügyi Igazgatóságok működési területein Előadó: Engi Zsuzsanna

Részletesebben

A Szamoson 1970 Májusában levonult árvíz által okozott katasztrófa története és következményei

A Szamoson 1970 Májusában levonult árvíz által okozott katasztrófa története és következményei Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás Baja Vízrendezési Főiskolai Szakmérnök Képzés MAGYAR VÍZÜGYTÖRTÉNET A Szamoson 1970 Májusában levonult árvíz által okozott katasztrófa története és következményei

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Felszíni vizeink minősége 1998.

Felszíni vizeink minősége 1998. 6. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1999. FEBRUÁR A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Felszíni vizeink minősége 1998. Az 1998-as év hidrometeorológiai szempontból rendkívül változatos

Részletesebben

2008. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2008. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 8. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé hűvösebb, és az átlagosnál jóval csapadékosabb hónap volt

Részletesebben

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN Bezdán Mária * 1. Bevezetı A szabályozást követıen 1876. után a Tisza vize új mederben folytatta mederalakító munkáját. Mivel a Tisza medre mélyen beágyazott

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval több

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről HAZAI TÜKÖR Hidrológus az árvízről Még hatása alatt vagyunk azoknak a tragikus eseményeknek, melyek május 12 és 25. között az ország népét megrázták: folyóvizeink hatalmas méretű, 200 300 évenként egyszer

Részletesebben

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Készítette: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 211. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását nagy csapadék hiány, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet,

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT OPERATÍV LEFOLYÁS ELŐREJELZŐ TEVÉKENYSÉGE. Dr. Gauzer Balázs, OVF, Országos Vízjelző Szolgálat, Budapest

AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT OPERATÍV LEFOLYÁS ELŐREJELZŐ TEVÉKENYSÉGE. Dr. Gauzer Balázs, OVF, Országos Vízjelző Szolgálat, Budapest AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT OPERATÍV LEFOLYÁS ELŐREJELZŐ TEVÉKENYSÉGE Dr. Gauzer Balázs, OVF, Országos Vízjelző Szolgálat, Budapest A LEFOLYÁS ELŐREJELZÉS FELADATA ÉS KÉT FŐ TÍPUSA FELADAT Adott folyószelvényhez

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

Árvízi események kronológiája

Árvízi események kronológiája Árvízi események kronológiája Horváth Ádám ÉDUVIZIG 1965. évi dunántúli vízfolyások árvizei Az árvízvédelmi készültség elrendelése 1965. április 22. 16:00 III. fok elrendelése a Rába felső jobb és bal

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem I. 17.lecke ENSZ statisztikák szerint ( IDNDR, 1994) a természeti katasztrófák

Részletesebben

BÓDVA ÁRVÍZI VÍZJÁRÁSÁNAK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE

BÓDVA ÁRVÍZI VÍZJÁRÁSÁNAK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE VIII. Évfolyam 4. szám - 2013. december Farkas Péter farkas.peter@viziterv.hu BÓDVA ÁRVÍZI VÍZJÁRÁSÁNAK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE Absztrakt 2010-ben rekord mennyiségű csapadék hullott Magyarországon. Az átlagos

Részletesebben

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm Ho szúságmérés Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. A mérés eredménye egy mennyiség 3 cm mérôszám mértékegység m = 0 dm dm dm cm dm dm = 0 cm cm dm

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. KOMÁROM, ALMÁSFÜZITŐ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONAL FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI Szerzők: Déri Lajos - Horváth

Részletesebben