A magyar-horvát határrégió EU forrásokból megvalósított fejlesztései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar-horvát határrégió EU forrásokból megvalósított fejlesztései"

Átírás

1 A magyar-horvát határrégió EU forrásokból megvalósított fejlesztései Kiértékelő tanulmány Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program EU Compass HUHR/1001/2.1.1/0004/03 Készítette: Image 007 Marketingtanácsadó Kft. Zalaegerszeg,

2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3. II. Bevezető 5. A kutatás módszertana 5. III. Az EU kohéziós politikája, a támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere A támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere Az EU-források igénybevételének magyarországi rendszere Az egyes fejlesztési tervek, határ menti együttműködési programok célkitűzései A Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) operatív programjai Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) operatív 16. programjai - INTERREG és IPA programok 20. IV. Projektek végrehajtása szektoronként, különös tekintettel a gazdasági fejlesztésekre Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) ig 32. V. A magyar-horvát határrégió EU-forrásokból megvalósított fejlesztései INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ( ) 48. 2

3 I. Vezetői összefoglaló Az európai uniós források felhasználását az EU területén és azon kívül is, számos szervezet követi, elemzi. Pontosan azért, mert ezeknek a közösségi forrásokból származó támogatásoknak az a funkciója, hogy ahova kerül, ott a gazdaság, a társadalom fejlődését eredményezze, a meglévő állapotokon javítson. Az elemzések rendre azt vizsgálják, hogy ezt a feladatukat a támogatások beöltötték-e. A magyar-horvát határrégióba érkezett EU-források elemzése különösen azért érdekes, mert Magyarország 2004 óta, tagállanként részesül ilyen támogatásokban, Horvátország pedig csatlakozásra váró államként. Van érdemi különbség? Igen is és nem is. Van, mert mások az elvárások egy tagállamtól, és mások egy csatlakozásra várótól. Van, mert mások a célkitűzések itt, és mások ott. Ugyanakkor, ha pragmatikusan nézzük: szinte mindegy, hogy milyen támogatási alapból, milyen fontos feladatok megvalósítására érkezik a forrás, a lényeg, hogy érkezik. Nem ajándékként, nem segélyként, hanem olyan támogatásként, amelyért az adott ország, az ország pályázói megdolgoznak. E munkavégzés közben újabb és újabb ismereteket szereznek, tapasztalatokat gyűjtenek, képessé válnak az együttműködésre, egymás értékeinek elismerésére. Az adatok összegyűjtését és elemzését a Magyarországon 2004-től 2010-ig megvalósított, különböző elnevezésű fejlesztési tervek, valamint határ menti együttműködési programok nyomán felhasznált támogatások alapján vizsgáltuk. Megyei bontást a magyarországi oldalon végeztünk, külön Somogy és Zala megyére, és összességében tekintettük át a határ menti horvát megyékbe érkezett támogatásokat. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) A terv időszakában 5 operatív program keretében valósultak meg a fejlesztések. Somogy megyében Ft támogatás használtak fel a fejlesztésekhez, míg Zala megyében Ft-ot. Kifejezetten a vállalkozási szektor fejlesztéseit támogató Gazdasági Versenyképességi Operatív Programból, Somogy megyében Ft, Zala megyében Ft forrást tudtak felhasználni. A Regionális Operatív Programból a vállalkozások fejlesztésére Somogy megyében Ft-ot, Zala megyében Ft-ot költöttek el. Új Magyarország Fejlesztési Terv A terv időszakában 7 operatív program keretében a tanulmány adatgyűjtésének időszakáig Somogy megyében Ft, Zala megyében Ft támogatást használtak fel a fejlesztésekhez. 3

4 A vállalkozások saját fejlesztéseiket a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból Somogy megyében Ft-tal, Zala megyében Ft-tal tudtak tudták kiegészíteni. A vállalkozási szektor ezen kívül a regionális programokból, környezeti programokból és humánerőforrás programokból tudott még a saját fejlesztései számára támogatási forrásokat felhasználni. Magyarország Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program A program támogatási kerete három ország között oszlott el. Szlovéniából 7 megye, Magyarországról 4 megye, Horvátországból 10 megye vehetett részt a közös projektek megvalósításában. A program további jellegzetessége, hogy fejlesztési forrásaiból a közjogi és a magánjogi nonprofit szervezetek kaptak támogatást, abból közvetlenül a vállalkozások nem részesültek. A megvalósított programok közvetve járultak hozzá a vállalkozások fejlődéséhez, jellemzően ismeretanyag átadásával, együttműködések, hálózatok fejlesztésével. A program két fő prioritásából (gazdasági-társadalmi kohézió és humán erőforrás-fejlesztés, valamint a fenntartható fejlődés) Somogy megyében Ft-ot, Zala megyében Ft-ot használtak fel, Horvátország 10 megyéjében eurót. Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ( ) E program támogatási keretét két ország használhatta, illetve használhatja fel. Magyarországról 3 megye, Horvátországból 4 megye vehet részt az együttműködésben. Nem változott a pályázók köre sem, tehát a vállalkozások közvetlenül nem részesülhetnek támogatásban ebből a programból sem. A program fejlesztési forrásaihoz a nonprofit szervezetek három ütemben jutnak hozzá, amelyből csak az első időszak (2009) projektjei zárultak le teljes mértékben. Ebből Somogy megyében eurót, Zala megyében euro használtak fel, Horvátországban eurót. Összegezés: a magyarországi vállalkozások számára közvetlenül elérhető támogatási források jóval szűkebbek, mint a közjogi és magánjogi nonprofit szektor által elérhető források. Ez az EU általános, közösségi támogatási elveiből fakad. Ám még mielőtt a vállalkozási szektor képviselői emiatt méltatlankodni kezdenének, gondoljanak arra, hogy a vállalkozások nélkül sehol, egyetlen országban sem lehet az állami, önkormányzati szektorba érkező támogatásokat felhasználni. A beruházásokhoz, a képzésekhez, a különböző szolgáltatások elvégzéséhez szükség van a vállalkozásokra. A fejlesztési források tehát végső soron a gazdasági szférába érkeztek. Ebből a szemszögből nézve a 2004 és 2010 között felhasznált támogatási források teljes mértékben a magyar-horvát határrégió gazdasági fejlődését szolgálták. 4

5 II. Bevezető Az Európai Uniót 1957-ben hat ország alapította (Római Szerződés) elsősorban azért, hogy tartóssá tegye Európában a békét, a gazdasági, társadalmi fejlődést. Majdnem 50 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2004-ben, 10 ország csatlakozásával valóban történelmi jelentőségű bővülésre kerüljön sor. Ettől az évtől számítjuk, hogy megszűnt Európa, II. világháború után kettéosztottsága. Magyarország hasonlóan a többi kelet-európai országhoz alapvetően más, a nyugat-európaitól eltérő gazdasági, társadalmi berendezkedéssel, szokásokkal érkezett az Unióba, azzal a várakozással, hogy évtizedes lemaradásait a közösség támogatásával tempósan küzdje le. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a csatlakozás óta 2010-ig bezárólag a magyar-horvát határrégióba érkező uniós támogatási forrásokat, azok jellemzőit, és a térségre gyakorolt gazdaságfejlesztési hatását. A határ menti régióba érkező támogatási források közül azokat vesszük figyelembe, amelyek a gazdaság szereplői számára voltak elérhetők. Az uniós források közül nem vizsgáljuk a mezőgazdasági szektort, valamint a kifejezetten az állam, a közigazgatás számára felhasználható forrásokat. A kutatás módszertana Az adatok összegyűjtéséhez a nyilvánosság számára is rendelkezésre álló, a pályázati eredményeket bemutató online forrásokat vettük igénybe. Ennek megfelelően követtük az EU által elfogadott Operatív Programok rendszerét. Így vizsgáltuk a NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv ), az ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv ) nyertes pályázatainak adatait 2004 és 2010 között a EMIR rendszerében, valamint a és a rendszerében vizsgáltuk az ún. határ menti együttműködési programok eredményeit is (INTERREG, IPA). Időszakok vizsgálata A 2006-ban lezárult az EU hét évre (2000-től 2006-ig) meghatározott költségvetési szakasza. Az NFT által meghirdetett támogatási programok, valamint az INTERREG keretében meghirdetett határ menti programok már befejeződtek, elszámolásuk is megtörtént. Az ÚMF és az IPA támogatási programjai 2007-ben indultak és 2013-ig tartanak januárjától az az ÚMFT támogatási program az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) nevet kapta, de tartalma és az elnyerhető támogatások mértéke lényegében változatlan maradt. Tanulmányunkban nem vizsgáljuk az ÚSZT támogatásait, mivel azok jellemzően még nem érkezhettek meg a pályázókhoz, hiszen az ilyen néven futó programok első kiírásaira 2011 elején került sor, és a pályázatok kiírás folyamatos 2013-ig. Az egyes projektek megvalósítási időtartama miatt 2010-ben még számos olyan fejlesztés zajlott, amely nem zárult le, tehát a támogatási forrás még nem érkezhetett meg a pályázókhoz. 5

6 Valahol azonban határt kellett szabni vizsgálódásunknak. Módszertani szempontból azt választottuk, hogy azokat a forrásokat mutatjuk be, amelyekkel a pályázók már elszámoltak, vagyis amely támogatásokat az EU a magyar költségvetésen keresztül már kifizetett. Ebben az esetben tehát a már lezárult fejlesztéseket, és az azokhoz ténylegesen megérkezett támogatásokat elemeztük. A kutatással érintett földrajzi területek A tanulmány készítését lehetővé tevő projekt két földrajzi területet, Somogy és Zala megyét érinti. Vizsgálatunk erre a két megyére, és a fentebb már említett szektorokra terjed ki. Az egyes megyékre vonatkozó, az EMIR rendszer alapján összesített adatokat vettük figyelembe. Az adatok szempontjából a projekt helyszíne szerinti adatsorokat vettük figyelembe, hiszen a tanulmányban a térségbe megvalósuló fejlesztéseket vizsgáljuk. (Az adatsorok a projekt helyszíne és a pályázó székhelye szerinti felbontásban is bemutatják a támogatásokat. Életszerű, hogy a pályázó székhelye nem a vizsgált megyékben van, de a fejlesztés, a projekt megvalósításának helye igen.) Az elemzés, a kiértékelés módszertana Az egyes operatív programokból felhasznált támogatásokat, a programnak megfelelő struktúrában mutattuk be. Kiindulásként az egyes prioritásokat tüntettük fel, amelyeknek sorrendben egy arab szám a jele (pl. GOP. 1. Beruházás-ösztönzés), ezt követően mutatjuk be az egyes intézkedéseket, amelyek két számmal jelöltek (pl. GOP-1.1. Az ipari és szolgáltató szektor versenyképességének fejlesztése). Pályázati eredmény, felhasznált támogatás esetén az intézkedéseket tovább bontjuk az egyes komponensekre, azaz a konkrét pályázati kiírásokra. (pl. GOP Technológiai korszerűsítés támogatása). Követve ezt a struktúrát, egy-egy operatív programnál először bemutatjuk az összes elszámolt projekt számát és a kapott támogatások összegét, majd ezeket tovább bontjuk a prioritás, intézkedések, és a komponensek, a konkrét pályázati kiírások szerint. Az ezekhez tartozó számszerű eredményekből látszik, hogy egy-egy fejlesztési terülten mennyi projekt, mekkora támogatást tudott felhasználni. Az egyes prioritásoknál, intézkedéseknél jelezzük a támogatási intenzitás mértékét, vagyis azt, hogy a megvalósított projekt teljes összegéhez milyen mértékű támogatást nyújtott együtt az Európai Unió, és a magyar állami költségvetés. Ebből a szempontból értékeltük azokat a fejlesztéseket, amelyek 100%-os támogatásokat élveztek ezek vannak többségben, és azokat, amelyekhez a pályázók hozzátették az önerőt is, különböző mértékben. Táblázatos formát használtunk, így az eredményes projektek száma, és a már felhasznált támogatás mértéke azonnal látható. Külön táblázatokba foglaltuk a határon átnyúló együttműködési programokat, követve azok stratégiáját, felépítését. Csak azokkal a támogatásokkal foglalkoztunk, amelyeket a projektek megvalósítói sikeresen felhasználtak. 6

7 III. Az EU kohéziós politikája, a támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere A kohéziós politika története A területi egyenlőtlenségek a gazdasági fejlődés akadályát jelentik, gátolják a versenyképesség erősödését, szociális feszültségekhez vezetnek, korlátozzák az egységes Európa-koncepció megvalósítását. A kelet-európára kiterjedő bővítést megelőzően, a 15 tagú Európai Unióban a gazdasági kapacitások a Leeds Lyon Hamburg Milánó négyszögbe koncentrálódtak. Az akkori Európai Unió területének 18 %-án élt a népesség 41%-a, viszont itt termelték meg a közösségi GDP 48%-át és egyben ide összpontosult a kutatási-fejlesztési ráfordítások 75%-a ben Kohéziós Alapot hoztak létre azon tagállamok részére, ahol a bruttó nemzeti jövedelem kevesebb, mint az EU átlagának 90%-a. Az Unió akkori négy legszegényebb országa: Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország volt. Kohéziós jelentések Az Európai Bizottság 3 évente jelentésben foglalja össze az eredményeket, azt hogy csökkentek-e a különbségek a legfejlettebb és a legszegényebb tagállamok között A kohéziós jelentések egyúttal terveket fogalmaznak meg a következő 3 év kohéziós politikájára. Az első és második Kohéziós Jelentések 1996 és 2001 között jelentek meg és megállapították, hogy a tagállamok közötti jövedelmi különbségek csökkentek, mindenekelőtt amiatt, hogy a négy, kohéziós ország (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország) fejlődése felgyorsult. A régiók közötti különbségek azonban lényegében változatlanok maradtak. Agenda 2000 Az első kohéziós jelentés tanulságait levonva az 1999-ben Berlinben elfogadott Agenda 2000 címet viselő dokumentum határozta meg az első hétéves fejlesztési stratégiát az Európai Unióban és egyben az EU költségvetési és strukturális reformját is megalapozta Időtartama: Ez alatt kialakítja a bővítés pénzügyi kereteit, megkezdi az agrártámogatások reformját, meghatározza a strukturális politika irányelveit és lefekteti a bővítés költségvetési és menetrendjét 7

8 A Harmadik Kohéziós Jelentés (2004) Különleges figyelmet szentel az unió 2006 utáni időszakra szóló kohéziós politikája előtt álló kihívásokra, amelyek a következők: - Az EU bővítésének eredményeként megnövekednek gazdasági, szociális és területi különbségek; - A termelékenységi szintet meghatározó humán erőforrások minőségét képzéssel, oktatással, továbbképzéssel és népesedéspolitikával: a rendelkezésre álló fiatal munkaerő számának növelésével kell javítani - A fizikai infrastruktúra magas színvonalának megteremtését a telekommunikáció, a közúti és vasúti közlekedés, a kutatási központok fejlesztésével kell elősegíteni - Európa hosszú távú növekedésének záloga a tudásba, az új kommunikációs technológiákba történő befektetés A 3. Kohéziós Jelentés alapján a 2006 utáni kohéziós politika gazdasági, szociális, és területi prioritásai: - A fenntartható növekedés érdekében a környezetszennyező kibocsátások korlátozása, az ivóvízellátás, a szennyvíz- és hulladékkezelés támogatása. - A 15 régi tagállam esetében a támogatás a gazdasági versenyképesség javítása, az új tagok esetében az alapvető infrastruktúra megteremtése érdekében. - Cél, az innovatív környezet megteremtése jól kvalifikált munkaerő biztosításával, a kutatás-fejlesztés és az információs társadalom ösztönzésével - A kohéziós politikának a vidéki gazdaság diverzifikációját kell szolgálnia: erősítenie kell a mezőgazdaság és a vidéki térségek versenyképességét. - A határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések ösztönzése fontos prioritás marad. A 4. Kohéziós Jelentés 2007 megállapításai Gazdasági kohézió - Csökkennek a különbségek mind nemzeti mind pedig regionális szinten az egyenlőtlenségek azonban továbbra is jelentősek Társadalmi kohézió - Uniós és nemzeti szinten egyaránt csökkentek a foglalkoztatási ráták különbségei és a munkanélküliségi szintek közötti egyenlőtlenségek is csökkentek ám a szegénység továbbra is kihívás Területi kohézió - Az EU-27 GDP-jének területi koncentrációja Európa hagyományos centrumában alacsonyabb nemzeti szinten magasabb - Az európai városok domináns fejlődési irányvonala szuburbanizáció miközben néhány vidéki terület lakossága tovább csökken Mindezen elméleti megalapozások segítik az Európai Uniót a támogatási és egyben fejlesztési stratégiák és rendszerek kidolgozásában és végrehajtásában. A kutatások, gazdasági és társadalmi prognózisok és az ezeket rendszerbe foglaló kohéziós jelentések alapján az alábbiak szerint alakult a támogatási alapok rendszere: 8

9 1. A támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere 1.1. Az Európai Unió költségvetésének kiadásai A természeti erőforrások megőrzése és kezelése. Ide tartoznak a legnagyobb kiadási tételek: a mezőgazdaság (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap); a vidékfejlesztés (Európai Vidékfejlesztési Alap) és a környezetvédelem ig Az Unió költségvetése kiadási oldalának legnagyobb tétele az Európai Mezőgazdasági Garancia- és Orientációs Alap Garancia részlegének forrása volt után a forrás csökkent és kettévált: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és Európai Vidékfejlesztési Alap A Fenntartható növekedés Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek az Unió regionális politikáinak finanszírozási forrásai. Ezek a Strukturális és a Kohéziós Alapok forrásai, melyek az Unión belüli gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó programokat finanszíroznak (forrásokat áramoltat a gazdagabbaktól a szegényebbekhez) Az Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése című költségvetési fejezet a bel- és igazságügyi együttműködést; az oktatási, kulturális és ifjúsági programokat; fogyasztóvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági együttműködést foglalja magában Az EU, mint globális partner címszó alá tartoznak az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei. Ide tartoznak például az előcsatlakozási programok forrásai is Az adminisztratív kiadások között találhatók az Unió működtetéséhez szükséges összegek. Ezek nagyobb részét a Bizottság apparátusának működtetése teszi ki Tartalékok 1.2. A strukturális alapok története, fejlődése A Strukturális Alapok története az 1960-as években indult, az alapok egyes tevékenységeit az 1980-as években csoportosították, rendszerezték. Ezt követően, pedig először öt, majd pedig hét eves programidőszakokat vezettek be: , , és A Strukturális Alapok, a Közös Agrárpolitika mögött, az Európai Unió költségvetésének legnagyobb tételét képezik A strukturális alapok és célterületeik január 1. előtt december 31-ig 5 strukturális alap létezett, - Európai Regionális Fejlesztési Alap ERFA European Regional Development Fund -ERDF - Európai Szociális Alap ESZA European Social Fund (ESF) - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap EMOGA European Agricultural Guidance & Guarantee Fund (EAGGF) - Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei HOPE Financial Instrument for Fisheries Guidance (FIFG) - Kohéziós Alap Cohesion Fund 9

10 A célterületek A támogatásokat különböző célterületek köré csoportosították. A kifejezés rendszerint földrajzi térségre vonatkozik, jelenthet egy adott témát is. 1. Konvergencia célterület. Azon térségek ahol a bruttó hazai termék kevesebb, mint az EU átlagának 75%- a. 2. Versenyképesség célterület alá tartoznak a többiek (övezetek nélkül) Ezek az Unió gazdagabb térségei, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék meghaladja az EU átlag 75%-át. 3. Határokon átnyúló együttműködés célterület, azaz nem földrajzi térség, hanem olyan téma, mely egyik célterület alá sem tartozik. A 3. célterület alá 2007-ig az alábbi Közösségi Kezdeményezésű Programok tartoztak: - INTERREG, határokon átnyúló együttműködés; - URBAN, városfejlesztés; - LEADER, vidékfejlesztés; és - EQUAL, egyenlőség és humánerőforrás-fejlesztés A Strukturális Alapok a közötti programidőszakban: és 2013 között csupán három strukturális alap működik: - az Európai regionális Fejlesztési Alap (ERFA), European Regional Development Fund - ERDF - az Európai Szociális Alap (ESZA) European Social Fund (ESF) és - a Kohéziós Alap. Cohesion Fund Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) European Agricultural Guidance & Guarantee Fund (EAGGF) a továbbiakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) European Agricultural Fund for Rural Development (EAFRD) néven működik tovább, a Strukturális Alapoktól függetlenül től nincsenek Közösségi Kezdeményezésű Programok. Helyettük: - Az INTERREG-et az "együttműködés" célterület alá sorolták be; - A LEADER az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében folytatódik - Az EQUAL megszűnik, alapelveit alkalmazni kell a továbbiakban is. - Az INTERREG-et a Strukturális Alapok egyik új célterületévé emelték (Európai Térségi Együttműködés ETE). - Az URBAN program helyett, a tagállamok több mint 70 városa pályázhat támogatásra egy önálló program keretében. 10

11 1.5. Az alapok felhasználását között az alábbi témákban határozták meg: Innováció és a tudásalapú gazdaság Környezetvédelem és a kockázatok megelőzése Hozzáférhetőség és az általános gazdasági érdekeket szolgáló szolgáltatások Reformok a teljes foglalkoztatásért A munka minőségének és termelékenységének javítása Befogadás és összetartozás Közösségi Stratégiai Irányelvek Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá kell tenni A közlekedési infrastruktúrák kiterjesztése és fejlesztése A környezetvédelem és a növekedés közötti együttműködés erősítése Válasz a hagyományos energiaforrások intenzív európai felhasználásának kérdésére A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése A K+F-be történő beruházás növelése és fejlesztése Az innováció megkönnyítése és a vállalkozói szellem ösztönzése A mindenki számára megvalósuló információs társadalom ösztönzése A pénzeszközökhöz való hozzáférés fejlesztése Több és jobb munkahely Több ember bevonása és megtartása a foglalkoztatásban és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozása és a munkaerőpiac rugalmassága A humán erőforrásba való beruházás növelése a jobb oktatás és szakképesítés révén Igazgatási kapacitás Az egészséges munkaerő fenntartásában nyújtott segítség 1.7. A Strukturális Alapok elfogadása A Strukturális Alapok európai szinten zajló tárgyalások eredményeképpen alakulnak ki. Az Európai Bizottság általános javaslatokat tesz a Strukturális Alapok következő programidőszakára. A javaslatokat megvitatják az EU testületei (Az Európai Unió Tanácsa, a Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága), a tagállamok kormányzatai, és az egyéb érintett felek (szociális partnerek, civil társadalom) A Bizottság az elfogadott javaslatok megvalósítását lehetővé tevő rendeletek megalkotására tesz javaslatot Miután a Tanács, a Parlament és a Bizottság elfogadta a rendeleteket, azokból törvény lesz A tagállamok nyilvánosságra hozzák a Strukturális Alapok saját országukban való felhasználására vonatkozó javaslataikat. Ezeket gyakran Nemzeti Fejlesztési Terveknek is nevezik. 11

12 Ezt követően a Bizottság tárgyal az egyes tagállamokkal arról, hogy az alapokat pontosan miként használják fel. A Bizottság elutasíthatja azokat a terveket vagy működési programokat, melyek nem állnak összhangban a Közösség célkitűzéseivel vagy prioritásaival. A felek megállapodnak, hogy az alapok felhasználását milyen rendszerek működtetésével követik, könyvelik, számoltatják el, ellenőrzik és értékelik A pénzügyi támogatást a felhasználás időrendjének megfelelően, különböző szakaszokban fizetik ki. Szinte mindig szükség van arra, hogy országos, regionális vagy helyi támogatások egészítsék ki az Európai Unió támogatását (társfinanszírozás). 2. Az EU-források igénybevételének magyarországi rendszere 2.1. A vizsgált időszak tekintetében tehát két részre kell osztanunk a támogatási alapok rendszerének bemutatását. Az első számunkra releváns időszak az Európai Unió január 1. és december 31. közötti fejlesztési tervidőszaka. Ebből az időszakból, illetve a rendelkezésre álló forrásból Magyarország május elseje (a belépés napja) és december 31-e között volt jogosult fejlesztési és támogatási forrásokat lehívni. Ezeket a forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Terv elnevezésű program keretében a gazdasági versenyképesség növelésére (Gazdaság Versenyképesség Operatív Program GVOP), az emberi erőforrások képzésére, fejlesztésére (Humánerőforrások Fejlesztése Operatív Program HEFOP), a január elsejétől közigazgatásilag is regionálissá szervezendő, három megyéből álló régiók fejlesztésére (Regionális Fejlesztés Operatív Programok ROP), és környezetvédelmi célokra (Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program KIOP) használták fel a sikeres projektek megvalósítói. A második rész a Magyarország szempontjából az első teljes, azaz hét éves program időszak, a január 1-től december 31-ig tartó ciklus, amelynek tervezését és megvalósítását a fenti ( pont) szerint tervezte és hajtja végre a magyar kormányzat. Ez a 7 éves ciklus sajátos magyar modellként két átfogó kormányzati fejlesztési tervet is magában foglal, aminek okai egyrészről a 2008-tól megjelent pénzügyi majd gazdasági világválság, másrészt a 2010 nyarán hivatalba lépett kormány reformelképzelései. Az előbbi, azaz a világválság tekintetében szükség volt a kialakított rendszeren belüli átcsoportosításokra, míg a kormányváltás egy új politikai és ehhez tartozó kommunikációs vonulatot vitt bele az európai uniós források felhasználásának irányításába. Így a as fejlesztési időszakban Magyarországon 2 (kettő) úgynevezett nemzeti fejlesztési terv létezett, illetve létezik. Az első a január elsejétől élő Új Magyarország Fejlesztési Terv, a második pedig a 2011-ben életbe lépett Új Széchenyi Terv. Fontos tudni, hogy az európai forrásból származó fejlesztési források felhasználása, lehívása és ellenőrzése egy pontosan szabályozott, időben is korlátozott, fontos időhatárokhoz kötött folyamat. Így ez a tanulmány, illetve a megelőző kutatás a már lezárt projektek összegezését tudta figyelemmel kísérni, hiszen a lezárt, elszámolt, ellenőrzött és kifizetett projektek azok, ahol tényleges megvalósulásról, tényleges európai uniós források felhasználásáról beszélhetünk. 12

13 Minden más projekt csupán reménybeli felhasználásnak számít mindeddig, amíg a projekt befejezését követő ellenőrzés és ez alapján a kifizetés meg nem történik, függetlenül attól, hogy a projektmegvalósítás mely szakaszában járnak a kedvezményezettek. Az adatgyűjtést és feldolgozást a 2012 áprilisáig lezárt, ellenőrzött és kifizetett projektek körében tudtuk elvégezni, ami magával hozza azt, hogy ezeknek a projekteknek a tervezése, pályáztatása, a támogatási szerződések megkötése és a részben a megvalósítása az Új Széchenyi Terv hatályba lépése előtt, az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján történt 2.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai céljai A foglalkoztatás bővítése, - a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; - a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; - a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása A tartós növekedés feltételeinek megteremtése. - a versenyképesség növelése; - a gazdaság bázisának a szélesítése; - az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása, állami szolgáltatások hatékonyságnövelése. Ennek alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt fejlesztési területei a következők: 1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés, 6. államreform Az Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő: 1. Gyógyító Magyarország Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program 13

14 2.4. Magyar-horvát határ menti térség fejlődését támogató programok INTERREG III INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program Az Európai Unió közötti időszakban a Strukturális Alapokból finanszírozta a Közösségi Kezdeményezésű Programjait, amelyek több országot érintettek, és jellemzően a közösségi politikák célkitűzéseit valósították meg. Ennek a programnak volt része a magyarhorvát határ menti térség érintő IMTERREG IIIA. A program fő célkitűzései: az Európai Unió tagállamainak határai mentén fekvő térségek és régiók közötti együttműködés támogatása, gazdasági és társadalmi kohézió megteremtésének elősegítése. Négy programból az INTERREG IIIA, 2004 és 2006 között érintette a magyarhorvát térséget. Konkrét célkitűzéseit a háromoldalú Szlovénia Magyarország Horvátország program keretében fogalmazták meg. A programra négy magyarországi megyéből: Baranya, Somogy, Vas és Zala megyéből lehetett pályázatot benyújtani. (Tanulmányunk csak Somogy és Zala megyét érintő fejlesztésekkel foglalkozik). A magyarországi megyék összesen 3,6 milliárd forint támogatást használtak fel ebből a fejlesztési programból Az Európai Területi Együttműködési (ETE) programok - Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ( ) Az Európai Unió közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozza az Európai Területi Együttműködési programokat. Fő, általános célkitűzései: az unió országainak kiegyensúlyozott fejlődése és a területi különbségek csökkentése. Az ETE egyik programja a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, amely a tagország és tagjelölt ország gazdasági integrációját segíti. A program támogatásával megvalósuló fejlesztésekhez szükséges forrás 85%-át a közösségi hozzájárulás biztosítja, a fennmaradó 15% az ún. nemzeti hozzájárulás, amely a kormányzati társfinanszírozásból és a pályázók önerejéből tevődik össze. A program jellemzője, hogy kizárólag közös, együttműködési projekteket finanszíroz, amelyben minimum minkét országból lennie kell egy partnernek, és közülük egynek vállalnia kell az ún. Vezető Kedvezményezett szerepét. A program első pályázati kiírásaira 2009 tavaszán került sor, a beadási határidő június közepe volt. A beérkezett 67 pályázatból 49-et magyar Vezető Kedvezményezett nyújtotta be, 18 pályázatban szerepelt horvát szervezet Vezető Kedvezményezettként. Az első pályázati felhívás keretében meghirdetett összes közösségi forrás ,00 euró volt. 14

15 A második pályázati felhívás június közepén jelent meg, a pályázatok benyújtási határideje szeptember 15-e volt. Ebben a körben ,00 euró közösségi forrást vehetnek igénybe az eredményes projektek. Jellemző, hogy a második kör projektjei még nem zárultak le, vagyis a felhasznált támogatásokat vizsgálni nem tudjuk, csupán a megítélt támogatások összegeit mutatjuk be. 3. Az egyes fejlesztési tervek, határ menti együttműködési programok célkitűzései 1. A Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) operatív programjai 1.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Céljai: - a gazdaság általános versenyképességének javítása a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatása - a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása - a gazdasági innovációk, a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés támogatása - az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (HEFOP) Céljai: - a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése - a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci reintegrációja, a társadalmi kirekesztés mérséklése - a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztése az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások korszerűsítésével. - a képzés, oktatás, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése 1.3. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Céljai: - környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítása a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban - a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítása, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztése 15

16 1.4. Regionális fejlesztés Operatív Program (ROP) Céljai: - az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése - a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által - az integrált térség- és településfejlesztés - a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. 2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) operatív programjai 2.1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Céljai: a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése - a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése - a vállalati kapacitások komplex fejlesztése - az üzleti környezet fejlesztése - a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése 2.2. Közlekedési Operatív Program (KÖOP) Céljai: - az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása - az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása - a térségi elérhetőség javítása - közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és - közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése - városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése 2.3. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Céljai: a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Az oktatási infrastruktúra fejlesztése: - az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése Az Intelligens iskola - az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése - a szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatásban Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - a járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése - a fekvőbeteg-szakellátás intézményrendszerének felkészítése a struktúraváltásra - információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben - a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése - a munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése - a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 16

17 2.4. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Céljai: Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése - a környezetvédelem erősítése az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása - a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fejlesztése - a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata 1. egészséges, tiszta települések 2. vizeink jó kezelés 3. természeti értékeink jó kezelése 4. a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése 5. hatékony energiafelhasználás 6. fenntartható életmód és fogyasztása 2.5. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Céljai: a foglalkoztatás bővítése, az emberi erőforrások fejlesztése, a munkaerő-piaci részvétel növelése - a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása - az aktivitás területi különbségeinek csökkentése - a változásokhoz való alkalmazkodás segítése - az egész életen át tartó tanulás elősegítése - az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása - a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése - a foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása - munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés - szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások Alkalmazkodóképesség javítása - a képzéshez való hozzáférés segítése - a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése - a szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek - a kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása - a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása - a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban - az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás 17

18 A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében - a felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban - a felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában Társadalmi befogadás, részvétel erősítése - a kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása - beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok - a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében - a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása - a helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése - a társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés - egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés - egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztés 2.6. Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) Céljai: a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez, a természeti- és épített-környezet megóvása, a helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság fejlesztése, és a régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése - a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével - a gazdasági infrastruktúra fejlesztése elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva, valamint az ipari termelés alól kivont és volt katonai hasznosítatlan övezetek telephelyfejlesztése, funkcióváltásának elősegítése A turisztikai potenciál erősítése a régióban - turizmusfejlesztés Humán közszolgáltatások fejlesztése - a humán alapszolgáltatások elérhetőségének javítása komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált központok kialakításával - a humán szolgáltatások minőségének fejlesztése - az alapfokú oktatás színvonalának javítása a hátrányos helyzetű, aprófalvas szerkezetű települések intézményeinek gazdaságos működtetési feltételeinek megteremtésével - közintézmények akadálymentesítése 18

19 Integrált városfejlesztési akciók támogatása - a leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával - a meglévő funkciók megerősítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés - a régió belső mikro- és kistérségi központjai elérhetőségének javítása - a közforgalmú közlekedés fejlesztése - a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság javítása a természeti és épített környezet megóvása érdekében 2.7. Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) Céljai: környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglalkoztatás elősegítésére Helyi innovatív erőforrásokra és vállalati hálózatokra épülő gazdaság - a gépipar, azon belül is elsősorban a járműipar és a kapcsolódó beszállítói háttéripar, valamint az elektronikai ipar fejlesztése - a természeti és környezeti erőforrásokra épülő iparágak, mint a faipar, a bútoripar, a környezeti technológiák, a megújuló erőforrások fejlesztése - a turizmus, különösen a termálturizmus és az egészséges életmódra szerveződő széleskörű szolgáltatások fejlesztése Magas minőségű szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus - turizmusfejlesztés - Pannon örökség megújítása Térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, élhető városok alkotta városhálózat fejlesztése Jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetősége Helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra 19

20 3. INTERREG és IPA programok 3.1. Az INTERREG III. Közösségi Kezdeményezés INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program támogatásával fejleszthető területek: kis-és középvállalkozások együttműködése, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok fejlesztése, város- és vidékfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés (K+F, kultúra, egészségügy, oktatás), környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés. A program támogatási forrásai mindhárom országban az állami szervezetek, önkormányzatok, azok társulásai, valamint civil és nonprofit szervezetek számára voltak elérhetők. Magyarországon és Szlovéniában a támogatási intenzitás 95%-os, volt, míg Horvátországban 75%-os. A programból csak olyan projektekhez lehetett támogatást nyerni, amelyek meghatározott földrajzi területeken valósultak meg: - Szlovén Köztársaság: Pomurje, Podravje, Savinjska, Spodnjeposavska, Jugovzhodna Slovenija, Notranjsko kraška, Obalno kraška statisztikai régiók - Magyar Köztársaság: Vas, Zala, Somogy és Baranya megye - Horvát Köztársaság: Osijecko baranjska, Viroviticko podravska, Koprivnicko križevacka, Medimurska, Varaždinska, Krapinsko zagorska, Zagrebacka (Zágráb főváros kivételével), Karlovacka, Primorsko goranska, Istarska megyék. A program prioritásai és intézkedései 1. Prioritás: Gazdasági-társadalmi kohézió és humán erőforrás-fejlesztés 1.1. Intézkedés: Közös gazdasági térség Célkitűzések: Magasabb szintű együttműködés a gazdasági szektorban Dinamikusabb üzleti környezet a régión belül 1.2. Intézkedés: Közös humán erőforrás-fejlesztés Célkitűzések: A régió munkaerejének jobb foglalkoztathatósága Az együttműködési kapacitás növelése a munkaerőpiacon és a munkaügyi igazgatásban Jobb együttműködés az oktatás és a gazdasági szféra között 1.3. Intézkedés: Közös turisztikai és kulturális térség Célkitűzések: Fejlettebb határon átnyúló turisztikai tevékenységek Fejlettebb határon átnyúló kulturális tevékenységek 20

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

Regionális gazdaságtan 10. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében meghirdetett Pályázati Felhívását

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében meghirdetett Pályázati Felhívását A 2004. október 18-i K. (2004) 4131 sz. Bizottsági Határozat által jóváhagyott Szlovénia- Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 és a Szlovénia-Magyarország- Horvátország Szomszédsági

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Információs Pont, VÁTI Kht. INTERREG Igazgatóság, fax: +36 1/224-3291, kapcsolattartó: Rózsa Diána (drozsa@vati.hu), vagy

Információs Pont, VÁTI Kht. INTERREG Igazgatóság, fax: +36 1/224-3291, kapcsolattartó: Rózsa Diána (drozsa@vati.hu), vagy A 2004. október 18-i K. (2004) 4131 sz. Bizottsági Határozat által jóváhagyott Szlovénia- Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 és a Szlovénia-Magyarország- Horvátország Szomszédsági

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 Szlovénia-Magyarország- Horvátország Programkiegészítő Dokumentum 2005. július 7. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben