KÖZSZOLGÁLAT- MENEDZSMENT. Szöveggyűjtemény VI. rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZSZOLGÁLAT- MENEDZSMENT. Szöveggyűjtemény VI. rész"

Átírás

1 KÖZSZOLGÁLAT- MENEDZSMENT Szöveggyűjtemény VI. rész

2 SZINOPSZIS Az ellenőrzési szakterület tananyagainak összeállítása a felsőoktatási intézmények és ellenőrző szervezetek együttes feladata, munkám mindössze ennek kiegészítése, nem helyettesítése vagy felülírása. Jelen munka a szervezetfejlesztés támogatására készült. Határozott célom, hogy hatékonyságbeli és eredményességbeli növekedést hozó változtatásokra való képességet szerezzen az olvasó. Az állampolgárok a közpénzek, a vállalatok részvényesei pedig a befektetett tőkéjük elérhető legmagasabb hasznára tartanak igényt. Csökkenteni kívánják a ráfordításszükségletet, javítani a döntéshozatalt, növelni a tágabb érdelemben vett termelékenységet. Folyamatosan keresik a fejlesztés és növekedés innovatív módjait, így a közszférában és a vállalatigazgatásban alkalmazott tudásmenedzsment célja, hogy optimalizálja az ismeretek használatát az erőforrás-gazdálkodás (allokáció, disztribúció) területén. Az állami szektor szervezetei (állami hivatalok, költségvetési szervek, állai tulajdonú gazdasági társaságok, stb.) a teljesítménymenedzsment szemszögéből óriási kihívásokkal küzdenek, melyek közül az egyik legnagyobbat a teljesítésbeli gondolkodásmód természetes öröklődésével azonosítom. Igazgatási és ellenőrzési módszerek, illetve eszközök már ma is széles körben állnak rendelkezésünkre, azonban az ellenőrzési szakterületen szerzett munkatapasztalataim arra ösztönöznek, hogy a meglévőket folyamatosan fejlesszük, és új, alternatív rendszereket gondoljunk ki. Olyan innovációk létrehozásában gondolkodom, amelyek lehetővé teszik a kreatív gondolkodást, a minőségi feladatvégzést. Jelen fordítási munkák során az olvasott szövegeket nem magyarosítottam, meghagytam az írók által alkalmazott nyelvlogikai eszközöket. A tanulmányok nem tartalmaznak sem szakmai sem személyes értékelést. A szöveggyűjtemény szerkesztésénél, lévén, hogy a 1 O ldal

3 fordítás kifejezetten az angol nyelvet kevésbé ismerők számára készült, a szöveges tartalomra koncentráltam, így a hivatkozott ábrák és táblázatok az eredeti anyagokban találhatóak. Az egyes szakaszokat az ott megjelölt referenciákkal zártam. A szöveggyűjteménnyel összefüggő, mindennemű jog a tanulmányok eredeti szerzőihez kapcsolódik, kutatásokban, publikációkban hivatkozásként az eredeti művet kell megjelölni. A fordítás nem kereskedelmi céllal és kizárólag online olvasásra készült. A szöveggyűjtemény részeinek vagy egészének másolása nem engedélyezett. Kantár Tamás, O ldal

4 TARTALOM TUDÁSMENEDZSMENT ÉS BIZALOM A KORMÁNYBAN: TANULSÁGOK DÉL-AFRIKÁBÓL, CLOETE 4. oldal A TUDÁSMENEDZSMENT FOGALMÁNAK FELTÁRÁSA A KÖZIGAZGATÁSBAN ÉS E- KORMÁNYZATI POLITIKÁBAN, LETTORSZÁGBAN, AIZSTRAUTA 45. oldal TUDÁSMENEDZSMENT FELMERÜLŐ PERSPEKTÍVÁK, BELLINGER 65. oldal A TUDÁSMENEDZSMENT ALKALMAZÁSA ŐRIZZÜK MEG ÉS BIZTOSÍTSUK AZ IT TUDÁSTŐKÉNKET 83. oldal A TUDÁSMEMEGOSZTÁS ELŐNYEI, HOWARD P. 86. oldal 3 O ldal

5 TUDÁSMENEDZSMENT ÉS BIZALOM A KORMÁNYBAN: TANULSÁGOK DÉL-AFRIKÁBÓL CÍM ANGOLUL: Knowledge management and trust in government: Lessons from South Africa SZERZŐ: Fanie Cloete KIVONAT Ez a tanulmány azzal a feltételezéssel indult, hogy a polgárság, mely jól informált a kormány által meghatározott politikai problémákkal, valamint a kormány ezen problémákkal foglalkozó stratégiáival kapcsolatban, potenciálisan több bizalommal lenne egy kormány felé, ha azokat a stratégiákat értené is, hogy így ők védhessék meg és segíthessék elő az érdekeiket a legjobban az adott körülmények alatt. Az interakciónak a kormányzat és a polgárság között, mely ezen információn, valamint a kormányzat azon fogékonyságán alapszik, mely az állami szolgáltatású közvetítési outputjainak és eredményeinek optimalizálására irányul azon a korlátokon belül, amelyekkel szembenéz, van potenciálja, hogy növelje a bizalmat a kormányzat felé. A részletek szükséges szintje ezekben a folyamatokban különbözik azoktól a szituációktól, ahol a műveltségi szintek vannak. Az e-kormányzáson keresztüli tudásmenedzsmentet Dél-Afrikában három kormányzati szférán keresztül intézményesítik az országban és jól halad számos eddigi értékelés szerint. A meghatározott korlátok technikával és megvalósítással kapcsolatosak. Világos tanulságokat vonhatunk le abból, hogy mi az, ami működött eddig és mi az, ami nem. Ezen tapasztalatok eredményeiből jelentős pozitív következtetések vonhatók le az e-kormányzati stratégiák sikeres alkalmazásában a fejlődő országokban, ha ezeket a stratégiákat megfelelően hajtják végre. A hatékony elektronikus tudásmenedzsment a pontos, megbízható és időszakos minőségi információhoz való hozzáférést igényli az ilyen műveletekben az átláthatóság biztosítása érdekében, ami a szociális bizalom alapvető összetevője a kormányzásban. Bár úgy tűnik, hogy a stratégiák és a törvényhozás, melyeket a hatékony és átlátható közigazgatás felállítására, a korrupció kiküszöbölésére, valamint az etikai szabványok elősegítésére vettek át Dél- 4 O ldal

6 Afrikában, olyan mutatók, melyek mérnek. Fennállhat az átlathatóság biztosítására, ezek a mérések továbbra is tévesek és javításra szorulnak. Önéletrajzi összefoglaló Dr. Fanie Cloete, Professor of Public Policy Analysis és Director of the School of Public Management & Planning, University of Stellenbosch, Dél-Afrika. Az SA Legfelsőbb Bíróság szóvivője, a Presidential Review Commission on the Restructuring of the Public Service, Dél-Afrika hivatalos tagja, valamint senior szabvány-menedzsment konzultáns. Átfogó karrierje és kutatási tapasztalata van a dél-afrikai állami szektorban és külföldön és széles körben publikált különböző, az állami menedzsment-átalakítással kapcsolatos kérdésben. Jelenlegi kutatási érdekeltsége a technológiai hatások az állami szabványmenedzsmentben. Információ Az inkluzív és fejlődés-orientált információs társadalom az emberiség nagy részének legnagyobb érdekei között szerepel, mert az emberek nagy része a világon, különösen a fejlődő országokban, szembekerül a kirekesztés kihívásával a globális gazdaság kontextusában, melynek fejlődésében a modern információs és kommunikációs technológiák (ICT-k) létfontosságú szerepet játszanak Thabo Mbeki Elnök, World Summit on the Information Society (WSIS), Tunézia, november. BEVEZETÉS Ebben a tanulmányban az a szándékom, hogy megállapítsam a kiválasztott legfrissebb dokumentumokat az elektronikus tudásmenedzsmentben az e-kormányzáson keresztül Dél-Afrikában, melyeknek pozitíva hatása lehet a bizalom kiépítésére a kormányzásban fejlettebb tudásmenedzsment segítségével ebben az országban. Úgy kezdem, hogy a kapcsolatokat működtetni kezdem a tudásmenedzsment és a kormányzatba vetett bizalom között. Ezt azon tanulságok kiértékelése követi, melyeket az eddigi dél-afrikai tapasztalatokból vonhatunk le, két fontos változót nézve, mely ezt a kapcsolatot 5 O ldal

7 befolyásolja, nevezetesen a tudásmenedzsment megvalósítását az e-kormányzás számos stratégiáján keresztül, valamint hozzáférést az információhoz és annak átláthatóságát. A KAPCSOLAT A TUDÁSMENEDZSMENT ÉS A KORMÁNYZATBA VETETT BIZALOM KÖZÖTT. Ennek a workshopnak a háttér aide memoire-ja kijelenti, hogy...bizalmat építeni a jó kormányzás alapja. A világban ma, azonban, a fejlett és fejlődő országokban egyaránt, jelentős hanyatlás következett be a lakosság bizalmában a kormányzást illetően... Ezért kritikus megtalálni ennek a hanyatló kormányzatba vetett közbizalom csökkentésének módjait. Számos kormányzási és intézményes összetevő van, mely elősegíti a tudást. A tudás hatékony menedzselése csak egy ilyen komponens. A bizalom specifikus hozzáállásra utal. A másik személy vagy intézmény döntéseinek vagy tetteinek teljes elfogadását jelenti. A kormányzásba vetett bizalom azt okozza, hogy az egyének beleegyeznek a kormány döntéseibe és tetteibe abban a társadalomban. Ezért ez alátámasztja a demokratikus stabilitást és lehetővé teszi az interakciót a kormány és a társadalom között. A kormányzásba vetett bizalom a jó demokratikus kormányzás egyik sajátossága. A bizalom a következő különböző hajtóerőkön alapulhat: PSZICHOLÓGIAI ÖSZTÖN Ez a kisgyerekek szüleibe vagy a követők karizmatikus vezetőbe vetett bizalmát jelenti irányítást, védelmet vagy segítséget illetően, ösztönös és érzelmi ítéletekre alapozva. Az ilyen erők által működtetett bizalom érzelmi ösztönön alapszik, nagyrészt tényektől és számadatoktól függetlenül. ÉRTÉKALAPÚ HIT Ez a vallásos hívők bizalmára vonatkozik, segítséghez, feloldozáshoz vagy megváltáshoz erősen vallásos hiedelmek vagy olyan ideológiák igazságába vetett bizalom alapján, mint a kapitalizmus vagy marxizmus, melyek szintén nagymértékben függetlenek a tényektől és a számadatoktól. 6 O ldal

8 RACIONÁLIS TUDÁS Ez a valakibe vagy valamibe vetett bizalomra utal, mert tudjuk, hogy működni fog tudásból vagy tapasztalatból, így főleg a tények és számadatok szubjektív megfigyelésein alapszik. Beletartozik a polgárok kormányzatukba vetett bizalma a védelem, szabályozás, növekedés és jóléti szolgáltatások területén, mely lehetővé teszi számukra, hogy fejlesszék önmagukat és a szerint éljék az életüket, amit választanak, szubjektív elképzeléseik és megfigyeléseik alapján arról, hogy mi az, ami lehetséges, valamint a saját megítélésük alapján arról, hogy mi a legjobb számukra. A racionális tudásalapú bizalomnak ezért szintén megvannak az affektív és normatív ösztönzői, de ez egy próbálkozás is arra, hogy egy objektívebb és empirikusabb bázist hozzon létre a megítéléshez. Én úgy értelmezem ennek a workshopnak a célját, mint nagyrészt racionális, tudásalapú bizalmat a demokratikus kormányzatban. A legfontosabb felszín alatti feltételezés a tudásalapú bizalom hátterében az, hogy a pontos tudás, reflekció, értelmezés és felismerés a különböző változókkal kapcsolatban, melyeknek jelentősége van a kormányzat eljárásaiban, politikájában és tetteiben, több bizalomhoz vezethet a kormányzatban és így annak elfogadásához is, amit a kormányzat tesz. A bizalom ezért egyetértést von maga után a demokratikus kormányzati döntésekkel és tettekkel és azok elfogadásával együtt. A konfliktusok és az alacsony szavazási részvételi arányok a demokratikus választásokon, a szolgáltatás közvetítési szintjeivel kapcsolatos elégedetlenség, valamint a potenciális politikai instabilitás a demokráciákban az egész világon számos kérdés felmerüléséhez vezetett a kormányzatba vetett bizalmat illetően. (eg Bouckaert & Van de Walle 2003, Kampen, Maddens & Vermunt 2003). Ezek a jelenségek rendszeresen történnek olyan társadalmakban, ahol gyakoriak a korrupciós, félrekezelési, valamint a kormányzati tevékenységek output-jaival való elégedetlenség vádjai. Bouckaert, Van de Walle, Maddens & Kampen (2002) a kormányzatba vetett bizalom számos magyarázatával foglalkozott. Kampen, Maddens & Vermunt (2003) nem tudta bizonyítani azt, hogy az objektív növekedés a közszolgáltatások minőségében közvetlen pozitív hatással van a kormányzatba vetett bizalomra. Bizonyítási problémája ellenére feltehető, hogy a fejlettebb tudás a társadalomban a kormányzati folyamatokról, 7 O ldal

9 döntésekről, szabályzatokról és tettekről képes kellet, hogy legyen arra, hogy növelje a bizalmat a kormányban, ha azok a szabályzatok, folyamatok, döntések és tettek szubjektíven megítélhetők, a lakosság részéről általánosan elfogadottak, azon tény ellenére, hogy objektív szempontból azok a folyamatok, döntések, szabályzatok és tettek valójában nem biztos, hogy jobb minőségűek. Ez az állítás számít a racionális tudásalapú bizalom közreműködő érzelmi és normatív elemeiben. Az információs társadalom eljövetele lehetővé tette először a történelemben, hogy az információ átfogó és szabad áramlatait létrehozhassuk kormányok és lakosságuk között. A tudást egyre inkább digitalizálják és az Egyesült Nemzetek, valamint egyéb nemzetközi fejlesztési képviseletek már mind elfogadták és migrálták az elektronikus platformokra a fejlesztésben. Ha a tudásalapú bizalom teóriája korrekt, a kormányba vetett bizalmatlanságnak valójában csökkennie kellene, ahogy egyre több információ válik elérhetővé és átláthatóvá a kormányzati tevékenységek és a kormányok terén. Az érvelés logikája az, hogy azok a kormányok keményebben próbálkoznának a saját polgárságuk kedvében járni, mert egyre inkább felelősnek tarthatják őket azért, amit megtesznek vagy nem tesznek meg. Ez a konklúzió azonban azt feltételezi, hogy a kormányzat output-jai optimálisak és a polgárok elégedettek lennének ezekkel az output-okkal. Ez egy veszélyes feltételezés, mely nem igényli az emberi természet alap hajtóerőinek ismeretét és ez ítélkezési hibákhoz vezethet a kormányzásban, csoportgondolkodásban, személyes kapzsiságban, félelmekben és ambíciókban, stb., és potenciálisan repedés-kereső viselkedést eredményez a kormányzati intézmények részéről, valamint a korrupció, félremenedzselés és rossz irányítás tartós észlelését általánosságban a lakosság vagy a társadalom specifikus elemei szempontjából. Ez szintén nem számít a társadalom azon képességében, hogy hasznát vehesse az információ megnövekedett, hozzáférhetővé vált felhasználóbarát áramlatainak. Az úgynevezett digitális felosztás egy országon belül a számítógépes műveltség és a számítógépes műveletlenség osztályai között, abban a társadalomban valójában növelheti a kormányzási bizalmatlanságot, ahelyett, hogy csökkentené azt, mégpedig azon észlelt hasznosság miatt, mely a digitális gazdagoknak 8 O ldal

10 van a digitális szegények rovására. Ezért nincs közvetlen és elkerülhetetlen korreláció a jobb tudásmenedzsment és a megnövekedett kormányzásba vetett bizalom között. A polgárok szubjektív megfigyelései, melyeknek nem feltétlenül van alapja, valójában változó beavatkozások ebben a tekintetben. A nagyobb bizalom a kormányzásban változások eredményeként történik meg a lakosság együttes megfigyeléseiben és véleményében a kormány szerepét illetően az adott társadalomban. Ezeket a változásokat elősegíthetjük jobb minőségű információellátással a polgárok felé a kormányzati problémák és stratégiák, valamint a kormány sikeresebb meggyőzési törekvései területén ezen tudás és felismerések alapján. A siker számos feltételének meg kell lennie, mielőtt azt várjuk el, hogy a fejlettebb tudásmenedzsment több bizalomhoz vezessen a kormányzásban. Ezek a feltételek a következő kérdéseket foglalják magukban: A folyamatok, valamint a kormányzati beavatkozások tartalmának alkalmasnak kell lennie arra, hogy eleget tegyen a kormányzat kötelezettségeinek a társadalma megvédésében, szabályozásában, fejlesztésében és az arról való gondoskodásban, mindezt a polgárok számára kielégítő módon. Ha egy demokratikus kormányzat nem tudja teljesen kielégíteni a társadalmának eljárásokkal kapcsolatos vagy lényeges követelményeit vagy igényeit (gyakran ez a helyzet az erőforrás-korlátok tekintetében), meg kellene tudnia magyarázni a polgárainak, hogy miért ez a helyzet, valamint eljárást kellene javasolnia arra, hogy hogyan érjen el haladást idővel a politikai célok elérésében. Ez az oktatás és tárgyalás racionális menetét jelenti, mely megállapodáshoz vezet az út előre haladtával. Egy ilyen megegyezésnek aztán a bizalom tudásalapú kapcsolatát kellene eredményeznie a kormány és a polgárság között, amennyiben a polgárok egyetértést érzékelnek a kollektív érdeklődésükben és kitartanak a kormány döntései és tettei mellett. A tudásalapú interakciók a kormány és a polgárság között a 21. század tudástársadalmában legjobban elektronikus eszközök segítségével érhetők el. Az elektronikus kapacitás, tudásraktárak, interakció és tranzakciós csatornák ezért előfeltételei a bizalom kiépítésének a modern társadalomban. Az információellátás a polgárság felé a politikai problémákról, a politikai célokról, erőforrásokról, időbeosztásról, kockázatokról, költségekről és haszonról, a jó kormányzás alapját képezi. Annak az interakciónak a kormány és a polgárság között, mely ezen információn alapszik, 9 Oldal

11 valamint a kormány fogékonyságán arra, hogy az állami szolgáltatásai output-jait és eredményeit optimalizálja az elébe álló korlátok hátterével szemben, megvan a potenciálja, hogy növelje a kormányzatba vetett bizalmat. Az ezen folyamatokhoz szükséges részletesség szintje kontextusról kontextusra különbözik. Egy olyan helyzetben, ahol a műveltségi szintek magasak, az optimális tudásmenedzsment-szintek, melyeket arra terveztek, hogy elősegítse és megkönnyítse a bizalmi kapcsolatok kiépítését a polgárokkal, rendkívül hatékonyak lehetnek, ha megfelelően valósítják meg. Más szóval, amikor elegendő információ érhető el és ahol van lehetősége a kormánynak arra, hogy kapcsolatba lépjen a polgáraival, amikor szükség van rá, a kormány kérheti a közösségi támogatást. Ha a kormány meggyőzheti a polgárait ebben a helyzetben, hogy ez a lehető legjobb megoldásokról való meggyőzésről szól, valamint ha kifejlődik az általános konszenzus, a demokratikus stabilitás és bizalom nagy kell, hogy legyen. A médiahalmaz használata, mint az újság, rádió, TV, valamint mostanában már egyre inkább az internet, a hatékony tudás terjesztése és menedzsmentje céljából rendkívül hasznos lehet a polgárokkal való kommunikációban, melyek megszilárdítják a kormányzati tettek közösségi támogatását. Ahol a szociális és elektronikus műveltségi szintek megvannak, bármilyen alacsonyan is, sokkal nehezebb egy kormánynak összefüggően elmagyarázni egy relatíve egyszerű lakosságnak, hogy mik azok az akadályok, amikkel szembenéz, valamint azt, hogy hogyan próbál reagálni rájuk abban a helyzetben, különösen, ha sok kommunikációs mód szintén gyenge vagy némely esetben nem is létezik. Ezek a feltételek sok fejlődő országban fennállnak, ahol a műveletlenség magas és a polgárság kitettsége csomó más média hatásának normálisan alacsony. Ez azt jelenti, hogy az általános kommunikáció a kormány és a polgárság között foszlányos és gyenge, valamint, hogy az elégedetlenséggel, mely kifejlődhet a társadalom szegmenseiben és alacsonyabb bizalmi szinteket eredményezhet a kormányzatban, nem foglalkoznak hatékonyan. Az információs társadalom eljövetele teoretikusan lehetővé tette a kormányoknak még a fejlődő országokban is, hogy hasznát vegyék az internetnek a kormányzatba vetett bizalom maximalizálása céljából hatékony tudásmenedzsmenten keresztül, ha a polgárok hozzáférhetnének ezekhez az információkhoz, internalizálnák, reagálnának rá, majd eldöntenék, hogy elfogadják a kormányuk által előterjesztett stratégiákat, melyek az 10 Oldal

12 észlelt politikai problémákkal foglalkozhassanak. Azonban, hogy ezt megtehessék, a kormánynak fel kell hatalmaznia a polgárokat ilyen célokra, azáltal, hogy az elektronikus műveltség kritikus fokát teremti meg a társadalomban, megbízható elektronikus hálózati csatornákat alakít ki a közösség számára a tudás terjesztése és interakciója céljából, valamint a saját hátsó irodáin belül a folyamatok hatékony kezelésére. Ezen kívül arra, hogy fogékony legyen a társadalom azon nézeteire, melyek azzal fenyegethetnek, hogy megingatják a bizalmi szinteket a kormányban (pl. Alexander, Maumbe & De Tolly 2006). Ez a tény sikeres migrációra utal az állami szolgáltatások közvetítésének elektronikus szabványa felé (lásd UNPAN 2005). ELEKTRONIKUS TUDÁSMENEDZSMENT Az első lépés a bizalom növelésében ezért egy elkötelezett kísérlete a kormánynak arra, hogy ne csak a konvencionális műveltségi szinteket emelje a kormányban csakúgy, mint a társadalomban, hanem különösen az elektronikus műveltségi készségeket is. Ez megkívánja a polgárok és hivatalnokok elektronikus felhatalmazását azzal, hogy felülkerekedik a digitális felosztás negatív hatásán. Ez megfelelő elektronikus kommunikációs rendszerek létrehozását jelenti úgy, hogy elérhetőek legyenek minden szükséges szint számára, valamint a nyilvánosság és a kormányzati hivatalnokok megtanítását arra, hogy hogyan használják ezeket a rendszereket. Ez egy fontos előírás, mivel egy paradigma-változtatást kíván meg a kormányzati gondolkodásban és gyakorlatban az állami szolgáltatások közvetítése és a kormányzat költségvetési prioritásai terén. A digitális felosztást itt úgy fogalmazzák meg, mint készségek- és erőforrás-hozzáférési szakadékot a digitálisan művelt és digitálisan műveletlen osztályok között a társadalomban és a társadalmak között. (Lásd szintén: Warschauer 2002, Chen & Wellman 2003:2, bridges.org 2004:4 és Fink & Kenny 2004:1). A digitális felosztás nem egy új jelenség. Csak a különböző felosztások digitális eleme az. Nemcsak, hogy továbbra is létezik a teljesen fejlett és fejlődő államokban, de még a magasan fejlett országokban is. (bridges.org 2004). Nincs egyfajta digitális felosztás; sok felosztás van (Chen & Wellman 2003:2). Ez egy teljesen új osztályát teremtette meg az analfabétáknak minden társadalomban. Sok idős ember elektronikusan funkcionális analfabéta minden 11 Oldal

13 társadalomban, míg a fiatalabbak (még a fejlődő országokban is) egyre inkább elektronikus írástudókká válnak. Ez a jelenség jelentős hatással van a kormányra és a fejlődésre. A technológia azonban, mint a digitális szakadék alapja, is elősegítheti a funkcionális írni-olvasni tudás elérését, ha optimálisan használják (pl. a technológia nem vitatott szerepe az önképzésben és a távoktatásban a fejlődő országokban, például OECD 2003, Ingle 2003, Digital Opportunities Initiative 2004). A technológia tehát egyszerre erősség és gyengeség a fejlesztés céljában (pl. Sciadas 2003). Ellentétben az általános bölcsességgel és bizonyos megállapításokkal (pl. Chen és Wellman 2003:24-25), a digitális szakadék egyre több szakértő szerint nem terjeszkedik, hanem valójában lassan bezárul: "...relatív értelemben a fejlődő országok nagyobb arányú növekedést mutatnak a hálózatfejlesztésben, mint a fejlett országokban. Ez arra utal, hogy jelenleg az IKT növekedési üteme, a fejlődő világ végül abszolút felzárkózik a fejlett világhoz. Sőt, amikor a változatos ICT-ékhez való hozzáférést jövedelemarányos mértékben alkalmazzák, úgy találjuk, hogy a fejlődő országok már digitális bakugrást hajtanak végre a fejlett országokhoz képest." (Fink és Kenny 2004:1, bridges.org2004. Lásd még: Sciadas 2003). A fokozatos hanyatlás fő oka a digitális szakadékban, a kisgyermekek elkerülhetetlen kitettsége a technológiának még a fejlődő társadalmakban is. Ahogy felnőnek, egyre inkább az e-írástudóvá válnak és megszokják a technológiai eszközök használatát, amelyek megkönnyítik az életet számukra, elfogadják a digitális társadalmat adottként és kibővítik az ilyen eszközök használatát. Ennek a beépített ellenállásnak a hiánya a technológiai változásban, melyekkel sok felnőtt szembenéz, még át is változik keresletté a fiatalok részéről, több technológiai fejlesztés és funkció iránt, ahogy rájönnek az ezekben az eszközökben rejlő előnyökre, melyek továbbra is megkönnyítik az életüket. Az eredmény az, hogy még a kevésbé fejlett társadalmakban is, ahol a technológia egyre inkább megveti a lábát a globális hálózati társadalom hatására, a fiatalabbak azokban a társadalmakban egyre inkább digitálisan írástudókká válnak (sok esetben ez az eredmény autodidakta - Ingle 2003). Ez valószínűleg gyorsabb ütemben történik, mint a digitális írástudás növekedése az idősek körében az alapított ipari országokban, Európában és Észak-Amerikában. A digitális szakadék tehát sok tekintetben a nagy egyenlítő a fejlődő és fejlett országok között. A technológia azonban még komoly akadálya is lehet a 12 Oldal

14 fejlődésnek. A költségek néha megfizethetetlenek lehetnek, míg az alacsony szintű általános műveltség és a megfelelő szintű technológiai infrastruktúra, szakértelem, elkötelezettség és erőforrások hiánya azt is bebizonyította, hogy jelentős akadályai a technológiai fejlődésnek, különösen a fejlődő országokban (UNPAN 2003, hidak. org 2004:7-8, Cloete 2005). A még fejlődő technológiák, a kritikus tömeg hiánya a technológiai infrastruktúrában, valamint az ilyen eszközökből származó haszon nem megfelelő elismerésének együttes hatása, a fentiek szerint, olyan helyzetet eredményezett, amely ebben a pillanatban nem teljesen segíti elő az elektronikus menedzsment-értékelést támogató eszközök széleskörű elfogadását a kormányzatokban szerte a világban, még olyan országokban is, melyek az e-kormányzatok vezető szószólóinak tekinthetők (Cloete és Needham 2002). A helyzet a fejlődő országokban még ennél is rosszabb. A technológia nem megfelelő használata sok fejlesztési és e- kormányzati projektek kudarcát okozta a múltban (egov4dev 2003). Az UN-DPADM (2003) részletezi az ENSZ kilátásait ebben a tekintetben, míg Heeks (2002) felméri az e- kormányzat ígéretét és gyakorlatát Afrikában Bhatnagar (2000) pedig a tapasztalatait az ázsiai országokban. Ezen végrehajtási problémák ellenére, a nemzetközi színvonalú menedzsment, szolgáltatásnyújtás és még a demokratikus elkötelezettség a polgárokkal is egyre nagyobb mértékben alapszik az elektronikus technológiáknak a hagyományos mainstream kormányzási folyamataiba zökkenőmentesen történő integrációján (Bellamy és Taylor 1998, Heeks 1999 Splettstoesser és Kimaro 2000-ben, az Egyesült Királyságban 2002-ben, az OECD 2003). Sok esetben a technológia-alapú szolgáltatások, mint például a távoktatás, elektronikus személyazonosító rendszerek, internet-alapú szolgáltatások, stb. bizonyulhatnak az egyetlen módnak arra, ahogyan ezek a kormányok képesek megfelelni a saját szolgáltatásnyújtási céljaiknak. Ezek a politikai innovációk rohamosan válnak közvetítési szabványokká a világ minden táján (pl. Wagner, Cheung és Fion Lee 2003). A fejlődő országok nem nélkülözhetik őket, ha fenntartható, jó kormányzást akarnak biztosítani. Az ENSZ Social & Economic Council s Committee of Experts on Public Administration határozottan kijelentette az első jelentésében, hogy az állami szektor szervezeteinek tanuló szervezetekké kell válniuk a felfedezés célját szem előtt tartva "... hogyan lehet létrehozni egy dinamikus kultúrát, amely elősegítené a fejlődő országokat 13 Oldal

15 abban, hogy bakugrást hajthassanak végre a fejlődési szinteken és gyorsabban átugorhassák a születőben lévő tudásalapú gazdaság előnyeit." (UN-CEPA 2002:6. Lásd még: UN-HDR 2001). E-KORMÁNYZÁS DÉL-AFRIKÁBAN A dél-afrikai kormány is elfogadta az e-kormányzat fontosságát, mint a jövőbeli közszolgáltatások közvetítésének platformját. A közszolgálati és igazgatási miniszter az elektronikus kormányzat végrehajtásáért felelős Dél-Afrikában és a kormány közzétett egy hivatalos elektronikus kormányzati politikát (SA-DPSA 2001). Ez a politika jelenleg felülvizsgálat alatt áll, és egy frissített változata jelenik meg hamarosan. Az e-kormányzati program már 1999-ben elindult azzal a céllal, hogy javítson a kormány és a társadalom közötti interakció fejlődésén a kölcsönhatás jelenlegi személyi és papír-alapú módszereiről egy egyre inkább elektronikus együttműködés felé. Ez összhangban van a nemzetközi bevált gyakorlatokkal. A hangsúly a külső közszolgáltatások javításán van a lakosság és a vállalkozások körében, valamint azon szolgáltatások belső menedzsmentjének fejlesztésén a kormányon belül, mindezt a termelékenység és költséghatékonyság javítására összpontosítva és a kormányzati szolgáltatásoknak, információs technológiai biztonságnak, arány-gazdaságosságnak, valamint a kettős termelés és közszolgáltatási közvetítés kiküszöbölésének jobb belső működőképességén keresztül. (SA_DPSA 2001). A közszolgáltatások átfogó, integrált életciklus-alapú, 2014-ig befejezésre szánt szemlélete elfogadásra került, ami szintén összhangban van más jó nemzetközi gyakorlatokkal e tekintetben (lásd CPSI 2003). Az e-kormányzat átalakítási programra a következő hagyományos, egymást követő szakaszokban kerül sor: Először is, fokozatosan növekvő elektronikus tájékoztatás az interneten, miközben a hagyományos szolgáltatásnyújtási szemléletek is folytatódnak, majd egy dinamikusabb, interaktívabb és rugalmasabban reagáló kommunikációs képesség a kormány és az állampolgárok között, egy harmadik tranzakciós véghezviteli szakasz és végül egy kitűzött átalakulási konszolidációs fázis, ahol a hangsúly eltolódott az állami szolgáltatásnyújtás összes apektusának teljes mértékben online elérhetőségére, 14 O ldal

16 melyek valószínűleg felkínálhatóak ilyen módon. Jelenleg, a program még mindig nagyrészt beragadt az első szakaszban, bár az utóbbi időben előrelépés történt az alacsonyabb kormányzati szinteken a második interaktív szakasz felé (például lehetővé teszi a földtulajdonosoknak, akik építési terveket nyújtottak be Johannesburg önkormányzatának, hogy nyomon kövessék a tervek jóváhagyását online, valamint, hogy befolyásolják a felelős egységet az akadályok elrendezésére ebben a folyamatban). A magas szintű Presidential National Council on Information Society and Development-et (PNCISAD, melyet felülről csikartak ki a globális és nemzeti iparági vezetők az IT és fejlesztési ágazatokban és azért hozták létre, hogy a legjobb utat tanácsolja a kormánynak a jövőben. A legutóbbi vázlatjelentésben, a tanács öt elsőbbségi fókuszterületet határozott meg az IKT alkalmazásokban. Ezek a kiemelt területek az oktatás, az egészségügy, a kis-, közép-és mikrovállalkozások (SMME) fejlesztése, az e-kormányzat általánosságban, valamint a helyi tartalmi előállítás ebből a célból (PNC-ISAD 2006:30). Összhangban Pres Thabo Mbeki idézetével ennek a kéziratnak a tetején, a két legfontosabb alapelv a dél-afrikai kormány megközelítésének hátterében a kormányzati politika inkluzív és fejlődő természete a jövőben (PNC-ISAD 2006:19). Különleges stratégiákat kell kidolgozni a társadalmi tudatossággal és motivációval, digitális felhatalmazással, hozzáférhetőséggel, megfizethetőséggel és fogyatékossággal való foglalkozásban (PNC-ISAD 2006:23). A Pacific Council on International Policy s E-govt Roadmap a fejlődő országok számára tíz kritériumokat javasolt, amelyek alapján mérni lehet a haladást az ilyen programokkal (PCIP 2002). Farelo és Morris (2006) alkalmazta ezt az ütemtervet Dél-Afrikában és az alábbi következtetésekre jutott: MIÉRT E-KORMÁNYOK? A kitűzött migráció az e-kormányzatban Dél-Afrikában csak megfelelő okok miatt történik: társadalmi beékelődés és fejlődés, semmint csupán a belső back office termelékenységének és hatékonyságának javítása. 15 O ldal

17 A JÖVŐKÉP PNC-ISAD 2014-es jövőképe egy átfogó bölcsőtől a sírig szemléletből áll. Sajnos hiányzik az egyértelmű összpontosítás a korrupcióellenes stratégiákra. AZ E-KORMÁNYOK FAJTÁJA Átfogó G2G, G2C és G2B fókusz létezik, de egy határozott belső back office G2E (kormány a munkavállaló felé) fókusz hiányzik. A mobil-kormányzat fontosságának egyre inkább tudatosulása is összhangban van a globális trendekkel. A POLITIKAI AKARAT Az e-kormányzásért felelős dedikált minisztérium a Minister for the Public Service and Administration (MPSA) formájában, a neves tanácsadó PNC-ISAD, a State Information Technology Agency (SITA), akik mind felelősek az elektronikus szükségletek teljes megtervezéséért, közbeszerzéséért és kezeléséért felelős a dél-afrikai állami szektorban, valamint a koordináló Government Information Technology Officers Council (GITOC) mint a politikai akarat figyelmeztetései arra, hogy elérjék a kormány által kitűzött célokat ebben a tekintetben. Sajnos úgy tűnik, hogy az érintett miniszteri portfolio annyira alapvető, hogy az ideje arra, hogy részt vegyen az e-kormányok tevékenységében, meglehetősen korlátozott. Az e-kormányzati egység azon az osztályon is jelentéktelen a többi egységhez képest az osztályon. A SITA és a GITOC hatékonysága a kötelezettségeik végrehajtásában is egyre inkább megkérdőjeleződik, a kevesebb, mint kielégítő eredmények hatására az elmúlt években. E-KORMÁNYOK TERVEZÉSÉS ÉS MENEDZSMENTJE Különböző szabályozási keretek léteznek, melyeket az MPSA, SITA, GITOC, a PNC-ISAD, 9 autonóm tartományi és 384 helyi önkormányzat irányít. A központi koordinációt ezen kezdeményezések között azonban lehet és kell is javítani. E-KORMÁNY PROJEKTEK 16 O ldal

18 A fő e-kormányzattal kapcsolatos projektek közé tartozik az országos és tartományi kormánykapu portálok, az ambiciózus Home Affairs National Information System (HANIS), amelynek digitalizálnia kellene a jelenlegi papír-alapú Nemzeti népességnyilvántartást és számos többcélú közösségi központot (MPCC-k), valamint állami információs terminálokat (PIT-ek). Van is egy ennek szentelt erőfeszítés, hogy bevezessék a számítógépes ismeretek tantervét az iskolákban és a közösségekben (http://www.khanya.co.za/, A haladás ezekkel a kezdeményezésekkel nagyon lassú a jelenlegi magas írástudatlanság eredményeként, különösen a vidéki területeken és a komoly sávszélességi problémák miatt. A MAGÁNSZEKTOR BEVONÁSA Dél-Afrikában van egy nagyon erős üzleti IT szektor, de a PPP-k fejleszthetők és a kormány kifejezett döntést hozott az emigrálásra a lehető legrövidebb időn belül forrásplatformok megnyitásában, valamint a hasonló migráció ösztönzésében a magánszektorban (annak ellenére, hogy egy William H Gates kiemelkedő tagja a PNCISAD-nak). A POLGÁROK RÉSZVÉTELE A nagy elektronikus írástudatlanság-szintek eredményeként az országban, ez még mindig egy olyan gyenge terület, melyet jelentősen meg kell erősíteni. A mobiltelefontechnológiának erős a térhatása a városi és vidéki területeken egyaránt, azonban biztató pozitív fejlemény ezzel kapcsolatban, mely képes lehet megalapozni a gyorsabb haladást ezen a területen. Az egyszerű és felhasználóbarát nyilvános kioszkokkal való kísérletezés, amelyek internet-hozzáférést biztosítanak a mélyen vidéki területeken, nagyon sikeresnek bizonyult (http://www.meraka.org.za/digitaldoorway.htm). ELLENÁLLÁS AZ E-KORMÁNYZATOKKAL SZEMBEN Az alacsony szintű elektronikus írásbeliség is nehezíti az e-kormányzati programok általános közösségi beszerzését. Több figyelmet kellene fordítani a hozzáférés javítására, 17 O ldal

19 valamint az MPCC-k hatékonyságára. Nyílt ellenállás az e-kormányzati programokkal szemben azonban nem létezik Dél-Afrikában. A HALADÁS ÉS KUDARC MÉRÉSE Nem létezik szisztematikus monitoring és értékelési rendszer ebben a pillanatban, hogy meghatározza a haladást az e-kormányzati programokkal, hanem általános kormányzati szintű monitoring és értékelési rendszer (GWM és ES) létezik előrehaladott végrehajtási szakaszban (SA-PCA 2005). Ez lehetővé fogja tenni a fejlődés rendszeres mérését a jövőben. A legfontosabb eszköz az SA kormány e-kormányzati politikájában a nemzeti kormányzati kapu portál, a Dél-afrikai Kormány Online (www.gov.za). Ez a portál lehetővé teszi a hozzáférést az összes kormányzati szolgáltatáshoz. A nemzeti kormányzati portálon kívül, mind a kilenc tartományi kormánynak megvan a saját integrált portálja. A PNC-ISAD előírta, (2006: ) hogy a tartományi kormányoknak a következőkre kell összpontosítania: 1) Széles és igazságos hozzáférés az infrastruktúrához (távközlési hálózatok) és eszközökhöz (számítógép hardver és szoftver). 2) Jelentős és egyre növekvő szintű készségek az alapvető műveltség, számítógépes ismeretek, információs műveltség és üzleti ismeretek formájában. 3) Jelentős és egyre növekvő mennyiségű digitális tartalom (információk és alkalmazások - például adatbázisok -, melyek közvetítik ezeket), mely helyileg releváns. AZ ICT-K HASZNÁLATA A KORMÁNYZAT ÉS A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS BELSŐ IGAZGATÁSÁBAN Ez lényegében egy hagyományosabb IT-stratégia, bár a fő hangsúly a kormányzati folyamatok hatékonyságának javításán van és lehetővé teszi a kormányzati szerveknek, hogy koordinálják és összehangolják tevékenységeiket. AZ ICT A POLGÁROKKAL ÉS A VÁLLALKOZÁSOKKAL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓBAN 18 O ldal

20 Például információt adni a szolgáltatásokról és hozzáférést nyújtani hozzájuk: a szolgáltatásnyújtás elérésének és hatékonyságának fejlesztése; információs és pénzügyi tranzakciók lehetővé tétele; valamint a demokrácia támogatása a polgárok részvételén keresztül. Ennek során, a kormánynak is támogatni kell a hozzáférést az ICT-hez, hogy így mindenki részesüljön a lehetőségekből az információs társadalmon belül, ezáltal csökkentve a digitális szakadékot. Egy másik szempontja ennek a jobb kommunikációt ösztönzőnek, az igény, hogy a tartományi kormányzati szervek jobban kommunikáljanak egymással, a különböző kormányzati szférák pedig szintén jobban kommunikáljanak és cseréljenek információt egymással. Az ICT-k szerepe társadalmi és gazdasági fejlődést hoz magával. A kormánynak szembe kell néznie vezető szerepével, mint annak következményével, hogy az ICT-k jelentős felhasználója. Legfőképpen, ez a készségekről szól, de foglalkoznia kell a politikai és szabályozási környezettel is, valamint biztosítania, hogy a tartomány rendelkezik azzal az infrastruktúrával, mely lehetővé teszi az embereinek, hogy hatékonyan versenyezzenek a tudásalapú gazdaságban. A legjobban működő megyei portálok Gauteng (http://www.gautengonline.gov.za), valamint a Western Cape (http://www.capegateway.gov.za) megyéinek portáljai. A Cape Gateway portál talán a legátfogóbb és legfejlettebb az összes ilyen vidéki portál közül (lásd bridges.org 2003, Cape Gateway 2004, a Provincial Government of the Western Cape minősítések 2005 és De Tolly, Maumbe és Alexander 2006). Összeköti a Cape Gateway Walk-in Centre-t a Cape Gateway Call Center-rel, az önkormányzatokat és egyéb speciális projekteket az internettel. Elérhető angol, afrikaans és hosza nyelven, mely a tartomány három hivatalos nyelve. Az ő lehetőséget taglaló értékelésükben, de Tolly, Maumbe és Alexander (2006) úgy találta, hogy még mindig nem elégségesen fejlett ahhoz, hogy foglalkozhasson az igényekkel abban a tartományban. További tanulság, melyet levontak belőle, hogy az a követelmény, hogy 3 nyelven mutassák be, szörnyen megbonyolítja a folyamatot, hogy több tartalomra van szükség, valamint központi tartalmi menedzsmentre, egy szilárdabb technológiai alapra, speciálisabb készségekre, egy dedikáltabb e-kultúra kifejlesztésere, kemény munkára, több pénzügyi erőforrásra, jobb hozzáférésre, valamint rendszeres monitoring és értékelési programra is. Hangsúlyozták az e-kormányok stratégiáinak stratégiai jelentőségét is a rendszer funkcionalitásának 19 Oldal

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Új megközelítés az európai IT biztonságitudatosság növelésben

Új megközelítés az európai IT biztonságitudatosság növelésben Új megközelítés az európai IT biztonságitudatosság növelésben Birkas Bence Budapest, Szeptember 26, 2012 Puskás Tivadar Közalapítvány II Nemzetközi konferencia CERT-Hungary / Biztonságosinternet Hotline

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Az innovatív szakemberekből álló alkotóműhelyünkben, a KÜRT-ben sikeresen létrehoztunk egy legújabb IT trendeknek megfelelő fejlesztést.

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL dr. Prónay Gábor 15. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2012. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére,

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben