ISD DUNAFERR. XLVIII. évfolyam 3. szám (151.) Kézirat lezárva: október MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ISD DUNAFERR. XLVIII. évfolyam 3. szám (151.) Kézirat lezárva: 2008. október MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK"

Átírás

1 XLVIII. évfolyam 3. szám (151.) Kézirat lezárva: október TARTALOM ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztõbizottság elnöke: Valerij Naumenko A szerkesztõbizottság tagjai: Bocz András László Ferenc Lukács Péter Menyhárt Ferenc Mészáros Géza Nyikes Csaba Orova István Dr. Sándor Péter Szepessy Attila Dr. Zsámbók Dénes Fõszerkesztõ: Dr. Szücs László Felelõs szerkesztõk: Jakab Sándor Várkonyi Zsolt Olvasószerkesztõ: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztõ: Kõvári László Grafikai szerkesztõ: Késmárky Péter Rovatvezetõk: Hevesiné Kõvári Éva Szente Tünde Fülöp József Szabó Gyula Kadocsa László Európai campus az ország szívében 96 European campus in heart of the country Lukács Péter A megújuló acélipar a fenntartható fejlõdés tükrében 100 The renewing steel industry in the mirror of sustainable development K. Litvinov, Ju. Bondar A vállalat új mûszaki felszereléssel való ellátása a fenntartható fejlõdés záloga 102 Provision of company with new technical equipment the token of sustainable development Tardy Pál Az emissziókereskedelem és az EU acélipara 105 Emission trade and steel industry of the EU Valerij Vasziljevics Mocnij Környezet- és természetvédelem 110 Environment and nature protection Verõ Balázs A fizikai és matematikai szimuláció helye és szerepe a vaskohászati kutatás-fejlesztésben 114 Place and role of physical and mathematical simulation in the metallurgical research and development A. A. Filippov, V. L. Dorofeev, T. G. Sevcsenko, A. Sz. Hobta, K. E. Piszmarev és N. A. Antonov Az Alcsevszki Vaskombinát NyRt. gyökeres felújítása mûködõ termelés mellett 117 Radical renewal of Alchevsk Iron and Steel Works beside running production Dr. Tolnai Lajos Az OMBKE szerepe a mai globalizálódó világban 122 The role of Hungarian Mining and Metallurgical Society (OMBKE) in the actual globalising world Zelencovszkij D.L. Az Alcsevszkij Kokszolómû NyRt. 125 Alchevsk Coking Plant Orova István A kokszolás stratégiai szerepe az integrált acélgyártásban 126 The strategic role of coking in the integrated steel-making Tóth László Az ISD Dunaferr Zrt. ércbeszerzési stratégiájának metallurgiai háttere, súlyponti kérdései a gazdaságosság tükrében és az ércpiac változó világában 131 Metallurgical background and focal questions of iron ore procurement of ISD Dunaferr in the mirror cost efficiency and the changing world of ore market Akmajev Anatolij, Novohátszkij Alekszandr Mihajlovics, Kuberszkij Szergej Vlagyimirovics Nem hagyományos anyagok és technológiák a nyersvas- és acélgyártásban 136 Non-conventional materials and technologies in iron- and steel-making Farkas Ottó A karbonfelhalsználás csökkentésére irányuló törekvések a nyersvasgyártásban 137 Efforts for decreasing carbon utilization in pig iron production Sándor Péter Energiagazdálkodás szerepei és lehetõségei nemzetközi vállalatcsoport esetében 141 The roles and possibilities of energy management in case of an international company group Lontai Attila Az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûvének fejlõdési pályája a XXI. században Development path of ISD Dunaferr hot rolling mill in the 21st century Nyikes Csaba Léptékváltás az ISD Dunaferr hideghengermûben Scale change at ISD Dunaferr cold rolling mill

2 ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter, az alapítvány elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: Nyomtatás: Innova-Print Kft. Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc 2008

3 Tisztelt Olvasó! Az ISD Dunaferr a dunaújvárosi acélgyártás kezdete óta meghatározó szerepet tölt be Magyarország, ezen belül a térség és a szakma mûszaki, szellemi életében. A több mint fél évszázados múltra visszatekintõ vállalat vertikális termelési struktúrájának megfelelõen a melegen hengerelt lemeztermékek bázisán továbbfeldolgozott termékek (hidegen hengerelt lemezek, bevonatos lemezek, hidegen hajlított idomacélok, egyedi berendezések stb.) egész sorát állítja elõ. A kohászatot, acélfeldolgozást és acélkereskedelmet mint fõ tevékenységeket kiegészítõ üzletágak (energiaellátás, karbantartás, logisztika, gépgyártás, alkatrészgyártás stb.) teszik teljessé. Az ISD Korporáció 2004 õszén meghatározó befolyást szerzett a vállalatcsoportban. Az ISD Korporáció átfogó stratégiájának részeként valamennyi tagvállalatánál így az ISD Dunaferr Zrt.-nél is kiemelt fejlesztéseket hajt végre. Napjainkban az ISD Dunaferr egy technológiájában, kapacitási volumenében, szervezeti-irányítási struktúrájában megújuló társaságként, egy nemzetközi holding részeként tevékenykedik. Az ISD Dunaferr Zrt. a tulajdonos Donbass Ipari Szövetséggel és a Dunaújvárosi Fõiskolával együttmûködve hagyományteremtõ céllal nagyszabású acélipari konferenciát rendezett május 16-án Dunaújvárosban. A tanácskozás mottója: Megújuló acélipar a fenntartható fejlõdés tükrében. A mintegy 250 fõ részvételével megrendezett konferencia résztvevõi között jelen voltak az ISD Korporáció valamennyi gyárának képviselõi, így a konferencián ukrán, lengyel és magyar elõadókat, szakembereket és vendégeket köszönthettünk. A felszólalásaikban az elõadók bemutatták, hogy az állandó megújulás, az innováció igénye, a beruházások megvalósulása, a fizikai és a társadalmi környezetért érzett felelõsség hogyan válik egyfajta befektetésként a jövõbe napi gyakorlattá, napjaink valóságává. A rendezvény kiváló lehetõséget teremtett a partnerkapcsolatok kiépítésére és erõsítésére, a felbecsülhetetlen értékû tapasztalatok megosztására, az acélipar növekedésére irányuló új kihívások és kezdeményezések meghatározására. Naumenko Valeriy vezérigazgató ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3. 95

4 Kadocsa László* Európai campus az ország szívében A közép-dunántúli régió legnagyobb fõiskolája a Duna partján, Magyarország közepén, a Dunaújvárosi Fõiskola, egy európai színvonalú campus Dunaújváros belvárosában. A várossá válással egy idõben létrehozott Kohóipari Technikum (1. fotó) az évek során az alábbi fejlõdési szakaszok után vált korszerû fõiskolává. Kerpely Antal Kohóipari Technikum Felsõfokú Kohóipari Technikum NME KFFK ME DFK tõl Dunaújvárosi Fõiskola Media Management BA Media Technology BSc A mittweidai egyetemmel közös képzés Mesterszakok Tanár MA Mérnöktanár Anyagmérnök Gépészmérnök Mérnök informatikus Indítás elõtt Kohómérnök MSc Közgazdász-tanár Master of Computer Science MSc A mittweidai egyetemmel közös képzés Felsõfokú szakképzési szakok Az új európai felsõfokú képzési rendszerhez igazodóan fõiskolánkon, az alábbi szakokon folyik oktatás: Szakjaink 2007/ MA mester szak 8 BSc, BA alapképzési szak (7+1) 13 hagyományos fõiskolai alapképzési szak (kifutó) 11 felsõfokú szakképzési szak 16 szakirányú továbbképzési szak Alapszakok BA/BSc Anyagmérnöki BSc Gazdálkodási és menedzsment BA Gazdaságinformatikus BSc Gépészmérnöki BSc (Pakson is) Kommunikáció és Médiatudomány BA Mérnök Informatikus BSc Mûszaki Menedzser BSc Mûszaki Szakoktató BSc Indítás elõtt: Andragógia BA *Dr. Kadocsa László, Dunaújvárosi fõiskola, rektorhelyettes Kétéves, felsõfokú (OKJ) szakképzési szakjaink (11) Banki szakügyintézõ Gépipari mérnökasszisztens Idegenforgalmi szakmenedzser Intézményi kommunikátor Kohómérnök-asszisztens Logisztikai mûszaki menedzserasszisztens Médiatechnológus asszisztens Mûszaki informatikai mérnökasszisztens Pénzügyi szakügyintézõ Számviteli szakügyintézõ Villamos-mérnökasszisztens Szakirányú továbbképzési szakok Diploma utáni továbbképzési szakok (16) Acélgyártó Általános informatikus Európai Unió Felnõttoktatási szakértõ Gazdasági informatikai menedzsment Idegenforgalmi és szállodavállalkozási Karbantartó Közgazdász szakmérnök Külgazdasági pénzügyi menedzsment Minõségügyi Mozgókép- és médiakultúra Mûszaki környezeti szakmérnöki Pedagógiai értékelés Pénzügy-vállalkozási Számítógép-hálózati Tantervfejlesztés 96 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3.

5 Angol nyelvû szakjaink külföldiek számára 2006-tól Engineering Business Management, BSc Computer Engineer, BSc Special Study of Water Polo Az engedélyezett szakok számának, valamint a felvehetõ hallgatói keretszámok növekedése eredményeként a hallgatói létszám lényegesen megnõtt. Ezt mutatja az alábbi összeállítás, amely szerint a hallgatói létszám, az évi hallgatói számhoz viszonyítva, tízszeresére növekedett. (1. diagram) 2. diagram: Kollégiumi férõhelyek 1. diagram 3. diagram: évi férõhely adatok A hallgatói létszám gyakorlatilag az ország minden régiójából tevõdik össze, de legtöbben a dunaújvárosi és a szomszédos kistérségekbõl kerülnek a fõiskolára. Nem minden hallgatót tudunk kollégiumainkban elhelyezni, annak ellenére sem, hogy a kollégiumi férõhelyek száma 1990 óta háromszorosára növekedett (2. fotó, 2. és 3. diagram). 4. diagram Minõsített oktatók létszáma 1200 kollégiumi férõhely internet a szobákban Kollégiumok Az oktatói létszám 2003 és 2008 között nem változott. Minõsége azonban lényegesen javult. Egyre több minõsített oktató dolgozik a fõiskolán, és növekvõ a PhD hallgatók száma is (4. diagram). A megnövekedett hallgatói létszám kulturált ellátása, és az oktatási színvonal növelése megkövetelte új oktatási létesítmények elõadók, oktatótermek, korszerû laboratóriumok, informatikai berendezések létrehozását. Ennek eredményeként jött létre a volt fonoda területén a minden igényt kielégítõ tanulmányi épület az A-épület a tejüzem területén álló kommunikációs központ, több más felújítás és átalakítás mellett. Pályázatok elnyerése és különbözõ üzemek együttmûködése eredményeként több tudományos központ jött létre a fõiskolán. Ezeket mutatja be az 1. ábra. Ezeknek a tudományos mûhelyeknek fontos szerepük lesz az oktatók szakmai, tudományos fejlõdésében, amely hatással lesz az oktatási színvonal növekedésére, aminek eredményeként képzettebb szakemberek kerülnek ki az intézménybõl. A fõiskola további fejlõdését biztosítja a TIOP pályázati program, amely az Európai Unió segítségével valósul meg. A program kétkomponensû. Tartalmát az alábbi öszszeállítások mutatják be. (2. ábra, 1. táblázat) ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3. 97

6 3. diagram: évi férõhely adatok A projekt helyszínei A-épület Panelépület, szociális épület (Sz) Csarnok, volt Parmalat mûhely (GL) Üzemcsarnokok (P) A pályázat célja A. Komponens: Épített infrastruktúra fejlesztése; az oktatást, kutatást, innovációt és a tanulást közvetlenül szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatóioktatói-kutatói terek kialakítása, továbbfejlesztése B. Komponens: Info-kommunikációs technológiai fejlesztések A projekt tartalma Projekt elõkészítése Földvásárlás, Épületvásárlás Épületek felújítása, átalakítása, környezetbarát intelligens épületek kialakítása 1. Nanotechnológiai labor és oktatási tér kialakítása 2. Polimer és kompozit laborok és oktatási tér kialakítása 3. Gépészeti és mechatronikai laborok és oktatási tér kialakítása 4. A jövõ logisztikája laborok és oktatási tér kialakítása 5. Környezetvédelmi és Energiaracionalizálási Kompetenciaközpont kialakítása 6. Informatikai laborok és oktatási terek kialakítása 7. Oktatás-fejlesztési kompetencia központ kialakítása 8. Info-kommunikációs technológiai fejlesztés a) Az A komponenshez (laborokhoz, hallgatói és oktatói terekhez) szükséges informatikai infrastruktúra fejlesztések b) A B komponenshez tartozó fejlesztések 9. Az Innováció Menedzsment Központ fejlesztése Eszközbeszerzés a fenti laborokhoz, az oktatói és hallgatói terekhez Projektmenedzsment, projektfolyamatok ellenõrzése A projekt költségvetése A fent bemutatott fejlesztések elõsegítik a fõiskolán dolgozó oktatók szakmai fejlõdését, tudományos tevékenységét. 98 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3.

7 Tevékenység, B változat (max.) A változat (min.) költségkategória Összeg (millió Ft) Összeg (millió Ft) Telekvásárlás Épületvásárlás Épületek felújítása (intelligens környezetbarát ház) Eszközbeszerzés 2177,3 1834,2 Immateriális javak (szoftverek) 140,3 140,3 Egyéb (elõkészítés, projektmenedzsment, kommunikáció, tanulmányok stb.) 291,1 274,1 Összesen: 3849,7 3218,6 1. táblázat A projekt költségvetése A fejlesztésekkel a tervezett laborokat olyan üzemi partnerek veszik igénybe, akik elõsegíthetik a fõiskola mûszakitudományos munkájának magas színvonalát, amely mindkét fél számára elõnyös lehet. Fontosabb partnerek A tervezett laborokat igénybevevõ partnerek és beszállítóik ISD Dunaferr Zrt. Siemens Zrt. ALCOA-Köfém Audi Hungaria Motor Kft. Vértesi Erõmû Rt. Hankook Tire Hungary Karsai Alba Kft. Videoton Holding Rt. Paksi Atomerõmû Zrt. Magyar Suzuki Zrt. Denso Gyártó Magyarország Kft. Hungarian Bus Kft. Vértesi Erõmû Zrt. Musashi Hungary Kft. Öntödei vállalatok 2. ábra A projekt helyszínei ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3. 99

8 Az 1950-ben alapított integrált vasmû ma ISD Dunaferr, Magyarország legnagyobb értékteremtõ vállalkozása, 2004-ben történt privatizálása óta az 1995-ben alapított Donbass Ipari Szövetség Korporáció tagja. Az ISD Dunaferr 1,8 millió tonna acélterméket állít elõ, konszolidált árbevétele 2007-ben 278,9 Mrd Ft (1,11 Billion Euro), adózás elõtti eredménye 40,5 Mrd Ft (161 Million Euro) volt. A bruttó hozzáadott értékhez (GDP) való hozzájárulás alapján Magyarország tizenegyedik legnagyobb vállalata, a térség legnagyobb munkaadója és egyben legnagyobb adófizetõje. A Dunaferr fontos elem a Donbass Ipari Szövetség portfóliójában, hiszen Magyarország EU tagsága kapcsán új piacokra tehet szert. Ugyanakkor az integrált acélipari bázison biztonságosan fejlesztve a feldolgozott termékek gyártásának kapacitásnövelését, jó kiegészítõ eleme lehet az ukrajnai acéltermelés fejlesztésének. Az ISD Dunaferr mûködéspolitikájának legfontosabb elemei: vevõközpontú termelés, versenyképes acéltermékek gyártása, Lukács Péter* A megújuló acélipar a fenntartható fejlõdés tükrében környezettudatos gondolkodás, egészséges, biztonságos munkakörnyezet, minõségtudatos munkavégzés. 1. Beruházások az ISD Dunaferr Zrt.-ben Az ISD Dunaferr közel 1 Mrd EUR értékben végez beruházásokat elsõsorban a meleg- és hideghengerlési technológiák kapacitásnövelése érdekében. Pácolási kapacitását megnégyszerezi, hideg- és meleghengerlési kapacitását megduplázza. Az 1. ábra a meghatározó gyártási folyamatonként mutatja a stratégiai beruházásokra 2012-ig fordított, valamint tervezett költségek nagyságát. 2. Az ISD Dunaferr Zrt. környezetvédelmi beruházásai Az ISD Dunaferr Zrt. nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelmi problémák megoldására, környezetvédelmi beruhá- 1. ábra: A 2012-ig tervezett beruházások költségei * Lukács Péter, ISD Dunaferr Zrt. stratégiai mûszaki vezérigazgató-helyettes 100 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3.

9 zásainak összköltsége az elmúlt 4 évben összesen közel 3,5 milliárd Ft volt Az elmúlt években megvalósult jelentõsebb környezetvédelmi beruházások: Meleghengermûi ipari szennyvíztisztító megépítése (évi kb. 150 tonnával kevesebb olaj kerül a Dunába) Hideghengermû emulzióbontó I. fokozat megépítése (kenõanyagok élõvízbe történõ kibocsátásának csökkentése) Hideghengermûi harangkemencék korszerûsítése (füstgázkibocsátás csökkentése) Lõrinci Hengermû zajkibocsátás-csökkentés 1. ütem Havária olajfogó telepítése a szennyvízcsatornára (szennyvíz olajtartalmának csökkentése) Szelektív hulladék (papír, üveg, PET palack) gyûjtés bevezetése Kohói léghevítõk tüzeléstechnikai szabályozása (CO-kibocsátás csökkentése) Kohói öntõcsarnoki porelszívás hatékonyságának javítása (porkibocsátás csökkentése) Acélmû üstmetallurgiai állomás porelszívásának korszerûsítése (porelszívás hatékonyságának javítása) Acélmû konverter iszapvíztelenítõ berendezés telepítése (víztelenítés hatékonyságának javítása) 2.2. Folyamatban lévõ környezetvédelmi beruházások Zsugorítómû elektrosztatikus porleválasztó telepítése (porkibocsátás csökkentése) Acélmûnél a Venturi füstgáztisztító rekonstrukció (por- és CO-kibocsátás csökkentése) Kokszolói biológiai szennyvíztisztító rekonstrukciója (vízminõség javítása, kapacitásnövelés, állagmegóvás) Lõrinci Hengermû zajkibocsátás csökkentése 2. ütem Talaj- és talajvízszennyezés remediáció a kokszgyártási technológiánál Szennyvízmonitoring-rendszer fejlesztése Helyi kisebb szennyvíztisztítók hatékonyságának javítása Acélmûnél a mészfeladórendszer porelszívás-hatékonyságának javítása 2.3. A következõ 3 évben 2010-ig további 8 Mrd Ft-ot tervezünk környezetvédelmi beruházásokra, melyek közül a nagyobb jelentõségûek: Acélmûnél konverter szekunder kiporzás csökkentése (porkibocsátás csökkentése) Lõrinci Hengermû zajkibocsátásának csökkentése 3. ütem Használt hûtõvizek visszaforgatása a meleghengermûnél (vízfelhasználás, így a keletkezõ szennyvíz mennyiségének csökkentése) Salakhalna rekultivációja és ipari hulladéklerakó kialakítása (területfeltöltés, tájba illesztés) Kokszoló Still-Claus üzem zárt rendszerûvé tétele (a kén- és NO x -kibocsátás csökkentése) ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3. 101

10 Az ISD Polska vállalatcsoport az ISD Egyesülés tagja, és az ISD Huta Czestochowa vasmûvet, a kokszolómûvet és a Gdanski Hajógyárat foglalja magában. A vállalatcsoport keretében végzett munka lehetõvé teszi a belsõ kapcsolatok maximális kihasználását, és maximális szinergizmus kifejlesztését. Az ISD Huta Czestochowa kombinát kulcsszerepet játszik az ISD-Polska vállalat keretében. A Huta Czestochowa több mint 100 éve ismert acélgyártó vállalat, vasasok sok nemzedékének hagyományait õrzi. Jelenleg az ISD Huta Stali Czestochowa (ISD HSC) korszerû berendezésekkel felszerelt üzem, és Lengyelországban a legnagyobb durvalemez- és csõgyártó tõl a Huta Stali Czestochowa az ISD Korporáció keretében mûködik. Az ISD Huta Czestochowa stratégiai célja minimális költségekkel, pontosan határidõre, magas minõségi mutatókkal rendelkezõ évi 1,2 millió tonna volumenû stabil durvalemez-gyártás létrehozása. Ebbõl a célból került kidolgozásra a beruházási program, amely az üzem fejlesztésének négy ütemét foglalja magában, amelyek közül az elsõ három között valósult meg (1. ábra). K. Litvinov, Ju. Bondar* A vállalat új mûszaki felszereléssel való ellátása a fenntartható fejlõdés záloga A diagram alapján látható, hogy elsõsorban az acélgyártással kapcsolatos intézkedések meghozatalára került sor, felújítottuk a Konel-nagyolvasztót, a vákuumozót, új gõzkazánt építettünk be, felújítottuk a lemezsori hevítõ berendezéseket. Jelenleg a durvalemez hengermû felújítási programja zajlik. A beruházási program végeztével évi 1,2 millió tonna volumenû, megadott termék-összetételû lemez, valamint ezer tonna volumenû csõ és fémszerkezet gyártása lesz biztosítva. A beruházások a vállalat gyakorlatilag minden üzemét érintették, de a legnagyobb mértékben a durvalemez gyártását, ami a piacnak az új választékkal, és a gyártott termékek volumenével kapcsolatos elvárásaiból fakad. Az ISD HSC alapvetõ terméke a durvalemez, ami az összeladások mintegy 74%-át adja, továbbá: 10% hengerelt csõ, max. 10% félkész fémtermék és fémszerkezet, a többi pedig koksz, és a kokszgyártással kapcsolatos vegyipari termék. Az alapvetõ technológiai folyamat a következõképpen néz ki: 1. ábra: Az ISD Huta Stali Czestochowa fejlõdési ütemei * K. Litvinov, Ju. Bondar, ISD POLSKA, Varsó, Lengyelország 102 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3.

11 1. táblázat. Az acélgyártással kapcsolatos alapvetõ beruházások No Megnevezés Hatás Megvalósítás 1. Új, 100 mba transzformátor biztosítása Biztosítja a napi olvasztást 2008 a Konel-kemence számára 2. A Konel-kemence átépítése, Elektromos energiafogyasztás 10%-kal való mérséklése 2007 és a BSE rendszer beszerelése Az olvasztási idõ 10-12%-kal csökkentése 3. VOD vákuumozó korszerûsítése A feldolgozott adagok kétszeresére növelése 2006 A vákuumacél mennyiségének évi 500 ezer tonnára növelése 4. Mészpor befúvására szolgáló berendezés A fémnemesítés fizikai és kémiai folyamatainak hatékonyságának javítása 2006 beszerelése az üstkemencére 5. Fam szegmensek korszerûsítése 250 mm vastagságú, lágy elõnyújtású bramma gyártásának lehetõsége Technológiai folyamatok automatizált A gyártott termékek minõségének javítása 2009 irányítórendszerének korszerûsítése az elektroacél-olvasztómûben 100 tonna volumenû Konel-nagyolvasztó van felállítva, valamint vákuumozó, üstkemence-berendezés, tömbbuga és bramma gyártásához szükséges kombinált FAM üzemel; a lemezhengermûben 3600-as hengersor áll, amely mind saját, mind vásárolt brammát felhasznál. A hengersoron 3 hevítõkemence, 2 munkaállvány, lemezhûtõ-, lemezegyengetõ-berendezés, 2 vágósor, hõkezelõberendezés, kikészítõ és jelölõsor van. Az acélgyártással kapcsolatos, megvalósításra kerülõ beruházásokat fel lehet osztani azokra, amelyek a termelékenység növelésére, illetve azokra, amelyek a választék növelésére, és a termék minõségének javítására irányulnak. Az acélgyártással kapcsolatos alapvetõ beruházások az 1. táblázatban kerülnek bemutatásra. A lemezgyártás az 1973-ban telepített 3600-as durvalemez-hengersoron zajlik, amelynek alapvetõ tervezett terméke a hajóacél és a szerkezeti acél ben a Huta Czestochowa gyártási megrendeléseinek szerkezete az alábbiak szerint nézett ki: a megrendelések mintegy felét a hajóacél tette ki, 40%-át a szerkezeti acél, és az összes megrendelések volumene 466 ezer tonna volt. Az ISD Egyesülés bõvítette a megrendelések portfólióját, és növelte a gyártási volument. A megrendelés-állomány olyan termékekkel bõvült, mint a csõszalag, max. 2. ábra: Készre hengerelt darabok hûtésére szolgáló berendezés Folyáshatár Lemezvastagság 3. ábra: Az egyengetésre kerülõ lemezvastagság és a folyáshatár közötti összefüggés 100 mm vastagságú lemezek, megnõtt a hõkezelt lemezek mennyisége is. A termelés volumene elérte a 805 ezer tonnát, 2009-re pedig 1,2 millió tonna van tervbe véve. A hengereltáru-gyártás innovációs fejlõdési stratégiájának megvalósítása érdekében a vállalatnál az alábbi projektek kerülnek megvalósításra: Új hevítõ kemence. A régi 2. sz. kemence helyén egy új, 130 tonna kapacitású, 3 brammasor befogadására alkalmas tolókemence került elhelyezésre. A kemence sajátossága lesz az alacsony gázfogyasztás (max. 300 kcal/kg), és a kcal fûtõértékû gázkeverékkel való mûködtetés. Mulpic készre hengerelt darabok gyorsított hûtésére és közvetlen edzésére szolgáló berendezés (2. ábra). Folyamatban van egy vízelõkészítõ berendezés építése, amely biztosítani fogja a szükséges, maximálisan 12 ezer m 3 /óra vízfogyasztást. A berendezés lehetõvé teszi, hogy a hengerlési melegítés során X70...X100 fajtájú acélt kapjunk, valamint biztosítani fogja az ötvözõanyagok felhasználásának csökkenését. Mûszaki jellemzõi alapján a berendezés lehetõvé teszi a mm vastagságú táblalemezek kezelését is. Univerzális lemezegyengetõ-gép, amely lehetõvé teszi a lemezek egyengetését mind meleg, mind hideg állapotukban, a vastagság és az anyag folyáshatára közötti ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3. 103

12 összefüggést ábrázoló diagram szerint (3. ábra). A gép megkülönböztetõ sajátossága az egyedi görgõhajtás, amely lehetõvé teszi az egyengetési nyomaték elosztását a megterhelés függvényében; telepítve van egy hidraulikus nyomóberendezés, amely megóvja a gépet a túlterheléstõl, és az automatizálási eszközökhöz csatlakoztatva lehetõvé teszi a Mulpic számára az egyengetési üzemmódok archiválását, és új megrendelések esetében való felhasználását. Kettõzött szélezõollók. A meglévõ 1. sz. oldalperemvágó olló hajtásainak erõátviteli részei, a lengõolló vezetõi erõsen elkoptak, a hidraulikus és az automatikus rendszerek megbízhatatlanul mûködnek. A korszerûsítés során kicserélésre kerülnek a fõegységek, korszerûsítve lesznek a hajtások, a hidraulikus rendszerek, és az olló vezérlõ rendszere. Folyamatban van egy, a feszítõgörgõk, a készre hengerelt darabok leszorító görgõinek, valamint az acélhulladék eltakarításának korszerûsítésére irányuló projekt, amelynek megvalósítása lehetõvé teszi a darabolt vastagság 50 mm-re történõ növelését. Táblalemez-üzem. Az új táblalemez-üzem lehetõvé teszi a max. 150 mm-es táblalemezek hõkezelését (normalizálás, edzés megeresztéssel). Brammaraktár, amely lehetõvé teszi a brammák fogadását, és hengerlésre való elõkészítésüket havi 70 ezer t mennyiségben. Az ISD HSC a csõnyújtósoron hengerelt csöveket gyárt. A gyártott termékek között vannak béléscsövek, kõolaj- és földgázvezetéki csövek, vastagfalú és tömedékcsövek, szerkezeti és vízvezetéki csövek is. A csõgyártás fejlesztésére beruházási program került kidolgozásra, amely a termelés felfuttatását elsõsorban a béléscsövek, kõolaj- és földgázvezetéki csövek, kazáncsövek, és a hidraulikus hengerekhez szükséges hõkezelt csövek gyártásának bõvítésével biztosítja: Folyamatban van a csövek megeresztését végzõ kemence korszerûsítése, felújítottuk a körkemencét. A kemencék korszerûsítése során modern hõálló anyagokat használtunk, amelyek jelentõsen megnövelik a kemence javításmentes idõszakát. 40%-kal megnõtt a hõkezelt csövek termelékenysége. A csõgyártás fejlesztési távlatai között szerepel a csövek korróziómentesítését végzõ berendezés, és új csõszigetelõ üzem építése. Nem sikerülhet a vállalat új mûszaki felszerelésekkel való ellátása egységes vállalatirányítási rendszer létrehozása nélkül. Jelenleg a vállalat keretében kidolgozásra került az informatikai rendszerek komplex fejlesztési koncepciója, amelynek keretében korszerûsíteni fogjuk a meglévõ számviteli, ellenõrzési és tervezési rendszereket, és újakat fogunk létrehozni. Az egységes termelésirányítási rendszer létrehozásának alapvetõ lépései: az Oracle EBS-re épülõ ERP rendszer bevezetése; az APS operatív termelési tervezési rendszer létrehozása; a teleinformatikai hálózat korszerûsítése; adatfeldolgozási központ létrehozása; gyártási alapanyagok és késztermékek ellenõrzõ és nyilvántartó berendezésének telepítése. Az ISD HSC keretében van fémszerkezeteket és elõgyártmányokat termelõ alegység is. Az ISD megjelenésével az alegység bõvítette megrendelés-állományát fémszerkezetek és elõgyártmányok termelésével. Jelenleg gyártósorainkról kerülnek ki az Európában épülõ legnagyobb hidak fémszerkezeti egységei, készülnek a hajóépítéshez szükséges egységek. A komplex beruházási program megvalósítása után az ISD HSC a legjobb európai gyártókkal válik egyenrangúvá. 104 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3.

13 1. Bevezetés Tardy Pál* Az emissziókereskedelem és az EU acélipara A globális felmelegedés és a légkör CO 2 tartalmának növekedése közötti összefüggést ma már számos adat, tapasztalat támasztja alá. Az emberi tevékenységbõl származó CO 2 kibocsátásának korlátozásával a 90-es években kezdtek komoly formában foglalkozni (Riói Egyezmény, 1992); a fejlett országok többsége 1997-ben határozta el magát a cselekvésre: a Kyotói Egyezményben a kibocsátás 8%-os csökkentését vállalták 2010-ig. Az egyezményt 150 ország írta alá; ezek a teljes kibocsátás 55%-áért felelõsek. Jelentõsen gyengíti az egyezményt, hogy a legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok a mai napig nem ratifikálta. Az Európai Unió az emberiség jövõje szempontjából tiszteletre méltó módon egyoldalú lépésre szánta el magát annak érdekében, hogy a vállalást teljesíthesse. Több lehetõség vizsgálata után az emissziókereskedelem bevezetése mellett döntött. Az alapelv az, hogy a kibocsátások adás-vételével ösztönözzék a kibocsátókat a CO 2 -emisszió csökkentésére, azaz piaci eszközökkel érjék el a kívánt eredményt. Az 1. kereskedelmi forduló re terjedt ki; a 2. forduló 2008-ban indult és 2012 végéig tart. Folyamatban van a 3. fordulóra ( ) való felkészülés, amirõl napjainkban igen élénk vita folyik. Az acélipar egyike a nagy ipari kibocsátóknak, ezért erõsen érintett a kereskedelemben és következményeiben. Az eddigi tapasztalatok számos olyan problémára, anomáliára mutatnak rá, ami különösen súlyos terheket ró az acéliparra. A következõkben ezeket, és a csökkentésükre, ellensúlyozásukra kidolgozott mechanizmusokat, javaslatokat foglaljuk össze. 1. ábra: Egy fõre számított CO 2 kibocsátás a Föld különbözõ régióiban 2. ábra: Az energetikai CO 2 kibocsátás változása között 2. Az EU emissziókereskedelmi rendszerének problémái 2.1. Az alapproblémák A rendszernek két alapproblémája van: sem földrajzilag, sem a kibocsátók szempontjából nem globális. A földrajzi globalitás hiánya bonyolult, politikailag is érzékeny kérdés. Az USA ugyan sokat tesz a kibocsátás csökkentéséért, de nemzetközi kötelezettséget belpolitikai okok miatt mindeddig nem volt hajlandó vállalni. A fejlõdõ országok egy fõre esõ kibocsátása ma még töredéke a fejlett országokénak (1. ábra), de ipari, gazdasági fejlõdésük nem képzelhetõ el kibocsátásuk jelentõs növelése nélkül (2. ábra). Ez az ellentmondás csak úgy oldható fel, hogy a fejlett régiók, országok csökkentik jelentõsen kibocsátásukat még olyan áron is, hogy ez gazdaságukat súlyosan terheli. Az emberi tevékenységbõl származó kibocsátásnak kb. 2/3-a energetikai eredetû (3. ábra). Az EU emissziókereskedelmi rendszere az 1. fordulóban lényegében csak a *Dr. Tardy Pál, Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 3. ábra: Az üvegházhatású gázok forrásai (2000) villamos erõmûvekre és az ipar egy részére terjedt ki, öszszességében a kibocsátás kb. 1/3-ára. Az EU-27 acélipara a kibocsátás 3,5%-áért felelõs; Magyarország esetében 2,4% ez az arányszám. Ez a rendszer azt eredményezi, hogy az emissziókereskedelem következményeit a kibocsátók kis hányadának kell viselnie. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3. 105

14 Az 1. kereskedelmi forduló további problémája volt, hogy a kiosztott kvóták (kibocsátási engedélyek) mennyisége összességében nagyobb volt a tényleges kibocsátásnál. Jellemzõen csak a villamos erõmûvek egy része szorult kvótavásárlásra; az acélipart EU-szerte (hazánkban is) lényegesen túlallokálták. Járulékos problémák Az alapproblémák mellett további problémák váltak nyilvánvalóvá. A legfontosabbak a következõk: a. a CO 2 -kereslet és-kínálat alakulása idõben elvált egymástól: a kereslet (és az ár) 2005 elejétõl (a kereskedelem indulásától) rohamosan nõtt, és az év közepére elérte a 30 Euro/t-t. Amikor 2006 májusában köztudottá vált a túlallokáció, a kereslet és az ár töredékére esett vissza. (4. ábra). 5. ábra: A kvótatöbblet a kapott mennyiséghez viszonyítva az elsõ idõszakban 4. ábra: Az emissziókereskedelem piaca az 1. fázisban b. Mivel a villamos energia területén még nem alakult ki az egységes EU piac és a nemzetközi piaci verseny, az erõmûvek gond nélkül beépíthetik az emissziókereskedelem költségeit áraikba. A költségek nagysága erõsen függ az erõmû korszerûségétõl. Mivel a villamos energia nem tárolható, túlkapacitások nem alakulnak ki, így a biztonságos ellátáshoz a rossz hatásfokú erõmûvek szállításaira is szükség van, azaz az árakat ezek költségszintje határozza meg. A jó hatásfokú hagyományos erõmûvek ennek eredményeképpen fejlesztések nélkül is extraprofithoz jutnak, aminek nagysága 2 4 Ft/kWh lehet. Ezt az extraprofitot elsõsorban az energiaintenzív ágazatok, köztük az acélipar terhére érik el. c. A kereskedési szabályok szakaszolása oly módon, hogy az új fordulóban újra indul a kiosztás, nem teszi lehetõvé hosszabb távú fejlesztési stratégiák kialakítását. Ha pl. az érintett vállalkozások tudták volna, hogy a 2. fordulóban a 2005-ös kibocsátás lesz az alap, 2005-ben inkább növelték, mint csökkentették volna a kibocsátást. A korábbi kibocsátásokra alapozott kiosztás rendszere visszafoghatja a fejlesztéseket. d. A kereskedelem nagyobb részét nem az érintettek, hanem spekulánsok bonyolították le. Így egyrészt a profit is náluk csapódik le (ahelyett, hogy pl. energetikai, vagy kibocsátáscsökkentési programokra fordítanák), másrészt az árak alakulása is tõlük függ elsõsorban. A kiosztások alakulása az egymást követõ kereskedelmi fordulókban Az 1. fordulóban mint említettük minden ágazat többet kapott a tényleges kibocsátásánál (5. ábra); ennek következtében nem éreztették hatásukat a jelzett problémák. Az 1. forduló legfontosabb eredményének az tekinthetõ, hogy megindult a rendszer mûködése, megbízható kibocsátási adatok születtek, és az érintett vállalatok felgyorsították energiaracionalizálási és CO 2 -kibocsátáscsökkentõ fejlesztési programjaikat. A 2. forduló kvótakiosztása már a évi tényleges kibocsátásokra alapult. A régi EU-tagok nagyobb része csökkentési kötelezettséget kapott; az új tagországok kisebb-nagyobb mértékben növelhetik a kibocsátást között (6. ábra). Emellett 10%-ra növelik a piacon beszerzendõ kvóták mennyiségét. Bár a kiosztás még sem EU szinten, sem hazai szinten nem tekinthetõ véglegesnek, könnyû megjósolni, hogy az acélipar ebben a periódusban vásárlásra fog kényszerülni. 6. ábra: A 2. idõszaki kvótamennyiség a 2005-ös tényleges kibocsátáshoz viszonyítva 2008 januárjában hozták nyilvánosságra a 3. forduló elsõ változatát. Ebben az EU 2020-ra egyoldalúan 20%- os csökkentést vállalt 1990-hez képest (ha a többi fejlett régió is hasonló vállalást tesz, 30% lesz a csökkentés). A kvótakiosztást ismét a évi tényadatokhoz viszonyították. Az új tagországok némi növelési lehetõséget, a fejlett régiók jelentõs csökkentési kötelezettséget kapnának (7. ábra). A tervezetrõl rendkívül heves vita alakult ki az Európai Bizottság és a tagországok, ill. az érintett ágazatok képviselõi között. A vita folyamatban van, kimenetelét nehéz megítélni. 106 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3.

15 7. ábra: Az EU27 tagállamok évi CO 2 kibocsátás határa a évi értékekhez képest 8. ábra: Az emissziókereskedelem hatása az EU acéliparára (importhányad és nyereség) ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3. 107

16 3. Az emissziókereskedelem hatása az acélipar versenyképességére Valamennyi elemzõ egyetért abban, hogy az EU emissziókereskedelmi rendszere az acélipar és a cementipar versenyképességét veszélyezteti legjobban. Ezek az ágazatok a globális nemzetközi verseny résztvevõi, és termékeik árszintjét az EU-n, illetve országon belül is ez határozza meg. Az emissziókereskedelem költségeit emiatt nem, vagy csak rendkívül korlátozottan tudják érvényesíteni áraikban. A költségek két forrásból erednek: a kvótavásárlás költségei és a villamos energia árának emelkedése (mint jeleztük, az erõmûvek beépítik áraikba az emissziókereskedelem költségeit). A 8. ábrán a Carbon Trust számításainak eredményeivel szemléltetjük a következményeket. Az ábra a CO 2 egységárának, az ingyenesen juttatott kvóták arányának, és a többletköltségek áthárításának függvényében mutatja az EU-ba áramló acélimport arányának és a nyereségességnek a változását. A következtetések egyértelmûek: a költségek beépítése az acélárakba növeli az acélimportot (az EU piacon belül is romlik a versenyképesség), azok vállalása pedig csökkenti a profitot. A jelenlegi kereskedelmi rendszer óhatatlanul oda vezet, hogy a primer acélipari technológiák (innen származik a kibocsátás döntõ hányada) mûködtetése az EU-n belül ráfizetéses lesz, így megindul azok kitelepülése olyan országokba, régiókba, ahol nem jelentkeznek ezek a többletköltségek. Ezek azonban technikailag általában elmaradottabbak, így a fajlagos kibocsátásuk nagyobb, mint az EU-ban, azaz a globális kibocsátás nem csökken, hanem nõ. Ezt a jelenséget nevezi az angolszász szakzsargon carbon leakage -nek (a kitelepülés szó önmagában azért nem elegendõ, mert nem utal a következményre, a CO 2 -kibocsátás globális növekedésére). 4. Javaslatok az acélipar versenyképességét rontó hatások ellensúlyozására Az acélipar nemzeti és nemzetközi érdekvédelmi szervezetei (gyakran a többi érintett ágazattal összefogva) javaslatok sorát dolgozták ki a kereskedelmi rendszer módosítására az ágazat versenyképességének megtartása céljából; a javaslatok kidolgozásában és vitájában az MVAE is szerepet vállalt. A legfontosabb javaslatok lényegét az alábbiakban ismertetjük Kvótakiosztás benchmarking alapon A javaslat szerint az acélipar (és a többi veszélyeztetett ágazat) egy mértékadó nemzetközi normának (benchmark) megfelelõ fajlagos kibocsátásig ingyen kapja a kibocsátási jogot; az ennél jobbak eladhatnak, a rosszabbak viszont vásárlásra kényszerülnek (9. ábra). Lényeges különbség tehát, hogy míg a jelenlegi rendszer a jókat is sújtja (kvóta vásárlásra kényszeríti õket, igaz, kisebb mennyiségben), 9. ábra: A benchmark alapú kvótakiosztás addig a javasolt rendszer a jókat jutalmazza, és csak a nemzetközi szintnél rosszabb kibocsátókat terheli. Fontos és egyelõre nem részletezett kérdés a benchmark adatok meghatározása: alapvetõ fontosságú, hogy az acélipar képviselõi részt vegyenek ebben a munkában. Ennek a módszernek elõnye, hogy a hatékony vállalkozások versenyképességét nem rontja, nem tesz különbséget a régi és új belépõk között, és a beruházásoknál, fejlesztéseknél erõsen ösztönöz az energiahatékonyság javítására A nemzetközi versenyképesség megtartása A végcél egy globális megállapodás lehet, amelyben minden ország természetesen jelenlegi fejlettségének, egy fõre esõ kibocsátásának és tervezett gazdasági fejlõdésének függvényében kötelezettséget vállal kibocsátásának korlátozására. A fejlett régióknál ez szükségszerûen csökkentést, a fejlõdõ országoknál korlátozott növekedést (az energiahatékonyság javítását) jelent. Ilyen átfogó megállapodásra az eddigi tapasztalatok szerint (lásd pl. a bali tárgyalások szerény eredményét!) egyelõre nincs esély. A globális megállapodás hiányában többen javasolták a szektoriális (ágazati szintû) nemzetközi megállapodásokat. Eszerint a világ acélipari vállalatai tennének olyan közös vállalást, hogy a fajlagos CO 2 kibocsátást adott idõn belül meghatározott szintre csökkentik. Az egyezmény része lehetne, hogy a vállalást nem teljesítõk a kibocsátási többletüknek megfelelõ kvótát megvásárolják a jól teljesítõ országoktól. Ennek kereskedelempolitikai változata is megjelent a javaslatok között: a veszélyeztetett ágazatok (így az acélipar) beérkezõ termékeit az EU határán a kibocsátási többletüknek megfelelõ vámmal (adóval) kell terhelni. Ez legalább az EU-n belül hozzájárulna a versenyképesség megtartásához. A villamos energia árát az emissziókereskedelem jelentõsen növeli (lásd 1. pont!). Ennek mérséklésére olyan javaslat van, hogy az emissziókereskedelembõl fakadó villamos energia árnövekményének megfelelõ ingyenes kvótát kapjanak az acélipari vállalatok. A tapasztalatok szerint bevált a több célt is szolgáló CDM (tiszta fejlesztési mechanizmus) és JI (kapcsolt megvalósítás) rendszere. Ezek lényege, hogy a Kyotói Szerzõ- 108 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3.

17 déshez nem csatlakozott országokban (CDM), ill. a kevésbé fejlett tagországokban (JI) a fejlett országok vállalatai által végrehajtott emissziócsökkentõ beruházások eredményét kvótákkal (CER) ismerik el. Ezek a kvóták megjelentek a CO 2 -piacon és áruk 5 7 EUR/t-val alacsonyabb a normál EU kereskedelmi rendszerben kialakult áraknál. Az ilyen beruházások költsége kisebb, mint az anyaországban, így olcsóbban lehet kibocsátáscsökkenést elérni. Jelentõs elõnye a rendszernek, hogy a technikailag elmaradottabb régiókban ösztönöz fejlesztésekre. A tapasztalatok szerint nagy projektek indultak meg ennek alapján pl. Kínában, a FÁK országokban stb. Egyelõre azonban nem világos, hogy a 3. kereskedelmi fordulóban milyen formában marad fenn ez a rendszer Kvótakiosztás az évi kibocsátások alapján Bár a Kyotói Szerzõdés 1990-hez viszonyítja a 2010-ben elérendõ kibocsátásokat, már a 2. kereskedelmi forduló kiosztását is a 2005 évi kibocsátásokra alapozták. Ugyancsak a bázisév a közti kvóták számításánál. Ez az egész EU acéliparát súlyosan érinti, mert a régi tagországok 1990 és 2005 között jelentõsen csökkentették kibocsátásukat, amelynek eredményei eszerint elvesznek. Még elõnytelenebb ennek a hatása a hazai acéliparra. A tagvállalatok kibocsátása 2005-ben kevesebb, mint a fele lehetett az 1990-es kibocsátásnak. Ennek csak részben az az oka, hogy a termelés is kisebb lett; ennél nagyobb annak a hatása, hogy idõközben Ózdon és Diósgyõrben megszûnt az integrált acélgyártás, és mindkét helyen a sokkal kisebb fajlagos CO 2 -kibocsátást eredményezõ elektroacélgyártást alkalmazzák. A technológiaváltásból eredõ emissziócsökkentés eredményei mind az ország, mind az EU kibocsátáscsökkentéséhez hozzájárultak; ennek figyelmen kívül hagyása súlyos méltánytalanság acéliparunkkal szemben. Fentiek figyelembe vételével az Eurofer az Európai Bizottságnál, az MVAE pedig a hazai döntéshozó szerveknél azért harcol, hogy a kvótakiosztásnál a Kyotói Szerzõdéssel összhangban az 1990 évi kibocsátási adatokra építsenek. 5. Az acélipari vállalatok európai és hazai szövetségének erõfeszítései az emissziókereskedelem célirányos módosítása ügyében Az acélipari vállalatok európai szövetsége (Eurofer) és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés már az emissziókereskedelem megindulása elõtt, és azóta is erõteljes lobbitevékenységet folytat annak érdekében, hogy elhárítsák, vagy legalább csökkentsék az emissziókerekedelem versenyképességet rontó hatásait. Érintett tagvállalatainkkal együttmûködve felhívtuk a figyelmet a kereskedelmi rendszer itt tárgyalt problémáira és következményeire eleje óta a Kyotó utáni klímacsomag célirányos módosítása a fõ feladat. Hónapok óta igen erõteljes lobbitevékenység folyik mind hazai, mind EU szinten. Az MVAE a hazai döntéshozókhoz juttatja el álláspontját és vesz részt az ezzel kapcsolatos minisztériumi tárgyalásokon, vitákon. Az Eurofer tevékenységének intenzitását az határozza meg, hogy az Európai Parlament várhatólag õszszel véglegesíti a klímacsomagot, így az EP képviselõk meggyõzésére koncentrálnak. 6. Összefoglalás, következtetések a. Az emissziókereskedelem jelenlegi formájában súlyosan veszélyezteti az EU területén mûködõ acélipari vállalatok versenyképességét. b. A közötti kereskedelmi fordulóban az EUban mûködõ acélipari vállalatok kvótavásárlásra fognak kényszerülni, ami növeli költségeiket, és rontja versenyképességüket. c. Az acélipar (és a többi érintett ágazat) javaslatokat tett a kereskedelmi rendszer olyan módosítására, amely alkalmas lehet a hátrányos hatások ellensúlyozására (benchmarking értékig ingyenes kvótajuttatás, nemzetközi egyezmények szektoron belül, a villamos energia árnövekedésének ellentételezése). d. A hazai vaskohászat számára különösen hátrányos, hogy a közti forduló kvótakiosztását a évi kibocsátásokra alapozták; minden erõvel arra kell törekedni, hogy ebben a fordulóban és a közti periódusban a kyotói célkitûzések szellemében az évi kibocsátásokra alapozzák a kvótakiosztást. e. Mivel a kibocsátás döntõ hányada a primer technológiai fázisokban realizálódik, a feldolgozás, a hozzáadott érték növelése pedig ehhez képest alig növeli a kibocsátást, a termékfejlesztés, az innováció, az értékes termékek részarányának növelése hatékony eszköz az ágazatot érõ hátrányos hatások csökkentésére. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3. 109

18 Valerij Vasziljevics Mocnij* Környezet- és természetvédelem 1. Elõzmények és adatok március 2-án történt az elsõ kohó elsõ ráfúvása, és ezt az idõpontot tekintjük a Dnyeprovszki Vasmû alapítási dátumának. Ugyanebben az évben az üzemben elindult a teljes körû kohászati termelés ben a Szovjetunió Vas- és Acélkohászati Minisztériumának én kelt 448. sz. Rendelete értelmében a gyár új elnevezése: F. E. Dzerzsinszkij Kombinát. A kombinát 40 gyártómûbõl áll, ebbõl: 8 a teljes gyártási ciklust biztosító, alapvetõ kohászati terméket elõállító gyártómû: 2. sz. zsugorítómû, nagyolvasztómû, konverter üzem, új hengermû, sín- és acéltartó hengermû, idomhengermû, tengelyhengermû, vashengermû. A kombinát termelési kapacitása, stabil nyersanyag-, energia- és anyagellátás esetén évente 3,9 millió tonna zsugorítvány, 3,5 millió tonna nyersvas, 2,8 millió tonna acél (ebbõl: 1,4 millió tonna folyamatos öntés során brammában, 1,4 millió tonna pedig öntecsben), 3,8 millió tonna hengeráru gyártását teszi lehetõvé. A kombinátban jelenleg 464 emisszióforrás található, a füstgáz tisztítását 152 porkamra végzi ban a légköri károsanyag-kibocsátás 121,8 ezer tonnát, 2007-ben pedig 114,9 tonnát tett ki. A kombinátban a szennyezõanyag alapvetõ forrása (az emiszszió összmennyiségének 80%-a) a zsugorítómû. A kombinát termelõeszközeinek felújítása érdekében Rekonstrukciós és Eszközmegújítási Cselekvési Tervet hajtunk végre, amely magában foglal korszerû progresszív technológiai és természetvédelmi intézkedéseket, az erkölcsileg és fizikailag elavult berendezések leszerelésére, nagy hatékonyságú gáztisztító rendszerek és berendezések telepítésére, amelyek lehetõvé teszik a gázok portartalmának 50 mg/m3 alá csökkentését a világban elterjedt szabványoknak megfelelõen. gáz beállított paraméterei. Gyakorlatilag ez a rendszer több mint 10 millió USD-be került. Az 1M. számú nagyolvasztó beüzemelése, és a 9. számú nagyolvasztó elsõ osztályú nagyjavítása lehetõvé tette, hogy 2007-ben leállítsuk a 11. számú nagyolvasztót, ami 2190 tonnával csökkentette a levegõbe jutó szennyezõanyag mennyiségét. A környezetvédelmi cselekvési terv magában foglalja a zsugorítómûi nagyolvasztói terület gyökeres átalakítását, és számos környezetvédelmi intézkedés meghozatalát. Így, többek között, az új zsugorítómûben, amelynek felújítását erre az évre tervezzük, számításaink szerint a légköri szennyezõanyag-kibocsátást kevesebb mint negyedére sikerül majd csökkenteni. Emellett azt tervezzük, hogy a kibocsátott szén-monoxidot villamos energia termelésére hasznosítjuk. Ami a jelenleg tervezés alatt álló 4. számú nagyolvasztót illeti, a tervek szerint egyrészt környezetvédelmileg tiszta kemencetöltõ rendszerrel (konvejoros elegyadagolás), másrészt pedig hatékonyabb elszívóberendezéssel tömlõs szûrõkkel szerelik fel. A szilárd anyag koncentrációja a füstgázokban nem fogja meghaladni a 20 mg/nm 3 -t. Az olvasztóközeli salakgranuláló berendezés megakadályozza a kénképzõdést. Az adagolói szennyezõanyag-csökkenést a nitrogénadagoló biztosítja. A továbbiakban valamennyi kohó hasonló elszívórendszerrel kerül felszerelésre. A környezetvédelmi cselek- 2. Új idõszámítás 2007-ben új idõszámítás kezdõdött a vasmû életében üzembe helyeztük az 1500 m 3 -es 1M számú nagyolvasztót. A kohóüzem történetében elõször egy korszerû öntödetéri és beadagolóoldali elszívó berendezés került beüzemelésre. Mindkét elszívó berendezés hárompólusú vízszintes száraz üzemû 250 m 3 /óra, ill. 850 m 3 /óra teljesítményû elektromos szûrõvel van ellátva, ami lehetõvé tette a gázok portartalmának 50 mg/m 3 alá csökkentését. Mûködésüket számítógépes szoftver vezérli. A szûrõ kimenetén a távozó gáz szennyezettségét automata mérõ rendszer ellenõrzi, ezáltal lehetõvé válik a tisztítási folyamatba való operatív beavatkozás, amennyiben változnak a tisztított *V. V. Mocnij, Dnyeprovszkij Kohászati Kombinát 1. ábra: Szennyezoanyag-kibocsátás (ezer t) és fajlagos kibocsátás (kg/t acél) dinamikája (terv) 110 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3.

19 A bejövõ gáz portartalma: 50 mg/m 3 Ténylegesen biztosított gáztisztítás: 37 mg/m 3 A szkipakna és a fogadótölcsér elszívórendszere Elõirányzott érték 15 millió UAH Gázteljesítmény 250 ezer m 3 /óra Elektródák magassága 9 m Ülepítés összterülete 5.100,5 m 2 Napi ülepített pormennyiség 24 t/nap Ventilátor villanymotorjának teljesítménye 400 kw Az öntõterek elszívórendszere Elõirányzott érték 35 millió UAH Gázteljesítmény 850 ezer m 3 /óra magassága 12 m Ülepítés összterülete m 2 Napi ülepített pormennyiség 20 t/nap Ventilátor villanymotorjának teljesítménye 1200 kw, 2. ábra: Elszívó berendezés vési terv teljes körû megvalósítása eredményeképpen, 2015-re a tervezett összes légszennyezõanyagkibocsátás nem fogja meghaladni a 40,0 ezer tonnát. (1. ábra) Ezeket az eredményeket a több ezer fõs Dzerszinka kollektívája önfeláldozó munkájának és a Donbass Ipari Konzorcium pénzügyi és politikai támogatásának köszönhetõen éri el. 3. AZ 1M. számú nagyolvasztó elszívó rendszerének mûszaki paraméterei A vasmû szennyvizei (zsugorítómû, nagyolvasztó, hengermû és vagonmosó szennyvize) kétszakaszos tisztításon esnek át (3. ábra). 4. Víztisztító létesítmények A vasmû szennyvizei (zsugorítómû, nagyolvasztó, hengermû és vagonmosó szennyvize) kétszakaszos tisztításon esnek át. 1. szakasz derítõtó: Területe: 40 ha Feltöltési térfogata: 3,3 millió m 3 Befogadott szennyvíz: 350,4 millió m3/év Szennyvíz vegyi összetétele: Lebegõ részecskék tisztítás elõtt: 135 mg/dm 3 tisztítás után 30 mg/dm 3 Olajszármazékok: tisztítás elõtt: 1,5 mg/dm 3 tisztítás után: 1,0 mg/dm 3 2. szakasz biológiai tó. Befogadott szennyvíz: 350,4 millió m 3 /év Lebegõ részecskék tisztítás elõtt: 30 mg/dm 3 tisztítás után: 5,75 mg/dm 3 Olajszármazékok: tisztítás elõtt: 1,0 mg/dm 3 tisztítás után: 0,3 mg/dm 3 3. ábra: Szennyvíz-tisztítás Adatok: Az elszívóberendezések elõirányzott értéke: 50 millió UAH. Szerelt acélszerkezet: több mint 2,5 t Összes vas tisztítás elõtt: 2,3 mg/dm 3 tisztítás után: 0,3 mg/dm 3 só tisztítás elõtt: 2,5 mg/dm 3 tisztítás után: 1,0 mg/dm 3 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3. 111

20 5. ábra: A vasmû technológiai sémája 112 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/3.

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek tanszék Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése Készítette: Zsumberáné Markó Ágnes

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az oktatás, a kutatás és az innováció stratégiája a Dunaújvárosi Fıiskolán

Az oktatás, a kutatás és az innováció stratégiája a Dunaújvárosi Fıiskolán Az oktatás, a kutatás és az innováció stratégiája a Dunaújvárosi Fıiskolán Középpontban az innováció c. konferencia 2009. május 20. Dr. Kadocsa László általános és tudományos rektor-helyettes TÖRTÉNET

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Fejlesztési projektjeink eredményei

Fejlesztési projektjeink eredményei Fejlesztési projektjeink eredményei 1 www.bosch.hu Fejlesztési projektjeink eredményei 2 Miskolc Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult,

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Bevezetés. Szabályzati háttér A tanulmányi ösztöndíj

Bevezetés. Szabályzati háttér A tanulmányi ösztöndíj A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ OSZTÁSÁNAK SZABÁLYZATA Bevezetés A Dunaújvárosi Főiskola Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: HÖK) úgy érezte szükséges egy mindenki

Részletesebben

Entra-Sys Kft. - Hidraulika, pneumatika, egyedi gépgyártás

Entra-Sys Kft. - Hidraulika, pneumatika, egyedi gépgyártás Entra-Sys Kft. - Hidraulika, pneumatika, egyedi gépgyártás cégjegyzékszámunk: 06-09-003238 adószám: 11094315-2-06 Cégünk a nagy ipari üzemek és a termelõ kisvállalkozások műszaki problémáinak megoldására

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Csőívek, csőkészítmények és acélidomok gyártása Speciális csőhajlítások, maximális precizitással.

Csőívek, csőkészítmények és acélidomok gyártása Speciális csőhajlítások, maximális precizitással. Csőívek, csőkészítmények és acélidomok gyártása Speciális csőhajlítások, maximális precizitással. Gyártott termékek köre: szénacél, kazán, rozsdamentes, saválló és ausztenites anyagból: - Ipari csőszerelvények,

Részletesebben

ISD DUNAFERR és Pannonia Ethanol Üzemlátogatás

ISD DUNAFERR és Pannonia Ethanol Üzemlátogatás ISD DUNAFERR és Pannonia Ethanol Üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2014. őszi félévi programjának keretén belül került sor az ISD DUNAFERR Vasmű és a Pannonia Ethanol bioetanol üzemek megtekintésére.

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása mellett, a hatékony és költségtakarékos megoldások megtalálását.

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Oktatási, kutatás-fejlesztési és vállalkozások közötti együttműködés (a Miskolci Egyetem, a BorsodChem és Kazincbarcika vonatkozásában)

Oktatási, kutatás-fejlesztési és vállalkozások közötti együttműködés (a Miskolci Egyetem, a BorsodChem és Kazincbarcika vonatkozásában) Oktatási, kutatás-fejlesztési és vállalkozások közötti együttműködés (a Miskolci Egyetem, a BorsodChem és Kazincbarcika vonatkozásában) Dr. Erdélyi János adjunktus Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat üdvözöljük! Európa szívében Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat része Fejlett vasúti hálózat E75 GYŐR E71 BUDAPEST M1 M7 M6 E75 M5 E71 SK M3 MISKOLC

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz 8800 Nagykanizsa, Zrínyi u. 33. www.uni-pen.hu

Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz 8800 Nagykanizsa, Zrínyi u. 33. www.uni-pen.hu Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz 8800 Nagykanizsa, Zrínyi u. 33. www.uni-pen.hu Pannon Egyetem 5 Kar: Gazdaságtudományi, Georgikon, MFTK, Mérnöki, Műszaki Informatikai Közel 100 szak Kiemelkedő eredmények,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

A Kar rövid bemutatása

A Kar rövid bemutatása A Kar rövid bemutatása Széchenyi István Egyetem (SZE-GYŐR) Műszaki Tudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Állam és jogtudományi Kar Egészségügyi és Szociális Intézet Zeneművészeti Intézet A Műszaki Tudományi

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DR. SZAKÁCSNÉ DR. FÖLDÉNYI RITA EGYETEMI DOCENS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Felsőoktatási együttműködés

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Marketing Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Öntödei referenciák 1991-től

Öntödei referenciák 1991-től Öntödei referenciák 1991-től 1. F218-001-9 Ajka Kristály Kft. Olvasztókemencék emisszió mérése. 2. F386-001-2 ALCOA-KÖFÉM Kft. Székesfehérvár 49. ép. légutánpótlás megtervezéséhez szükséges hőés légtechnikai

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ACÉLIPARI ELŐADÁSSOROZAT A BOROVSZKY ÉV JEGYÉBEN. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ACÉLIPARI ELŐADÁSSOROZAT A BOROVSZKY ÉV JEGYÉBEN. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az ACÉLIPARI ELŐADÁSSOROZAT A BOROVSZKY ÉV JEGYÉBEN A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali tagozatos hallgatóinak részére Az ISD DUNAFERR Zrt. alaptevékenységéhez kapcsolódó

Részletesebben

Reflecting Excellence

Reflecting Excellence SMG / SMR Hungary Bt. cégismertető Az SMR (Samvardhana Motherson Reflectec) Hungary Bt. az SMG (Samvardhana Motherson Groupe) indiai telephelyű cégcsoport tagja. Az SMG világviszonylatban 140 telephellyel

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

SZE-GYŐR Rólunk. A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak. Campus területe: 101.724 m 2. Képzési területek:

SZE-GYŐR Rólunk. A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak. Campus területe: 101.724 m 2. Képzési területek: SZE-GYŐR Rólunk A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak Campus területe: 101.724 m 2 Képzési területek: műszaki, informatikai, jogi, igazgatási, gazdasági, pedagógiai egészségügyi, szociális, zeneművészeti

Részletesebben

Kollégiumi jogosultság megállapításához

Kollégiumi jogosultság megállapításához Kollégiumi jogosultság megállapításához 51/2007. (III. 26.) Korm. r. a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről 3. (1) Államilag támogatott képzésben

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

Az ásványgyapot új generációja

Az ásványgyapot új generációja Az ásványgyapot új generációja Egy selymes tapintású, kristálytiszta, nem éghető hő- és hangszigetelő ásványgyapot az URSA-tól PureOne az ásványgyapot új generációja URSA az Ön partnere elkötelezett a

Részletesebben

FUX. Minőségi iparmunkával, egyetemi együttműködéssel elért nemzetközi siker. A FUX Zrt története és kilátásai

FUX. Minőségi iparmunkával, egyetemi együttműködéssel elért nemzetközi siker. A FUX Zrt története és kilátásai FUX Minőségi iparmunkával, egyetemi együttműködéssel elért nemzetközi siker A FUX Zrt története és kilátásai Az indulás 1991 A FUX Kft. megalakulása a December 4 Drótművek egyik üzletágából 1992.02.25.

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

XXI. Magyar Minőség Hét 2012. Beszállítói Kiválóság Program Nyeste Zsolt Grundfos Magyarország gyártó kft.

XXI. Magyar Minőség Hét 2012. Beszállítói Kiválóság Program Nyeste Zsolt Grundfos Magyarország gyártó kft. XXI. Magyar Minőség Hét 2012 Beszállítói Kiválóság Program Nyeste Zsolt Grundfos Magyarország gyártó kft. Pár Gondolat magamról Nyeste Zsolt Gépészmérnök 4235 Napja dolgozom a Grundfosnál Közel 10 évet

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben